Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-09 / 3. szám

4 NÉPÚJSÁG A KIS NAPOS Minden pajtás megtalálja kedvenc szórakozását a Micsurin' állomáson. AZ ISKOLÁBAN téli szünet van. Elcsendesedtek a tantermek, üresek a kispadok. Az iskolás gyerekek a szünidő örömeit élve­zik, kiabálásuktól hangosak az utcák, diisznópörzsölés körül ug­rándoznak és válrj’ák, miikor kap­ják meg a nekik járó falatot; hisz a farka és a füle régi szokás Szerint az övék. Az iskolával való kapcsolat azonban megvan a téli szünet alatt is. A füzesabonyi Micsurin állomás szakkörei, játékai most is várják a pajtásokat és ők nem is nagyon váratnak magukra. Nézzük meg, mi történik ebben az épületben, amely homlokzatán a „Micsurin állomás” nevet hirdeti. A kis előszobában egyi barna­hajú kislány, Bazár Julianna fo­gaid, a napos. 0 vigyáz arra, hogy a pajtások tiszta cipővel menjenek be a szobába, az ő fel­adata az is, hogy ha idegen ér­kezik, azt eligazítsa, bekísérje a szakkör helyiségeibe. így lett nekem is kalauzom ez a kislány. BEVEZETETT egy terem­be. Sötét volt, diafllmeC vetítet­tek. A vásznon megjelent képe­ket és a hozzáfűzött magyará­zatot 24 kispajtás nézte, hall­gatta, nagy érdeklődéssel. A ké­pen most a Sten'-man-féle borjú- nevelést láthatjuk, majd a többi háziállatot. A gyerekek mind­egyiket megnézik, meghallgatják a magyarázatot. A vetítés vé­gén felgyújtják a villanyit, s meglepődve látom, hogy a veze­tőjük Hortobágyi Ernő — aki Egerből jár ki irányítani a szak­kör munkáját. A kétórás szak­köri foglalkozást úgy igyekszünk összeállítani — mondja —, hogy színes, szórakoztató legyen. A filmvetítés után, most előadást tartok — Takarékosság a mező­gazdaságban földdel, idővel, munkaerővel — címmel. Szeretik ezt a szakkört, a mostani foglal­kozáson még Sziihalomból is yannak itt. A beszélgetés után ismét a kis napos „felügyelete” alá kerülök, aki bevezet egy irodába. Hoblyá'k János igazgatótól megtudtam. hogy 1954-ben alakult a Micsu­rin állom áts 3—4 szakkörrel. „Azóta sokat fejlődtünk — mondja — csak a mai napon 4 szakkörnek volt foglalkozása. Volt méhész, konyha-kertészeti, barkácsoló és most foglalkozik a mezőgazdasági szakkör. Ezeken kívül működik még meteoroló­giai, növénytani, virágkertészeti, gombatermelési, gyümölcskerté­szeti és háztartási szakkör. Köz­ben a kis napos a háztartási szakkör legfrissebb készítményé­vel kínál. Meg kell mondani, hogy a sütemény nagyon finom volt. Három százötven szakköri tagunk van — folytatja tovább a beszélgetést az igazgató. Naponta 70—80 gyerek látogatja a szakköröket, 30—40-en pedig játszani jönnek. Ez is fontos, a játékkal is neveljük a gyere­keket. Egy kis pajtás kopog be és sírátsra görbült szájjal pana­szolja: nem akarják neki oda­adni a ping-pong labdát. Hát ilyen is van — nevet felém az igazgató és máris megy rendet csinálni Egykét pillanat és hal­lom a labda kopogását. Mindenki megtalálja itt a maga szórako­zását, az egyik asztalnál sak­koznak, a másikon golyósjáték fölé hajolnak, mások dbminóz- nak, térképjátékkal játszanak, képeslapokat nézegetnek, sokan olvasnak. A legnagyobb sikere az „Egri csillagok”-niak van — mondja a könyvtáros. DE NEHOGY azt higyje valaki, hogy csak belső helyisé­gekből állt a mi intézményünk, hisz nem véletlenül kaptuk a Micsurin állomás nevet — mondja büszkélkedve. Máris ki­vezet az udvarra, a kertbe és alig győzőm írni eddigi munká­jukat. jövőbeni terveiket. — Egy hold kísérleti telep tartozik hozzánk. Ebben van faiskola, gyümölcsös, konyhakertészet, vi­rágkertészet, van külön parcella búzának, árpának, kendernek, de van kis baromfitelepünk is. Van­nak tyúkok, kacsák, foglalko­zunk galamb- és nyúltenyész- téssel Az új évre nagy terveink van­nak — meséli — megpróbálko­zunk a gyapottal, van citrom­fánk és most vásároltunk füge­bokrokat, azzal is kísérletezni fogunk. Rizstelepet is akarunk csinálni, ha meg tudjuk oldani a vízellátáist. Hajlamuknak megfelelően meg­szerettetik a gyerekekkel az egyes szakágakat. Itt mindenki azt csinálja, amihez kedvet és tehetséges érez. A kis meteoro­lógusok az időjárást figyelik, ellenőrzik műszereikkel. A töb­biek gabona faj súlymérést, csí- ráztatást végeznek. Még mik­roszkóp is van. amellyel külön­böző vizsgálatokat folytatnak. Nagy kopácsolás van a barká­csoló műhelyben. Van itt gyalu- pad, fűrész, véső, fúró, minden, ami csak kell. Ez a szakkör is komoly munkát végez, ők készí­tik el az egész gazdaság részére a szükséges kellékeket. Most fe­jezték be a meteorológiai szek­rény készítését 2000 forint érték­ben, de ők csinálják a galamb­dúcokat, méhkaptárokaí, virág­tartókat, sőt most készítettek 10 pár sílécet is. Erre bizony nagy szükség lesz, — mondja az igaz­gató örömmel — mert 30 kis­pajtással megyünk egy hétre a Bükkibe”. Segítik a járási úttörő-mozgal­mat is és a falusi Micsurin szak­köröket. Összeállítják részükre a tematikát, növényeket, halakat adnak át nekik. SZÉP MUNKA folyik itt. Híre ment már ennek az egész járásban. Gyakran látogatják az intézményt vidéki iskolák ta­nulói, de még felnőttek is érdek­lődnek a Micsurin állomás mun­kája iránt. Kint hideg van, hűvös szél fúj, de a meleg szobákban már vár­ják a tavaszt és arról beszél­getnek, arról tervezgetnek, ho­gyan hasznosítják majd a tanul­takat. Márfcusz László MSZT megyei kultúr- propagandistája Kodály Kállai-kettősének bemutatására készül „Szorgalomban nem volt hiány“ a Heves n^yei 1953 tavaszán alakú i meg Suba Pál vezetésével - a 31 tagú Heves megyei népi zenekar. Az­óta sok örömet, vidámságot sze­reztek már a megye dolgozóinak. Suba Pált már jól ismerik, hi­szen nemcsak mint a népi ze­nekar vezetője, hanem miint a Subái—Csemiczky zenekar hege­dűse is nagy népszerűséget szer­zett. A debreceni zenekonzerva­tórium, majd a budapesti Zene- művészeti Főiskola nagyszerű képzést adott neki. Most terveik­ről, eredményeikről beszélge­tünk vele. Milyen eredményeket hozott a múlt év? Harmincháromízben szerepel­tünk a megyében, persze legtöb­bet a székhelyen, Egerben. A rádióban is nagy sikerrel ját­szottunk, Heves megyei népdalo­kat gyűjtöttünk össze, s ezt fel­dolgoztuk népi zenekarra. Leg­nagyobb sikerünk tnáfeis április 4-én volt, mikor Vuji- csics Heves megyei szvitjét ad­tuk elő, amelyet a zeneszerző külön a mi zenekarunk részére írt. Milyen terveik vannak az 1955-ös évre? A megyében lévő népi zeneka­rokat szeretnénk patronálni, hogy előadásuk minél színvona­lasabb, művészibb legyen. Ezért előadást terveztünk a megyei népi zenekarok előtt, mintegy tapasztalatcsereként. Bővítjük műsorunkat is. Heves megyei népdalok mellett Liszt II. rap­szódiáját és Erkel Hunyadi László nyitányát is műsorunkra tűzzük. Most tanuljuk Kodály Hiipi zenekar „Kállai kettő,”-ét, amelyet elő­ször felszabadulásunk 10. év­fordulóján szeretnénk bemutat­ni. Készülünk egy újabb rádió- szereplésre is, ahol a Heves me­gyei népdalokat, palotásokat, verbunkosokat és román népi táncokat, tehát változatos mű­sort kívánunk adná. Hogyan képezik magukat? A járási kultúrottbonban he­tenként háromszor tartjuk pró­báinkat. Munkánk elég nehezen megy, mert még akadnak olya­nok a zenekarban, akik nem is­merik a kottát. Ezeket tanítom 'kottaolvasásra, úgy, hogy még ebben a félévben elsajátítsák azt. Ezenkívül igen sok gyakor­lati próbánk van, mert a leg­fontosabb. a zenekar összpró- b á j a. Zenekarukban kik a legtehet­ségesebbek, legszor galmasab­bak? Zenekarunk vezetőhetyettese, Suba Kálimén, igen nagy segít­séget nyújt a zenekar tagjainak tanításában. Nagyon tehetséges Szűcs József első hegedűs, aki a legszorgalmasabb, legponto­sabb tagja zenekarunknak, még egyetlenegy! próbán sem hiány­zott. Danyi György, Puporka József brácsás és Báder Pál kontrás is régi, jó zenészek, emelik népi zenekarunk színvo­nalát. Pár szóval mondotta el Suha Pál terveiket, eredményeiket, s kívánunk nekik ebben az évben is olyan jó munkát, mint ami­lyet a múlt évben végeztek T. K.-né mi is p*oiítápjai esrBSüijere*’ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA elintézte... Baranyi Imre gyöngyösi la­kos azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy az atkári gépállomástól — mivel a leszerződött munkát nem végezték el — a befizetett ösz- szeget nem juttatták vissza. Közbenjárásunkra a szóban forgó összeget Baranyi Imre megkapta. (Tudósítónktól) A Vendéglátói pari Vállalat, mint ez illő, „Vidám szilvesz­teri műsort“ rendezett „fővá­rosi művészek” felléptével. A két fővárosi „művész“ ugyanis, mint a nagy szilvesz­teri kabaré teljes szereplő- gárdája, meg is érkezett. A konferanszié itt, Egerben csat­lakozott hozzájuk és a teljes gárda fáradságot és költséget (már mint a Vendéglátóipari Vállalat költségeit) és a közön­séget nem kímélve meg is tar­totta a (műsort. Az első kon­feranszié bekonferálta, hogy a második műsorközlő követke­zik. A második konferanszié nagy örömmel jelentette, hogy következik a „nagy szám“ és ekkor fellépett a pódiumra „a művésznő”. Az biztos, hogy csinos nő volt, csak az volt a kár, hogy énekelni kezdett. S rendületlenül elénekelt két számot, azután újra bekon- ferálták, s megint kettőt. Szorgalomban nem volt hiány. a művésznő bnég énekelt vol­na. de azok a gyengébb ideg- zetűek, akik már nem bírták tovább, lebeszélték erről a ve­szélyes vállalkozásról. Még egy hiba csúszott a műsorba. Az egyes számú konferanszié tekintettel Szilveszterre, az el­fogyasztott szesz hatása miatt nem vállalkozhatott arra, hogy egyenesen megálljon a világot jelentő deszkán. Feles­leges a szót szaporítani. A mű­sor, finoman szólva, csapni­való volt és vidámság is csak annyi volt benne, hogy a nyu- godtabb emberek sokat derül­tek azon, hogy a többiek ho­gyan dühöngenek. A műsort január elsején „közkívánatra“ megismételték, persze nem azért, mert a mű­sorról a Vendéglátóipari Vál­lalat vezetői azt hitték, hogy jó. de ha már egyszer 2000 fo­rintot kifizettek, a pénzért ne csak a közönség szenvedjen meg, hanem a „művészek“ is. H. F. — BENSŐSÉGES ünnepség­nek színhelye lesz január 9-én a MÁV hatvani kultúr- otthona. Egy 100 éves és két 90 éves nyugdíjas vasutas születésnapjának tiszteletére tartanak ünnepséget. — A VERPELÉTI POSTA kézbesítői eredményesen har­colnak az „Ahány ház, any- nyi pártsajtó“ — vállalásuk teljesítéséért. Egy hónap alatt 93 Szabad Néppel és 25 Nép­újsággal szaporították az elő­fizetők táborát. — JANUÁR 8-ÁN Kékestetőn felavatták a Gyöngyösi Kinizsi Sportkör és a Gyöngyösi Var­iád és Húsfeldolgozó Vállalat kö zös ÚJ sportlétesítményét, a ké­kesi Kinizsi sí- és turistaházat Az egyesületnek ez a harmadik új sportlétesítménye. — CSÖMÖR LAJOS trak­toros 1954. évi jó munkája jutalmául a zárszámadás után 7442 forint prémiumban része­sült a felnémeti Petőfi Tsz- től. — SARUD KÖZSÉGBEN társadalmi munkával korsze­rű tűzoltószertárat építenek, — A NAGYFÜGEDI dol­gozó parasztok gondolnak az őszi vetésekre. A hó lehullá­sa után máris megkezdték a lefolyóárkok tisztítását és úja­kat ásnak, hogy olvadáskor a víz ne okozzon a vetésben kárt. — Az ivádi fiatalok a Bor­jú című színművet mutatták be karácsonykor. Azóta még háromszor játszották a község­ben, majd január 2-án Mátra- bailán adták elő, s a napok­ban Istenmezejére látogatnak ei. EGER VÁROS ANYAKÖNYVÉBŐL Születtek: Suha Ottó, Sipeki György, Bógyi György, Kis György, Simon Gyula, Váradi Sán­dor, Tajcsák Attila, Scheffer Gé­za, Váradi Ilona, Hágen Antal, Szuromi Mátyás és Rácz Sándor. Házasságot kötöttek: Farkas István — Vagrincsics Szidónia, Meghaltak: Tatai László (1954), Varga Irma (1955), Oláh Béla (1918). «j 1955 január 9. vasárnap. GYÁRVÁR Az egri Vörös Csillag filmszínház új csehszlovák filmet mutat be január 12—16-ig „Gyárvár” címmel. A film egy cipőgyárról, csaknem egy egész iparvárosról szól, amelynek tulajdonosa a hírhedt Bata. Az 1932-es nagy gazdasági válság évében kezdődik a film. Munkanélküliek tódulnak a gyár­várba, megélhetést remélve. Itt találkoznak össze Marie a fa­lusi kislány, André a betonmunkás, Antonin a szegény diák és Jóska a kommunista. De a gyárvárban csak rabszolga­sors vár a munkásokra, lélektelen hajsza éjjel-nappal. A fő­nöknek egyetlen célja, hogy minél több hasznot, pénzt szerez­zen. Ebben a lélékölö robotban mégis kivirágzik a szerelem Antonin és Marie között. ——■——»4^—■ » MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 9—12-ig: 2x2 néha 5 (magyar). 12— 16-ig: Gyárvár (cseh). Január 9-én, vasárnap d. e. matiné: Hamupipőke. Egri Dózsa Filmszínház: Január 9-én: 2x2 néha 5 (ma­gyar). 10—11-én: Kaland a Vörös­tengeren (osztrák). 13— 15-ig: Arlberg express (osztrák). Január 9-én d. e. matiné: Ti­zenötéves kapitány. Gyönqyös, Szabadság: Január 9—10-ig: A balett gyöngyszemei (szovjet). 11 — 12-igf. Déryné (magyar). Január 9-én, vasárnap d. e. matiné: Cirkusz porondján. Gyöngyösi Puskin: Január 9-én: Milliomos úr sze­relmes (cseh). 10—12-ig: Repülés a holdba (szovjet mesefüm). Január 9-én. vasárnap d. e. matiné: Ellenséges vonal mö­gött. Hatvan: Január 9—11-ig: Twist Olivér (angol). 12— 13-lg: Törvényenkfvüli lovag (francia). Január 9-én, vasárnap d. #. matiné: Makszimka. Füzesabony: Január 9—10-ig: Életjel (ma­gyár). 11 — 12-ig: Állami Aruház (magyar). 13- án: Vidám verseny (szov­jet). Az adácsi II. sz. üzletben hogy az üzlet számára kály- még a legelemibb követeimé- hát és tüzelőt is biztosítanak, nyékét sem biztosítják ahhoz, de ezt a 'mai napig sem tel­hogy a dolgozók megfelelő kö­rülmények között végezhessék munkájukat. A vezetőség az üzletvezető többszöri sürgeté­sére sem hajlandó a villanyt bevezetni, holott ezt a legmi­nimálisabb költséggel is meg lehetne valósítani. Megígérték, jesítették. Most aztán joggal kérdezhetjük, meddig vakos- kodjunk gyertyafény mellett, meddig fagyoskodjunk kályha és tüzelő nélkül. JUHÁSZ IMRE Adács Kibővítik a megyei TBC-intézetet Múlt év december hó else­jén vette át a megyei TBC gondozóintézet vezetését ár. Patakfalvi István főorvos. Most 1955-ös terveiről beszél. Elmondja, hogy a tüdőgondozó intézetet kibővítik, tehát elkü­lönül a gyermek- és a felnőtt­osztály, s külön lesz váróter­me a betegeknek és az egész­ségeseknek, akik csak szűrő- vizsgákra jönnek. Kibővül a kórház TBC osztálya is, ezen* kívül új Bronchoscopot (tüdő­tükröt) kap az intézet. Kibő­vül a kórházi laboratórium is a TBC vizsgálatokra. Tervezik még, hogy minden új betegről röntgenfelvételt készítenek a kezelés előtt és után. Uj röntgen szakorvost is kap az intézet. A megyei TBC gondozó egyébként a szűrési vizsgála­tát 126.8 százalékra teljesí­tette, ami azt jelenti, hogy 17 752 Embert szűrtek át, ezek közül 2310 14 éven alulit. Itt különösen a megelőzést vették figyelembe. MEGNYÍLT A JÉGPÁLYA Az Egri Vasas Sportegyesü­let területén január 6-án meg­nyílt a jégpálya. Első nap már igen sokan látogatták a tükör­sima, remek jeget. A jégpálya nyitvatartási ideje: reggel 8— 12, d. u. 4—8-ig. Belépő­díj gyerekeknek 1.— forint, felnőtteknek 3.— Legújabb le­mezek szórakoztatják a kor­csolyázó közönséget.

Next

/
Thumbnails
Contents