Népújság, 1955. január (1-9. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Szép tervet készített a káli tanács az 1955-ös évre melőszövetkezetekben tett Iá' togatás is meggyőzte a káli dolgozókat a műtrágya nélkülözhetetlenségéről. Szabó Mátyás, amikor a termésátlagokat sorolták a tagok, csodálkozva bólogatott: nem is gondoltam, hogy ilyen erős legyen egy csoport. El is határozta, hogy tavaszra közel két mázsa műtrágyát igényel. A tanácsnál az 1954-es esztendő műtrágya- felhasználásának 300 százalékát rendelték meg, ne legyen tavasszal fennakadás. Kál község tanácsa, az egy év alatt sokat fejlődött állat- állománnyal kapcsolatban is készített tervet. Minden segítséget megadnak a további szaporodáshoz. Azok a gazdák, akiknek tehenük van, múlt évben, s most is gyakran megállították a tanácselnököt még útközben is: a kísérletezés nem vált be, kifogásuk van a tehenek mesterséges megtermékenyítése ellen, mert nagy részük meddő maradt. így sok. ezer literrel kevesebb tej jut a tejcsarnokokba. És az sem kis dolog, hogy nekik is kevesebb lesz a jövedelmük. Ezen akarnak segíteni, de a tanács — igen helyesen — felhívta figyelmüket a segítség egyik módjára, az apaállat nevelésre, amelyért jó pénzt is fizetnek és a megfelelőbb apaellátást is elősegíthetik. Baromfiállománya jóval kevesebb van a községnek, mint amennyit a lehetőség megengedne. Nyáron a baromfivész megritkította számukat, s már a kései oltás sem sokat segített. Ezért tervükben az is szerepel, hogy a különféle állatbetegségek elleni védekezésre már most felkészülnek és minden szükséges védőszert beszereznek, hogy bármikor idejében olthassanak. A növekvő szarvasmarha-, sertés- és lóállomány egész nyárra jó legelőt kíván. Ezzel kapcsolatban a Legeltetési Bizottság tagjai beszéltek javaslataikról. Több felé erdösávot létesítenek legelővédés céljá bál és évenként egy-egy részt több mázsa műtrágyával javítanak, hogy kora tavasztól késő őszig dús legelő legyen. A fá sítást már az elmúlt hónapokban meg is kezdték. A Hazafias Népfront-bizottság a termelési terveken kívül is igen sok értékes javaslatot tett, melynek nagyrésze a dől gozók szavainak tolmácsolása volt. A község határában kö rülbelül 1700 holdas homokos, alig használható föld van. Ezen köves utat építenek, amely a földművelőknek és a Dormánd, vagy szomszédos falvakba munkába járóknak, egyaránt könnyítést jelent. Ez évben jobban támogatják a házépí tést is, hogy még többen épít hessenek. Egyik megbeszélésen úgy döntöttek, hogy a jelen légi vásárterületet felosztják házhelyeknek, vásártérnek pedig olyan földet jelölnek ki, melyet másra nem tudnak felhasználni. Sokáig sorolhatnánk még a káli tanács terveit, amelyekben szerepel a járdaépítés, a villanyhálózat bővítése, az erdőtisztítás, kút rendbehozása, a mozi bővítése, vagy kultúrte- vékenységben, az új kultúr- csoportok megalakítása, zene- kamagyobbítás, röplabdapálya létesítése és még sok-sok minden. De ezekről most nem beszélünk, helyette inkább pár hónap múlva felkeressük a községet, s írunk a villany mellett tanuló ifjúságról, az egészséges, s tiszta vizet adó kutakról, a kényelmes, jó szórakozást biztosító moziról és könyvtárról, vagy egy előadásról, ahol az új tánccsoport szép mozdulatait már a „nagy“ zenekar kiséri. S most gazdag, eredményes új esztendőt és terveik megvalósítását kívánva búcsúzunk: viszontlátásra. Propagandista és pártoktatásban részvevő elvtársaknak Az 1955-ös év, amely mező- gazdaságunk fejlesztésének második esztendeje, többet vár a falu népétől, mint az eddigi évek. S erről nem feledkeztek meg a káli tanácstagok, szép terveket készítettek. A dolgozó parasztok nagy részének nincs igája, ezért ősszel a gépállomáshoz fordultak a szántás ügyében. De sokan az igával rendelkezők közül is előjegyeztették egy-kétholdas par. cellájukat, mert a gépi erő jobb is, meg gyorsabb is, mint az állati erő. így tehát ősszel sok munkájuk volt a traktoristáknak, alig győztek eleget tenni feladataiknak. Legtöbben becsülettel helytálltak, de akadtak olyanok is, akik fity- tyethánvva a rendre, azoknak szántottak, akiknél a jó borravaló kilátásban volt. Nem nézték, hogy van-e igája vagy nincs. A tanács most elhatározta — s ezt a traktoristákkal is megbeszélte — hogy tavasszal a szegény gazdákról nem feledkeznek meg. S ahová a traktor nem juthat el, ott kölcsön igával művelik meg a földet, de parlagon vagy kései művelésre nem hagyják. Néhány napja a határban jártak a tanácstagok. Az őszi vetés szépen zöldéi, jól is kelt, nem lehet rá panaszuk. De ezen a határszélen meggyőződhettek arról, hogy a gazdáknak igazuk volt a gyűlésen, mert a mezei egér sok helyen nagy károkat okozott a vetésben. Nem elég az egérirtóra gondolni, hanem amit eddig elpusztított az egér, azt tavasszal pótolni kell. Több búzát vetni és jobb vetőmagot készíteni, hogy jó termés legyen és ne éreztessünk kenyérből hiányt. Vetőmagigénylésért már eddig többen felkeresték a tanácsot, mint a múlt évben, ezért a tavalyi kétszeresét rendelik meg. Egy év alatt érdekes tapasztalattal gazdagodott Káli Mihály gazda, aki 70 négyszögöl burgonyáját kísérletképpen »,kedvére“ műtrágyázta. Maga is elcsodálkozott krumpliásáskor, mert ez a kis terület nyolc mázsa termést hozott. El is dicsekedett vele nyomban az első termelési bizottsági ülé-, sen — mivelhogy bizottsági tag is — ahol Káló Albin is hasonló eredményekről számolt be. Ma már a szomszédok is ismerik a „csodát“, és a forrását is. De a kerekharaszti I Béke és a mezőtárkányi ter-1 Több propagandista és hallgató azzal a ké-éssel fordult a Pártoktatók Házához, hogy a tanulás segítése érdekében közöljük a hallgatókkal, milyen szépirodalmi könyvek olvasása segíti elő a tananyagok alaposabb megértését. A kővetkező könyvek olvasását és filmek látogatását javasoljuk a kongresszusi .anyagot tanuló elvtársaknak. „Népgazdaságunk fejlődése jelenlegi helyzete és feladatai’' című témához Javasoljuk: SZÉPIRODALOM: Veres Péter: Próbatétel. Urbán Ernó: Kemény dió. Szabó Pál; ÚJ föld Katajev: Hajrá! Ketlinszkaja: Az ifjú város. Solohov: Új barázdát szánt az eke. FILMEK: Tűzkeresztség. Élet jel. Simon Menyhért születése. A nagy hazafi. Vihar. Ezért kell a béke! December 25-én már kora délután feltűnő volt a nyüzsgés-forgás a Dobó utcában. Gyermekek és felnőttek igyekeztek a Kisker. Vállalat klubhelyiségébe, ahol az óvodás gyermekek karácsony estéjét tartották meg. Óvodás, iskolás gyermekek műsora változatos ös' állításban pergett le előttünk. Szavalatok, táncok, énekek és jelenetek váltották egymást, A nézőtér egyik részét felnőttek, másik részét pedig gyermekek töltötték meg. A jól sikerült számokat ragyogó szemek nézték. Az est fénypontja a Télapó megjelenése volt, aki minden óvodást külön-külön megjutalmazott. A kisebbek gumijátékokat, a nagyobbak kürtöket és labdákat kaptak. A szülői munkaközösség tagjai a műsor befejezése és az ajándékozás után átrendezték a helyiséget. Óvodások, iskolások ültek az asztalok köré, s úgy mint otthon, vidáman, mosolyogva, boldogan beszélőéivé iszogatni kezdték a meleg, tejszínhabos kakaót. Mindannyian boldogan néztük a gyermekeket. Nincs szebb a boldog gyermekarcnál, nincs nagyobb boldogság, mint kacagó, ragyogó, csillogó szemű gyermekek között lenni. Ezért kell a béke. Bógyi Kálmán Eger ttirőstiffi ítéletek 1954 november 18-i számunkban megírtuk, hogy a recski Kőbánya Vállalatnál Foltán Béla volt igazgatóval az élen sikkasztásokat, lopásokat követtek el. A pétervásár! járásbíróság mely szerint Foltán Béla volt igazgatót társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, sikkasztás és a vállalati anyag hűtlen kezelése, valamint a közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt két évi és 6 hónapi börtönre és egyes jogainak gyakorlásától 4 évi eltiltásra, Tóth Andrást volt személyzeti vezetőt 10, Szilva Lászlót 7. Lakatos Józsefet 6. Gyürki Ernőt pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte. * A füzesabonyi járásbíróság lopás bűntette miatt Jakab Ferenc mezőszemerei lakost 3 évi ■ és 8 hónapi börtönbüntetésre I ítélte. »Legfőbb érték az enili r4* Ez az elv, meg a jogos védekezés életünk vészé rvíé ellen, indított bennünket arra, hogy két hónappal t „Népújságon“ keresztül forduljunk — mi a Tárk Be utca lakói — az illetékesekhez: szüntessék meg azt a <ti lan állapotot, hogy a rendkívüli keskeny utcánkban c . k lekedjenek! Az eltelt két hónapban intézkedés nem történt, i i’a: sem kaptunk. Most újból szeretném az illetékesek figyelmét hiú, annál is inkább, mert az eltelt idő alatt nem javult, de tóvál romlott a helyzet. A Tárkányi Béla utca talán Eger legkesk nyebb utcája, de talán a legforgalmasabb is. Nem beszélve c itt lakókról (hiszen magunkról a múltkor már beszéltünk ebben az utcában járnak a betegek kezelésre és táppénzéi meg általában azért, amiért az emberek az SZTK-ba szőkít járni, lévén az SZTK bejárata ebben az utcában. Ezenkívül: a Tárkányi utcán keresztül menve, rövidítik útjukat azok az anyák, akik a Sztálin úti napköziotihonb vagy onnét hazatolják kicsinyeiket, mert ilyenformán kev> sebb lépcsőn kell kézben felvinni a gyermekkocsikat. Ezen az utcán keresztül járnak haza csapatostól délben meg este is az iskolás kisgyermekek, de a közép- és főiskoláso is. Déli időben mindennap 2—300 ember ezen az utcán keres ' tülmenve jut el az Egri Csillag vendéglőbe, ahol tudvalévő - legnagyobbszámú üzemétkeztetés folyik. És miután én most érvelni és bizonyítani szeretnék: hozzál veszem még a „véletlen“ embereket is, akik az előbbi kategó- riákból kiesnek, s csak úgy „véletlenül“ járnak erre, hogy „véletlenül“ éppen itt laknak. Ennyit az emberek forgalmi létszámáról. Ehhez jön az a pár száz autó, amely a fent említett emberek, gyermekek életét veszélyeztetik. Veszélyeztetik, mert ez az utca nem aU’ail- mas teherautó, de semmiféle autáközlekedésre. Számtalan ember fordult az utóbbi időben ezzel kapcsolatban hozzánk. S az áldatlan állapot megoldására javaslatokkal is éltek. Ezeket én most az illetékesek elé tárom. Először: A hatóságok tiltsák meg a Tárkányi Béla utcában az autóközlekedést, s autók — a teherfuvar kocsijai is — közlekedjenek a 1 spka utcában. ■.c,ds: ír: a fenti javas’-"t gyakorlati megvalósítása leheti \ n már mint a Klapka, vteóban teljes hosszában való köziéi .i. •>.‘,*7 ttiindlf •• út felé kivezető útri ■ :'•:< ■. ,. ne. v . . .yoncuiu. Harmadév>r; —* ■ , . . . ? vobu: a leg áoösebb — helyezzék vára í ___ Vállalatot a város szél ére, s talán ezzel több problémát is megoldanánk, nemcsak a Tárkányi Béla utca közlekedését. Ezt kéri sok száz dolgozó, melyet én ezúton tolmácsolok. KADAS GÉZA tanácstag, a Népköztársaság Kiváló Sportolója Jkmagyar újgássiUetés fc/' megindulása Heves megyében H eves megye 1944 november elejétől december 24-ig terjedő időszakban szabadult fel a dicső Vörös Hadsereg győzelmei nyomán a hitlerista megszállók és a magyar fasizmus kettős járma alól. Felszínre törtek a dolgozó magyar nép erői, s végbement hazánk demokratikus nemzeti újjászületése. Rövid cikkünkben ennek az újjászületésnek Heves megyei megindulásáról szeretnénk írni. Tíz év nem nagy idő egy ország életében, bármilyen óriási változást és fejlődést jelentett is népünk számára. E tíz év alatt felnőtt ifjúság azonban már csak hírből ismeri a szolgaság, a megalázottság gyötrelmeit, a munkanélküliség és az éhség csontkezét, a legelemibb emberi szabadság- jogok durva sárbatiprását, a nemzeti elesettség és kiszolgáltatottság arcpirító érzését. Ezért aztán hajlamos arra, hogy a jelen nehézségeit egyedül és ‘kizárólag azokra a hibákra vezesse vissza, amelyek pártunk úttörő, hősies munkájába az utolsó évek során belecsúsztak. Mivel nem látja azt, hogy a feudális és kapitalista múlt átkos örökségeként, a fasiszta háború rombolása után milyen csődtömeget kellett eltakarítanunk az útból, szem elől téveszti nem egy esetben a fejlődés hatalmas ütemét napjainkban és nem látja a nagyszerű jövőt. Látnunk kell azt, mint rabol bennünket évszázadokon ■ — -=ríül a török, a német. mint szipolyozott bennünket az angol-amerikai nagytőke, s milyen szörnyű két világháború szenvedései zúdultak » magyar népre. E szenvedésteh múlt Heves megye dolgozó népére is terhes örökséget hagyott. Most. felszabadulásunk tizedik évfordulója idején, büszkén hasonlíthatjuk ösz- sze helyzetünket az elnyomatás idejével. A munkanélküliség a Horthy-rendszer idején a megye mezőgazdaságában és iparában állandó és nagyméretű volt. „Emberek lézengenek itt, — írja az Eger című újság 1930-ban, — falszürke arccal álldogálnak a fal mellett, vagy ülnek a lócákon, lecsüggedt kézzel, napok hosz- szán néma szájjal. Már a keserűségre sem futja, mert a keserűséghez is erő kell, erő pedig nincs, mert kenyér nélkül elgyengül a test és elfony- nyad a lélek. Itt vannak egész nap. Nem mernek hazamenni. Minek nézzék a gyerekek elijedt hallgatását“. a kivándorlási láz, a menekülési vágy a nyomor elől a latifundiumok harapófogójában igen jelentős méreteket öltött megyénkben. Hisz 1932 decemberében a 140.000-es lakosságú Heves megye dolgozói közül 30 900 körül járt azoknak a száma, akik kenyér és kereset nélkül állottak, az elhelyezkedés minden reménye nélkül. Vádolták a Horthy- rendszert az üres bölcsők, de vádo’ta a kulturális elmaradottság is. Nyomor, évszázados elmaradottság, kulturálatlanság jellemezte a magyar falut. A német imperializmus és a magyarországi nagytőkésnagybirtokos osztályok szövetsége háborúba sodorta az országot a Szovjetunió ellen. A német katonai megszállással az ország látszólagos függetlensége is megszűnt, teljessé vált az ország kirablása, fokozódott a politikai terror, felszámolták a demokratikus szabadságjogok látszatát is. Deportálták a zsidószármazá- súakat, büntető táborokba vitték a nemzetiségi dolgozókat, internáló táborba hurcolták a demokratákat, a kommunistákat. A felszabadulás azonban megnyitotta az utat az ország demokratikus átalakítása előtt, megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a legálissá vált kommunista párt élére álljon az országnak és a Szovjetunió segítségére támaszkodva vezesse az újjáépítést és megteremtse a szocialista Magyarországot. M ohács óta nem volt olyan súlyos helyzetben az ország. mint a fasiszta hordák kiseprése után. De a kommunista párt összefogta az ország minden életképes, demokratikus ereiét és kiadta a jelszót: ..Lesz magyar újjászületés!“ És ahogy most is a párt jár az élen — széles népi-nemzeti egységfrontra támaszkodva — a jólétért, a boldog és békés lövendő megteremtéséért folytatott harcban, ugyanúgy az élen járt közvetlenül a felszabadulás után is. A Magyar Kommunista Párt megalakulása után kiáltványt intézett az egri dolgozókhoz: „Magyarok! Munkások! Elvtársak! A rabbilincsék lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül a Magyar Kommunista. Párt hivatott arra. hogy a dolgozó parasztok, munkások és szellemi munkások demokratikus Magyarországát felépítse.“ A Magyar Kommunista Párt egri szervezetének végrehajtó bizottsága 1945 február 27-én emlékiratot nyújtott át Heves megye főispánjának: „A demokratikus élet megalapozásának első és föltétien megkövetelt kelléke az, hogy biztosítani tudjuk a magyar nép zömének, a magyar falu és városok lakóinak ellátását. Az ellátás kellő termeléséséhez haladéktalanul szükséges, hogy minden néven nevezendő mezőgazdasági munka meginduljon.” A mezőgazdasági munka első feltételének tekintette a párt az elhagyott területek megállapítását, vagyis azoknak a mezőgazdasági célokat szolgáló földeknek a számbavételét. amelyeknek gazdái elmenekültek. földjeiket elhagyták. A párt követelte, hogy ezekre a földekre haladéktalanul gondnokokat nevezzenek ki. akik felelősek a mezőgazdasági munkákért. Il Magyar Kommunista Párt egri szervezetének végrehajtó bizottsága szükségesnek látta 4—5 tagú bizottságoknak azonnali megszervezését, amelyek a megye községeit felkeresnék, hogy a megfelelő felhívásokat megtegyék és <i munka megindítását kezdeményezzék. Ezek a bizottságok voltak hivatva a gazdasági felügyelőkkel karöltve, megindítani azt a nagyszabású harcot. amelyet a társadalomért, a nép. a tömegek ellátásáért, « kenyérért folytatni kellett a háborús pusztítások folytán tönkrement megyében. A párt szükségesnek látta a tiszántúli részekkel való kapcsolat haladéktalan felvételét. Ez az országrész még 1944 ősz elején került a felszabadító Vörös Hadsereg kézére és valószínűnek látszott, hogy megyénk a tavaszi vetőmaghiányát onnan pótolni tudja. De a párt nem hanyagolta el a burgonya- és kukoricavetőmag ügyét sem. Nagy szüksége mutatkozott annak, hogy Eger vidékét a legrövidebb időn belül mind a mező gazdasági termelés, mind pedig a kerti gazdaságok munkájára megszervezzék. Ezért a párt javasolta a főispánnak, hogy a kibocsátott kormányrendelet értelmében a város lakosságának néhány 100 négyszögöl veteményes céljaira alkalmas területet juttassanak. Amennyiben a mezőgazdasági munkára alkalmas falusi és városban lakó, földműveléssel foglalkozók száma kicsinek bizonyulna és a munkához nem lenne elégséges, a párt javasolta, hogy a város lakói is vegyenek részt a kenyér megteremtéséért folytatandó munkában. „Példát kell vennünk Szovjetoroszország népeiről — olvassuk a főispánnak átnyújtott emlékiratban — ahol is az ukrán és fehérorosz területeken a fasiszta hadsereg által porig égetett és teljesen megsemmisített, kiirtott falvak helyére a Vörös Hadsereg felszabadítása után visszatért orosz paraszt, ha kellett szerszám és egyéb gép hiányában faekékkel, de ezen túlmenőleg is tíz körmével művelte meg a földet, mert tisztában volt azzal, hogy mit jelent a tömegek éhen pusztulása.. n Magyar Kommunista Párt egri szervezetének végrehajtó bizottsága így indította meg az újjászületést Heves megyében, „ ... hogy valóban ne csak szavakkal, hanem tettekben és munkával is teremtsük meg a demokratikus, szabad és független, szebb Magyarországot“, Úgy gondoljuk, hogy néni demokráciánk tízéves, fényes eredményeit csak akkor mérhetjük fel reálisan Heves megyében is, ha felidézzük megyénk dolgozó népe évszázados elnyomásának. fizikai és szellemi gúas- bakötésének emlékét, a fasiszta terror 25 évét, a második világháború szörnyű pusztításait és demokratikus újjáépítésünk s felemelkedésünk hősies kezdeti lépéseit a kommunista párt vezetésével. Ha visszatekintünk arra az útra, ahonnan elindultunk, akkor láthatjuk igazán fejlődésünk hatalmas ütemét napjainkban, csak így küzdhetjük le a szűk látókörre valló közönyösséget és szűk prakticizmust. A mi hazaszeretetünk optimista hazaszeretet, hisz nemzeti létünl soha nem látott magasa, nag ~ szerű jövőnk igézete tekint felénk. Szánté Imre főiskolai tanár, a Heves megyei Hazafias Népfront Bizottság elnöke.
