Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-27 / 8. szám
Vtl*6 PKOlETXRjAt EGft NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. Ára 50 fillér 195Ő. JANUAR 27. CSÜTÖRTÖK Eger műemlékeinek védelméről Irta: HEVESSY SÄNDOR főmérnök Szép eredmények elérésév el, lelkes munkaversennyel készülnek az Egri Autójavító Vállalat dolgozói is felszabadulásunk ünnepére. Megyénk dolgozó parasztjai a felszabadulási'verseny sikeréért Huszonöt recski gazda teljesítette eddig sertésbeadási kötelezettségét A tavaszi, nyári és őszi munkákban versenyre hívjuk a poroszlói Béke TSz-t A hatvani járás állott enyésztóinek vállalása A hatvani járásból hét teheMi újság az egri Balázs Ignác Termelőszövetkezetben? 50 kiló pétisóval fejtrágyázzuk. Az elmúlt évek tapasztalatai arra köteleznek bennünket, hogy a kukoricát és a napraforgót négyzetesen vessük. Így a nyári munkák géppel köny- nyebben elvégezhetők. A vetést április 25-ig befejezzük. A növényápolást mindig idejében végezzük. Nem mulasztjuk el a kukorica és a napraforgó második kapálását sem. S elvégezzük az aratás és a cséplés közötti gazolókapálást is. Nagy Gábor brigádvezető ták az istálióátlag egy-, másfél kilós növelését, az állatok jobb etetését; a serté&gondo- zók az elhullás megakadályozását, súlygyarapítást; a legeltetési bizottságok a legelők rend-behozását, az egyénileg dolgozó parasztok pedig az állatbetegségek elleni védekezés elsajátítását, és az állat- állomány számszerű gyarapítását vállalták. Tóth István állattenyésztő állomás vezetője Hatvan A műemlékek — legyenek azok építészeti, szobrászati, .festőművészed emlékek, vagy művészeti jelentőséggel bíró berendezések — az országnak vagy városnak rendkívüli jelentőséggel bíró értékei. A műemlékek létesítési korának jellegzetes alkotása s mint ilyen, híven tükrözi a kor termelési viszonyait, munkaszervezését, munkaeszközeit — általában az ipari, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetet. A műemlékek szava nemcsak bőséges, de mlnde- nekfelett megbízható is: sokszor megbízhatóbb, mint az írott források, amelyeket más szempontok rendszeresen befolyásolnak. Beszédesen juttatja ezt kifejezésre Gogolynak. a nagy orosz írónak egy idézete: „Az építészet a világ krónikája, amely akkor és ott szólal meg, amikor és ahol a dalok és mondák elhallgatnak.“ A műemlékekben rejlő nagy értékeket felismerve, azok védelme már hosszabb múltra tekinthet vissza — a XIX. század első felében már több országban kialakítják a szervezett műemlékvédelmet. Mi. egriek, különösen büszkék lehetünk arra, hogy a magyar műemlékvédelem első csírái városunkban fejlődtek ki. Az 1868. augusztusában Egerben, az orvosok és természetvizsgálók által tartott nagygyűlés részletesen meghatározta a legszükségesebb teendőket. Az egri Ipoly Arnold, valamint Fenszlmann Imre törvényjavaslatot készít ekkor a műemlékek védőiméről, de csak 1881. évben jelenik meg a műemlékvédelmi törvény, amely első ízben adta meg a mozgalom országos jellegét. Az akkori idők és társadalmi helyzetnek megfelelően azonban ez a törvény nem elégíthette ki a kívánalmakat. A műemlékek szemlélete túlságosan egyoldalú volt és így történt, hogy a törvény védelme alá vont építészeti emlékek száma az 50-et sem érte el és ezek is majdnem kizárólag egyház; vagy feudális jellegű építmények voltak. Pedig ha valamikor, úgy ebben a korban lett volna szükség egy szélesebb alapokra helyezett. hatékonyabb műemlék-törvényre. A fejlődő kapitalizmus idején, a XIX. század második felében és a XX. század elején a gazdagságával hivalkodni kívánó tőke egymásután rombolja le vagy alakítja át a külsőleg szerényebb, de nagy műemléki értékkel rendelkező épületeket, hogy helyükbe művészeti szempontból jelentéktelen; "cifra, gipszdíszektől terhes üzlet- vagy bérházakat állítson. Lényeges változás következett be a felszabadulás után. A műemléki értékek legnagyobb része állami tulajdonba került, így most már ezeket, mint a nép vagyonát védelmezzük. Felismertük azt is, hogy a kultúra területe elsőrendű harci terület, ahol nem az idejét múlt, avatag múlt őrzéséről van szó, hanem ennek az alvó kultúrterületnek a megmozdulásáról. Ezt célozta a szocialista kultúra műemlékvédelme. Megalkottuk a 13/1949. sz. törvényerejű rendeletét a műemlékek védelméről, amelyben Népköztársaságunk elrendelte, hogy ...“ a magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelemben kell részesíteni“. És míg korábban hivatalosan mindössze 46 műemléket tartottak nyilván, ma 2300-nak biztosítja a törvény azt a védelmet, amely megóvásukhoz, fenntartásukhoz elengedhetetlenül szükséges. Városunk, Eger az ország műemlékekben egyik leggazdagabb területe. Budapest és Sopron után Eger dicsekedhet a legszebb építészeti emlékkel, megelőzve a műemlékek szempontjából általánosan ismert Pécs, Győr stb. városokat is. De nemcsak a műemlékek számát illetően lehetünk büszkék városunkra, hanem azok művészi értékét nézve is, amelyek messzeföldön elismerést szereznek Eger kultúrájának. Ennek köszönhetjük — a fürdők, és az egri bor mellett — városunk nagy idegenforgalmát, amely gazdasági életünk egyik fontos tényezője. Ennek az értékes művészeti anyagnak a fenntartása, megmentése vagy helyreállítása mindnyájunk elsőrendű kötelessége. Ennek a kötelességnek azonban a rendelkezésre álló hivatali eszközökkel a legtöbb esetben nem lehet eleget tenni. Hatóságainknak (Építészeti Tanács műemléki csoportja, építésügyi hatóságok) megvan ugyan a törvényes alapjuk a szükséges intézkedések végrehajtására, ez azonban a megértés, a dolgok ismerete. kellő ellenőrzés, és nem utolsó sorban pénz hiányában sokszor nagyon nehezen megy. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban mindenki, vagy legalább is a többség számára személyes ügy a műemlékek ügye, helyreállítása, megtartása, védelme,“ Nálunk ebben a vonatkozásban sokszor még a legilletékesebbek magatartása is legalább is — „furcsa“, állapítják meg hivatalos helyen is. „Mi — bár sérült — de megmenthető műemlékeinket lebontjuk. legszebb építményeinket lebontással fenyegetjük, utólagos igazolásokat keresünk értékes építmények indokolatlan megváltoztatására, tűrjük (minden műemlékvédelmi törvény ellenére) hogy múltunk igen jelentős alkotásait a felvilágosítatlan nép apránként széjjelszedje .. .*< folytatja a hivatalos megállapítás. Ezért látjuk szükségét annak, hogy megfelelő városi szabályrendelet megalkotásával és társadalmi munka megszervezésével segítsük a műemlékekről való fokozott gondoskodás ügyét. A javasolt műemléki szabályrendelet alapján kell, hogy a Városi Tanács keretében a műemlékvédelmi albizottság Egerben is sürgősen megkezdje működését. A műemlékvédelmi albizottságnak a megyei és városi tanács, a párt, a múzeum stb. kiküldöttei, szakértő társadalmi aktívák, művészek a tagjai, akik 4—6 hetenként összejönnek az Eger város területén felmerülő műemléki problémák megbeszélésére. A műemlékek megmentése, megfelelő fenntartása, helyre- állítása csak kulturált államban lehetséges, ahol nemcsak a hatóságok, de mindenki ismeri azok értékét. Sőt nemcsak ismeri, hanem becsüli, szereti és saját maga is ápolja ezeket az értékeinket. A műemlékvédelmi albizottság feladata lesz ezért a műemlékeket előadásban, sajtó útján, kiállítások rendezésével minél szélesebb körben ismertetni, azokra az illetékesek és az egész lakosság figyelmét felhívni. Hisszük, ha ez előbb megtörtént volna, akkor talán nem pusztul el a legújabb időkben is több műemlékünk (volt tri- nitárius templom és kolostor) értékes berendezési tárgyaink (líceumi kályhák) nem hiányoznának, vagy állanának megcsonkítva a műemléki építményekhez tartozó szobrok (Vöröshadsereg útja). A recski dolgozó parasztok adósság nélkül zárták az 1954- es évet. Ügy akarják, hogy 1955-ben is becsülettel emlegessék nevüket. Eddig 25 gazda teljesítette sertásbeadási kötelezettségét, s a beadott 272 kilogramm baromfival 60 gazda tett eleget baromfibeadási kötelezettségének. Vincze Péter hatholdas dolgozó paraszt 51 kilogramm sertést adott be, Fábián János nyolcholdas középparaszt pedig Megyénk termelőszövetkezeteiben befejeződött a tervkészítés. A szövetkezetek alapos, jól megfontolt tervek alapján növelik majd az új gazdasági év jövedelmet. A tervkészítés munkáját megyeszerte figyelemmel kísérték az egyénileg dolgozó parasztok is, s a terv- készítések ideje alatt egyre többen választották a szövetkezeti gazdálkodás útját. A egész évi baromfi- és sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. A tízholdas Holló f István gazda 60 kilogramm sertés- és hat kilogramm ba- romf (beadásával teljesítette egész évi kötelezettségét. A dolgozó parasztok kötelezettségteljesítésének eredménye az, hogy a község első negyedéves begyűjtési tervét már 75 százalékban teljesítetcsányi Kossuth TSZ-be három dolgozó paraszt kérte felvételét, a hevesi Petőfi TSZ-ben kilenc új tag — köztük három iparból visszatért — felvételéről döntött a közgyűlés. Megyénkben az új esztendőben is tovább erősödnek a termelőszövetkezetek, eddig 120 tag felvételéről döntöttek A felszabadulási ünnep tiszteletére termelőszövetkezetünk, a sarudi Kossuth TSZ versenyre hívja a poroszlói Béke TSZ-t. A versenyfeltételek között szerepel; az őszi szántások talaj- felszínegyenetlenségének megszűntetése; március 10-ig elvégezzük a simítózást. Két hold mákvetésünket, ha az időjárás engedi, február 26-ig elvetjük, a tavaszi kalászosokat pedig március 10-ig. A hengerezést p kalászosokon is elvégezzük. Hogy jobb termésünk legyen, az őszi kalászosokat katasztrális holdanként nész. három sertésgondozó, két juhász, állami apaállatgondo- zó, a legeltetési bizottság, s 31 egyénileg dolgozó paraszt küldte el felszabadulási versenyvállalását állomásunkra. Közöttük volt Kovács István, a hatvani Dózsa tehenésze, Bárdos Mihály, a kerekharaszti Űj életből, Lengyel Imre, a hatvani Petőfi sertésgondozója, az Apc községi legeltetési bizottság, s Püspöki János boldogi egyénileg dolgozó paraszt. A tehenészek vállalAz egri BalázsTígnkc Termelőszövetkezet házatáján serény munka folyik a téli hónapokban is. A raktárban a vetőmagvakat tisztítják, a gépszín alatt dolgos kezek javítgatják a mezőgazdasági gépeket. Az asszonyok a vetőburgonya válogatásán és az állatok körül szorgoskodnak. Lelkiismeretes munkával készülnek a közelgő tavaszra. A szövetkezet gazdálkodásának egyik lelke, irányítója Juhász Antal agronómus. A napokban is kint járt a határban és megvizsgálta, hogyan telelt a vetés. Büszkén állapította meg: érdemes volt idejében elvégezni az őszi munkát: s ha most tavasszal sem késlekednék, holdanként legalább két mázsával növelhetik a gabona terméshozamát. Javaslatára a tsz tagjai csatlakoztak a felszabadulási munkaverseny- hez. Most mindannyian azért fáradoznak, hogy jól végzett munkával köszöntsék hazánk felszabadulásának ünnepét. Az ígéret elhangzása óta a szövetkezet máris szép eredményekkel büszkélkedhet. Az istállótrágya közel háromnegyed részét kihordták és gondosan szarvasba rakták. Megvásárolták a három holdas kertészethez szükséges vetőmagvakat. Tavasszal fejtrágyázzák az őszi kalászosokat, s erre a célra 40 mázsa pétisót tároltak. A gépszínben a többek között két vetőgép, hét ekekapa várja jó állapotban a tavaszi munka kezdetét. Az ötholdas szőlő és gyümölcsös jó termés esetén szép jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Számításukat itt is gondosan végzett munkával váltják valóra. Ügy tervezik, hogy április 4-ig a gyümölcsfák ritkítását, kétszeri permetezését, valamint a szőlő metszését és a karópótlásokat elvégzik. A mezőgazdasági munka mellett arra is fogadalmat tettek, hogy pontosan teljesítik beadási kötelezettségüket. Maklártálya dolgozói is csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Megígérték, hogy első negyedéves adótervüket március 10-ig befizetik, nem maradnak adósak a község havi tej, valamint első negyedévi tojás és baromfi beadásával sem. Tavasszal még 250 katasztrális holdat istállótrágyáznak, a községben lévő Mezőszemere község dolgozó parasztjai a begyűjtés mellett fontos kötelességüknek tartják az adófizetés pontos teljesítését is. A múlt évi adófizetés példás teljesítéséért közel 4000 forint adóprémiumban részesültek. A tanácstagok kezdeményezésére az idén felszabadulási versenyt kezdeményeztek, mely máris érezteti hatását az adófizetésben is. Az új esztendőnek alig telt el olyan napja, melyen egyik vagy másik gazda ne rendezte volna adóját. A falu népnevelői meggyőző érvekkel agitálnak a dolgozó parasztok körében. Elmondják, hogy a pontos adófizetésnek elsősorban ők maguk látják hasznát. A múlt évi adóprémiumból például felszerelik a község új hanaoshíradó- ját. Beszélgetnek arról is, hogy Tóth Gábor tanácstag már egész évi adóját befizette. Kelemen Lajos tsz elnök is az elsők között rendezte negyedévi adóját. A kézzelfogható érvek egyre több dolgozó parasztot késztetnek arra. hogy teljesítse az állam iránti kötelességét. Az utóbbi hat vap alatt 76 dolgozó paraszt kereste fel a községi adómegbízottat és fizette ki félévi vagy egész évi adóját. Ezzel együtt már köa közgyűlések. Maklártálya is bekapcsolódott a felszabadulási versenybe Rendezik adójukat a mezőszemerei gazdák 1600 hold őszi vetést felfagyás ellen mind lehengerezik, rendbehozzák a kutakat és a legelőket is. Az állatállományt öt százalékkal emelik és a nagyobb tejhozamért, az állatok kondíciójának növeléséért megjavítják a takarmányozást, az etetést. Tóth Jánosné VB-elnök zel 150-re emelkedett azoknak a gazdáknak a száma, akik kötelezettségük gyors teljesítésével járultak hozzá községük további fejlődéséhez. A patronáló üzemek sok segítséget adnak a mezőgazdasági dolgozók vállalásainak megvalósításához. Az Egri Lakatosáru- gyár egyik brigádja az egri gépállomást egy traktor kijavításával segíti. te. Az új esztendőben 120 új tag lépett be a megye termel őszövetkezeteibe
