Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Január t. szombat. NÉPÚJSÁG Széljegyzetek az Egri Csillagok olvasása közben ZASZERETET REGË- f '? így emlegetik Gárdo­nyi nyvét a fiatalok, az ’■rop: a nők, a férfiak és az itörténészek egyaránt, Oly v, aan írt erről a legne- ne« . érzésről, amikor az .irai* ) osztály nyíltan, hazug : énr.yt övezett ünnepség ke- rot újra bebizonyította ha- át. Hazafiatlan, a nem- ie'.í t l iszolgáltató időkben a 1 aza s e retetéről, a nemzeti íség szeretetéről irt « történelmi regényt, öui volt ez a kor, mint hold ?n éjszaka, de pislogott ’ mi . ny is. A földön — £ , fizetőt féltő népnek a jövő­le vetett bizakodása, az égen — ri. csillagok, a szabadság ndököltek. S közöttük az egriek. A I IGIRÁS KÖRÜLMÉ- í.YEINÉL, két eseményt kell .figyelem >e vennünk. A millé- niumot és Gárdonyi Egerbe öveiei Az ezeréves ünnep ..lkain; * >51 kiállítást rendez­eti, air-.iy megnyitására nem '■s.vía: eg Gárdonyit Gyű­absburgokat, nem té­veszt'* te meg a hazug ünnepi Tompája, amely elta- r- jrj, az ország nyomorát, l-e., -, a meghívás elmaradása •i kisemmizettek érzését kel- ter.te . az íróban. Elítélő lafguiatát híven tükrözik fél­ti . -ei „A király-.beszédéből, me ; Cotterháltetól az ezre- dil i? epeit rosszullettem, dbi-t l ián betegen feküdtem e írja A főváros házainak jabit k • it kivilágították —Cár­it hlakai elítélően söté- I ok maradtak. Szenvedett Fe­il zene:: József ünnepeltetésén, aki p : < aí ztófát szánt apjának, a -tadságharc fegyverkészítő.- k. Egv virágüzletben ko- |; - - t rendelt, s elküldte Kál- desapja sirjára. Koszorú Bíiíóése jelképes volt; nemcsak ; sz abadi., ghősnek szánta, ha­slom í izet sírjára is, me- Yet a Habsburgok ástak és ,e 1849-ben. t árdonyi, mint iró is reagált vekre. Egyik későbbi rétin kajában így emlékezik vissza 1096 május 2-ára: „En akkor (ina gondoltam, hogy élete n ín ! -alevő a ma­i/yű-T " ' ki efzésitGKf <t fnui^ »óttáxipcsoíúsáríi for- zafordítom a jelen t&krét a > ült századok felé; *i or.akat '.ámasztok fel, s a rt< ,5í élő v adék kezét belete- *xtn- ez ős-ipáéba.“ A jelenben Tt>;r: látott vigasztalót, feleme. nely erőt ad, csak alált. Ez az elhatá- *s. — 1 ogy tftr*«n6lmi re- t t f-.-g ír- — Egerbe izálódott. Bró- i" I .. .....( anácsára 1897 )ú­r„ , i költözött Egerbe. !' ■! ; id lt a főváros zajá­ul. : yi lát már csak az ö .ngzúgás zavarta. E i ; 'é lelmi áros nagy hatással ,7 ti 1 A vár, a híres ■gy a sok templom Az első. De beszél­őn értől maga Gárdonyi: ■ oq -mtam, hogy Eger őzé telepedhettem. ïz 1 sáros '■ magyar dicsőség a ' : ■ en kő a hazaszere­■ v >:? i imzeti kötelesség­"ó ó ! i 8 nne. És én e romo- E: . remiil e mindennap ét­er i árt nak évszázadokon át .vjor icsöségét és haza­r . ‘í:u . regényt akart ír. a ándéka Egerben 1 : ét ti. .alommal telítődött: ■ <ozz. fogét -.Z 1552. évi hősies /arv :■ Ic'c-.o megírásához. Az • v száradó! dacoló várro­ti„.Gárdonyit, • - nem cégedett meg a ? : *. J llettel. Nem vala­koma - us — misztikus *•■* ! :olt eseményről ; r: í--,i néma valóságot ékíteni. A törté- ■> * : - ben is törekedett ; •« 1 izmusra, Két évig, 1897 *r ől 1899 október t legnagyobb al- láx E nélyülten tanul- selekmény korát, a többi között a 1 ár idevonatkozó fH 5. század irodal­fj-1' • i ;t Tinódi „Egervár ‘ tló ének"-ét, és a k i iró!. nunkáit. A tör­li'■ % alapelve volt. I 8" eke ;t róla: „Nem ír- '■ek ■ e .i év számit, míg e ••7-; . rtam, igaz-e. Nem fninu.l: egy egy öklévé ada- ;, ri, -níp a magam s.emével n ttom azt levé tárban, tű, mban. Nem fes-ek le •a lg magam is ott l in. rí, -. Hogy Török Bá­li M ,’ii ról, a Hé; :mony­ról igazat írhassak, lementem Konstantinápolyba.“ A való­ságos tények iránti ragaszko­dás és egészséges írói fantá­zia — így született meg az Eg­ri csillagok. A TÉMAVÁLASZTÁS ön magában is jelentős. Eger vá­rát nem Ferdinánd serege és nem az egri püspök katonái védték meg. ök nem adtak se. gítséget, pedig tudták, hogy itt dől el az ország sorsa. A nép honvédelméről ír Gárdonyi, mert a nép törte meg a török hatalmat. A névtelen hősöket tette halhatatlanná, akiket nem idézett fel az ezeréves országot ünneplő áruló — úri Magyarország. Nem főúri lova­gok védték a várat, handm job­bágyivadék Bornemissza Ger­gelyek, nem kitalált Dobó Ka ticák, hanem hazájukat és csa­ládi fészküket féltő egyszerű asszonyok. Ezzel kapcsolatban érdekes epizód történt Gárdo­nyival. Vonaton utazott s be­szédbe keveredett Szederké­nyi Nándorral, aki megírta He­ves vármegye történetét. Sze­derkényi panaszkodott, hogy nem talált az egri nőkre vo­natkozó adatokat. Gárdonyi erről. így vélekedett: Szeder­kényi „kesztyűs grófnőket, skófiwmos, sisakos Zrínyi Ilo­nákat és más bájos nemesi höl­gyeket szeretett volna a tör­ténelem homályából kiszedni és leírni a vár hős védőinek, s hogy ilyeneket nem talált, arra mondta, hogy semmi ered­ményre nem jutott a kutatásá­val“. Amit nem akart felku­tatni Szederkényi, azt felku­tatta Gárdonyi. Magánkönyv­tárában is több adatot talált, melyek szerint a várvédő nők a katonák feleségei, a város és a környékbeli falvak asszo­nyai, leányai voltak. „Megta­láltam — írja — hogy a híres ostromban csaSkugyan vitéz­kedtek nők, ha nem is grófnők, nem is nemesrendűek, de mind magyarok.“ Az egyszerű em­berek diadala volt a török el­űzése, akik követekezetesen és elszántan harcoltak, akik meg­esküdtek, hogy a haza meg­mentése vagy a hősi halál le­het sorsuk. Akadtak olyanok is, akik a közelgő törrtfe vesz-ídelemtől úgy akar;..«, megmenteni az országot, hogy hol a némethez, hol a törökhöz pártoltak. Tö­rök Bálint kezdetben Ferdi­nánd híve, majd amikor a né­met magának akarja Budát, a törököket hívja segítségül. S amikor a török csellel elfog­lalja Budát — Török Bálintot rabláncon vitték Konstatiná- polyba. Sorsa tragikus volt, sokan benne bíztak, de hely­telen politikája nem vált a nemzet javára. Az ő példája is azt bizonyítja, hogy csak egy út volt: odaállni a várvédők mellé, s harcolni mindkét el­lenséggel. GÁRDONYI STÍLUSA mél­tó kifejezője a regény nagy­szerű eszméjének. Legfeltű­nőbb vonásai: a népiesség, a nagy kifejező erejű, tömör fo­galmazás és mondatainak dal­lamos csengése. Elbeszélni, mint Mikszáth, ő is a néptől ta­nult. Tanulmányozta és tudato­san használta fel a népi kifeje­zéseket, írásaiban az élőbeszéd visszaadására törekedett. A népnyelv egyszerűségéről a kö­vetkezőket írta: „Figyeld meg a népet: milyen kerekek mon­datai. Hogyan helyezi előbbre vagy hátrább a nyomatékos és nem nyomatékos szót. Soha nem hallasz tőle mellékmon­datokkal és közbeillesztett mondatokkal gubancolt 15—50 vagy még több szavas monda­tot.“ A népi gondolkodásmód és a népi beszéd ábrázolása, ez jelentette azt a stílus-forradal­mat, melynek elindítói közt Gárdonyinak is jelentős sze­repe volt. Regényeiben — így az Egri csillagokban is — az esemé­nyek gyors előrevitelét tartja a legfontosabbnak. A cselekmény hátterét csak felvillantja, ter­mészetleírása is jellegzetes. Jókaitól eltérően természeti ké­pei alig néhány sorosak, csak annyit és úgy ír a természet­ről, amennyit a cselekmény és a jel '.emábrázolás megkíván. Még a legkisebb művészi kép­ben is ott rejlik az eszmeiség. Például, amikor Gábor pap és Bornemissza Gergely előtt fel­tűnik Török Bálint vára- „Az Almáspatak nagy tóvá széle­sült vize csillant meg előttük. A víz közepén a barnafalú vár­fok kiugró 'bástyája büszkén szemlelte magát a víz tükré­ben. Nagy lúdfalkák fehérlet­tek a vizen mindenfeléA kép a biztonság érzését kelti fel az olvasóban. Az előzmények­ben elénk tárul a törökdúlta ország siralmas állapota. Török Bálint udvara ennek az ellen­téte. A vízben magát büszkén szemlélő várfok, a tóban úsz­káló lúdfalkák békés hangu­latot tükröző rajza Török Bá­lint erejére utal. A vár külse­jének leírása is tudatosítja, hogy itt nem az országdúló török az úr. Erről Gergelyek csakhamar meggyőződnek, amikor látják, hogy a retten­tő erejű magyar úr játszi köny- nyedséggel győzi le török fog­lyait Milyen nagyszerűen fe­jezi ki az ostrom előtti feszült­séget, a következő kép: „Szep­tember 9-én nem sütött fel a nap. Az eget szürke felhők ta­karták. A Mátra ormai is mintha elvesztek volna. Az idő olyan volt, mint a kényes gyer­mek arca, aki sírni akar, csak azt kell még kitalálnia, hogy miért sírjon?“ A viharelőtti csend a török támadását meg­előző drámai légkör kifejező­je. A megkapó gyermekarc ha­sonlat a vihar, illetve az ost­rom bármely pillanatban való megkezdődésének művészi ér­zékeltetése. így alkalmazza Gárdonyi a természeti képe­ket, így hozza őket szoros kap­csolatba a cselekmény jelle­gével, hangulatával. A stiláris elemek közül ki­emelkednek hasonlatai. Ez is népies vonás Gárdonyinál, tud­juk, hogy a nép szereti a szem­léletes képes beszédet. „Olyan az orcája, mint a fehér szegfű“ — hasonlítgatja Gergely Cecey Évát. A népdalok stílusfordu­latainak és ritmusának hatása érződik a regény ilyen helyein. A gyermekeket csalogató Ju- murdsák jellemét egy hason­latba sűríti: „Úgy vigyorog mintha harapni készülne“. így már a regény elején megis­merjük Jumurdsák jellemét. Dobó esküje alkalmával egy hasonlattal nagyszerűen feje­zi ki rendíthetetlen hazasze­retetét: „Ha olyan ijedős vol­nék is, mint a szarvas, hogy akármiféle ebfalka csaholása megremegtetne, mikor nemze­tem sorsáról van szó, megállók és ellenszegülök.“ A mondat­szerkezet ünnepélyes hangu­lata Kossuth szónoklatait jut­tatja eszünkbe. A regény alak­jait nagyszerűen jellemzi az egyéni nyelvhasználattal. Var­sányi, Dobó kéme a többi kö­zött így számol be a török tá­borban látottakról: „De bizony ténta, kapitány uram, valósá­gos jó fekete ténta. Valami babból főzik, s olyan keserű, hogy még másnap is pöktem tőle, mikor megkóstoltam.“ A feketekávét akkor még nem ismerő magyar paraszt beszé­de ez, ízes, zamatos, népi be­széd. A beszédből is megtud­A HOLDFÉNYBEN szik. rázó hó nappali fényben für­dette a hegyek között meg­húzódó kicsi falut. Már éjfél­re járt, de az egész falu éb­ren volt. Vitéz Kovács kocs­májában három cigánybanda húzta, messzire hallatszott a mulatók nótája. A hóban ta­posott kis ösvény csikorgóit a fényesre pucolt csizmák, a szorosra fűzött cipők alatt. Sokan a hálaadásra igyekeztek. Az óévet búcsúztatta a falu, ki a templomban, ki a kocs­mában. Birkás Péter, a falu bírója kilépett a nagy vaskapun, de mielőtt a falu közepe felé vivő útra rálépett volna, még visszakiabált feleségének: Úgy legyen minden, ahogy mondtam, nehogy valami baj legyen — s felesége sipítozó válaszát meg sem várva, a parókia, a főjegyzői lakás felé fordult. — Még csak az hiány­zik, hogy valami ne tetszen a plébános úrnak, vagy a nagy­ságos főjegyző úrnak, ha már úgy megtiszteltek, hogy ná­lam szilvesztereznek — mor­fondírozott magában, meg­megcsúszva, vagy a beszede getett szilvóriumtól, vagy a rosszul kitaposott úttól. DE NEM KELLETT félni Birkás Péternek. Termetes felesége alaposan kitett magáért. Éjfél után, mikor a zsíros vacsorát, egy jó pár üveg szilvóriumot és még két demijon bort lenyakalt a társaság, látszott, hogy igen otthonosan vannak a nagy­juk, hogy Varsányi nem ne­mesember, mert „ténta“ „pöktem!! kifejezéseket csak a népnyelvben találunk. Szinte végnélkül sorolhatnánk a nép életéből vett hasonlatokat, és sajátos kifejezéseket. Gárdonyi nagyon sokszor hangoztatta, hogy a magyar nyelvnek egyik legfeltűnőbb vonása, a tökéletes ritmus. Az Egri csillagokban is jelentős számú ritmizálható mondatot találunk. Néhány példa: „Az erdőben /jártak/ patakra/ ta­láltak“, „nem látom /én többé/ szép Eger/ városát“, „lovát a /kezéről/ senki el/ ne hagyja!“ Érdekes, hogy a ritmizálható mondatok 12 szótagosak. Ez arra enged következtetni, hogy a regény írása közben Tinódi históriájának dallama csengett Gárdonyi fülében. A RÉGIES NYELVHASZ­NÁLAT felidézi bennünk a 16. század levegőjét. Találkozunk a maitól eltérő szórenddel és régies igealakkal: „Irtanak pe­dig dkkor esztendő számának 1541-et“. Egy-egy kifejezés régi jelentésben használ. Jumurd­sák így beszél Gergelyről: „Azt mondták pénzre van szüksége, hogy Egerbe megy és eladja egynémely arany- és ezüstmarháját!“ Itt a „marha“ kifejezést nem a mai értelem­ben használja Gárdonyi. A 16. században még vagyont, érté­ket, kincset jelentett ez a szó. Úgy is jellemzi a múltat, hogy összehasonlítja a jelennel és bizonyos ellentétet állapit meg a két kor között. Például a vár­ban a borbélyok ápolták a se­besülteket. Erről megjegyzi az író: „Orvos? Széles ez ország­ban sincs annyi, mint ma csal egy megyei városkában is.“ Helyesen járt el az Ifjúsági Könyvkiadó, hogy az Egerben rendezett Ifjúsági Béketalál­kozó alkalmából újra kiadta Gárdonyi halhatatlan remek­művét, amely már nemzedéke­ket tanított és fog is tanítani a hazaszeretetre. SZABÓ ZOLTÁN főiskolai tanársegéd Felhívás Valamennyi szakszervezeti, falusi, iskolai sportkör figyel­mét felhívjuk, hogy az évvégi beszámoló jelentéseket (tervje­lentéseket), valamint MIIK-je- lentéseket január 3-ig az illeté­kes járási, városi TSB-re küld­jék be. TTIT-HIREK A TTJT január hónap folya­mán „méhészeti tanfolyamat“ indít. Részvételi díj 10 forint. Jelentkezni lehet a társulat irodájában. (Eger, Vöröshad- sereg útja 4. sz.) J/riLÁM* /. miért. *#'■ & Nem tudni, miért az Gyöngyös — Hatva; — Nagykő kényes-i autóbusz IV&nffyösá menetrendszerínt ; iVffÛt t>ÙT Nem tudni, miért mindet kinek kt kell szál iií belőlr a busz elvonul {furái j üzemanyagért.. -. Nem tudni, miért rendxu int ilyenkor jönn k ráy hofit l? feiet je vagy notorhibáj jan a kocsinak, s ïmèatt*ver egyszer órákig h i.» váfnú félóra helyett. Nem tudni, miéri dt ï1-w- VAUT várótermi '■J rendei gének nincs annyi -itnivá hogy legalább kite a i’j garázsba. — meddig tart az autóbusz javítása, s er t~-, v tassa a nagyszámú utazóközönséget. Jó volna tudni, miért...! Zimány Imre Szvorényi utca 54. szám alatti lakos december 21- én idézést kapott Eger város tanácsától, melyben felszólítják, hogy 189.— forint szemétdíjat azonnal fizessen ki a városi ta­nácsnál. Másnap, december 22- én ugyanazon szervtől, ugyan­olyan nyomtatványon felszólítot­ták, hogy az első emelet 17. sz. szobájában 116.— forint szemét- díjat fizessen ki. Vajon milyen ala ■ városi tanács illeték : a szemétdíj kiveté ha napról a másikra 1 kül is 70 forinttal cs : i m étdíj? A dologi külön érc ssé hogy a Szvorényi ut- n kaszán a városi tan. cs Kö tasâgi Vállalata egy Ián viszi el a szemetet! Közlemény A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1108/1954. sz. határozatával a Heves megyei Vendéglátóipari Trösztöt 1954 december 31-gyél megszűntet­te. Jogutódjául ez egri Ven­déglátóipari Vállalatot jelölte ki. Felhívom az illetékes szer­veket, hogy a He ; me Vendéglátóipari Tr< ttel csolatos követelése t 8 pori belül a jogutóé váll, hoz jelentsék be, Deák János Heves megyei tanác ser. c PÁLYÁZATI FELHÍVÁS hazánk felszabadulásának 10. évfordulója al aim't képzőművészeti alkotásokra A pályázati művek lehetnek festmények, grafikai is pastellkészífcmények, valamint szobrászati alkotások. Pályázati dijak: I. díj 3000.— Ft II- díj 2000.— Ft III. díj 1500.— Ft IV. díj 1000.— Ft A pályázatra beérkezett alkotások fejezzék ki meg. ónk minden rétegének, üzemi munkásainknak, dolgozó paraszt­jainknak és értelmiségünknek felszabadulás óta m gvaltozof életét. Az alkotások juttassák kifejezésre dolgozó népi Szovjetunió iránti szeretetét és a béke megvédéséért törhetetlen harcát. Hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára hii rtr lyázat beküldési határideje: 1955 március 15. A művek . megyei tanács VB népművelési osztályára kell beküldt e.; Szilveszteri „mulatság // ságos vendégek. Galagonyás plébános vastag karja a fő- jegyzőné petyhüdt nyakát ölelte és tele torokkal ordí­totta: pe-pe-pertli, pe-pe-pert­li... A főjegyző úi aki az adóügyi jegyző feleségének tette a szépet, nagyokat csuk­lóit a gvönyörtől. (Az adóügyi jegyző, akinek a gyomra nem bírta a zsíros ételt és az italt, minden koccintás után úgy rohant kifelé mintha végre­hajtani igyekezne.) Birkás Péter elégedetten böffögött: új év után előhoza­kodók a legelőüggyel, s biz­tos, hogy nyolc holdacskát ragasztok a 42 holdhoz, kerek ötven hold lesz... Félszáz hold. Ez már mégsem 42. Félszáz hold! Csak a bíróné volt elégedet­len. Mennyit tudnak falni, meg inni ezek az urak. Med­dig eltartott volna ez, amit itt ezek megzabálnak. Úgy isznak, esznek, mint aki soha nem evett, soha nem ivott. A bíró látta felesége irigy pil­lantását a fenékig ürített poharak után és dühösen morgott: ez a mafla asszony semmit nem ért a politikához, hiába bíró az ura. HÁROM ÓRA FELÉ fá_ radni kezdett a társaság. Az adóügyi jegyző sárga is volt. meg zöld is. A sok szalad­gálástól, meg attól, amit a fő­jegyző úr a feleségével csinált. Nagyon-nagyon elkalandozott már a főjegyző úr keze. Az adóügyi nerr mert szólni, mert most lett megígérve, hogy újév után nyolc pengőt javítanak neki. A plébános úr szeme is tapadozott már, a fejét alig bírta tartani. Ekkor kétszer, háromszor valaki halkan megkopogtatta az ajtót s belépett az öreg Pádár. a falu kőművese. Illen­dően köszönt, boldog újévet kívánt a nagyságosoknak, majd a bíró föléhez hajolt, súgott valamit. A bíró az öreg vállára csapott és a társaság­hoz fordulva nyakra, főre dícsérgetni kezdte az öreget. — Ez aztán egy rendes ember. Tegnap este üzentem neki, hogy kidőlt a füstölő oldala s már meg is csinálta. Nagy­szerű ember vagy öreg. Tudod, mi a tisztelet, nem sajnáltad még a szilveszteredet sem. Lámpa mellett csinálta meg a füstölőt — mondta büszkén, ezzel egy pohár pálinkát nyo­mott a kőműves markába. Az hidegtől dermedt kézzel emelte fel a szájához. A kime­rült embert megrázta az üres gyomorba menő ital. A társa­ság hatalmas hahotára fakadt Töltsön még neki bíró uram. hadd legyen boldog újéve — ordította a főjegyző. AZ ÖREG PADAR ^ badkozott, szabadulni próbált, hogy várja az asszony meg a gyerekek. de egymásután nyomták kezébe a poharat, és kórusban biztatták. Az öreg Heves megyei 1. ivott, nem mert ellentmonda­ni. Úgy óHt ott mé -ÚJ, mal­tertól telefröcskölt iájával szemébe hulló ősi i.ajávai, roggyanó lábakkal a részeg társaság között, mir er y öreg tölgy, amelyet a s: rá-:. — A bakancsába töl on neioi bitó uram, a baki -csái-á üvöltötte részeg hat ín ü fő­jegyző. — A bi. .ancsából igyon — követelte .bőgve ■> mulató társaság. A: adóü, • rángatta le az öreg lábáré széttaposott bakancsot ú h minél kevesebb folyjon belőle, ketten is emelték öreg szájához nagy ordítoz r Sál: Le-le-le fenékig A m alázott öreg félig ájul om ny te a bűzös folyadékot, mer \ szeme rémülten nézi a mu’: tokra. „Iszik a i erste“ üvöltötték. S a kőműves iv..‘ . szája két széléről ruháját, csurgott az ital, borostás ar­cán elernyedtek sz izmuk. Sikítva nevettek az : iszonyok, hasát fogta a pléh: s. köny nyeiket törölgették a vendé­gek Amikor az utolsó kortyot is lenyelte, kitántorgott az r. ■ n az öreg kőműves. Bakan­csa és a mulatók kacaja száiíí utána. A hideg lép -sőre ülve, bakancsába dugta ábát és elindult a füstöli felé — a szerszámokért. De jutott, csak az istállóig. istálló mellett arccal a he : bukot t, megpróbált -felállni de n o bírt. Elaludt. Regg lakuk meg szegényt, de ükkor már nem volt benne elet. Meg­fagyott. Pa : >p János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents