Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-20 / 15. szám

1935 február 20. vasárnap. NÉPÚJSÁG s Lesa-ç elég tégla a kislakás építkezésekhez ? Evenként sokszáz új lakás épült, s már ezévben is százá­val érkeztek a kislakás építési kérvények a tanácsokhoz. A sok igénylő „vágyai“ felépíté­séhez nagymennyiségű téglá­ra, cserépre van szükség. Naponta keresik fel szer­kesztőségünket személyesen és levélben a megye lakásépí­tői, s elpanaszolják, hogy nem kapnak a Tüzép-telepeken elég építési anyagot, téglát, cserepet. Képes József, a Nóg- rád megyei Pásztóról írt: „Már három megyében kerestem cserepet — írja — de sehol sem tudtam beszerezni. Ké­rem a szerkesztőséget, segít­sen hozzá ahhoz, hogy felépí­tett lakásomra mielőbb tető kerüljön’1. Ellátogattunk megyénk leg­korszerűbb téglagyárába, Mát- raderecskére, hogy feleletet kapjunk az égető kérdésre: lesz-e elegendő tégla és cse­rép 1955-ben a kislakás épít­kezésekhez? ■ Nézzünk szét az üzemben. Már a faluból látni a nagy kéményt, mely hatalmas pipaként ontja magából a füs­töt. Bár füstöl a kémény, a gyár termelése még nem in­dult meg. Csak a kazánt fű­tötték be a gépjavító brigád tagjai, hogy megállapítsák, jól végezték-e el a javításo­kat, megindulhat-e az üzem a térvezett időben, február 21-én. Szántó Ferenc vezető­gépész ott sürög-forog a gép­teremben, figyeli a kazánt', a műszereket. Kapás Sándor ola­jos ronggyal törülgeti a feke­te gépet, hogy „ne csak jó, de szép és tiszta is legyen’’. A próba sikerrel járt, állapítják meg elégedetten, nem dolgoz­tak hiába. Szántó elvtárs büszkén számolt be eredmé­nyükről, elmondja: „Négy év óta nem volt olyan alapos kar­bantartás, mint ez évben. Gyakran előfordult azelőtt, hogy több-kevesebb ideig le kellett állni, gyártási idény alatt kellett elvégezni a javí­tást. Most volt időnk, s alapo­san átnéztünk minden gépet“. Dicséretre méltó munkát vé­geztek. S elárulhatjuk, hogy a jó munka mellett 2000 fo­rint anyagmegtakarítást is el­értek a hulladékanyagok fel- használásával. A gépteremből a falépcsőn az emeletre visz utunk, ahol láthatjuk, hogy a cserépgyár­tók is felkészültek a jövőheti kezdésre. A 180 ezer db. nyers­cserép szárító keret kijavítva fekszik az emelvényeken, a szállítást megkönnyítő Keller- kocsik is üzemképesek már. Az égető kemencék fölötti ré­szen találkoztunk Lajtos Já­nos kőművessel, aki éppen az utolsó simításokat végzi az adagoló nyílások javításán. „Mindent kijavítottunk — mondja büszkén — indulhat a termelés." A legnehezebb munkát vég­zők, az agyagbányászok is, felkészülten várják a gyártás megkezdését. „1954-ben sok panasz hangzott el a csere­peinkre — mondja Salamon András bácsi, a robbantó­mester — s ezért most más módszerrel dolgozunk. Előre kitermeljük a cserépgyártásra legmegfelelőbb agyagot, s a minőség javulását biztosítja az is, hogy a helyesen kivá­lasztott agyag kevés meszet tartalmaz.” „Olyan cserép lesz ebből, mint az acél" — mondja Ko­vács József agyagbányász a 7000 köbméter kék agyagra mutatva. Az agyagbányászok szép és jó munkát végeztek, míg ezt a nagymennyiségű földet kitermelték. Ezt bizo­nyítja a 12 ember 148 száza­lékos átlagteljesítménye is. Nélkülözhetetlen a laká­sok tetőzésénél a kűpcse- rép. Eddig — mivel különle­— MEGYÉNK TERÜLETÉN 60 gazdaasszony körben több mint 2000 asszony vesz részt szabó, varró, hímző, gyermek­játékkészítő és sütés-főzés tanfolyamokon. — A MÄTRADERECSKEI dolgozó parasztok már kitisz­tították tavasszal elvetendő vetőmagvaiikat. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT helyi bizottságának javaslatára Gyöngyöstarján- ban társadalmi munkával jár­dát építettek, melyhez 70 köb­méter követ termeltek ki a helyi kőbányából. — Az EGRI RÁKÓCZI gaz­dakörben február 27-én zárt­körű gazdabált rendeznek, ahol a felnémeti fúvószenekar szolgáltatja a zenét. — a tödebröi földműves. SZÖVETKEZET szőlőtermelő szak. köre az elmúlt napokban bor­kóstolóval egybekötött borkiállí­tást rendezett A kiállításra a szakkör 50 tagja vitte el jobbnál jobb minőségű borát. A három­tagú bíráló bizottság az első di­jat Krecz János 14,2 fokos rizling borának ítélte. — K1LENCVENEGY taggal február 14-én megalakult a karácsondi földművesszövetke­zet szőlőtermelő szakköre. — FEBRUÁR 17-ÉN a Hatvani Cukorgyár vezetősége ankétot tartott a cukorrépa szerződtetés­ről. Az ankéton résztvettek a vá­ros cukorrépatermelő parasztjai, a párt és a tanács képviselői. A dolgozó parasztok vállalták, hogy a szerződéskötési tervet túltelje­sítik. A városi tanács vezetői igé. retet tettek, hogy azoknak a dol­gozó parasztoknak, akik cukor­répatermeléssel akarnak foglal­kozni, de földterületük nincs, 50 hold tartalékterületet juttat. A nagygombosi állami gazdaság igazgatója bejelentette, hogy a dolgozó parasztok rendelkezésére bocsátja a gazdaság kombinál!; vetőgépét. — A SIROKI ALTALANOS ISKOLA tanulói több mint 2000 forint értékű takarékbé­lyeggel rendelkeznek. A tanu­lók bélyegátlaga 30 forint. — MÁRCIUS 15-TÖIi vá- cárolhat megyénk dolgozó pa­rasztsága naposcsibét. A dol­gozók a földművesszövetkczet- nél jelentsék be igényüket. A «síbe ára darabonként 3 fo­cin t­— BEFEJEZÉSHEZ KÖZE­LEDIK Egerben a személyazo­nossági képek elkészítése. Az egri Fényképész Szövetkezet dolgozói jó munkát végeztek. Az eltelt három hét alatt Eger város dolgozóinak nagy részét lefényképezték. A Belügymi­nisztérium által megállapított határidő nemsokára lejár. A Fényképész Szövetkezet veze­tője ezúton kéri azokat a dol­gozókat, akik még a fényképet nem csináltatták meg, hogy azt a határidőig készíttessék el, Száz meiőgazdasági dolgozót üdültrt a MEDOSZ március végéig A MEDOSZ Heves megyei bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben is ingyenes üdüléssel jutalmazza a mező- gazdaság kiváló dolgozóit. Ed­dig 35 állami gazdasági és gépállomási dolgozó töltött kel­lemes két hetet az ország leg­szebb üdülőhelyein. A jövő hét elején újabb héttagú csoport indul kéthetes üdülésre. A MEDOSZ Heves megyei bizott­sága március végéig közel 100 mezőgazdasági dolgozót jutái máz ingyenes üdüléssel. A TTMT HÍREI — FEBRUÁR 21-ÊN este 7 órakor a „Nagybányai festő­iskola művészete" címmel Adler Miklós főiskolai tanár előadást tart Egerben, a főiskola II. emelet 67. sz. termébep. — FEBRUAR 23-An, szer­dán este. 6 órakor Egerben, a főiskolán, a Gyermekkori TBC megbetegedéseiről dr. Flesch István, a Szabadság­hegyi Gyermekszanatórium igazgató főorvosa tart elő­adást (földszint 19. sz. terem). — FEBRUÁR 24-ÊN este 6 órakor Művészi fényképe­zés címmel Vadas Ernő fotó­művész tart előadást Egerben, a főiskola fizikai előadóter­mében (II. emelet 70, sz. szo­bában!. ges agyagmassza szükséges az előállításához, — csak nyár elején kezdték meg a gyár­tást. Most úgy tervezik, hogy a cserépgyártással egyidőben megindul a kúpcserepek ké­szítése is, melyre az a bizto­síték, hogy a pincében már régen tárolják és .vízzel keze­lik a 25 köbméter „pacalt“. Az anyagi és műszaki felté­teleket tehát biztosították s most végzik a 10 holdas szá­rító telep tisztítását is, ahol a nyerstéglákat szárítják majd. Csillékben hordják el az összefagyott téglákat, s újakkal pótolják az alapza­tot, tárolták már a sok va­gon szenet és szénport is, mellyel a Duvanov szovjet gyors égetési módszer szerint dolgoznak. Miután megismerkedtünk az üzem, a telep munkájával, kérdezzük meg Takács elv­társtól, az üzem vezetőjétől, lesz-e elég tégla 1955-ben? „Mindent elkövetünk, hogy az igényeket minél teljeseb­ben kielégítsük. Egy millió 300 ezer téglával, 600 ezer tetőcseréppel és több ezer kúpcseréppel gyártunk többet, mint az elmúlt évben. Az a tervünk, hogy naponta három lakóház építéséhez elegendő téglát, cserepet, kúpcserepet készítsünk" — mondja Takács elvtárs. S erre meg is van minden lehetőségük. A két műszakkal induló üzem dolgo­zói máris ígéretet tettek, hogy tervüket minden nap túltelje­sítik, a cserépgyártó dolgozók pedig vállalták a 10 órás mű­szakot, hogy ezáltal biztosít­sák a tökéletes gépkihaszná­lást. Alaposan és jól felkészül­tek a mátraderecskeiek a tég­lagyártási idényre. Megyénk más téglagyárának dolgozói is tanulhatnak tőlük. Nemcsak eredményeik vannak azonban a mátrade- recskeieknek. Míg egyik olda­lbn igyekeznek az önköltséget csökkenteni, addig másutt pa­zarolják, közprédának teszik ki a közös vagyont. Amennyire helyes, hogy a gépjavítók használt, hulladék­anyagból készítették el a csil­lék ütközőit, legalább any- nyira helytelen és káros, hogy a Kelier-lécek az üzemben szanaszét vannak, hogy a cserépszárító keretek a gyár szárító padlásán szétszóródva hevernek, hogy a csille-pálya javításakor a raktárból kivé­telezett talpfák felhasználat­lanul ma is ott fekszenek a pálya mentén, egyenesen fel­kínálva magukat a lopásra. Nem használ a gumiszalag­nak sem, hogy az udvaron várja sorsa jobbrafordulását. A pártszervezet a gyárban dolgozó kommunistákon ke­resztül fejtsen ki nevelő mun­kát azért, hogy a dolgozók nagyobb gonddal végezzék munkájukat és több megbe­csülést tanúsítsanak a közös vagyon iránt. Helyes lenne, ha a telep vezetője, Takács elvtárs, nemcsak a termelés megindulásával, hanem ezek­kel is foglalkozna. Szigorúan járjon el a társadalmi tulaj­don megkárosítóival, hűtlen kezelőivel szemben. Nem ár­tana, ha a téglagyári ES ve­zetői is nagyobb szigort al­kalmaznának a telepvezetők­kel szemben, s minden eszköz­zel köteleznék őket arra, hogy a telepeken rend és tisztaság legyen. Mindent egybevetve megál­lapíthatjuk, hogy a Mátrade- recskei Téglagyár felkészül­ten kezdi meg a termelést. Biztosítják, hogy a kislakás­építők százainak házhelyére a közeljövőben jó minőségű és megfelelő mennyiségű építési anyag kerüljön. Mi a munka megkezdéséhez és a termeléshez sok sikert kívánunk. Bódi János Az MDP Heves megyei párt-végrehajtóbizottsága dicséretben részesíti a megye gépállomásainak dolgozóit Az MDP Heves megyei párt­végrehajtóbizottsága megvizs­gálta a gépállomások téli gép­javításának helyzetét és meg- ! állapította, hogy a gépállomá­sok dolgozói, a pártszerveze­tek segítségével, a téli gépja- 1 vitásban derekas munkát vé­geztek. A végrehajtó bizottság di­cséretben részesíti a gépállo­mások pártszervezetét, dolgo­zóit, műszaki vezetSIt és igaz­gatóit, mert téli gépjavitási tervüket február 25. helyeit február 9-re, azaz 16 nappal előbb befejezték. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezi ki a gépállomá­sokat patronáló ipari üzemek dolgozóinak, különösen azok­nak a dolgozóknak a munkája iránt, akik a gépállomásokon példát mutatva, szorgalmas munkájukkal elősegítették a téli gépjavítás menetéj:, A gépek javításában élen járt a Lőrinci, a Pétervásári és a I Detki Gépállomás. A legjobb munkát végezték: a Lőrinci Gépállomáson Pálinkás János, a Pétervásári Gépállomáson Föl­di István, a Detki Gépállomá­son Udvardi András, a Hevesi Gépállomáson Háger István, a Sarudi Gépállomáson Bartus- Tca György elvtársak javító­brigádjai. Amikor a végrehajtó bizott­ság dicséretben részesíti vala­mennyi gépállomás pártszerve­zetét és dolgozóit, felhívja a gépállomás dolgozóinak figyel­mét, hogy tényleges eredmény a tavaszi, nyári és az őszi mun­kák idején mutatkozik majd. Éppen ezért valamennyi gép­állomás pártszervezete, dolgo­zója és vezetősége jobb mun­kaszervezéssel, a politikai mun­ka fokozásával segítse elő a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását. Adjanak nagyobb segítséget az egyénileg dolgozó parasztok termelésének fokozásához, szé­lesítsék a szocialista munka­versenyt, érjék el, hogy ebben az évben a költségtényezők ál­landó felszínen tartásával ja­vítsák gazdálkodásukat. A gépállomások traktorosai munkájuk állandó javításával harcoljanak a termelékenység fokozásáért, az önköltség csök­kentéséért, a munka minőségé­nek javításáért. A gépállomások műszaki ve­zetői az ellenőrzés fokozásával előzzék meg a műszaki hibá­kat, a gépkieséseket. Gondos­kodjanak időben megfelelő al­katrész- és üzemanyag-ellátás­ról. A gépállomások agror.ómu- sai segítsenek a traktorosok­nak, hogy munkájuk minősé­gileg javuljon, tartassák be az alapvető agrotechnikai szabá­lyokat és hélyes menetirány- tervekkel tegyék gazdaságo­sabbá gépállomásaink mun­káját. Az új szakasz politikájának megvalósításában hatalmas fel­adataik vannak gépállomása­inknak. Éppen ezért gépállo­másaink pártszervezetei, dol­gozói és vezetői a párt és a kormány 1953. december 19-i határozata szellemében végez­zék munkájukat a mezőgazda­sági termelés fejlesztéséért, dolgozó népünk életszínvona­lának emeléséért. Az MDP Heves megyei párt­végrehajtóbizottsága Dolgozó parasztságunk segítségére nagy szükség van * a beadási tervek felbontásánál Békemőszakot tartanak az egeresein bányászok a békekongresszus idején Egercsehibánya dolgozói több termeléssel készülnek a IV. magyar békekongresszus méltó megünneplésére. Lengyel Pál járási békeküldött már jóelőre megbeszélte az üzem vezetői­vel és dolgozóival, hogy e hó 25-én és a kongresszus nap jain, 26—27-én, nagy termelési napokat tartanak. A békeívek aláírása is folyamatban van. Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Kovács Péter Rudolf, Pintér Zoltán Sándor. Morvái Irén, Győrfi Béla. Sípos Béla. Gábris Géza, Istvánfi Magdolna, Juhász György. Juhász Márta, Sári János. Szőke Zsuzsanna. Bejó Gizella. Erzsébet. Tasi Fe­renc, Kósa János László. Kosa Borbála Erzsébet. Gál Csaba. Szabó József. Reisz József István. Gyetván József. Tury Anna Mag­dolna. Hajdú András. Szeniczel Zoltán. Fazekas Mária és Hős Já­nos. Házasságot kötöttek: Farkas László—Kis Ilona, Benedlk Pál — Kiss Éva, Nagy Ferenc—Kiss Zsuzsanna. Adorján Ervin—Papp Etelka. Balogh Sándor—Juhász Mária, Kovács Miklós Márton— Juhász Éva. Meqhaltak: Vasali Sándor, Ko­sa János László, Gazsó Istvánná, Pál Zsuzsanna. Czövek József, Juhász Mária, Rácz András. Vi­son t ai János, Győrfi Béla, Pe'.es György. Nagy József. RENOORSmílLiii — A BM. füzesabonyi járási osztálya büntető eljárást indí­tott Kelemen József, Kiss Má­tyás és Kiss László feldebről kulákok és 8 társuk ellen, mert 1954-ben szarvasmarha adás­vételével üzletszerűen foglal­koztak. A vizsgálat során meg­állapítást nyert, hogy nevezet­tek összesen 450 szarvasmar­hát vásároltak, illetve adtak el, a vizsgálat időszakában ter­helteknél 31 szarvasmarhát ta­láltak. — A BM. hatvani városi és járási osztálya büntető eljárást indított Szalai István hatvani tekos és négy társa ellen, mert a hatvani Dózsa TSZ tu­lajdonát képező erdőrészből mintegy 20 ezer forint értékű akác. és szerszámfát vágtak ki engedély nélkül, s annak nagy részét feldolgozták. — A BM. egri városi és já­rási osztálya büntető eljárást indított Dávid Imre felsőtár- kányi lakos ellen, mert a múlt év decemberében engedély nélkül sertést vágott. — Rontó Győző és Berta Márton, a Domoszlói Állami Gazdaság volt dolgozói ellen, társadalmi tulajdon lopása miatt az ügyészség eljárást in­dított és a bíróság * Rontót 8, Bertát 4 hónapi börtönre ítélte. Cukorkavásár. A figyelmes gyerekszem hamar megtalálja a neki legjobban tetsző cukrot. És a mamák boldogan tesznek eleget gyermekük kívánságának. Február 21-én megyénk va­lamennyi községében megkez- i dik a beadási tervek felbontá­sát. Az elmúlt évek tapaszta­lata azt mutatja, hogy az ap­parátus, de sokszor a de g.zó parasztok mulasztásából is, e munkánál kisebb-nagyobb hi­bák fordulnak elő. Egyes ter­melőket túlterheltek, másokat jogtalan kedvezményekhez jut­tattak. Pártunk politikája arra' ta­nít bennünket, hogy mindenki erejéhez mérten járuljon hoz­zá az ország építéséhez, dolgo­zó népünk ellátásához. Ezt a föld mennyiségének, s minősé gének figyelembevételével álla­pítjuk meg. Mivel a termelők között még az azonos adottsá­gok mellett is vannak különb­ségek, így az arra jogosultak személyi juttatásban részesül­nek. Például a gyermekked­vezményben, az öregeknek, be­tegeknek, vagy tényleges kato­nai szolgálatot teljesítőknek já­ró szociális kedvezményben. Nagy jelentősége van a gaz­dasági kedvezményeknek, ilyen a szerződéses terület beadási mentesítése. Egy katasztrális hold cuikorrépaszerződés után egy és fél hold terület mentes a terménybeadástól, dohány­szerződés esetén szintén a ter­mény- és a hűsbeadás alól. Ezeket az ipari növényeket me­gyénkben is gazdaságos ter­melni, mert közepes termés mellett is nagy jövedelmet biz­tosítanak. Az új telepítésű szőlő után négy évig nincs borbe­adás, hasonlóan a régi szőlők után százalékos arányban a pótlásnak megfelelően. Az elő- hasú üsző után egy évig nem kell beadni tejet, mindamellett, hogy a tejbeadás most keve­sebb, mint az elmúlt évben volt. Ezek a kedvezmények azt bizonyítják, hogy érdemes job­ban termelni, érdemes az ál­latállományt fejleszteni, mert a feleslegek értékesítésére le­hetőséget ad a szabadpiac. A begyűjtés dolgozói megbe­széléseket tartanak a terme­lőkkel, így segítik elő, hogy valóban a termelési adottsá­gokra épüljön az 1955. évi ki­vetés. A tervezésnél a várható át­lagtermésből, kenyérgabonánál visszahagyjuk a gazdasági és háztartási szükségletet, egyéb cikkeknél pedig a vetőmagot. A rossz bevallások előidézhe­tik, hogy a szükséglet egy ré­sze is beadásra kerül, mert a könyvbe beírt adatok a későb­biek során sem változhatnak. Azok a termelők, akik nem Vesznek részt a tervfelbontá­son, semmiféle kedvezményben nem részesülnek, és szükségle­tüket figyelmen kívül hagyják a kötelezettség megállapításá­nál. Vannak dolgozók, akik a be­adási rendelet kijátszását for­mai haszonbérleti szerződések­kel akarnák elérni. Ezek el!"l eljárást kell indítani. A bir- tok-elaprózást a törvény ter­melőszövetkezetbe lépés, örö­kösödés esetén nem gátolja, de a spekúlációt nem tűri. Az új gazdalajstrom alapján február 5-től számítva ez évben birtdk- megosztás nem fordulhat elő. A január 20-a után, február 5-ig beadott kérelmeket még elintézik, de az egy holdra eső beadási kötelezettség birtok­megosztás esetén sem csökken. A tervfelbontással egyidőben történik az élő állat és állati termékek jövő évi előzetes terv­felbontása is. Ezzel azt akar­juk elérni, hogy azok a gaz­dák, akiknek élőállat-beadásuk lesz, már most, idejében gon­doskodhassanak megfelelő sú­lyú sertésekről. A fő beadók kijelölésénél továbbra is az anyagi helyzetet vesszük fi­gyelembe, mert az ország fo­lyamatos ellátása szükségessé teszi, hogy a módosabb terme­lők az év első ihat hónapjában adják be kötelezettségüket. Számtalan termelő már most, a döntés előtt, szociális ked­vezmények miatt keresi fel a felsőbb szerveket. Egyesek igazolják, hogy együttélés mel­lett is külön gazdálkodnak, kü­lön háztartást vezetnek. A pa­naszosok zöme azzal az indok­kal akarja elérni a jogtalan kedvezményt, hogy összeférhe­tetlennek mondja szüleit, vagy azokat az öregeket, akik őket felnevelték. A rendelet szerint annak jár kedvezmény, akinek eltartásra kötelezett hozzátartozója nincs, nemcsak helyben, hanem az or­szág bármely területén sem. Ezt a kedvezményt nem szabad a nyugdíjjal összetéveszteni. Nem jár minden betegnek, s korhatárt elért öregnek, csak annak, akinek körülménye in­dokolttá teszi, kinek nincs el­tartásra kötelezett gyermeke, örököse, és a nő a 60. évet, a férfi í>edig a 65. évet elérte, vagy annak, aki orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja munka- képtelenségét. Az 1955. évi tervfelbontást a 27-es számú törvényerejű ren­delet alapján hajtjuk végre, az áham érdekeit szem előtt tart­va. Varga Ferenc megyei begyűjtési hivatal vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents