Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-03 / 18. szám
1955. március 3. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 ÉLÜZEM-AVATÁS UTÁN A BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁRBAN ÖT ÓRA 30 PERC. Az első műszakon dolgozók csoportosan érkeznek a Cementgyárba. Szaporán cseng a blokkolóóra, s a karton tulajdonosai sietnek, hogy hat órára, a műszakkezdés idejére gépük mellett álljanak, leválthassák az előző nap harmadik műszakjának beosztottjait. Azokat, akik a megelőző 8 óra alatt azért dolgoztak, hogy biztosítsák is az élüzem cím megtartását, melyért évek óta harcolnak. Hogy is volt? 1949-ben voit utoljára ez a csillogó jelvény a tulajdonukba, ekkor volt él üzem a Bélapátfalvi Cement- és Mész- mű. Azóta sok negyedév telt el, sokszor értékelték a versenyt. az elért eredményeket, de sohasem jutottak a megtisztelő cím birtokába, mert a tervteljesítés elég rosszul állt. Az elmúlt hónapokban nagyot változott a helyzet, felszámolták a lazaságot, s a vezetők mindenkor biztosították a jó körülményeket a termeléshez. Az eredmény nem maradt el. Egy héttel ezelőtt nagy ünnepség színhelye volt Bélapátfalva: a gyár kapujára öt év után újra kitűzték a büszke, fényes, ötágú csillagot, az élüzem jelvényt. MEGÉRDEMELTEN kapták a kitüntetést, hisz a múlt év negyedik negyedében klin- kerből 119,2, cementből 102,9, mész bői pedig 109,4 százalékra teljesítették tervüket, az előírt minőség betartása, s 8 százalékos önköltségcsökkentés mellett, míg az egy főre eső termelési értéket az előirányzotthoz képest 123,4 százalékra teljesítették. Nagy eredmények ezek, s most az eredmények méltó ól- ismerése után azért keressük fel hazánk egyik legkorszerűbb cementgyárát, hogy megtudjuk: lesz-e ebben ez évben elég cement építkezéseinkhez, a dolgozók megtartják-e Továbbra i«raz ékVzem jelvényt és címet. A jelek arra mutatnak: igen. Reggel hat órakor már senki sem hiányzott a munkahelyről. Örvendetes jelenség ez, hisz 1953-ban még 336 munkanap esett ki a termelésből, az igazolatlan műszak- mulasztások miatt. 1954-ben ezt a számot llü-rg csökkentették, de ez évben teljesen meg akarják szüntetni a fegyelmezetlenséget. A gyár sokat ad nehezen megszerzett dicsőségére, s ennek megtartásáért valamennyi dolgozó egyöntetűen harcol. A kőbányában a téli nagy javítás ideje alatt is állandóan dolgoztak az alapanyagot előállító bányászok, hogy biztosítsák az agyagpalát, a mészkövet. Most is eredményesen fejtik, robbantják a hegyet a 141,8 százalékos teljesítményű Barthü cs. József brigádjának tagjai, A 16 tagú brigád becsületbeli ügyének tekinti, hogy mindennap biztosítsák a három műszakban termelő gyár nyersanyagát. Nem rosszabb az ellátó ciklus másik csoportjának, a szállítóknak a munkája sem. Műszakonként M2 csille anyagot szállít le a nyersanyagpadlásra Csanádi Lajos brigádja, hogy a „Titán” — ez a földdel-kővel élő zúzógép — állandóan aprítsa a cement alapanyagát. A zúzó által megdarált mészkő és agyagpala keverék elevátor segítségével egy-kettőre a malomtartályba kerül, majd a' nyersmalomban 35 százalék víz hozzáadásával iszappá őrlődik. A DOLGOZÓK nagy gondot fordítanak a minőségre — a cement szilárdságára. Tanultak az előző évek hibáiból. 1952-ben 210 ezer, 1953-ban 90 ezer forint minőségi kötbért kellett kifizetni a gyárnak a cement rossz minősége miatt. Ez a szám 1954-ben 1000 forintra csökkent, s most a Meósok, a laboránsok azon fáradoznak, hogy ezt is teljesen megszüntessék és a zsákokba csak jóminőségű, kellő szilárdságú cement kerüljön. A laboránsokon múlik leginkább a minőség, akik — mint ahogy Ferenc Albert laboráns elmondja — a malomban meg- őrlőtt iszapból minden alkalommal mintát vesznek. Normál sósav és félnormál lúg segítségével megállapítják a mészkőtartalmat és ha az a megengedett 78 százaléktól eltér, azonnal intézkednek. Ha alacsony, akkor mészkövet, ha magas, úgy agyagpalát adagolnak hozzá. — Épp most állapították meg, hogy az 5 órakor termelt iszap mészkőtartalma, három százalékkal magasabb a megengedettnél. Kovács Tibor fiatal laboráns máris szalad a nyersanyag padlásra intézkedni. „Több agyagpalát“ — kiáltja — s maga is hozzálát a palát száilító csillék kiürítéséhez, hogy minél előbb helyreálljon az előírt százalék. Jab- lonczi Ernő mérnököt a laboratórium vezetőjét is többet lehet látni az üzemben, mint a laboratóriumban. Most is ott áll a Titán adagolójánál, ellenőrzi, tökéletesen hajtják-e végre utasításait. ÍGY MEGY EZ óráról-óra- ra, napról-napra, hogy a legyártott 500-as cementtel mindenütt meg legyenek elégedve az építtetek. De kövessük tovább az iszap útját. A felvonó segítségével a forgó kemencébe kerül, itt finomra őrlött szén befuvásával kiégetik. Most Lóczi Frigyest találjuk a kemence mellett, aki elmondja, hogy műszakonként több mint három vagonnal éget ki — ezzel 120 százalékos teljesítést ér el. Ugyanakkor jelentős szénmegtakarítással dolgozik. — Egyszerű az egész — mondja — csak any- nyi szenet használok, ameny- nyit a technológiai norma előír. Ezt úgy csinálom, hogy állandóan figyelem a kemence állását. — Mi azért úgy hisz- szük, hogy nem is olyan egyszerű. Komoly szakértelem kell ide. Elárulja, hogy ezt Pelyhe Kálmántól, az üzem és az ország legjobb klinkerégető- jétől tanulta, aki a legutóbbi értékelés alapján is a hármas számú kemencével az első lett a klinkerégetők országos versenyében. Az apró, kavicsos klinker a háromrészes cementmalomban 4—5 százalék nyersgipsz hozzáadása után válik cementlisztté. A malomnál Mező Balázs irányítja a hatalmas háromrészes forgó gépszörnyeteget. Két malom kezelését végzi, s óránként 180 mázsa cementet termel. Mikor teljesítménye után érdeklődünk, csak ennyit válaszol büszkén: — Jóval felül van az a 100 százalékon — s már megy is tovább, ellenőrizni a gépek működését. Innen már csak egy folyamat van hátra, a csomagolás. A „szilasokban“ (tartályok) lévő cementet adagoló mérleggép segítségével, a gyár által elkészített 50 kilós papírzsákokba adagolják, s így kerül el az ország minden részébe. Tegyük fel hát a kérdést: e fontos építkezési anyagból lesz-e elérendő 1955-ben építkezéseinkhez? Az igazgatótól kaptunk választ. „Ez évben még nagyobbak feladataink, mint 1954- ben. Nyolcezer tonna klinker- rel, 17 500 tonna cementtel es 8 ezer tonna mészkővel gyártunk többet a múlt évinél. E három számadatból is láthatjuk, jóval több építkezési kötőanyag, cement és mész jut a téglák mellé. Nem lebecsülendő az sem, hogy mindezt 8 százalékos további önköltségcsökkentéssel kívánják megvalósítani. Ehhez biztosították a lehetőségeket is. A szénőrlő berendezéseket megjavították, már nem száll a levegőbe a nagymennyiségű szénpor. A gyár területén anyagtároló telepek létesültek, hogy azok megőrzése, kezelése biztosítottabb legyen. Nagyobb mérvű salakfelhasználást is terveznek.. mely tonnánként 100—110 forinttal csökkenti az önköltséget. A jó minőségű, megfelelő mennyiségű, olcsó cement előállításában azonban legdöntőbb szerepe a dolgozónak van. Hogy a rájuk háruló feladatot megvalósítják, arra biztosíték, hogy 640-en versenyeznek a felszabadulás ünnepére telt vállalások teljesítéséért. A versenyben már eddig is szép eredményeket értek el. Február havi esedékes tervüket klinkerből 111,4, cementből 121,7, mészből pedig 106,1 százalékra teljesítették. Az eredmények jelentősek, de még nagyobbak lehetnének, ha a szakszervezeti bizottság, illetőleg a versenyfelelős So- modi Miklós nagyobb lelkiismeretességet tanúsítana a verseny iránt. Jó volna, ha a gyár kapujában lévő nagy versenytáblákra és az üzemrészekben elhelyezett eredményjelző táblákra felkerülnének a legjobb eredményt elért dolgozok nevei, teljesítményei. Ne suba alatt, hanem nyilvánosan versenyezzen a 640 dolgozó. Pótolják hát ezt a hibát, s biztosítsák a verseny nyilvánosságát, ezzel is segítsék a jobbnál jobb eredményeket, azt, hogy a Bélapátfalvi Cémentés Mészműből minél több cement és mész kerüljön békealkotásainkhoz — kislakás- építkezéseinkhez. Bódi János REKBÖRSSäliiLiLI — Ifj. Tóth János gyöngyösi lakos és hét társa 1954 nyarától folyamatosan vásárolt borjakat, s azokat engedély nélkül, feketén levágta és a húst Gyöngyösön és környékén magas áron adta el. A nyomozás során megállapítást nyert, .hogy összesen 14 borjút vágtak le, mellyel nagy mértékben gátolták a megyei állat- tenyésztés fejlődését. A bűn- cselekmény súlyosságára való tekintettel ifj. Tóth Jánost és négy társát őrizetbe vették és a gyöngyösi ügyészségnek átadták. Három társuk ellen — szabadlábon hagyás mellett — indult bűnvádi eljárás. • : — Bernáth Elek gyöngyöspatai lakos a begyűjtési megbízott által kiállított három kilogramm zsírbeadás teljesítéséről szóló igazolást meghamisította, s kilenc kilogrammra javította. A meghamisított igazolás alapján vágási engedélyt kapott. Az ellenőrzés során kiderült a hamisítás és feketevágás, s Bernáth Elek a végrehajtó bizottság elnökét 2000 forinttal igyekezett megvesztegetni, hogy ügyét „simítsa” el. A tanácselnök feljelentése alapján megvesztegetés kísérlete, okirathamisítás bűntette, s feketevágás miatt a BM. gyöngyösi városi és járási osztálya Bernáth ellen a büntető eljárást őrizetbe vételiéi egyidőben megindította. Nagyobb versenynyilvánosságot a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél A Mátravidéki Szánbányászati Tröszt dolgozói példát mutató munkát végeztek januárban. A felszabadulási verseny első hónapjában ötezer tonna szenet adtak terven felül. Februárban azonban visszaesett a tröszt termelése, de a hóeleji lemaradást a békekongresszus előtti békeműszakon sikerült behozni. A tröszt végeredményben február havi tervés 100,7 százalékban teljesítette. A bányaüzemek közül februárban a rózsaszentmártoni IX-es akna bányászai érték el a legjobb eredményt, havi te’vüket 112 százalékra teljesítették. A versenyben a szűcsi XI-es akna foglalja el a második helyet 104 százalékos havi teljesítménnyel. A tröszt bányászai mindent megtesznek, hogy maradéktalanul teljesítsék előirányzott tervüket. De ehhez, különösen a versenyszervezés területén, A téli nagy karbantartási munkák megyénk valamennyi téglagyárában befejeződtek. A gép-próbák sikerrel jártak és egy héttel a határidő előtt megkezdték a tégla- és cserépgyártást. Elsőnek. február 27-én, a gyöngyösi téglagyár kezdett a termeléshez és naponta 15 ezer nyerstéglával járul hozzá építkezéseinkhez. Az egri Vécsei-völgyi téglagyár a cserépgyártással kezdaz utóbbi időben igen kevés segítséget kapnak. Február elseje óta íkét-három hetes elavult eredményék díszelegnek a versenytáblákon. A szakszervezeti bizottság, a szakszervezeti bizalmiak kiengedték kezükből a verseny nyilvántartását. Januárban még naponként értékelték a brigádok versenyét, s ez döntő mértékben hozzájárult a sikeres munkáihoz. Az eredmények, úgy látszik, elka- patták az illetékeseket, s úgy döntöttek, hogy februárban csak tíznaponként értékelik a versenyt. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a frontbrigádok munkájának eredményét egy-egy harmad lezárása után, csak öt-hat nap múlva tudják megmondani. Az effajta kényelmesség nem viszi előbbre a felszabadulási versenyt, hanem, mint ezt a februári hónap is mutatja, a termelés visz- szaeséséhez vezet. te meg munkáját március elsején, míg Mátraderecskén ugyanebben az időben cserép- és tégla gyártásával kezdték az új gyártási idényt, A terv szerint március 7-én kellett volna megkezdeni téglagyárainkban a termelést, azonban a gondos karbantartó munka lehetővé tette, hogy ezalatt az egy- hét alatt is több százezer tégla és cserép jusson az építőknek. Fger város tisztaságáért Eger város tanácsának végrehajtó bizottsága törődik azzal, hogy városunk ne csak történelmi hagyományairól, szépségéről, de tisztaságáról is híres legyen. Ennek az elgondolásnak a jegyében rendezi meg a városgazdálkodási osztály, az egészségügyi osztállyal karöltve márciusban a tisztasági hónapot. A város lakói, az állami szervek és vállalatok, a köztisztasági szabályok fokozottabb mértékben való betartásával vegyék ki részüket az „Eger város tisztaságáért“ indított mozgalomból. Különösen ügyeljenek a közterületek, gyalogjárók lakóházak és vállalatok udvarainak tisztántartására. A háztulajdonosok, házkezelők, bérlők gondoskodjanak az ingatlan előtti járda állandó tisztántartásáról. Azokat naponta söpörjék le, tisztítsák meg a hótól, sártól, portól. A lakosság gondoskodjon a lakóházakban a lépcsőház, a folyosó és udvar állandó tisztaságáról, s az ott felhalmozódott szemét eltávolításáról. Segítsük elő mindannyian az Eger város tisztaságáért indított mozgalmat azzal, hogy ne csak március hónapban, hanem az év minden hónapján és napján gondoskodjunk a tisztaság követelményeinek betartásáról. — A KÖZLEKEDÉSI és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok versenyben állnak a fel- szabadulási serleg elnyeréséért. Az útfenntartó válla'atoli között a legutóbbi értékelés a'onián az egri Útfenntartó Vállalat érte el az első helyet, \ tervezettnél eoy hétté! elolíi kczM meg a gyártást Heves megye téglagyárai 4/FILAIS (Nagyrédén a Cipész KTSZ csak úgy készíti el határidő»;« a cipők javítását, ha egy kis itőka, no meg egy kis cí sznóság is járul hozzá.) — No lányom, a bor megvan, látom a kolbászt is eltetted, akkor hát itt a cipő, viheted talpaltaim. Az élelmiszeripari tanácskozás tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács március 7-re és 8-ra összehívta az élelmiszer- ipar legjobb dolgozóit, párt- és tömegszervezeteinek képviselőit. Ezen a tanácskozáson kerül megvitatásra az 1955-ös népgazdasági tervnek az élelmiszeriparra háruló feladatai. A tanácskozásra megyénk élelmiszeripari üzemei felajánlásokkal készülnek. A HATVANI CUKOR- ÉS KONZERVGYÁR dolgozói, akik már eddig is szép eredményeket értek el a felszabadulási versenyben. ígéretet tettek, hogy március 1— 10. között 100 százalékban teljesítik karbantartási ütemtervüket és ebben az időszakban egyetlen igazolatlan mulasztás sem lesz. „A tanácskozási műszakkal, a felszabadulási ver seny lendületét kívánjuk fokozni“ — írják többek között levelükben. Az EGRI DOHÁNYGYÁR dolgozói is ünnepi dekáddá avatják március első tíz napját. Vállalták hogy napi tervüket két százalékkal túlteljesítik, a vállalati selejtet 0,7 százalékra csökkentik, s a szivarkagvar- tásnál két százalékos anyag- megtakarítást érnek eL Élüzem az egri vasútállomás Az elmúlt hét szombatján az egri járási kultúrház feldíszített dísztermében tartották él- üzemavató ünnepségüket a? egri vasútállomás dolgozói. Az ünnepségen megjelent Bács István, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviseletében, valamint számos meghívott vendég. Ünnepi beszédet Szabó Tibor forgalmi osztályfőnök mondott, majd pénz- és oklevéljutalommal tüntették ki az élüzem-cím elnyerésében jó munkát végzett vasutas és postás dolgozókat. Az ünnepség után baráti összejövetelen vettek részt a vasút és a posta dolgozói. A Népújság pályázati felhívása „Találkozásom a szovjet emberrel“ cimmel a Népújság szerkesztősége pályázatot hirdet olvasóink számára. A pályázat célja, hogy megmutassuk mit jelent a magyar és szovjet nép barátsága Heves megye dolgozóinak, mit kaptak személy szerint is a szovjet néptől a szovjet embertől, hogyan segített ez munkájukban, életükben. Bármilyen műfajjal 'ehet pályázni. A pályamunkák terjedelme sam korlátozott. A pályaművek bekü’dési határideje március 4-től április 4-ig. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt pályamunkák jutalmazása a következő: I. díj 4C0 forint, II. díj 250 forint, IH.-díj 150 forint. A 4.—10. helyezetteket értékes könyvjutalomban részesítjük, s a legjobb pályaműveket közöljük. A pályaműveket a Népújság szerkesztősége címére, Eger, Mártírok tere 7. kell küldeni. A pályázók írásukon tüntessék fel nevüket és pontos lakcímüket. A „NÉPÚJSÁG“ SZERKESZTŐBIZOTTSÁG a KÖZLEMÉNY A pénzügyminiszter 22/1955. (PK. 6.) PM rendeletével módo sítia az 1955. évi kötelező tűz- és lécíblztosítási díl késedelmi pótlék nélküli kifizetésének Ideiét. E szerint az 1955. január 1-én esedékes díjak pótlékmentes megfizetésének határidejét január 31. helvett 1955. február 28-ig hosz- szabbFotta meg. — A begyűjtési miniszter 3/1955. (II. 16.1 Bgv. M számú rendeletével egészíti ki a már korábban hozott m’rv'szter- tanáosj határozatot (\On^/lQFíA. (X. 10) E rendelet megjelöli azokat a zöldségféléket és kerb' magvakat, melyekre a termelő- szövetkezetek. illetve termelők termelési szerződést köthetnek. A rendeletben felsorolt zöldségfélék és kerti magvak termelésére leszerződött terület mentesül a terménv- és húsbeadásl kötelezettség alól Azok a tsz-ek. ame’vek a rendeletben megjelöl* zöldvSégfélék- kel teijerf'ik terménybe ad ást kötelességüket. a leszerződött, terű- tetük után csak a hüshoadási kötelezette*5 »r a* 1 II. ól irtenteTflínek. A 2037/1055. (I 2« 1 Mt. H. határozat és a 2/1955 W. 10 > Bgy. M. számú rendelet alapján a földművesszövetkezetek, valamint masánhúsiparcsok és árusítók csak a közfogyasztásra történő vágásra vásárolhatnak élősertést. Sertést — vásárlási- és vágási utalvánv birtokában — — csak a sertésbeadási kötelezettségüket teljesített tsz-ektől és egyénileg gazdálkodó termelőktől, továbbá beadásra nem kötelezett személyektől vásárolhatnak. Továbbeladás céljából a földművesszövetkezetek élő és hasított sertést, nvershűst. a magán* húsiparosok és árusítók eloser- tést, hasított sertést, nyershúst és sertésből feldolgozott termékeket nem vásárolhatnak. Sertés csak az alábbi — állami szabadfelvásárlási — árakon vásárolhatók: 100-126 kg-ig 16 Ft/kg. 127—140 kg-ig 17 Ft/kg. 141— kg-ig 19 Ft/kg. Meghatározza a rendelet art is, hogv az átvételnél a mérlegelt sűtebő’ — kü’őnböző jellegű sertéseknél — hánv kilogrammot I ke’1 levonni. E rendeletekkel kapcsolatos bővebb felvilágosításért a helvl tanácsokhoz kell fordulni.
