Népújság, 1955. március (18-26. szám)
1955-03-17 / 22. szám
1955 március 17. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Lelkes ünnepségeken emlékeztek meg megyénk dolgozói 1848. március 15-ről Az egri Pedagógiai Főiskola hallgatói is megünnepelték mániás 15-ét ——— Két hónap alatt háromszáz család lépett be a megye termelőszövetkezeteibe 15-én délelőtt az egri fiatalság a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol Rákóczi Lajos VB elnökhelyettes tartott ünnepi beszédet. Ezután az üzemek és iskolák küldöttségei megkoszorúzták az emlékművet. Hatvanban 14-én este mintegy másfélezer fiatal vonult fel az 1848-as szabadsághősök emlékművéhez. Hasonló lelkes ünnepségeket tartottak a megye többi városában és községeiben is. Ugyanezen a napon a dicsőséges szabadságharc tényeit és emlékeit ismertető kiállítás nyílt meg Egerben, Hatvanban és Kápolnán. szabadságharc jelentőségéről, s arról, hogy megyénk népe is méltóképpen kivette részét e történelmi napok tetteiből, a hősi harcokból. Az ünnepi beszéd után a főiskola énekkara szabadságdalokat, mozgalmi indulókat adott elő. Majd Vótusz Irén II. éves magyar szakos hallgató Petőfi Sándor A rab című versét szavalta el. Az ünnepi megemlékezés lelkes hangulatban zajlott le. MEGKEZDŐDTEK A TAVASZI MUNKÁK Megtanultuk, hogyan kell többet termelni A tavasz első kellemes meleg sugaraival köszöntötte az idei március 15-ét ünneplő fiatalokat, diákokat, s idősebb dolgozókat. KÁPOLNA községben ünnepi "S Hangulat: Tizenöttagú népi zenekar járja az utcákat, s Kossuth-nótákat játszik, majd megérkezik a gyöngyösi honvédzenekar, s pattogó indulóinak hangja betölti a falut. Még fél tíz sincs, de a falu népe összegyűlt a tanácsháza előtt, hogy 10 órára közösen vonuljon ki a kápolnai hősök emlékművéhez. Pontosan tíz órakor felcsendül a himnusz. Az emlékmű előtti kis térségen levett kalappal állnak Kápolna dolgozói, fiataljai, a megye és a környező falu küldöttei. A himnusz hangjai után néphadseregünk egyik tisztje szavalta el a Nemzeti dalt, majd Rajna Gábor VB-elnök megnyitója után Molnár József, az egri Pedagógiai Főiskola tanára lép a szobor talapzatára. hogy megtartsa ünnepi beszédét. — Ma különösen fontos, hogy visszatekintsünk múltúnk hősi hagyományaira, dicső harcaira, Rákóczira, Kossuthra —, a Tanácsköztársaság hőseire, és az ő életükből, hősi helytállásukból erőt merítsünk mai életünkhöz. Emlékezzünk a kápolnai csatára, mely elindítója volt a magyar hadsereg, a vörössipkások diadalmas tavaszi hadjáratának. A szabadságharc az intervenció miatt elbukott. De eszméit 1945-ben, a Szovjet Hadsereg segítségével életrekeltettük. Ma 10 éve. 1945. március 16-án megalakultak a földosztó bizottságok, és végre valóság lett dicső elődeink álma, a föld azé lett, aki megműveli — mondotta többek között beszédében Molnár elvtárs. A beszéd után a megye küldöttei megkoszorúzták az emlékművet. Elsőnek Komócsin Mihály elvtárs helyezte el az MDP Heves megyei párt végrehajtó bizottságának koszorúját, majd Szitás Elek elvtárs, a megyei tanács, Galló őrnagy, a honvédség, Nagy Sándor a megyei DISZ-bizottság nevében koszorúzta meg az emlékművet. Elhelyezték koszorúikat a járás és a község népfrontbizottságai, tanácsai, tömegszervezetei, az iskolák és a község dolgozóinak küldöttségei. A lelkes ünnepség a honvédség díszszázadának felvonulásával ért véget. EGERBEN 14-én este a járási kultúrházban a városi DISZ-bizottság rendezett emlékünnepélyt, melyen Szántó Imre elvtárs, a főiskola tanára méltatta a márciusi eseményeket. Ezután színvonalas műsor következett, melynek első számaként Forgács Kálmán szavalta el a Nemzeti dalt, majd fellépett a Heves megyei Népi Együttes ének-, zene- és tánckara, valamint a Lenkey úttörőcsapat énekkara Március 14-én, délután az egri Pedagógiai Főiskola hallgatói ünnepségen emlékeztek meg az 1848. március 15-i eseményekről. a szabadságharc küzdelmeiről. A himnusz eléneklése és Sziics László, a főiskola DISZ bizottságának titkára megnyitója után őr. Szántó Imre, a történelmi tanszék vezetője méltatta a márciusi ifjak nagyszerű tetteit. Beszélt a Heves megyében az idén is tovább gyarapodnak a jól dolgozó termelőszövetkezetek. Az év első két hónapjában háromszáz család, több mint 400 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Különösen sokan kérik felvételüket azokba a termelőszövetkezetekbe, amelyek az élenjáró szovjet módszerek alkalmazásával fejlődtek erős. virágzó gazdasággá. A mezőtárkányi Szabadság termelőszövetkezet tagjai a szovjet példa nyomán elsők között vezették be tehenészetükbe a szakszerű takarmányozást, a 'háromszori fejest, a tőgymasszázst. Az új módszerek alkalmazásával már az elmúlt esztendőben több ezer liter tejet termeltek terven felül. A felszabadulási verseny során az idén is igen szép eredményt értek el. Zsóka András, Telékes Bertalan és Halász István fejősök jó munkája révén, alig három hónap alatt 7.5 literről 12 literre emelték fel az istálló-átlagot. A szövetkezet tehenészetének eredményei, valamint a növénytermelés terméshozamának növelése, a tagok fokozott jóléte szinte vonzza a kívülállókat. Ebben az évben már 18 dolgozó paraszt — köztük hat középparaszt — írta alá belépési nyilatkozatát. Gyöngyöspatán, a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek jó munkáját látva, a I. típusú Aranykalász tszcs tagjai a fejlettebb közös gazdálkodásra, a II. típusra tértek át. Az abasári dolgozó parasztok nagy munkában vannak. Népi demokráciánk segítségével 10 millió oltványt telepítenek. Az agronómusok tanácsokkal segítik a jobb termés elérését, elmagyarázzák, hogy a jobb trágyázás után többet hoz a föld. Felszántották a földeket, meg lehet kezdeni a Tavaszodik erősen. Nem egy helyen alkalmas már a talaj a vetésre is. Most az a legfontosabb, hogy mielőbb a földbe kerüljön a tavaszi búza. Erdőtelken és Tamabodon már 20—20 holdon vetették el, Kál- ban 8 holdon került eddig földbe a tavaszi búza, és már megkezdték a vetést a többi községben is. A vetőmag minden dolgozónál biztosítva van. Kálban 100 mázsa tavaszi búzavetőmagot cseréltek és most újabb száz mázsát igényeltek. A községekben összesen 30 vagon tavaszi búza vetőmagot cseréltek és most újabb 7 vagon érkezett. Megkezdték az egész megyében, főként a gyöngyösi járásban a vetés előtti talajelőkészítést, kulti- vátorozást, tárcsázást. A gépállomások is egyre jobb lendülettel segítik a tavaszi munka gyors elvégzését. Pély község legeltetési bizottsága a legelők jó karbantartásáért versenyre hívta ki a hevesi járás valamennyi legeltetési bizottságát. Vállalták, hogy a község legelő területén állandóan friss, zöld takarmányt biztosítanak az állatállománynak. Ezért még á tél folyamán 60 hold legelőt megtrágyáznak és megtisztítanak a gyomoktól. A példamutató kezdeményezés megfelelő visszhangra talált a járásban, s a legeltetési vetést. Sok értékes gyümölcsfát is ültettek az abasáriak. Exportra is termelnek, megtanulták az elmúlt tíz év alatt, hogyan kell magasabb termés- eredményt elérni, megtanítottak erre bennünket a szovjet mezőgazdasági szakemberek. - Előházi János Abasár A megye gépállomásai eddig 1500 holdat szántottak fel. A legjobb munkát az atkári gépállomás végezte. 416 holdat felszántott, 525 hold őszi szántást előkészített a vetéshez. Jól halad a munka a péter- vásári gépállomáson in. A traktoristák versenyében az első helyen még mindig Szűcs Károly, az atkári gépállomás traktoristája áll, aki F 80-as traktorával szőlő alá forgat. A legjobb brigád a füzesabonyi Sály-brigád. tavaszi idénytervét 65 százalékra teljesítette már. Gépállomásaink, tsz-eink, egyénileg dolgozó parasztjaink legfontosabb feladata most az, hogy minden percet kihasználva vessék el a tavasziakat, végezzék el az elmaradt szántást, mert ezen múlik most a bőséges termés. bizottságok egyre-másra jelentették csatlakozásukat. Az eredmény nem maradt el: a járás legelőinek felét már istállótrágyázták. Küíötiösen a versenyt kezdeményező Pély községben halad jól a munka, társadalmi erővel a vállalt 60 hold helyett 70 hold legelőn szórtak szét több mint 400 kocsi istállótrágyát. Hasonló jó munkát végeztek a zaránkiak, akik alig két hét alatt 20 holdon végeztek legelőjavitási munkát. Szorgalmazzák községeinkben a vetőmagtisztítást Gépállomásaink, ahogy az idő és a talaj engedi, mindenütt hozzáfognak a szántáshoz. A legjobb eredményt az atkári gépállomás traktoristái érték el, eddig 23 százalékra teljesítették tavaszi idénytervüket. Szűcs Károly traktorista F—80- as traktorával 48 holdat forgatott fel 80 centiméter mélyen szőlő alá. Szántanak Erdőtelken, Kiskörén is. i A tavaszi munka gyors megkezdésének egyik feltétele, hogy időben megtisztítsák a vetőmagot, beszerezzék a minőségi magvakat. A tavaszi búza-cserét Tiszanána és Heves községek kivételével, mindenütt befejezték. Hasonlóan jól megy a tavasziárpa-vetőmag- csere is. Jól halad a vetőmag- tisztítás is egyes községekben, Egerszalókon, Tarnamérán es Boconádon. Arra van szükség minden községben, hogy a tanács szorgalmazza a vetőmagtisztítást, mert jó termést csak gyommentes vetőmag után várhatunk. Évek óta végzi lelkes munkáját a tarnaörsl földmüvesszö- vetkezetnél Király Miklós, aki jó munkájáért került a MÉSZÖV választmányába Erdőtelken; Tárnokodon, Kálban is vetik a tavaszi búzát A hevesi járás dolgozó parasztjai gondosan ápolják a legelőket n A Magyar Helyesírás Sza^ bályainak 10. kiadása, azaz a legújabb kiadás körül támadt vita teszi ezt az írást is időszerűvé. Sokan ezt az új szabályzatot forradalmi műnek, mélyreható reform-szabályzatnak igyekeztek feltüntetni. Elöljáróban meg kell mondanunk, hogy ez a szabályzat nem tartalmaz forradalmi, mélyreható reformokat. Bár az is igaz, hogy a felszabadulás után valóban felmerült a helyesírás megreformálásának kérdése, és különösen a felnőtt oktatás vonalán, meg az iskolákban adtak hangot egyesek a reform-gondolatnak. A reform céljait így fogalmazták meg: cél a felesleges nehézségek eltüntetése, és helyesírásunknak minél egyszerűbbé. minél ésszerűbbé tétele. Ehhez járult az a pedagógiai kívánalom is, hogy a reform igyekezzék helyesírásunkat minél könnyebben el- sajátíthatóvá tenni. Ennek a reformnak a jegyében merült fel újra például az ly eltörlésének gondolata, az í, ú, ű írásában mutatkozó nehézségek felszámolása azáltal, hogy e hangokat minden szóban csak röviden írjuk, s hogy a dz és dzs betűk újfajta kettőzését vezessük be (eddzük, bridzs- dzsel), s hogy a meghonosodott idegen szavaknak magyaros elválasztását írjuk elő (reflex. demok-rácia). s hogy vezessük be azt a könnyítést is. amely szerint a tulajdonnevek mind az elválasztásban, mind a ragozásban az egyszerű szavak írásmódját kövessék (Károllyal. Arannyal), s hogy szüntessük meg a sok vagylagosságot (épen, éppen, gyűjt, gyűjt) stb.. stb. Ezek a kívánalmak elsősorban a pedagógusok körében merültek fel. A mmr helyesírás időszerű kérdései Az Akadémiai Helyesírási Bizottság is hangoztatta: Helyesírásunkból a felesleges nehézségeket ki kell irtani, mert ezzel is komoly segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a társadalmi közösség minden egyes tagja kevesebb nehézségek árán, kevesebb akadályok legyőzésével jusson el a műveltség kincseihez. Az új szabályzat mégsem ” reform-szabályzat. Nem törölte el a ly-t, s nem fogunk így írni: ijen, hejesírás. Az í, ú, ű, hangok írásában megtartja a hosszúság és rövidség közti különbségtételt, mert ezzel is elismerjük, hogy hang- rendszerünk védelme is szempont. A hosszú és rövid magánhangzóknak értelem megkülönböztető szerepük is van: füzet-fűzet, nyirok-nyirok, stb. A dalnok búja (s nem buja). Néhány ponton módosította ugyan helyesírásunkat, de helyesírásunk rendszerében mélyreható reform nem történt. Inkább csak arról van szó, hogy ez az új szabályzat pontosabbá, korszerűbbé tette helyesírásunkat. 170 új szabályt és 40 már meglévő szabály módosítását adja ugyan, de ezzel is csak azt a célt szolgálja, hogy a szabályozatlan kérdések számát kisebbítse, illetőleg, hogy a szabályozatlan esetekben most már iránymutatást adjon. Ezért adott látszólag sok szabályt — szám szerint 78-pt — az egy- beírás és a különírás rendezésére is. Általában ez az új szabályzat igyekezett helyesírásunk egységét elősegíteni, továbbá írásrendszerünket elv- szerűbbé és megtanulhatóbbá tenni. Az egység és a megtanulhatóság problémája igen komoly probléma. Hiszen az egységes helyesírás egyik fontos feltétele és eszköze a nyelvi és a nemzeti egységnek is és a megtanulhatóság igen fontos gyakorlati, pedagógiai szempont is, amire ismét célszerű tekintettel lennünk. L| elyesírásunk története is 1 1 azt példázza, hogy mindig megvolt az igény az egységes, a következetes, a célszerű és a megtanulható helyesírásra. Már az 1790-es években jól látták íróink és pedagógusaink, hogy a nemzeti műveltség egységének egyik akadálya az is, hogy „a magyar betűírás módja nincs még közönségesen meghatározva“, azaz nincs egységes helyesírásunk. Csak egyetlen egy írásjegynek, a mai c-nek az írásában is „mennyi a megoszlás“: az egyik c-t ír. a másik cz-t, a harmadik tz-t használ. Nem véletlen tehát, hogy már akkor is az írás emberei és a pedagógusok keresték és igényelték azt a fórumot. amelyik gondoskodna helyesírásunk „fundámentumos“ kidolgozásáról is. A fundámentumos szó foglalja magában az egységes és következetes helyesírás iránti igényt. Ezért volt korszakalkotó a Magyar Tudós Társaság 18'Ízben megjelent első helyesírási szabályzata. Ez a szabályzat az első komoly kísérlet az egységes magyar helyesírás megalkotására. Az Akadémia helyesírási szabályzata ez idő óta sok kiadást ért meg, s a kiadásokban sok változásról, sőt reformról győződhetünk meg, például a kettösjegyű hosszú mássalhangzók írásában csak az első jegy kettőzodik: asz szony, megszűnt az 'í ki hangsor különírása stb. A változások oka az, hogy az élet, a társadalom, s nyelv is állandóan változik. A nyelv és az élő beszéd változásával, alakulásával, fejlődésével alakul és változik a helyesírás is. Különösen jellemző sajátsága ez a magyar helyesírásnak. A mi helyesírásunk ugyan ;s nem történeti helyesírás, min; az an goi és a francia helyesírás, amelyekben a hangsorok írásképének alig v*n xöze a kiejtéshez (vö: az angol enough- inaf), hanem főelve az idővel módosuló kiejtés, és nem a történeti hagyomány. Valóban helyesírásunk a lehetőséghez képest híven tükrözi a szavak hangalakját. Ez a kiejtés szerinti írásmód (fesse, lássa stb.). Hogy helyesírásunk nem szakadt el az élő, eleven nyelvtől, ennek az elvnek köszönhetjük. A toldalékos (a képzős, a jeles és a rágós) szavakban feltünteti a szavak alkotóelemeit is. Ez a szóelemzö írásmód. Ennek a két egymással ellentétesen ható aiapelvnek fontos nyelvi funkciója is van. Mert például az adjuk hangsorban azért helyes a szóelemző írásmód, mere a szó értelmének felfogásában ez igazít el jó bennünket, azonnal kapcsoljuk ezt a hangsort az ad szóalakhoz és uem az agy szóalakhoz. így egyértelműen áll előttünk az alaktani vagy származási egybetartó::is is s ez egyúttal biztosít;» a szavak, a ragok, a képzők írott képének állandóságát is. |_|elyesírásunk egyik jel■ 1 legzetes vonása, hogy igyekszik lépést tartani az élő és fejlődő r-elv változásaival. A gyakorlati élet és különösen a pedagógia követelménye volt állandóan, hogy helyesírási szabályzataink „az élő nyelv folytonos fejlődése és a nyelvészeti vizsgálódások újabb eredményeinél fogva módosítást, s mintegy megifjitást kapjanak.“ (Tanodái Lapok 1856.) Az Akadémia sokszor ugyan vontatottan — de az újabb kiadások révén a megfelelő módosításokat el is végezte. A helyesírásnak egy másik ellenkező követelményt is ki k°l) elégítenie. A folyton változó, élő beszédnek hű tükre kell legyen, de viszonylagos állandóságra is törekednie kell. Az iskola követelménye, a pedagógiai és a didaktikai szempontok szem előtt tartása is fontos követelmény. Volt egy korszak helyesírásunk történetében, amikor az Akadémia volt merev, és az iskola volt mozgékonyabb. Külön ú. n. iskolai helyesírás jelent meg a magyar iskolák számára (1903). Ennek a me";elenését pedig egy másik fontos követelmény szempontjainak figyelembevétele teremtette meg: a helyesírásnak egyszerűbbé. megtanulhatóbbá, el- sajátíthatóbbá tétele. Éppen az iskolai helyesírás hajtott végre helyesírásunkban komoly egyszerűsítéseket, (Az egyszerű c bevezetése, a kétjegyű hosszú mássalhangzónak rágós és képzős alakokban való rövidített írása: az idegen szavak magyaros írásának kiterjesztése messze az akadémiai gyakorlat határain túl stb.) A z a meggondolás is ve- ^ zette az egyszerűsítéseket javaslókat, hogy helyesírásunkat közkinccsé kell tenni, s helyesírásunk nem lehet olyan bonyolult, hogy az elsajátítása a szélesebb néprétegek számára lehetetlen legyen. Az „iskolai helyesírás“ sokt pozitívuma mellett sok negatívumot is jelentett, mert egyrészt megtörte a helyesírás egységét (volt külön akadémiai és külön iskolai helyesírás), másrészt tápot adott a külön utakon járóknak is. A kiadók, az újságok, de az egyének is szinte „házi helyesírást“ vezettek be. Andrád Sámuel annak idején (1790) jogosan írhatta, hogy könyveiben a „tulajdon maga írásmódját“ követte, nem lévén akkor még olyan szerv, amely szabályozta volna helyesírásunkat. Az Akadémia lett megalakulása óta ez a szabályozó fórum. Sajnos az Akadémia a múltban helyesírásunk sok fontos problémáját nem szabályozta egységesen, éppen ezért zűrzavar támadt. Az Est-lapok például az Akadémia helyesírásától eltérő gyakorlatot követtek. A két helyesírás közötti eltérést szemlélteti ez a néhány példa: Akadémia: a fölött bölcseség éjtszaka Károly lyal utca \ Est-lapok: afölött bölcsesség éjszaka Károllyal ucca, stb. Az 1920-as években a magyar nyomdászoknak is külön helyesírása volt. s ez is mélyítette a szakadékot a h vatalos és a nem hivatalos helyesírások között. (Folytatása következik.) Dr. Bakos József nyelvész, főiskolai tanár
