Népújság, 1955. április (27-34. szám)

1955-04-17 / 31. szám

r WM # , Vf LA 6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG HEVESMEGYEI pártbizottságának lapja IX. ÉVFOLYAM, 31 SZÁM. Ára 50 fillér 1955 ÁPRILIS 17. VASÁRNAP. A SeSypi Cementgyár önköltségcsökkentő-brigádja Huszonhét kilométert utazik a kő, amíg a Pásztó fölötti bányából a Selypi Cementgyárba érkezik. Köz­ben csillére rakják, csillével szállítják, csilléből lerakiák. vagonba pakolják, vagonba szállítják — többe kerül a saját kő, mint a 100 kilométerről ideszállított felnémeti kőanyag. Mindezt Lef felhői ez István, a Cementgyár főmérnöke panaszolja el, amikor azután érdeklődünk, miért oly ma­gas a selypi cement önköltsége. Az itt gyártott, úgyneve­zett 400-as cementet 80 százalékkal magasabb önköltség­gel állítja elő az üzem. mint az ország többi cementgyárai. .Selypen készül hazánk legdrágább cementje. Már pedig nap mint nap vagontételben fut ki innen a cement a bér­ház-, a kislakásépítkezésekhez. Még Sopronban is selypi ce­menttel folyik nem egy lakás építése. A minőség ellen nincs különösebb kifogás, az ára? — hát bizony lehetne olcsóbb — vélekednek, * jogosan az építtetők. A korszerűtlen gyár nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Elektrifikálták a gépházat s a kazán­házat, egyedül ezzel napi 40 tonna szenet takarítottak meg. ugyanakkor 18 dolgozót lehetett közvetlen a terme­lésre átirányítani. Az elmúlt évben épült a vagonbuktató, amely a hosszadalmas és nehéz kirakodást gépesítette, sőt a buktatótól is szalag viszi tovább, egészen a szárí­tókig a beérkezett kőanyagot, vagy a szenet. Mindez ter­mészetszerűleg kihatott a cement önköltségére is. A helyzet az, hogy ezek mellett a „külső“ erőforrások igénybevétele mellett, kevés gondot fordítottak a gyár ve­zetői, kommunistái a „belső“ tartalékok, lehetőségek fel- használására. Az elmúlt negyedév, de elsősorban a márciusi hónap megmutatta, hogy érdemes foglalkozni ezekkel ,az apró dolgokkal“, amelyek végeredményben nagy összegeket jelentenek a gyár. az egész ország számára. De ne vág­junk a dolgok elé, vegyük sorba a gyárban hallottakat. Taggyűlésen, pártnapon, népnevelő- vagy termelési ér­tekezleten egyre többször és egyre gyakrabban esett szó, a már szinte fogalommá vált önköltségcsökkentésről. Erről beszéltek a kommunisták. S a sok vitának, tervezge- tésnek. amely formát keresett magának, meglett az ered­ménye: önköitségcsökkento brigád alakul' a gyár dolgo- xőibóL Igaz, hogy csak a brigád létrejötte volt a taggyű­lések eredménye, s nem minden dobozó aktív részvétele az önköltségcsökkentésért folyó harcban. Ismerkedjünk meg a brigád tagjaival. Ez itt a főkönyvelői szoba: itt dolgozik Haraszti Ká­roly a gyár főkönyvelője, egyben az öttagú brigád veze­tője. Ebben a másik szobában van a műszaki osztály. A vezetője Vashegyi János elvtárs. aki többet van a kemen­cék mellett, mint az íróasztalnál — a brigád egyik kom­munista tagja. Itt van a laboratórium. Itt dolgozik Andrejkó Gyula vegyészmérnök, aki becsületes munkájáért kormánykltün- tetést is kapott, ö képviseli a fiatalokat a brigádban, a DISZ-szervezet titkára. Az egész üzem az „irodája“ Szlávik Ferenc karban­tartó lakatosnak, meg Szűcs András elvtárs művezetőnek, a brigád két másik tagjának. Ez az öt ember: az önköltségcsökkentő brigád. Há­rom hónapja dolgoznak, igazi lendülettel valójában csak márciusban, miután az egész üzemben megtárgyalták a Központi Vezetőség márciusi határozatát. Itt értették meg valójában a gyár dolgozói, mit jelent az önköltség csök­kentése saját életükben, itt értették meg a brigád szere­pének fontosságát is. Az emlékezetes értekezlet óta egyre lelkesebben támogatják a brigád tagjait. S mit tett azóta a brigád? íme vázlatosan néhány adat munkájukról. A főkönyvelő munkáját dicséri, hogy tíz naponként ellen­őrzik a pénzügyi tervet, a kereteket s például a béralap­nál máris számottevő a megtakarítás. Vashegyi János elvtárs az anyagkivételezést ellenőrzi. Egyetlen kis példa: azelőtt a 17 forintos cirokseprűből 40—50 fogyott el két hét alatt, ma legfeljebb tíz. Apró dolog ez is, — de ha­vonta 800 forintot jelent. Andrejkó Gyula fordulatszámlálót szerelt a kemen­cékre. Most már világosan meg lehet állapítani, hogy az égető mennyi szenet használt fel a klinkerégetéshez. Már­ciusban 74 tonna szenet, sok család évi szükségletét taka­rították meg a kis fordulatszámláló segítségével. Sz'ávik Ferenc karbantartó lakatos a kenőanyagok felhasználását ellenőrzi. Havonta átlagban 400 kiló gépzsírt. 600 kiló gépolajat használnak fel. A gépzsír kilója megközelíti a nyolc forintot. Érdemes tehát ezekkel a forintokkal is ta­karékoskodni. Szűcs András művezető, Liptai Józseffel arra ügyel, hogy tervszeríi-e a kőfelhasználás. Egy tonna klinker- hez 2,04 tonna kőfelhasználást ír e'ő a norma. Sikerült ezt leszorítani 1,84 tonnára. Napi 100 forint megtakarítás ez, amellett kisebb a gépek kopása is, kevesebbet kell fordítani anyagban is, időben is a gépek karbantartására. Mindezek mellett természetszerűleg a legtöbbet a termelékenység emelkedése, a tervteljesítés nyom a lat­ban. A márciusi 120 százalék feletti tervteljesítés, meg az. hogy ebben a hónapban átlagban tíz százalékkal emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva az egy munkás­ra eső termelési érték, — döntő módon befolyásolta az önköltség alakulását. így pld. márciusban az elmúlt évekhez képest tíz százalékkal csökkent a cement önkölt­sége. S ez nem kis dolog. Természetesen ezek még csak az első lépések. A kom­munisták, a népnevelők, aktív és következetes támoga­tására, szigorú fegyelemre, takarékosságra, s tervszerű munkára van szükség, hogy a brigád beváltsa a hozzá­fűzött reményeket. Gyúr kő Géza Elkészült a Csongor, a szi- varosok kedvence. Most már csak az van hátra, hogy Csizik Istvánná, jel- véntjes ifjúmunkás sztaha­novista szivarcsomagolónő ízléses dobozokban ügye­sen elhelyezze, hogy az­után az Egri Dohánygyár­ból az árudákon keresztül a fogyasztókhoz kerüljön Előre a május 1-i vállalások teljesítéséért Példát mutatnak termelőszövetkezeteink a tavaszi munkában Termelőszövetkezeteink a kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére Igyekeztek mielőbb elvégezni a kora tavasziak ve­tését, s a tavaszi kalászosok­ból túl is teljesítették vetés­tervüket. A tavaszi búzából 387, tavaszi árpából 126 száza­lékra teljesítették a vetéster­vet. Jól halad a zab-, lucerna- vetés is, nagyobb lemaradás a vöröshere vetésterv teljesítésé­nél mutatkozik. Belon szőlőkaró, rsnklós borona — a faelyiipari vállalatok terveiben A helyi iparnak — mint a nagyipar kiegészítőjének — fontos szerepe van a dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátásában. Heves megye he­ly iipari vállalatai az elmúlt negyedévben eredményesen dolgoztak, tervüket 110,7 szá­zalékra teljesítették. A jó eredmény elérésében nagy se­gítséget adott a felszabadulási verseny. A második negyedév­ben tovább növekedtek a he­lyiipari vállalatok feladatai. Tervük 20 százalékkal maga­sabb A Gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalat a kályhaalkatré­szek gyártása mellett rátér a csuklós borona, expressz per­metező, kézipermetezö és po­rozó készítésére, valamint a 200 literes prések és szőlőzú- zók gyártására. Megtörténtek az előkészületek a szekérfék, boroskupa, lábrács gyártására is. Készítik a szénvasaló proto­típusát, s rövidesen megindul a sorozatgyártás. Az építőanyagipari vállala­tok az első negyedév során fő­ként építőkő és mész szállítá­sával járultak hozzá az építő­anyagellátáshoz. A második negyedévben a helyiipari tég­lagyárak is megkezdik a gyár­tást. Terv szerint a negyedév­ben több mint két millió ége­tett téglát juttatnak kislakás építkezésekhez. A tarnaszent- máriai és siroki kőbányák 6 ezer tonna építőkövet termel­nek a második negyedévben. Az építőipari vállalatnál kísér­letezés alatt áll a beton szőlő­karó, melyből, ha beválik, többszázezer darabot juttat­nak a szőlőtermelőknek. A helyi ipar feladatai tehát a második negyedévben na­gyok, azonban a dolgozók munkája a felszabadulási ver­senyben tapasztalt munkalen­dülete biztosíték arra, hogy a május 1-re tett felajánlások valóraváltásával, a verseny tovább folytatásával túlteljesí­tik a második negyedév ter­vét is, Megkezdték megveszerte a cukorrépa vetését is a szövet­kezetekben, eddig a vetésterv­nek mintegy 56 százalékát tel­jesítették. A napraforgó vetése is halad és két járásban a he­vesi és a hatvani járásban a burgonyavetéshez is hozzáfog­tak. A tavaszi vetések mellett termelőszövetkezeteink a me­gye területén több mint 4000 holdon T'égezték el az ősziek Xejtrágyázását. Kilencedik megyénk az országos begyűjtési versenyben Tovább az előkelőbb helyezésért! Heves megye az országos be­gyűjtési versenyben kilencedik helyre került. Az eredményhez hozzájárult a járások és váro­sok dolgozóinak lelkes verse­nye. De ez azt is mutatja: meg van a lehetőség arra, hogy be­gyűjtési eredményeinket to­vább javítva az elsők közé küzdjük fel magunkat. A járá­sok versenye a legutóbbi érté­kelés szerint: 1. gyöngyösi, 2. pétervásárai, 3. egri, 4. hatva­Akik élei: járnak Új felajánlásokat tesznek a mezőgazdaság dolgozói Megyénk mezőgazdasági dolgozói is szép eredményekkel köszöntötték felszabadulásunk ünnepét. A lelkes versenylen­dület az ünnep után sem hagyott alább, termelőszövetkezete­inkben, egyénileg dolgozó parasztjaink között újabb vállalá­sok születnek a munka ünnepére — rriájus 1-re, A tarnaleleszi Petőfi TSZ versenyre hívja a pétervásárai járás valamennyi termelőszö­vetkezetét a következő ver­senypontok alapján: Vállalják: hogy 11 hold gyümölcsösü­ket május 1-re kétszer meg­permetezik. Egész évi tojás- és sertésbeadásukat teljesítik. Cukorrépa termelésüket négyszeri kapálással, az agro­technikai módszerek pontos betartásával 200 mázsára, a ku­koricatermés átlagát három­szori kapálással holdanként 30 mázsára növelik. Minden mun­ka időben való elvégzését a családtagok bevonásával biz­tosítják. A búzaaratást hét nap alatt, az árpa és zabaratást öt nap alatt elvégzik, s azonnal fel­szántják a tarlót. A cséplést augusztus 20-ra befejezik, s a beadást egyenest a géptől tel­jesítik. Hatvan város tsz-ei szintén vállalták, hogy jó talajelőkészítéssel, he­lyes növényápolással elérik a holdankénti 200 mázsás cukor­répa-termést. A füzesabonyi járás valamennyi termelőszö­vetkezete csatlakozott a 10 má­zsás dohány, a 200 mázsás cu­korrépa és a 30 mázsás kuko­ricatermelési mozgalomhoz. Az egyénileg dolgozó parasztok is tettek vállalást a termésered­mények növelésére. Gulyás Jó­zsef adácsi dolgozó paraszt vállalta, hogy öntözéssel 350 mázsa cukorrépát termel egy holdon. Detk községben Ba- kondi Károly négyholdas dol­gozó paraszt a 200 mázsás cu­korrépa-termelési mozgalom­hoz csatlakozott. Boldog község termelőszövetkezetei és egyé­nileg dolgozó parasztjai a be­gyűjtési tervek teljesítésére tettek vállalást. Vállalták: hogy évi sertésbedási tervüket 45, vágómarhabeadási tervüket 40, baromfibeadási tervüket 30, tojásbeadási tervüket 45, tej­beadási tervüket 40 százalékra teljesítik május 1-ig. Félévi begyűjtési tervüket termékféleségenként határidő előtt 10 nappal, június 20-ra maradéktalanul teljesítik. Adófizetési tervüket június 30-ig 105 százalékra teljesítik, s ezzel együtt 100 százalékig rendezik a biztosítási díjakat is. A kukorica és a többi késő ta­vaszi vetést, a Minisztertanács határozatában előírt határidő előtt öt nappal elvégzik, ni, 5. hevesi, 6. füzesabonyi já­rás. A községek között a legjobb eredményt a gyöngyösorosziak érték el, megszerezték az első helyet a felszabadulási begyűj­tési versenyben. Monosbél, Gyöngyössolymos, Felnémet, Visonta szintén a megye leg­jobb községei közé kerültek a versenyben. Igen nagy a lema­radás Verpeléten, Atányban, Nagyúton, Kálban. Ahhoz, hogy a megve még jobb ered­ményt érien el, a lemaradó községeknek is fel kell zárkóz­lérnaradi sukkal az s • me­gye kerékkötőjévé válnak. Negyven tsz csatlakozott a 30 mázsás kukoricatennesz 1 esi mozgalomhoz, Megyénkben is egyre több termelőszövetkezet tagjai csat­lakoznak a 30 mázsás kukori- catermelés-mozgalomhoz. Ed­dig 40 tsz, köztük a kömlői Kossuth, a 'karácsonyi Dózsa, a kerekharaszti Béke!, a füzes­abonyi Petőfi, a boconádi Pe­tőfi TSZ tagjai vállalták, hogy jó talajelőkészítéssel a helyes agrotechnikai módszerek alkal­mazásával 30 mázsa kukoricát takarítanak be holdanként. A 200 mázsás cukorrépa ter­melési mozgalomhoz 24 terme­lőcsoport, köztük a kiskörei Dózsa, a mezőszemerei Üj Vi­lág, a kerekharaszti Béke TSZ csatlakozott. A pétervásárí gépállomás a verseny élén Gépállomásaink segítségén is múlik, hogy termelőszövet­kezeteink, de egyénileg dolgo­zó parasztjaink is milyen gyor­san tudják elvégezni a tava­szi munkákat. Ebben az esz­tendőben már eddig is sok se­gítséget adtak: 5413 holdat szántottak fel és 1463 holdon végezték el a vetést. A gépál­lomások versenyében a leg­jobb eredményt a pétervásárai gépállomás dolgozói érték el, akiknél az egy gépre eső mű- szaknorma-teljesítés 15,4. Az atkári gépállomás a második helyre került 12 műszaknorma teljesítésével, de ha meggyor­sítják a munkát, fokozzák a gépkapacitás kihasználását, visszakerülhetnek az első hely­re. A sorrend a továbbiakban a következő: 3. tarnaszentmik- lósi, 4. horti. 5. detki, 6. lő­rinci, 7. sarudi, 8. egri, 9. he­vesi, 10. füzesabonyi gépállo­más. Különösen meg kell javí­tani a munkát a hevesi és a füzesabonyi gépállomáson, ahol az egy gépre eső műszaknorma teljesítés csupán 7,6, illetve Horváth János öreg vájár a ró- zsaszentmárto- ni IX. aknában. Ludvlg Józsefná préses a hatva­ni konzervgyár­ban Füzesi István In- téző a hatvani vasútállomá­son Wagner Lajos a latvani cukor­gyár lakatosa.

Next

/
Thumbnails
Contents