Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-27 / 17. szám

1955 február 27. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 A SOKHETI HARCNAK ^ végeszakadt. Elült a há­ború zaja. Tavaszodott, s mint minden tavasszal, 1945-ben is munkához láttak a recski pa­rasztemberek. Ki szekéren, ki gyalog haladt a dűlőkön. Aki­nek megmaradt a lova, — vagy szerezni tudott a szabadban legelészőkből, —■ ekét rakott a szekérderékba, akinek pedig nem volt igája, ásóval a vállán Indult el az agyagos földet megművelni, a szántón ejtett háborús sebek, aknagödrök, gránáttölcsérek eltüntetéséhez. Régóta várták ezt a tavaszt, hogy újra nekivethessék az ekét a földnek. Sürgette a munkát a szegénység is, kellett * kenyér a kifosztott ország­nak, városnak, falunak egy­aránt. De nem ment minden egyszerűen. A fasiszták gon­doskodtak arról, hogy távozá­suk után ne induljon meg a szokott mederben a falusi élet, gondoskodtak arról, hogy emlé­kezzenek rájuk a recskiek is. A község legtermőbb részét, a Sugási dűlőt elaknásították, ■ drótakadályokkal rakták teli 8 rézoldal alatti Csordakút környékét is. A létért, az életért való küz­delem azonban nem hagyta sokáig tétlenül a gazdákat. Tenni kellett hát valamit az Bknásított területtel is. De hol és hogyan kezdjék? I/IHEZ MEHETTEK volna segítségért, mint a szov­jet katonákhoz, hisz a község­ben más nem értett az aknák felszedéséhez, azok pedig, akik lerakták, már messze futottak. A kis parcellák tulajdonosai felkeresték hát a községben lévő szovjet katonai parancs­nokságot —■ a „kommandót". Kérték, segítsenek megtisztí­tani a földet a robbanó anya- goktóL A jóakaratú, segítő tanács nem maradt el, s a tanács mellé kaptak mást is. Pár nap múlva furcsa szerszámokkal mentek át néhányan a Tama két gerendából készült gyalog- hidján, Súgásba. A vállakon hosszú hegyes rudak, hosszú- nyelű kapák, kampók mered­tek az ég felé. Nehéz munkára vállalkoztak a 'íöldszecető pa­rasztok. .Nagyon sok-sóhaj, ká­romkodás és fohász hangzott el, míg nagy óvatossággal meg­indult a gazzal benőtt földek tisztítása, Aknaszedők Elsőnek idős Pócs György, vagy ahogy Recsken hívják, Verese Gyuri bácsi látott hoz­zá a veszedelmes munkához. Zsebéből gyufát vett elő, s az odakészített szalmacsomók se­gítségével leégette a földön lévő száraz gazt. Sokszor meg­ismételte ezt, míg két-három méter területről eltávolíthatta az aknaszedést akadályozó vadnövényzetet. Csak ezután következett a lélegzetet elállító s a bot vége alaposan arcába vágódott. NO, EZT SIKERÜLT jól szétszednem — állapí­totta meg nem kis ijedtséggel —, de azért nem hagyta abba, lankadatlan kitartással szúr- kálta tovább a földet. A hosz- szúnyelű kapa sem hevert so­káig használatlanul. Jó távolról bekapálta „a biztonság ked­véért” az elszúrkált földet. Elő­fordult, hogy egy-egy kapa­munka. Az őszi és téli sok eső, hó még a nyomokat is el­mosta az aknaszedők elől. Bár nem volt meleg idő, mégis ha- sonfekve kezdte a hegyes bot­tal bökdösni, szúrkálni Gyuri bácsi a földet, s csakhamar előkerült az első szivarakna. Gyuri bácsi, ki értett a szovjet katonák nyelvén — hisz a for­radalomban mint fogolyból lett vöröskatona együtt harcolt ve­lük — jól megtanulta a ma­gyarázatból, hogyan kell e veszedelmes „jószággal” el­bánni. Óvatosan kiszerelte a gyutacsot a ládából, s a zöldes, sárgaszínű töltetet pedig a magával hozott szakajtóba gyűjtögette, s később kukorica­szár között elégette. Csípős szél fújdogált, de homlokán verítékcsöppek gyöngyöztek, mire elkészült az első akna szétszedésével, örült a siker­nek, s még nagyobb buzga­lommal kereste a veszedelmes, halált okozó ládikákat. Alig szúrt a földbe kétszer-három- szor négyméteres botjával, robbanás rázta meg a levegőt, vágás után, mint burgonya­ásáskor a gumók, fordultak ki a földből az aknák. Két hét is eltelt, míg a 200 négyszögöles parcella megtisz­tult. Sokszor törölte le kabátja ujjával verítékes homlokát Gyuri bácsi, míg eljutott eddig — de sikerült Esténként szor­galmasan elszámolt a gyuta­csokkal a kommandón. Sikere buzdította a többieket is. Azt akarták, hogy ezen a nyáron már teremjen a föld, minden mázsa terményre szükség van. Gál 1. Istvánt, Farkas Imrét és Tarjányi Józsefet is csak­hamar a föld végén lehetett látni, így szaporodott napról napra a megtisztított kispar- cellák száma. A parasztembe­rek nem engedték sokáig, hogy halált rejtegessen a föld, mely­nek az életet, a gabonát kell teremnie. IVEM MENT AZONBAN ’ minden simán. Ember­életet is követelt a veszélyes munka, Kapás g. Rozália lába alatt felrobbant egy tányér­akna. Anyagi kár is érte a kezdeményezőket. Tarjányi Jó­zsefnek két lova pusztult el az aknaszedésben. Ezek az esetek, bár megrendítették a falu lakóit, de nem vették el kedvüket attól, hogy tovább folytassák a tisztogatást. Nem volt jobb a helyzet a legelőn sem. Mikor a számban megcsappant szarvasmarha­állományt először kihajtották, három alatt is felrobbant az akna, a csordás otthagyva os­tort, kürtöt, tehenet, rémülten futott haza. Szerettek volna itt is megszabadulni a félelmetes, láthatatlan ellenségtől, de ami aránylag „könnyen ment” a szántóföldön, szinte lehetetlen volt a gyepen. Néhányat ugyan felszedtek, de mikor az egyik robbanás Holló m. Márton halálát okozta, abbahagyták a keresést. ! Újra a szovjet parancsnok­ság segítségét kérték, s ez nem is késett. Aknaszedő katonák érkeztek a községbe, s több napi áldozatos, életveszélyes munka után a Cserpadja legelőn is veszedelem nélkül legelhettek a frissen nőtt fü- vön a jószágok, mint ahogy néhány hét után a 10 holdas sugási dűlőben is haragos- zöld, tavaszi vetésű búzát len­getett az első szabad tavasz szele. A ZŐTA TÍZSZER jött el a tavasz, tízszer vetették, ültették be a recskiek a sugási földeket, s az idei tavaszon is szeretettel emlékeznek azok­ra, akik lehetővé tették az első tavaszon a gazdálkodást. Ezekben a napokban sűrűn fordulnak a szekerek Súgásba. Hordják a trágyát, szántják a földet, hogy nagyobb termést hozzon a szovjet segítséggel, német aknától megtisztított föld. A 10 év alatt megtanul­ták a szovjet emberektől, hogy a több terméshez, több trágya és alaposabb munka szükséges. Megtanulták, miért előnyös a korai vetés, a fészek és fejtra- gyázás. A recskiek hálásak ezért, s hálájukat azzal juttatják kife­jezésre, hogy ez év tavaszán is tovább harcolnak azok ellen, akik mag helyett újra ak­nát akarnak ültetni a becsü­letes, munkát szerető dolgozó parasztok földjére, Bódi János Eredmények és hibák a tojás-, baromfibegyüjtésben VILLÁM Egy füst alatt A földművesszövetkezeti ve­zetők és dolgozók a tojás- és baromfibegyüjtésben igen sok helyen példát mutatnak. Me- zószemerén például a B.-tojás- tervet 154,4, Ivádon 123, Mát- raballán Í56,9, Párádon 130 százalékra teljesítették. A földművesszövetkezetek tag­sága között sokan Simon Ala­jos, boconádi lakoshoz ha­sonlóan egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettsé­güknek eleget tettek. Kere- csenden Kecsmár István hat holdas dolgozó paraszt, még január végén beadta évi ba­romfi- és félévi tojáskötele­zettségét. Példáját közel 30 dolgozó követte ebben a köz­ségben. I A jó eredmények mellett azonban megyénk 13 községé­ben az új éf kevés ered­ményt hozott. Egerszalók, Egerbakta, Andornaktálya, Ostoros községekben a begyűj­tési hivatal vezetői és a föld­művesszövetkezeti vezetők ke­veset beszélgethettek a dol­gozókkal, mert a beadás tel­jesítésében hátul kullognak. A vezetők nem gondoskodtak időben arról, hogy a termelő­ket meggyőzzék a beadás tel­jesítésének fontosságáról. Az állam iránti kötelezett­ség teljesítése minden dolgo­zónak becsületbeli ügye és kötelessége. A jövőben erről megyénk egy községében sem szabad elfeledkezni. Szalai Ferenc Eger begyűjtési hiv. (Tudósítónktól.) Érthető felháborodással tár­gyalták a legutóbbi nagyrédei tanácsülésen, hogy míg sokan beremagot várnak az állam­tól, addig itt Nagyréden, az atkárj gépállomás hibájából mintegy 15—20 gazdának még most sem csépelték el takar- mányheréjét. Az igaz, hogy a gépállomás egyik cséplőgépe kint szomor- kodik a nagyrédei szérűn, sőt még a herefejtő sem hiányzik róla. De az egész csak arra jó, hogy az idő tönkretegye a cséplőszekrényt, a herefejtőt, a 4000 forint értékű ponyvát — hisz nincs erőgép, amely meghajtaná a cséplőt. Egyesek már elkeseredett gúnnyal arról beszélnek, hogy néhány hónap múlva úgyis itt lesz a gabonacséplés, s akkor egy füst alatt végzik el mind a kettőt. Ideje volna már, ha az atkári gépállomás elküldene egy erőgépet Nagyrédére, s be­csülettel teljesítené vállalt kötelezettségét, mert az nem­csak a nagyrédeiek, de az egész népgazdaság ügye. Er ki János A gyöngyösi járás dolgozói már megkapták a szerződéses paradicsom vetőmagját .-------------------■■ —......................­A szerződéses állatokért prémiumot fizetnek Mezőgazdasági Tanácsadónk a közelmúltban megemléke­zett arról, hogy ezévi szerző­déses sertéshizlalási ' és baccn- nevelési akcióban társulás ese­tén öt állat lekötésénél kilón­ként 80 fillér, de 20 állaton felül egy forint prémiumot fi­zet a megyei Állatforgalmi Vállalat. Ezt az összeget egy személy is megkaphatja, ha legalább öt jószágra köt szer­ződést. Ez az újabb kedvezmény nagy érdeklődést keltett a Ser- téshízlaló gazdáknál. Molnár Ferenc kömlői gazda öt íüldőt állított be, Tóth Mihály gyön­gyösi lakos egyszerre 10 sül­dőt kötött le, amelyeket a nyá­ri hónapokban hízókén* ad ét. így kilónként 22,80 forintot kap értük. Vágány Emánuel pélyi lakos — aki minden év­ben köt szerződést — még de­cemberben 20 süldőre szerző­dött, ezeket a nyáron adja át. De amikor a mennyi-régi pré­miumról tudomást szerzett, to­vábbi hét sertésre szerződött, így ő már kilónként egy fo­rinttal magasabb árat kap. Ko­moly összegre számíthat nyá­ron még akkor is, ha a szabad­piacon vásárol kukoricát a sertéshízlaláshoz. Ha figyelem­be vesszük a nyári hónapok általánosan alacsonyabb ár­szintjét, könnyű észreven­nünk, hogy kedvező vételárat kapnak a jól tervező gazdák. A közérdekű szerződéses ak­ciókra és az újabb kedvező árakra a társulási lehetőségek­re felhívjuk olvasóink figyel­mét. Bővebb tájékoztatást a megyei Allatforgaim’ Vállalat járási kirendeltség-! és a kör­zeti felvásárlók adnak. A gyöngyösi járás dolgozói ez évben a tavalyi területük­nek mintegy másfélszeresére kötöttek termelési szerződést. A cukorrépán, dohányon és a zöldségféléken kívül több mint ezer dolgozó paraszt szerző­dött paradicsomra. Ez a nö­vény rendkívül szereti a vidék talaját. A járásból az elmúlt években több vagon paradicso­Gyöngyösöm Mezőszemerén Egerfarrnoson Dormandon Sarudon Rózsaszentmártonban I örinciben Heréden Horton Zagyvaszántón Március 2-án: Egerben mot szállítottak exportra, sú­lyuk legtöbbször elérte a 10— 15 dekát. Az idén 512 hold pa­radicsomot termelnek exportra a járásban. A Heves megyei Szövetkeze­tek Zöldség-, Gyümölcsértéke­sítő Központja — mely a szer­ződéskötéseket végezte — a turul és heterózis fajta paradi­csommagvakat már leszállí­totta a termelőknek. Bocsi Imre Boros Vince Simon István Székely Lajos Hudák Imre id. Bakos Vilmos Furucz János Sátori Sándor Fekete Sándor Tóbiás István Bella Ferenc Tarjányi 1st vénné ■i»i— Megyei tanácstagok fogadóórái A megyei tanács tagjai az alábbi helyeken és időpontban tartanak fogadóórát: Február 28-án: Füzesabonyban Mit kell tudni a jarovizálásról? A vetőmagkezelés egyik új és igen eredményes módszere a Liszenkó szovjet akadé­mikus által kidolgozott jaro- vizálás, melynek gyakorlati jelentőségét a szovjet mező- gazdaság már igazolta. A jaro- vizáció lehetővé teszi, hogy a tavaszi vetésű növények ko­rábban érjenek be és ezzel a természeti tényezők káros ha­tását elkerüljük. Meggyorsít­juk a növények fejlődését, így a növekedés erőteljesebb lesz. A növény a betegséggel szem­ben ellenállóbb lesz, ezenkívül a _ jarovizáit vetőmag 10—12 százalékkal többet terem. A jarovizálás lényege, hogy a vetőmagot nedves állapot­ban hőkezelésnek vetjük alá. A tavaszi árpa jarovizálásának technikája a következő: A ja­rovizálás időtartama 10—14 nap, a helyiség hőmérséklete 3—5 Celsius fok. A benedvesí- tés három szakaszra oszlik. Az első nedvesítéshez 100 kilo­grammonként 13, a második­hoz 12, a harmadikhoz pedig 10 liter vizet használunk. A nedvesítést rózsás öntözőkan­nával végezzük átlapátolás mellett. Az átlapáíolást két- szer-háromszor megismételjük, majd 25—30 centiméter vasta­gon elterítjük. Az első nedve­sítéstől számított 10—12 óra múlva következik a formali­nos csávázással egybekötött második nedvesítés. Ez úgy történik, hogy 100 liter vízhez 33 deka formaiint öntünk. A magot kétszer-háromszor átla­pátoljuk és két-három óráig ponyvával letakarjuk. így a formalingőz az üszögspórákat elpusztítja, majd a magot át- lapátolással jól átszellőztetjük, utána 20—25 centiméter vasta­gon elterítjük. A második nedvesítéstől számított 10—12 óra elteltével adjuk a harmadik adag vizet, az átlapátolás után 25—30 cen­timéter vastagon elterítjük, majd figyeljük a mag duzza­dását. Az első nedvesítéstől számított 32—36 óra elteltével az első szakasz befejeződik. A mag csírázásnak indul. Vi­gyázni kell azonban, hogy ki ne csírázzon. Ha a mag há­rom-négy százalékán a köldök részen enyhe repedést látunk, az előkészítést be kell fejezni. Abban az esetben, ha a csírá­zás késik, vagy igen erőteljes, akkor nedvesítéssel, illetve száraz más hozzáadásával se­gíthetünk. A második szakaszban 10— 14 órán keresztül 3—5 C fo­kon átlapátolással keverjük a 10—12 centiméter vastagon el­terített vetőmagot. Az első és második napon két-három óránkint, a harmadik naptól naponkint egyszer, a nyolcadik naptól kezdve pedig csak min­den második napom Fontos tényező itt az illan* dó hőmérséklet és a szellőzte­tés. A jarovizált vetőmagot azonnal el kell vetni. Ha ez nem lehetséges, akkor azt meg kell szárítani. A jarovizálási folyamatot meg lehet szakíta­ni. Az elvetett mag semmiféle hátrányt nem szenved. Végül a jarovizált vetőmagból szár­mazó előnyök annál nagyobb mértékben lépnek fel, minél jobb és fejlettebb agrotechni­kával biztosítjuk a növény szá­mára a kedvező fejlődési fel­tételeket. Simon Mihály főagronómus, füzesabonyi gépállomás. Szerződjünk több cukkörrépa termelésére A cukórrépatennelés nem­csak jól jövedelmező, hanem igen fontos is. A jó eredményt elért gazdák az elmúlt évben már jó répaárat és prémiu­mot kaptak, megfelelő ked­vezményekben részesültek. Kiss B. Márton, bodonyi gazda 400 ölön 60 mázsát termelt, ezért 120 kiló cukrot, 361 fo­rint répaárat, 880 forint pré­miumot, 180 kiló száraz répa­szeletet, s 30 kiló melaszt ka­pott. Hasonlóan jól részesült Balogh Lajos pétervásári és Sebők István nagyrédei gazda is. Az elmúlt év eredményei­vel nem elégedhetünk meg, hiszen dolgozó parasztjaink egyrésze idegenkedik a cukor­répatermeléstől, vagy ha fog­lalkozik is vele, az adottságo­kat nem használja ki megfe­lelően. A szerződéskötési terv teljesítése lassan halad. So­kan úgy gondolják, hogy a cukorrépatermelés csak akkor válik igazán jövedelmezővé, ha a répaárakat, vagy a cuk­rot felemelik. A jó cukorrépa- termelők, akiknél évről évre szerepel a cukorrépa, akik lelkiismeretesen gondozzák a növényt, könnyen elérhetik a 150—200 mázsa holdanként! átlagot. Időben, jól végzett növényápolással holdanként 650 ezer egészséges, jól fejlett répát termelhetünk. Ha a ré­pák átlagsúlya 30 dekás, ak­kor már 200 mázsás termé­sünk van. Egyéni termelőknél, ha kötöttek szerződést ez év­ben, ilyen termésért négy má­zsa cukrot, 1200 forint répa­árat és 2000 forint prémiumot kapnak. Ezenkívül 130 mázsa friss szelethez jutnak, 90 fillé­res ároa Alkalmazzuk a jól bevált agrotechnikai eljárásokat, ter­meljünk több cukorrépát. Dr. Éliás Gyula Selyp, termelési oszt. vez. Több játszóteret Egernek Mindnyájunk szemefénye a gyermek. Nem is tudunk el­képzelni kedvesebbet, mint a csöppségek boldogságtól su­gárzó arcát. És hogy minél több ilyen gyeretkarcot lás­sunk, ez estik tőlünk függ. Te­gyük még szebbé, még kedve­sebbé életüket. Városunk kü­lönböző helyein, hűvös, parkos játszóteret lehet létesíteni. A városgazdálkodási osztály ál­landó bizottsága felhív ja a vál­lalatok vezetőit és dolgozóit, tegyék szívügyükké, hogy a tanács kezdeményező munkája sikerüljön. Segítsenek a par­kok, játszóterek létesítésében, Készítsenek hintáikat, forgókat, csúszdát. A tanács a parkíro­záshoz a fát és a virágot biz­tosítja. A parik felásását a kör­nyékbeli szülők segítsenek el­végezni. A játszótéren elhelye­zett játékokra, hintákra felír­nák az ajándékozók, illetve a vállalat nevét. Kérjük a válla­latok vezetőit, segítsék szebbé tenni a gyermekek tavaszát, nyarát, mire a fák rügyeznek, a kicsik már szabad levegőt élvezhessenek. Készen várhat­ja őket a felnőttek szorgalmas és áldozatos munkájával elké­szített park- és gyermekját­szótér, Hegyesi László, Eger, Városi Tanács A Liliom fi bemutatója Egerben Február 24-én este 7 órai kezdettel a Dózsa filmszínház­ban meghívott vendégek előtt mutatták be a magyar film­gyártás legújabb alkotását, a Szigligeti Ede vígjátéka nyo­mán írt színes magyar fimet: a Liliomfit. Az ünnepélyes be­mutatóra meghívták a film. te­hetséges rendezőjét és a fő­szereplő színészeket is, akik a rossz útviszonyok miatt, saj­nos nem érkeztek meg. A „2x2 néha 5", a „Hintáit járó szerelem“ átütő sikere után rövid idővel újabb ma‘ gyár színes filmet indított el diadalútján a Magyar Film­gyártó Vállalat. A Uliomfi kedves, szellemes, kacagtató jelenetei Pécsi Sándor Szel- lemfi alakítása, Liliomfi és Mariska, a fiatal pincér és Er­zsiké szerelme, a vidám fordu1 latok, a film élethű színei mél‘ tán gyönyörködtetik majd égi héten keresztül az egri dolgo­zókat t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents