Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-13 / 21. szám

2 NÉPÚJSÁG 1955 március 13. vasárnap PART ELET A gyöngyöshalászi pártszervezet a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásáért harcol Közönséges kékfedelű is­kolai füzetet őriz Oláh István elvtársnak, a gyöngyöshalászi községi pártszervezet titkárá­nak fiókja. A kis, jelentékte­lennek látszó, gyűrött füzet nagy érték. Több mint 80 dol­gozó paraszt kezeírása követi egymást benne, oldalról oldal­ra. Kérges kézzel írt — egyik­másik nehezen olvasható — sorok. S a sorok mind-mind egyet mondanak: április 4-re, felszabadulásunk 10. évfor­dulójára vállalom... S el­mondják a sorok, hogy írója április 4 tiszteletére március 10-ig elveti tavaszi búzáját, március 15-ig tavaszi árpáját, fejtrágyázza, hengerezi őszi vetését, jó minőségű, tiszta vetőmagot vet a földbe, meg­tisztítja gyümölcsösét, stb„ stb. Mint egy kis lexikon, egymásután sorolja fel a füzet a tavasszal végzendő legfonto­sabb munkát, mint egy határ­idő napló mutatja, mit mikor­ra, ki végez el. Ez van a füzetben. S kint a hótól tarkálló határban egy­mást érik a trágyát hordó sze­kerek, a kertekben füstölögve ég az elmúlt évről maradt gaz, az ásó mélyen merül a még nedves földbe, készülnek a melegágyak. Kocsis Antal 4 holdas dolgozó paraszt föld­jén már tavaszi búzát takar a rög, több mint 140 mázsa most vásárolt műtrágya várja a dol­gozó parasztoknál, hogy sor kerüljön rájuk. Az, hogy a gyöngyöshalá­szi dolgozó parasztok ilyen sürgetően várják a tavaszt, hogy április 4 tiszteletére ilyen vállalások születtek, nem egy­szerűen csak annak tudható be, hogy minden munkát ide­jében szeretnek elvégezni a halásziak. Többről van most szó. Ezen a tavaszon 10 éve, hogy mintegy 1000 hold szán­tót és 52 hold szőlőt osztottak fel a községben 450 cseléd és kisparaszt között, 10 éve, hogy 'megszűnt a falu dolgozóit sa­nyargató két földbirtok. S a másik, ami sürgeti a munkát — most kezdődik a mezőgaz­daság fejlesztéséről hozott ha­tározat megvalósításának a második eesztendeje, amely a 10 évvel ezelőtt felosztott föl­dek terméshözamának növelé­séi is célul tűzte, amely a dol­gozó parasztság, az egész or­szág lakosságának életszínvo­nala emelését szolgálja. Az elmúlt évben jó munkát végeztek a gyöngyöshalászi dolgozó parasztok a határozat végrehajtásáért. Elég ennek bizonyítására, hogy növény- ápolásban a megyében máso­dik. a járásban elsők lettek, hogy őszi vetéstervüket globá­lisan teljesítették és a vetés­hez zömében gépet használtak. Az elmúlt évben a pártszerve­zet volt a motorja a határo­zat végrehajtásának — és most is az. Sok vezetőségi ülés, taggyűlés és egyéb pártrendez- vényről készült jegyzőkönyv került a kezembe a múlt év­ről, több jelentését láttam a pártszervezet vezetőségének és azokban mindenütt szó van arról, mit tesznek a határozat végrehajtásáért. Az elmúlt év elején a népnevelő munka megjavításáról szóló határoza­tot olyan alapossággal és gond­dal dolgozta fel a pártvezető­ség. hogy az világosan megmu­tatja, hogyan kell agitálni a mezőgazdaság fejlesztéséért a dolgozó parasztság körében. De a pártszervezet vezetősége ezzel nem tekintette elintézett- nek a határozat sorsát, hanem egész éven át foglalkozott vele. A határozat végrehajtásá­ban elért sikerek tehát első­sorban is annak köszönhetők, hogy a pártvezetőség állan­dóan foglalkozott a határozat ismertetésével, állandóan moz­gósított annak végrehajtására. Csak a pártvezetőség és a párttagság ereje Gyöngyös- halászin is kevés a határozat végrehajtásához, ezért a párt- szervezet arra törekedett, hogy az egész falu ügyévé váljon a határozat megvalósítása. S a kommunisták, a legjobb pár- tonkívüll népnevelők, a tömeg- szervezetek jó munkáját di­cséri az a jelentős eredmény, amit ebben elértek. Az út­törők raj gyűléseken az idő­szerű munkákról beszélnek, mintegy 40 úttörő előcsírázta- tással foglalkozik, Az ezüst- kalászos tanfolyam 25 hallga­tója között az öregek mellett ott vannak a fiatalok is, olya­nok mint Hordós János, aki a legszorgalmasabban tanulmá­nyozza az agrotechnikát. „Ha csak a párttagságra tá­maszkodna a vezetőség, nem tudnánk a feladatokat megol­dani” — mondja Oláh elvtárs, a párttitkár. De nem csak mondja, így is cselekszenek. Érdemes megnézni a február A^-i pártvezetőségi ülés jegy­zőkönyvét, határozatát. A ta­vaszi búza, tavaszi árpa elve­téséért Oláh elvtárs a felelős. (Ö a község agronómusa is.) Igaz. a határidő március 10, il­letve március 15, de az idő „közbeszólt”. A vetőmag biz­tosítva van, a vetőmag tisztí­tását folyamatosan végzik. Az őszi kalászosok hengerezését, fejtrágyázását is, ha az idő­járás engedi, azonnal elvégzik. Ennek végrehajtásáért a ter­melés* bizottság elnökét, a pártonkívüii Nagy Ferencet tette felelőssé a vezetőség. Az évelők felülvetését március 20-ig, a napraforgó vetést 28-ig, a cukorrépa vetést áp­rilis 2-ig végzik el. Ennek a munkának elvégzésére Acs Ferenc dolgozó parasztot kér­te meg a vezetőség. Ugyan­ezen a vezetőségi ülésen hoz­tak határozatot az aktívahá­lózat kibővítésére is. Az elért eredmények má­Nemzetközi nőnap Gyöngyösön Március 6-án a járási Kul­túrotthon nagytermében tar­tottuk meg a nemzetközi nő­napot. Soha nem volt még ilyen érdeklődés asszonyaink között, a hirdetett időben már telt ház ■volt. közel 1000 asszony vett részt az ünnepségen. Ott vol­tak Gyöngyös város munkás-, paraszt-, értelmiségi asszo­nyai. Az elnökség tagjai között részt vettek Ma­rosán Lajos elvtárs, a városi pártbizottság titkára, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese, Papp Sándomé elv­társnő, az Országos MNDSZ központtól Pikó Etelka elvtárs­nő. Varga Sándor alsóvárosi plébános, a Hazafias Népfront tagja, a tömegszervezetek veze­tői, a nagycsaládos édesanyák és a termelésben élenjáró asz. szonyaink. Az ünnepi előadást Marosán Lajos elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára tartotta meg. Beszélt a nemzetközi nőnar> Jelentőségéről, az MNDSZ U éves munkáiéról, a közeljövő ben megrendezésre kerülő ényák világkongresszusáról, érről, hogy az anyáknak és asz­szonyoknak milyen nagy szere­pük van a béke védelmében. Beszélt arról, hogy a magyar anyák már eddig is megmutat­ták számos munkaterületen helytállásukat, ami bizonyítja, hogy a továbbiakban is számít, hatunk munkájukra. Az előadás után az úttörők köszöntötték az édesanyá­kat, majd az ifjúság és a vál­lalatok küldöttei. Ezek után Molnár Nándor elvtárs átnyúj­totta a nagycsaládos édesanyák kitüntetéseit és kérte őket, hogy neveljék gyermekeiket szocialista hazaszeretetre és helytállásra. Az ünnepi előadás után a já­rási Kultúrotthon színjátszó csoportja ajándékműsorként Jacobi „Leányvásár“ c. ope- j rettjét adták elő. Minden tu- í dásukkal. tehetségükkel hozzá- iárultak. hogy asszonyainkat szórakoztassák. Ez alkalommal is köszönetünket fejezzük ki — az 1000 asszony nevében — a '■'m játszó csoport minden- ■”cs tagjának. Szepesi Andrásné Gyöngyös város MNDSZ elnöke sik forrása tehát az, hogy a pártszervezet bátran támasz­kodik a pártonkívüHekre, s ve­lük együtt harcol a határozat végrehajtásáért. S ezeken túl: biztosítják a kommunisták példamutatását, összekapcsolj a a vezetőség a határozat végre­hajtásáért szóló munkát az ál­lampolgári kötelezettségek tel­jesítésével, megmagyarázza, hogy mind a kettő egy célt, országunk erősítését szolgálja. Szabó Béla 8 holdas dolgozó paraszt április 4-i vállalásához híven évi sertés- és vágómar­habeadását, félévi tojás és ba­romfi kötelezettségét teljesí­tette. Acs Ferenc, Kocsis Lászlóné és még többen szin­tén eleget tettek már vállalá­suknak. A pártszervezet vezetősége nagy figyelemmel kíséri, kik azok a pártonkívüliek, akik a határozat megvalósításában, a kötelességteljesítésben élenjár­nak és velük erősítik a. párt sorait. A februári taggyűlésen három tagjelöltet és egy tagot vett fel a pártszervezet, köz­tük Győri Józsefet, az I. típusú tsz elnökét, és Lassú Jánosné tsz-tagot. Mindez csak néhány ta­pasztalata annak a r.agy mun­kának, melyet a párttagság és a pártonkívüliek, a határozat megvalósításáért végeznek. S ezek a pártvezetőség jó mun­káját dicsérik. A pártvezető- ség az elmúlt évek alatt ösz- szekovécsolódott — Kádár és Oláh elvtárs 1948 óta, Tar­nóczi elvtárs két éve vezetősé­gi tag — helyes munkameg­osztással biztosítják, hogy a taggyűlésen, a vezetőségi ülé­sen hozott határozatok meg­valósuljanak. Az utóbbi hetek­ben azonban a vezetőség jó munkája ellenére is elhanya­golta a népnevelőkkel való foglalkozást — inkább maguk akarják a feladatokat megol­dani. Változtatni kell ezen, mert a politikai munka elha­nyagolása károsan hat majd a párt megjavult tömegkapcso­latára. Ebben az évben — a község hároméves tervének megfelelően — holdanként 10 mázsa gabonát kell termelnie a község dolgozó parasztságá­nak, az ősszel 430 hold föld maradt szántatlan és sok fel­adat áll még előttünk az ál­lattenyésztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés növelésében. Ezeket a feladatokat fokozot­tabb politikai munka nélkül, a népnevelők segítsége nélkül nem lehet megvalósítani. Szó­laltassa meg a pártszervezet továbbra is a becsületes dolgo­zó parasztokat, az egykori cse­lédeket, akik most saját föld­jükön gazdálkodnak, házuk, tehenük, s egyéb jószáguk vap, emlékeztessék a dolgozó­kat a keserves múltra, ismer­tessék a megváltozott életet. Ez még jobb munkára serkent, s akkor még Inkább biztosít­va lesz Gyöngyöshalászin is a mezőgazdaság fejlesztéséért szóló határozat megvalósítása. Fapp János Értekezletet tartottak Heves megye kommunista aktívái Az MDP Hevesmegyei Párt- végrehajtó Bizottsága 1955 március 12-én szombaton dél­előtt .9 órára Egerben össze­hívta a megye kommunista aktíváit, hogy velük a Köz­ponti Vezetőség 1955 március 2—4. ülésén hozott határo­zatát megtárgyalja. Az értekezleten a referá­tumot Komócsin Mihály elv­társ tartotta. A referátumhoz számosán hozzászóltak és el­fogadták a pártbizottságnak a megye kommunistáihoz in­tézett felhívását. A hozzászólásokat és a fel­hívást későbbi lapszámunkban ismertetjük. A „Amig főiskolai hallgató lesz Egerben, addig ők gondozzák a három szovjet hős sírját“ Gyöngyösi MÁV Kitérőgyár dolgozói váiuszoinak a fiözpmiii Vezetőség liaiaroacaiara A Gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalatnál nagy munka folyik ezekben a na­pokban. Az üzem dolgozói nagy szorgalommal készülnek a felszabadulási műszakra. A SZOT elnökségének felhívását megbeszélve úgy határoztak, hogy március 15-től, április 4-ig, öt nagyteljesítményű, úgynevezett „angol váltó“-t készítenek, melyek a legfon­tosabbak, a vasúti hálózat to­vábbi fejlesztéséhez. Ezt a munkát máskor egy hónapig végezték el. A váltógyáriak azonban ez­zel sem elégszenek meg. s a felszabadulási műszakban, vá. laszui a Központi Vezetőség március 2—4-i határozatára, a gyár életében eddig még példa nélkül álló munkát akarnak el­végezni. Az öt váltón kívül terven felül ugyancsak öt vá­gat átszelő berendezést is ké­szítenek. Ezen kívül hatvan ru­galmas kitérő, s 20 csoport ex­portkitérőt készítenek el A Pedagógiai Főiskola DISZ-bizottsága április 4-re a következő felajánlást tette: „Április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Ezen a napon Magyarország népe meghajtja a kegyelet zászlaját azon szovjet hősök előtt, akik éle­tüket áldozták drága hazánk felszabadításáért. A névtelen hősök százainak sírja itt dom­borul magyar földön, szeret­teiktől nagyon messze. Mi, el­határoztuk, hogy végtelen há-. Iánk és kegyeletünk jeléül el­vállaljuk a főiskola épületével szemben lévő három szovjet hős sírjának állandó gondozá­sát. Erről a DISZ-szervezet vezetősége levélben értesíti az elhunyt hősök Szovjetunióban élő hozzátartozóját. Szeret­nénk azt, hogy felajánlásun­kat a későbbi évfolyambeliek is megfogadnák, hogy, amíg főiskolai hallgató lesz Eger­ben, addig ők gondozzák a három szovjet hős sírját.“ ügy dolgozzunk, hogy szövetkezetünk példakép legyen az egyéni parasztgazdaságok előtt Heves megye egyik legjobb termelőszövetkezetének, a me- zőtárkányi Szabadság TSZ-nek tagjai, gondosan tanulmányoz­zák a Központi Vezetőség ha­tározatát s a határozat útmu­tatásait követve megfogadják: úgy gazdálkodnak, hogy szö­vetkezetük példakép legyen az egyéni parasztgazdaságok előtt. Karlik László, a szövet­kezet egyik tagja nagy lelke­sedéssel beszél erről: — Helyesléssel fogadtuk a párt szavát, mely félreérthe­tetlenül leszögezi, hogy fejlett, korszerű mezőgazdaságot, jó­módú falut, csak a közös nagy­üzemi gazdálkodás biztosíthat. Bizonyítékul szolgál erre a mi szövetkezetünk, a mezőtárká- nyi Szabadság TSZ. példája, 9E£1 \i egri városi DlSZ-bizálság wcisis 15. ünnepe A DISZ városi bizottsága és a Hazafias Népfront egri bi­zottsága március 14-én este 6 órai kezdettel tartja meg a já­rási kultúrházban március 15-i ifjúsági ünnepségét. A műsor­ban a Heves megyei népi együttes ének, zene és táncka­ra. valamint a járási kultúrház balettiskolájának növendékei és az Egri Központi Együttes színjátszói közül Forgács Kál­mán és Varga Dénes lépnek fel. Március 15-én 9,30 órakor a rövid ünnepi műsor után a vá­ros iskolái és tömegszervezetei megkoszorúzzák Petőfi szob­rát. Délután a város iskolái között sportversenyeket ren­deznek. Este 7 órakor kultúr­műsor lesz a tisztiklubban. Valamennyien gazdagabbak vagyunk, jobban élünk, mint egyénileg dolgozó paraszt ko­runkban. Magam és szövetke­zetünk dolgozó tagjainak jö­vedelme a múlt évben is túl­szárnyalta a község módosabb középparasztjainak évi jöve­delmét. Az eredmény — mon­danom sem kell — felkeltette az egyéniek érdeklődését, szö­vetkezetünk iránt. Ebben az évben 18 új tag — köztük szá­mos középparaszt írta alá be­lépési nyilatkozatát. Gulyás Sánor 8 holdas, Fehér Gáspár- né 14 holdas, Erős Lajos 15 holdas középparasztok is a Szabadság TSZ-ben végzik már a tavaszi előkészületeket. Az eddig elért eredményeink­re büszkék vagyunk, de még van mit tennünk, hogy gaz­dálkodásunk igazán magas­színvonalú legyen és vonzóbbá váljék az egyéniek előtt. Eh­hez segítséget ad a Központi Vezetőség határozata. Legfőbb célunk, hogy szaro­sabbá tegyük kapcsolatainkat a kívülállókkal, a jól dolgozó egyéni gazdákat meghívjuk közgyűléseinkre, bemutatjuk nekik gazdaságunkat, hogy sa­ját szemükkel győződjenek meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás magasabbrendű- ségéről. Márciusi íigttk msg&smíímkain A mérnök házat, utat épít, a vegyész lombikjai kö­zött kísérletezik, új anyago­kat, új vegyületeket talál fel, az agronómus növényeinek vé­delméért felveszi a harcot a ter­mészet ellen, mások a kohók­nál csapolják a vörösen izzó acélt. Minden munka szép és fontos, de talán a hivatások között a legszebb, a legfelelős- ségteljesebb és sokszor a leg­nehezebb a pedagógusé. Régi közmondás, hogy „ad­dig hajlítsd a vesszőt, míg fia­tal”. A hatéves gyerek isko­lába kerül, megtanul írni, ol­vasni. Addigi szűk látóköre tágul, képzelete messze szár­nyal, megismeri a világot és a fiatal hajtás fejlődni kezd. Ahhoz, hpgy jó mérnökeink, orvosaink, öntudatos, széles látkörű munkásaink és dolgo­zó parasztjaink legyenek, az kell, hogy nevelőink helyes úton indítsák el a kis ember- palántákat, hogy megszeret­tessék velük hazájukat, népü­ket és a munkát. A rdekes épület az egri Pedagógiai Főiskola. Mindenütt hatalmas méretek, a magas ajtók és oszlopok kö­zött az ember egészen törpé­nek érzi magát. Arra gondol­tam, hogy az építőknek, ha tu­dat alatt is, de ennek az ér­zésnek a felkeltése volt a cél­juk. Háromszázhatvan fiatal tanul itt. akik azt vallják, amit Hazafy Józsefné 11. éves mate­matikai hallgató tíjságjukban írt: „pályám hivatásom — nem kenyerem", A kapu mellett tábla, rajta képek, a főiskola kiváló ta­nulói. „Büszkeségeink”. N. Tóth Vilma, Lendvai Vilmos- né, Varecza Edit, Szőke Sán­dor, Nagy Aranka, Léhner Lenke, Vótusz Irén és Vörös László neveit olvashatjuk a képek alatt. Egy nevet válasz­tok ki a sok közül: Vótusz Irén. Megkeresem. Éppen órá­ról jött ki, így tudok vele be­szélni. Bemutatkozunk, alig hallhatóan mondja a nevét, szerencse, hogy tudom már a tábláról. Kedves arcú, fiatal, másodéves magyar-szakos pe­dagógusjelölt.. Nem egri, szülei Sajóecsegen élnek, édesapja négy hold földön gazdálkodik, édesanyja tanácstag. Óvónő­képzőt végzett, mert mindig szerette a gyerekeket, de arra, hogy tanár legyen, nem mert gondolni, hisz nagyon szegé­nyek voltak. A változást talán az hozta meg, hogy képesítő vizsgája után mint kitűnő ta­nuló résztvett az országos Rákosi tanulmányi versenyen, ahol pedagógiából első díjat nyert. Itt ajánlották neki, hogy tanuljon tovább. C serényen, halkan beszél, nehéz szóra bírni, de amikor hivatására kerül a szó, rögtön megjön a szava és kérdezés nélkül beszél élmé­nyeiről, terveiről és legkedve­sebb szaktárgyáról, a magyar irodalomról. — Az irodalom hatalmas erő — mondja —, megtanít arra, hogyan kell élni, hazaszeretet­re nevel, utat mutat. Szeretem a költőket, különösen József Attilát és Adyt. Kedvenc ver­sem József Attila Hazám, és Ady Grófi szérűn c. verse. Meg is magyarázza, miért: az igaz hazaszeretet olyan, mint ahogy József Attila meg­írja „Hazám” c. versében. Ady a „Grófi szérűn” c. versében pedig arról ír, hogy pusztul a magyar föld, és a gróf „tán épp agarász“ és ez a pusztu­lás is a parasztnak fáj, mert „érzik titkon, hogy övék a bús élet, s a kalász”. Ha az irodalmon, történel­men keresztül a gyereket szo­cialista hazaszeretetre nevel­tük, akkor megértettük vele, hogy hazaszeretetének helyes megnyilvánulása, ha jól tanul. Nálunk a hazaszeretet abban is megnyilvánul, hogy jól és mindig jobban tanítunk — mondja. Sokan azon panaszkodnak, hogy kevés az idő. Neki, amel­lett, hogy kitűnő tanuló, arra is jut ideje, hogy kivegye ré­szét a DISZ-munkából. Mint a DISZ-vezetőség kultúrfelelőse, irányítja a főiskola kultúr- munkáját és előkészületét a magyar ifjúság kulturális se­regszemléjére. Március 15-i ün­nepségen Benjámin László egyik versét szavalja majd. 1 tt, a márciusi fiatalok ün. 1 népén gondol azokra az 1848-as fiatalokra, akik fegy­verrel harcoltak a szabadsá­gért. Eszébe jutnak a Tanács- köztársaság fiatal harcosai, az elnyomatás sötét éveinek kom­munistái, akik életüket áldoz­a szent célért. Gondol azokra, akiknek segítségével 1945-ben megvalósult mindaz, amiért évszázadokon át har­coltak dicső elődeink, ezer eredményük mellett, azért is, hogy ma ő és a többiek nyu­godtan tanulhassanak és nem­sokára taníthassanak. Pár hónap múlva Vótusz Irén kilép a főiskola kapuján. Elbúcsúzik diákéveitől, diák­társánál. Az Egerben eltöltött két év után mint végzett — és reméljük kitűnő eredmény­nyel — tanárnő, megkezdi azt a munkát, amire oly lelkiisme­retesen készült... tanítani fog. Es jól tanít majd, mert szereti hivatását. Az legyen a hitvallása, amit Szoiák Anna 11. éves orosz-szakos hallgató a DISZ-faliújság legutóbbi számában írt, s amely versnek utolsó sorai így hangzanak: „Nevelni új nemzedékeket Oh, ennél nincs szebb, semmi más. A lelkes munka mindenütt szép, De énnél nincs szebb hivatás.” Herbst Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents