Népújság, 1955. március (18-26. szám)

1955-03-06 / 19. szám

IS55. március S. vasárnap.

NÉPÚJSÁG

5

Ahol a „legkisebb" jövő nemzedéke nevelkedik

A dolgozó anyák munkáját, életét teszi könnyebbé egyre fejlődő óvodai és napköziotthon hálózatunk. A hevesi napköziotthon is sok anyának segít napi munkájában, gondos kezek óvják, vigyázzák a legdrágább kincset, a gyermekeket.

Az első tavaszi napfény mint verébfiókákat a fészek szélére, úgy csalja ki a kicsiket a friss levegőre. Az otthon dolgozói féltve vigyáznak a gyermekek egészségére, egyelőre csak rövid ideig leket még a meleg flanelruhában is a szabadban tartózkodni,

— Mi bizony még nem tudunk enni, sőt még ülni sem nagyon, — de megelégedettek vagyunk — ez tündöklik a gyermekek arcán. Szorgalmasan jár a kanál a csészétől a kicsi szájig és vissza, s mire kiürül a csésze, megtelik a gyomrocska.

Az első udvarlás: Nézz már ide, s add ide a kezed, veled akarok játszani. — De úgy látszik, hiába még a sírás is, a kislányka valamelyik távolabbi lovagját figyeli.

Kétszázezer forint önköltségcsökkentés

A Mátravidéki Szénmedence vezetői, bányászai megértették a III. pártkongresszus irányelveit: növelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget! Ez az alapja az anyagi jólét további folyamatos emelkedésének. Mit tettek ezért a Mátravidéki Tröszt vezetői és bányászai? Mindenekelőtt hozzáfogtak a bányafa felhasználásában az elmúlt évben tapasztalt nagyarányú pazarlás felszámolásához. Napirenden voltak az olyan esetek, hogy az 1.50-es bányafa helyett kétmétereset küldtek az ácsoláshoz, melyet a bányászok el- ' ágtak, elpazaroltak. Ma már jobban vigyáznak, hogy a fejtésekbe megfelelő hosszúságú 1 ányafa kerüljön, de még mindig sok a tennivaló az értékes bányafa gazdaságosabb fel- használásában. A tröszt vezetősége arra törekszik, hogy az év végére a termelékenység fokozása mellett 40 százalékkal csökkentse a bányafa fel- használását.

Hozzáfogtak a gépek és berendezések helyreállításához is. Kitisztították a szalagvágatokat, megjavították a szállítószalagokat, ezek meghajtó gépeit, melynek eredményeképpen már az év első két hónapjában felére csökkentek a géphibákból eredő üzemzavarok- A gépek jobb kihasználása, a termelés ésszerűbb megszervezése, s a bányafából való fokozottabb takarékosság nem maradt eredménytelen: a

Mátravidéki Tröszt bányáiban február 1-től a hó végéig több mint 200 000 forint önköltség- csökkentést értek el. Ebből az összegből egy modern falusi kultúrházat, vagy hat bányász családiházat lehetne felépíteni. A tröszt vezetőinek és bányászainak az az elhatározása, hogy április 4-re, hazánk fel- szabadulásának tizedik évfordulójára a termelékenységet két százalékkal emelik, az önköltséget pedig ugyanerre az időre kétmillió forinttal csökkentik.

— A BÉKEMOZGALOMBAN végzett kiváló munkája elismeréseképpen a Szocialista Munkáért Érdemrenddel tüntették ki Bodor Mihályt, a Mátravidéki Erőmű békebizottságának titkárát.

ülRöMGIßjMi] ||TIJI

— Többnapos tárgyalás után, február 26-án ítéletet hirdetett a gyöngyösi járás- bíróság a Gyöngyösi Általános Javítóvállalatnál leleplezett visszaélések miatt indult bűnügyben. Rozgonyi Károlyt, a vállalat volt műszaki vezetőjét hétévi, ifj. Pataki Lászlót, a vállalat volt igazgatóját háromévi börtönre ítélte, mert a vállalat működéséről hamis statisztikai jelentéseket készítettek, s ezáltal elhallgatták a vállalat veszteségre való állását, míg ugyanakkor hamis jelentések alapján többezer forint prémiumot vettek fel. Nem gondoskodtak az építési anyagok takarékos felhasználásáról, azok mindenki számára hozzáférhetővé váltak, ennek folytán nagy mennyiség elveszett. Súlyos mulasztásokat követtek el a számlázások terén is. Szabálytalanul üzérkedéssel szerezték be a faanyagot, míg több esetben az építtetők részére számlát egyáltalán nem is készítettek. A bíróság másfélévi börtönre ítélte Vincze Bertalan vállalati kőművest is, mert saját házának építésénél többezer forint értékű vállalati anyagot használt fel.

— Fehér János, a detki gépállomás traktorosa két dolgozó paraszttól 392 forintot vett fel azzal az ígérettel, hogy földjüket felszántja. Ígéretét nem teljesítette. Ezenkívül a gépállomást is közel 40 forinttal megkárosította, hogy munkalapján fel nem szántott területet is megmunkáltnak tüntetett fel, mely által több munkabérhez jutott. A bíróság Fehér Jánost a csalásokért 10 hónapi börtönre s 1000 forint pénzbüntetésre ítélte^

TANÁCSAINK

ELINTÉZTÉK

A termelékenység növelését segíti az új bérezés a gyöngyösi XII-es aknaüzemnél

Néhány nap múlva véglegesen is bebizonyosodik a gyöngyösi XII-es aknaüzemnél: hasznos, ösztönző tényező a kollektív bérezés. Az elmúlt hónap teljesítményei alapján most dolgozik rajta a bérszámfejtés, s az adatok megmutatják majd, melyik a helyes módszer a kollektív bérezés alkalmazásában.

Forintokkal tehát még nem tudjuk mérni az új bérezés előnyeit, de a számtalan értekezlet, a szakszervezeti bizalmi, a népnevelők munkája nyomón a bányászok általános hangulatán igen. Tegyünk ehhez a mérlegeléshez egy kis kitérőt, vegyünk elő egy kis •statisztikát.

A XII-es aknaüzem dolgozóinak jelenlegi létszáma •megközelíti a 900 főt. Ennek a számnak kerek 10 százaléka a rendszeresen kimaradó, •vagy éppen elmaradó — 90

<ember napi átlagban, 45 tonna szénre átszámítva. Még érdekesebb a statisztika, ha figyelembe vesszük Jakab Barna •vájár vélekedését:

— Tarisznyás emberek dolgoznak itt, nagyon húzza őket •vissza a föld. Nehéz az ilyeneket bányászfegyelemre szoktatni. Leginkább csak eggyel lehet, ha jól keresnek.. ;

Ahhoz azonban hogy valaki jól keressen, értenie kell a bányászmesterséghez, meg

kell tanulnia fogásait, minden csinját-binját — s mindehhez pedig idő kell. Több, vagy kevesebb idő, aszerint, hogy mennyire foglalkoznak az új dolgozókkal a régiek, az „öreg” szakmunkások. Az, hogy évről évre cserélődnek a dolgozók, hogy sajnos elég kicsi a XII-es aknaüzem állandó munkásgárdája, abban a kolonizálás nehézségein túl az is belejátszott, hogy a tapasztaltabb munkások nem voltak különösképpen érdekeltek az új dolgozók nevelésében.

Amint a szakszervezeti irodán megtudtuk, az összedől* gozók alig 10—15 százaléka a „nagyteljesítményű” vájár, a döntő többsége 100 százalék körül, vagy éppen az alatt teljesít.

Vallskó István hónapok óta jóval 200 százalék felett teljesít, s természetesen ennek arányában, fizetése nem egyszer haladta meg a 4000 forintot, míg társainak nagyrésze éppen csak eléri a 100 százalékot. A kollektív bérezés kétségkívül rövidebb, vagy hosszabb ideig (s az csak a tapasztalt vájároktól függ, hogy meddig) valamit csökkenti a magas keresetű bányászok keresetét. De az összmunka, a brigádok belső szervezettsége, a munkamódszerátadás együttesen a termelékenység emelését, a teljesítmények fokozását, több szenet, s a bányászok szántórí •több bért jelentenek.

A bányászok legjobbj ? most, hogy javaslatukra : nagylétszámú brigádokat ö tagúakra szervezik át, merészen tervezgetnek. Valiskó Is: ván például már kidolgoz'.? öttagú brigádjának munkaszervezését, ki és hogyan szenei, vagy ácsol. Büszkén jelentette ki, hogy nézzék csak majd meg a brigádját, úgj megy ott a munka, mint a karikacsapás. Ez a tervezgető ez a bizakodó hangulat jellemzi most egyre inkább az egész bányát. Míg egy hó nappal ezelőtt másfélóráka'. vitatkoztak a munkahelyen, milyen is lesz a bérezés, s mondani sem kell, hogy a vita alatt nem ment a munka — eddig már egyre inkább a verseny lendülete jellemzi az itteni életet. Március első napját például 120 százalékos tervteljesítéssel zárták a XII- és akna-üzem dolgozói.

Számos problémára hoz tehát megoldást az új bérezés, de végeredményben, alapvetően két dolgot eredményez; emelkedik a termelékenység, emelkedik a bányászok átlag- keresete: jól kiegészíti egymást az egyén és a közösség érdeke.

(gy....ó)

MllÔùAlDAÏÀùl

Gondos tavaszi munkát

— AZ ELSŐ NEGYEDÉVI megyei tanácsülésen Kovács Béla megyei tanácstag tolmácsolta Bélapátfalva dolgozóinak kérelmét: a község részére két darab sertésapaállatot kértek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedésére egyet már megkaptak, a másikat pedig a megyei mezőgazdasági igazgatóság megrendelte a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodától.

— TÖTH JUDIT megyei tanács vb. tag fogadóóráján Gambár Jánosné gyöngyösi lakos panaszkodott, hogy a város piacterének tisztítását a városgazdálkodási vállalat elhanyagolja. A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedett a piactér rendszeres tisztántartása érdekében.

Bubán István, ugyancsak gyöngyösi lakos a Mérges és Simor utca lakóinak panaszát tolmácsolta Tóth elvtársnő fogadóóráján. Ez a városrész nincs bekapcsolva a szemétszállításba, s az összegyűlt hulladék egészségtelenné teszi a környéket. Tóth elvtársnő intézkedésére a városgazdálkodási vállalat megígérte, hogy az igényelt szemétgyűjtőkből egyet oda is beállítanak, s így a Mérges és Simor utca lakóinak panaszát orvosolják.

— SZITÁS ELEK elnökhelyettes Kiskörén tartott fogadóóráján Juhász Károly dolgozó paraszt elmondotta, hogy hat és fél hold földjére dupla biztosítási díjat vetett ki az Állami Biztosító. Már többször kérte ennek kivizsgálását, de nem történt semmi Most a tanácstag intézkedésére a kettős kivetést helyesbí tette az Állami Biztosító.

— A HEVESI JÁRÁSI TANÁCS tagjai is szívügyüknek tekintik fogadóórájukon elhangzott jogos bejelentések gyors elintézését. Bessenyei József tanácstag fogadóóráján Vigh Flórián erdőtelki lakos elmondotta, hogy a hevesi gépállomás 1953-ban csak egy hold földet szántott meg neki, holott ő két katasztrális hold szántási díját fizette ki. A gépállomástól kérte már a visszajáró pénzét, de eddig még nem kapta meg. A tanácstag intézkedett, s a gépállomás visszatérhető a meg nem szántott föld szántási díját,

a szőlőkben is

Áz őszi kalászosok szépen teleltek az egri határban, öröm tölti el az ember szívét, amikor látja, hogy a tavalyi termésnél az idei jobbnak ígérkezik. Az elmúlt évben a nagy hideg úgy elcsigázta a vetéseket, hogy még áprilisban is voltak olyan búzaföldek, melyeken olyan vékony volt a búza szála, mint a cérna. A jelenlegi tél azért is kedvező, mert a fokozatosan olvadó hó nyomán minden nedvesség le- szivárgott a talajba.

A nagyobb termésátlagok eléréséért szükséges, hogy sovány talajokon lévő kalászosokat fejtrágyázza dolgozó parasztságunk, mint tette azt Sebestyén András dolgozó paraszt. A jól előkészített talajba vetett búzát szárba indulás előtt 60 kiló pétisóval trágyázta, s míg sógora, a megelőző évben ugyanezen a földön 7,6 mázsát, addig ő 12,8 mázsa búzát aratott.

A dolgozó parasztok legfontosabb feladata, hogy akik az őszi vetéseket nem tudták őszszel elvégezni, azok már most gondosan felkészüljenek a kenyér- és takarmánygabona pótlására. Készítsék elő a talajt, biztosítsanak megfelelő magágyat, tisztítsák ki a vetőmagot, már most válogassák ki a vetőburgonyákat, megvizsgálva azok csíraképességét.

Az egri dolgozó parasztok egyik fő jövedelmi forrása a szőlőtermelés. Angyalosi Gábor például egy hold szőlőről hatvan mázsát szüretelt, özv. Domboroczki Bernátné ugyanekkora területről 30 hektó bort szűrt le. — Természetesen ennek a szép termésnek a szakszerű szőlőművelés volt az alapja. Éppen ezért már most fel kell készülni a szőlőmunkák idejében való elvégzésére. A metszést már meg lehet kezdeni, ott, ahol a talaj szikkadtsága megengedi. A szőlő korai metszésének legnagyobb előnye, hogy ilyenkor még nyugalmi állapotban van, s nem reagál a metszésre. Azok a szőlők, amelyek már átmentek a nyugalmi állapoton, metszés után „könnyezni” kezdenek, s csak jó két hét után indul meg a fejlődésük. Ezt a lemaradást a szőlő egész évben sem tudja behozni. Az

elmaradt szőlőfakadások a legkisebb veszélyre is reagálnak .kisebb hibák is nagyobb kárt tudnak okozni, komolyabb esetben pedig nemcsak a beérést veszélyeztetik, hanem még a jövőévi termést is. Előnyt jelent a korai metszés azért is. mert így időt nyerünk, s több energia jut a szőlővédelmi munkára.

Nagy jövedelmet jelent még a gyümölcstermelés is. Sajnos meg kéül mondani, hogy igen sok dolgozó paraszt elhanyagolja a gyümölcsfa védelmi munkáit, s emiatt komoly kárt tud tenni a kaliforniai pajzstetű. Tisztítsuk meg fáinkat a száraz gályáktól, igyekezzük helyesen -alakítani a fák lombozatát, kaparjuk meg törzseit, ássuk fel töveit, rügyezés előtt permetezzük le gyümölcsfaolajjal, vagy téli hí- gítású mésakénlével.

A városi tanács mezőgazda- sági osztálya a magas nyomású gyümölcsfa-permetezőgéppel segíti a gazdákat, öt forint napi használati díj mellett. Azok a dolgozó parasztok, akiknek szaktanácsra van szüksége a mezőgazdasági termelés bármely területén, forduljanak minden esetben bizalommal a városi tanács mezőgazdasági osztályához.

Nagy Béla

osztályvezető

— FEBRUÁR 24-ÊN takarékossági ankétet tartottak a petervásári OTP fióknál. A takarékosság jelentőségéről a megjelentek előtt Kerékgyártó László, az egri OTP kiküldötte tartott előadást.

Tanácskozási műszak a SelvDs Cukoravárban

A Selypi Cukorgyár dolgozói, vezetősége, valamint üzemi szervei az 1955. március

7—8-án tartandó országos

élelmiszeripari tanácskozás tiszteletére március 1—10-ig tanácskozási műszakot tartanak. Ez időben vállalt karbantartási tervüket minőségi munkával végzik és határidő előtt négy nappal teljesítik. Vállalást tettek az anyagtakarékosÁffattenyésztési Itkvk

A lörzsállattenyésztő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói vállalták a felszabadulási versenyben, hogy a, eddigi 7,9 literes fe- jési átlagot 8.1 literre nőve* lük. így havonta mintegy 2400 literrel több tejet fejnek.

A takarmányellátás biztosítására tervbevették a legelők rendbehozását. 600 holdon a tavaszi legelőápolási munkákat végzik el. 270 holdon fc-j- trágyáznak. A hatvani Dózsa tsz-ben 27, a mezőtárkányi Szabadság tsz-ben 50 hol* don úi legelőt létesítenek. A minőségi vetőmagot máx beszerezték.

*

A megye hét termelőszövetkezetében bevezetik a mesterséges szoptatásos borjúnevelést. Az eddigi napi 900 grammos súlygyarapodás helyett így 1000 grammot érnek el, de jelentős lesz a tejmeg* takaritás is. 80 borjú mesterséges nevelésével több mint 10 mázsa vajat takarítanak meg.

Teljesítették féléves tervüket a Recski fidőgazdaság dolgozói

A keménj*, sokszor viharos téli idő sem akadályozta a Recski Erdőgazdaság dolgozóit, hogy naponta túlteljesítsék ipari és tűzifa termelési tervüket. A szorgalmas, áldozatkész munka eredménye nem maradt el: az erdőgazdaság dolgozói március elsején, egy hónappal a határidő előtt teljesítették féléves tervüket (az erdőgazdaságok évi terve októbertől, októberig tart. A szerk.) Az öt hónap alatt ipari fából közel 12 ezer köbmétert, tűzifából pedig 228 ezer köbmétert termeltek ki. Most elhatározták, hogy március 31-ig újabb 1500 köbméter ipari és tűzifát termelnek a Mátra erdeiben.

Ságra és önköltségcsökkentésre is. Bauer István és brigádja vállalta, hogy első negyedévi munkatervét március 24-re befejezi. Jó eredményt ért el az első napokban Babrián Béla brigádja 132, a Bihari-brigád 124,5. Aranyi Gyula brigádja 122 százalékos teljesítménnyel.

Kavtik István, Selypi Cukorgyár