Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-10 / 20. szám

4

NÉPÚJSÁG

1955 március 10. csütörtök.

A DISZ II. kongresszusának sikeréért

Szovjet nők

A képen: P. A. Malinyina (balról), a Szocialista Munka Hőse, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának küldötte, az „Október 12“ kolhoz elnöke és Á. M. Liscsenke, a kolhoz zootechnikusa, a Szocialista Munka Hőse. Mindketten resztvettek a moszkvai mezőgazdasági kiállításon

Intézetünk disz szervezetei az 1955-ös tanév munkáját hazánk felszabadulásának 10. évfordulója méltó ünnepléséért és a DISZ II. kongresszus sikeréért végzik.

Az év elején létrehozott DlSZ-álapszervezetek, az Iskola, a tanműhely, az otthon területén egyaránt nagyban elősegítik intézetünk munkáját. A DISZ tanulmányi felelősök minjen egyes leletet osztályzását jegyzik, minden tanuló tanulmányi eredményét nap mint nap figyelemmel kisérik. A tanulóköri foglalkozásokon a legjobb tanuló segít a házi feladat elvégzésében, az anyag megtanulásában. Most folynak a félévi vizsgák és azt tapasztaljuk, hogy az eltelt három hónap alatt szép eredményeket értünk el. A tanműhelyben a DISZ termelési oktatáscsoport felelőse rendszeresen foglalkozik a csoport tagjainak problémáival, szervezi a munkaversenyt, sport- és kultúr- munkára is mozgósítja a csoport tagjait. Intézetünk minden tanulója résztvesz a munkaversenyben, tanulóink nagyobb tudással, jobb munkával akarják ünnepelni hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját. Megkezdődött a második

A cári • Oroszország a XVIII. század közepétől egyre jobban kiterjeszti az eddig közigazgatásilag ,szabad” területekre a korai kapitalista fejlődést: Az Ural gyárai, manufaktúrái gombamódra szaporodnak a baskírok, csuvasok, tatárok földjein. Ezek a törzsek, nemzetségek még nomád életet élnek, így csak lazán kapcsolódnak a központi államhatalommá kovácsolódott cári birodalomhoz.

T A nemzetiségi ellentétnél azonban erősebb az osztályharc, Pugacsov, a felkelő parasztvezér köré tömörülnek nemcsak az orosz jobbágyok, hanem az elnyomott nemzetiségek is. Szalavat Julajev, egy baskír főembernek a fia. Együtt nő fel játszópajtásával, Kinzjával, aki életre-halálra jóbarátja marad. Szalavat Ju- lajevet egyéni tulajdonságai alkalmassá teszik arra, hogy a szabadságra vágyó baskírokat katonai egységbe fogja és a

éves tanulók részére a „szakma legjobb ipari tanulója“ versenye, mely március 15 -én fejeződik be — a verseny az elsőéves tanulók érdeklődését is felkeltette.

Az otthonban serényen folyik a DISZ-munka, s ebben a nevelő elvtársak is segítenek. Minden harmadik héten DISZ-vezetőségi ülést tartunk és minden hónap első Vasárnapján DISZ-gyúlést. Itt értékeljük az előző hónap munkáját, megszabjuk a következő hónap feladatait. A versenyben jó eredményt eL ért tanulókat népszerűsítjük, eredményeiket a „Büszkeségeink“ táblájára írjuk. A legjobb eredményt elért tanuló Balogi János, aki három hónap alatt 110 százalékon felül termel.

Az otthonban folyó Vorosin- és Nazarova-mozgalomban már két hónapja a VIII-as szoba jár az élen. Az első és a második helyezést elért szobákat vándorrádióval jutalmazzuk. Az első szakasz — amelynek a VIII-as szoba kollektívája is tagja —, hazánk felszabadulásának tiszteletére versenyt indított a tisztaság fokozására, a társadalmi tulajdon megbecsülésére és a

szétszórt, szervezetlen ellenállókat — Pugacsov seregéhez csatlakozva — erős hadsereggé kovácsolja.

Szalavat szembeszáll a gyárépítő oroszokkal és a büntetésül kiküldött katonasággal, ezért szöknie kell szülőfalujából. Bújdosásában megismerkedik Hlopusával, a szökött jobbággyal, s vele együtt barangol be hegyet-völgyet. Ismerkedik a néppel. Összebarátkozik az orosz parasztokkal. Amikor megjelenik Pugacsov. Szalavat visszatér övéihez, egybegyűjti a baskírokat. Viszontlátja fiatal feleségét, Aminát is.

Szalavat apja, Julaj, hol fia pártjára áll, hol a féktelen proszgyűlölő Buhairnak, a törzs Írnokának sikerül megnyernie a maga számára. A dicsőséges csaták és győzelmek után azonban lealkonyul a felkelők napja. A jaiki (uráli) kozákok széthúzása, egyenetlenkedése. az orosz és baskír

jobb tanulmányi eredmény elérésére.

Kultűrésoportunk nagy szorgalommal tanulja a Pál utcai fiúk című színdarabot. Célunk az, hogy április 4-re megtartjuk a bemutató előadást, és a járás több községében, üzemében is előadjuk. Január 23-án tanulóink megnézték a Ifjúsági Színházban e darabot, hogy minden szereplő lássa, hogyan kell szerepét alakítania. Intézetünk névadó ünnepélyét

március 15-én tartjuk, s ez alkalommal a Il/b osztály készül kultúrműsorral. A Il/b osztály februárban jól sikerült teaestet rendezett, s a DISZ vezetősége tervbevette, hogy minden egyes alapszervezetben rendez hasonló teaestet, vagy klubdélutánt, s ezen megemlékezünk hazánk egy- egy városának felszabadításáról. Március 15-én az 1848-as forradalomról, március 21-én a Tanácsköztársaságról tartunk ünnepélyt.

Sportmunkánk a téli

időszakban asztalitenisz, sakk, térkép-dominó és a tavaszi sportélet előkészületeiből álltak. E sportágakból osztályok közötti versenyt rendeztünk. Az intézet legjobb sakkozója címért folyó verseny április

tömegek közötti ellentétek gyengítették, szétforgácsolták Pugacsov erőit. A cári hadsereg számbeli fölénye leverte Pugacsovot. Szalavatot is elfogják, csellel lepik meg feleségénél, Aminánál Buhair emberei. Szalavat azt hiszi, hogy Amina árulta el és leszúrja feleségét. Az ifjú hős börtönbe kerül, de az áruló Buhairt eléri végzete. Testvér- húga öli meg, aki szerelmes Szalavatba.

Elítélik Szalavatot: dicsőséges csatáinak a színhelyén megkorbácsolják s utána levágják az orrát, homlokára pecsétet égetnek, lázadás jeléül. Hűséges barátja, Kínja még az utolsó pillanatban is megkísérli a lehetetlent, álruhába öltözve meg akarja menteni. S szinte szimbólikus tragikuma: az orosz gyári munkások megölik Kinzját és meghiúsítják a szöktetést, mert azt hiszik, hogy a megtévesztésül Szalavatot fenyegető baskírok valóban végezni akarnak a fogoly- lyal.

Most már gyorsan fejlődnek az események. Hiába odázza el a Szalavatot őrző orosz hivatalnok — lánya kedvéért — Szalavat megcsonkítását, az ítéletet végrehajtják.

4-re befejeződik. Labdarúgócsapatunk benevezett a járási bajnokságra, ezenkívül röplabda- és kosárlabda-szakosztály működik majd. Az MHK előkészületek folynak, intézetünkben minden tanuló MHK- zik.

A sajtóelőfizetésben is szép eredményeink vannak. Csatlakoztunk a járási párt- és DISZ-bizottság által meghirdetett sajtóelőfizetési versenyhez és intézetünk 196 tanulója közül 63 Szabad Ifjúság, 19 Népújság, 22 Ifjú Technikus, 1 Szabad Nép, 1 Népsport — összesen 106 előfizetőt szerveztünk.

A társadalmi munkából is kivették részüket DlSZ-fiatal- jaink. Az „építs, szépíts“-moz- galmon belül tanulóink 105 ágyat, két éjjeliszekrényt, 15 szobát festettek le. Négy szoba lakói saját pénzükön papír faliszőnyeget vásároltak. A fiatalok összesen 30 köbméter salak szállítási munkáját végezték el, tervük az, hogy tavasszal a vörösmajori gépállomással közös sportpályát építenek

így készülnek a selypi 215- ös számú MTH-intézet DISZ- fiataljai április 4-re és a DISZ II. kongresszusára.

Horváth András Selyp

Új politikai gazdaságtan tankönyv jelenik meg

A közeljövőben megjelenik a marxista—leninista közvazdas^vi irodalom nagyfontosságú, összefoglaló műve- A politikai gazdaságtan tankönyve. A könyv 42 fejezetre oszlik, a kapitalizmus előtti társadalmi alaki átok ismertetése után elemzi a kapitalista termelést viszonyok törvényszerűségeit, s külön részben foglalkozik a monopolkapitalizmussal.

A könyv legfőbb érdeme, hogy összegezi Marx, Engels. Lenin és Sztálin közgazdasági tanításait, a marxi politikai gazdaságtan minden eddigi eredményét, tételeit és következtetéseit, alátámasztva ezeket űj példaanyaggal. A szocialista gazdaságról szóló igen részletes fejezetekben Ismerteti a szocializmus gazdaságtanát.

A könyv már most előjegyezhető az Állami Könyvesboltokban.

HATVAN VAROS ANYAKÖNYVIBŐL

Születtek: Márkus Piroska,

Mészáros Irén, Szokner Gabriella. Kopcsényi József, Hajdú István és Somogyi Irén.

Házasságot kötöttek: Garami

József—Gyökér Mária Kokai 1st. ván—Ambruzs Julianna. Farkas Tibor— Banya Gizella.

Meqhaltak; Mikó Júlia. Gaiger Illés, Abrahám Zsigmond és Mihály Rudolf.

— Az egri III. körzet MNDSZ asszonyai március 12-én, szombaton este 7 órai kezdettel a Sztálin úti vasutaskor helyiségeiben táncestet rendeznek, melyre Eger lakosait szeretettel várják. Belépődíj 5 forint.

— sírok község kuitúr- csoportja most tanulja Sós György: „Pettyes“ című vígjátékát. A községben zenekart is szerveztek.

— A GYÖNGYÖSI Vak Bottyán Általános Gimnázium február 26-án jelmezes karnevált rendezett. A közel száz jelmez között a legsikerültebb a négerlány, a hindupár és a rokokópár volt.

— GYÖNGYÖSÖN a járási kultúrházban február 26-án Kapalló Sándor VB-titkár nyitotta _ meg Edvi Illés Aladár Munkácsy-dijas festőművész gyűjteményis ' kiállítását. A kiállítás megnyitóján résztvett Edvi Illés Aladár és felesége is.

— A HATVANI JÁRÁSI kultúrház néprajzi szakköre a fotószakkörrel közösen április 4-re helytörténeti kiállítást rendez. A kiállításon bemutatják Hatvan várának kicsinyített mását, valamint Hatvan környékének néprajzi anyagát, dalait és táncait. A fotószakkör tagjai a balassagyarmati múzeumban lévő hatvani anyagokat is lefényképezik és kiállítják.

— HATVANBAN előkészü- letek folynak március 15-e méltó megünneplésére, amelyen Üj-Hatvan és Hatvan fiataljai a Rákosi kertben találkoznak, tábortüzet és kultúrműsort frendeznek 15-én délelőtt megkoszorúzzák a 48- as honvédemlékművet, délután pedig az Általános Gimnázium ének-, zene- és tánckara mintegy 180 taggal bemutatja Kodály Kállai kettős című művét.

— A JANUÁR ELEJÉN ala- kult Füzesabonyi Színjátszó- csoport április 4-re mutatja be Csizmarek Mátyás Bujócska című vígjátékát. A darabot Szemán Béla rendezi.

A TARNAMÊRAI disz- szervezet szemléltető eszközökkel, diavetítéssel segíti a Petőfi-iskolák munkáját. Március 15-e alkalmából, 1848 emlékére irodalmi szakkört alakítottak. A szakkör öt előadáson foglalkozik Petőfi Sándor életével. Elhatározták a fiatalok azt is, hogy tavasszal röplabda, kézilabda és akadály versenypályát építenek,

— A HEVESARANYOSI Általános Iskola tanulói eddig 1800 forint értékű takarékbélyeget vásároltak. Kiemelkedő az osztályok között a IV. és az V. osztályok gyűjtése, a tanulók egy főre eső átlaga 34 forint.

SZOVJET KÖNYV ÜNNF.PF.

MÁRClL'S^WgZlobin: Sasok szárnyán

TTa Eger történelméről be- szélünk, az emberek nagy része gyakran csak 1552-re gondol, amikor az egri várvédők hős kis csapata Dobó István vezetésével visszaverte a sokszoros túlerővel támadó török sereg ostromát. Kétségtelen, hogy ez a dicsőséges helytállás nemcsak Eger, hanem az egész magyar történelem egyik legkiemelkedőbb eseménye volt. 1552. mellett azonban Heves megye dolgozó népe és Eger is. méltóképpen kivette részét a Rá- kóczi-féle, az 1848—1849-es szabadságharcból és az 1919-es dicső Tanácsköztársaság küzdelmeiből is.

Eger kiváló vezetőket, tisz- ket, tábornokokat adott a abadságharcnak, akiket a agyar dolgozó nép hazasze- :tete és lelkesedése ragadott agával. Diadalról-diadalra ízették bátor honvédeinket.

magyar szabadságharcnak yen bátor Heves megyei védői voltak: Lenkey János, enkey Károly, Knézich Ká- >ly.

Lenkey János honvédtábor- Dkról 1954. október 17-én ír- ínk a Népújság hasábjain, ovidén ismertettük Lenkey ános élettörténetét és a sza- adságharcban való szerepét. . mostani kis cikkben Kné- ich Károly, 1848-as honvéd- ibornok életét és szabadságarcban való • múltom be.

1/ nézich K o ,v október 6-án lős vértanú ' be gyütt kivégeztek . ■

Bros történél

1849.

di

mkkal 1 Eger kozott

szerepel: Knézich 1808-ban

született, Varsad megyében Veliki-Gergyevácon. Édesapja határőrtiszt volt, a 6. számú határőr ezredben. A kis Károly elemi iskoláinak elvégzése után, hadapródiskolába került Bécsújhelyre. A katonai pályán kiváló tehetsége folytán, gyorsan haladt előre. Hadnagy, majd főhadnagy, az 1840-es évek elején pedig százados lett.

Knézich szabadságszerető lelke a szörnyű elnyomatás idején, jobb kor után vágyakozott, amelv a magyar népnek jólétet, függetlenséget és szabadságot hoz. Bár horvát származású volt, a magyar nép szabadságáért harcolt és izig-vérig magyarrá vált, s még életét is feláldozta a magyar szabadságharc szent ügyéért.

Mikor jött Egerbe? Erre vonatkozólag pontos adataink nincsenek, de az bizonyos, hogy 1842. július 14-én már itt találjuk. Ekkor volt egy egri leánnyal. Kapitány Katalinnal az eljegyzése. Az eljegyzési gyűrű még ma is megvan a Knézich-leszárma- zók, a Grőber-család tulajdonában, s ebben a gyűrűben az előbb említett dátum is benne van. Knézich családi háza ma is megvan az akkori Mecset. ma pedig a róla elnevezett Knézich utcában.

Később Knézichet Egerből Galíciába vezényelték zászló- aljával együtt, ahonnan saját kérelmére visszahelyezték Egerbe, ugyanis ezredének, a 34.-ik gyalogezrednek a 3.-ik zászlóalja itt tartózkodott

KNÉZICH

Egerben. Ennek volt a parancsnoka Knézich Károly. Egerben egészen 1848. júniusáig tartózkodott, ekkor Mészáros Lázár hadügyminiszter parancsára, a déli frontra küldték. Ettől kezdve úgyszólván a szabadságharc minden nagyobb ütközetében résztvett.

jTzredét, a 34,-ik gyalogezredet, mely régi császári osztrák ezred volt. Fel- ső-Itáliába vezényelték. Ré£: parancsnokai és felettesei hívták vissza — a magyar hadsereghez átállt — kiváló tisztet, s teljes bűnbocsánatot, magas előléptetést ígértek neki. Ö azonban nem tért visz- sza. s lázadóknak tekintették azokat a magyar tiszteket, akik a magyar nép ügye ellen harcoltak. Az egyik alkalommal — hadsegéde feljegyzése szerint. — (ki egészen Knézich e’.fogatásáig mellette szolgált), — a következőket mondotta: ..A lázadók sorát ritkítani igen, de szaporítani sohasem fogom”.

' Csaknem hét hónapig harcolt zászlóaljával délen, ahol sok dicsőséget szerzett a Szent-Tamás körüli harcokban. Kemény, fegyelmezett katona volt. Katonáiról a legmesz- szebbmenőkig igyekezett gondoskodni. Határozott magatartásával, szerény modorával. igen nagy háti 1 • nemcsak a legényséf nem a tisztjeire is.

Az április 4-i. tát

csatában már : iint e.: redes vett részt. A i oltadi .

KÁROLY

és kilencedik zászlóalj parancsnoka volt. A tápióbicskei hidat óriási ellenséges tűz közepette foglalta el katonáival. A rohamot maga Knézich vezette, s a magyar zászlót is ő tűzte ki a hídra. Knézich bátorságát még az ellenség is elismerte és megcsodálta. Az egyik osztrák tiszt, aki részletesen leírta a tápióbicskei csatát, „hős"-nek nevezte naplójában, mint a harcok legkiemelkedőbb alakját. Résztvett az április 6-i isaszegi csatában is, ahol Damjanich bal- szárnyát alkotta dandárjával. Damjanich serege balszámyán viaskodott az április 10-i váci csatában is, ahol az óriási túlerőben lévő Götz tábornok 17 000 osztrák katonával, s jól beépített tüzérséggel védte a hátkápolnai kőhídnál a várost. Klapka tábornok északról támadott válna, de kissé elkésett, s így Damjanich hadtestével a több mint kétszeres túlerővel szemben, egyedül vívta ki a győzelmet. Délelőtt kezdődött a re. ham, de dél után már Vác a magyar honvédek kezén volt.

Knézich ott van az április 19-i nagysarlói csatán is, ahol ismét vereséget mértek az osztrák seregre. Április 26-án Komáromnál kellett a legnehezebb feladatát megoldani Knézichnek. A vár há- >m fő sáncát kellett elfoglal- a. Az előző hideg, nyirkos :őben a Nyitra és Zsitva vizén gázolva, a szabadban háltak nézich katonái. Élelem kevés olt. mégis a legnagyobb fegyelem uralkodott seregében. Április 26-án hajnali két órakor indította meg a támadást Komárom ellen. Kemény, nehéz próba volt a magyar honvédek számára, de hősies ön- feláldozásuk és hazaszeretetük itt is megfutamította az ellenséget. Virradatkor már mind a három sánc a honvédeké volt. Rengeteg zsákmányt és foglyot ejtettek. Ez a nagy és hősies haditett a hazáját szerető, s az ellenség kiűzését célul kitűző magyar honvédsereg hősiességének köszönhető elsősorban. Gyűlölték a hazánkba betolkadódott, szabadságunkat és függetlenségünket lábbal tipró ellenséget. A hős honvédsereg küzdelme mellett azonban ki kell er 1 a bátor vezért higgadt é Iroics vezetéséért. Knézichet e fé nyes haditettért, a haza hálás elismeréséül II. osztályú hadi- éremmel tüntették ki. Rá három napra, Damjanich : ver

csétlen lábtörése után tábornokká és a III. hadtest parancsnokává nevezték ki.

A komáromi győzelem után Buda alá már Knézich vezette a III. hadtestet A vár elfoglalásában itt :s döntő szerepe volt a Buda fe lől támadó Knézich csapatának. Buda felmentése után Knézich III. hadtesté! a Vág folyó felé vezényelték. Az egyik hadosztályát a Vájt mentén helyezte el, a másikkal pedig Érsekújváron maradt. A magyar fővezérség ek ■- rr már teljes tétlenségben vá :ta a cári orosz csapatok előretörését Az 1848. június 21- peredi csatában a fővezéréé: < etlensége, rossz szervezése miatt nem vett részt Knézich III. hadtestével az ütközetben. Későn kapta meg a parancsot, s mire odaért, vége volt az ütközetnek. Görgey ezért leváltatta a III. hadtest parancsnoki tisztéből. Knézichet bántotta ez a meg nem érdemelt bánásmód, és Pestre ment, ahol Kossuth — aki jól ismerte, s nagyra értékelte a bátor és hős tábornokot, — a Bihar megyében újólag toborzott hadtest parancsnokságával bízta meg.

A zsoícai-ütközet után Görgey is az ország déli része felé vonult seregével, s Knézich ekkor csatlakozott hozzá hadtestével és vele is marad a világ: - ' fegyverletételig. Knézich r orosz fogságba került Sarkadon Bár többször rá akartai- beszélni, hogy szökjön meg. hiszen az orosz táborból könnyű volt elszökni — Knézich erre nem volt hajlandó, s mint ahogy hadsegédje fel- jcuyczie. azt mondotta: „Nem hagyhaio n el jó honvédelmet, akik mindig hűek voltak hozzám én mint vezérük, hű leszel hozzájuk a halálig”. S valóban Knézich Károly hű :n- vadt katonáihoz, és a hazához, mindaddig, míg szíve utolsó nem dobbant az aradi hóh á : ok véres kezétől. így halt meg Knézich Károly, a hős honvédtábornok, aki valóban mintaképe lehe- szacid- ságszeretetével, vitézség teU igazi humanizmusává' hősi halálával minden mag.\ ifjúnak.

dr. Molm - József TTIT tört. szak'jsztáij tü-irá