Népújság, 1955. február (10-17. szám)

1955-02-17 / 14. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 február 17. esti tört olt. • • Üzembe helyezték az egri automata telefonközpontot KÖZLEMÉNY ! — 'Az őszi kenvérffabonavetés hiányának pótlásáról az ország kenyérellátásának biztosításáról a Minisztertanács az 10Ï6/1955. fii- 6.) sz. határozatában intéz­kedik. A határozat első pontja értel­mében a kenyérgabonára vonat­kozóan törvényesen előírt vetési kötelezettség alapján azokra a termelőkre akik a községükre megállapított terület arányában kenvérgabenavetési tervüket őszi vetéssel nem. vagy nem telles mértékben teljesítetnék, a tavaszi búza vetése — a községre meg- ' határozott kenyérgabonavetési arány mértékéig — kötelező. A határozat megállapítja azt Is. hogy kik azok a termelők, akik tavaszi búzavetésre nem kö­telezhetők. Kimondia a határozat, hogv az olyan termelők részére, akik ta­vaszi búzavetőmaggal nem ren­delkeznek. a közséqi (városi) ta­nács vb. aondoskodiék vétőmén ról. Ezt elsősorban cseretermé­nyért lehet kiadni a dolgozó pa­rasztoknak. Kölcsönként is ad­ható vetőmag a rendeletben meg­állapított feltételek mellett. Eger város dolgozóinak régi kívánsága teljesült, 12-én dél­Az új telefonközpont 2400 ka. pacitású, s többszáz új előfi­telefonközpontot Bebrite La­jos elvtárs közlekedés- és pos­Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi mi­niszter átadja az új telefonközpontot Eger dolgozóinak Az új automata telefonközpont gépháza. Mű­szerekkel ellenőrzik az automata-gép műkö­dését. előtt ünnepélyes keretek kö­zött avatták fel az új auto­mata telefonközpontot, melyet a posta dolgozói áldozatos munkával, határidő előtt két hónappal helyeztek üzembe. zető bekapcsolását is lehetővé teszi. Az új központ jelenleg 800 készülék működtetésére alkalmas, de a munkálatok tovább folynak, s augusztusig eléri a 2400-at. Az automata Grandet kisasszony az Állami Faluszínház műsorán A megyénkben működő Álla­tni Faluszínház társulata újabb értékes ajándékkal, szép mű­sorral lepte meg közönségün­ket. Balzac Grandet kisasszony című művét mutatják be estén­ként falcaink művelődni és szórakozni vágyó dolgozó pa­rasztságának. A mű három felvonásban és öt képben tolmácsolja a nagy francia kritikai realista író társadalom-bírálatát. Szemlél­tető képet nyújt a XIX. szá­zad eleje, a polgári Francia- ország társadalmának hamis pénzimádó erkölcseiről. Az író állásfoglalása szigorú ítélet azok felett, akik úgy vélik, hogy csak a sok pénz, a vagyon, a hará- csolás adhat igazi boldogságot. Szemünk előtt játszódik le a cselekmény, amint a pénzimá­dat megszállottjai eldobják leg­szebb emberi tulajdonságaikat, saját boldogságukat a hitvány aranyakért. A Grandet-család bűnös pénzhajhászó környeze­téből tisztán emelkedik ki az igazi emberi tulajdonságokkal rendelkező Eugene Grandet kisasszony alakja, aki mégis bukásra van ítélve a szigorú embertelen társadalomban. Az Állami Faluszínház mű­vészei nagy és szép feladatra vállallcoztak, amikor ezt a tartalmában és mondanivalójá­ban is komoly művet megje­lenítették. Az első előadások tapasztalatai már teljesen meg­győzték a közönséget arról, hogy mindannyian tudásuk és szorgalmuk legjavát adva ját­szanak. Mozgásaik, beszédeik, alakításaik hűen fejezik ki a történet hőseinek különböző jellemeit, hű ábrázolói a bonyo­dalmaknak, tragikus fordula­toknak, s egy-egy jelenet han­gulatának. Minden részrehajlás nélkül elmondhatjuk, hogy a művé­szek mindegyike tökéletes, jó alakítást nyújt a maga szere­pében. Az együttes tagjai já­tékukkal, fellépésükkel most is beváltják a hozzájuk fűzött re­ményeket; szórakozást, műve­lődést, magasabb rendű és színvonalú kultúrát nyújtanak a falvak és városok dolgozói­nak. Fogadják őket mindenhol szeretettek Háromszáz jelmezes színpompás felvonulása a Dl SZ február 19-i vidám karneválján Az egri városi DlSZ-bizott- ság és a megyei tanács nép­művelési osztálya 19-én, szom­baton este nagyszabású vidám karnevált rendez az egri Csil­lag Szálló termeiben a fiata­lok részére. Hogyan biztosít­ják a jókedvet, a sikert, mit tesznek a fiatalok szórakozta­tásáért, ezekről a kérdésekről érdeklődünk a bál rendezőbi­zottságánál. Hány résztvevőre, jelmezes­re számítanak a karneválra? Eddig 700 meghívót küld­tünk Eger üzemeibe és isko­láiba. De állandóan ostromol­nak újabb és újabb meghí­vókért. Természetesen arra ügyelnünk kell, hogy ne legyen túl zsúfolt a karnevál. 300 jel­mezes jelentette be részvételét, köztük igen sok közép- és fő­iskolás is. A jelmezesek egy része már elárulta, milyen jelmezben vesznek részt a ver­senyen. Lesz katicabogár, ta­vasz-tündér, pattogatott kuko­rica, sakk-királynő jelmez is, tehát igen látványos, színes forgatag lesz a fiatalok karne­válja. Hogyan biztosítják a vendé­gek ellátását? Az egri Csillag Szálló veze­tősége nagymennyiségű étel­ről és italról gondoskodik. Fi­nom likőrök, kitűnő borok! Korlátlan mennyiségű sör és málnaszörp, különböző hideg ételek, sonka, téliszalámi, s 20 fajta meleg húsétel között vá­logathatnak majd a vendégek. Ezenkívül 500 cukrászsüte­mény — krémes. mignon, tor­taszelet áll az édességkedve­lők rendelkezésére. Hogyan biztosítják a bál színvonalát? Csak meghívóval lehet be­lépni. Az üzemek és iskolák DISZ-szervezete a legjobb dolgozókat és tanulókat küldi el a karneválra. Aki nem jel­mezben megy, az csak ünneplő ruhában jelenhet meg. Tizen­hat rendező fogadja majd a belépőket, hogy elkerüljék a tolongást. A rendezők a bálte­remben is vigyáznak arra, hogy az esetleges rendbontást megakadályozzák. Néhány szót szeretnénk hal­lani a műsorról, ötletekről, meglepetésekről. Karnevál hercege verses kö­szöntője fogadja a fiatalokat. Míg gyülekeznek, addig a Su- ha—Cserniczki zenekar szóra­koztatja a vendégeket, utána kezdődik a jelmezesek felvonu­lása. Elárulhatjuk azt, hogy igen jó ötlet lesz a szív küldi. Minden egyes belépő kap egy piros számozott szívet, így tehát a jelmezeseknek is küldhetnek szív küldit, ha le­olvassák a piros szíven lévő számot. Nagyon szép ajándé­kokkal jutalmazzák a legszebb jelmezeket, dísztárgyakkal, pezsgővel, tortákkal. Tombola is szórakoztatja majd a részt­vevőket. Lesz még egy pár meglepetés, de ezt már igazán nem árulhatjuk el. Az egri Csillag termeit hatalmas feke­te selyem-álarcokkal díszítik Most már csak az a fontos, hogy a fiatalok legjobb kedvü­ket hozzák el a vidám karne­válba. Toros Kár oly né taügyi minisztertől Rákóczi Lajos elvtárs, a városi ta­nács elnökhelyettese vette át. Felszólalt az avatáson Horváth Nándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. KÄDAS GÉZA, a Magyar Népköztársaság kiváló sporto­lójának felesége február 11-én két egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az anya és mind­két gyermek egészséges. Az olvan termelőket, akik ve­tési köteiezettséeiiket a rendel­kezésükre álló gazdasági feltéte­lek ellenére és a felszólítással szemben Is megtagadják — nem­csak a kenyérgabonára vonat­kozóan megállapítod beadási ked­vezményből záriák ki. hanem — az 1950. évi 4-es számü törvény­erejű rendelet alapján vonják felelősségre. — Az egészségügyi miniszter 110/1955. (Eü. K. 3.) Eü. M. szá­mú utasítása az 1/1955. (1. 28.) Bgy. M. számú rendelet alapján beadási kötelezottségük részbeni elengedését kérő termelők mun­kaképtelenségének megállapítá­sáról szól. A fenti rendeletekkel kapcso­latos bővebb felvilágosításért a helyi tanácsokhoz kell fordulni. — A MEGYEI MOZIÜZE­MI Vállalat az 1954. IV. ne­gyedére hirdetett mezőgazda- sági akcióval kapcsolatos ver­senyben országos viszonylat­ban a második helyezést érte el. A versenyfeltételek alap­ján a vállalat részéről Holló Béla és Erdős Pálné, valamint két gépész pénzjutalomban részesült. — FEBRUAR 23-ÂN a ,.Li- liomfi“ című magyar filmből díszbemutatót tartanak Eger­ben, a film alkotóinak rész­vételével. Az ünnepélyes be­mutatót csak meghívóval le­het megtekinteni. — MEGYESZERTE folynak a DISZ kulturális seregszem­léjének szervezési munkái, melynek kiemelkedő esemé­nyei lesznek a körzeti és já­rási találkozók, valamint az Egeden, a gyöngyösig Pipis- hegyen és a Kékestetőn ren~ dezendő hála tábortüzek, me­lyekre nemcsak a megye, ha­nem az ország ifjúságát is mozgósítják. — A MEGYEI TANÁCS NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA a felszabadulás 10. évforduló­jának műsorához 27 ezer fo­rintos hangversenyzongorát vásárolt. — TÁRGYALÁSOK foly­nak az állandó színtársulat megszervezésére. Minden re­mény megvan arra, hogy az első egri színtársulat még áp­rilis 4-e előtt bemutatkozik Eger város közönségének. — A MÄTRASZENTIMREI szlovák nemzetiségű népi együttes február 18-án tartja bemutatkozó — eredeti szlo­vák népi táncokból és nép­szokásokból összeállított mű­sorával — előadását az MNDSZ-nap alkalmával. — A RECSKI ÉRCBÁNYA színjátszói december 15-e óta Kálmán: Csárdáskirálynő c. nagyoperettjének bemutatásá­ra készülnek. A zenekar és a kórus próbáit Galy János ze­nei vezető, a színpadi próbákat Gál Mihály kultúrfelelős vég­zi fáradhatatlan szorgalommal. A darab sikeréért 35 színjátszó és zenész próbál esténként. A bemutatót március elejére tűz­ték ki. — HEVES KÖZSÉG kultúr- házában 35 tagú elektromos szakkör működik. A szakkör­ben a község fiataljai különbö­ző szakmai tapasztalatokat sa­játíthatnak el. — Az EGRI KÖZPONTI EGYÜTTES 1955. február 25-, 26-, 27-én mutatja be Sólyom László: Holnapra kiderül című vígjátékét az egri Dózsa Filmszínházban. — JÓL SIKERÜLT bált ren­deztek február 12-én este az egri Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. A bált tombola, szép­ségverseny, francia négyes tet­te színessé. — A HEVES MEGYEI TATA­ROZÓ és Építő Vállalat műszaki klubia február 19-én délután 18 órakor József Attila élete és költészete címmel Irodalmi elő­adást rendez. Az előadást Les- nlczkv István, a Lalos-városi is kola iqazgatója tartja, melyre a város érdeklődő dolaozóit szere­tettel várla a rendezőséa. — FEBRUÁR 13-ÁN ünne­pélyes keretek között avatták fel a besenyőtelki új kultúr- otthont. A műsoron keresztül a füzesabonyi járási kultúr­otthon művészeti csoportjai és a besenyőtelki pedagógusok­ból alakult vegyeskar gyö­nyörködtette az ünnepség részvevőit. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT Eger városi bizottsá­gának segítségével végleges megoldást nyert az egri zene­iskola helyiség kérdésének ügye. Így tehát az iskola a kibővült helyiségekben jobb, szakszerűbb oktatást tud nyúj­tana Eger város zenekedvelő közönségének. — A MEGYEI TANÁCS NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA rendezésében zenekarvezetői tanfolyam kezdődik folyó hó 18-án a járási kultúrházban, a megye területén működő ze­nekarvezetők részére. A tanfo­lyam díjtalan. Elvégzése zene­karvezetésre jogosító engedély elnyerését teszi lehetővé. Az országban ez az első ilyen irányú kezdeményezés. Eddig 20 karnagy jelentette be részvételét a megye különbö­ző részéből. — A NÉPMŰVELÉSI MI­NISZTÉRIUM és az Országos Moziüzemi Igazgatóság ren­delkezése alapján megyénk­ben is megalakult a filmmű­sorpolitikai bizottság, amely már megkezdte működését. Feladata a dolgozók széles rétegeinek kulturális igényei kielégítésére és a kultúrmun- ka demokrat'zmusa érvényre jutása céljából a filmműsorok összeállítása. — A SIROKI Icultúrotthon- ban a Pettyes c. színdarabot tanulják a DISZ-fiatalok. A kultúrház leány tánccsoportja készül a DISZ II. kongresszu­sára, hogy jó munkájuk nyo­mán ők képviselhessék a pé- tervásári járás táncoló fiatal­jait. — A HEVESI KULTÜRHÁZ színjátszó csoportja január 6-án alakult meg 35 taggal. Azóta nagy lelkesedéssel ké­szülnek Mikszáth a „Noszthy fiú esete Tóth Marival“ című színdarab előadására, amelyet rövidesen bemutatnak. ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY A gyöngyösi Puskin Filmszínház február 16—21-ig mutatja be az „Érettségi bizonyítvány“ c. színes szovjet film- újdonságot. A film egy sor olyan kérdést vet fel, amely a mi fiataljainkat is foglalkoztatja, így a fiatalok barátságát, maga­tartásbeli fogyatékosságait, szerelmi kapcsolatait. Egri Vörös Csillag Filmszínház február 17—23-ig: Verdi (olasz) Egri tiózsa Filmszínház: február 17—22-ig: Verdi (olasz) Gyöngyösi Szabadság: február 17—22-ig: Hintón­Járó szerelem (magyar) Gyöngyösi Puskin: február 16—21-ig: Érettségi bizonyítvány (szovjet). Füzesabony: február 17-én: Trubadúr (olasz) 19—20-ig: A mi utcánk csa­pata (szovjet) Hatvan: február 17—20-ig: Két úr szolgája (szovjet) 21 — 23-ig: Ernst Thälmann (német) — EGER VAROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Uzelman Mária. Ma­joros József. Vágtán Gvörev. Bo­csi Julianna. Dus Eva. Haaeh Fe­renc. Kulcsár Ernő. Szabó Zsu­zsanna. Pécsi István. Fodor György. Mengyi György. Házassáqot kötöttek: Kovács István — Tóth Anna. Horváth István — Vigh Julianna. Berki Antal — Gáspár Mária. Meghaltak; Biró István. Kom- lósi Sándor. Monostori Endre Ko­vács Géza. Pilisi Löránd. Deres László, Csombor Imre. Pongrác Mátyásné. Árnyék Benedekfié. Öt éves a Mátrafüredi Erdőgazdaság A Mátrafüredi Erdőgazdaság dolgozói január végén ünnepel­ték gazdaságuk ötéves fenn­állását. Ebből az alkalomból a legjobban dolgozó erdőgazda­ságnak a „Mátrai Erdőgazda­ság vándorzászlaja a tervtel­jesítésben első erdészeknek“ kitüntetést adományozták. Az évfordulót az erdőgazda­ság dolgozói megünnepelték: Vitai elvtárs beszámolójában visszapillantott az elmúlt esz­tendő munkájára. Megállapí­totta, hogy az 1954—1955-ös gazdasági évben teljesítették termelési tervüket. Eredmé­nyesek voltak az 1954 január­jában tartott megbeszélés, ké­sőbb a termelési értekezletek. Azután megjelölte a követke­ző évek feladatait. Hangsú­lyozta, hogy az erdőgazdaság­nak vissza kell szerezni régi hírnevét, és az élüzem kitün­tetést. A beszámoló elhangzása után több dolgozót sztahano­vista oklevéllel, kiváló szak­ember, kiváló dolgozó címek­kel tüntettek ki, néhányat pe­dig pénzjutalomban részesítet­tek. Majd átadták a vándor­zászlót a tervteljesítésben leg­jobb: verpeléti erdészetnek. Kiss Gyula szervező A Szikra 1955-ben „Érdekes könyvek“ címen sorozatot in­dít A sorozaton belül megje­lenik Kozsevnyikov: ,,Taj Liu a rabló“ című könyve, amely teljes meztelenségében tárja elénk a régi Kína bűneit, lé­legzetelállítóan izgalmas em­beri sorsokat, rendőri sortüze- ket. Az orrunkat csavarja a folyami úszó börtönök fojtó le­vegője, fogunkat csikorgatja a kínai parasztok szörnyű ro­botja és a földesurak kegyet­len gonosztetteinek sora. De megismerjük azt az erőt is, — a forradalom erejét — amely végetvetett a kínai nép évszá­zados nyomorúságának, a rab­lásnak, a banditizmusnak, s a boldog jövő felé vezeti az em­beriség egynegyedét, Halle: Idegenlégió Halle, társaival együtt, mint Hitler volt katonája került az Idegenlégió ügynökeinek háló­jába. Könyvének minden sza­vából az igazság meggyőző ereje sugárzik. Az olvasó vele együtt járja Szaigom utcáit, látja az ott élő vidám fran­cia spekulánsokat. A légioná­rius feladata, hogy ezeket a gyarmati kizsákmányolókat védje, pusztítsa a szabadságért és életért küzdő indokínai la­kosságot. Közben maga is el­Caleffi: Miláné Piero Caleffi, a vallásos ér­zületű olasz értelmiségi, lelkes hazafi, ebben a műben leírja kálváriáját. Caleffi 1943 nya­rán kapcsolódott az ellenállási mozgalomba és a partizánok­kal együtt harcol a fasiszták ellen. Az olasz rendőrség el­pusztul, mert a harcban nincs kímélet, nincs megállás. Az idegenlégióba, sokszor erő­szakkal toborzott katonák kö­zött nemcsak vérengző náci tí­pusok vannak, hanem gondol­kodó, érző emberek is, akik szabotálják a harcot és végül átszöknek a vietnami hadse­regbe. s vannak egyszerűen megfélemlítettek is. Halle vé­gigkíséri néhány ember fejlő­dését, megmutatja, hogyan formálják őket az események« ól a pokolig fogja és kiszolgáltatja a Ges- tapónak. Mauthausenbe hur­colják. Caleffi leírja ezt a né­metországi poklot, A polgári olasz író művében annak az óhajának ad kifejezést: ezek a szörnyű idők ssha többé ne térjenek vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents