Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-03 / 10. szám

4 1955 február 5. csütörtök. NÉPUJS/G „HUMOR TERVEN FELÜL“ — Néhány megjegyzés a Az egri közönség nagyon szereti a kultúrát. Éppen ezért örömmel kell üdvözölni azo­kat, akik komoly, fáradságos előkészítő munka után olyan színjátszó csoportot hoztak ösz- sze, amelynek tagjai bátran léphetnek a közönség elé. Er­ről meggyőződhettünk mind­nyájan, akik végignéztük a „Humor terven felül“ című műsorukat, mellyel az elmúlt héten már másodszor szerepel­tek a Dózsa Színházban. A Népújság vasárnapi szá­mában Márkusz László MSZT megyei kultúrpropagandista cikket írt a csoport bemutató­járól. De aki látta az előadást, s elolvasta a közölt cikket, arra a meggyőződésre jut, hogy a cikk írója rózsaszínű szemüveggel nézte végig a mű­sort. Mindent dícsér, s az ala­pos bírálat helyett csak a fel­színen mozog. Hosszan, feles­legesen ismerteti a jeleneteket, melyeknek tartalmát vala­mennyien ismerjük. A cikk a csoport munkáját semmivel sem viszi előbbre. Nem arról van szó, hogy a színjátszók bemutatkozása nem sikerült, mert valameny- nyi szereplő lényegében tudá­sa legjavát adta. De. hogy a közönség várakozásának meg­feleljenek, s kultúrigényeit Népújság vasárnapi szórná kielégítsék, arra van szükség, hogy a kezdetén mondjuk meg hibáikat, hogy a követ­kező alkalommal már ezek se forduljanak elő. Mint már említettem, a csoport vala­mennyi tagját dicséret illeti, bátran, otthonosan mozogtak a színpadon, ami azt bizonyít­ja, hogy jól felkészültek a be­mutatókra. A rendezőség mun­kájába azonban több hiba csú­szott, melyet Márkusz elvtárs elhallgat cikkében. Kezdjük talán az elején, mindjárt a műsor propagálá­sával. Itt említem meg azt is, ellentétben Márkusz elvtárs állításával, az ilyen műsorok­tól nem idegenkednek a cso­portok. Nem is idegenkedhet­nek, mert könnyebb a beta­nulásuk. s olyan írók tollából erednek, amely biztosíték a sikerre. Már a plakát meg­szerkesztésébe durva hiba csúszott, melyre mindenki fel­figyelt. Ugyanis a nagy írók neve között, egyeseket meg­előzve új írók nevei szerepel­tek. Nevezetesen Forgács Kál­mán és Herbst Ferenc, akik ..szerényen" azonosították ma­gukat olyan világhírű írókkal, mint Ady, Karinthy. Csehov, stb. Én így állítottam volna össze a plakátot. Felül a nagy írók neveit, alatta ezzel a megjegyzéssel: A jeleneteket ban megjelent cikkhez — Forgács Kálmán és Herbst Ferenc írták. Márkusz László azt állítja cikkében, hogy a konferan­szié ügyesen oldotta meg fel­adatát. Nem csak az volt a hibája, hogy nem konferálta be a jelenetek íróját és nem mutatta be a szereplőket, ha­nem a döntő hiba ott volt, hogy nem egyszer szerencsét­len és ízléstelen volt a bemon­dott szöveg. Erre csak egy pél­dát hozok fel, az újításokról szóló, élettelen, ízléstelen kon- ferálást. összegezve még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a színjátszó csoport mindkét al­kalommal megállta helyét. Különösen Forgács Kálmán emelkedett ki sokoldalúságá­val, művészi tehetségével. A csoport rendezőségének dicséretére válik, ha a jövőben is rendszeresen és szorgalma­san foglalkoznak a műkedve­lőkkel. Adják át nekik tapasz­talataikat, mert az egri közön­ség azt várja tőlük, hogy a közel jövőben még sokszor lát­hassa a csoportot, komoly da­rabok előadásában is. Arra azonban ügyeljenek, hogy a legközelebbi előadások alkal­mával rossz konferanszié szö­vegekkel ne rontsák el a sok fáradságos munka sikerét. Készéi István A hatvani állomás építéséről Tudósítónktól.. Ha valaki napjainkban átuta­zik Hatvan állomáson, időnként robbantások zaja üti meg a fü­lét. Talán az első benyomások a tíz év előtti szörnyű pusztí­tások emlékét idézi benne. A menekülő fasiszta német kato­nák robbantották fel akkor állomásunk még épen maradt épületeit, szolgálata helyeit és vágányhálózatát. Ezek a mostani robbantások mást jelentenek. Az élet, az alkotó munka, a jövőbe vetett hit zaja ez. Most robbantják az új állomás felvételi épülete út­jában álló vasbeton-óvóhelyet, amelyet sem kézi, sem gépi erő­vel nem tudnának szétszedni. És most robbantják szét az 1954. évben sok költséggel meg­épített víztároló medencét is — mely semmi esetre sem dicséri az illetékesek tervszerűségét, — A HATVANI JÁRÁSI KÖNYVTÁRBAN január 20— február 10-ig „Épülő hazánk“ címmel grafikai kiállítás nyílt. A képeket a Műcsarnok kiállí­tási anyagából mutatták be. — A FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉGEKEN a kiállítá­sok egész sora nyílik meg. Egerben Edvi Illés István mü­veiből tartanak képkiállítást, Ezenkívül film, könyv, rádió és repülömodell kiállításokat rendeznek. — AZ ADÁCSI SZÍNJÁT­SZÓK nagy sikerrel adták elő a Gülbaba c. darabot. A bevé­telből a kultúrterem színpa­dát hozatták rendbe, s a lab­darúgó-csapat részére 13 me­legítőt vásároltak. — A HEVES MEGYEI MŰ­VÉSZEGYÜTTES is szorgal­masan készül a felszabadulási ünnepségre, teljesen új mű­sorral örvendeztetik meg Eger dolgozóit. A tánckar Mikó- falván végzett gyűjtésüket dolgozza fel. Az énekkar és zenekar közös produkciója lesz Kodály: Kállai kettősének elő­adása. — A BOCONÁDI szülői munkaközösség az általános iskola ablakaira szép függö­nyöket készített. — BODONY községben a ta­nácstagok törvény- és rende­letismertető előadásokat tar­tanak választóiknak. Az egyik szállás és iroda ba­rakk-épülete készen áll már, amely az építkezés fizikai és szellemi munkásainak pihenő és dolgozó helye lesz. A mási­kat most építik. Lebontották már az ideiglenes boldogi köz­út tengelyében lévő kisebb lé­tesítményeket, a raktárt kiszol­gáló bejárati vágányt is átve­zették a cukorgyári iparvágány bejáratához. Már az első napokban aka­dályokba ütköztek, mert az egyik nap kiásott alapgödröket a másik nap elöntötte az ed­dig ismeretlen csatorna vize. Jelenleg a csatorna elvezetésé­nek munkája köti le a dolgozó­kat, azután majd a szétrobban­tott víztároló eltakarítása. A másik vágányépület alapzati munkálata csak azután indul­— „IGAZSÁG KÖNYVE“ címmel az egri járás fiataljai emlékalbumot készítenek, melybe minden község 10 év alatti fejlődését bejegyzik a fiatalok. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT kezdeményezésére Pé- tervásárán az iskola udvarán kutat fúrnak, hogy a diákok­nak ne kelljen, mint eddig, a szomszédba menni ivóvízért, — A BOCONÁDI kultúrott­hon színjátszó brigádja a „Pettyes“ című háromfelvoná- sos színdarab előadására ké­szül, melynek bemutatóját farsangra tervezik. — A HATVANI kultúrott­hon dolgozói első negyedévi bevételi tervüket január hó­napban 100 százalékig teljesí­tették. — A MEZÖTARKÁNYI ál­talános iskola tanulói már 4050 forint értékű takarékbélyeggel rendelkeznek. Ebből egy tanu­lóra 15 forint jut. Takarékos­ságuk egy budapesti kirándulás célját szolgálja. — AZ SZTK MEGYEI ren­delőintézetében most végzik az új röntgengép szerelését és a laboratórium berendezését. Az új röntgengéppel február elején kezdték meg a vizsga­latokat. Értékes kísérleti eszközöket kapnak az egri gazdakörök Gazdag támogatást nyújtott a népművelési osztály az egri Rákóczi és Gárdonyi gazdakör­nek. Rádiót, dominót, sakk­játékokat bocsátott a gazdakör rendelkezésére, amellyé] estén- kiht a dolgozó parasztok szó­rakozhatnak. A tanulásra is te­remtett lehető­ségeket. Külön­böző folyóira­tokkal, s szak- könyvekkel se­gítik a kör tag­jait tanulásuk­ban. Nagyon ér­tékes kísérleti eszközöket is vettek a gazda­kör részére. Például maligáno- zót, fajsúlymérőt és a Német Demokratikus Köztársaság gyártmányát, egy elektromos mikroszkópot. Ezen kívül olaj­festményekkel, s rézkarcokkal segítettek a helyiség csinosí­tásában. Man termelnek ez érben is dohányt Befejeződött a dohánybevál­tás. Az esti beszélgetések al­kalmával a gazdák gyakran szóváteszik az idei dohány jö­vedelmét és sokan határozzák el magukat, hogy az 1955-ös évben is termelnek dohányt. Lendületet ad a dohányterme­léshez az átvételi ár 64 száza­lékos emelése. Erdőtelken 80, Tenken 60, Komlón 68 holdon készülnek dohánytermelésre. Besenyőtelken pedig 100 ka- tasztrális holdra szerződtek. Itt a dohányszerződésben pél­dát mutat a Béke Útja TSZ. Riskó Péter Kápolna Dohánybeváltó — MÁRCIUS 10-én ünnepé­lyes megnyitóval kezdődik a szovjet film ünnepe: A bemu­tatásra kerülő új szovjet fil­mek előtt Eger város legjobb kultúrcsoportjai is fellépnek. — FEBRUÁRBAN a víg farsang napjait régi hagyo­mányos bálok teszik megyénk dolgozói számára emlékezetes­sé. Egerben filmjelmezes bált terveznek. A DISZ is rendez egy ifjúsági jelmezbált. Az MNDSZ 10. éves fennállásá­nak megünneplésére szintén táncmulatságot rendez. A fal­vakban is készülődnek. Ismét felelevenítik a régi bátyus és pettyes bálokat. — NAGYKÖKÉNYES köz­ségbe a közelmúltban vezették be a villanyt. — LŐRINCIBEN elkészült két 8 lakásos, egyemeletes épü­let. hat meg. Pogonyi Lajos — 1955 január 24-én és 28-án ismeretlen tettesek fel­törték az Egri Dózsa és Vö­rös Csillag Filmszínházak pénztárait, büféit. Az ott lé­vő, mintegy 4000 forint kész­pénzt és nagyobb mennyisé­gű szalámit elvitték maguk­kal. A belügyminisztérium füzesabonyi vasútbiztosító őr­se a négy tettest elfogta. A betörésből származó kár meg­térült. A tetteseket átadták az ügyészségnek. — Pecsenye Béla, mátra­házi erdész hat kilogram hús és 500 forint ellenében engedélyezte Bokk Gyula hentes és mészárosnak, hogy az állami erdőből hét ürmé- ter fát ki termeljen, s azt la­kására szállítsa. Mindkettő­jük ellen a társadalmi tulaj­don elleni lopás miatt bűn­vádi eljárást Indított a Bel­ügyminisztérium Gyöngyösi Városi és Járási osztálya. — Mengyi Bálint, abasári földművesszövetkezeti hentes, Imre Lajos ügyvezető utasí­tására a szabadfe’.vásárlásból eredő zsiradékot 50—60 forin­tos áron adta el az üzletben, s így jogtalan haszonra tettek szert, ugyanakkor a hatóság által kiutalt zsírmennyiséget 30 forint helyett 50 forintos áron árusította. Az árdrágító­kat átadták az ügyészségnek. A TTIT HÍREI A TTIT Heves megyei szer­vezetének fizikai és kémiai szakosztálya segíteni kívánja azokat, akik a művészi fény­képezés műhelytitkait szeret­nék elsajátítani. Ezért előadás- sorozatot tervezett, amely fel­ölelné mindazokat a kérdése­ket, amelyek az amatőrfény­képészet gyakorlatában elő­fordulhatnak. A fényképezőgé­pek szerkezeté­től kezdve a szí­nes fényképe­zésig, mindenről megadjuk a felvilágosítást. Az első előadás Egerben in­dul meg február 3-án. Az ér­deklődők a TTIT megyei iro­dájában (Vöröshadsereg 11) vagy az Ofotért üzletben je­lentkezhetnek. ÓLOMKENYÉR A 30-as évek prágai fiataljainak történetét mondja el az Ólomkenyér című új csehszlovák film, amely izgalmas és meg­ható jelenetei, fordulatos cselekményei során mutatja be, mi­lyen kemény harcot kellett vívni Csehországban a tőkés rendőruralom ellen. A filmet február 3—6-ig mutatja be az egri Dózsa filmszínház. MOZIK MŰSORA Egri Vörös Csillag Filmszínház: Február 3—8-ig: Hintónjáró sze­relem (magyar). Egri Dózsa Filmszínház: Feb­ruár 3—6-ig: ólomkenyér (cseh). Gyöngyösi Szabadság: Február 3 _ 7-ig; Kaland Marienstadtban (lengyel). Gyöngyösi Puskin: Február 4—5-ig: Hű barátok (szovjet). Hatvan: Február 3—7-ig: Én és a nagyapám (magyar). Füzesabony: Február 5—7-ig: Schubert (osztrák). Ülést tart Heves megye tanácsa Heves megye tanácsa 1955. február 4-én délelőtt 10 órai kezdettel (február 5-én 14 óráig) ülést tart, melynek na­pirendi pontjai: 1. Megyénk népművelési helyzete. Előadó: Szőlőssi Gyu­la. 2. Községpolitikai tervek ki­dolgozásának tapasztalatai és az ezzel kapcsolatos további feladatok. Előadó: Káló Béla tervosztály vezető. 3. Megyénk közbiztonságá­nak helyzetéről beszámol: Körmöd József BM hevesme­gyei főosztályvezető helyettes. Ezúton is kérjük a megyei tanács tagjait a tanácsülésen való pontos megjelenésre. Megyei Tanács VB Eger város anyakönyvéból Születtek; Elek Ernő. Nagv Zsu­zsanna. Bánfalvi Endre. Salamon István. Bari György. Molnár Er­zsébet. ; Házasságot kötöttek: Szavella József — Kun Lívia, Radvánvi György — Kiss Erzsébet. Szecska József — Fülöp Gizella. Meghaltak: Csanádi Istvánná. Krecz Edit, Dr. Szabó Vilmos. Molnár Bertalanná, Losonczy Sárt- dorné. Bartos András. HfíTOMOFW Még frissen él emlékezetemben falum, Bátox-Játképe. Szívemben ott lapul a féltve 'Jlriüfűemlék — egy kép: utoljára suhan el falunk mellett az autóbusz, én ott ülök az ablaknál, kezemben a behívóval, s szememmel követem az eltünedező házak villanásnyi képét. Aztán az egész ismerős tájat eltakarja egy mord, magasba törő hegy, mintha ezzel akarna véget vetni a rövid búcsúzásnak. Azóta érzem csak igazán, mit is jelent nekem a haza, melyben ez a kis falu szeré­nyen meghúzódik. Benne meghitt, baráti kis házunk, ahol becsületes munkában megörege­dett szüleim élnék. Az első napokban sókat töprengtem azon, miért is kell elhagyni az ismerős hegyeket, miért nem gyönyörködhetem tavasszal a ha- tár üde zöld színében, s miért nem adhatom otthon erőmet, képességeimet falum előreha­ladásához. Bármilyen furcsán hangzik, hosszú idő kel­lett ahhoz, amíg mindezt megértettem. Amíg itt belül a szívemet meggyőzte az élet vas- logikája arról, hogy nem szakadtam el a falumtól. Megtanított arra, hogy a néphadse­reg egyenruhájában is sókat tehetők azért, hogy ti otthon biztonságban érezzétek magato­kat, s estédként nyugodtan hajtsátok fejeteket nyugalomra. Szerettem volna erről már előbb is írni, de úgy voltam vele, mint szőlősgazda a bor eladásával: várni kellett, amíg letisztul. En is sókat küzdöttem zavaros érzéseimmel, míg végre világosan láttam feladatomat, meg­értettem, miért kellett búcsút venni szeretett falumtól. Most eleget teszek kötelességemnek, s írok hozzátók, falubeliekhez. Először is örömhírt mondók, megtörtént ikatonaidőm legnagysze­rűbb eseménye, a honvédeskü. Talán azt gon­doljátok, jó-jó, de mit számít az nekünk, akik távol esünik a hadseregtől, miniket nem érint e dolog. Ezért mondom el nektek, mit fogadtam meg eskümben azután, hogy elkerültem tőle­tek. Esküm nagyszerű, komoly és ünnepélyes volt. Ezen a napon még a legfegyelmezetle­nebb honvéd is példásan viselkedett. Gondola- taim gyákran hazaröppentek, amíg az eskü magasztos hangjai szálltak a januári ég felél „En ... a magyar dolgozó nép f ia, esküszöm .. j hogy hazámat... minden külső és belső ellen­ség ellen, életem feláldozásával is megvédem!“ Ezt nem elég csak elmondani, ezt érezni is kell. Látni, amint termelőszövetkezetünk ellen tör az osztály ellenség, amint az elégedetlenség magvát hinti népünk közé és leselkedve várja az alkalmas pillanatot aljas céljainak valóra- váltására. Megfogadtam, esküt tettem rá, hogy mindezt megakadályozom. S mikor eskü után parancs­nokommal beszélgettünk az esküben vállalt kötelezettségekről, szükségét éreztem nektek is elmondani, hogy mit jelent számotókra, a nehéz szívvel elbocsátott fiú eskütétele. Azt jelenti, hogy a gyermekek vidáman, kacagva mehetnek iskolába, s eleven szemük soha nem komorodik el az üszkös romókon. Azt jelenti, hogy a Hegyi Csillag TSZ földjén békésen szánthat a traktor, hogy egyre több kenyér, hús kerülhet murikátók nyomán a saját és dolgozó népünk asztalára. Azzal, hogy az eskünket megtartjuk, hozzá­segítünk benneteket ahhoz, hogy a falu föl­desura ne ülhessen soha többé nyakatokra és a parasztokat lenéző főjegyző előtt ne tkelljen kétrét görnyednetek. Nem engedjük, hogy újra ágyúgolyók szánt­sák a kövér erdei földet, a lankás hegyoldala­kat, őrködünk békés hétköznapjaitok felett. Az eskü nagyszerű szavaiban ezt fogadtuk meg. S vájjon nyugodt ’elktismeri n­nenk-e szemetekbe, ak >r, ha hűtlenel n­nénk eskünkhöz? Emel' fővel akarunk Kaza­menni, s bármikor kéri' ■ziletk, mit tetti utk a faluért, bátran felelhes békétekre. ik, vigyáztunk a H Hívék leszünk adott sí ayaink hai, hér: tűni - höz, bízva abban, hogy 'thon'l? is '-e ,-állja­tok helyeteket, s közös v unkánk ered: .ínye­ként igazán gazdag, békás lesz falun:, élete Erőt, egészséget kíván a békés épít i munká­tokhoz Kovács Endre, honvéd.

Next

/
Thumbnails
Contents