Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-03 / 18. szám

1955. március 3. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 ÉLÜZEM-AVATÁS UTÁN A BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁRBAN ÖT ÓRA 30 PERC. Az első műszakon dolgozók csoporto­san érkeznek a Cementgyár­ba. Szaporán cseng a blok­kolóóra, s a karton tulajdono­sai sietnek, hogy hat órára, a műszakkezdés idejére gépük mellett álljanak, leválthassák az előző nap harmadik mű­szakjának beosztottjait. Azo­kat, akik a megelőző 8 óra alatt azért dolgoztak, hogy biz­tosítsák is az élüzem cím meg­tartását, melyért évek óta harcolnak. Hogy is volt? 1949-ben voit utoljára ez a csillogó jelvény a tulajdonuk­ba, ekkor volt él üzem a Bél­apátfalvi Cement- és Mész- mű. Azóta sok negyedév telt el, sokszor értékelték a ver­senyt. az elért eredményeket, de sohasem jutottak a meg­tisztelő cím birtokába, mert a tervteljesítés elég rosszul állt. Az elmúlt hónapokban na­gyot változott a helyzet, fel­számolták a lazaságot, s a ve­zetők mindenkor biztosították a jó körülményeket a terme­léshez. Az eredmény nem ma­radt el. Egy héttel ezelőtt nagy ünnepség színhelye volt Bél­apátfalva: a gyár kapujára öt év után újra kitűzték a büsz­ke, fényes, ötágú csillagot, az élüzem jelvényt. MEGÉRDEMELTEN kap­ták a kitüntetést, hisz a múlt év negyedik negyedében klin- kerből 119,2, cementből 102,9, mész bői pedig 109,4 százalékra teljesítették tervüket, az előírt minőség betartása, s 8 százalé­kos önköltségcsökkentés mel­lett, míg az egy főre eső ter­melési értéket az előirányzott­hoz képest 123,4 százalékra tel­jesítették. Nagy eredmények ezek, s most az eredmények méltó ól- ismerése után azért keressük fel hazánk egyik legkorsze­rűbb cementgyárát, hogy meg­tudjuk: lesz-e ebben ez évben elég cement építkezéseinkhez, a dolgozók megtartják-e To­vábbra i«raz ékVzem jelvényt és címet. A jelek arra mutatnak: igen. Reggel hat órakor már sen­ki sem hiányzott a munka­helyről. Örvendetes jelenség ez, hisz 1953-ban még 336 munkanap esett ki a terme­lésből, az igazolatlan műszak- mulasztások miatt. 1954-ben ezt a számot llü-rg csökken­tették, de ez évben teljesen meg akarják szüntetni a fe­gyelmezetlenséget. A gyár so­kat ad nehezen megszerzett dicsőségére, s ennek megtar­tásáért valamennyi dolgozó egyöntetűen harcol. A kőbá­nyában a téli nagy javítás ide­je alatt is állandóan dolgoztak az alapanyagot előállító bá­nyászok, hogy biztosítsák az agyagpalát, a mészkövet. Most is eredményesen fejtik, rob­bantják a hegyet a 141,8 szá­zalékos teljesítményű Barthü cs. József brigádjának tagjai, A 16 tagú brigád becsületbeli ügyének tekinti, hogy min­dennap biztosítsák a három műszakban termelő gyár nyersanyagát. Nem rosszabb az ellátó ciklus másik csoport­jának, a szállítóknak a mun­kája sem. Műszakonként M2 csille anyagot szállít le a nyersanyagpadlásra Csanádi Lajos brigádja, hogy a „Titán” — ez a földdel-kővel élő zúzó­gép — állandóan aprítsa a ce­ment alapanyagát. A zúzó ál­tal megdarált mészkő és agyagpala keverék elevátor segítségével egy-kettőre a ma­lomtartályba kerül, majd a' nyersmalomban 35 százalék víz hozzáadásával iszappá őr­lődik. A DOLGOZÓK nagy gon­dot fordítanak a minőségre — a cement szilárdságára. Ta­nultak az előző évek hibáiból. 1952-ben 210 ezer, 1953-ban 90 ezer forint minőségi kötbért kellett kifizetni a gyárnak a cement rossz minősége miatt. Ez a szám 1954-ben 1000 fo­rintra csökkent, s most a Meósok, a laboránsok azon fáradoznak, hogy ezt is telje­sen megszüntessék és a zsá­kokba csak jóminőségű, kellő szilárdságú cement kerüljön. A laboránsokon múlik leginkább a minőség, akik — mint ahogy Ferenc Albert laboráns el­mondja — a malomban meg- őrlőtt iszapból minden alka­lommal mintát vesznek. Nor­mál sósav és félnormál lúg se­gítségével megállapítják a mészkőtartalmat és ha az a megengedett 78 százaléktól el­tér, azonnal intézkednek. Ha alacsony, akkor mészkövet, ha magas, úgy agyagpalát adagol­nak hozzá. — Épp most állapították meg, hogy az 5 órakor termelt iszap mészkőtartalma, három százalékkal magasabb a meg­engedettnél. Kovács Tibor fia­tal laboráns máris szalad a nyersanyag padlásra intézked­ni. „Több agyagpalát“ — ki­áltja — s maga is hozzálát a palát száilító csillék kiürítésé­hez, hogy minél előbb helyre­álljon az előírt százalék. Jab- lonczi Ernő mérnököt a labo­ratórium vezetőjét is többet lehet látni az üzemben, mint a laboratóriumban. Most is ott áll a Titán adagolójánál, ellen­őrzi, tökéletesen hajtják-e vég­re utasításait. ÍGY MEGY EZ óráról-óra- ra, napról-napra, hogy a le­gyártott 500-as cementtel min­denütt meg legyenek elégedve az építtetek. De kövessük to­vább az iszap útját. A felvonó segítségével a forgó kemencé­be kerül, itt finomra őrlött szén befuvásával kiégetik. Most Lóczi Frigyest találjuk a kemence mellett, aki el­mondja, hogy műszakonként több mint három vagonnal éget ki — ezzel 120 százalé­kos teljesítést ér el. Ugyanak­kor jelentős szénmegtakarítás­sal dolgozik. — Egyszerű az egész — mondja — csak any- nyi szenet használok, ameny- nyit a technológiai norma elő­ír. Ezt úgy csinálom, hogy ál­landóan figyelem a kemence állását. — Mi azért úgy hisz- szük, hogy nem is olyan egy­szerű. Komoly szakértelem kell ide. Elárulja, hogy ezt Pelyhe Kálmántól, az üzem és az ország legjobb klinkerégető- jétől tanulta, aki a legutóbbi értékelés alapján is a hármas számú kemencével az első lett a klinkerégetők országos ver­senyében. Az apró, kavicsos klinker a háromrészes cementmalomban 4—5 százalék nyersgipsz hozzá­adása után válik cementliszt­té. A malomnál Mező Balázs irányítja a hatalmas háromré­szes forgó gépszörnyeteget. Két malom kezelését végzi, s órán­ként 180 mázsa cementet ter­mel. Mikor teljesítménye után érdeklődünk, csak ennyit vá­laszol büszkén: — Jóval felül van az a 100 százalékon — s már megy is tovább, ellenőriz­ni a gépek működését. Innen már csak egy folya­mat van hátra, a csomagolás. A „szilasokban“ (tartályok) lé­vő cementet adagoló mérleg­gép segítségével, a gyár által elkészített 50 kilós papírzsá­kokba adagolják, s így kerül el az ország minden részébe. Tegyük fel hát a kérdést: e fontos építkezési anyagból lesz-e elérendő 1955-ben épít­kezéseinkhez? Az igazgatótól kaptunk vá­laszt. „Ez évben még nagyob­bak feladataink, mint 1954- ben. Nyolcezer tonna klinker- rel, 17 500 tonna cementtel es 8 ezer tonna mészkővel gyár­tunk többet a múlt évinél. E három számadatból is lát­hatjuk, jóval több építkezési kötőanyag, cement és mész jut a téglák mellé. Nem lebecsülendő az sem, hogy mindezt 8 százalékos további önköltségcsökkentéssel kíván­ják megvalósítani. Ehhez biz­tosították a lehetőségeket is. A szénőrlő berendezéseket megjavították, már nem száll a levegőbe a nagymennyiségű szénpor. A gyár területén anyagtároló telepek létesül­tek, hogy azok megőrzése, kezelése biztosítottabb legyen. Nagyobb mérvű salakfelhasz­nálást is terveznek.. mely ton­nánként 100—110 forinttal csökkenti az önköltséget. A jó minőségű, megfelelő mennyisé­gű, olcsó cement előállításá­ban azonban legdöntőbb szere­pe a dolgozónak van. Hogy a rájuk háruló feladatot meg­valósítják, arra biztosíték, hogy 640-en versenyeznek a felszabadulás ünnepére telt vállalások teljesítéséért. A versenyben már eddig is szép eredményeket értek el. Feb­ruár havi esedékes tervüket klinkerből 111,4, cementből 121,7, mészből pedig 106,1 százalékra teljesítették. Az eredmények jelentősek, de még nagyobbak lehetnének, ha a szakszervezeti bizottság, illetőleg a versenyfelelős So- modi Miklós nagyobb lelkiis­meretességet tanúsítana a ver­seny iránt. Jó volna, ha a gyár kapujában lévő nagy ver­senytáblákra és az üzemrészek­ben elhelyezett eredményjelző táblákra felkerülnének a leg­jobb eredményt elért dolgozok nevei, teljesítményei. Ne suba alatt, hanem nyilvánosan ver­senyezzen a 640 dolgozó. Pó­tolják hát ezt a hibát, s biz­tosítsák a verseny nyilvánossá­gát, ezzel is segítsék a jobb­nál jobb eredményeket, azt, hogy a Bélapátfalvi Cément­és Mészműből minél több ce­ment és mész kerüljön béke­alkotásainkhoz — kislakás- építkezéseinkhez. Bódi János REKBÖRSSäliiLiLI — Ifj. Tóth János gyöngyösi lakos és hét társa 1954 nyará­tól folyamatosan vásárolt bor­jakat, s azokat engedély nél­kül, feketén levágta és a húst Gyöngyösön és környékén ma­gas áron adta el. A nyomozás során megállapítást nyert, .hogy összesen 14 borjút vág­tak le, mellyel nagy mérték­ben gátolták a megyei állat- tenyésztés fejlődését. A bűn- cselekmény súlyosságára való tekintettel ifj. Tóth Jánost és négy társát őrizetbe vették és a gyöngyösi ügyészségnek át­adták. Három társuk ellen — szabadlábon hagyás mellett — indult bűnvádi eljárás. • : — Bernáth Elek gyöngyös­patai lakos a begyűjtési meg­bízott által kiállított három kilogramm zsírbeadás teljesí­téséről szóló igazolást megha­misította, s kilenc kilogramm­ra javította. A meghamisított igazolás alapján vágási enge­délyt kapott. Az ellenőrzés so­rán kiderült a hamisítás és fe­ketevágás, s Bernáth Elek a végrehajtó bizottság elnökét 2000 forinttal igyekezett meg­vesztegetni, hogy ügyét „si­mítsa” el. A tanácselnök felje­lentése alapján megvesztegetés kísérlete, okirathamisítás bűn­tette, s feketevágás miatt a BM. gyöngyösi városi és járá­si osztálya Bernáth ellen a büntető eljárást őrizetbe vétel­iéi egyidőben megindította. Nagyobb versenynyilvánosságot a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél A Mátravidéki Szánbányá­szati Tröszt dolgozói példát mu­tató munkát végeztek január­ban. A felszabadulási verseny első hónapjában ötezer tonna szenet adtak terven felül. Feb­ruárban azonban visszaesett a tröszt termelése, de a hóeleji lemaradást a békekongresszus előtti békeműszakon sikerült behozni. A tröszt végeredmény­ben február havi tervés 100,7 százalékban teljesítette. A bá­nyaüzemek közül februárban a rózsaszentmártoni IX-es ak­na bányászai érték el a leg­jobb eredményt, havi te’vüket 112 százalékra teljesítették. A versenyben a szűcsi XI-es akna foglalja el a második helyet 104 százalékos havi teljesít­ménnyel. A tröszt bányászai mindent megtesznek, hogy maradékta­lanul teljesítsék előirányzott tervüket. De ehhez, különösen a versenyszervezés területén, A téli nagy karbantartási munkák megyénk valamennyi téglagyárában befejeződtek. A gép-próbák sikerrel jártak és egy héttel a határidő előtt megkezdték a tégla- és cserép­gyártást. Elsőnek. február 27-én, a gyöngyösi téglagyár kezdett a termeléshez és na­ponta 15 ezer nyerstéglával járul hozzá építkezéseinkhez. Az egri Vécsei-völgyi tégla­gyár a cserépgyártással kezd­az utóbbi időben igen kevés se­gítséget kapnak. Február elseje óta íkét-három hetes elavult eredményék díszelegnek a ver­senytáblákon. A szakszervezeti bizottság, a szakszervezeti bi­zalmiak kiengedték kezükből a verseny nyilvántartását. Ja­nuárban még naponként érté­kelték a brigádok versenyét, s ez döntő mértékben hozzájá­rult a sikeres munkáihoz. Az eredmények, úgy látszik, elka- patták az illetékeseket, s úgy döntöttek, hogy februárban csak tíznaponként értékelik a versenyt. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a front­brigádok munkájának eredmé­nyét egy-egy harmad lezárása után, csak öt-hat nap múlva tudják megmondani. Az effajta kényelmesség nem viszi előbb­re a felszabadulási versenyt, hanem, mint ezt a februári hó­nap is mutatja, a termelés visz- szaeséséhez vezet. te meg munkáját március el­sején, míg Mátraderecskén ugyanebben az időben cserép- és tégla gyártásával kezdték az új gyártási idényt, A terv szerint március 7-én kellett volna megkezdeni tég­lagyárainkban a termelést, azonban a gondos karbantartó munka lehetővé tette, hogy ez­alatt az egy- hét alatt is több százezer tégla és cserép jus­son az építőknek. Fger város tisztaságáért Eger város tanácsának vég­rehajtó bizottsága törődik az­zal, hogy városunk ne csak tör­ténelmi hagyományairól, szép­ségéről, de tisztaságáról is hí­res legyen. Ennek az elgondo­lásnak a jegyében rendezi meg a városgazdálkodási osztály, az egészségügyi osztállyal karölt­ve márciusban a tisztasági hó­napot. A város lakói, az állami szervek és vállalatok, a köztisz­tasági szabályok fokozottabb mértékben való betartásával vegyék ki részüket az „Eger város tisztaságáért“ indított mozgalomból. Különösen ügyel­jenek a közterületek, gyalogjá­rók lakóházak és vállalatok udvarainak tisztántartására. A háztulajdonosok, házkezelők, bérlők gondoskodjanak az in­gatlan előtti járda állandó tisz­tántartásáról. Azokat naponta söpörjék le, tisztítsák meg a hótól, sártól, portól. A lakos­ság gondoskodjon a lakóházak­ban a lépcsőház, a folyosó és udvar állandó tisztaságáról, s az ott felhalmozódott szemét eltávolításáról. Segítsük elő mindannyian az Eger város tisztaságáért indított mozgal­mat azzal, hogy ne csak már­cius hónapban, hanem az év minden hónapján és napján gondoskodjunk a tisztaság kö­vetelményeinek betartásáról. — A KÖZLEKEDÉSI és Postaügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok versenyben állnak a fel- szabadulási serleg elnyerésé­ért. Az útfenntartó válla'atoli között a legutóbbi értékelés a'onián az egri Útfenntartó Vállalat érte el az első he­lyet, \ tervezettnél eoy hétté! elolíi kczM meg a gyártást Heves megye téglagyárai 4/FILAIS (Nagyrédén a Cipész KTSZ csak úgy készíti el határidő»;« a cipők javítását, ha egy kis itőka, no meg egy kis cí sznóság is járul hozzá.) — No lányom, a bor megvan, látom a kolbászt is el­tetted, akkor hát itt a cipő, viheted talpaltaim. Az élelmiszeripari tanácskozás tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a mi­nisztertanács március 7-re és 8-ra összehívta az élelmiszer- ipar legjobb dolgozóit, párt- és tömegszervezeteinek képvise­lőit. Ezen a tanácskozáson ke­rül megvitatásra az 1955-ös népgazdasági tervnek az élel­miszeriparra háruló feladatai. A tanácskozásra megyénk élelmiszeripari üzemei felaján­lásokkal készülnek. A HATVANI CUKOR- ÉS KONZERVGYÁR dolgozói, akik már eddig is szép eredményeket értek el a felszabadulási versenyben. ígé­retet tettek, hogy március 1— 10. között 100 százalékban tel­jesítik karbantartási ütemter­vüket és ebben az időszakban egyetlen igazolatlan mulasztás sem lesz. „A tanácskozási mű­szakkal, a felszabadulási ver seny lendületét kívánjuk fo­kozni“ — írják többek között levelükben. Az EGRI DOHÁNYGYÁR dolgozói is ünnepi dekáddá avatják március első tíz napját. Vállalták hogy napi tervüket két százalékkal túlteljesítik, a vállalati selejtet 0,7 százalékra csökkentik, s a szivarkagvar- tásnál két százalékos anyag- megtakarítást érnek eL Élüzem az egri vasútállomás Az elmúlt hét szombatján az egri járási kultúrház feldíszí­tett dísztermében tartották él- üzemavató ünnepségüket a? egri vasútállomás dolgozói. Az ünnepségen megjelent Bács István, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium képvise­letében, valamint számos meg­hívott vendég. Ünnepi beszé­det Szabó Tibor forgalmi osz­tályfőnök mondott, majd pénz- és oklevéljutalommal tüntet­ték ki az élüzem-cím elnyeré­sében jó munkát végzett vas­utas és postás dolgozókat. Az ünnepség után baráti összejö­vetelen vettek részt a vasút és a posta dolgozói. A Népújság pályázati felhívása „Találkozásom a szovjet emberrel“ cimmel a Népújság szerkesztősége pályázatot hir­det olvasóink számára. A pá­lyázat célja, hogy megmutas­suk mit jelent a magyar és szovjet nép barátsága Heves megye dolgozóinak, mit kap­tak személy szerint is a szov­jet néptől a szovjet embertől, hogyan segített ez munkájuk­ban, életükben. Bármilyen műfajjal 'ehet pá­lyázni. A pályamunkák terje­delme sam korlátozott. A pá­lyaművek bekü’dési határide­je március 4-től április 4-ig. A bíráló bizottság által leg­jobbnak ítélt pályamunkák jutalmazása a következő: I. díj 4C0 forint, II. díj 250 forint, IH.-díj 150 forint. A 4.—10. helyezetteket ér­tékes könyvjutalomban része­sítjük, s a legjobb pályamű­veket közöljük. A pályaműveket a Népújság szerkesztősége címére, Eger, Mártírok tere 7. kell küldeni. A pályázók írásukon tüntes­sék fel nevüket és pontos lak­címüket. A „NÉPÚJSÁG“ SZERKESZTŐBIZOTTSÁG a KÖZLEMÉNY A pénzügyminiszter 22/1955. (PK. 6.) PM rendeletével módo sítia az 1955. évi kötelező tűz- és lécíblztosítási díl késedelmi pótlék nélküli kifizetésének Ideiét. E szerint az 1955. január 1-én ese­dékes díjak pótlékmentes megfi­zetésének határidejét január 31. helvett 1955. február 28-ig hosz- szabbFotta meg. — A begyűjtési miniszter 3/1955. (II. 16.1 Bgv. M számú rendeletével egészíti ki a már korábban hozott m’rv'szter- tanáosj határozatot (\On^/lQFíA. (X. 10) E rendelet megjelöli azo­kat a zöldségféléket és kerb' magvakat, melyekre a termelő- szövetkezetek. illetve termelők termelési szerződést köthetnek. A rendeletben felsorolt zöldség­félék és kerti magvak termelésé­re leszerződött terület mentesül a terménv- és húsbeadásl kötelezett­ség alól Azok a tsz-ek. ame’vek a ren­deletben megjelöl* zöldvSégfélék- kel teijerf'ik terménybe ad ást kö­telességüket. a leszerződött, terű- tetük után csak a hüshoadási kö­telezette*5 »r a* 1 II. ól irtenteTflínek. A 2037/1055. (I 2« 1 Mt. H. határozat és a 2/1955 W. 10 > Bgy. M. számú rendelet alapján a földművesszövetkezetek, vala­mint masánhúsiparcsok és árusí­tók csak a közfogyasztásra tör­ténő vágásra vásárolhatnak élő­sertést. Sertést — vásárlási- és vágási utalvánv birtokában — — csak a sertésbeadási kötele­zettségüket teljesített tsz-ektől és egyénileg gazdálkodó termelőktől, továbbá beadásra nem kötelezett személyektől vásárolhatnak. Továbbeladás céljából a föld­művesszövetkezetek élő és hasí­tott sertést, nvershűst. a magán* húsiparosok és árusítók eloser- tést, hasított sertést, nyershúst és sertésből feldolgozott terméke­ket nem vásárolhatnak. Sertés csak az alábbi — állami szabad­felvásárlási — árakon vásárol­hatók: 100-126 kg-ig 16 Ft/kg. 127—140 kg-ig 17 Ft/kg. 141— kg-ig 19 Ft/kg. Meghatározza a rendelet art is, hogv az átvételnél a mérlegelt sűtebő’ — kü’őnböző jellegű ser­téseknél — hánv kilogrammot I ke’1 levonni. E rendeletekkel kapcsolatos bővebb felvilágosításért a helvl tanácsokhoz kell fordulni.

Next

/
Thumbnails
Contents