Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-13 / 4. szám
7 NÉPÚJSÁG 1955 január 13. csütörtök. A termelőszövetkezetek tervteljesítése váljon a falu minden vezetőjének személyes ügyévé C sak látszólag csendes a termelőszövetkezetek há- zatája. Komoly, egy egész esztendőt megalapozó munka folyik most — nem a földeken — hanem a szövetkezetek irodáiban: a tervezés. Heves megye termelőszövetkezetei, kicsik és nagyok, erősek és gyöngék, a pétervásári járás északi csücskétől le Kisköréig, küionös gonddal és körültekintéssel készítgetik az idei mezőgazdasági év szövetkezeti tervét. Nagy szó ez. Terv nélkül kapkodóvá, szervezet'en- né válik a munka, mint sötétben lámpa nélkül, úgy botorkál az ember. De, ha kézben van a lámpa, a terv, amelyik megvilágítja ütünk célját, könnyebb a munka, s er edményesebb is. A terv fegyver: a több kenyérért, a több húsért •— fegyver szövetkezeteink jövőjéért. Ezért örvendetes, hogy az *- idén, valósággal közüggyé vált termelőszövetkezeteinkben a tervkészítés, még az I. típusú tsz-ek nagy többségében is „tervezik a jövőt". Az elmúlt esztendő, minden nehézsége ellenére, újabb lépést jelentett a szövetkezeti mozgalom megszilárdulásában. Újabb lépést jelentett, mert a tsz-ek nagy részében elérték a jól gazdálkodó középparaszti gazdaságok színvonalát, sőt ennek tetemes hányadában túl is szárnyalták azt. Ezt igazolja a karácsondi Dobó Tsz 127, a felnémeti Petőfi 71, a gyön- gyösoroszi Február 24 Termelőszövetkezet 70 forintos munkaegység juttatása; hogy szövetkezeteink egész sora épített saját erejéből új gazdasági épületeket. A szövetkezetek nagy többsége tehát megerősödött, tekintélye megnövekedett, s csak az elmúlt év utolsó két hónapjában — e tekinté’y növekedés bizonyítékaképpen —, 321 új tag lépettbe a megye termelőszövetkezeteibe. Helytelen volna tehát egyetlen pillanatra is megtorpanni a szövetkezetek fejlődése útján, nelytelen volna akár csak egy pil a-natra is megelégedni az eddigi eredményekkel. Még jobb és még szebb életet a szövetkezeti tagságnak — ez a jelszó, minthogy nem is lehet más! S éppen e jelszó valóravál- tását, a szövetkezeti mozgalom vonzóerejének növekedését segítik elő, biztosítják a most készülő egyesztendős szövetkezeti tervek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szövetkezeteink számottevő részében alapos körültekintéssel, s a tagság bevonásával, az agronómusok segítségével készülnek ezek a tervek. Éppen ezért sokoldalúak, de reálisak, figyelembe veszik a szövetkezetek belső és külső lehetőségeit, felö elik azt, de nem lépik túl. Gondot fordítanak a talajerő pótlására, az állatállomány, azon belül is az anyaál’.omány — tehén, anyakoca —, számaránya és hozama emelésére, helyes arányban biztosítják a kapás- és takarmánygabona, általában a növénytermelés feladatait. lyjeg kell azonban azt is * * állapítani, hogy ezek a példák korántsem álta’ánosít- hatók. Sok termelőszövetkezetben — különösen a pétervásári járásban —, éppen azért, mert nem vonják be a tagságot, mert nem segítenek a szakemberek, nem reálisak a tervek, nem alkalmasak arra, hogy alapjai legyenek a mezőgazdasági fejlesztési terv, a szövetkezeti életszínvonal emelése megva'ósításának. Az elmúlt esztendőben a termelő- szövetkezetek szántóterületének mindössze 8.5 százalékába került kukorica. Sajnos ezen a téren az idén sem történt jelentősebb változás — legalább is a tervezésnél —, pedig a kukorica egyik legfontosabb takarmánynövényünk, termőterü'etének helyes arányú emelése nélkül elképzelhetetlen az állattenyésztési munka javítása, következésképpen szakszerű, megfelelő talajerő-utánpótlás. A kömlői Kossuth TSZ tavaly is, az idén is területe kilenc százalékát tervezte csak kukorica vetésnek. Igaz, hogy ez 10Ö holdat jelent — s így az első pillanatra soknak látszik. De rögtön kevés,, ha figyelembe vesszük a meglévő ál aiáiioir nyt. méginkálbb, nbe vesszük, hogy i í.'.nvivel kellene még emelni a jós; ;ok számát; s ehhez jön még a beadási kötelezettség. a tagok részesedése. Kevés, nagyon kevés a kilenc százalék! A szövetkezetek állatállománya megkövete'i, hogy legalább területük 16 százalékán vessenek kukoricát. Ez annyit jelent, hogy megyei viszonylatban mintegy ötezer holddal kell növelnünk a kukorica vetésterületét. IC ülönösen sok baj van az átlagtermések megtervezésével. A szövetkezetek döntő többsége — a prémium reményében — igen alacsony átlagokat tervez, s ezzel lényegében saját magat csapja be. Az ilyen terv nem ösztönző, s ha nem az. alacsonyabb is marad az átlag, kevesebb jut a (szövetkezet tagjainak. A vámosgyörki Haladás Tsz jó közepes talajadottsággal rendelkezik: cukorrépából 120, burgonyából 80, búzából 7 mázsás átlagot tervezett. Itt különösen a búza átlaga igen alacsony, hisz jó tavaszi gondozással, fejtrágyázással — a műtrágyát sem tervezik meg a szövetkezetek jelentős részénél —, gyomirtással két-há- rom mázsával is nagyobb termést lehet elérni. Ugyanez a helyzet az állat- tenyésztési hozamok tervezésénél is. A tejhozamot általában 1200—2400 liter között tervezik meg, pedig ennél sokka1 2 3 ta, de sokkalta nagyobbak a lehetőségek, mint azt a felnémeti, a tarnabodi és több más termelőszövetkezet tejtermelési eredményei is bizonyítja. S ahogy nem reális a hozam, épp annyira nem reális a szövetkezetek nagy részében az állatállomány számarányának növelése sem. Nem értik meg még mindig sok he’yen, hogy nagyüzzemi gazdálkodás, terméshozamfokozás, jövedelmezőség elképzelhetetlen fejlett állattenyésztés nélkül. Á ltalános jelenség az is, hogy a szövetkezetek igen sokfajta növény termelését vették tervbe, ugyanakkor, amikor megfeledkeztek az abraktakarmány termesztése kiterjesztéséről. A hatvani járás tsz-eiben viszont az a hiba — s ez is általános jelenség —, hogy nem veszik figyelembe a helyi adottságokat. A járásnak hagyományai vannak a zöldségtermelésben, hagyományai, mert adottságai is megvannak hozzá. S mégis jóformán alig terveznek zöldségféléket, primőrárukat, pedig nagy jövedelmet lehet ezekből biztosítani. A szövetkezetek tervkészítéseiben e'követett hibák egyik oka, hogy az agronómusok egyrésze, mint például a siro- ki Arany kalásznál vagy a poroszlói Békénél, jóformán semmi szakmai, gyakorlati segítséget nem ad ezekhez a nagyfontosságú munkákhoz. Pedig az agronómusok hozzáértő segítsége jelentős mértékben Békebizottságaink készülnek a IV. magyar békekongresszusra megváltoztathatta volna a tervkészítés eddigi menetét. Az az érzésünk, hogy emellett hibák lehetnek — a tapasztalat ezt mutatja — a tervezés központi irányelveinél, irányszámainál is. A tervek realitását az élet igazolja. Nos, a hároméves mezőgazdaság fejlesztési terv — bizonyos jelzések igazolni látszanak ezt — nem minden pontjában bizonyult valósnak, reálisnak. Vajon a hatvani járásban az adottságokhoz képest nem túl magas-e a kötelező búzavetés területe? Hisz mint mondottuk ott hagyományai vannak a zöldségtermelésnek, különös tekintettel a főváros, s számos nagyipari üzem közelségére, a talaj is kiválóan alkalmas erre a célra — s az egyéni gazdák a lehetőségekhez képest egyre inkább kihaszná’ják ezt az adottságot. Helyes tehát, ha a szakemberek a maguk területén felülvizsgálják ezeket a fejlesztési terveket! A tervkészítés hibái kija- ^ vitásában az agronómusok segítsége mellett szükség van arra is, hogy ezentúl ne fukarkodjanak a segítséggel a járási pártbizottságok, a járási tanácsok. A járások vezető szerveinek látóköréből az utóbbi időben valahogy kikerültek a szövetkezetek. Sem a járások NT-i, sem a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tűzte például napirendre hónapok óta a termelőszövetkezetek munkáját, helyzetét. Sem a zárszámadáskor, sem most a tervkészítés idején nem látogatják a szövetkezeteket, nem nyújtanak politikai és szakmai segítséget a szövetkezet nagy munkájához. Emiatt a szövetkezetek egyrésze meglehetősen elszigetelten és magára utáltán próbál egyik legnehezebb feladatában eredményes munkát végezni. S, hogy ez nem mindig sikerül, sőt elég ritkán — ezt a fenti példák is igazolják. A mostani tervkészítés egy w egész év munkáját, eredményét alapozza meg. Minden kis hiba, naggyá válik majd az aratáskor, a betakarításkor. Éppen ezért a járási pártbizottságok és tanácsok, de a községi szervek is segítsék, támogassák a szövetkezetek munkáját, hívják fel erre az agronómusok figyel- 1 mét is. A tervkészítés a szövetkezetek közös ügyévé vált —, de ez még nem elég —, váljon a falu valamennyi vezetőjének legszemélyesebb ügyévé is. A fogyasztók érdekében... A Heves megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség december hónapban megvizsgálta a megye boltjainak karácsonyi felkészülését, 30 boltnál próbavásárlást végzett, hogy meggyőződjön: betartják-e a hivatalos árakat, pontosan végzik-e a méréseket. Az utóbbi területén sajnos még mindig komoly hiányosságokat tapasztaltak, mert a megvizsgált 30 bolt közül 12- ben árdrágítást, illetve súlycsonkítást követtek el, 20 fillértől 15 forintig, 20—50 forintos vásárlásoknál. A legsúlyosabb árdrágítás és súlycsonkítás Gyöngyösön történt, pedig már az előző vizsgálatok során is pénzbírsággal büntették az árdrágítókat és súlycsonkítókat. A Mátravidéki Vendég! átóipari Válla’atnál Nagy Józsefné árdrágításért és súlycsonkitá- sért 300 forint, Hetik László az ellenőrzés elhanyagolásáért, az árak hiányos feltüntetéséért 100, Mintzer János- né súlycsonkítósért 100 forint büntetést kapott. A Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Váila'at dolgozói közül Németh Gyulánét és Zsiska Lászlónét árdrágításért 100, Til’ky Lászlót, a Csemege bolt vezetőjét áruel- vonásárt ugyancsak 100, a Recsk és Vidéke körzeti föld- ■müvesszövetkezet mátraballai vegyesboltjának kisegítő dolgozóját súlyelvonásért szintén 100 forintra büntették meg. Ezenkívül még több dolgozót büntettek meg 50 forintos pénzbírsággal téves árukiadásért, az árjelző cédulák kirakásának elhanyagolásáért. A Kereskedelmi Felügyelőség a büntetések kiszabásával a bo’ti dolgozók és vezetők munkájának megjavítását akarja segíteni. A felügyelőség azonban nem tud mindenütt időben ott lenni, ezért a dolgozók nagy tömegére, a társadalmi ellenőrökre kell támaszkodnia. Éppen ezért a társadalmi ellenőrök éljenek jogaikkal, világosítsák fel a dolgozókat, hogy maguk is követeljék meg a pontos mérést és számolást, írják be panaszaikat a panaszkönyvbe és dicsérjék meg azokat, akik jó munkát végeztek A társadalmi ellenőrök is írják be észrevételeiket az eTenőrzési naplóba, keressék fel a vállalatok vezetőségét és párt- szervezetét, velük is közöljék tapasztalataikat. Adjanak segítséget a tanácsok kereskedelmi előadói is a társadalmi el'enöröknek, maguk is használják fel munkájukban az általuk megállapított hiányosságokat es eredményeket. Majoros Bernât felügyelő Jfiuságunk ^ Máitok Petőfibánya DISZ fiataljai röpgyűléseken tettek felajánlásokat, hogy terven felül több tonna szenet adnak az országnak. ízléses lapot készítettek, melyre az ifjúsági brigádok vállalását írják. Az egyéni vállalási lapok száma is rohamosan növekedik. Egy ilyen röpgyűlésen elhatározták, hogy január 16-án nagyaktíva értekezletet tartanak, melyre meghívják az ifjúsági frontbrigádok vezetőit, vájárokat, tapasztalt frontmestereket. Nagy eseménye lesz az aktívaértekezletnek a DISZ- fiatalok jutalmazása. Több, jól dolgozó fiatal kap kormánykitüntetést, DISZ KV oklevelet. A tröszt igazgatósága a legjobb ifjúsági frontbrigádok között 12—15 ezer forint jutalmat oszt szét. k A takarékossági és önköltségcsökkentési mozgalmat helyes kezdeményezéssel segítik a gyöngyösi Váltó- és Kitérő-gyár, Szerszám és Készülékgyár DISZ fiataljai. Takarékossági őrjáratot szerveztek. Az őrszemek figyelmeztetik fiatal társaikat égve felejtett lámpájukra, az üresen járó munkagépekre. Felhívják a fiatalok figyelmét a szemétre dobott használható anyagok felhasználására. k A bélapátfalvi DlSZ-szerve- zet lelkesen készül a DISZkongresszusi kultúrversenyre. Nagy létszámú énekkart, tánccsoportot és színjátszó gárdát szerveztek. k Heréd község DlSZ-szerve- zete akcióbizottságot hozott létre a DISZ segítségére. Jelszavuk: „Székházat, vagy helyet az ifjúságnak a kultúrhá- zakban.“ A herédi fiatalok vállalták, hogy társadalmi munkával rendbeszedik helyiségüket, s gondoskodnak a fiatalok szórakoztatásáról, mindenféle társasjátékkal, könyvvel, rádióval. k Füzesabonyban az MNDSZ segítségével szabászati tanfolyamot indított a DlSZ-szer- vezet. A tanfolyamot 40—50 fiatal lány látogatja. CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk újévi számában Kádas Géza élsportoló, tanácstag „Legfőbb érték az ember“ címmel többszáz dolgozó nevében cikket írt, amelyben kéri, hogy Egerben a keskeny Tárkányj utcában szüntessék meg a közlekedést, mert az arra járó felnőttekre, gyerekekre, iskolásokra egyaránt életveszélyes. A cikk nyomán az illetékes hatóságok megszüntették a Tárkányi utca járműforgalmát és azt a Klapka utcára irányították. A magyar békeharcosok újabb nagy állomáshoz érkeznek a februárban megrendezendő magyar békekongresz- szussal, melyre megyénk béke- bizottságai is lelkesen készülnek. A kongresszus előkészítésében fontos feladatok várnak rájuk. Január 25-ig békebeszélgetéseket és kisgyűléseket tartanak, ezeken jelölik ki a békeharcosok azt is, hogy kit küldenek a járási küldöttgyűlésekre, melyeket február első felében tartanak meg. Ebben az időszakban a megyei békebizottság baráti összejöveteleket és könyvankétokat rendez. így legközelebb Egerben „Az értelem a vádlottak padján“ címmel ismertetik az Országos Béketanács kiadványát. Már az előkészületi időben megnyilvánul az a nemzeti egvség, mely egész békemozgalmunkra jellemző. A békebizottságok a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a tömegszervezetek és a tanács közös rendezvényeket tartanak és a pártnaptól a szövetkezeti gyűlésig, minden alkalmat felhasználnak a béke gondolatának elmélyítésére* Az MNDSZ-szervezetek béketarisznyákat készítenek, míg az egyéb tömegszervezetek békeüzeneteket gyűjtenek, melyeket albumba kötve visznek a kongresszusra. A kisgyűlések előadói, a békebeszélgetések vezetői jól felkészülve mennek el a beszámolókra, s a hallgatók kérdéseire pontos, részletes választ adnak. vu as AAouriejm eeresOíjCroe' NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte... Kovács László recski boltke- zelö panasszal fordult hozzánk, hogy 25 éves munkája után nem kapja meg jubileumi jutalmát. Közbenjárásunkra a kérdéses jth talmat a Heves megyei Kiskeres• kedelmi Vállalattól január 3-át megkapta. NÉPFRONT-BIZOTTSÁGOK HÍREI — ZAGYVASZÁNTÓN a Hazafias Népfront helyi bizottsága fúvószenekart szervezett, hogy ezáltal is színesebbé tegyenek egy-egy ünnepséget, rendezvényt. — HATVANBAN a gazdakörön belül alapfokú mezőgazdasági téli szakoktatás indult. A hallgatók száma a kezdéskor 30 fő volt. — ATKÁK KÖZSÉGBEN társadalmi munkával járdái •készítenék a dolgozó parasztok, melynek elkészítése befejezéshez közeledik. ; — JÁRDÁT ÉPÍTENÉK *a vécsi dolgozók is. A készítéshez a szükséges követ társadalmi munkával hordják ösz- sze, s a járda elkészítését is így oldják meg. — RÖZSASZENTMÄRTON- BAN a népfront-bizottság a békebizottsággal együtt tiltakozó nagygyűlést tartott Nyn- gat-Németország felfegyverzése ellen, melyről a dolgozók tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak. — HUSZONHÁROM DOLGOZÓ PARASZT részvételével gazdatanfolyam indult Tamaleleszen, melyen a dolgozó parasztok a növényápolással kapcsolatos szakmai ismereteket sajátítják el. — NAGY SÄRBAN kellett annak járni, aki Boldogon az artézi kutakból akart vizet vinni. Most a népfrontbizottság kezdeményezésére a négy artézi kút környékét rendbehozták, lesalakozták. — A GYÖNGYÖSI PETŐFI gazdakörben előadássorozat indult a peronoszpóra elleni védekezésről. Az első előadást január 6-án tartotta meg Kecskés Péter tanár. B. M. Heves megyei Főosztály tájékoztatója a személyi igazolványok kiadásáról A minisztertanács 1/1954. sz. rendelete értelmében minden 1939-ben, vagy ennél korábban született magyar állampolgárt személyi igazolvánnyal kell ellátni. A személyi igazolványokat a rendőrség szervei adják ki. A személyi igazolványok kiosztása Heves megye területén 1955. év elején kezdődik. Az igazolványért való jelentkezés helyéről és időpontjáról a lakosságot az illetékes hatóságok kellő időben értesítik. Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek, hivatalok, intézmények. iskolák stb. dolgozói munkahelyükön kapják meg személyi igazolványukat. A lakosság többi része lakóhelyén lesz ellátva személyi igazolvánnyal. 1. Az igazolványok kiállításához a következő okmányokat kell bemutatni: a) Saját és 16 éven aluli gyermekeinek születési anyakönyvi kivonatát (értesítőt, tanúsítványt) — házassági kötelékben állóknak házassági anyakönyvi kivonatot — (özvegyeknél halotti anyakönyvi kivonatot, elvált személyeknél a válást kimondó bírói véghatározatot); b) állandó és ideiglenes lakásbejelentést igazoló szelvényt; c) hadköteleseknél katonai (alkalmatlansági) vagy tartalékos tiszti igazolványt, 20—22 éves férfiak összeírási, illetőleg soro- zási igazolványt: d) munkavállalóknál a munkáltató által kiállított igazolást, kisiparosok, kiskereskedők, háziiparosok, a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága által kiállított igazolást, egyénileg gazdálkodó parasztok foglalkozásukat beadási könyvükkel igazolhatják. (Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál és hivataloknál dolgozóknak munkáltatói igazolvány nem kell.) Az igazolvány kiállításakor a kirendeltség csak eredeti okmányt fogad el. Aki az előírt okmányok valamelyikét nyomós indok miatt (például külföldön született, vagy születési helyén az anyakönyv megsemmisült) beszerezni nem tudja, a hiányzó okmányokban foglalt adatokra nézve a jelentkezéskor személyes nyilatkozatot tehet. A személyi igazolvány kiállításához szükséges okmányokat illetékmentesen állítják ki, A hiányzó okmányokat azok a személyek, akik nem lakóhelyükön születtek, kötöttek házasságot. vagy házastársuk nem jelenlegi lakóhelyükön halt meg, a postahivatalokban kapható „Anyakönyvi kivonatkérő" levelezőlapon kérhetik az illetékes helyi tanácstól. A tanács a kiállított anyakönyvi kivonatot postán megküldi. Akik a jelenlegi lakóhelyükön születtek, kötöttek házasságot, vagy házastársuk a jelenlegi lakóhelyükön halt meg és a lakóhely szerinti község lélekszá- ma a 3000 főt nem éri el. a fenti okmányok beszerzését mellőzhetik. mert személyt igazolványukat közvetlen az anyakönyvi adatokból állítják ki. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy akiknek, a fent megjelölt okmányok birtokukban vannak, új okmányok kiállítását ne kérjék, mert a személyi igazolványok kiadásakor a la- kásbejelentő-szelvény kivételével a bemutatott okmányokat visszakapják. 2. Az igazolvány kiállításához szükséges; 2 db 4x4 cm-es, két hónapnál nem régibb, szembenéző, fedetlen fejjel készült re- tusálatlan fénykép, melynek jobb alsó sarkán a bélyegző részér© 2x2 cm-es fehér háromszögletű résznek üresen kell maradni. A fényképet a Heves megyei Fényképészszövetkezet és a Heves megye területén működő magánfényképészek fogják elkészíteni. Ara 5 forint. A fényképfelvételeket a fényképészek által megjelölt helyen és időben kell elkészíttetni. (Az 5Q főnél több dolgozót foglalkoztató üzemekben és hivatalokban, intézményeknél a fényképek elkészítése a munkahelyen történik.) 3. Az igazolvány kiállításakor 1 db 4 forintos illetékbélyeget kell beadni. Az illetékbélyeget a postán vagy a dohányárudákban lehet beszerezni. Személyi igazolvánnyal kapcsolatos felvilágosítást a B. M. Heves megyei Főosztálya Eger és a lakóhely szerint illetékes járási osztályok (rendőrkapitányságok) és rendőrőrsök adnak. E. M. Heves meqyei Főosztály vezetője