Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-16 / 5. szám

6 1933 Január 1*. vasárnap. NÉPÚJSÁG HÍREK A VUÁS MINDEK TÁJÁRÓL A TASZSZ közleménye A TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: Mint ismeretes, 1954. július 1-én hivatalos közleményt ad­tak ki arról, hogy a Szovjetunióban üzembe helyezték az első atomenergiával működő viilanyteiepet és az már adott is elektro­mos áramot a környező területek ipara és mezőgazdasága szá­mára. A szovjet kormány elismeri az atomenergia békés célokra való felhasználásának nagy jelentőségét és arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést ezen a területen, ezért kész átadni a Szovjetunióban összegyűjtött megfelelő tudományos­technikai tapasztalatokat. E célból a szovjet kormány hajlandó az ENSZ közgyűlés 9. ülésszakán hozott határozat értelmében az atomenergia békés fel- használásának kérdésével kapcsolatban 1955-ben összehívandó nemzetközi értekezlet elé jelentést terjeszteni a Szovjetunió első ipari atomvillaiiytelepéről és ennek munkájáról. Az említett értekezlet összehívásának ügyében az ENSZ közgyűlése által kiküldött tanácskozó bizottságba a Szovjetunió képviselőjéül D. V. Szkobelcin akadémikust nevezték ki. Szkobelcin akadémikus megbízást kapott, hogy'javasolja meg­felelő pont felvételét az értekezlet napirendjére. A — AZ ALAKBAR című lap jelenti, hogy a napokban Bei- rutban, Libanon fővárosában több mint 100 küldött részvé­telével békekonferenciát tar­tottak. A konferencia küldöt­tei a munkásságot, a paraszt­ságot. az értelmiséget, a diák­ságot, a hívőket és a gyároso­kat — azaz a lal<osság vala­mennyi rétegét képviselték. ★ — A FRANCIA RÁDIÓ a Press Association hírügynök­ség jelentése alapján közölte, hogy az angol légihaderő egyik Cambridge közelében levő tá­maszpontján iprit-típusú foj­tógázt tartalmazó bomba rob­bant. A —AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBELI Associated Press hírügynökség jelenti, hogy Figueres costa rica-i köz- társasági elnök bevezette az országban a rendkívüli álla­potot. Figueres rádióbeszédben fordult a néphez és kijelen­tette. hogy Somosa nica­raguai elnök áll a Costa Rica elleni behatolás élén. ★ — CSEHSZLOVÁK TUDO­MÁNYOS AKADÉMIA fizio­lógiai intézetének munkatársai új készüléket szerkesztettek, amely egészen gyenge és tel­jesen ártalmatlan mennyi­ségű elektromos árammal idéz elő gyógyhatású alvást. Az új készüléket az állatkísér­letek után az Egészségügyi Minisztérium Kísérleti Intéze­tének klinikai osztályán pró­bálják ki, A — 1953 OKTÓBER 1-TÖL 1954 október 31-ig, 75 785 né­met állampolgár fordított hátat Adenauer államának és talált munkát, otthont a Német De­mokratikus Köztársaságban — adta hírül a német sajtó. * — RIGÁBÓL.JELENTIK: A LETT SZSZK fővárosában lett. nyelven megjelent Mikszáth Kálmán: Különös házasság cí­mű regénye. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ianuár 16-tól 19-ig Kossuth-ráajó: 6.45. A Szabad ra!u — egy nóta. — 9.00: Zenés fejtoro. — iű.uö: Vasárnapi levél. — 10.10: A szabadság reggele. Ifjúsági hangjáték. — 11.00: Mű­sor Pest felszabadulásának 10. évfordulójára. — 12.15: Jó ebéd­hez szól a nóta. — 13.15: Jó munkáért — szép muzsikát. — 15.30: Egy hét a külpolitikában. — 15.45: Szív küldi... — 16.10: Irodalmi műsor a Nílusról. — 17.00: Tánczene. — 17.40: Kin­cses kalendárium. — 18.40: Operettkettősök. — 19.10: Szív küldi... — 19.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában. — 20.00: Esti híradó. — 20.55: ..Felsült szerelmesek.*' Molière, Csokonai és Heltai műveiből. — 21.30: A vasárnap sportja. — 22.10: Klasszikus operettek. — 23.00: Hangverseny. — 0.10: Nép­dalok. Petöfi-rádió: 8.00: Színes ma­gyar muzsika. — 8.30: Zenekari hangverseny. — 9.00: Falurádió. — 9.30: Miska bácsi lemezesládá­ja. — 10.10: Szív küldj... — 11.50: Zenés vasárnap délelőtt. — 12.30: Könyvismertetés. — 13.00: Művészlemezek. — 14.00: Hégi operettsikerek. — 15.20: Hajdú- Bihar megyei népi együttes mű­sora. — 16.00: Részletek Gounod: Faust című operájából. — 17.00: A pelikán-madár. — 17.40: Könnyű szimfonikus zene. — 18.30: Beethoven: F-dur vonós­négyes. — 19.10: Beszélgetés Huszka Jenővel. — 19.30: Rácz Zsiga és zenekara játszik. — 20.35: Tánczene. — 22.00: A moszkvai rádió szimfonikus ze­nekarának műsorából. HÉTFŐ: Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. — 10.10: Fenyő Ferenc hegedül. — 10.30: óvodá­sok műsora. — 11.00: Operarész­letek. — 11.30: Emlékeim az al­világból. Irta: Déry Tibor. — 12.10: Operettegyüttesek. — 12.45: Hogyan élnek az arabok? Útirajz. — 13.00: Rácz Zsiga és zenekara játszik. — 13.40: Szó­rakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. — 14.25: Úttörő hír­adó. — 14.50: Heti zenés kalen­dárium. — 15.40: Magyar dalok. — 16.00: Ifjúsági fejtörő. — 17.10: Válaszolunk falusi hallga­tóinknak. — 17.30: Egy falu — egy nóta. — 18.00: Riportműsor. —* 18.20: Magyar szerzők kórus- műveiből. — 18.50: Az Ifjú Fi­gyelő postája. — 19.00: Lengyel Zenei Hét megnyitó hangverse­nye. — 20.20: Ismerkedés a zene- irodalommal. — 21,10: Tánczene. — 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.20: Hazánk zenei életéből. — 23.30: A Magyar Rádió zenekara játszik. — 0.10: Magyar muzsika. Petőfi-rádió: 6.50: Magyar fú­vósindulók. — 14.00: Opera és balettrészletek. — 15.40: Irodal­mi műsor. — 16.00: Szív küldi szívnek... — 16.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 17.?5- r, — 17.40: Részle­iék erdejében — című fiira rőzenéjébul. — ’3.00: Gaili-Cun i énekel: — 18.25: 19.30: Bolvgóla- — 19.50: Rész­letek Verdi: Álarcosbál — című operájából. — 20.20: Sporthíradó. — 20.40: Tánczene. 21.10: Szí­nes muzsika. — 22.00: Balett­zene. KEDD: Kossuth-rádió: 8.30: Rácz Béla és zenekara játszik. — 9.00: In­dulók és tömegdalok. — 9.15: Úttörő híradó — 10.10: Dallal a világ körül. — 11.00: Lengyel Zenei Hét. — 11.30: Kálmán: Ci­gányprímás keringő. — 11.40: Versek. — 12.15: Hazai tájak da­lai. — 13.00: Könyv, muzsika, színház. — 14.25: Szellemi öt­tusa. — 15.00: Őszi utazás a Ti- szaliáton. — 15.12: Operarészle­tek. — 16.00: Afrika belsejében. Rádiójáték. — 18.00: Egy évtize­de Csepel felszabadult. Riport­műsor. — 18.20: Szív küldi... — 19.00: Zrínyi: Dráma _ három felvonásban. — 23.00: Előadómű­vészeink hangversenye. Petőfi-rádió: 6.50: Úttörők éne­kelnek. — 14.00: Népi zene. — népi tánc. — 15.30: Uj könyvek. — 16.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 16.48: Köny­nyű zene. — 17.00: Dalok. — 17.30: Előadás. — 17.45: Tánc­zene. — 19.00: Liszt Ferenc ha­zai kapcsolatairól. — 19.50: Csaj­kovszkij: Trió. — 20.40: Mi új­ság a tudomány és a technika világában? — 21.00: Operarészle­tek. — 22.00: Zenekari hang­verseny. SZERDA: Kossuth-rádió: 8.30: Népszerű operarészletek. — 9.20: A Gyer­mekrádió műsora. — 10.10: Mu­zsikáról mindenkinek. — 10.30: óvodások műsora. — 11.00: Dél­előtti kórushangverseny. — 11.30: Dunajevszkij filmzenéjé­ből. — 12.15: Tánczene. — 13.00: Magyar táj — magyar ecsettel. — 13.30: Bemutatjuk új felvéte­leinket. — 14.25: Úttörő híradó. — 15.20: A mi utcánk csapata. Rádiójáték. — 17.10: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 17.25: Szív küldi... — 18.00: Virágzó me­zőgazdaság útján. — 18.30: La­katos Vince és zenekara játszik. — 19.15: Jó munkáért — szép muzsikát. 20.20: Zenés irodal­mi tarka est. — 21.20: Tánczene. — 22.20:7 A Magyar Rádió szim­fonikus zenekara játszik. — 23.18: Hanglemezek. — 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 6.50: Csárdások. — 14.00: Művészlemezek. — 14.40: A Bolgár Rádió műsorából. — 15.20: Operettrészletek. — 16.40: Verbunkosok, csárdások, népdalok. — 17.20: Ifjúsági mű­sor. — 17.45: Kamarazene. — 18.30: Lenin az új típusú proletár­párt megteremtője. — 18.50: Két magyar dalláték zenéjéből. — 20.00: Kórusok. — 20.20: Sport­híradó. — 20.40: Hanglemezek. — 21.20: Orvosi tanácsadás. — 21.30: Vidám népi muzsika. — 22.30: Könnyű zene. } .» A NÉPÚJSÁG SPO RTAK A DEMIAJA : Hogyan képzelik a labdarúgás fejlesztését a gyöngyösi Kinizsi Sport Körben Hozzászólás a „Vándormadarak" c. cikkhez — Mint regi szurkolok kívánunk a tárgyhoz hozzászólni. A valósá­gos tények meg világi tósavai sze­retnénk mi is Gyöngyös város labdarúgó sportját a tiszta sport szolgálatába visszaállítani. ,,A vándormadarak” c. cikket teljes terjedelmében az első szó­tól az utolsóig a gyöngyösi Kini­zsi labdarúgó vezetőségének cí mezzük, s az alábbi hozzászólás- sál egészítjük ki. Már az Építők vezetősége meg­kezdte azt a nem éppen olcsó „receptet" beváltani, hogy gye­rünk játékosokat szerezni ide- oda. Többször költséges utazgatás után a játékosok meg is jelentek, majd a bizonyos próbajáték után megegyeztek és a Sportkör kifizetett nehéz ezre­ket. A sors iróniája folytán az Építők csapata mégis elbukott, kiesett és ezzel az Építők Sport­köre is megszűnt. Ezután Gyöngyös- város sport­jának lovábbvitelét nagy remé­nyekkel, tele ígéretekkel és to­vábbfejlesztő szép tervekkel át­vette a gyöngyösi Kinizsi Sport­köre. A sokáig vezetőség nélkül vajúdó Kinizsitől mindenki újat és jobbat és egy tlsztultabb spor­tot várt. Azonban minden ma­radt a régiben, mert még a ván­dormadarak is játszottak a me­gyei bajnokságban induló Kini­zsi csapatában. Észrevehetően lábrakapott, majd meghonosodott egy rossz szellem, hogy legtöbb játékos csak „valamiért” volt hajlandó játszani. A kalória, pré­mium, uzsonna, vacsorák mellett még felsőkabát, öltöny ruha, cipő, kalap, lakás, állás, bútor stb. igényléseket is nyújtottak be a „klasszikus játékosok" (ezekből az igénylésekből pár darab ki­osztásra Is került). A Kinizsi Sportkör hatalmas bevételei da­cára állandó pénznélküliségben vergődött. A sok huza­vona, lemondások után végre egy életképes vezetőség jött lét­re, Bágyi Imre volt kiváló labda­rúgó játékos elnökségével. Bágyi elnök sport társ rögtön erős kéz­zel látott hozzá a rendcsinálás­hoz. A sok költséget hozó körül­ményeket felismerte, a vándor­madarakat rögtön menesztette Budapesten la«ó edzőjükkel együtt. Ezután magát a sportkör elnökét, Bágyit láttuk a pályán edzést tartani, azt a Sportembert, aki nem régen játékos társaival, gyöngyösi szívvel, lelkesedéssel küzdött és sokszor győzött Gyön­gyös város színeiért. Kis idő múlva megjelent ismét egy új edző. Palotás ségédoktató szemé­lyében. Most aztán az űj edző­től várt mindenki valamit, talán egy egészségesebb sportszelle­met, vagy az utánpótlás nevelé­sét? Az edzéseknél csak annyi változást láttunk, hogy a kettő- ezerforintos segédoktatö edzőn kivik egy pótsegédoktató is mű­ködésbe lépett és foglalkozott a kisebbekkel. Sajnos, akikkel r. legtöbbet kellett volna foglal­kozni. az utánpótlással, keveset törődtek, az utánpótlás nevelését így teljesen el is hanyagolták. Ilyen laza edzői tevékenység mellett a megyei bajnokság be is fejeződött, amelyben a gyön­gyösi Kinizsi csapata hetedik he­lyen véqzett. A bajnokság befejeztével ismét előszedték a régi rossz „recep­tet idegen játékosokat hozni, szerezni, megvásárolni! Az eddig erőskezű Bágyi elnök sporttárs a befolyásnak engedett, melynek folytán két mérkőzést hirdető plakáton ezek a szavak éktelen­kedtek: „Ezen a mérkőzésen mu­tatkoznak be a Kinizsi tavaszi mérkőzésein szereplő próbajá- tékosok”. Az elég gyérszámú közönség már nem nagy ováció­val fogadta az újabb vándor­madarakat, de voltak ilyen meg­jegyzések is: „Ezek tudnak, ezekkel talán bajnokságot is le­het nyerni” stb., stb. Még voltak olyanok is, akik dugsegélyt is ajánlottak fel. Hej, de rövidlátók ezek a szurkolók! Nem volt elég a híresekből, a Szentmihályiak- bői és a többi jött-ment játékos­ból? Hova vitték ezek a csapa­tot és súlyos ezrekbe kerültek. Ezek a szurkolók feltétlen olvas sálc el a .Vándormadarak” című neve’öhatású sportcikkét, mely­nek elolvasása után talán vilá­gosabban hátnak és zsebükben marad a felajánlott dugsegéiy. Hagyják azt másra — van ne­künk egy szörnyű állapotban lévő állóhelyünk, amelynek kl- lépcsözése sokkal fontosabb és maradandóbb volna, mint a ván- üormnratfak dugsegélyezése. Akik dugsegélyre adnak, azok a tiszta sportnak és a gyöngyösi sport fejlődésének sírásói. Palotás segédoktató pedig, akt magát leplezte le, mint főfő já­tékos importőr — a próbajáté­kosok helyett próbáljon ideköl­tözni Gyöngyösre — próbáljon munkát vállalni és a segédokta- tói 800—1000 forintos díjazás el­lenében próbáljon a fiatalokból neveint. Eddig is azért kapta a nem éppen jogos kettőezer forin­ton felüli fizetést, hogy az után­pótlással foglalkozzon tervsze­rűen — nem pedig azért, hogy egyszer-kétszer Gyöngyösre utazzon és sokszor a pálya szé­léről nézze végig, hogy rugdal kapura 6—7 játékos. Egy-egy ilyen edzés után, mint aki jól végezte dolgát, teli boroshordók­kal visszatért Budapestre. Szurkolók és Vezetőség! Ezek- a jött-ment, hanem a sajátiieve- lésű játékosok szerepeltetését kívánjuk. Helyet a gyöngyösiek­nek, akikben gyöngyösi szív do­bog és méltán képviselik Gyön­gyös város színeit. Helyet a Bericsikek, Csendék, Hétságiak és Faicsikoknak és nevelni to­vább a Keszhelyi, Borost és Mak- kaiakat és még másokat. Bágyi elnök sporttárs pedig erős kézzel vessen véget ennek a profiszellemnek, ne riadjon vissza a pillanatnyi nehézségektől. Hívja fel a gyön­gyösi játékosokat. Hisszük, hogy valamennyi Bágyi sporitárs mögé sorakozik, mi szurkolók pedig többezren szintén mögé állunk. Gondoljon vissza Bágyi sporttárs az ö játékos Idejére és bizonyítsa be, hogy Gyöngyös városának 11 labdarúgó játékosa mindig volt, van és a jövőben Is lesz. A múlt tapasztalatait nézve, beigazolódott tény-, hogy a jött- ■m.ent, importjátékosokra felépí­tett csapat csak anyagi romlásba és a bukáshoz vezet. Az 1955-ös esztendőt kezdjük tlsztultabb, becsületesebb, értel­mesebb felfogással és, gyakorlati cselekedetekkel. A tiszta és egye­temes sport fejlődése nyomán Gyöngyösön is nevelődhetnek Bozsikok, Kocsisok. Szojlcák, mint ahogy nevelődtek Koboldok. Csé- pányok. Neményi Jánosok és Bardóczi Máriák. Sokszáz szurkoló nevében: Baranyi József, Molnár István, Gyöngyös A gyorsaság problémája a 700 m-es síkfutásnál Van-e valaki, aki gyermek­korában ne hitte volna, hogy nála senki sem tud gyorsabban futni? Amikor pedig kénytelen volt ennek ellenkezőjéről meg­győződni, segítségül kérte csodá­latos gyermeki képzeletét, s en­nek varázsereje országos világ-, olimpiai bajnokká, örökös világ- csúcstartóvá tette. Ha már fel is nőttünk, s nem rendelkezünk gyermekkorunk varázslatos fan­táziájával. még mindig szeret­nénk gyorsabban futni, • vagy legalább másokat megtanítani a gyorsaság fejlesztésére. Nézzük hát meg, mi a gyorsa­ság titka? A vágtázó gyorsasága három tényezőtől függ; I. a mozgás megindításának gyorsaságától, ti. a sebesség fokozásának mértéké­től, III. az elért maximális sebes­ség megtartásának képességétől. Vegyük ezeket sorba. I, A mozgás megindításának gyorsasága főleg az idegrend­szertől függ. A levegőrezgések­ből keletkező hangingért a fül­ből az idegeknek az agykéreg hallási központjába ítéli vezetni, ahol tudatunkba jut az indító pisztolyának a hangja. Innen megfelelő értesítést kell küldeni az agykéreg mozgató mezőihez, ahonnan a mozgás megindításá­ra szóló parancs a mozgató (pi­ramis) pályákon keresztül a ge­rincvelő elülső szarvába kerül, s innen a mozgató ideg az iz­mokhoz továbbítja. Természete­sen mindez időbe kerül. És még ezzel az időveszteségnek nincs is vége, mert az izomba jutott Ingerület nem terjed át azonnal az izomrostokra, hanem megké­sik az idegvégfácskákban. Ez ál­talában három ezredmásodpercet tesz ki. Végül: az idegvégfács­kákban keletkezett ingerületnek ki kell fejtenie a hatását az Izomrostokra. Ez két ezredmásod- percnyi időbe kerül. S csak mindezeknek a folyamatoknak a lejátszódása után jönnek műkö­désbe a vágtázó izmai. Felvetődik a kérdés: milyen módon lehetne a futó mozgásá­nak megindításához szükséges időt a minimálisra csökkenteni? A válasz: az ingervezetéshez szükséges pályáit, agykérgi kap­csolatok bejáratásával. Ez gya­korlatilag annyit jelent hogy a futónak gyakorlással el kell ér­nie, hogy a szükséges idegek Ingervezeléséuek gyorsasága a lehető legnagyobb 'legyen, s az agykérgi kapcsolások, a szinap­szisok a lehető legkisebb idő- veszteséget okozzák. Az edzésben gyakorolnia kell a hangjelre való rajtolást, s meg kell tanulnia igen erősen összpontosítani. II. A sebesség fokozása. A rajtnál meginduló mozgás sebes­ségét a futó fokozni törekszik. Ennek eredményessége két ténye­zőtől függ: 1. Milyen gyors egy­másutánban tudja küldeni az agykéreg a mozgató pályákon keresztül az ízomösszebúzódáso- kat kiváltó ingereket. 2. Milyen gyorsan képes az izom össze­húzódni és elernyedni. Nézzük meg ezeket kissé alaposabban. 1. Az agykéreg által küldött mozgató ingerek időegységre eső számára, valamint ennek a szám­nak a változására vonatkozóan nincsenek biztos adataink, de bizonyos jelekből arra következ­tethetünk, hogy az ingerek a 100 m-es síkfutás alatt nem egy­forma gyakorisággal érkeznek az izmokhoz; e téren több-keve­sebb ingadozás tételezhető fel. Ennek okaival bővebben nem foglalkozunk, mert csak feltevé­sekre szorítkozhatnánk. 2. A sebesség fokozása nem­csak attól függ, hogy milyen gyors egymásutánban küldi az agykéreg az. ingereket, hanem at­tól is, hogy az izmok milyen gyorsan kepesek összehűzódni és elernyedni. Ismeretes ugyanis, hogy ha az izmot egymásután ingerek érik, az inger kiváltott reakciója attól függ, hogy az ingerek milyen gyorsan követik egymást. Az izom az ingerekkel szemben háromféleképpen visel­kedhet; a) ha az ingerek túlsá­gosan gyorsait, követik egymást, akkor az izom a második inger­re egyáltalán nem reagál; b) amennyiben az ingerek közötti időtartam nagyobb, de egymásra következésük még mindig olyan gyors, hogy az izomnak nincs ideje ahltoz, hogy két inger ér­kezése közti idő alatt elernyed- jen akkor az izom remegésszerű megrövidülésben, tetanuszban marad; c) ha a második inger akkor éri az izmot, amikor an­nak volt ideje az első inger által kiváltott összehúzódás után eler­nyedni, akkor létrejön egy má­sodik. teljes értékű összehúzó­dás. Ebből pedig az következik, hogy a 100 m-es síkfutás közben nemcsak felesleges, ' hanem egye­nesen káros gyorsabban küldeni az ingereket az izmokhoz, mint ahogyan azok összehúzódni, illet­ve elernyedni képesek. Felesle­gesen erőlködik a futó, izmai összehú/.ódott állapotban marad­nak. elgörcsösödnek. Ebből egy­úttal az is következik, hogy a sebesség fokozásának megvan a határa, amelyen túl már hiába aakrunk fokozni, sebességnöve­kedés helyett sebessé gcsökken é.s következik' be. Mindezek ismeretében mik a teendőit a sebesség fokozásához? Elsősorban meg kell ismerni a versenyző gyorsasággal kapcso­latos élettani képességeit: med dig fokozható az agykéregből jövő tdegtngerületek időegységre eső száma anélkül hogy a ver­senyző elgörcsösödne? Ezt edzé­sek slati ki kell kísérletezni. Ma­gának a versenyzőnek keli ki­tapasztalnia a fokozás gyakor­lása közben, hogy milyen mér­tékben tudja gyorsaságát fokoz­ni. Egy kis türelemmel elég könnyen megállapítható. Miután ezzel tisztában van, a futónak ezt az egyéni képességeihez sza­bott fokozást be kell gyakorol­nia. Ez először repülők futása közben történjék, majd pedig guggolórajtból való indulással. Ili. A maximális sebesség meg­tartása. Az előzőkből láttuk, hogy a sebesség nem fokozható a vég­telenségig. Élettani szempontból általában már 30—40 m-nél el­éri a futó a maximális sebessé­get, utána pedig az a feladat há­rul rá. hogy ezt megtartsa. De vajon megtartható-e 100 m-en végig a maximális sebesség? Nem. A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy csak 15—30 m en át képes a vágtázó a maxi­mális sebesség kifejtésére. Ennek sok élettani oka van, melyeket helyszűke miatt itt nincs mó­dunkban tárgyalni. Helyette in­kább nézzük meg, hogyan ossza be erejét (sebességét) a vágtazó 100 m-en. Erre vonatkozóan a leghelyesebb eljárás az, hogy az első 30 m-en fokoz a futó, a má­sodik 30 m-en igyekszik az elér t sebességet tartani, az utána kö­vetkező 20 m-en kissé könnyít az erJbedobásán, majd az utolsó 20 m-en ismét a maximumig fo­koz. Ezt természetesen edzése­ken sokat kell gyakorolnia hogy a versenyen a küzdelem hevé­ben is leggazdaságosabb beosz­tással tudjon futni. Ez a rövid kis tanulmány ép­pen esak érinthette a problémá­kat, s csupán egyetlen célja van: segítséget akar nyújtani a fiatal vágtázóknak önmaguk elemzésé­hez, hogy kikisérletezhessék azt az egyéni edzésmódszert és ver­senyzési módot, amellyel képes­ségeiket a legmagasabbra fej­leszthetik. Esetleg kezdő edzők­nek is indítékúi szolgálhat a gyorsaság problémájával való tudományos foglalkozáshoz. Dr. Bakonyi Ferenc, a Magyar Testnevelési Tudományos Tanács tagja. Lájerné, ftuttfcai, a Götnöri-Kiss női, a Hollé-láng férfi és a LájernéRüttkai, vegyespáros nyert bajnokságot Eger 1955 évi egyéni asztalitenisz bajnokságán Egerben a városi tanács kultúr­termében rendezte meg a Városi TSB Eger 1955. évi egyéni asz- talitenisz-bajnoságát. A verse­nyen rajthoz állt Eger valamennyi számottevő versenyzője, és szá­mos kezdő. A 32-es mezőny dön­tői, különösen a férfi egyesben igen magas színvonalú játékot hoztak. Nagy meglepetések is születtek. Ezek közé tartozik a Gömöri Kiss női páros és a Holló- Lárg férfi páros bajnokság nye­rése. Eredmények: Női egye?: 1. Lájerné, 2. Gömöri, 3. Gallainé, 4, Kiss Márta. Férfi egyes: 1. Ruttkay. 2. Budai, 3. Láng, 4. Gallai. Női páros: 1. Gömöri — Kiss, 2. Lájerné—Gallainé. Férfi páros: 1. Holló—Láng, 2. Ruttkay -—Budai. 3. Földi Mossóczy. Ve- gyps páros: 1. Lájerné—Ruttkay, 2. Holló—Kiss Márta. 3. Budai — Gömöri. A női egyes döntő tagjai közül Lájerné nagy rutinjával biztosan nyerte a bajnokságot. Ha az ed­zések során az ütőteohnlkáján javít, még ez évben elérheti az 1. osztályú szintet, mkttán a ver­NÊPÜJSAO Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Fel,-lő- i'iodiV Komor«!!" Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártírok-tere 1. Postaflók: 23. Telefon: 284. 246 és 123. Szikra Lapnyomda Budaoest. VIT?.. R5kk Szilárd-utca * Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihálj senyek erre lehetőséget fognak nyújtani. Gömöri tovább fejlődik, nagyszerűen véd, ütőtechnikája azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Gallainé. annak elle­nére, hogy szintén sokat kiha­gyott, igen kielégítően mozgott. Miután ütő játékos, természetes, hogy labdabiztonságán érezhető volt, a kellő felkészülés hiánya. Kiss Márta az utóbbi időben na­gyot fejlődött. Lábtechnikáján azonban rengeteget kel! javítania. A férfi egyes döntőjében Rutt­kay óriási küzdelemben 5 játsz- más mérkőzésen győzött Budai ellen. A mérkőzés technikai és taktikai szempontból magas ní­vón mozgott. Ruttkaynák arra kell törekednie, hogy ütései még- eroteljesebbek legyenek. Budai jól védett, neki arra kell töreked­nie, hogy játéka kezdeményezőbb legyen. Láng remek technikai felkészültséggel rendelkezik, ütő- technikája egészen kimagasló. Lámunkáián is javulás észlelhe­tő. taktikailag azonban még min­dig majdnem teljesen éretlen. Meg kell értenie, hogv az aszta­litenisz. nem csupán labdaművé­szetet. hanem észszerű küzdő­szellemet is megkövetel, nemcsu- pán játék, hanem küzdősport. Gallai döntőbe jutása meglepetés, sajnos, hogy a döntő küzdelmei­től távol maradt. Lájerné—Ruttkay megfelelő edzés után vegvespárosban a me­gyei bajnokságnak is esélyesei. A Gömöri—Kiss Márta pár jó já­téka és győzelme a legnagyobb meglepetés a 2. helyezett Lá- iemé—Lukács pár felett. Holló —Láng pár támadó játékukkal megérdemelt győzelmet arattak a túlságosan passzívan és elég könnyelműen játszó Budai—Rutt­kay pár felett. A bajnokság döntői azt mutat­ták. hogy Eger asztalitenisz sportja elindult a fejlődés útián. HIRDETÉSEK Beköltözhető családiház eladó, Eger, Fadrusz utca 3. Muskotály. önálló munkakörre szíjgyártót és kerékgyártót, komoly képzett­séggel tagnak felvesz a Sajó- szentpéteri Mezőgazdasági Kis­ipari Szövetkezet, Béke tér 20. Minden nő szép lehet első- rendit kozmetikai készítményeim­től és speciális szeplőkrémjeim- tűl. Utánvéttel szállítom. Sán- dorrfi József kozmetikus, Buda­pest, Jókai tér 3. Figyelem! Kérjük azt az elv­társat, vagy azokat, akiit látták és ismerik azt. aki f. hó 10-én, hétfőn az egri „Vörös Csillag” filmszínházban az esti félnyolc órai előadás után a nézőtéren talált és a mozi egyik dolgozó­jának átadott egy bordószínü igazolványt, igen fontos ügyben szíveskedjék jelentkezni a Vörös Csillag üzemvezetőjénél. A kerecsendi Kossuth tsz, amely zárszámadáskor jól zárt. 160 db juhállományához és an­nak továbbfejlesztéséhez juhászt keres. Érdeklődni lehet szemé­lyesen vágj’ levélben azonnal a tsz elnökénél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents