Népújság, 1955. január (1-9. szám)

1955-01-01 / 1. szám

VUAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

NÉPÚJSÁG

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 1. SZ.

Ára 50 fillér

1955 JANUAR 1. SZOMBAT.

KÖSZÖNTJÜK AZ ÚJ ESZTENDŐT

Irta: Császár István

Üú

M

esztendőt kezdünk a mai nappal. Az évforduló alkalmával levesszük íróasztalunkról, szobánk faláról a régi naptárt, új kerül a helyébe. Űj naptár, amely az elkövetkező esztendő napjait mutatja számunkra. Azután ünnepi ruhába öltözve a szokásokhoz híven elmegyünk mulatni, ünnepelni. Emlékezni a múltra, köszönteni az új esztendőt. Rokonok, ismerősök, barátok, családok boldog újévet kívánva koccintják össze poharaikat, s így mulat. így ünnepel most, mintegy nagy család az egész megye, az egész ország. Dallal, tánccal, víg muzsikaszóval ünnepeljük és köszöntjük az új esztendőt, mi Heves megyeiek is.

Am nemcsak az ünnepi mulatság vált szokássá, hanem az is, hogy ilyenkor mindenki számvetést készít múltjáról. Emlékezetében végig kíséri, hogyan dolgozott, mit tett az elmúlt évben. A számvetés után pedig a jövőbe néz, s tervekkel, reményekkel, bizakodással tele indul az új évnek.

i is miután ismét lezártunk egy nehéz gondokkal, bajokkal, de sok örömmel vegyes óesztendőt, illő, hogy számvetést készítsünk. 1954 végén nemcsak egy év, hanem egy fél évtized, öt esztendő küzdelmes munkájának a végére tettünk pontot. Most fejeztük be országépitő első ötéves tértünkét. Öt nehéz év kemény csatája áll mögöttünk. melyet sok nehézség és harc árán, de mégis sikerrel vívtunk meg. A harcnak pedig mi voltunk a katonái, mi munkások, parasztok, értelmiségiek, akik két kezünk, szívünk és eszünk munkájával, szorgos hétköznapjainkkal. verítékcsöppjeinkkel segítettüli elő, hogy most győztes seregszemlét tarthassunk.

Büszkék vagyunk nagyszerű ipari létesítményeinkre. a többmlllióforintos _ költséggel felépült Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat hatalmas üvegcsamokos épületére, melynek készítményei még a külföldi országokban is hirdetik megyénk dolgozóinak r-aktudását. hírnevét. Fennállása óig iforrnál ta a táj arculatát, jellegét, s az-vmbtre* két.

Crlitutánk -a &/'«• jrj**. V*«*

** Éreelőkészítömü hatalmas énűlet- 5mbjére, megyénk legkorszerűbb bányaüzemére. a Gyöngyösi XII-es aknára. Üj létesítmény a Szűcsi Xl-es aknaüzem, az Apci Fémtermia Vállalat, de a többi bányaüzemek és gyárak bővítése, korszerűsítése, újjáépítése mind-mind a mi munkánk, az ötéves terv gyümölcsét jelentik. Ebben az időszakban ta- iált biztos talajra és vert gyökeret megyénk dolgozóiban is a szocialista munkaverseny, amely már nem egyszer, s nem egy üzemben szép eredményeket hozott.

Boldogan könyveljük el eredményeink sorában azt is. hogy sokat javult a közlekedés, * kereskedelemben az áruellátás, hogy megszűnt a jegyrendszer, hogy árleszállítás volt. Már sokszor elmondott, de mégsem elcsépelt, s nem lebecsülni való dolgok ezek. Nem árt, ha az ötéves terv zárósorompójánál ezekre visszatekintve emlékezünk. De az emlékezés ‘rce'ben hálával kell gondolnunk nagv barátunk és segítőtársunk, a Szovjetunió állandó támogatására is.

\í ezőgazdaságiinkban erre az időszakra esik a termelőszövetkezeti mozgalom kezdete, szövetekezeteink megerősödése. Ma már jogos büszkeséggel nézünk az atkári Micsurin, a kiskörei Dózsa, a felnémeti Petőfi, a herédi Micsurin, a füzesabonyi Petőfi, s tiég számtalan más gazdag termelőszövetkezetünkre. Megyénk 23 nagyüzemi állami gazdasága és 10 gépállomásának dübörgő traktorai hirdetik országszerte mezőgazdaságunk fejlődését.

Nem lebecsülendő kulturális fejlődésünk ötéves eredménye sem. Egerben Pedagógiai Főiskola. Hatvanban Vegyipari, Gyöngyösön ’’ezőgazdasági Technikum. Kálban szakgim- ■iáz«um létesült. Általános iskoláink, s a dol- ~ozók iskoláinak fejlett rendszere a művelt- .égtől távolabb álló rétegekhez, a kis falvak is tanyavilágok sötétjébe is eljuttatta a ínyt, a tudományt. Az ötéves terv folyamán vevőnkben 20 község és a három város ka- i. tt közkutat. 110 községben ég a villany. 77 tultúrottbon. 13 bölcsőde létesült. 2695 kls- ikás épült fel. 11 község kapott iskolát és 1 pedig óvodát. Alig van már községünk, hol ne lenne villanyvilágítás mozi, kultúr- iáz. A szép petőfibányai, a lőrinci, a füzes- tbonvi járási, s a, többi ól kultórntthen is mind azt bízón vit la. hogy államunk sok-sok forintot fordított az ilyen célokra is.

Tgaz. hogy orszáeénítő munkánk közben követtünk el hibákat és az ország poli- kai és gazdasági vezetésében fennálló hibák i. megyénkben is megmutatkoztak. A hibák íltái az új kormányprogram meeiele- ése • 'in " egészséges mederbe terelődött 'zdií -iiíi elet ink. Megyénk néhány nagy és >bb k iri üzeme eredményesen gyárta k i.- I iségleti e>kkek tömkelegét. A ’.ezé az termelésben megnövekedett

«z t dolgozó párasatok szerepe, ternelé vív gyümölcsösöket, szőlőket te'Pít .■ a. .'erősödtek tsz-eink, újra világVácot láttak megyénk híres mezőgazdasági exportterményei.

Nem igaz tehát, hogy ötéves tervünk nem hozott teljes sikert, mert amint az előbbi példák is igazolják, lerakta a szocializmus építésének alapjait hazánkban, s megyénkben is. Üj életünk építésének egész sor hőstörténete fűződik az elmúlt öt év majd minden ino: zan áfához. igazi, hősi énekként aranybet ükkel írjuk történelmünk lapjaira. Nem is tagadhatjuk: jó érzés ez a seregszemle utáni büszkeség, mert amit építettünk, az a miénk, megbecsüljük, szereljük, hiszen megdolgoztunk érte.

Van tehát okunk az újévi örömre, mulatozásra, jókedélyre. A nagyság. biztonsfV és erőnk tudatában ünnepeljük, köszöntjük 1955-öt. Ez az erő. biztonságérzet, a jövőbe vetett törhetetlen hit és akarat vezet bennünket tovább a szocializmus építésének útjain.

A két arcú Janus-fej egyik arca hátra, a múltba, a másik pedig már előre, a jövőbe néz. Az évvégi számvetést készítő nagy család is a jövőre gondol. Mit ad, mit hoz az új esztendő, milyen lesz a jövő? S a tervezéskor okul a múlt tapasztalataiból, hibáiból, felhasználja a jót, hogy annál biztosabban, eredményesebben, tapasztalatokkal gazdagodva indulhasson tovább előre.

Mi hát a teendő, milyen tervekkel, elhatározásokkal lássunk munkához az új év küszöbén? Ha mi is levonjuk a múlt tanulságait és megállapítjuk, hogy idáig a helyes utat jártuk, ebből természetesen következik a jövő feladata. Rákosi elvtárs az MDP III. kongresszusán tartott beszámolójában, már utalt arra, hogy az új, második ötéves tervünket csak 1953-ban kezdjük. A közbeeső egy év — vagyis a jelenlegi — a felkészülés, az erőgyűjtés esztendeje. A második ötéves terv hatalmas arányai, méretei — a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek érvényesítése mellett — a szocializmust ékítik tovább hazánkban. Nagy szó, nagy tét, nagy terv ez, melynek megvalósításához feltétlenül szükséges a jól kihasznált egvéves felkészülés, erő- i- cüjtés S a második ötéves terv sikere ■ mn is múlik, hogyan használjuk fel ezt az egyéves időszakot.

Ezt teszik az építőmunkások is egy-egy nagy építkezés kezdete előtt. Asogatni. tervezgetni kezdik az épület alapjait, hordják a követ, téglát, készítik az állványokat stb. így készítjük most mi is mindannyian elő a „terv- nélküli“ évben — de szigorú tervek alapján — az új tervidőszakot. Az előkészítés közben ám nemcsak az épületre, hanem magunkra is kell gondolnunk, arra, hogy továbbra is bőségesen ellássuk magunkat élelemmel, ruházattal, s általában mindennel, amire szükségünk van. Az ipar többtermelése, a mezőgazdaság fejlesztése tehát, a korroánv júniusi programja, a KV októberi határozata mutatja a helves irányt ezután is. Mi pedig az új esztendőben munkánkkal tovább akarjuk fejleszteni eddigi eredményeinket.

Bányászaink, ipari munkásságunk, dolgozó parasztjaink jól tudják, milyen nehéz, de szép és megtisztelő feladat vár rájuk, örömmel vállalják, hisz maguknak dolgoznak, munkáink gyümölcsét csakis ők, a dolgozók élvezik.

TVÏ egyénk bányaüzemeinek — melyek

'1 már kis kivétellel újra szépen teljesítik tervüket — továbbra is elsőrendű kötelességük a terv naponkénti teljesítése. Hasonlóképpen ez a feladata erőművünknek is. hogy így együttesen biztosítani tudják ipari termelésünk nyersanyagát, hajtóerejét. Vasas üzemeink a takarékos anyaggazdálkodással, tervük teljesítésével segíthetik az ipart, a közlekedést. Időben tegyenek eleget export- kötelezettségeinknek, segítsék a mezőgazdaságot, gyártsanak közszükségleti cikkeket. Helyiipari vállalataink, KTSZ-eink, s számtalan más kisebb közszükségleti cikket termelő üzemeink továbbra is a lakosság, a vásárlók igényeinek kielégítését tartsák hivatásuknak.

Mezőgazdaságunk számára a párt és a kormány december 19-1 határozata, s a mezőgazdaságfejlesztés hároméves terve szabja meg az utat. A föld terméshozamának növelése, a talaj termőerejének biztosítása, az állattenyésztés fejlesztése, a jó helyi politika kialakítása mind-mind az egész dolgozó néjJ életszínvonalának emelését segíti elő. E feladatok megoldása közben egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk a termelékenység, a minőség, az önköltségcsökkentés és a munka- fegyelem követelményeiről sem. Mi ad még ezenkívül nagy segítséget, lendítőerőt a munkához?

A Rákosi Mátyás Művek dolgozói ver- senymozgalmat indítottak hazánk felszabadítása 10. évfordulóiának tiszteletére. A felhívás megjelenése után üzemeink egész sora csatlakozott e nagyszerű kezdeményezéshez, újra fellángolt a szocialista munka- versenv leik«* tüze tlz«nveink az élüzem.

Igozóink pedig a sztahanovista címért kezdtek nemes versengésbe. Náluk a gyön- gvösi XII-es aknaüzemnél talált először visszhangra a felhívás, örömmel csatlakoztak, s

ÚJ ÉV — ÚJ TERVEK

delmeit bemutatva segítsem a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását. Boldog vagyok. hogy népi demokráciánk minden lehetőséget megad kutatásaim további folytatására és elmélyítésére.1'

KOCSMAR JÁNOS [ tanácselnöke:

„Az 1955-ös évben javítani akarjuk városunk vízellátását. A Szala-parti munkálatok már a vízvezetékhálózat bővítésének első jelei. Ez évben városunk külső részein másfél kilométerrel bővítjük a vízvezetékhálózatot. s ugyancsak egy kilométerrel bővítjük a szennyvízcsatornahálózatot is. Ez évben szebbé és csinosabbá tesszük városunk utcáit, hogy az emberek ne csak tavasszal és nyáron gyönyörködhessenek városunk szépségében, hanem az őszi és téli hónapokban is.

A városi tanács eltökélt szándéka, hogy az új esztendőben enyhít a súlyos lakás- problémán. Több hivatalt ösz- szeköltöztetünk, s az így felszabadult lakásokat az arra rászoruló családoknak adjuk. Az a véleményem, hogy inkább a hivatalokban legyen nagyobb a zsúfoltság, minthogy rossz lakásokban és a fáskamrákban éljenek az emberek.“

MUCSI SÁNDOR, / ^yein^;

nács ipari osztályának vezetője:

„Ebben az évben még nagyobb gondot fordítunk a közszükségleti cikkek gyárié'ára. Éppen ezért január 1-én ösz- szevonunk négy vállalatot: az Autójavító, az Általános Javító és a Finommechanikai Vállalatot, a Babakocsigyárral együtt. Az új vállalat gyermekkocsi részlegén több újtípusú gyermekkocsikat gyártunk. Négy új típusú sportkocsi és a szíjrúgós knélykocsi gyártását kezdjük meg. Az Egri Faipari Vállalatnál megkezdjük a festett hálószoba s konyhabútor gyártását. Ügy tervezzük, hogy az első negyedévben 190 konyhabútort és 60 hálószobabútort gyártunk. Tervünkben szerepel, hogy a Patyolat Vállalatnak új épületet építünk, közel egymillió forintos költséggel. Az építkezést tavasszal, mihelyt az idő engedi, azonnal megkezdjük — sok-sok háziasszony munkáját akarjuk ezzel is megkönnyíteni. Bélapátfalván nagyon jó minőségű agyagot bányásznak, melyet az ország különböző részére, így Hódmezővásárhelyre is szállítanak vagonos tételekben. Az a tervünk, hogy kerámiai üzemet létesítünk Bélapátfalván. Itt megvannak a lehetőségek az új üzem létrehozására, szakemberek is vannak ott helyben.“

SZABÓ JÓZSEF, I a7Füre|? vállalat igazgatója:

„Sok szép tervünk közül hadd említsek meg egy párat. Eger strandfürdőjét a nyári szezon idején az ország minden tájáról felkeresik kirándulók, nyaralók. Az 1955-ös évben, hogy a zsúfoltságot megszüntessük, bővíteni kívánjuk a strandot. A 25x50 méteres medence építését már januárban megkezdjük, s a nyárra átadjuk. Még a téli hónapokban próbafúrásokat végeztünk a fürdő területén. Ezek a próbafúrások sikerrel biztatnak. Harmincnégy méter mélyről 35 fokos víz tört elő. Azt reméljük, hogy nagyobb mélységből még melegebb vizet kapunk. A fúrások folytatására ez évben 150 ezer forintot fordítunk. A gőzfürdőben is nagy a zsúfoltság, különö sen a hét végén. Ennek elkerülésére újból üzembe helyezzük a volt József-fürdőt, ahol olcsóbban lehet majd tisztálkodni. A József-fürdőben tíz zuhanyozó és hét 8x4 méteres melegvízű medence áll majd a lakosság rendelkezésére. Mind a strandfürdőt, mind a gőzfürdőt még szebbé és csinosabbá akarjuk tenni. A strandon a mélyített zuhanyozónál Kisfaludy-Stróbl Zsig- mond alkotását, a születő Vénusz szobrát helyezzük el a für dóidény re."

SZÖLLÓSI GYULA, | a He' 1

_________________j______U vés meg

yei tanács népművelési osz- 'á.’/a vezetője:

„Az 1955-ös évben a népművelési munka fő irányvonala a második ötéves terv megfelelő előkészítése lesz. Igyekszünk mindenben kielégíteni a lakosság egyre növekvő kulturális igényeit. Megyénkben az új év folyamán 20 kultúr- otthont tataroztatunk és az összes kultúrotthonokban kiegészítjük a még hiányos felszereléseket. Azt hiszem, hogy Eger város lakossága nagy örömmel fogja üdvözölni a legkomolyabb műsoros rendezvények megtartására is alkalmas, nyárra felépülő új szabadtéri színpadot. A színpadot már a tavasz folyamán elkezdjük építeni, nagy részét társadalmi munkában és reméljük. hogy az üzemek dolgozói és a diákok lelkesen vesznek majd részt ebben a munkában.

Az 1955-ös évben a-terv szerint Egerben állandó színházi társulat alakul, mely Egert, Gyöngyöst és Hatvant látja el állandó műsorral, valamint felkeresi megyénk kisebb községeit is.“

hívták versenyre a megye összes üzemeit.

A verseny időszakában, de azután is állandóan szükség van a dolgozó tömegek aktivitására, javaslataik, elgondolásaik meghallgatására. Hegyeket képes megmozgatni a tömegek ereje. Szükség van arra is, hogy párttagjaink „kommunisták az élre“ jelszóval újra szép tanujelét adják a kommunista példamutatásnak. Hiszen számtalan eset bizonyította be már, hogy ahol a kommunisták élenjárnak, példát mutatnak a termelésben, ott a dolgozó tömegek követik őket és ott nincs is különösebb hiha. üzemi, párt- és szakszervezeteink, műszaki vezetőink segítsék e nagyarányú munkaverseny kibontakozását, a többtermelést. Községeinkben a párt- szervezetek segítő munkája mellett a tanácsok, s a helyi népfront bizottságok nyújthatnak hathatós segítséget dolgozó parasztságunknak.

Elmondhatjuk hát, hogy a felkészülés évében erős, szilárd, gazdasági alapokra állítjuk országunkat, népgazdaságunkat. Azt is megállapíthatjuk, hogy étihez minden magyar dolgozó, ipari munkás, dolgozó paraszt és az értelmiség együttes, lelkiismeretes, odaadó

munkája szükséges. Ezt követeli meg ma tőlünk a nemzetközi helyzet is. Az imperialista háborús törekvésekre úgy tudunk csak igazán kellő választ adni, ha mindennapi országépítő munkákkal erőssé, egységessé tesz- szük magunkat, országunkat.

Jgaz, hogy egy-egy ember ereje és akarata még nem nagy dolog. De egy község, város. vagy megye dolgozóinak együttes ereje, közös összefogása csodákra, nagy tettekre képes. És most az új év küszöbén nagy tettek megvalósítása előtt állunk. erre szólít fel bennünket pártunk és kormányunk és erre szólít mindenkit az emberekben élő hazaszeretet, kötelességérzet és lelki ismeret.

Ezekkel a gondolatokkal lássunk munkához az új esztendő első munkanapjától kezdve, s végig így dolgozzunk. Fáradozásaink akkor ismét bőven gyümölcsöző termést hoznak, s egy év elteltével ismét örömmel tapasztaljuk, hogy menny t fejlődtünk, erősödtünk, mennyivel különbek vagyunk, mint tegi nap voltunk Ismét vígan koccan majd ai ünnepi pohár, ünnepeltük egyéves csatán* hőstetteit, szép eredményeinket.

Minden ember uj, megváló sításra váró tervekkel tekin az új év elé. Ahány ember annyi elgondolás, annyi ter vezgetés. Hadd mondják e terveiket most azok, kiknél tervében mindannyian szerep lünk. kiknek terve mindany "(ííyiunkatérdekel.

I Pft.^SZANTÖ IMRE I ^

'tanár a Hazafias Népfront He vés megyei Bizottságának el nőké:

„Az oktatásügyi miniszté rium megbízásából kiadvány készítek, címe: „Helytörténet kutatások módszerei és ered menyeinek felhasználása a; oktató és nevelő munkában" Munkámban segítségemre van nak a történelmi tanszék dől gozói. Ezzel a kiadvánnyal a: a célom, hogy vezérfonala adjak az általánosiskolai pedagógusok kezébe, s széle! körben felkeltsük az érdeklő dést a helytörténeti kutatásod iránt. Ez elősegíti a demokra tikus hazafiság kifejlesztését s továbbmenőleg a szocialista hazafiság érzésének kialakítá sát. Május 1-re el is készítem ezt a kiadványt.

Most van lektorálás alati egy új munkám, „Alsópáhol< története“ című falu-monográfia. A Művelt Nép könyvkiadc ezt ebben az évben ki is adja. Ennek a műnek a kéziratál elküldtem Alsópáhokba. Érte sülésern szerint a falu emberei nagvop megörültek neki, s sa '..zat.'.c! föld Téli Estéken örömmel olvassák szülőfalujuk történetét. Szeretném, ha egy másik művem is megjelenne, melynek címe „A munkásmozgalom története Heves megyében a Horthy-fasizmus idején“. Ez a munka nagy segítséget nyújt majd a magyar párttörténet tanulmányozásában a Heves megyei dolgozóknak. Ez évben két cikket kívánok megjelentetni, az egyik: „A parasztság helyi jellegű megmozdulásai Heves megyében a jacobinus mozgalom idején". A másik: „Heves niegye parasztságának megmozdulásai a XIX. század első felében". Az 1955-ös .évben „nyomdakészre“ készítem el Asbóth János keszthelyi geor- gikum tanár útleírásait a napóleoni háborúk korából, mely eddig kéziratban hevert. Ez az útleírás egyik legértékesebb gazdasági forrásmű a jelzett korról. Ennek feldolgozásával érzékeltetem a pallérozott mezei gazdaság fejlesztését a napóleoni háborúk korában.

Mint a népfrontbizottság elnöke arra törekszem, hogy a helytört.éneti kutatásokat, a szülőföld megismerését mind szélesebb körben ismertessem és a megye osztályharcos küz-