Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-06 / 2. szám

NÉPÚJSÁG 1955 január 6. csütörtök. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Albánia : Fejlődő gyógyszeripar Az ipar egyes ágazatainak fejlődésével párhuzamosan hagy gondot fordítanak Albá­niában a gyógyszeripar létre­hozására és fejlesztésére. Ma a laboratóriumokban már 160, régebben importált gyógyszert állítanak elő. Ezek többek között különböző in­jekciók: calcium gluconatok (amelyet már négy éve nem importálnak) calcium bromu- ratok, salicyl, c és b vitaminok, glucosek, morphin, urotrophi- nok stb. Az országban termő gyógynövények kivonatait és tinkturáit, különböző kenőcsö­ket,' mint penicílin, — sulfa- mid és más kenőcsöket, as­pirin és sulfamid tablettákat, májkivonatokat, Filatov-féle injekciókat, amelyelvnek tar­talmát a terhes nők piacén tá­jából vonják ki és számos más készítményt állítanak elő. Ez évben először kezdik meg az es- senciák előállítását az ország­ban termő gyógynövényekből. A múltban a laboratóriumban előállított valamennyi készít­ményt külföldről importáltak. Kína : Tovább növelik a kínai sílyemgyártást A világpiacon egyre növek­szik a kereslet a kínai selyem iránt. A kínai selyemhernyó- tenyésztők legutóbbi értekez­letükön elhatározták: jelentős mértékben növelik a hernyó­tenyésztést. 1954-ben kétszerannyi sely­met gyártottak a Kínai Nép- köztársaságban és 75 szá­zalékkal több selyemgubót te­nyésztettek, mint 1950-ben. Az ország déli részén a selyem gu- bókat évente nyolcszor is le­szedik. 1955-ben további 11 szá­zalékkal növelik a selyemher­nyótenyésztést és a textilgyár­tást Kínában. Aemel Demokratikus Köztársaság : anyagismeret, a matematika, a fizika és a gépszerkesztés kü'önböző ágazatainak ottho­nai. Most fektetik le a ther mödinamikai intézet alapjait és majdnem készen áll már a technológiai intézet. A ma tematika különböző ágai és a kísérleti. fizika részére meg­csalt idén kezdték meg tz épít­kezést. Toronydarukkal-, ba- garekkel és sokféle motorizált teherhordó járművel teszik gyorsabbá, eredményesebbé a munkát. És ott állnak az inté zetek mellett az új diákott­honok is, amelyekben a tanu­lók minden anyagi gondtól mentesítve, idejüket teljesen a tanulásnak szentelhetik. Csehszlovákia : Új főiskolai város Drezda déli részén A Technikai Főiskolát, Drez­da déli részét a háború alatt az amerikai bombák romba- döntötték. Aki akkor látta, ma már nem ismerne rá. A régi épület helyett egész főiskolai város nő; tanépületek, kutató­épületek sora. Hatalmas palo­ták a gyengeáramtechnika, az Elkészült az új csehszlovák népautó Körülbelül féléves előkészí­tő munka után a mladá bole- slavi autógyár tervezői bemu­tatták a nagyközönségnek a „Spartak“ elnevezésű népautó első példányát. Sokan el sem akarták hin­ni. hogy a Spartak lesz a nép­autó. Apró, kétszemélyes, kis motorral bíró „autó-utánzat“- félét gyanítottak a szó mögött — a Spartak pedig szebb és jobban felszerelt kocsi, mint a Tudor vagy az utolsó Sedan — a Skoda 1200. Lehetetlennek tartották, hogy ez a szép nép autó megvalósuljon — és már­is valósággá vált. Az első pro­totípus elkészülése után jöt­tek az újabb és újabb min­ták — mindegyik más és más motor- és karosszéria-megol­dást hozott. Ebben az évben már át is adják a kereskedelemnek az első Spartak-kocsikat, amelye­ket a mladá-boleslavi autógyár két típusban gyárt majd. A két típus csak a henger űrtar­talmában különbözik egymás­tól: az egyik 990, a másik 1086 köbcentiméteres lesz. T ngyelország: iő a rádióhallgatók száma HSfélmillió rádiókészülék és 1 250 000 vezetékes rádió szórakoztatja, tanítja jelenleg Lengyelország lakosait. 1000 városi lakosra 166 vevőkészü­lék esik, falun pedig 58. A há­borúelőtti adatokból kitűnik, hogy 1000 lakosra átlagosan mindössze 28 készülék esett, A lengyel közép- és hosszú­hullámú adóállomások másfél­szer erősebbek, mint a háború­előtti adók voltak. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Január 6-tól 8-ig Csütörtök Kossuth-rádió: 8.30: Zenekari hangverseny. 10.10: A Belügymi­nisztérium népi zenekara játszik. 10.30: Kedves szóval, vidám dal­lal. 10.50: Indulók és közzenék 11.30: Pálmák és emberek Liba­nonban. ütinapló. 11.50: Hangle­mezek. 12.15: Operarészletek. 13.00: Baróti Szabó Mária, nyolc forradalom hőse. Előadás. 13.20: Mai operettzene. 14.25: A rádió gyermekű.jság műsora. 15.30: Az épülő kommunizmus nagy orszá gában. 16.00: Az Ipari Tanulók Központi Együttesének műsora. 16.40: Szív küldi. 17.10: Vála­szolunk falusi hallgatóinknak. 17.30: Egy falu — egy nóta. 18.20: Operettrészletek. 19.00: Ifjú figyelő. 19.30: Tánczene. 20.20: Szórakoztató zene. 20.30: Verdi: Trubadúr. Opera négy fel­vonásban. 23.00: Szórakoztató zene. 0.10: A rádió népi zenekara játszik. Petőfi-rádió: 6.50: Magyar nép­dalfeldolgozások. 14.00: Szimfo­nikus zene. 14.40: Oláh Kálmán és zenekara játszik. 15.10: Rész­letek Madarász Emil elbeszélő költeményéből. 15.30: Delly Rózsi Schumann-dalokat énekel. 16.00: Szív küldi . . . 16.30: Fiatalok ze­nei újságja. 17.25: Szovjet és ro­mán népi együttesek műsorából. 17.50: Mikrofonnal a tudomány laboratóriumában. 18.00: Beetho­ven kamaramű veiből. 18.35: Uj könyvek. 19.05: Operettzene. 19.30: Zenei stílusok. Előadás. 20.00: Szabadságról daloltak. 20.36: Képeslap Leningrádból. 21.04: Tánczene. 21.30: Sporthír- adó. 21.50: Vidám kórusok. 22.20: Zenekari hangverseny. Péntek Kossuth-rádió: 8.30: A rádió népi zenekara játszik. 9.00: In­dulók és tömegdalok. 9.20: Ut- törőműsor. 10.30: óvodások mű­sora 10.50: A kisiskolások mű­sora. 11.30: Fiatal írók és költők félórája. 12.15: Sárközi szőttes. Népdalfeldolgozások. 13.00: Tárc- zene. 14.25: Úttörő híradó. 14.50: Kodály népdalfeldolgozások. 15.40: Részletek két rádióoperettből. 16.00: A gyermekrádió műso­ra. 16.40: Kamarazene. 17.30: Szív küldi . . . 18.30: «Olasz nép­dalok. 19.00: Külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. 19.15: Jó mun­káért szép muzsikát. 20.20: Szim- fónikus zene. 21.30: Sporthíradó. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.20: Tánczene. 22.45: Berzsenyi Dániel verseiből. 23.00: Könnyű zené. 23.30: Lassan leszáll az éj . . . ze­nés, verses összeállítás. 0.10: Ke­sergők és csárdások. , Petőfi-rádió: 6.50: Keringek. 14.00: Vígoperarészletek. 14.50: Népek dalai. 15.30: Kamarazene. 16.00: Kóczé Gyula és zenekara játszik. 16.40: Délutáni hangver­seny. 17.30: Irodalmi riport. 18.00: Kamarazene. 18.30: Az épü­lő kommunizmus nagy országá­ban. 19.00: Dalol az ifjúság. 19.20: Rádiódráma. 20.30: Tánczene. 21.30: Liszt műveiből. 22.10: Csaj­kovszkij operáiból. Szombat Kossuth-rádió: 8.30: Fúvószene. 8.50: Operettrészletek. 9.10: Csilí- csaía csodái. 10.10: Zenekari hangverseny. 11.00: A Zenemű­vészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 11.30: Előadás. 11.40: Kórushangverseny. 12.15: Szórakoztató zene. 13.00: Magyar népdalok és nóták. 13.40: Fúvós­zene. 15.20: Előadás. 15.40: Szív küldi... 16.10: Verdi dalok. 16.40: Levelekre válaszolunk. 17.10: Szól a duda. 17.30: Szö­vetkezeti híradó. 18.00: Egy falu — egy nóta. 18.30: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 19.00: Zenés esték Budapesten. 20.20: Tarka-barka. 22.20: Tánc éjfélig. 0.10: Szerelmes dalok. Petőfi-rádió: 6.50: Filmzene. 14.00: Kálmán Imre operettjeiből. 14.50: A korszerűtlen író. Bá­lint György emlékezete. 15.20: Kérők. Ismerteti Szentgyörgyi El­vira. 16.40: Tánczene. 17.30: Men­delssohn müveiből. 18.00: Irodal­mi összeállítás. 18.30: Szív küldi... 19.00: Tíz perc közgazdaság. 19.45: Uj magyar novella. 20.00: Álmodj édes, álmodjál. 20.20: Sporthíradó. 20.40: Népszerű ope­rarészletek. 21.20: Repül a szán... magyar nóták. 22.00: Zenekari hangverseny. Mezőtárkány a falusi sportélet erőssége lesz December 24-én egy vörös sa­lakkal megrakott vasúti szerel­vény futott be Alezőtárkányba. Az érkezés híre megzavarta a kará- CEonyestvárús békés óráit, egy­kettőre izgatott emberek gyüle­keztek az állomásra. Sportembe­rek, akik nagy örömmel vizsgál- gatták a „kincset ’, a mezőtár- kányíak új soorttelepének vörös salakját. Az öt vagont — sport­célokat szolgáló salakkal — kito­latták a jövendő új pálya közelé­be, mely tudvalévő, közvetlenül a vasútvonal mellett fekszik. Ez­után előkerültek a lapátok, meg indult a salak lerakása. Ott dol­gozott egymás inellett Birinyi András tanácselnök. Illés László tanácstitkár, Perge Lukács, a nyolc hónappal ezelőtt megvá­lasztott sportköri elnök. Kovács István, Kovács János és Jacsó Géza sportolók, aztán a malom dolgozói: Szűcs, Kiss és Halász elvtársak, valamint az állomás- főnök vezetésével a vasút dolgo­zói. Huszonhatodikán újabb öt va­gon salak érkezett és Perge elv- társék már reggel öt órakor ne- klkezdtek a lapátolásnak. Pedig nem kényszerítette őket senki ar­ra. hogy karácsony másodnapján feláldozzák jól megérdemelt pi­henésüket. önként, a sport iránt érzett szeretetböl keltek fel hai- naltájban — mikor még vaksö­tét borította a lárkányi határt — hogy a sportkörnek ne kelljen fekbért fizetnie. Ott áll hát nagy halomba rak­va a tíz vagon salak, mintegy 100—150 méternyire az új pályá­tól. Most az a mezötárkányi spor­tolók problémája: hogyan szállít­sák el a salakot a helyére. Azt szeretnék, ha a füzesabonyi gép­állomás egy napon kölcsön adná részükre a vontatót és ők har­mincán „úgy elszállítanák onnan a salakot, mint a pinty!’’ A má­sik problémájuk az öltöző felépí­tése: Annakidején a községi ta­nács jegyzőkönyvileg biztosította részükre a szükséges faanyagot a helybeli iparosemberek pedig készen állnak a segítő munkára. Azt remélik, hogy a tanács nem vonja vissza előző kötelező ígé­retét! Aztán ott van a fásítás problémája is. A szükséges cse­metéket már biztosította a ta­nács, ez azonban nem elég. Az ültetés munkálataiban Is szüksé­ges lenne a segítsége. Végül, és nem utolsósorban — ha már minden feltétel adva lesz az építkezés megkezdéséhez — szakemberre, mérnökre lesz szükség, aki elkészíti a terveket, tanácsokkal látja el az építés társadalmi munkásait. Mert nem­csak labdarugó-, de röplábda- páiyát, iíRK-akadálypályát és fu­tópályát is akarnak Mezőtőr - kánybanl A pedagógusok — Perge sport­társ szerint — nagyon elaludtak a sportmunkában. Pedig nagy fel- adatok várnak rájuk is! A DISZ megértette Mezötárkányban a fa­lusi sporlmunka megjavításának programját — most már a’peda­gógusokon a sor. A meglévő lab­darúgó, röplabda, asztalitenisz és sakk szakosztályok mellé nemré­giben alakult, meg a tekeszakosz­tály is, a kultúrház területén új tekepálya épül. Igen nagy az ér­deklődés a fiatalok körében a bir­kózás iránt is. A sportköri elnök elmondotta, hogy 8—10 fiatal nap mint nap kérdezi: „mi lesz a bir­kózással, elnök elvtárs? ’ — De­ltát mit is csináljanak, mikor sem szőnyegük. Eem szakemberük nincs. Pedig a kuitűrházban a sakkozók és asztaliteniszezőkkel együtt a birkózók is kitűnő ott­honra találnának. Mezötárkányban tehát nem al­szik a sportélet. Lelkesedésben, tervekben nincs hiány. Megér­demlik, hogy az MTSB anyagilag is támogassa ezeket a terveket, hogy amikor megindulnak a Já­rási bajnokságok küzdelmei, új sporttelep várja készen a részve­vőket. A fiatalok birkózás utáni vágyát pedig a birkózó társadal­mi szövetség figyelmébe ajánljuk! S. J. A magyar labdarúgó válogatott emlékezetes egri vendégjátéka után igen sok egri szurkoló ve­tette fel a kédést; miért nem Viricze védi az Egri Fáklya ka­puját a bajnoki mérkőzéseken, hiszen a válogatott ellen szépen mutatkozott be, bátran futott ki kapujából, míg Madaras megille- tődötten mozgott, lényegesen bá­tortalanabb volt társánál. Helytelen volna azon vitatkoz­ni. hogy melyikük a jobb kapus, szükségesnek tartom azonban megvilágítani: mi is a feladata a kapuvédónek a korszerű labda, rúgásban? Mindenekelőtt a kapujának góltól való megvédése, azonfelül a megszerzett labda jó helyre való juttatásával, támadások elin­dítása. Hogy történjék az előbbi? A háromliátvédes rendszer beveze­tése óta lényegesen megváltozott a kapus tevékenysége, mivel a hátvédek egyvonalban való he­lyezkedése folytán aránylag tá- gabb tér jut a csatárok gyors kiugrásainak és lyukrafutásai­A ka pus-kérdésről nak. Ilyen esetekben a csatár legtöbbször már csak a kapus­sal áll szemben, akinek — ha a kiugrás a kapu közelében tör­ténik — ki kell futnia kapujá­ból, egyrészt azért, hogy „sző. get" fogjon, másrészt pedig a hosszan szöktetett labdát meg­szerezze. vagy elrúgja a csatár elől. Ha a beavatkozása részle­ges sikerrel jár, tehát a labdá­nak csak bizonyos irányba való elrúgása sikerül, a kapusnak azonnal vissza kell térnie kapu­jába. De ki kell futnia a kapusnak a magasan beívelt sarokrúgások­nál. előrelvelt hosszú labdáknál stb. Szemet gyönyörködtető lát­vány például, ha a kapus — bátran kifutva a kapujából, ma­gasan kiemelkedve a játékosok feje fölé — páros karral lehúzza a labdát, biztonsági fogással a mellére viszi, két alsó karjával „kosárba” szorítja, majd földhöz ütögeti és továbbítja a mezőnybe. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy a kapus képességét ma az­zal mérik: hogyan tud kifutni a Sikerrel fcjeiödtek be a labdarúgó Falusi Kupa küzdelmei Heves megyében 55 falusi csa­pat részvételével bonyolították le a Falusi Kupa küzdelmeit. A me- g,ye hat járásában nagy érdeklő­dés kísérte ezeket a mérkőzése­ket. A hevesi járásban Pély. a füzesabonyiban Mezőtárkány. a gyöngyösiben Gyöngyöspata. az egriben Felsőtárkánv, a pétervá- süriban Ivád. a hatvani járásban Heréd csapata lett a bajnok. Az OTSB, a győztes csapatoknak 11 — 11 pár labdarúgócipőt ajándéko­zott. ÖKÖLVÍVÁS Szombaton nagy ökölvívó ese­ményben lesz része városunk sportkedvelőinek. A vidéki ököl­vívósport egyik legjobb együt­tese. a Szombathelyi Lokomotív mérkőzik az Egri Vasas csapatá­val. A mérkőzés este fél 7 órakor lesz az SZMT székház Rákosl- termében. kapujából, milyen az ütemérzéke, helyén van-e a szíve. Nem egy­szer hallottuk például azt, hogy Grosícs, a magyar válogatott ka­pusa a tizenhatoson kívülre fut­va, lábbal hárítja el az ellenfél támadását, sőt az osztrák Ha- nappi elől fejjel mentett a leg­utóbbi magyar—osztrák találko­zón. Ilyen irányú tevékenységé­vel a kapus — adott esetekben — negyedik hátvéddé lép elő. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a kapuvonalon ne le­gyen biztos a kapus. Ellenkező­leg. A jobbra-balra való gyors elrugaszkodás éppúgy szükséges, mint a jóütemű kifutás! Ehhez azonban — a testi és a szellemi adottságokon kívül — igen sok gyakorlás szükséges. Milyen legyen hát a jő kapu- védő. akire a csapat tagjai nyu­godtan rábízhatják a kapu őrzé­sét? Lehetőleg az átlagosnál ma­gasabb termetű, bátor, jószemü és ruganyos, aki helyenként ön­feláldozó módon hárítja el az ellenfél támadását. Nagy András edző Heves megye legjobb teniszezőinek erőlistája A Heves megyei Társadalmi Tenisz Szövetség elkészítette a megye legjobb teniszezőinek erő- listáját az 1954. évi eredmények alapján. A férfi és női erőlísta első helyezettjei, dr. Pokcrny és dr. Ambrusné, veretlenül fejezték be az évet Heves megyei viszony­latban. Az if júságiaknál Vlaszaty Ödön végzett veretlenül. Férfi felnőtt: 1. dr. Pokorny. 2, Szálkái, 3. Vlaszaty. 4, Hajdú, 5. dr. Szele (valamennyien az Egri Fáklya versenyzői). (3. Szentmar- jay (Selypi Kinizsi), 7. Galó (Egri Petőfi), 8. Török (Egri Haladás), 9, Jánoss (Gyöngyösi Petőfi), 10. dr. Sóvári (Egri Lendület). Női felnőtt: 1. Dr. Ambrusné (Egri Haladás), 2. Csathó (Egri Fáklya), 3. Lucskay (Egri Fák­lya), 4. Lokcsánszky (Egri Len­dület), 5. Szémanné (Egri Len­dület), 6. Gábori (Egri Fáklya), 7. Csocsán (Egri Fáklya), 8. Dob­sa K. (Gyöngyösi Petőfi), 9. Dr. Fülöpné (Egri Lendület), 10. Szabó (Egri Petőfi). Fiú ifjúsági: 1. Vlaszaty (Egri Fáklya), 2. Jánoss II. (Gyöngyösi Petőfi), 3. Szájay (Gyöngyösi Pe­tőfi), 4. kalmos (Egri Fáklya), 5. Benedik (Gyöngyösi Petőfi), 6. Simon (Egri Fáklya), 7. Hla- vács (Gyöngyösi Fáklya). 8. Tra- balik (Gyöngyösi Fáklya), 9. Vá- lyi (Egri Fáklya), 10. Besznyák (Egri Fáklya). Leány Ifjúsági: 1. Csathó, 2. Lucskay, 3. Gábori, 4. Csocsán. Az első négy helyezett az Egri Fáklya versenyzője. 5. Dobsa (Gyöngyösi Petőfi), 6. Szabó (Egri Petőfi), 7. Máté (Egri Fák­lya), 8. Wolff (Gyöngyösi Petőfi), 9. Dobsa JE (Gyöngyös: Petőfi) 10. Karikás (Gyöngyösi Petőfi/. Hozzászólás a Népújság Sportakadémiájához Uj utakon Helyes kezdeményezésnek tar­tom à Népújság Sportakadémiá- .ját, amely hivatva van arra, hogy sportéletünk hiányosságait felfedje, s rámutasson a helyes útra. A Sportakadémia egyben tapasztalatcsere is megyénk sportemberei között, az egymás­tól tanulás, az egymásnak adás elvének alapján. Az alábbiak­ban ismertetem munkaiervemet, amelyet az Egri Fáklya labda­rúgó szakosztálya részére készí­tettem az 1955-ös évre. Hozzá­szólásom címének azt írtam, hogy „ÚJ utakon”. Igen, új uta­kon akarunk haladni ebben az évben I Az Egri Fáklya labda­rúgó szakosztályát eddig a terv- szerűtlenség, a nevelés teljes hiánya jellemezte. Különösen az ifjúság nevelésében végzett rossz munkát ez a sportkör, jóformán minden figyelmét az NB Il-es csapatra fordítva, nem törődve kellően az utánpótlással. A Heves megye legnagyobb sport­köre cím sokkal jobb munkára kötelezi a labdarúgó szakosz­tályt is, ezért vágunk most neki az új esztendőnek a múlt hibáinak felszámolásával, szo­cialista sportkörhöz méltó ter­vekkel. Első feladatként nevelő bi­zottságot hozunk létre. A bi­zottság munkája közé tartozik: állandó kapcsolat tartás az isko­lák a munkahelyek vezetőivel. Tervszerű látogatásainkkal isko­lákban, munkahelyeken. vala­mint a családi otthonaikban, az észleltek alapján elősegítik a sportolók mindenoldalú fejlődé­sét, különös tekintettel az er­kölcsre, a hazafias szellemre. A végzett munkáról minden héten beszámolnak a szakosz­tály vezetőségi ülésén, s javas­latot tesznek a tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetésére, va­lamint a példamutató magntar- tásúak nyilvános megdicsérésé­re, amelyet táblázatokon is köz­lünk a nagy nyilvánossággal (jó és rossz magatartást egy­aránt ismertetve). A labda­rúgó szakosztály diák és ipari tanuló tagjai között tanul­mányi versenyt indítunk. A leg­jobb eredményt elérőnek, ha- onta történő értékelés alapján, a sportkör által adományozott vándorzászlót adunk, amelyet minden hónapban a város leg­forgalmasabb útvonalán helye­zünk el, fényképpel és meg­felelő szövegezéssel ellátva. Fel­nőtt sportolóinknál „A legjobb dolgozó sportoló” cím elnyeré­séért indítunk versenyt, s a győztest vándorzászlóval jutal­mazzuk, ugyanazon nyilvános­ságbeli méltatás mellett, mint az ifjúsági játékosoknál. A szak­osztály vezetősége gondoskodik a játékosok más irányú szellemi, erkölcsi, kulturális és politikai neveléséről is. Ezek érdekében havonta legalább két közös mozi- vagy színházlátogatást szervez, amelyen a felnőtt és if­júsági játékosok együttesen vesz­nek részt, edzőik vezetésével. Havonta egy természettudományi és politikai előadást szervezünk a szakosztály tagjai és a szur­kolók részére, megfelelő előadók felkérése mellett. Minden negyedév végén „Szak­osztályi nap”-ot tartunk, amely­re meghívjuk a többi labdarúgó szakosztály sportolóit, vezetőit, edzőit, továbbá a VTSB és az MTSB elnökeit. Ez alkalommal a vezetőség ismerteti az elmúlt év­negyed munkáját, eredményeit, hiányosságait, s vázlatosan közli a következő időszak tervét. A beszámolót a jelenlévők bírála­tukkal kiegészítik, esetleg jobb javaslatukkal a jövő terveinek megvalósítását elősegítik. Egészségvédelem és fejlesztés térén a következő elgondolásaink vannak: A szakosztály vezetősége biz­tosítja a játékosok egészség­fejlesztését és védelmét azáltal, hogy az edzők munkáját össze­kapcsolja a rendszeres sportor­vosi ellenőrzéssel, edzéseken és mérkőzéseken történő edzői és sportorvosi együttműködéssel. Meghívott sportorvos ismerteti a szakosztály tagjaival az emberi test felépítését, működését, a ká­ros kihatások (ivás, éjszakázás, erős dohányzás) veszélyét, a tisz­taság és a sportnak megfelelő táplálkozás szükségességét. Is­mertetésre kerül az edzés hatása a szervezetre, s az előforduló sportsérülések, valamint azok megelőzése. Szakmai területen is sok a tennivalónk, javítani­valónk! A szakosztály, az eredményes munka érdekében, külön edzőt biztosít a felnőtt és az ifjúsági játékosok részére. A két edző fel­méri a játékosanyag kívánta helyzetet, elkészítik az edzéster­vet, felbontva azokat időszaki, havi, heti, napi részekre, s a helyi viszonyoknak megfelelően hangolják össze munkájukat. A szakosztály edzői e terv alapján végzik rendszeres munkájukat, amelyek kiegészülnek (egyénen­ként, csapatrészenként, összes­ségben)) az edzéseken és a mér­kőzéseken tapasztalt hibák kija­vításának munkájával. Az elvég­zett munkát az edzők a szakosz­tályi naplóba rögzítik. A játéko­sok szakmai fejlődését és egyéb­irányú adottságait, erényeit, hi­báit, játékosnyilvántartási lapo­kon vezetik. A technikai és tak­tikai képességek növelése és megtartása érdekében segédesz­közöket létesítünk. E célból 20X20 méteres területen rúgó­falat építünk, az oktatás meg­könnyítésére játékasztalt létesí­tünk, a technikai elemek helyes mozgássorozatáról, a hibás moz­dulatokról, a taktikai megoldá­sokról filmet veszünk fel, s a játékosértekezleteken azokat le­vetítjük. A sportban és munká­ban egyaránt kiváló játékosaink számára a nyár folyamán két­hetes edzőtábort’ létesítünk, ame­lyen az arra érdemes ifjúságiak is résztvesznek. Az utánpótlás biztosítása érde­kében a külső perifériákon kö lyök csapatokat szervezünk, ame­lyeket használt felszereléssel lá­tunk el. A kölyök csapatok mel­lett megfigyelő felelőst működ­tetünk, akinek az lesz a felada­ta, hogy a legtehetségesebb gye­rekeket szakosztályunkba irá­nyítsák, ahol gondoskodunk to­vábbi szakszerű oktatásukról, fej­lődésükről. A szakosztály Baráti Körét 1955 január 31-ig átszer vezziik és a Baráti Kör vezeté­sét régi, megbecsült sporttársak­kal erősítjük meg. A Baráti Kör feladata a szurkolók helyes irá­nyú nevelése, amelynek érdeké ben szurkológyűléseket szervez­nek, ahol megvitatják az idő­szerű kérdéseket, szabálymagya rázó előadásokat tartanak, az ed­zők pedig ismertetik elgondolá­saikat, munkamódszerüket. E munkatervben lerögzítettek gya­korlati megvalósítása lerakja az egészséges egri labdarúgás alap­jait, amelynek nyomán remél­hetjük, hogy az egri stadionhoz, az egri labdarúgás kedvelőkhöz méltó játákosgárda fejlődik ki az idők soi'án városunkban. Nagyszalóki András labdarúgóedző A Szerkesztőség megjegyzései A Nagyszalóki sporttárs által kidolgozott munka terv, amelyet, mint írja, az Egri Fáklya 1955. évi célkitűzésének tekinthetünk, olyan területeket ölel fel, ame­lyeket eddig hiányolt Eger és a megye sokezres sportközönsége, Heves megye legnagyobb sport­körének labdarúgó szakosztályá­nál, A nevelés, a tervszerűség, az utánpótlással törődés, a min­denre kiterjedő edzői ír unka te-, rén súlyos hiányosságok merül­nek fel már évek óta ennél , sportkörnél, holott éppen az Egri Fáklya hivatott arra, hogy, min­denben példát mutasson az egri és a megye többi részében működő sportkörök labdarúgó szakosztályai számára. Itt az ideje tehát, hogy végre valóban rendet teremtsenek ennél a szak­osztálynál. A munkatervben foglaltakon kívül van azonban még egy döntőfontosságú probléma: a szakosztály vezetőinek helyes megválasztása! Az évek során felmerülő összes hiányosságért a szakosztály vezetői, vezetőségi tagjai a felelősek. A vezetők ha­nyagsága okozta azt, hogy a legtöbb ide került edző nem tö­rődött az utánpótlással, nem végzett teljesértékű, NB Il-es edzőhöz méltó munkát, s a szá­mukra előírt munkaidőnek csak igen kis hányadát dolgozták le gyakorlatban ... A mindenkori vezetők voltak az okai annak a professzionista szellemnek, amelyet az Egri Fák­lyáról városszerte híresztelnek. nem is egészen alaptalanul. Ezek a vezetők hangoztatták mindenkor, hogy az egész or­szágban pénzzel csinálják az NB II-t, miért legyen ez más­képpen Egerben. Ezek a vezetők tehát egyetemlegesen felelősek azért, hagy Egerben nincs minő­ség! labdarúgó utánpótlás, vi­rágzó labdarúgósport. Ezért döntő fontosságú, hogy kik lesznek azok a vezetők, akik révén remélhető, hogy meg­valósulnak Nagyszalóki sport- társ egyébként igen szép és szükséges tervei. És hogy ne le­gyünk egyoldalúak, megállapít­juk azt is, hogy a rossz szak­osztályi vezetésért nagymérték- ben felelősek voltak a minden­kori elnökségek Is, különös te­kintettel az egyszemélyi vezetést folytató elnökökre! Ezektől a hibáktól mentesen kell nekiindulni az 1955-ös év­nek! N6PÜJSAG Az MDP Heves megyei Párt- bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer; csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és , kiadóhivatal: Eger. Mártirok-tere 1. Postafiók: 23. Telefon: 284, 246 és 123. Szikra Laonvomda Budapest. Vírt.. Rökk Szilárd-utca 8. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents