Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-20 / 23. szám
1955 március 20. vasárnap. NÉPÚJSÁG 7 Hiányzik a példamutatás Adácson — rossz a begyűjtési munka — Adács község az elmúlt évben elsők között volt járása begyűjtési versenyében. A feltételek az idén sem rosszabbak a múltévinél, mégis szégyenletesen lemaradtak. A huszadik helyen állnak a járásban. A lemaradás oka: sem a tanács, sem a begyűjtési apparátus nem gazdája a munkának, és a pártszervezet sem hívja fel ennek fontosságára figyelmüket. Már az előkészítésnél hibát követtek el Adácson, egyetlen értekezletet sem tartottak a begyűjtés előkészítésére. A tanácsülésen csak február 9-én tűzték napirendre, azonban a VB-elnök csak megemlítette, de nem értékelte a munkát. A végrehajtó-bizottság hozott ugyan határozatot még január végén arról, hogy kisgyűléseket kell tartani, hogy dolgozni kell a begyűjtési állandó bizottságnak, hogy szükség van a példamutatásra. de a határozatot nem hajtották végre. Havasi elvtárs VB-elnökhelyettes, aki felelős volt a határozat végrehajtásáért, nem ismeri a tervet, nem beszél a hátralékosokkal, nem használta fel a tervfelbontás adta lehetőséget arra, hogy beszélgessen a parasztokkal a teljesítésről. Nem ellenőrzi a begyűjtési hivatal munkáját és így az sok hibát követ el. A begyűjtési terv teljesítésének egyik feltétele, hogy a dolgozó parasztok megértsék: a községnek juttatott iparcikkekért. mezőgazdasági felszerelésért cserébe teljesíteni kell a begyűjtést. Ezt kellett volna megmagyarázni gazdagyűléseken, kisgyűléseken. Ez azonban nem történt meg. így azután nem csoda, hogy a példamutatásban is van hiba. Tizennyolc beadásra kötelezett tanácstag közül az idén még egy sem teljesített. így történt meg, hogy Fibec József a begyűjtési állandó bizottság elnöke a tervfelbontásnál agitált a teljesítésért, noha maga sem tett eleget kötelezettségének. Hiba van a párttagok példamutatásánál is, tizenöt beadásra kötelezett párttag hátralékos. Es szinte természetesen következik ebből, hogy vannak szép számmal hátralékosok a földművesszövetkezeti tagok, s dolgozók között is. A felszabadulási begyűjtési verseny kezdeményezője Vámosgyörk község volt, Adács szomszédja. Elfogadták a versenykihívást, de ez még nem elegendő. A tanács végrehajtó bizottságának foglalkoznia kell elsősorban a hátralékos tanácstagokkal, és kérnie kell a pártszervezet segítségét is. Ugyanakkor népszerűsíteni kell Papp Ferenc, Mongyi János, Gulyás István és a többi begyűjtésben példamutató parasztokat. Hirdessék a versenytáblán az élenjárók nevét. Ehhez azonban ismerni kellene őket. A begyűjtési apparátus dolgozói azonban csak körülbelül tudják kik az élenjárók, de azt sem tudják, kik az elmaradók. Nem tájékoztatják rendszeresen a végrehajtó-bizottságot, így nem is hozhatnak határozatot a hátralékosok elszámoltatásáról. Hátráltatja a község begyűjtési munkáját az is, hogy nem fogják kemény kézzel a kulá- kokat. Az elmúlt évről több mint 400 ezer forint értékű hátralék maradt. És kik tartoznak? Legnagyobb részt a kulá- kok. Győri Jánosné 258, Ben- csik József 120, Győri Balázs- né 168 búzamázsával adós. A kulákök összes hátraléka több mint 1200 mázsa terményt és több mint 50 mázsa hízottsertést tesz ki. Ezek a tények mutatják, hogy megalkusznak az osztályellenséggel. Jogosan háborodnak fel ezen a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok, hiszen jórészt a kulákok miatt kell szégyenkezni a községek közötti versenyben. A gyöngyösi járás az első a járások közötti versenyben, azonban elsőbbségét csak akkor tudja megtartani, ha minden község, köztük Adács is havonta teljesíti esedékes tervét, ha nem lesz továbbra is a járás fékezője. Ehhez arra van szükség, hogy a község párt- szervezete ellenőrizze a munkát, figyelmeztesse a tanács és a begyűjtési hivatal dolgozóit a meglévő hibákra. Lépjenek fel erélyesen a hátralékosokkal szemben. Ha Adács község vezetői levonják a hibákból a tanulságot. s Végrehajtják a helyes határozatokat, megvan a lehetőség arra, hogy á felszabadulási versenyben pótolják az eddigi mulasztást, s ismét felzárkózzanak az élenjárók közé. Varga Ferenc Megyei Begyűjtési hiv. vez. Növényvédelmi ankétot tartottak Egerben A megyei tanács, a mezőgazdasági igazgatóság, a MÉSZÖV és az Agrártudományi Egyesület egri csoportja növényvédelmi ankétot rendezett Egerben. Az ankéton Katona Zsigmond egyetemi tanár, a szőlő pero- noszpóra betegségéről tartott igen érdekes előadást. Elmondta, hogy mint minden gombabetegségnek, ennek is megvannak sajátos, fejlődési szakaszai, s a védekezés akkor a legeredményesebb, ha a kártevő gombát elpusztítjuk, mielőtt a növény levélzetébe behatolna és megkezdené a fejlődését. A védekezés legkedvezőbb időpontját nagynevű kutatónk, Istvánffy Gyula által összeállított peronoszpóra-naptárból pontosan meg tudjuk állapítani, a csapadékot és a hőmérsékletet ismerve. Beszélt a jó permetezőszer elkészítésének fontosságáról. Kecskés Péter, a Gyöngyösi Borforgalmi Vállalat dolgozója, arra hívta fel a szőlőtermelők figyelmét, hogy a permetezés mellett porozással is védekezzenek, a peronoszpóra ellen. Izsó Andor, a Szőlészeti Kutatóintézet dolgozója, arról beszélt, nem elegendő csak akkor permetezni, amikor a fertőzés már megtörtént. A kellő gyakorlati érzékkel rendelkező szőlőtermelők a virágzás előtti 3—i permetezéssel biztosan megmenthetik szőlőtermésüket. Nagy fontosságot tulajdonított a peronoszpóra-jelző állomásoknak. Az értekezleten felszólalt Szabó Miklós abasári dolgozó paraszt is és beszámolt arról, hogy termésének egy részét azzal tudta megmenteni, hogy a legkedvezőbb időben hajtotta végre a védekezést. A huzalos művelés előnyeire hívta fel a gazdálkodók figyelmét. Kacsá András arról számolt be, hogy kísérletek folynak szőlőporozógép szerkesztésére. Amennyiben a porozógép beválik, az egyéni termelőknek is biztosítani tudnak gépi segítséget. Erdélyi Tibor a gyümölcsösben végrehajtandó téli, tavaszi és nyári védekezésről beszélt. Az ankét komoly segítséget nyújtott a növényvédelem megjavításához, A KARBANTARTÁSI MUNKA JÓ ELVÉGZÉSÉN MÚLIK AZ ATKÁRI GÉPÁLLOMÁS SIKERES MUNKÁJA AZ ELMÚLT ŐSZTŐL jócskán maradt még szántanivaló az atkári gépállomás körzetében is. És nemcsak a szántáshoz, a vetéshez meg a növény- ápoláshoz várnak segítséget a gépállomástól. A nagy munka kellő felkészülést kíván. A felkészülés a téli gépjavítással kezdődött. Ha ezt a munkát jól végzik, ez egyik fő biztosíték, hogy egész esztendőn át jól megy majd a munka, hiszen csak hibátlan gépekkel lehet teljesíteni a tervet. Bátran el lehet mondani, hogy az atkári gépállomáson jól végezték a téli gépjavítást. Határidő előtt, február 3-ra befejezték és a szemlén nem talált számottevő hibát a bizottság. Február első dekádjában 15 erőgépet ki is huzatta'k, a második dekádban pedig, már minden gép készen állott a brigádszálláson a munka megkezdésére. A kijavított erőgépekhez munkát kellett biztosítani. Eddig 352 holdon szántásra, 630 holdon az őszi szántás tárcsázására, 388 holdon vetés előtti kultivátorozásra kötött szerződést a gépállomás a termelő- szövetkezetekkel. Ezenkívül 396 holdat vetnek be, a későbbiek folyamán 210 holdon végeznek növényápolást. Ez a munka a gépállomás gépkapacitásának alig 34 százalékát köti le. Bőven van tehát lehetőség arra, hogy az egyéni parasztok is igénybevegyék a gépi segítséget. Egyes községekben, mint Nagyrédén, Adácson, Gyöngyöshalászon, élnek is ezzel a lehetőséggel. Nagyrédén mintegy 200 holdra kötöttek szerződést. Segített ebben a tanács is. Előre megbeszélte a gazdákkal, hol kell szántani és így a traktoristák sorra véve a dűlőket, szántják a földet. Kevés így az üresjárat, szervezettebb a munka. Ilyen módszert kellene alkalmazni a többi községben is, hogy a gépeket kellően kihasználhassák. Hiszen azért küldték a gépeket a mezőgazdaságnak, hogy könnyebb legyen a munka, többet teremjen a föld. Ha a helyes gépi munka után csak egy mázsával nagyobb lesz a holdankénti termésátlag, sok ezer mázsát jelent ez a dolgozóknak. AHOL A TALAJÄLLAPOT megfelelő volt, a gépállomási traktoristák rögtön hozzáfogtak a munkához. Van olyan, mint Maráczi György, aki 83, Szűcs Károly, aki 73, Bizella János, aki 69 százalékra teljesítette már tavaszi tervét. Közel 500 holdat szántottak fel, a traktorok, ezzel 32 százalékra teljesítette már a gépállomás tavaszi tervét. Szép eredmény, de ha a lehetőségeket nézzük, alaposabb előkészítés után még jobb is lehetne. Kijavították a gépet, biztosították a területet, de nem igen gondoltak arra, hogy az embereket is fel kellene készíteni a nagy munkára. Ez elsősorban a pártszervezet feladata lett volna. Eddig keveset törődtek ezzel. A párttit- kárhelyettes elvtárs a vezetőséggel együtt, most készítette el a tervet arra, hogy minden brigádhoz népnevelőket osztanak be. Ha ezt még a gépjavítás idején megteszik, nem fordult volna elő, hogy Horváth János traktorista nemigen teljesített még semmit, pedig volt lehetősége a szántásra. Ha idejében megmagyarázzák, hogy minden perc drága a terméseredmény emelésében, s a fizetés is csak úgy lesz jó, ha teljesítés is lesz, nem lenne olyan hatalmas különbség a dolgozók teljesítménye közt. hogy például míg Maráczi 80 százalék fölött teljesítette már a tavaszi tervét, egyesek még hozzá sem kezdtek a munkához. A NEVELÖMUNKÄT megkezdeni még most sem késő. És nemcsak a traktoristák között van rá szükség, hanem a termelőszövetkezeteknél is. A gépállomásiaknak is feladatuk, hogy meggyőzzék a csoportokat, mennyire előnyös, fontos, ha jobban igénybeveszik a gépállomást. Eddig ösz- szesen 210 hold növényápolási munkára kötöttek szerződést. Az atkári Micsurin, a nagyrédei Munka termelőszövetkezetek teljes egészében géppel végezteti a növényápolást. De van olyan hely, ahol még idegenkednek, sőt, a vá- mosgyörki Haladás TSZ-ben arra hivatkozva, hogy nincs elég munkaerő, felesbe akarják kiadni a kapásokat, ugyanakkor a gépállomással egyetlen hold növényápolásra sem kötöttek szerződést. A gépállomás kommunistái megmutathatják a csoporttagoknak, milyen nagy kár éri így a csoportot. Ha a gépállomás a négyzetesen vetett kukoricát — vegyünk 25 holdat — háromszor megkapálja, ez holdanként 132 forintba kerül. A 25 holdon összesen 3300 forint. A háromszori kapálás után legalább 16 mázsás i átlagtermést lehet elérni, ez a I 25 holdon 400 mázsa. Ebből körülbelül 12 mázsa kukorica szabadpiaci árából ki lehet fizetni a gépállomás díját. És mi lesz, ha kiadják felesbe? Még ha el is érik a 16 mázsás átlagtermést, a csoportnak csupán 200 mázsa kukorica jutna a 25 holdról. A NÉHÁNY NAPOS eső után lassan ismét meg lehet kezdeni a munkát. A jó eredményhez jobban kell foglalkozni a gépállomási dolgozókkal. Nehéz, hiszen van olyan brigád, amelyik 24 kilométerre dolgozik a gépállomástól. De lehetőség van erre, elsősorban a brigádszállásokon. Igaz, nem laknak ott a traktoristák, hiszen majdnem mindegyik saját falujában dolgozik, de a brigád kulturális Iközpontjává lehet tenni a brigádszállásókat. Rádió mindenhol van, s egy kis szakmai, politikai, szépirodalmi könyvtárat is ki lehet vinni. Ott aztán, ha este ösz- szejönnek a traktoristák, kicserélhetik tapasztalataikat, taníthatják a fiatalabbakat. A másik fontos dolog, hogy még fokozottabban ellenőrizzék a gépek karbantartását. A hibátlanul kijavított, gépekre vigyázni is kell. Ha elhanyagolják azokat, ha nem végzik el rendszeresen a kötelező karbantartást, ez előbb-utcbb géptörésekhez, hosszú műszakkiesésekhez vezet. A tapasztalatok szerint sok traktorista nem igazi gazdája a gépnek. Ha a brigádvezetők, a műszaki ellenőrök nem ellenőrzik ezt fokozottan, okulva a tavalyi tapasztalatokból, veszélybe kerülhet a gépállomás első helye, Deák Rózsi Az „Igazság könyve“ Demjénben A DISZ Heves megyei bizottsága iskolai osztálya által indított, s a megye iskoláihoz eljutó „Igazság könyve“ legutóbb a demjéni általános iskola pajtásaihoz került. A demjéni pajtások a következő szöveget írták a könyvbe: Demjén község általános iskolája ősj épületének köveiből 1928-ban újjáépült. Iskolánk két tanteremmel rendelkezik. A felszabadulás előtt a rozoga padokkal berendezett termekben két nevelő tanított. A falu dolgozóinak gyermekei csak hat osztályt végeztek. Ezeknek is 50 százaléka már a negyedik osztályból kimaradt, mert a kenyérgondokkal küszködő családok rászorultak gyermekeik munkaerejére és keresetére. A második világháború iskolánk nagyon sok tanulójának elragadta szüleit. Sok tanulónk édesapja életét vesztette, az édesanyák pedig idehaza a kizsákmányolás őrlő kövei között gyötrődve, a rettegés vészeit átélve nevelték gyermekeiket. A második világháború borzalmas csatái községünkön is átviharzottak, újabb áldozatokat követelve: a fasiszta fenevadak elragadták községünk fiataljait is. 1944. november 20-án a felszabadító szovjet hadsereg elhozta községünkbe is a szabadság boldog derűjét. A falu lakói a pincékből előjöttek, s megindult az élet. Tantermeinket asztalokkal, székekkel rendezték be, s itt tanultak iskolánk akkori növendékei. 1945- ben budapesti MNDSZ asszonyok és munkások iskolánkat kitatarozták, tantermeinket iskolapadokkal újból berendezték. 1947-ben új tanerőket kaptunk, így bevezethették nálunk is a nyolcosztályos oktatást. A felszabadult gyermekek boldog. második otthonává lett iskolánk. 1951-ben még egy nevelő érkezett hozzánk, s ebben az évben kaptunk kémiai laboratóriumot is. 1953-ban már öt nevelő működött nálunk és megkaptuk az iskolai hangos híradót. Elevenebbé, mozgalmasabbá varázsoltuk az iskola és az úttörő csapat életét. S jó munkánkat dicséri, hogy csapatunktól már 15 pajtás volt központi táborban. Most lelkesedéssel készítjük a hála zászlót, melyet az úttörők országos találkozójára, a béke, a hála, a szeretet ünnepére küldünk. Az „Igazság könyvé“-be bejegyezte: Pelyhe Margit VIII. osztályt» tanuló, Látogatás az egri szabó szövetkezetben Az egri Női és Férfi-szabó Szövetkezet minden részlegében nagy a megelégedettség, serényebben folyik a munka, mióta megtudták, hogy elnyerték a „megye kiváló szövetkezete“ címet. A kitüntető cím elnyerésének az volt az alapja, hogy az elmúlt esztendő negyedik negyedéves tervét 137,5 százalékban teljesítették, ugyanakkor jelentős béralap megtakarítást értek el. Ezer gyermekkabátot, valamint 1000 fiú öltönyt készítettek. Az anyagtakarékosságban is számottevő eredményeket értek el. A Szövetkezeti Áruház részére például kizárólag maradék-anyagból készítenek gyermekfelsőruhát és fehérneműt, női és férfi ruhát, valamint fehérneműt — ez természetesen olcsóbbá teszi az árut. A kiváló szövetkezet az új esztendőben is becsületes munkát végez, nincs igazolatlan mulasztás, s a felszabadulási versenyben legutóbb is 112 százalékot ért el. Az itt dolgozók elhatározták, hogy első negyedéves tervüket határidő előtt öt nappal fejezik be — így köszöntik április 4-ét, hazánk felszabadulásának 10, évfordulóját. Jó eredménnyel zárt a pétervásári Vegyes KTSZ A szövetkezet évzáró közgyűlésén valamennyi ktsz-tag ' résztvett. Az első napirendi pont az Építő KTSZ és a Vegyes KTSZ egyesülése volt, majd Szlahorek József elnök megtartotta a beszámolót. Igen helyesen hívta fel a figyelmet az anyagtakarékosságra, az önköltség csökkentésére és a munka minőségének megjavítására. A mérleg és eredményszámla ismertetése azt mutatta, hogy jól dolgoztak az Építő és a Vegyes KTSZ tagjai. ítéletet hirdettek a MEZŐKER-nél leleplezett bűnszövetkezet ügyében A hónapok óta folyó eredményes nyomozás után, és másfélhetes tárgyalás után, március 19-én, délelőtt ítéletet hirdetett a MEZÖKER bűnügyben a megyei bíróság. Eszerint: Indig Márton, volt vállalati igazgatót, a bűnszövetkezet vezetőjét, II évi, Csi- kász Istvánt, a vállalat volt főkönyvelőjét, 8 évi. Denk Jánost 3 évi. Dombrádi Alajost 1 évi. Grosz Józsefet 7 hónapi, Kovács Ferencet 2 hónapi, Kuczka Erzsébetet és Kun Dorottyát 2 évi és 3 hónapi, Szekrényes Benedeket és Juhász Zoltánnét 2 évi, Sisa Máriát 3 évi, Polonyi Györgyöt 2 év 6 hónapi, Manga Lászlót 8 hónapi. Kovács Sándort 8 évi, Dobos Ferene- nét és Letanóczki Józsefnét 5 évi. Gonda Zoltánt 2 évi, Grá- nicz Istvánt 3 hónapi. Czim- mer Istvánt 1 évi. id.. Dávid Mihályt 1 évi, Bettenbuch Istvánt 2 Va évi, Lukács Józsefet és Frankli Istvánnét 3—3 havi börtönre ítélte. Az utóbbi két vádlott ítéletének végrehajtását felfüggesztették. 8 vádlott esetében a bíróság felmentő ítéletet hozott, illetőleg kegyelmet gyakorolt. A bíróság a vádlottakat az okozott kár megtérítésére kötelezte. Az ítéletek nem jogerősek. Az ügy részletes ismertetésére lapunk következő számában visszatérünk. — A GYÖNGYÖSI MÄV Kitérőgyártó ÜV színjátszócsoportja március 20-án, vasárnap délután 4 és este fél 8 órai kezdettel Egerben, az MSZT-székház Rákosi-termé- ben bemutatja Schubert—Ber- té: Három a kislány című daljátékát. Az előadáson közreműködik a Diósgyőri Vasgya: szimfonikus zenekara. Eger város anyakönyvéből Születtek: Forgács Zsuzsanna, Kárpáti Gyula, Szabó Miklós, Farkas Éva, Kovács Rózsa, Bo- czán Géza, Jákosi István, Nemesik László, Kuaelász Adél, Bukta István, Szabó Erzsébet, Borbély Zoltán, Tóth István, Balázs Zsuzsanna. Balogh Anna, Gerge- lyi Mária, Tóth Zoltán. Házasságot kötöttek: Pánczél László—Madarász Piroska. Meghaltak: Josvai Gáborné, Hanus Sándorné, Antal Gyula, Deák József. Közlemény Kérjük olvasóinkat, hogy a hozzánk beküldött leveleiken nevüket és pontos lakcíműket mindenkor tüntessék fel. mert hiányos aláírású, vagy névtelen leveleket nem veszünk fiavelembe. ★ Az Északmaovaro’-száai Áram- szolgáltató Vállalat értesíti Eger város dolgozóit, hogy az áramszolgáltatással kapcsolatos panaszaikkal ezentúl a Vöröshadsereg út 5. szám alatti helyiségébe forduljanak, mivel az üzemvezetőség irodáit ide helyezte át. Az Építő KTSZ évi nyeresége 31 910 forint. A tagok részére kiosztásra került 6458 forint. A Vegyes KTSZ évi nyeresége 36 700 forint volt, kifizettek részesedésre 8090 forintot. A részesedés kiosztása után a vezetőség megvendégelte a tagságot. A közgyűlés eredménye azt mutatta, hogy ebben az évben még jobb eredményeket ér majd el a pétervásári Vegyes Kisipari KTSZ. Gál Andor Pétervására 356 család, 519 hold földdel lépett be a megye termelőszövetkezeteibe A termelőszövetkezetek jó termelési eredményei, a tagok bőséges részesedése egyre több egyénileg dolgozó parasztot győznek meg arról, hogy a közös gazdálkodás a felemelkedés egyetlen útja. Éppen ezért egyre többen kérik felvételüket a szövetkezetekbe. Ebben az évben 356 család, 446 taggal, 519 hold földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A me- zőtérkányi Győzelem TSZ 37 családdal, a felsőtárkányi Dózsa TSZ 22-vel, a mezőtárká- nyi Szabadság TSZ 18-ai, az Ezüstkalász TSZ 13-al, a hatvani Dózsa TSZ 10, a gyöngyösi Kossuth TSZ 11, a kiskörei Dózsa TSZ 15 családdal szaporodott. Mezőtárkányban előkészítő bizottság alakult 6 taggal. Az előkészítő bizottságnak többek közt tagja lett Salamon József 15 és félholdas, Szabó L. Mihály 22 holdas, Mezei István 21 holdas középparaszt. Tanácstagi fogadóórák március 20—24-ig A megyei tanácstagok az alábbi helyeken tartanak fooadóórát; Március 20-án: Lőrinciben: Klucsik László. 21-én Övön örvösön: Cseres János; Balatonban: özv. Barcsik Jánosné. 23-án Hatvanban: Kollár Ferenc, Erdő- kövesden: Gyulai József; Tarna- leleszen: Kovács Ágoston; Bükkszéken: Kovács Antal; Mátraderecskén: Bódi b Jánosné. 24-én Egerben: Németh Tibor; Ecséden: Bolla Ferenc; Kerekharaszton: Fekete Sándor; Horton: Tóbiás István. Tanácstagi beszámolót tartanak: március 19-én Dormándon: Hudák Imre; 20-án Gyöngyösön: Cseres János, Hatvanban: Kollár Ferenc; Szarvaskőn: Dr. Sege^dy István; Acsádon: Dr Erdélyi Béla; Tarnazsadá íyban: Németh Mihály; Kömlőn; Biró Béla.
