Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-06 / 19. szám
1853. március S. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 Megvitatta termelőszövetkezeteink helyzetét és eredményeit Heves megye Termelőszövetkezeti Tanácsa (Tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt ösz- szeült a megyei Termelőszövetkezeti Tanács, hogy megvitassa termelőszövetkezeti mozgalmunk időszerű problémáit. Bartha András, a tanács elnökének megnyitó szavai után Hudák Imre, a tanács megyei megbízottja számolt be az eddigi munkáról. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata óta termelő- szövetkezeteink jelentősen megerősödtek, számottevő politikai, gazdasági fejlődésen mentek keresztül. A fejlődés a számszerű növekedésben is lemérhető: 1954. augusztus 1-től december 31-ig 604 család, 738 tag 1059 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Ebben az évben kereken 300 tag választotta a nagyüzemi gazdálkodást. A termelőszövetkezetek jelentős része fokozatosan megtanul helyesen gazdálkodni, már az ősz folyamán elkészítették a vetésforgót, vagy a vetési sorrendet. Több gondot fordítanak az eddig súlyosan elhanyagolt istállótrágya kezelésére. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet például egy idő óta nyers foszfáttal erjeszti a trágyát. Egyre több azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek csatlakoznak a 200 mázsás cukorrépa, a 30 mázsás kukorica és a 10 mázsás dohánytermelési mozgalomhoz. Az eredmények mellett azonban számos hiba tapasztalható, főleg a szövetkezetek vezetésében. A csányi Kossuth TSZ-ben négy esztendő alatt kilenc elnök váltotta egymást. A vezetőség nagy része rokonokból tevődött össze, emiatt aztán nem ellenőrizték egymást, rossz volt a nyilvántartás, mindent egybevetve a szövetkezeti vagyon megkárosítására vezetett. Több más termelőszövetkezetünkben a megengedettnél nagyobb a háztáji gazdaság, s emiatt elhanyagolják a közös vagyon gyarapítását. A beszámolóhoz igen sokan szóltak hozzá a termelőszövetkezetek elnökei, a tanács tagjai közül. Bartha András a füzesabonyi Petőfi TSZ elnöke elmondotta, hogy sokáig vitatkoznak azon, milyen formák között biztosítsák a háztáji gazdaságot. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy ha egy családból csak a férj, vagy a feleség dolgozik, 800, ha a férj és feleség is dolgozik 1200 négyszögölt adnak háztáji gazdaságra. Ahány 16 éven felüli gyermek, vagy öreg van a családban, annyi 200 négyszögöl földet adnak az alap négyszögölhöz, de a terület semmiképpen sem haladhatja meg az egy holdat. Ezután az állattenyésztés, a munkaverseny problémáiról beszélt. Szántó István, a kiskörei Dózsa Tsz elnöke szövetkezete és az egyénileg dolgozók közötti kapcsolatról számolt be: „Mi minden közgyűlésre meghívunk 8—10 olyan egyénileg dolgozó parasztot, akik rokonszenveznek szövetkezetünkkel. Ilyen kapcsolatok révén aztán nem véletlen, hogy egy év leforgása alatt 145 tag lépett, be hozzánk, s jelenleg is 22 jelentkező vár, hogy döntsön a közgyűlés.“ Fehér Márton, a boconádi Petőfi TSZ elnöke arról beszélt, hogy a tagok a kezdeti tartózkodás után, ma már rendszeresen eljárnak a gazdakörbe, kiveszik részüket az ott folyó munkából. Sütő Sándorné, az MNDSZ megyei titkársága részéről hangoztatta, hogy a termelőszövetkezetben biztosítsanak nagyobb megbecsülést a nők számára. Bízzák meg őket feladatokkal az állattenyésztésben is, hiszen a háztartásban a sertések, baromfiak nevelése például mindig is a nők g> ndjaira volt bízva. A hozzászólások, illetőleg a válaszadások után a Termelőszövetkezeti Tanács befejezte Kovács Ferenc ■■■>■ I— I iái—h A bodonyi termelési bizottság a tavaszi munkák küszöbén (Tudósítónktól) Közel egyéves munkára tekinthet vissza a bodonyi termelési bizottság. Megalakulása óta a megválasztott 26, élenjáró dolgozó paraszt valósággal a mezőgazdasági termelés őrévé vált. Szebbnél szebb terveket szőnek a hegyes-dombos vidék termékenyebbé tételére. Nincsenek a mezőgazdasági termelés szempontjából a legszerencsésebb helyen, hiszen náluk sóik esetben még hó van, amikor a megye déli részén már megkezdődik a vetés, későbben kezdik az aratást is s erősen csipked a dér, amikor ősszel betakarítják a kapások zömét. Eredményeik azonban azt igazolják, hogy a szorgos munka náluk ts meghozza a gyümölcsét. 1953-ban 6,7 mázsa volt a fcözség búzntermési átlaga, 1954-ben azonban már 8,1 mázsám emelkedett az átlag. A község elkészített termelési terve arról tanűskpdik, hogy az idén sem vár kisebb feladat a termelőkre, hiszen együtt készítették a tervet, s együtt is akarják végrehajtani. Búzából 8,3 mázsát, burgonyából az elmúlt évi 50 helyett 80 mázsát terveznek holdanként^ s nem kis területen, 222 holdon 18 mázsás átlagot terveztek a kukoricatermés* ben. Párosversenyre léptek a recskiekkel, s egész éves versenyre hívták a járás valamennyi községét. Ezen a vidéken a talajerő visszapótlása adja a legtöbb gondot, éppen ezért a versenyben is erre fordították a legnagyobb figyelmet. Már az ősz folyamán 500 holdat trágyáztak le a mélyszántás előtt, s a januári, valamint a februári hónapokban további 438 holdra került ki az istállótrágya. A legelők karbantartása, a termelési bizottság és a legeltetési bizottság közös ügyévé vált. Bár jelentős területen termelnek pillangós növényekét, azonban ez mégis kevés a fejlődő állatállomány számára. Elhatározták tehát, hogy a 837 hold legelőt társadalmi úton tisztítják ki. Felhívásunkra valósággal megmozdult a falu, az egyik nap kevesebben, a másik nap azonban már 330-an irtották a bokrokat, s töltötték be a vízmosásokat a legelőn. Lelkesen készülnek hazánk felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére. A verseny, amelybe 234 gazda kapcsolódott be, a termelési bizottság tagjai közül indult el, hisz Kovács Vilmos bizottsági elnök az elsők között hívta versenyre Kiss Mártont, a bizottság tagját. S nem is akármilyen verseny ez. Kovács Vilmos papírra vetette, hogy búzából az elmúlt évi 9 mázsa helyett 11, árpából 13 mázsa helyett 16 mázsát termel. Bodony község az ősszel egy hold híjával teljesítette a kenyérgabona vetéstervét, azonban mégis igényeltek a falubeliek 10 mázsa tavaszbúzát, amelyet csereterményért már meg is kaptak. Ez is, s azonfelül mintegy 250 mázsa vetőmag még tisztítatlan a községben, s a gépállomás arra hivatkozik, hogy nincs üzemképes szelektora. Emiatt aztán a bodonyiaknak Párádra Kell vinni a tisztítandó vetőmagot. Hogyan akarják gyorsan elvégezni a tavaszi vetést? — Az a tapasztalatunk, — mondja a termelési bizottság elnöke, hogy a korai veüés a bőséges termés alapja. A bodonyi határt két részre lehet osztani. A Baláta-verő ugyanis hamarabb felszikkad, a Ros- tás-dülő később. Úgy akarjuk megoldani, hogy összefogással előbb elvetjük a Baláta- verőt, s amikor azt befejeztük ugyancsak együttesen a Rostás-dűlőt. A községnek 110 fogata van, s így 5—6 nap alatt végezni tudunk ezzel a munkával. A NAGYRÊDEI TANÁCSÜLÉSEN Tanácselnökök és megyei szakigazgatási szervek értekezlete Egerben Este hét óra már elmúlt* amikor megkezdődött az ülés. Egyik-másik ember türelmetlenül helyezte magát ide-oda a széken, mások disznótorra voltak hivatalosak. Azután következett a hosz- szúnak ígérkező agronómusi beszámoló. A beszéd színes volt és élénk. Sok szó esett a növényi kártevők elleni védekezésről, a rézg’álic beszerzésének lehetőségeiről, szőlő- telepítésekről. Viszont alig esett szó a fontosak közül is a legfontosabbról, az őszi vetések tavaszi ápolásáról. A tavaszbúza vetést pedig futtában érintették, de nem alaposan. Ez eltartott több mini két óra hosszat, de az emberek nem tanulták meg belőle a soronkövetkező legfontosabb tennivalókat, amikre idejében felhívta a figyelmet a MÎ4 nisztertanács. Mészáros Gén* gely tanácstag meg is jegyezte: — Miért nem ismertették, milyen alapon lehet ta vaszbú za-vétóira got beszerezni? Igaza volt Mészáros Gergelynek, mert a tanácstagok és a falu sokat vár aa agronómustól. Nagy elvtársati, a nagyrédeiek tisztelik, szavára sokat adnak és tanácsai! követik. Nem egyszer saját zsebükön tapasztalták, hogy Nagy elvtárs a javukat szolgálja. Az sem volt valami helyes, hogy a tanácsülés elnöke rövid megnyitó helyett valóságos előadást tartott a község helyzetéről. így persze a tanácstagok nem tudják, mihez szóljanak hozzá. A napirend pedig azzal végződött, hogy sem a községi problémákat, sem a mezőgazdaság helyzetét nem tudták eredményesen megtárgyalni, A következő pont ismertetésére este 10 órakor került sor. Az idő annyira előre haladt, hogy az elnök szavazásra tette fel: megtartsák-e a napirendi pontot? A tanácstagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy nieg kell tartani. És alig telt el röpke óra, máris maguk mögött tudták az általános oktatás helyzetét. Sem ÍS tüdőm megmondani, hogy miért csinálták így. Pont Nagyrédén, abban a községben, ahol oly szívesen jönnek a tanácsülésre, különösen a választás óta. Itt annyi építő javaslat szül "k, csak győzzék végrehajtani. V községben már szokássá vált, hogy a tanácsülések jól sikerülnek. S ez a siker egy kissé a tanács végrehajtó bizottságának a fejébe szállt. Nem mentesek az alól az apparátus választott tagjai sem. Ezt mindennél jobban bizonyítja az, hogy már a meghívók kiküldésével sem törődtek úgy, mint az előző tanácsüléseken. A meghívó szétküldését gyerekekre bízták és ezért nem kapta meg mintegy tizenöt tanácstag sem. Nem csatolták a meghívók mellé a határozati javaslatot sem. így nem tudtak felkészülni a tanácstagok a határozatok megvitatására, kiegészítésére. Úgy tartja a közmondás, hogy könnyű az elvégzett munkában hibát keresni. Ez igaz, de viszont az is igaz, hogy a nagyrédei tanácsülésen elkövetett hiba nem független a végrehajtó bizottság munkájától. A hibát a jövőben el lehet kerülni. Ahhoz pedig erős akarat és nagyobb felelősségérzet szükséges, mert a tanácsülés a falu parlamentje. a tanácsülésen a falu érdeke, akarata jut kifejezésre. Ezért mennek el oda nagy számban a nem tanácstagok is, és ezért kell napról napra jobban és jobban végezni a tanácsülés megtartását, a napirendi pont helyes megválasztásával járó megtisztelő feladatot. Erki János FELHÍVÁS A Heves megyei Terményforgalmi Vállalat értesíti a megy« dolgozó parasztságát, hogy az Allatforgalmi Vállalat március 11-én 9 órakor az egri vásárté- -en haszon-ló árverést tart. Bővebb felvilágosítást a Termény» forgalmi Vállalat telepei adnak. (Tudósítónktól.) \i első ember. akivel Nagyrédén találkoztam, azzal bíztatott, hogy most az egyszer nem sikerül a tanácsülés. Kíváncsian kérdeztem, hogy miért? — Azért, mert nem kaptam meghívót. — Tanácstag? — Nem. Vendégként szoktak meghívná, de most nem kaptam semmi értesítést, nem tudom, mi az oka — legyintett bosszúsan és otthagyott. En pedig az embertől kapott gondolatokkal a fejemben elindultam a tanácsháza felé. A terem végében az elnöki asztal piros drapériával leterítve. Az asztalon virágok, vízzel telt üvegkancsó és hat pohár. Az asztal mögött felirat: „Minden erővel a tavaszi munkák sikeréért!“ A padló ragyogóan tiszta, a kályhában játékosan pattog a tűz. Az óra mutatója lassan kúszott a hatos felé. Az emberek is szállingózni kezdtek, először egyenként, később csoportosan. Alig múlt el hat óra, a 41 tanácstagnak majdnem a fele együtt volt. Egyszer azonban megakadt a gyülekezés. Mint amikor a cséplőgép felvonója megakad és nem jön a búza. Már húsz tanácstag együtt volt, de még egy kellett, mert csak azzal lesz határozatképes. Magos Jóska bácsi tréfásan meg is jegyzi: „Kérni kellett volna kölcsön a szomszéd községből, vagy kettőt.“ Az elnök nagyot nyelt a megjegyzésre, de nem szólt semmit. Hol vannak az újtelepiek? — Kakas Pál, Sinka Ferenc, Mészáros István. Hol van Mészáros Sándor, Molnár Alajos és mások, mert hiszen ezek mindig a legpontosabbak voltak, még sohasem hiányoztak. Végre egy órai várakozás után befutott a huszonegyedik és megkezdődhetett az ülés. De az újtelepieknek se hírük, se hamvuk. Azzal biztattam magam, hogy ebben a községben nem lehet sikertelen a tanácsülés, sőt gyenge sem, mert a beszámolók készen vannak, a tanácstagság több mint fele jelen van és vendégek is eljöttek, vagy hatvanam A tanácsülés elnöke kezdés előtt elmondotta, hogy ő tart rövid megnyitót. Nagy elvtárs, az agronómus pedig az első napirendi pontként beszámol a mezőgazdaság helyzetéről, végül Lukács Szilveszter iskolaigazgató az általános iskola helyzetéről. Két éve halt meg Sztálin elvtárs Két esztendeje, március 5-én költözött el az élők sorából Ioszif Visszárionovics Sztálin, a bölcs tanító, Lenin ügyének nagy folytatója, tanításának továbbfejlesztője. I. V. Sztálin három évtizeden keresztül állott a Szovjetunió Kommunista Pártjának élén. Kiváló harcostársaival együtt vezette győzelemről győzelemre a Szovjetuniót abban a korszakban, amely nemcsak a Szovjetunió életében jelentett sorsdöntő fejlődést, de felmérhetetlen jelentőségű volt a világ többi népei számára is. Ezekben az évtizedekben lett erős szocialista hatalom a Szovjetunió, s vált az egész nemzetközi munkásmozgalom vezető erejévé a Szovjetunió Kommunista Pártja. Sztálin elvtárs állott a párt és a Szovjetunió élén azokban az esztendőkben is, amikor a szovjet nép megsemmisítő vereséget mért a fasiszta barbárokra s elhárította az egész világ feje felől a pusztítás veszélyét. Sztálin elvtárs — hűen nagy Lenin tanításaihoz — a nép iránti határtalan bizalommal, a dolgozó nép alkotó kezdeményezésére támaszkodva munkálkodott a Szovjetunió gazdasági és kulturális felemelkedésén, s mutatott utat a szocializmust építő többi népek számára, mutatott utat a még kapitalista rabságban élő népek számára is. Két évvel ezelőtt, amikor-Sztálin elvtárs meghalt mély gyász, mérhetetlen fájdalom töltötte el az egész haladó emberiséget. Az imperialisták akkor arra számítottak, hogy ez a gyász és fájdalom megrendíti majd a szocialista tábor erejét. A haladás ellenségei azonban ezúttal is rosszul számítottak. Ahogyan három évtizeddel ezelőtt — Lesin halálakor Sztálin és harcostársai álltak Lenin helyébe s folytatták Lenin művét —, a Szovjetunió vezette szocialista tábor számára, Sztálin halála után Lenin és Sztálin tanításai mutatják a fejlődés útját. A Sztálin halála óta eltelt két esztendő megmutatta: 'a béke és demokrácia tábora továbbra is feltartóztathatatlanul inő és erősödik, Lenin és Sztálin ügye, a nép ügye legyőzhetetlen. Február 26-án a megyei tanács kistanácstermében gyűltek össze járásaink, városaink VB elnökei és az államigazgatás megyei szakosztályainak vezetői, hogy közösen megbeszéljék a tanácstörvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, legfontosabb feladatokat. ják ezt Tenk községben, ahol a VB elnöke és titkára va-' sárnaponként — felváltva — rendeletismertető félórát tartanak a község dolgozói részére. Ezt megtehetnék minden községben. Nem kerülne nagyobb megerőltetésbe. A beszámolót követő vitában a hozzászólók elmondották a járások területén folyó államigazgatási munkával kapcsolatos tapasztalatokat, majd a napirend második pontjában a megyei tanács VB titkára, Uhíjár Mihály elvtárs ismertette a tanácsok pénzgazdálkodásának költségvetési tennivalóit. Tatai István A megyei tanács VB elnöke, Lendvai elvtárs, beszámolójában értékelte az 1954. évi X. törvény alapján a tanácsvá- lasztás óta eltelt idő alatt végzett államhatalmi és állam- igazgatási munkát. Rámutatott az elkövetett hibákra, a hiányosságokra, úgy a tanácsok, mint a szakigazgatási szervek vonalán. Ahhoz, hogy a hiányosságokat megszüntessük — mondotta Lendvai elvtárs — maradéktalanul végre kell hajtani a tanács- törvénybe lefektetett elveket. A szocialista törvényesség további védelme és fejlesztése legyen mindig szemünk előtt, mert nagyon sok még a feladat a törvényesség betartása terén. Az államigazgatási munka jó elvégzéséhez feltétlenül szükséges a rendeletek, a felsőbb szervek által kiadott határozatok alapos áttanulmányozása, illetve azok elsajátítása. Törekednünk kell arra, hogy a községi tanácsok vezetői is rendszeresen tanulmányozzák azokat, s ezen túlmenően el kell érnünk, hogy a felsőbb szervek által kiadott rendeleteket a lakosság is megismerje. Igen jól csinálFaíusi asszonyaink példáján... Megyénk termelöszövefkeze - tei és egyénileg dolgozó parasztjai ígéretet tettek: az állam iránti kötelezettség pontos teljesítésével köszöntik felszabadulásunk ünnepét. A széleskörű nemes versenyből méltóképpen kiveszik részüket az asszonyok is. Mintegy háromezer falusi gazdasszony fogadta meg, hogy félévi tojás-, baromfi- és teibeadását még az első negyedévben teljesíti. Az MNDSZ-szervezetek példamutató kezdeményezésekkel, okos meggyőző szóval segítik a fogadalmak valóravál- tását. Párád község MNDSZ* aktívái — miután az elsők között teljesítették beadásukat — mindennap felkeresik a beadásra kötelezett háziasszonyokat és beszélgetnek velük a gyors beadás fontosságáról. Kivés Józsefné, kö- zépparasztasszony kezdeményezésére „két szakajtós mozgalmat“ indítottak el a faluban. A két szakajtóban egy-1 időben gyűjtik a tojást és az * egyikből a beadást teljesítik, a másikból pedig a háztartás szükségleteit elégítik ki. A nagyszerű kezdeményezés jól bevált a faluban. Kivés Józsefné és mintegy hatvan gazdasszony társa már a második negyedévi tojásbeadását is teljesítette. A füzesabonyi járás MNDRZ- asszonyai „Keltess több baromfit"-mozgalommal segítik elő a beadási kötelezettség teljesítését. A járás területén az idén csaknem háromezerrel több tyúkot ültettek, mint az elmúlt esztendőben. A keltetésben különösen a mezőtárkányi Szabadság termelőszövetkezet asszonyai járnak elől jó példával. Nagy Bertalanná, MNDSZ-elnöknő javaslatára a tavasszal két* szerannyi baromfit keltetnek, mint a múlt év hasonló időszakában. Az asszonyok jó munkája révén már mintegy kétezren teljesítették félévi tojás- és I beromfibeadásukat megyénkben, I
