Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-17 / 31. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 április 17. vasárnap * Majakovszkij : ,,A párt a mi ügyünk halhatatlansága“ Operák, operettek, színmüvek a miskolci Déryné Színház nyári műsortervében Ajkunkon a szó, bármily nagy a súlya, mint a ruha, kopik, ha megszokottá vált. Akarom: ragyogjon mindig frissen, újra, a legmagasztosabb szó: a párt. Egy ember! Van-e belőle haszon? Hangja vékonyabb, mint a csipogás. Ki hallja meg? Legfeljebb otthon az asszony, .ha épp nincs a piacon — senki más. A párt egyetlen fergeteg, a kis, vékony zöngéket dördülésre váltja, melytől az ellenség erődje megreped, mint ágyuk sort őzétől a dobhártya. Rossz ám az embernek egyedül. Jaj neki! nem harcos mind, aki erős, sőt a gyenge is, a magányos, fölébe kerül, De ha kicsinyek ha páros; pártba fognak össze kezet fel, ellenség, Egy ember badarság, egy ember semmi: egymaga — bármily kiváló lehet — öt hüvelyk vastag gerendát sem tud arrébb tenni — hát még öt emeletet. A párt: milliók egymás mellett, szorosan összeérő vállaík. A párttal házakat égig emelnek, kik egymást segítve, segítséget találnak. A párt: a munkásosztály gerince. A párt: a mi ügyünk halhatatlansága. A párt az egyetlen, melyben sosem csalódok Ma inas vagyok, de holnap a térképen én törlőm el a határt. Osztály-agy, osztály-ügy, osztály-erő, osztály-dicsőség: ez a párt. A pártot és Lenint mint ikerpárt történelem-anyánk egyformán kedveik Azt mondjuk: Lenin — azt értjük: a párt. Azt mondjuk: a pért — azt értjük: Lenin. A miskolci Déryné Színház az Idei nyáron is egy hónapig vendégszerepei Egerben. Itt tartózkodásuk előreláthatólag június 13-tól július 10-ig tart. A vendégszereplés alatt a szín­ház a következő darabokat mutatja be Eger közönségé­nek: Bródy Sándor: Tanítónő című drámáját, Puccini: Pil­langókisasszony című operáját, Vereczkei Zoltán: Vizsgázik a tanár úr című vígjátékát, melynek érdekessége az, hogy a vígjáték írója — a Déryné Színház tagja — játssza a fő­szerepet. Ezenkívül bemuta­tásra kerül Huszka: Bob her­ceg című operettje és a Párizsi vendég című zenés vígjáték. TTIT M ÉK reszkess, pusztulj! A párt millió ujj közös keze, amely mint egyetlen ököl, r úgy-?-----------------------------------------­s újt. * Huszonöt éve, 37 éves korában halt meq Vlagyimir Majakovszkij, a nagy költő, akire Sztálin elvtárs így emlékezett; „Majakovszkij a m| szovjet korszakunk legjobb és legtehet­ségesebb költője volt és marad.’4 Az évforduló alkalmából közöljük a fenti részletet a költő „Vlagyimir lljics Lenin’* című verséből. o \j Az egri értelmiségi klub megalakításáról MA REGGEL egy meghívót kaptam kézhez, a TTIT arról értesít benne, hogy a járási kul turkált épületében felavat­ják az egri értelmiségi klubot. Sokat nézegettem, forgattam ezt a meghívót, gondolkoztam azon, vajon mi adta az indí­tékot arra, hogy most az egri értelmiség részére külön, ízlé­sesen és kényelmesen berende­zett összejöveteli termet ren­deztek be. Vajon milyen jelen­tőséget tulajdonítanak orszá­gunk vezetői nekünk, értelmi­ségieknek, egyáltalában mi a szerepe népi demokráciánkban az értelmiségnek? A magamban, de tudom, hogy minden értelmiségiben felvetődött kérdésre lehetne fe­lületesen is válaszolni, meg­szoktam azonban, éppen a természettudományokkal fog­lalkozók jellegzetes vonása miatt, hogy csak akkor fogadok el választ, ha az minden szem­pontból kielégítő, teljes. Meg kell mondanom, nem volt könnyű megtalálnom a helyes feleletet. A felszabadulás után különleges helyzetbe jutott az érte Va ség. A múltból kiábrán­dultunk, a múltban szerzett neveltetésünk mégis ezernyi szállal kapcsolt a múlthoz, a múltat megtagadtuk, de min­den szálat elszakítani képtele­nek voltunk. Lelkes örömmel, mégis az újtól való ösztönös félelemmel fogadtuk az újat. Rendkívül nehezen alakult ki a kapcsolat a proletárdikta­túra vezetőivel, a kölcsönös bi­zalmatlanság légköre vett ben­nünket körül. Kezdett kiala­kulni értelmiségi körökben az az érzés, hogy valamilyen sem itt, sem ott nem gyökerező csoport, valamilyen középen elhe'yezkedő osztály vagyunk, amelyiknek sorsa az elkerül­hetetlenül, hogy bármilyen rendszer is legyen, nélkülözze a teljes bizalmat és megbecsü­lést. Érezte, tudta értelmisé­günk, hogy a szocializmus az egyetlen lehetséges jövő, hogy ezt nemcsak a népi erők ha­talmas megnövekedése, hanem a társadalom fejlődésének tu­dományos törvénye is bizonyít­ja. Ennek ellenére lelkesedé­sünk kibontakozását gátolta a bizalmatlanság vélt, vagy való­di fékje. Visszavonultunk munkahelyünk korlátái közé Is csendben dolgoztunk. Kiala­kult a magát apolitikusnak gondoló értelmiség típusa, pe­dig a többség dehogy is volt távol a politikai élettől. Vajon nem jelentős politikai tett volt-e új gyáraink megtervezé­se, megindítása, iskolarendsze­rünk hatalmas kifejlesztése, egészségügyi, biztosítási rend­szerünk megalkotása, új jog­rendszerünk megkonstruálása? A pártkongresszuson elhang­zottak alapján a párt és az államigazgatás vezetői részéről is, az értelmiség legjobbjai ré­széről is megindult a szorosabb együttműködés kialakítását célzó munka. Sajnos, egyelőre ez a kapcsolat csak az értelmi­ség egyes, éppen a legfejlettebb politikai gondolkodású tagjai­val alakult ki, így Egerben is az értelmiség többsége meg­maradt szakmai bezárkózottsá- gában. EZT AZ elzárkózottságot, a vélt sérelmekből épített falat van hivatva lebontani értelmi- ségíeink körül az új értelmi­ségi klub. Az értelmiség hálás szívvel, a szeretet és a bizalom növek­vő érzésével fogadta a leg­utóbbi évek intézkedéseit, ame­lyek az értelmiség megbecsülé­sét, munkánk ismerését és el­ismerését tükrözték. Ilyen gesz­tus ennek a szép értelmiségi klubnak létesítése is Egerben. Mit is várunk mi ettől az értelmiségi klubtól. Természe­tesen nem mindent, mégis na­gyon sokat. Jelentőségét első­sorban abban látom, hogy ba­ráti környezetben az értekezle­tek merev feszélyezettségétől mentesen találkozhatnak egy­mással az építő munka értel­miségiéi. Amikor a különböző foglalkozási ágakban működők kapcsolatba lépünk egymással, szélesebb látókörre teszünk szert. Az értelmiségi dolgozó, szakmai be zárkózottságában sokszor nem lát tovább szűk munkakörén. Meg kell valla­nom, egy-egy ilyen beszélgetés során láttam meg, milyen ke­veset ismerek országunk, vá­rosunk életéből. így nyílik al­kalmunk meglátni ezokat a ha­talmas alkotásokat, a lelki át­alakulás hatalmas munkáját, amit a felszabadulás indított meg. A szakmai kapcsolatok el­mélyítése továbbképzésünk ér­dekében. is igen szép munkát végezhet. A PÁRT és a tanács vezetői az értelmiségi klubot is fel fog­ják használni, hogy megtalál­ják a legjobb kapcsolatot or­szágunk nagyon is nem elha­nyagolható dolgozói, az értel­miségiek felé. Ez a kapcsolat országunknak emelkedése ér­dekében szinte megfizethetet­len értékű lesz. KI fog alakul­ni az őszinteség légköre, meg­oldódnak a nyelvek, s az el­rejtett tervek napfényre jutva, a vezetőkhöz jutva, hamarabb fognak megvalósításra kerülni. Dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán docens, szakosztályelnök — Szervestrágya Szemcséző Üzem látogatást rendez a TTIT dolgozó parasztok részére. Gyü­lekezés vasárnap délután fél 3 órakor a Kertész utcai iskolában. — Heves megye újjáépülése a török uralom után címmel dr. Soós Imre tart előadást 18 án, hétfőn este 7 órakor a főiskola 11 /a termében. — A biológiai és egészségügyi szakosztály 20-án, szerdán este fél 8 órakor klubestet tart a TTIT klubjában, Eger, Knézich Károly utca 8. — Miért nem szól a rádióm? címmel 21-én, csütörtökön este 6 órakor a főiskola fizikai elő­adójában Illés György rádiómű­szerész hibakezelést mutat be. Hirdetmény Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a dolgozók a mezőgazda­sági technikumot levelező hall­gatóként elvégezhessék. A le­velezői oktatás ideje négy év, mely után a rendes hallgatók­kal azonos bizonyítványt kap­nak. Az iskolai év szeptember 1-én indul. Jelentkezni lehet 1955. május 1 ig a gyöngyösi mezőgazdasági technikum igaz­gatóságánál, Kossuth Lajos utca 33. szám. A felvételi kérelem­hez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonatot, 8 általá­nos vagy négy középiskolai végzettséget tanúsító iskolai bi zonyítványt, a munkaadó javas­latát, valamint igazolást arról, hogy a jelentkező kétéves me­zőgazdasági gyakorlattal ren­delkezik. Technikum igazgatósága „Munkavédelem a kereskedelemben“ kiállítás ‘gerben A megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szak- szervezetének Területi Bizott­sága Munkavédelem a kereske­delemben című kiállítását 1955, április 15-én nyitották meg a Szakszervezeti Székház sakk-termében. A kiállítás e hó 24-ig minden nap 16—21 óráig, vasárnap pedig 9—12 óráig áll az érdeklődők ren­delkezésére, Rózsa és Csavargó A film egy híres finn éne­kes életéről szól, akinek szü­lei rendkívül súlyos anyagi körülmények között élnek. Aappó iskolába kezd járni, ahol csakhamar kitűnik jó előmenetelével és szép hang- iával. Ezért tanárai elhatá­rozzák, a fiút tovább taníttat­ják, — Aappó, mint tanító tér vissza szülőfalujába, ahol szerelmese, Katri, a gazdag Foudila lánya vár rá. Fouőá- Ui azonban hallani sem akar a házasságról, mert lányát egy vagyonos földbirtokoshoz szeretné feleségül adni. Köz­űién Aappónak sikerül pénzt szereznie tanulmányainak folytatásához, s nagy tehetsé­gével nemsokára ismertté vá­lik a zenei világban, bejárja egész Európát. — Telnek- múlnak az esztendők, Aappó fényes karriert fut be. De minél öregebb lesz, annál in­kább vágyik vissza hazájába és régi szerelmeséhez, Ka.tri­hoz, öregen és súlyos bete­gen tér haza és első útja Kái­nhoz vezet, aki a hosszú éveik során mindvégig hű marad hozzá. A filmet a gyöngyösi Szabadság április 21—24-ig tűzte műsorára. Eqri Vörös Csillát; Filmszínház: április 17—18-ig: A tör (szovjet) 19—20-ig: Szerelmi bájital (osztrák) Eqri Dózsa Filmszínház: április 17-én: Szitakötő (szov­jet) 18—19 ig: Fekete ház (angol) 21—24-ig: Volporie (francia) ma­Eqer, „Béke”-mozi: április 23—24-ig: Vihar gyár, színes film) Gyönqyösi Szabadsáq: április 17—20-ig: Budapesti tavasz (magyar) Gyönqyösi Puskin: április 17—20-ig: Modern ka­lózok (szovjet) Hatvan: április 17 én: Bátorság isko­lája (szovjet) 18—20-ig: Arlberg express (német) Füzesabony: április 17—19-ig: Zűrzavar a cirkuszban (csehszlovák) 20—21-ig: Vidám csillagok (szovjet) — AZ EGRI ZENEISKOLA igazgatósága a múlt héten rendezte meg zongoraszakos növendékek részére kiírt Bar­tók Béla emlékversenyt. A kiskorú muzsikusok legtöbbje komoly előkészületről tett ta­núságot és a zsűrinek nehéz feladat volt az első három helyezettet kiválasztani. A három díjnyertes: Deled Jó­zsef, Holló Marika és Spányi Judit, komoly előjelét adták további eredményes fejlődé­sem^ %Jyáié út — AZ EGRI KÖZPONTI dotta v EGYÜTTES felújítja .özvegy Karnyóné“ és „Tüvétevők“ című műsorát, mellyel a hó­nap végén vidéki vendégsze­replésekre indul. / y EGY JÓL MUKODO ÜZEMI KULTÚROTTHON Látogatás a bélapátfalvi Gárdonyi kultúrotthonban Ha a bélapátfalvi Gárdonyi Géza Kultúrotthon munka­naplóját lapozgatjuk, rögtön észrevehető, hogy a kultúrott­hon vezetősége és a cement­gyár szakszervezeti bizottsága jól alkalmazza a kultúragitá- ciót. A kultúrotthon havonta vidám műsoros esteket ren­dez „Jó munkáért — szép mu­zsikát’’ címmel. Ezeket a mű­sorokon az üzem kiváló dol­gozóinak tiszteletére adják elő. Nem új, de az utóbbi idő­ben elhanyagolt a rigmusbri­gádok felhasználása. Rigmus- brigádjaink nagyrésze felosz­lott, s amelyek megmaradtak, elszakadtak az üzemtől, s in­kább áttértek a kupiék és ál­talános tárgyú rigmusok ének­lésére. Sajnos nem sok olyan rigmusbrigádot találunk me­gyénkben, mint a bélapátfalvi Cementgyár brigádja, akik rendszeresen és jól dolgoznak. Hetenkint kétszer adnak mű­sort az üzemben, amikor a ki­váló dolgozókat munkahelyü­kön keresik fel, s köszöntik őket elért eredményeik jutal­mául. Legutóbb Sas Sándor kemencekarbantartó, Barta Olga zsákjavító és Balogh Gyuláné MNDSZ brigádjának tiszteletére szólt a nóta, és pattogott a tánc a kultúrcso- portok számára szokatlan színpadon, a gyár kőpadló ián. Ferencz Miklós, Ignácz Sán­dor és Sarkadi Endre főmér­nök is biztosan örültek ennek a szokatlan műsornak, hiszen a jó munka elismerése talán a legjobb érzés a világon. A felnőtt brigádon kívül az úttörők is felkeresik az üze­met és dalaikkal, táncaikkal üdvözlik a dolgozókat. A munkaverseny nyilvános­ságát segíti a gyár hangos hír­adója is, amely állandóan is­merteti az egyes műszakok eredményeit, s versenyfelhívá­sokat közöl. A kultúrotthonnak jól mű­ködő fotószakköre van, amely megörökíti az üzem életének kiemelkedő eseményeit. Tőlük vegyen példát megyénk sok, legtöbb esetben jobban felsze­relt fotószakköre, azok, akik még ma sem jutottak túl a táj- és város-fényképezésen. Ez persze nem helytelen, mert szívesen gyönyörködünk a szép és művészi tájfelvételek­ben, melyek megyénk, váro­saink szépségét hirdetik, de emellett a bélapátfalviak pél­dáján, próbálják meg művészi színvonalon visszaadni az ese­ményeket, ábrázolni a munkát és az embert. A dolgozók szakmai ismere­teinek szélesítését szolgálja a „műszaki kör“ — melyen a gyár műszaki dolgozói vesznek részt, összejöveteleik alkal­mával, a gyár egyik mérnö­kének vezetésével, egy-egy technikai kérdést vitatnak meg. A kultúrotthon vezetősége gondot fordít az általános mű­veltség emelésére is. Irodalmi esteket, hanglemezműsorokat tartanak, csak, mint Várkonyi elvtárs, a kultúrotthon igaz­gatója mondja, ezeken a láto­gatók száma igen csekély. Ter­mészetes, hogy egy műsoros rendezvény után jobban ér­deklődik a közönség, éppen ezért próbáljanak színes, mű­soros irodalmi esteket tarta­ni, mint például a gyöngyösi könyvtárban, ahová meghív­nak híres írókat, és az ismer­tetett mű egyes részleteit a helyi kultúrcsoport be is mu­tatja. A kultúrotthonban esténkint pezsgő élet folyik és a kultúr- ház ma már szűknek bizonyul. A jól működő szakkörön és művészeti csoportokon kívül szabó-, varró-, kötő- és hor­golótanfolyam, valamint üze­mi könyvtár is működik, melyből az első negyedév alatt közel 2000 könyvet kölcsönöz­tek. A jó munkának megvan a látszata. A felszabadulási kul­turális seregszemlén a bélapát­falviak 10 dicsérő oklevelet kaptak. Herbst Ferenc « ÁPRILIS 18-ÁN a Dózsa filmszínházban „Nevess ma többet mint tegnap“ a buda­pesti Vidám Színpad művé­szei tartanák színes műsort. — A TARNAÖRSI földmű, vesszövetkezetek kultúrcso- portja április 17-én Zárónkon mutatja be Csíki Gergely: Buborékok című vígjátékát. — A NOVAJI KULTÜR- CSOPORT április 10-én nagy sikerrel mutatta be Soós György: „Pettyes“ című vig­A csoport sikerrel ol~ meg feladatát, különö­sen kiemelkedett Barták Já­nos a „Pettyes“ címszerepé­ben, I .'J — A KERECSENDI PEDA­GÓGUSOK ÉS ŰTTÖRÖK „Községünk múltja“ címmel jól sikerült kiállítást rendez­tek az iskolában. A. kiállítá­son a sok érdekes helytörté­neti emlék mellett bemutatták a régi kerecsendi népvisele­tet, amely már teljesen ki­halt. — A petőfibAnyai Ál­talános ISKOLA tanulói február—március—április hó­napban 9150 forint értékű ta­karékbélyeget vásároltak. Je­lenleg egy tanulóra 27,68 fo­rint esik. A tanulók a megta­karított pénzből kirándulást szerveznek. — NAGYSIKERŰ Vörös­marty-estet rendezett a TTIT irodalmi szakosztálya Egerben április 13-án, szerdán este a Főiskola zenetermében. Az előadást — melyet dr, Néme- di Lajosné tartott — számos közép- és főiskolai tanuló hallgatta meg. — AZ EGRI állami zeneis­kola szülői munkaközössége április 18—19-én este 7 óra­kor rendezi meg kamaraének­kari és zenekari növendék- hangversenyét. A műsoron népzenei bemutató, Beethoven Német táncok, Haydn Gyér- mekszimfónia című müvei is szerepelnek. A balettiskola növendékei Borodin: Poloveci táncok című darabjából adnak elő egy részletet. Kitüntetés Bakó Ferencnek, az egri Dobó István múzeum igazga­tójának jó munkájáért a Népművelési Minisztérium a ..Szocialista Kultúráért“ ki­tüntető jelvényt adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents