Népújság, 1955. április (27-34. szám)
1955-04-07 / 28. szám
7 NÉPÚJSÁG 1955 április 7. csütörtök (az 1. oldal folytatása) miség mellett a felszabadulás óta, számban és jelentőségben egyre jobban növekszik a népből, a munkások és parasztok gyermekeiből lett értelmiség. Ez az új és a régi értelmiség egyre inkább összeforr, s ezzel is közelebb kerül a dolgozó néphez, egyre inkább eggyé forr vele. Üdvözlet a mi új és régi értelmiségünknek, a mind egységesebbé váló népi értelmiségnek! Népünk nemzeti egységének létrehozásában döntő szerepe volt és van annak, hogy megvalósult munkásosztályunk egysége. Amíg a munkásosztály, nemzetünk vezető ereje nem volt egységes, nehéz volt a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, és nem érvé nyesülhetett teljes erővel a munkásosztály vonzása a többi osztályra. A munkásosztály egységének létrejötte lett az új, erősödő nemzeti egység kialakulásának legfőbb tényezője. Erősíti nemzeti egységünket a nők felszabadítása, az, hogy megszűnt minden régi korlátozás. mely a férfiaknál aláren- deltebb helyzetben tartotta őket, s mint a haza egyenrangú polgárai előtt szélesre nyíltak az érvényesülés kapui, melyek a tőkés időkben el voltak zárva előlük. A magyar dolgozó nők köszönetü- kef és hálájukat jó, odaadó munkával fejezik ki. Nincs szocialista építésünknek olyan területe, ahol az él- munkások, sztahanovisták, a legjobb, legodaadóbb dolgozók első soraiban áldozatkészen, példamutatóan ott ne lennének a felszabadult magyar nők! Végül, de nem utolsósorban rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzeti egység jövendő to- vábberősítésében milyen fontos szerepe van a felnövő if~ júságnak, a DISZ lelkes fiataljainak. a kedves kis úttörőknek. annak az új nemzedéknek, mely már nem ismeri a tőkés kizsákmányolást, mely már a mi nevelésünk, s mely hús a húsunkból, vér a vérünkből, s amely a szocialista fejlődés jobb, boldogabb jövőjének záloga. Modem történelmünk folyamán először vagyunk tanúi annak, hogy a munkások és parasztok szilárd, szoros szövetségben állnak, hogy támogatja őket a haladó, a néppel összeforrott értelmiség. A régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarországon az elnyomó osztályok és a nép közt áthághatatlan szakadék állott fenn, s az elnyomók és elnyomottak kérlelhetetlen, szakadatlan harcot vívtak egymással. Ma a helyzet e téren is gyökeresen megváltozott. Az elnyomó osztályokat, a városi burzsoáziát és a földbirtokosokat a felszabadulás 10 esztendeje alatt felszámoltuk. Ezzel nemcsak n dolgozók évszázados kizsákmányolásának vetettünk véget, de kíküszöböl- til1: azokat az erőket is, melyeknek létérdeke volt a nemzet megosztása, s amelyek csak e megosztással tudták uralmukat fenntartani a dolgozó nép felett. Az egyetlen megmaradt kizsákmányoló osztály, a ku- lákság gazdasági erejét és befolyását a faluban korlátok közé szorítottuk, s jórészt megszabadítottuk a dolgozó parasztságot a kíméletlen, kegyetlen kulák-kizsákmányo- lástól. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben uralkodó osztállyá vált, s maga köré eggyé kovácsolja, előre viszi az egész dolgozó népet, melynek erkölcsi és politikai egysége napról napra erősödik. Pártunkkal az élén. melynek tekintélyét és vezető szerepét ma az egész dolgozó nép elismeri; egyre inkább szilárdul a népi demokratikus hazafiság és egyre határozottabb formákat ölt a szocialista nemzet. A felszabadulás óta megváltozott az államhatalom, melyet a múltban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányolására és elnyomására használtak fel. A régi burzsoá állam- gépezet helyére — pártunk vezetésével — a dolgozó nép teljesen új államhatalmat teremtett, mely a népgazdaság fejlesztésének, a kulturális forradalom kibontakozásának, a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban, s amely, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszak államformája, sikerrel tölti be a proletariátus diktatúrájának funkcióit. A felszabadulás óta új társadalmi, politikai és gazdasági rend jött létre, és erősödik meg mindinkább a munkás- osztály, a város és a falu dolgozóinak vezetése alatt. Ezt a korszakalkotó történelmi tényt Az elmúlt tíz esztendő hatalmas fejlődésének, amelyet hazánk minden területén tapasztalunk. döntő feltétele volt a nemzetközi helyzet megváltozása a szocializmust építő, békét védő kilencszázmilliós tábor javára. Szakadatlanul nő és erősödik a Szovjetuniónak, mint a világ- béke őrének és szilárd védelmezőjének jelentősége, befolyása, tekintélye. A béke minden híve szerte a földkerekségen, örömmel és rokonszenv- vel tekint a Szovjetunióra, amelynek minden sikeréből, minden eredményéből új erőt. új biztatást merít. A Szovjetunió gyorsan kiheverte a második világháború szörnyű sebeit, és szocialista gazdasága nemcsak a szovjet nép jólétének állandó emelkedését biztosítja egyre fokozódó ütemben, de a szovjet honvédelem erőteljes fejlesztését is. Ma már világos mindenki előtt, hogy a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, és erői szakadatlanul nőnek. A felszabadító Szovjetunió győzelmes harcai nyomán Európában a szocializmust építő népi demokráciák egész sora keletkezett. A Szovjetunió segítségével több mint két évtizedes hősi harc után felszabadult a nagy kínai nép és ugyancsak rátért a szocializmus építésének útjára. A felszabadult 600 milliós kínai nép példája hatalmas vonzóerőt gyakorol Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeiA szocializmust építő államok hatalmas táborától támogatva, a magyar népnek 6ok évszázados történelme során most van először lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. A földesurak és kapitalisták gazdasági és politikai uralmától csakúgy megszabadult a magyar nép, mint a külföldi tőke elnyomása alól. Most tárulnak ki előtte történelme folyamán először a kulturális, gazdasági és politikai felemelkedés olyan lehetőségei, amelyekben szabadon fejtheti ki teremtő erejét és tehetségét. Az elmúlt tíz esztendő ebben a tekintetben még csak kezdet, még csalt kiindulás. De ezek a kezdeti eredmények is olyanok, amelyekhez foghatót hiába keresünk a fel- szabadulás előtti Magyarország történetében. Erről tanúskodnak a felszabadulás óta eltelt tíz év gazdasági, kulturális és egyéb eredményei. Ezek az eredmények, ha ösz- szehasonlitjuk az elmúlt tíz esztendő fejlődését a háború előtti utolsó békeévvel, már magukban véve is bebizonyítják a szocialista rendszer, a szocialista termelés fölényét. Az egyszerű összehasonlítás ezen a téren nem mutatja meg az igazi képet, mert hiszen tíz évvel ezelőtt, felszabadulásunk idején hazánk romokban hevert, gyáraink, üzemeink jelentékeny része elpusztult, vagy gépeit a náci rablók és magyar csatlósaik külföldre hurcolták. Hasonlóképpen szenvedett a mezőgazdaság is, melyben az állatállományunknak a fele sem maradt meg. Az ipari termelés térfogata 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. A gyáripar termelése 1954-ben az 1938. évinek háromszorosára emelkedett. Ezen belül a nehézipar 383 százalékkal, a könnyűipar 130 százalékkal, az élelmiszeripar 252 százalékkal termelt többet, mint 1938-ban. Ha összehasonlítjuk az egyes alapvetően fontos cikkek termelését, megállapíthatjuk, hogy széntermelésünk 1938-ban 9 360 000 tonna volt, ez a múlt évben több mint kétszeresére, 22 000 000 tonrögzítette le alkotmányunk, mely a felszabadulás utáni esztendők vívmányait foglalta össze és kimondta, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Ez a hatalom fegyverül szolgál a tőkés maradványok elleni harcban és a szocializmus építésében egyaránt. nek szabadságharcaira. Ma már kilencszázmillió ember építi Európában és Ázsiában a szocializmust és küzd vállvetve, egymást kölcsönösen segítve és támogatva, testvéri egységben a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen. A béketábor népeinek barátsága a proletár nemzetköziség, az őszinte kölcsönös segíteni akarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. Míg a kapitalista államok viszonyát egymás kizsákmányolása, a kíméletlen verseny, a szakadatlan gyanakvás és intrika jellemzi, addig a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden országát az őszinte barátság, egymás önzetlen támogatása köti össze. Ebben a táborban — ellentétben a kapitalista világgal, ahol az erősek a gyengébbeket mindig leigázzák és kizsákmányolják — a nagy és kis népek egyenjogúságának elve uralkodik. A szocialista tábor minden népe örömmel, lelkesedéssel tekint a többi szocialista ország sikereire és eredményeire, tudja, hogy ezek közös eredmények, az ő sikerei is. Ez az egészséges, őszinte, baráti, újtípusú viszony, melyet azelőtt a történelem nem ismert és mely a kapitalista országok között elképzelhetetlen és lehetetlen, legfontosabb záloga a szocialista tábor baráti népei továbbhaladásának. nára nőtt. Hasonló fejlődést mutat a nyersvastermelés, mely az utolsó békeév 335 000 tonnájáról 843 000 tonnára emelkedett 1954-ben. Acélt 1938-ban 647 000 tonnát termeltünk, 1954-ben pedig 1 491 000 tonnát. Még gyorsabban nőtt a villamosenergia termelése, mely az 1938. évi 1 399 000 megawattóráról 1954- ben 4 830 000-re emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges nitrogén- műtrágya termelése az utolsó, háború előtti évhez képest 2,5- szeresére nőtt, a ícszformű- trágyáé megháromszorozódott, ugyancsak megháromszorozódott a cement termelése is, megnyolcszorozódott a motor- kerékpárok termelése, majdnem két és félszeresére nőtt a kerékpárgyártás. Cukorgyártásunk 140 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban volt, sört majdnem hatszor annyit termelünk, mint 1938-ban. Pamutszövetet egy és félszer annyit, len- és kenderszövetet több mint kétszer annyit termelünk. Az egy munkásra jutó villamosenergia-feihaszná- lás a gyáriparban 1954-ben kétszer annyi volt, mint 1938- ban. Jelentősen fejlődött az ipar az új technika és a fokozottabb gépesítés terén is. A magyar ipar számos olyan gépet állít elő. melyet korábban nem gyártottunk, mint például bányagépek, újrendszerű esztergapadok, betonkeverőgépek. nagy feszültségű és nagyteljesítményű kondenzátorok. arató-cséplőgépek, lánctalpas traktorok stb. Gyártunk olyan nagyhatású gyógyszereket is, mint például a penicillin, sztreptomicin stb. Különösen erőteljes volt iparunk fejlődése az első ötéves terv folyamán. A szocialista iparosítás alapelvének megfelelően leggyorsabban a nehézipar termelése emelkedett. 1954-ben a nehézipar mintegy háromszor annyit termelt, mint 1949-ben. Az ötéves terv folyamán olyan hatalmas létesítmények épültek, mint a Sztálin Vasmű, az Inotai, Borsodi Kooperáció, Komló és a többi, amelyekre joggá] büszke minden magyar munkás, minden magyar értelmiségi és dolgozó parasztságunk. A lakosság fogyasztási cikkekkel való fokozottabb ellátására nagy könnyűés élelmiszeripari üzemeket létesítettünk, amilyenek a Szegedi Textilkombinát, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Debreceni Tejüzem, a Kecskeméti Hútőház stb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése is megkezdődött. Jelenleg az ország szántóterületének több mint 30 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik. Gyorsan nő az öntözött terület, amely az ötéves terv folyamán megháromszorozódott. A mezőgazdaság gépesítésének ütemét mutatja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság gépi bázisai, a gépállomások az elmúlt évek aiatt jelentékenyen erősödtek. Számuk 1954 végén 312, és több mint 11 000 traktorral, közel 11 000 cséplőgéppel és egyéb gépekkel rendelkeznek. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javult a dolgozó nép anyagi helyzete. Ügy a munkásosztály, mint a dolgozó parasztság és az értelmiség ma minden tekintetben jobban él, mint a felszabadulás előtt. A dolgozó nép anyagi helyzetének meg javulását mutatja a népszaporodés növekedése is. Az utolsó esztendőkben a halandóság általában alacsonyabb volt. mint a fel- szabadulás előtt bármikor. 1938-hoz viszonyítva például az 1954. évi csecsemőhalandóság több mint a felére csökkent, ugyanakkor a természetes szaporodás kétszer akkorára emelkedett. Megjavult a lakosság orvosokkal való ellátottsága, mely magasabb, mint 1938-ban volt és jobb, mint — Ausztria és Svájc kivételével — a kapitalista országokban. A lakosság egészségügyi ellátottságának javulását nagymértékben elősegítette a társadalombiztosítás kiterjesztése, melynek eredményeképpen ma már az összlakosság 60 százaléka, 5 800 000 ember részesül a társadalombiztosításban. A kórházi és klinikai ágyak száma az elmúlt tíz év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett. A tüdőbeteggondozó intézetek száma megkétszereződött. Ennek és egyéb intézkedéseknek eredményeként a gümőkórban elhaltak száma tavaly az 1938. évinek csak egyharmada volt. A bölcsődei férőhelyek száma mintegy hússzorosa az 1938- ásnák. Jelentős mértékben fejlődött* a felszabadulás óta eltelt idő alatt az oktatás. Az általános iskolai tanulók számának növekedése mellett különösen jellemző, hogy a nyolcadik osztályban most háromszor annyian tanulnak, mint a háborút megelőző utolsó esztendőben. Megháromszorozódott a középiskolái tanulók száma is és megváltozott az összetételük. 1937—38-ban a középiskolai tanulóknak 4 százaléka volt munkás származású, 1954—55- ben ez az arány 63 százalékra, több mint tizenötszörösére nőtt meg. Hasonló a fejlődés az egyetemeken és a főiskolákon is, ahol megnégyszereződött 1938-hoz viszonyítva a hallgatók száma, s a munkás és a dolgozó paraszt származásúak aránya 54 százalékra emelkedett. A népi demokrácia szélesre nyitotta a kultúra eddig elzárt kapuit a dolgozó nép előtt! A különböző oktatási intézményeken és tanfolyamokon a részvevők száma az 1954—55-ös tanév elején több mint 1 700 000 volt. Emellett százezrével tanulnak a dolgozók különböző szaktanfolyamokon. így az elmúlt öt év alatt mintegy 1 170 000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Kulturális fejlődésünknek egyik mutatója a kinyomtatott művek száma. 1938-ban valamivel több mint 8000 mû jelent meg, 17,3 millió példányban. Az elmúlt évben 20 614 mű jelent meg, 41 millió példányban. A felszabadulás után eltelt tíz év alatt egyre nagyobb számban létesültek falusi könyvtárak. A falu kulturális színvonalának emelkedését elősegítette a falu villamosítása, amelynek eredményeképpen 1954-ben majdnem kétszer annyi községben volt villany, mint 1938-ban. A fel- szabadulás óta ugrásszerűen megnőtt a mozi- és színházlátogatók száma. 1938-ban 410 volt a működő filmszínházak, és 18,5 millió a látogatók száma. 1954-ben 2313 filmszínház működött, és a látogatók száma 97,7 millió volt, több mint ötször annyi. A színházlátogatók száma is többszöröse a háború előttinek, és 1954-ben meghaladta a hatmilliót. A rádió előfizetőinek száma 1954- ben 1 270 000 volt, az 1938. évinek majdnem háromszorosa, ami ugyancsak a lakosság növekvő kulturális érdeklődését és fejlődését mutatja. Különösen gyorsan terjed a rádió a falvakban. Hála népi demokratikus rendszerünknek, pártunk és kormányunk lankadatlan támogatásának, hatalmas fejlődést ért el a felszabadulás óta sportmozgalmunk. Bármily jelentékenyek is azok az eredmények, melyeket a magyar dolgozó nép az elmúlt tíz esztendő folyamán kulturális és anyagi életszínvonalának emelésében, a 6ZOA Magyar Népköztársaság külpolitikája mindenekelőtt a béke ínegőrzésére irányul; olyan béke megvédésére, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista építésünk továbbfejlesztését. Mi is azt a lenini elvet valljuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen együttélhetnek s ennek megfelelően arra törekszünk, hogy mindenütt elősegítsük a népek békés, nyugodt együttélését. Ez a törekvés vezet bennünket minden országban. Ennek a szellemnek megfelelően ápoljuk a szomszédi jó viszonyt minden velünk határos országgal. így Jugoszláviával és Ausztriával is. A magyar dolgozó nép helyesli és támogatja azt a szívós, következetes és őszinte békepolitikát, melyet pártunk vezetésével népi demokratikus államunk folytat, mert saját tapasztalataiból ismeri a szörnyű szenvedéseket és mindazt a borzalmat, amely a háborúval jár. De emellett minden dolgozó számára világos az is, hogy az imperialisták háborús gyújtogatása mögött o!y*n - politikai célok állnak, melyeket népünk a legélesebben elítél; a régi rend visszaállítása, melynek eredményeképpen újra a „hárommillió koldus” színvonalára löknék vissza a dolgozó parasztok zömét, visszaállítanák az iparban a bérrabszolgaságot, elvennék dolgozó népünktől mindazt a jogot és vívmányt, melyet a népi demokrácia, a szocializmus építése juttatott neki. Nincs olyan kérdés, melyben a magyar nép annyira egységes volna, mint a béke megvédésének kérdésében. Pártunk egyik legfőbb vonzóereje. hogy szakadatlanul, következel esen küzd a béke megvédéséért. A Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatokat is egyre erősíti annak tudata, hogy világméretekben a Szovjetunió áll a béke megvédéséért vívott küzdelem élén. A magyar dolgozó nép egységesen követeli az atom- és hidrogénbomba, a tömegpusztító fegyverek használatának betiltását. Népünk, mely annyit szenvedett a német imperializmustól, minden erejével ellenzi a német Wehrmacht újjászervezését. A népgazdaság, a termelés kérdései tehát szorosan ősz- szefüggnek a béke kérdésével. Ezt tudja dolgozó népünk is, amely most, a felszabadulás tízéves évfordulóját hatalmas, városra és falura egyaránt kiterjedő munkaversennyel ünnepli meg, mert megérti, hogy továbbfejlődésünk, szocialista jövőnk egyik leghatalmasabb lendítőkereke és előrevivője, s egyben a béke erősítője a több és olcsóbb termelés. Gondoskodnunk kell arról, hogy a nagy eredménnyel és lendülettel folyó felszabadulási munkaverseny meg ne torpanjon, ne essen vissza, tovább folytatódjék, s fokozódjék a legközelebbi hetekben és hónapokban. Az elmúlt másfél esztendő folyamán nem egyszer szem elől tévesztettük a szocialista cializmus építésében elért, mindez csak kezdet, az alapok lerakása. Biztosak vagyunk abban, hogy az előttünk álló évek és évtizedek dolgozó népünk életének minden területén újabb sikereket, újabb virágzást hoznak. De ennek egy döntő előfeltétele van: meg kell őrizni a teremtő békét! A béke megőrzése és népjólétünk emelése elválaszthatatlan kölcsönhatásban állnak egymással. Az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok háborús gyújtogatói- val. minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy zavarják a szocialista tábor, benne hazánk békés fejlődését. Egy harmadik, minden eddiginél pusz- titóbb világháború kirobbantójával akarják feltartóztatni a szocialista tábor további erősödését és szilárdulását. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a párizsi szerződések ratifikálásával megnyílik az út a nyugatnémet Wehrmacht felállítására és nő a háborús veszély. De azt is tudjuk, hogy még gyorsabban nő a Szovjetunió vezette béketábor ereje. Arról is meg vagyunk győződve. hogy a német milita- rizmus feltámasztása közvetlenül fenyegeti minden európai nép biztonságát, szabadságát és függetler^égét. A magyar népét is, melynek emlékezetében még frissen él, hogy milyen szörnyű pusztítást és szenvedést zúdított rá a német militarizmus, mely szabadságát, függetlenségét, egész nemzeti létét veszélyeztette. Ezért minden hazafi egységesen helyesli, hogy az imperialista háborús gyújtogatok terveivel, a német militarizmus feltámasztásával szemben a párizsi egyezmények ratifikálása kapcsán, a szocialista tábor levonja a szükséges következtetéseket és hatékony intézkedéseket foganatosít, melyek megnövelik erejét, hatalmát és biztonságát. Hazánk a jövőben is teljes súlyával ki fogja venni részét a béke megvédéséért vívott harcból, s minden módon támogatja a béketábor erejének szorosabb összefogását; Most, amikor már eddig a magyar népi demokrácia több mint ötmillió polgára erősítette meg és nyilatkoztatta ki aláírásával békeakaratát, ezer és ezer formában láttuk, hogy ez az aláírás egyben elszánt fogadalom arra, hogy minden erejükkel me 'védik a békét. Pártunk és kormányunk az imperialista háborús gyújtogatok üzelmeinek láttán kötelességének tartja, hogy tovább korszerűsítse, erősítse békénk és szocialista építésünk szilárd őrét, a néphadsereget és erősítse népünkben azt a hazafias, honvédő szellemet, mely odaadóan és éberen őrködik hazánk békéje felett. A béke megvédésének hatalmas tényezője népi demokráciánk egészséges továbbfejlődése is. Ha az imperialista ellenség látja, hogy a dolgozó nép megelégedett, hogy kultúrális és anyagi élet- színvonala emelkedik, akkor megérti, hogy az ilyen nép minden rendelkezésére álló erővel védeni fogja békéjét é# vívmányait. I ipar és benne külön a nehézipar fejlesztésének jelentőségét, és éppen ezekben a hetekben gyürkőztünk neki, hogy a hibákat, melyek e téren mutatkoztak, kijavítsuk. Újra alá kell húzni, hogy további fejlődésünk alapja a szocialista ipar, és különösen a nehézipar növelése. A béke megvédése és a ncpjólét fokozása paran- csolóan megköveteli, hogy a termelésben mindenütt előtérbe kerüljön a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása, a takarékosság, a műszaki színvonal emelése, a tervek pontos teljesítése és túlteljesítése. Meg kell erősítenünk a meglazult munkafegyelmet, az állampolgári fegyelmet. Gondoskodnunk kell a begyűjtés és adózás tervei(1nhi+rtfA~ - *» A Szovjetunió sikereiből a béke minden híve új erőt merít A szocialista rendszer, a szocialista termelés fölénye A magyar nép helyesli és támogatja népi demokratikus államunk békepolitikáját A béke erősítője a több és olcsóbb termelés
