Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-03 / 10. szám

1955 február 3. csütörtök.

NÉPÚJSÁG

5

Közelebb került az újság és olvasója a Népújság nagyrédei sajtóankétján

ZÁRSZÁMADÁSOK UTÁN

A termelőszövetkezetek évi munkáját tárgyalta a megyei tanács VB-je

MEGYÉNK HÍREI

Feladataink a Statisztikai Hivatal jelentése tükrében

Mezőgazdasági szaküzlet nyílt Egerben

Megyénkben megnövekedett a dolgozó parasztok igénye a mezőgazdasági kisgépek iránt. A Mészöv ezért elhatározta, hogy Egerben egy új mező- gazdasági szaküzletet létesít, ahol a különböző mezőgazdasági kisgépeken kívül vas- és műszaki cikkeket is vásárolhatnak a dolgozó parasztok. Az új szaküzletet hétfőn délelőtt adták át rendeltetésének, melyben a vásárlók több mint másfél millió forint értékű árucikkek között válogathatnak. Az új áruház már az első órákban jelentős forgalmat bonyolított le.

KÔ'EfÆMÈXY

A Minisztertanács 1013/1955. (I, 25 ) sz. határozata alapján engedélyezi. hogy a begyűjtési megbízottak az 1956-ik évi hús- és telbeadási kötelezettség előzetes megállapítását az 1955. évi beadási kötelezettség végleges megállapításával egyidejűleg 1955. évi február hó 1 és március hó 31 közötti időpontban tárgyalják meg a termelőkkel.

Az idényszerűen száraz és csöves kukorica szokvánvszerű víztartalmát kizárólag a továbbadási forgalomban 1955 február 1 napjától február hó 28-ig terjedő időre Heves megve területén 18 százalékban állapította meg a begyűjtési miniszter. (8/1955. B gy. M.) m

— ZAGYVASZÁNTÓN elkészült egy mélyfúrású kút, amely percenként 268 liter vizet szolgáltat. A kútfúrás 80 ezer forintba került.

— SELYPEN befejezéshez közeledik a nyolc tantermes iskola építkezése.

— HELYES KEZDEMÉNYEZÉS indult a pétervásári járásbíróságon. A bíróság és az ügyészség vezetője: A társadalmi tulajdon védelme címmel előadást tart az űzetnek és vállalatok dolgozóinak.

— AZ EGERCSEHI bányatelep tanulói szép sikereket értek el a takarékossági versenyben. Egy-egy tanuló átlaga 27 forint

— „A PERONOSZPÓKA ELLENI VÉDEKEZÉS“ címmel Egerben a Szvorényi úti olvasókörben február 5-én este 6 órakor Juhára Lajos főiskolai adjunktus előadást tart. melyre az olvasókör vezetősége szeretettel várja az érdeklődőket.

A lakók kérdeznek — o KIK válaszol

Különösen élénk és népes ma a nagyrédei mozihelyiség környéke. Hangos köszöntéssel, egymásután jelennek meg itt a falu legjobb gazdái, de itt vannak az asszonyok is. Eljöttek a község vezetői, pedagógusi, az úttörők nagy része, Y~?y résztvegyenek a Népújság f íjtóankétján. Megjelentek,

hogy őszintén véleményt mondanak a lap munkájáról, hogy a baráti beszélgetés után még jobb legyen szerkesztőségünk és az olvasók kapcsolata.

Többen már a kinti munkából hazatérve jelentek meg. Nagyréde község szorgalmas népe már a januárvégi napokban sötétedésig kint dolgozik, szorgoskodik szőlőjében. Fordítanak, előkészítik az új telepítéseket, többfelé már nyitnak is.

Kedves jelenetekkel, az úttörőcsapat kis kultúrműsorával kezdődött az ankét. Az énekek, szavalatok melegséget, baráti légkört, derűt lopnak a résztvevők szívébe. A mozi helyisége zsúfolásig megtelt. Még a nyitott ajtó mellé támasztott létrán is állottak, s onnan figyeltek befelé. Hiába, kicsi ez a helyiség — panaszkodik E)eák elvtárs, a községi tanács elnöke — ha már kész lenne az új kultúrotthon, akkor nem 300-an, hanem legalább 600-an volnának itt. De remélhetőleg a csepeli Rákosi Művek dolgozóinak jóvoltából, tavaszra az is elkészül.

Lelkes taps, nagy siker jutalmazza az úttörők kis műso(Tudősítónktöl.)

A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta megyénk termelőszövetkezeteinek 1954. évi eredményeit. A mezőgazdasági igazgatóságnak feltett kérdések után élénk és érdekes vita alakult ki. A hozzászólások során megállapítást nyert, hogy a múlt évi zárszámadás jelentős esemény volt a tsz-ek életében, mert többségük élt — az elmúlt gazdasági évben — a párt- és kormány adta lehetőségekkel. A többoldalú támogatás nagymértékben előrelendítette, segítette gazdaságuk fejlődését. A tsz-ek tagsága — az 1953. évivel szemben — odaadóbban dolgozott. Ennek következtében — figyelembe véve az elemi károkat — megyei viszonylatban lényegében kielégítő volt a részesedés is.

Tsz-eink többségében a tagság elérte, sőt felül is múlta a középparasztság jövedelmét. Csak növénytermelésből 12161 000 forint volt a múlt évi összbevételük. S ott van még az állattenyésztésből származó összbevétel, amely 12 260 000 forintot tesz ki. Az' eredmények emelésében nagy részük volt — mintegy 26—28 tsz-ben — az MNDSZ- szervezeteknek. A lelkes, szorgalmas munkáért közel 400 díszoklevelet osztctt ki az MNDSZ megyei titkársága azoknak az asszonyoknak, akik a 200 munkaegység eléréséért folytatott mozgalomban eredményesen vettek részt. Különösen kitűntek a tamaszent- miklósi MNDSZ-szervezet asz- szonyai.

Ezek az eredmények természetesen hatással vannak a kívülálló dolgozó parasztokra is, akik egymásután kérik felvételüket a jól dolgozó tsz-ekbe. Az elmúlt év utolsó negyedében — az eredmények láttán — 673 család, 860 tagja választotta a jövedelmezőbb szocialista gazdálkodás útját.

Nem múlt el azonban zökkenőmentesen az 1954-es év sem. Voltak hiányosságok nemcsak a tsz-eken belül, hanem az egyes tanácsok részéről is. Ezek közé tartozik Füzesabony község tanácsa, amely nagyon keveset foglalkozott , k"'-sjgben lévő termelőszövetkezetek problémáival. De lehetne ilyen, példát mondani a többi járásokból is. Ebben az évben ennek már nem szabad megtörténnie. Járási tanácselnökeinkrát. Megérdemlik. Jó hangú, tehetséges gyerekek, akik énekükben hű tolmácsolói és továbbfejlesztői a híres helyi hagyományoknak, népi kultúrának.

Az ankéton a nép sajtója a néptől, az olvasóktól kért véleményt. S a felszólalások, bírálatok, kérések valóban termékenyítő hatással lehetnek szerkesztőségünk munkájára. Mik hát a közös megbeszélés tanulságai?

Nagyréde újságolvasó község. Örömmel fogadják, szeretik, megbecsülik a lapot. Mégis mit kérnek, mit kifogásolnak a nagyrédei dolgozók?

Keveset írunk az egyénileg dolgozó parasztokról — mondotta Mészáros elvtárs. A községben sok élenjáró, példamutató dolgozó paraszt van. Megérdemlik és elvárják, hogy többet foglalkozzunk velük. Lukács elvtárs, az Árpád úti iskola igazgatója elmondotta, hogy a pedagógusok ezután levélben tájékoztatják a Népújságot a község életéről, eseményeiről. így elősegítik azt, hogy Nagyrédéről többet írjon az újság. Balázs elvtárs azt kifogásolja, hogy keveset foglalkozunk a község híres szőlőkultúrájával. A gazdák oltványtelepei exportképes, híres szőlőoltványokat nevelnek, s mi ezt eddig nem népszerűsítettük.

Többen azt kérték, hogy a községben lévő hibákról, panaszokról, jogos sérelmekről is

nek is arra kell törekedniök, hogy személy szerint is többet foglalkozzanak a tsz-ekkel, mert csak így tudjuk a gyengébbeket megerősíteni, s a meglévő rendellenességeket, hibákat megszüntetni,

Tsz-einkben lendületesen folyik a készülődés az idei évre. A legtöbb termelőszövetkezet a zárszámadások után azonnal hozzáfogott az 1955. évi tervek elkészítéséhez, amelyeket február 15-ig minden tsz-vezetőség tervtárgyaló közgyűlésen tár a tagság elé.

Tatai István

Az 1954-es évi munkánkat, eredményeinket és a hibákat értékelte a közelmúltban a Köz-/ ponti Statisztikai Hivatal. Megállapította, hogy az elmúlt esztendő alatt az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sokat fejlődtünk, s a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozatait döntő módon sikerült megvalósítanunk.

Iparunkban legfontosabb feladatnak az átcsoportosítást — az üzemek átállását közszükségleti cikkek gyártására — tartottuk. Helytelen lenne hallgatni az itt elért eredményekről. Hiszen ma már megyénk számos kisebb-nagyobb üzeme is a falvaik dolgozóit segíti gyártmányaival, a lakosság közszükségleti cikkeit biztosítja. Az egri Finomszerelvény- gyár orvosi műszereket, az egri Lakatosárugyár füstcsöveket, a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat permetezőket, a Pipis- hegyi Szerszám- és Készülék- gyár traktor alkatrészeket készít;

Fejlődés tapasztalható a többi iparágban is. Dolgozóink lelkesedéssel végezték munkájukat, s a terv teljesítése mellett az áru minőségére, a takarékosságra, ezáltal az önköltség csökkentésére is törekedtek. Munkakedvüket még fokozta az a tény. hogy a béreket többfelé rendezték, javították. Iparunk múltévi jó munkáját a kereskedelmi hálózat nagy forgalma is bizonyítja.

Észrevettük tehát és beszéltünk az eredményekről, de a hibákat is meg kell mondanunk. A tervek teljesítése mellett azonban a termelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének üteme még

írjunk. Erről beszélt Papp Imre és Deme János is. Erki elvtárs több szatirikus jellegű írást szeretne olvasni. A megjelent törvényrendeleteket viszont lapunk heti kétszeri megjelenése miatt nem áll módunkban közölni. Ezek közül csak a legfontosabbakat, s azok magyarázatát, alkalmazásának módját közöljük. Általános kérelem volt, hogy többet foglalkozzunk a gyermek- neveléssel. írjunk a gyermekekről, nevelési módszerekről.

Sok ember véleményének és óhajának Varga elvtárs adott hangot, amikor felszólalásában szemléltette a község 10 éves fejlődésének legfontosabb tényeit, s azt, hogy a nyári árvízkárosultak állami segítséggel, valóságos kis villákat építettek rombadőlt apró házaik helyett. Nem árt tehát a lap hasábjain bemutatni a község épülő, szépülő életét, különösen most, felszabadulásunk 10. évfordulóján. Az ankét résztvevői felismerték azt is, hogy leveleikkel, panaszaikkal bizalommal fordulhatnak szerkesztőségünkhöz, Érdemes tehát levelezniük.

Összegezve: a szerkesztőség és az olvasók találkozásának, lapunk tömegkapcsolatának segítője volt ez a megbeszélés. A felszólalások, kérések és a javaslatok hasznos tanulságai még jobban segítik azt a törekvést, melyet szerkesztőségünk folytat mindannyiunk jómódú, békés szabad életéért;

— GYÖNGYÖSOROSZI és Vison ta község dolgozó parasztjai teljesítették első negyedévi sertésbegyüjtési tervüket.

— A PÉTERVÁSÁRI DISZ- fiatalok farsangra új színdarab tanulásával készülnek. A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" vidám színdarabot Scháiy György vezetésével tanulják.

— A GYÖNGYÖSI Borforgalmi, Kiskereskedelmi és a Sütőipari Vállalat DlSZ-fiatal- jai 29-én este közös ismerkedési estet tartottak, melyet reggelig tartó táncmulatság követett.

nem megfelelő. Az új esztendőben az átcsoportosítás tovább folytatása mellett ipari dolgozóinknak ezek a legfontosabb feladatai. Mezőgazdaságunk egyéves fejlődése a megnövekedett termelési kedvet tükrözi. Az elmúlt 10 év egyikében sem kapott dolgozó parasztságunk olyan nagy támogatást, segítséget mint most. S az iparból küldött termelési eszközökért, növényvédőszerekért, a beadási kötelezettség csökkentéséért és a kedvezőbb feltételeket biztosító szerződésekért nagyobb termeléssel fizetett. Az időjárás nem hatott kedvezően a termelésre, mégis sok helyen a tsz-eknél és az egyénieknél 10—12 mázsát hozott a gabona, a kapások, s a szerződéses növények is számításon felül fizettek. Az eredmények fokozásához a munkakedv és a segítség mellett az is hozzájárult, hogy idejében vetettek, hogy a talajt és a vetőmagot jól előkészítették és bőven trágyázták. A mezőgazdasági termelvények sokkal változatosabbak voltak, mint két évvel ezelőtt. Sokan megpróbálkoztak az eddig figyelmen kívül hagyott növények termesztésével, például vöröshagymával, kenderrel, lennel és cirokkal — s jobban kihasználták a helyi adottságokat: ahol jövedelmezőnek bizonyult, szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, haltenyésztéssel, vagy rizstermeléssel fpglalkoztak.

Megerősödtek a termelőszövetkezetek is. Ennek egyik bizonyítéka a magasabb jövedelem, a szilárdabb belső fegyelem és az új tagok felvételi kérelme, ezek segítése. Jövedelmük egy részét — az egyénieknél is — az állatállomány jelentette. Növekedett a sertés, a juh, a baromfi létszáma és igen örvendetes, hogy megyénkben az állati termékfélék exportálása is-' mét erőteljesebb, különösen a tsz-ekben.

Az elért eredmények megmutatják, hogy mi a feladatunk az 1955-ös évben. Mert ami eddig jónak bizonyult, azt kell továbbra is szem előtt tartani. A jobb munkával, a termelési feltételek biztosításával és a gépállomások segítségével, növelni kell a holdanként! átlagokat. Feladatunk több exportnövényt termelni és még nagyobb gondot fordítani az állatállomány számszerű és minőségi gyarapítására, különösen a szarvasmarháknál.

Megyénk, egész országunk népe a felszabadulás 10. évfordulójának megünneplésére készül. Lehet-e szebb felajánlást tenni a hatalmas nemzeti ünnep tiszteletére, mint azt, hogy munkánkban egy percig sem feledkezünk meg az ország közös érdekéről? Az üzemi munkás a dolgozó parasztságra és az értelmiségre gondolt, amikor szavát adta a több és jobb termelésre; népe szeretete hevítette szívét a bányásznak a több szén ígéreténél, a traktoristáknak a gépjavítások gyors és jó elvégzésénél. De a szebb jövő, a nemzete gazdagodása vezérelte ceruzáját annak a tsz-tagnak és egyénileg dolgozó parasztnak is, aki nevét írta a tavaszi munkák minőségi elvégzéséről, s a beadás pontos teljesítéséről tanúskodó ver- senyvállalásra:

Az egri dolgozók egyik sokat emlegetett témája a lakáskérdés, a lakásnélküliek mellett — igen sokat beszélnek erről a lakástulajdonosok is.

Ezek rendszerint a Közületi Ingatlankezelő Vállalatot, ismertebb nevén a KIK-et emlegetik nem a legbarátságosabb hangon. Igtn; a lakásokról van szó, melyekben rossz a vízcsap, elromlott a WC. üvegte- len az ablak, nem jól zár az ajtó, vagy éppen beázik a tető.

Ilyen és ehhez hasonló panaszok százaival lepik el a vállalat embereit a lakók, mikor azok megfordulnak egy- egy épületben. Számos ievé‘l is érkezett ezzel kapcsolatban szerkesztőséginkhöz. Ez nem is csoda, hisz az 534 lakóépület 2500 bérlőjénél mindig „akad*’ valami tennivaló, hisz ezek az épületek nagyrészt elhanyagolt állapotban vannak már évek óta.

A „KIK” már az elmúlt évben nagy összeget fordított a lakások felújítására, tatarozására, festésére, kisebb hibák megszüntetésére. Harmincegy épületet teljesen felújítottak, míg 70-nél részleges felújítást eszközöltek. Nagy számban végeztek kisebb tatarozásokat is. Ez sok százezer forintot emésztett fel, azonban a hibák nagyrésze megmaradt és a lakásokkal kapcsolatos panaszok bizony nem sokat csökkentek. Még mindig sok a romos épület, festetlen lakás, sok még a rossz zár, gyakoriak a vízszolgáltatással kapcsolatos panaszok.

Ezek — mint a levelek is bizonyítják — sok egri családot érintenek.

Megkérdeztük hát a lakók nevében az egri Ingatlankezelő Vállalattól, mit várhatunk 1955-ben?

íme a válasz:

1955-ben a KIK célja, hogy

Hazánk jobb élelmiszerellátása, főleg a húsellátás megjavítása mezőgazdasági termelésünk fokozásától függ. Fontos feladat vár tehát a haltenyésztésre is, főleg az új termelési módszerek bevezetésével. Feladatunk a kihasználatlan tartalékot hasznosítani. Ott, ahol néhány éve még szikesek voltak, ma halastavak vize csillog és hatalmas rizstáblák kalickái sorakoznak.

Ezeket a rizstelepeket, tavacskákat a rizsnövény 100— 120 napos tenyészideje alatt csekély átalakítással haltenyésztésre is felhasználhatjuk. Az átalakításnak az a lényege, hogy minden táblát tökéletesen lecsapolhatóvá tegyünk és bennük egy-egy olyan halágyat készítsünk, ahol a hal — akár időszakos, akár végleges lecsapolásnál — legalább egy hétig életben tud maradni. Holdanként 5—10 köbméter vízbefogó képességű, 60—70 centiméter mély halágy (agyaggödör) ennek a célnak már megfelel. És így a halá- száskor ide összegyűlő halakat veszteség nélkül kifoghatjuk. Fontos, hogy a táblán belül lévő lapályokat és mélyedéseket kisebb, sekélyebb csatornákkal kössük a halágyba. Ez a lecsapoló árokrendszer legalább annyit szolgálja a rizs- termelést, mint a haltenyésztés, mert a víz lefutása után a talaj gyorsan és egyenletesen szárad, lehet aratni.

A rizstáblákat halrácsokkal kell ellátni. Halrácsot az olyan árasztási pontokra kell helyezni, ahol a táblák között nívó-különbség van. Halrácsokkal megakadályozzuk a halak kóborlását és a távolabb fekvő táblák fokozatos elnéptelenedését.

A halrácsok minimális költséggel házilag is előállíthatok fakeretbe szerelt 4—5 milliméteres vashuzalból. Ezeket a hálókat tanácsos vízálló és rozsdamentesítő festékkel (Pri- mo^al) bevonni.

tovább javítsa a dolgozók la kásviszonyát. Felújításra, illetve részleges javításra tőbe mint 4 millió forintot fordítanak ebben az évben. Huszonhat lakást teljesen átalakítanak. így teljes felújításra kerül pl. a Dobó utca 10, a Széchenyi utca 20 és 38, a Mária utca 11 és 13. szám alatti épület. Emellett 200 lakóépületnél részleges javítást végeznek; ajtókat, ablakokat cserélnek ki, szobákat festenek, illetve vízvezetéket szerelnek. Több lakásmegosztást is tervbe vettek, hogy ezáltal enyhítsenek a lakáshiányon. Üj lakások is létesülnek. Az eddig irodának használt Sztálin út 59 és Vöröshadsereg útja 5. sz, alatti épületekben 11 kétszobq összkomfortos lakást készítenek. A tetőbeázások megszüntetéséért a régi kőpala tetőket leszedik, s azok helyett új eternit palákat raknak fel.

Igen sok panasz hangzott el, hogy vizesek egyes lakások, Ezen úgy kívánnak segiteni, hogy mintegy 120 lakásban szigetelést végeznek. Segíteni kíván a lakáshelyzeten a vállalat azáltal is. hogy felújítja azok berendezéseit. Közel 100 ezer forintot fordítanak új kályhák, tűzhelyek vásárlásáéra, illetve a meglévők kijavítására, s az összes költség mintegy 3 százalékát pincék rendbehozására, illetőleg újak építésére használják.

Szép tervek ezek, s ha megvalósulnak. megjavul a város lakáshelyzete. A vállalat javító részlege s a kivitelező vállalatok dolgozói kövessenek el mindent, hogy munkájuk nyomán minél több lakás szépüljön meg. s becsületes munkával járuljanak hozzá, hogy a rossz lakások mielőbb megszűnjenek, s minden dolgozó csinos otthonban tölthesse a jól végzett munka utáni szabad idejét.

A ponty táplálkozására legkedvezőbb hőmérséklet a 20— 25 fok. Mivel a rizstáblák hőmérséklete a ínyári hónapokban csak nagy ritkán száll 24 fok alá. a nappali órákban viszont a 30 tokot lis eléri, érthető. hogy a téli dermedtségéből ébredező hal nagy étvágy- gyal lát neki a táplálkozásnak. Rohamosan nő, hízik, ez a .magyarázata annak, hogy a rizs 120 napnál nem hosszabb tenyészideje alatt, a kihelyezett 10—15 dekás ivadékok kalászoskor megközelítik a 80 dekát, sőt az egy kilót is, főként ha mesterséges takarmányozással növeljük a víztápláló képességét. A ponty turkáló hal, pusztítja a rizsnövény állati és növényi kártevőit, tur- kálásával lazítja és szellőzteti a talajt, mozgatja a vizet, 'kihajtja abból a káros gázokat és oxigént kever benne. Fogyasztja a rizsföld gyomnövényeit, a gyommagvakat, a rizsnövény szárait bevonó mo- szatokat. Tehát a rizs terméshozama 8—10—15 százalékkal is növekedhet.

A rizsföld vízében élő ponty kíméletlenül pusztítja a szúnyog-, az árvaszúnyog-, valamint a maláriát közvetítő Anopheles szúnyog lárváit és bábjait. Ha a rizsföldjeinkre nem máshonnan hozott ivr- dékokat helyezünk ki, hane~ egy erre a célra berendez' ‘ ’ táblán anyahalakat ivalunk le és ezekkel népesítünk, sok költséget megtakarítunk.

Láthatjuk tehát, hogy a rizs- földi haltenyésztés több előnynyel és nagy haszonnal jé”. Nálunk kedvező éghajlati és természeti viszonyok vannak, a tavasz korábban kezdőd' az ősz tovább tart. minden ’e- hetőségünk megvan arra. hosv a haltenyésztés belföldi keresletét kielégíthessük és expo t terveinket teljesíthessük.

Váry Viktor

megyei halászati felügyelő

À rizsföldek alkalmasak a haltenyésztésre is