Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-30 / 9. szám

2 NÉPÚJSÁG 1955 január 30 vasárnap pÁn tépítés Megfeledkeztek az eredményekről is besz( a pétervásári járás aktívaülésén Parttltkarok, tanácselnö­kök, DISZ-titkárok, ÜB-titká- rok és vállalati igazgatók, kö­zel 150-en gyűltek össze ja­nuár 21-én a pétervásári járás területéről a járási kultúr- házban, hogy résztvegyenek a járási pártbizottság által ösz- szehívott nagyaktíva-értekez- leten. Az aktívaértekezlet cél­ja az volt, hogy ismertesse az 1954-ben elért eredményeket, rámutasson a hiányosságokra, s megadja a feladatokat 1955- re, hogy ez az év még több, még nagyobb eredményeket hozzon, A beszámoló — melyet Tóth György elvtárs, a járási párt­bizottság titkára mondott — megemlítette — (igaz, hogy rö­viden) az 1954-ben elért ered­ményeket. Lényegesen javult pártszervezeteink vezetőinek, tagjainak munkája, a járás pártszervezetei erősebbek, egy­ségesebbek lettek. Ennek köszönhető, hogy fo­kozódott a tagok aktivitása, bátrabb a bírálat. A párttagok — de a pártonkívüliek — me­részebben mondják el vélemé­nyüket. A szervező munka javulása elősegítette a pártépí­tést. a tagjelöltfelvételt, a tag- díjfizetést. 1954-ben a járás pártszervezetei 51 tagot és 37 tagjelöltet vettek fel, míg a tagdíjfizetés általában 96—97 százalékos volt. Helyesen foglalkozott a beszámoló a társadalmi tulaj­don védelmével, melynek ha­tása a hozzászólásokban is megmutatkozott. Szabó Ber­talanná, a fedémesi Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke el­mondotta, hogy „Fedémesen egyesek Csáki szalmájának nézik a termelőszövetkezet va­gyonát. topták a diót, s mikor a mezőőr megszólította, őket, csak az volt a válaszuk: „sza­badság van“. Elmondta azt is, hogy „a község harangozója azzal állított be hozzájuk: ha jár háztáji gazdaság a tsz-ta- goknak, a traktorosaknak, a tanítóknak, akkor jár a haran- gozónak is, hisz az is a község embere. Mivel tartalékföld már nincs, adjon hát háztáji földet a tsz. A tsz vezetői az­tán megmagyarázták neki : „eddig is tudott harangozni háztáji gazdaság nélkül, ezután is húzza a kötelet, úgy mint eddig, föld nélkül!“ Bakondi Ernő elvtárs, a recs­ki Állami Erdőgazdaság igaz­gatója elmondotta, hogy elsza­porodtak a falopások, s a hi­ba az, hogy nem is tartják bűnnél; a falopást. A hozzá­szólók kérték, hogy igazságügyi szerveink nagyobb eréllyel jár­janak el a társadalmi tulaj­don fosztogatói ellen. A pétervásári járásban hosszú idő óta nem tartottak aktívaértckezletet. Ezért nagy pozitívuma a járási pártbizott­ság munkájának, hogy január 21-én megrendezték ezt. Nö­velte az ülés sikerét az, hogy a 170 meghívott közül — no­ha nem könnyű eljutni a téli. havas, síkos úton a Mátrából Pétervásárra — 150-en meg­jelentek. Látszik, jó volt a szervezés, a pártbizottság érzi a felelősséget a rábízott mun­káért. A beszámoló elkészítésé­ben is nagy munkát végeztek a pártbizottság munkatársai, tagjai. Három-négytagú bri­gádban a járás minden alap­szervezetének, üzemének és vállalatának munkáját feldol­gozták. Hibát követtek el azon­ban, hogy a feldolgozásnál csak a hiányosságokat keres­ték. Ebből ered aztán, hogy alig számoltak be eredmény­ről, míg a hiányosságokat 15 odalon át sorolták fel. Emiatt pesszimista hangulat jellemezte az értekezletet, s ez megmutat­kozott a hozzászólásokban is. Többen nem a munka megja­vításával kapcsolatban szólal­tak fel, hanem elpanaszolták, hogy községükben, üzemüknél melyek a hibák, azok megoldá­sára azonban már nem hoztak javaslatot, látszott, hogy fe­lülről várnak segítséget. Pedig nemcsak a hibák fel­tárásával lehet azokat kijaví­tani, hanem az eredmények ismertetése is lendületet ad az újabb munkához, segítséget a hiányosságok megszüntetésé­hez. Meg kellett volna mon­dani a beszámolóban, hogy az 1954-es év hasznos volt, csak elenyésző volt a hiba, mely gátolta a jó munkát. Hiányzott a beszámolóból an­nak értékelése is, mi az oka, hogy az alapszervezetek nem hajtják végre maradéktalanul a Központi Vezetőség határo­zatait, nom rendszeres a tag­gyűlések megtartása és az ok­tatásról közel 300-an hiányoz­nak. Azt ugyan megállapítja a beszámoló, hogy „Recsken csak a pártonkívüliek járnak az előadásdkra, és hogy Szaj- lán helytelen nézeteik alakultak ki“, azzal azonban már nem foglalkozik, mit kell tenni ezek megszüntetéséért, hogy min­denütt megjavuljon az okta­tási fegyelem, s emelkedjen az előadások színvonala. Nem foglalkozott a beszámo­ló kielégítően a kollektív ve­zetéssel sem. Megállapítja ugyan, hogy „a beszámolókat kollektíván készítik el“, de nem értékelte, hogyan nyilvá­nul meg a kollektív vezetés a gyakorlati pártmunkában. Pe­dig nem ártott volna ezzel töb­bet foglalkozni, mert nincs minden alapszervezetben biz­tosítva a kollektív vezetés, sok helyen még egyéb területen sem tartják be a pártdemok­ráciát. A rövid, villámszerű vizs­gáitok következménye az is, hogy nem tudták feldolgozni a párthatározatokat, s nem el­lenőrizték azok végrehajtását az alapszervezeteknél. Pedig a jó munka egyik feltétele, hogy az alapszervezeteknél a párt- munka frontvonalában hogyan hajtják végre ezeket a határo­zatokat. Igen keveset beszélt Tóth elvtárs a pártszervezetek meg­erősítéséről, a tömegkapcsola­tok szélesítéséről. Elmondotta ugyan, hogy nem kellően se­gítették a pártszervezetek az MNDSZ-t, a DISZ-t, a szak­szervezetet, s a többi tömeg­szervezetet. Azt is elmondotta, hogy ezen a jövőben változtat­ni kell. De a Hazafias Nép­frontról a 19 oldódás beszámo­lóban egy szó sem esett. Pedig lehetetlen most nem beszélni a népfront munkájáról, hisz ez az a, hatalmas mozgalom, me­lyen belül foglalkozásra, val­lásra, nemre való tekintet nél­kül minden becsületes magyar ember dolgozik, politizál, ter­vez. Mivel a beszámolóból ez kimaradt, bizony a hozzászólók sem emlékeztek meg arról, ho­gyan dolgoznak náluk a közsé­gi népfront-bizottságok, hogy programjuk, munkájuk nyo­mán, hogyan alakul, épül, szé­pül a falu, hogyan formálód­nak az emberek. Nem értékel­te a beszámoló a felszabadulá­si verseny eredményeit sem, pedig ez egyik biztosítéka az 1955. év termelési sikerének. Leggyengébb volt a felada­tok megadása. Amilyen nagy munkát fordított a járási párt- bizottság a beszámoló össze­állítására, a hiányosságok fel­sorolására, úgy elhanyagolta, vagy inkább nem jutott ereje már a feladatok megadására. Megelégedtek azzal, hogy el­mondják: a hiányosságok meg­szüntetése a beszámoló tartal­mából, azaz a hibákból — kö­vetkezik. Végső fokon hiányosságai ellenére is pozitívan kell ér­tékelni a pétervásári járás pártaktíva-értekezletét. Első­sorban azért, mert megtartot­ták és ilyen nagy számban vettek részt a meghívottak. Pozitívuma az is, hogy olyan fontos kérdésről, mint a tár­sadalmi tulajdon védelme, élénken beszéltek, szükségessé­gét érzik, hogy ezen a terüle­ten meg kell javítani munká­jukat. Most az a feladata a já­rási pártbizottságnak — de az alapszervezeteknek és aktívák­nak is — hogy vegyék figye­lembe a községi aktívaülések anyagánál azt is, ami a járási értekezlet anyagából kimaradt. Ismertessék az eredményeket, a módszereiket, mondják el, hogy az 1954-es esztendő sok eredményt hozott, de a párt- határozatok végrehajtásával, a kollektív vezetés megszilárdí­tásával 1955-ben még nagyobb lendülettel kell pártszerveze­teinknek foglalkozni. A kom­munistáknak igen nagy fel­adatuk van ebben, melyet csak akkor lehet végrehajtani, ha a szervezetek egységesek, a ta­gok tanulnak, képezik magu­kat, s minden * erővel' a Köz­ponti Vezetőség határozatainak végrehajtásáért harcolnak. Az aktívák fogjanak újult erővel munkához, oldják meg sikerrel a feladatokat, s halad­janak győztesen előre az új szakasz politikájának megvaló­sításáért, Bódi János A DÍSLfíatalok küldő ttválasztó-gyüléséről BÜKKSZÉKEN Január 23-án tartották kül­döttválasztó taggyűlésüket a bükkszéki fiatalok. A szerve­zet létszáma az 1954. februári statisztika szerint 26 fő, a mostani gyűlésen mégis több, mint 80 lelkes ifjú jelent meg. Megválasztották titkárnak, egyben küldöttnek is a járási értekezletre Vancsó Jenő ag- ronómus elvtársat. A vezető­ségbe is több lelkes fiatal ke­rült be. A vezetőség elnöké­nek a 34 éves Kovács Béla elvtársat választották, aki ed­dig is szívügyének tartotta a fiatalokkal való foglalkozást. A jövőre nézve is szép ter­vei vannak a fiatalok nevelé­sére, segítségére. A fiatalok lelkesedését mu­tatja, hogy zenekart szervez­tek Pozsik Pista bácsi vezeté­sével. Még a hét folyamán megkezdik az Úrhatnám pol­gár c. háromfelvonásos vígjá­ték tanulását Ferenc Imre pe­dagógus vezetésével. EGERCSEHIBEN Az egereseiit DISZ-fiatalok január 25-én este 6 órakor tar­tották küldöttválasztó taggyű­lésüket. Hat óra előtt közel 80—100 fiatal várta a gyűlés megkezdését. A beszámolót Utasi elvtárs, a DISZ-titkár tartotta. Méltatta a kongresz­hogy elősegítik a mezőgazda­sági határozat végrehajtását. Egercsehi mellett egy juhtartó vállalat van. Elhatározták, hogy a vállalat gazos legelőjé­ből 20—30 holdat rendbehoz­nak. Csatlakozott a sajtóterjesztési versenyhez a hatvani járási pártbizottság Elfogadjuk a gyöngyösi já­rási pártbizottság sajtóterjesz­tési versenyfelhívását, s azt az­zal akarjuk módosítani, hogy járásunk területén minden községben 100 százalékig tel­jesítjük az előirányzatot, s azon felül 280 pártsajti) új elő­fizetőt szervezünk. Elősegítjük az előfizetők gyűjtését azáltal, hogy a sajtóban megjelent fon­tosabb cikkeket ismertetjük. Hatvani járási pártbizottság. A hatvani járás dolgozói örömmel látogatják a gazdaköröket Hatvan városában mintegy 150 taggal már régebben meg­alakult a gazdakör. A tagok ér­deklődését különösen a gyü­mölcstermelés és a kertészeti szákkör munkája keltette fel. A városi tanács és a városi pártbizottság támogatásával szép helyiséget kaptak, ahol a dolgozó parasztok esténkint, vagy napközben összejönnek, s megbeszéléseket tartanak. A járás több községében is alakult már gazdakör. Nagy- kökényesen, Nagyrédén, Lő­rinci községben pedig szerve­zés alatt van. Az Apc és Bol­dog községi gazdaköröket nem­csak mezőgazdasági, hanem ipari dolgozók is felkeresik. A gazdakörök részvevői most a tavaszi előkészületekről, a ta­vaszi munkákról beszélgetnek. BUZMA SÁNDOR Hatvan A silúzási verseny megyei győztese a Herédi Micsurin TSZ DISZ-csoportja szus jelentőségét, beszélt a ter­melésről. a *!c.talok kulturális igényeinek kielégítéséről. Fog­lalkozott a DISZ-szervezet új munkamódszerével. Sók érté­kes javaslatot terjesztett a tag­ság elé. Egy átalakításra váró épületet társadalmi munkával és az üzem segítségével DISZ- helyiséggé alakítják. Az épü­let környékét parkosítják. A fi­atalok elhatározták, hogy ja­vítják a politikai iskola szín­vonalát is. Az úttörőkről sem feledkeztek meg, velük dolgoz­tatják fel Egercsehi 10 éves fejlődését. A bányában a fron­ton, a szállításnál, s a gépmű­helyekben ifjúsági brigádokat alakítanak, s munkájukat rend­szeresen érttkalík. Vállalták. Az országos ifjúsági silózási verseny véget ért. A DISZ-me- gyebizottság. valamint a me­gyei tanács állattenyésztési osz­tályának jelentése szerint me­gyénkben 30 DISZ-szervezet, 586 fiatallal vett részt a ver­senyben. Ezenkívül több száz fiatal segítette a silózási mun­kát. DISZ-szervezeteink a ver­seny során 19 380 köbméter silótakarmányt készítettek. Eredeti vállalásukat, 1720 köb­méterrel teljesítették túl. Az állami gazdáságok, termelőszö­vetkezetek és egyénileg gazdál­kodók fiataljai nagyban hozzá­járultak ahhoz, hogy a megye 155 százalékra teljesítette siló­zási tervét. Megyénkben első lett a he­rédi Micsurin TSZ DISZ-cso- portja. Jutalomképpen a DISZ Központi Vezetőségtől egy tel­jes röplabda-felszerelést kapott. A csoport vezetője, Juhász Mi­hály pedig megkapta a DISZ KV dicsérő-oklevelét és egy fényképezőgépet. Második a kiskörei Dózsa TSZ DlSZ-szer- vezete, amely jutalomként egy rádiót kapott. A silózás véget ért és máris új, nagy feladatok várnak fiataljainkra, a DISZ II. kongresszusára való felké­szülés. Lakatos Erzsébet DISZ-megyebizottság Min’sitsrtanácsi határozat a hús ás tejbead isi kötelezettség előzetes megállapításának egyszerűsítéséről Az 1953. évi törvényerejű rendelet értelmében minden év szeptember 30-ig kell megtár­gyalni a termelőkkel a követ­kező évi hús- és tejbeadási kö­telezettséget. Ennek egyszerűsítésére a Mi­nisztertanács engedélyezi, hogy a begyűjtési megbízottak az 1956. évi hús- és tejbeadást, azt 1955. évinek végleges megálla­pításával együtt, 1955 február 1. és március 31. között tár­gyalják meg a termelőkkel. Baráti találkozás Bratislavában A csehszlovák, osztrák és magyar fiatalok január 22— 23-án Bratislavában gyűltek össze baráti találkozóra. Első ízben találkoztak a Duna-táj három népének fiai és lányai, hogy elmondják egymásnak tapasztalataikat. Európa ifjú­sága egységben a békéért, Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen — ez volt a ta­lálkozó jelszava. A találkozón különböző politikai nézeteket valló, elveket követő és hir­dető fiatalok vettek részt, s a találkozók mégis mély, forró baráti légkörben zajlott le. Ezt a légkört nemcsak a holnap­ba vetett bizalom, hanem a tegnap emlékei tették ily me­leggé, barátságossá. A történelem küzdelmeiből sok jutott az osztrákoknak, magyaroknak, szlovákoknak és cseheknek. Az emberek, s különösen az egyszerűbb em­berek, akik verejtékes munká­jukkal teremtenek jobb éle­tet, akiknek a család, a gye­rek és az otthon melegsége je­lenti a boldogságot, nagyon nehezen felejtenek. Nem felejtik el a pusztító bombák vijjogását, a síró anyákat, az éhező, nyomorgó gyermekeket — Nem, nem felejtettük el — mondotta Wachs, az oszt­rák ifjúság egyik képviselője —, hogy a hitlerizmus első ál­dozata Ausztria volt, hogy Nyugat-Németország élén ma ugyanazok az erők állanak, amelyek a század folyamán kétszer sodorták Európát há­borúba s e tettükért a nem­zeteknek drága vérrel kellett fizetniük. A találkozón résztvevő oszt­rák, csehszlovák és magyar fiatalok egyetértettek abban, hogy Nyugat-Németország fel­fegyverzése súlyos veszély Európa népei számára. Egysé­gesen állást foglaltak a Béke Világtanács irodája legutóbbi bécsi ülésének felhívása és ha­tározatai mellett. Ígérjük nektek — mondták fiatal osztrák barátaink —-, hogy minden erőnket latba- vetjük a nyugatnémet milita- rizmus elleni harcunkban, or­szágunkat nem szabad harc­térré, nem szabad új háború ugródeszkájává termi. Közösen határozták el, hogy szoros baráti kapcsolatot te­remtenek a háborús tervek el­len bátran síkraszálló euró­pai fiatalokkal, köztük Nyu­gat-Németország ifjúságával is. A találkozón együtt omît, együtt ünnepelt velünk Bra­tislava népe is. alig volt olyat» lakos a szlovák fővárosban, aki 22-én este. a nagy tilta- kozógyűlésen ne zúgta volna velünk együtt: nem enged­jük! A konferencia baráti össze­fogásra, egységre hívta fel a három dunamenti ország if­júságát, közös ellenségünk — a halált Immár annyiszor ter­jesztő fasiszta német hadse­reg ellen. Nálunk, Magyarországon is, így megyénkben is, egyre na­gyobb arányban bontakozik ki a tiltakozó mozgalom. Ifjúsági szervezeteink a II. DlSZ-kong- resszusra való készüléssel, a termelésben elért kiváló ered­mények mellett, tiltakozásai­ban, hazafiasságtól izzó szív­vel fogadja meg a nemzetközi ifjúsági találkozó résztvevői­nek, hogy minden erejével küzd az új háború ellen, né­pünk békéjéért, boldog jövő­jéért. Ennek jegyében zajlik le a közeljövőben Eger város ifjú­ságának tiltakozó gyűlése is. DISZ-szervezeteink segítsék elő, hogy a gyűlésen a fiata­lok minden rétege résztvehes- sen, kifejezhesse szenvedélyes tiltakozását, veszedelmes el­lenségünk, a nyugat-német Wehrmacht felállítása ellen. Nagy Sándor DISZ MB — AZ EGRI MAKLÄRI- ÜTI asszonyok a VI. sz álta­lános iskolában tartották bé­kegyűlésüket. Több hozzászóló elmondta az elmúlt háború­ban szerzett személyes tapasz­talatait, s felemelték tiltakozó szavukat az újabb háború ki­robbantása ellen. — A HEVESI GÉPÁLLO­MÁS dolgozói a napokiban tartották békegyűlésüket A beszámolót Tóth Mária a bé­kebizottság titkára mondotta. A dolgozók hozzászólásukban javasolták, hogy hozzanak ha­tározatot felajánlásukról. Vál­lalták, hogy a téli javítási munkálatokat február 25 he­lyett február 1-re befejezik. S egyben versenyre hívták a bo- conádi gépállomás dolgozóit Ezen a gyűlésen választották meg küldötteiket A résztvevő1!? aláírásukkal tettek hitet a bé­ke mellett — az atkári gépállo­más dolgozói is mélységes felháborodásukat fejezik ki Nyugat-Németország újra fel­fegyverzése és az atomener­gia háborús célokra való fel- használása ellen. A gépállo­más dolgozói munkával és ter­vük teljesítésével járulnak hozzá a béke megvédéséhez. Felajánlották, hogy a téli gép­javítást február 25 helyett február 15-ig teljesítik. A ta­vaszi munkákat határidőre 100 százalékig teljesítik. A termelőcsoportok kis gépeit február 20-ra kijavítják. A gépjavítás második részét má­jus 31 helyett április 4-re be­fejezik. A Mátraházi Tüdőbeteg Gyógyintézet ' ' levele a Párizsi Szt. Anna Tüdőgondozó Intézet dolgozóihoz KEDVES EGÉSZSÉGÜGYI KARTÁRSAKt Nekünk, egészségügyi dolgozóknak közös hivatásunk, hogy beteg embertársainkat gyógyuláshoz segítsük, hogy mielőbb visszatérhessenek szeretteik körébe és alkotó munkájukkal hazájuk hasznos állampolgáraivá váljanak. Még élénken él emlékezetünkben a múlt háború bor­zalmas pusztítása, melyet a német militarizmus zúdított ránk. Mérhetetlen szenvedéseiből a francia nép is, a ma­gyar néphez hasonlóan, kivette részét. Sorsunk közös, célunk is az: a béke megőrzése. Talán az egészségügyi dol­gozóknak fáj a legjobban, hogy amikor mi minden erőn­ket, tudásunkat latbavetve azon fáradozunk, hogy a már szinte reménytelen betegek életét is megmentsük, hóna­pokig, esetleg évekig tartó gyógykezeléssel, a háború per­cek alatt emberek ezreinek életét oltja ki. A kioltott em­berélet mellett minden háború mérhetetlen anyagi károk­kal is jár, milliókat dönt nyomorba, amely melegágya a fertőző betegségeknek, legfőképpen a tuberkulózisnak. A tuberkulózis népbetegség, mely nem kikerülhetet­len velejárója az emberi társadalomnak, hanem a társa­dalmi rendszerekben meglévő súlyos hibák következmé­nye. A német militarizmus újjáéledését, mely már két világháborút robbantott ki, a francia nép a leghivatottabb megakadályozni. Kérjük önöket, kövessenek el mindent a párizsi szer­ződés ratifikálása ellen. Adjon erőt az a tudat, hogy a vi­lágon sok-sok millió ember támogatja Önöket harcukban, A Mátraházi Tüdőbeteg Gyógyintézet dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents