Népújság, 1954. december (95-100. szám)

1954-12-05 / 96. szám

¥lLÂ6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. ’Ára 50 fillér 1954 DECEMBER 5. VASÁRNAP A téli szakoktatás sikeréért Hosszúak már ilyenkor az esték, korán sötétség borul városra, falura. A tél, a téli esték igazi pihenői dolgozó parasztságunknak, mely egy esztendeig fá­radságos, hajnaltól késő estig tartó munkával „vitá­zott“ a földdel, természettel, hogy több, jobb, nagyobb legyen a kenyér. Évtizedekkel ezelőtt ilyenkor kenték még vastagabbra a zsírt a régi kártyákon, ilyenkor aludt ki a parasztok szegényebbjeinél igen korán a petróleumlámpa fénye, ilyenkor volt ideje keserű­búnak ereszteni a fejét a nincstelennek, az adósanyar­gatta kis- és középparasztnak. Ma egyre tevékenyebbek, egyre vidámabbak és hangosabbak a téli esték, a pihenés estéi. A kártya most is megsuhan az asztalon, sőt még jófajta bor is kerül mellé, de nem ez adja meg az esték jellegét — hanem egyre inkább a tanulás, a műve­lődés. Tanul, művelődik a falu, a kultúrotthonok ablakain késő éjszakáig világít a fény. S akik tanul­nak, azok bizony sokszor már a régi tanító nevére is alig-alig emlékeznek vissza. De tanulnak, mert eddig már azt megtanulták, hogy a szívhez, meg az „öröklött“ szakértelemhez tudomány is kell — úgy ad még többet a föld, úgy lesz még gyümölcsözőbb a munka. A nagy tanulnivágyás, a megnövekedett munka­kedv egyenes folytatója, szerves része. Ezért sietett államunk a falu segítségére a téli szakoktatással, az „Ezüstkalászos“ gazdatanfolyamok megszervezésével. A megyében eddig tíz helyen szervez­ték meg ezeket a tanfolyamokat, s ed­digi rövid munkájukkal is bebizonyították, hogy szé­les visszhangra találtak a dolgozó parasztok körében. S nemcsak visszhangra, de lelkes, megértő támoga­tásra is. Boldogon, Verpeléten, Pélyen, vagy éppen Gyöngyöshalászon a heti kétszeri előadásból álló tan­folyamnak 40—50 rendszeres hallgatója van. A leg­különbözőbb korosztály képviselteti magát s nagy fi­gyelemmel, szorgalommal hallgatják a szakemberek, agronómusok szavait. Szó esik itt a helyes trágyakezelésről, a vetés ide­jéről éppen úgy, mint a helyes takarmányozásról, a jószággondozásról, vagy az állattenyésztés, szőlészet, borászat egyéb szakkérdéseiről. S minthogy szakértő, tanulni vágyó gazdák hallgatják ezeket az előadáso­kat, nem egyszer s nem egy helyen parázs, eleven vita alakul ki egy-egy fontosabb szakkérdésben. S minden egyes vita, minden egyes előadás tovább mé­lyíti, szélesíti dolgozó parasztjaink szaktudását, kul­turáltságát. Ezeknek a tanfolyamoknak jelentőségét szinte nem is lehet felmérni, forradalmi erővel bír­nak mezőgazdasági kultúránk felvirágoztatásában. Éppen ezért igen nagy és megtisztelő azoknak a szakembereknek a feladata, akik vezetik ezeket, akik előadnak ezeken a tanfolyamokon, ök képvi­selik a földművelés és az állattenyész­tés új, forradalmi elméletét a szívekben, a fejekben még meghúzódó, fejlődésünket visszatartó maradi nézetekkel szemben. Ök képviselik az újat a régivel szemben, a többet, a jobbat a kevesebbel, a rosszabbat szemben. Egy-egy előadásra való gondos felkészülés, a tárgyalt anyag világos és érthető, élve­zetes előadása, az élénk vita lehetőségeinek megterem­tése, s nem utolsó sorban a felmerült szakproblémák végleges elvi és gyakorlati tisztázása — ezeket kell megoldaniuk a többi között a mezőgazdasági szak­embereknek. Helytelen volna azonban a téli szakoktatást csak az „Ezüstkalászos“ tanfolyamokra szűkíteni. Körül­ményeink nem tették még lehetővé, hogy mindenütt — bár a mostaninál kétségkívül több helyen is lehe­tett volna — szervezzünk ilyen tanfolyamokat. D e az agronómus, a szakember nemcsak a tanfolyamokon tanít. Számtalan lehetőség van arra, hogy az élet más területén, más feltételek közepette is kielégítse a falu tudásszomját. Esti be­szélgetéseken, aktuális előadások szervezésével, gyű­léseken, termelési bizottsági értekezleten és még sok más helyen lehet és kell is válaszolniuk szakembe­reinknek a felmerült kérdésekre, hirdetni az újat, harcolni a régi ellen. A falu szívesen hallgat az agronómusokra. Az el­múlt rövid másfél év alatt különösen megtanulta tisz­telni és becsülni az önfeláldozóan dolgozó agronómu- sokat, akik munkájuk eredményeivel bizonyították be, hogy a fejlett agrotechnika valóban megsokszo­rozza a földek hozamát, a szakszerű jószággondozás oedig az állattenyésztés jövedelmezőségét növeli. Hogy az idén a tavalyinál sokkal gondosabban készül­tünk fel a jószágállomány átteleltetésére, hogy igen sok helyen jelentősen túlteljesítettük a kenyérgabona vetési tervét s túlteljesítettük a mélyszántási tervet is — hogy csak egy-két példát említsünk — mindez azt bizonyítja: jó munkát végeznek az agronómusok, hallgat rájuk a falu. Ezt a megbecsülést kell most meghálálniok és el­mélyíteniük, az eddig elért eredményeket kell tovább növelniük — biztosítaniok kell azt is, hogy eredmény­nyel fejezzük be a mezőgazdaság fejlesztési Pro­gramm második esztendeiét is. S ehhez ad felbecsül­hetetlen segítséget a téli szakoktatás, a falu téli „munkája“, szorgalma, odaadása. Jó tanulást, jó tanítást, s nyomában bő termést és jó kenyeret... Eger város felszabadulásá­nak 10. évfordulóján kegye­lettel emlékeztek a város lakói a szabadságunkért éle­tüket áldozó szovjet harco­sokra. Sg00000000000tX)00000C)00000000CO00ClCXXX300CO0000(X100CO00CXJO0(XXXXX)00a0CXXICKXXXKXKXXXXXXJ0UWXWUaUJU0(XA4 <XX>OOQOCOGOOCX>OOQOIK)GOOOOOOQCQO(XXX>OOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQ Előre az éves terv sikeres teljesítéséért Halastó létesítését határozta el a kiskörei Dózsa tsz zárszámadó közgyűlése Veres László, a Hatvani Cu­korgyár sztahanovista dolgo­zója lelkiismeretes munkával példát mutat munkatársainak. Az elmúlt héten zárszám­adást tartottak a kiskörei Dó­zsa tsz-ben. Szántó elvtárs, a tsz elnöke tartotta a beszámo­lót és részletesen ismertette a tsz egész évi munkáját, az eredményeket, a jövedelmet és a hibákat. Elmondta, hogy az év folyamán 117 tag lépett a isz-be. Ebben az évben az egy munkaegységre eső részesedés pénzegysége 45,82 forint, de eh­hez még hozzájön a gépállomás díjtartozásának csökkentéséből 34 500 forint és így egy munka­egység értéke 46.60 forintra emelkedik. ?yEz a jövedelem főleg a rizs- termelésből ered és abból, hogy a 15 kh cukorrépájukból átlag 163 mázsa termést taka­rítottak be. Jól dolgoztak a Partizán brigád tagjai, akik 201 mázsás átlagot értek el, s ezért a cukorgyár 25 ezer fo­rint prémiumban részesíti a tagságot. Szorgalmasan dol­goztak: Talmács Pál, kinek ez évben 706 munkaegysége van, Forgács Miklós 642 mun- kaegvséffgel. A nők is kivették részüket a munkából, Simon Sándornénak 371, Kelemen Károlynénak 185 munkaegysé­ge van. Voltak olyanok is. akik hát­ráltatták a tsz munkáját, s még a kötelező munkaegysé­get sem teljesítették. Sok hiba volt a norma megállapításánál is, s így munkaegységlazítás történt. Szántó elvtárs ismertette a tagságnak a tsz jövő évi ter­vét is. Elmondta, hogy rizstele* püket 160 kataszteri ' holddal bővítik, s foglalkoznak halte* nyésztéssel is. 120 kataszteri holdon halastavat létesítenek, amiből a tagságnak milliós jö­vedelme lesz majd. Jövőre konyhakertészettel is foglal­koznak és a terményeket sza­badpiacon értékesítik. Bővítik tehenészetüket és a tavasz fo­lyamán 100 családos méhésze­tet vásárolnak. Sok értékes hozzászóláa hangzott el. a tagság azt kér­te, hogy a jövő évben még job­ban gazdálkodjanak a tsz va­gyonával. Nagy István Heves Állattenyésztési tapasztalatcsere-értekezlet a nagyteleki állami gazdaságban A fejési átlagot 7.8-ról 8.8 literre emelték a pusztaszikszói állami gazdaságban A hatvani járásban az 1953 decemberi határozat óta lénye­ges fejlődés mutatkozik. A nö­vénytermesztésben több mint ll/i mázsával növekedtek ke­nyérgabona terméseredmé­nyeink. kapásokból, több nö­vényféleségből 4—5 mázsával többet termeltek az idén. Az állattenyésztésben is mutatko­zik fejlődés. A tejtermelésben az elmúlt évhez viszonyítva 3 kilogrammal emelkedett az is­tállóátlag. Lényegesen javult a takarmányozás is és fő­leg a silózás. Az árok-siló he­lyett állandó betonsilók épül­nek a silótakarmányok elkészí­tésére. Mégis mindezek az eredmé­nyek korántsem kielégítőek. A növénytermesztés, az állatte­nyésztés vonalán még sok ten­nivalónk van. Az állattenyész­tés fejlesztése, az okszerű ta­karmányozás bevezetése, a he­lyes állatnevelésért és tenyész­tési munka elsajátításáért, a járási állattenyésztő állomás a nagyteleki célgazdaságban ta­pasztalatcserét rendezett. Jelen voltak itt a termelőszö. vetkezetek vezetői és a közsé­gek legeltetési bizottságainak tagjai. A tapasztalatcserén részvevőkkel ismertették az ál­lattenyésztés legfontosabb kér­déseit. Majd megtekintették a célgazdaság szarvasmarha te­nyészetét és részletesen tájé­koztatták őket a célgazdaság állattenyésztéséről. A jelenlévők sok kérdést tet­tek fel az állomásvezetőnek. Minden kérdésre elméleti és a célgazdaság állattenyésztésén keresztül bemutatva gyakor­lat. segítséget adtak a terme­lőszövetkezetek és a községek legeltetési bizottságai vezetői­nek. Buzma Sándor Hatvan A tanácsválasztások tiszte­letére tett felajánlásokat a na­pokban értékeltük. A felaján­lások szép eredményeket hoz­tak. Sok jó eredmény szüle­tett a traktoristák között: Nagy László 151, Majoros Pé­ter 113, Moroncsik Lajos 91.5 normálholdat munkált meg. Gazdaságunknak három te­henészbrigádja van, amelyek között szintén lelkes verseny indult. Legjobb a Majoros- brigád, amelynek tagjai a fe­jési átlagot 7.8 literről, 8.8-ra emelték. Az istállókat is kifo­gástalan rendben tartják. Jól dolgoztak a Gonda-brigád tagjai is. A harmadik tehe­nészbrigád, az Ipacs-brigád nagyobb részt marhahízlalás- sal foglalkozik. Vállalásukat ők is túlteljesítették, hiszen október hónapban a napi 90 dekás norma helyett 1.31 kilót gyarapodtak az állatok. Szalma Sarolta Pusztaszikszó Földművesszövetkezeti tagértekezlet Verpeléten A verpeléti földművesszövet­kezet novemberben tartotta meg III. negyedévi tervbeszá­moló tagértekezletét. A szövet­kezeti tagság tudta, hogy saját ügyeiről beszélnek a taggyűlé­sen, ezért közel 400 szövet­kezeti tag és több kívülálló dolgozó paraszt jelent meg. A beszámolót Dudás Jánosné, a földművesszövetkezet „kiváló szövetkezeti dolgozó“ jelvény­nyel kitüntetett ügyvezetője tartotta. Értékelte az elmúlt negyedév munkáit, eredmé­nyeit és megszabta a következő negyedévben a szövetkezet előtt álló feladatokat. Egyik legnagyobb hiányosság — mon­dotta Dudásné — a nem kielé­gítő zsír- és húsellátás volt. Éppen ezért a földműveaszö- vetkezet már most 50 sertést vásárolt hizlalásra. Beszélt még a szőlőterme­léshez szükséges rézgálic és egyéb felszerelések biztosítá­sáról és a verpeléti bortermés hírnevének fokozásáról is. A beszámoló után a dolgozó pa­rasztok elmondták véleményü­ket, javaslataikat Látják a verpelétiek, hogy ér­demes földművesszövetkezeti tagnak lenni. De látják ezt a kívülállók is és az utóbbi hó­napban 8 tag, köztük Jónás Ilona, Kerecsendi András, és többen 50 forintos részjeggyel beléptek a szövetkezetbe. A taggyűlésen elhatározták, hogy a befizetett részjegyek össze­géből a falu fiataljainak szóra­kozására tekepályát építenek. A földművesszövetkezet eddig egy vetőgépet adott a tagság­nak és most elhatározta, hogy újabb mezőgazdasági gépeket ad a dolgozóknak. Végül is a tagság elhatároz­ta, hogy vasgyüjtőnapot tarta­nak a községben. Egymással léptek versenyre. Vitéz György Pintér Miklóssal, Simon István Pintér Mihállyal, Szabó Já­nosné Krecz Lajossal Az ered­mény több mint 100 mázsa vas­hulladék gyűjtése * lett. Süveges Benedek Mészöv Minden dolgozó kövesse a kiváló traktoristákat A füzesabonyi gépállomásról az elmúlt években, de még ebben az évben is, sok rosszat lehetett hallani. Traktor1 f, nk nem úgy dolgoztak, ahogyan azt elvárták tőlük. Nem teljesí­tették a tervet, adósai maradtak népgazdaságunknak. A trak­tor-isták között azonban az utóbbi időben sokan — megértve pártunk és dolgozó parasztságunk kérését, szavát — igyekeztek teljesíteni a tervet. Példát mutattak magatartásukban, minő­ségi munkát végeztek és vigyáztak a gépekre. Államunk eze­ket a traktoristákat jutalomban részesíti, kiváló traktorista- jelvénnyel tünteti ki. Gépállomásunk kiváló traktoristáia: idős Mlinkó Mihály, aki november 1-től 20-ig 89.4 normálholdat teljesített. Váltó­társa, ifj. Mlinkó Mihály hasonlóan jól dolgozik. November első két dekádiában teljesítménye 83.8 normálhold. Nemrégen dol­gozik a gépáFomáson Forgács József traktorvezető és máris kitűnt példamutatásával. A lesiobb traktoristák közé tartozik ő is, hiszen november első felében 76.9 normálhol’.dat munkált meS- Bemáth Flórián gépállomási párttitkár A Faiperi Vállalat jövőévi terveiből A Heves meevei Fa'nari Vál­lalat dolgozói ünnepélyes ter­melési értekezletet tartottak E"er város felszabadításának tízéves évfordulója alkalmá­ból. A felszabadulás emlékét és 10 éves eredményeinket Balázs elvtárs méltatta maid az üzem szakszervezeti bizott­ságának munkáiéról és utolsó negyedéves terv feladataitól alakult ki élénk vita. A dol­gozók leeiobbiai. a Lenin- és a Béke-brigád ta el ai elmon­dották, hogy megfelelő anyag­ellátás esetén még ebben az évben is sok hasznos közszük­ségleti cikket gyártanak. A többi között elkészítenek 418 kétajtós szekrényt és 800 konyhai ülőkét. A jövő évben pedig újabb feladatok várnak megoldásra. A vállalat 3000 szekrényt, 6000 konvhai ülőkét, 1000 teknőt, 1000 konyhai zsámolyt és 250 hálószoba berendezést készít maid el. Mindezekhez feltétle­nül szükséges a fokozott anyagtakarékosság, a munfca- fegvelem, a rend betartása, az anvagátadás ellenőrzése és a szakszervezeti munka meg­javítása. Az értekezlet végén Szarvas Kálmán és Simon Gyű1 a elv­társak megkapták a „Könnyű­ipar kiváló dolgozója“-jeí- vényt, többen sztahanovista oklevelet kaptak. A vállalat­nak — amely már kétszeres élüzem — minden adottsága és lehetősége megvan ahhoz, hogy az év utolsó negyedében is teljesíthesse feladatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents