Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-02 / 95. szám
1954 december 2. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 A TUD 0MÀNY|f| A jövő energiaforrása Az utóbbi évtizedékben már fő néhányszor kiszámították, hogy az emberiség jelenleg rendelkezésére álló legfontosabb energiaforrásai, a szén és a kőolaj, hány évig lesznek még elegendők. Egyes számítások néhány száz évet, mások csupán néhány évtizedet eredményeztek. Voltak régebbi számítások, amelyek szerint már mostanra ki kellett volna merülnie a Föld szénkészletének. Ámde évről évre úi lelőhelyeket tárnak fei. különösen a szocializmus országaiban, ahol tervszerű munka folyik a Föld ásványkincseinek felkutatására. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a munka egyes nagy területeken, pl. a népi Kínában még csak kezdetén van, nem kell túlságosan borúlátónak lennünk. Kétségtelen azonban, hogy az emberiség rendelkezésére álló szén- és kőolajmennyiség nem végtelen nagy, s így nem is tarthat örökké. Valóban nagy kérdés: mi lesz, ha ezek elfogynak? Mivel fogja az ember pótolni ezeket? Ma már felelni tudunk erre a kérdésre: atomenergiával! Az anyag és kicsiny építőköve, az atom magában hordja azt a kifogyhatatlan energia- mennyiséget, amely a jövendő történelem folyamán mindig — és hozzátehetjük — korlátlan mennyiségben az emberiség rendelkezésére áll majd. Ha a haladó tudomány és technika véglegesen megoldja az atomenergia ipari felhasználásának kérdését, ez olyan jólétet és bőséget jelent majd az ember számára, amit ma még a költők képzelete sem tud megrajzolni. Ahhoz azonban, hogy ezt az energiáit felhasználhatóvá tegyük, előzőleg be kell hatolnunk az anyag titkaiba. Az eddigi kutatások azt igazolják, hogy az anyag nagyon bonyolult felépítésű. A miilt század első felében még azt hitték, hogy az anyag legkisebb, tovább nem bontható része az atom. Ma már tudjuk, hogy az atomnak is részei vannak, sőt az egyik része, az atommag is különböző alkatrészekből épül fel. Mindezek rendkívül kicsinyek. Ha Magyarország minden lakója összezsugorodna olyan kicsire, mint egy atom, és szép sorban egymás mellé állna, ez a sor nem lenne egy milliméter hosszú sem. De az atommag még kisebb. Ha ebből annyit raknánk sorba, mint ahány ember a földön él, ez a sor olyan rövid lenne, hogy szabad szemmel nem is látnánk. És ebben a rendkívül kicsiny részecskében, az alkotóelemeket óriási erők tartják össze. Ezek felszabadítása révén jutunk az atomenergiához. A Napunk fényének és melegének forrása is atomenergia. S már évmilliárdok óta ontja ezt magából és még évmilliárdok tucatjain át váilto- zatlan mértékben is ontja majd. Érthető, hogy az atomenergiával kapcsolatos kérdések igen érdeklik azokat is, akik nem szakemberek ebben. Az említetteken kívül még sok más érdekes kérdést is rejt magában az anyag. így érthető az érdeklődés. Az anyagnak nagyon sok érdekes tulajdonsága van. A réz pl. vezeti az elektromos áramot, az^ üveg nem. A kristályoknak szép szabályos alakjuk van, más anyagoknak, pl. a guminak nincs. A gumi viszont jól nyújtható és rugalmas, míg pl. az ólom nem ilyen. Mitől függ mindez? Az anyag különböző tulajdonságai szoros kapcsolatban vannak az anyag felépítésével, szerkezetével. Ezek az érdekes kérdések majdnem teljesen ismeretlenek a nem szakemberek előtt. Ezért a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Fizika-Kémiai Szakosztálya november 25-től előadássorozatban összefüggő képet ad az érdeklődőknek ezekről az érdekes kérdésekről. Darvas Andor, a TTIT fiz. kém. szakoszt. tagja. A Mátrában üdülők ellátásáról Most, a téli időszakban is közel 3500 dolgozó üdül a Mátrában. Köztük sokan megyénk üzemeiből, falvaiból. iskoláiból. Kifogástalan ellátás és szeretetteljes gondoskodás fogadja őket. Az Üdülőellátó Vállalat kiváló minőségű élelmiszerrel látja el az üdülőket. A vállalat '"’öngyösi fiókja naponta 350 kilogramm kenyeret, egy héten 18—20 mázsa húst, havonta 60 mázsa cukrot szállít az üdülőknek. Naponta 800— 1000 liter tét. és 50 liter tejföl fogy el. Vajból pedig havonta 12 mázsa. A finom csemege, és pecsenyeborokból 40 hektót, sörből pedig 22 hektót fogyasztanak egy hónapban. Az üdülők nagyszerű ellátásáról tanúskodnak a fenti számadatok. «OCOOOOOOCXOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC \ Közelbiz sürgős intézkedése megoldaná a gyöngyösi tüdőgondozó ügyét cíz urnák elő tt. * 9 Gyöngyös városában a jelenlegi tüdőgondozó nem megfelelő. mert egy helyiségben van a gyermekgondozóval, ugyanígy nem megfelelő a kórház belterületén lévő 22 ágyas tüdőbeteg pavilon elhelyezése sem, mert az ittlévő betegek, a kórház kertjében együtt vannak a többi beteggel. S így állandóan fennáll a fertőzés veszélye. ‘ Most megfelelő helyiséget lehetne biztosítani a tüdőgondozónak. mert a 21/3 Építőipari Vállalat Trösztjét összevonták, s így jelenleg egy egész kastélyszerű épületben 3—4 ember lézeng. A Közelbiz azonban olysn határozatot hozott, hogy a helyiségek 50 százalékát lakásnak, másik felét pedig a vállalat rendelkezésére kell bocsátani az érvénybenálló rendeletek értelmében. Nem vitás egy percig sem az. hogy Gyöngyösön a lakáskérdés sincs megoldva, de sokkal égetőbb feladatnak találjuk, hogy megfelelő tüdőgondozó és kórház álljon a lakosság rendelkezésére. Ezzel a kórház túlzsúfoltsága megoldódna, mert a tüdőbeteg pavilon 22 á"va rendes betegek számára lenne fenntartva. A 21/3. tröszt helyiségének átalakítási terve a városi mérnöki hivatalnál már el is készült, megfelelő anyagi alap is rendelkezésre áll, most csak a Közelbiz sürgős intézkedésére lenne szükség. mert még ebben az évben fel kell használni az erre szánt hitelkeretet. Bognár Pál Gyöngyös Megyénk teljesítette mélyszántási tervét Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai jól dolgoztak az ősszel. Bizonyíték erre. hogy a gépállomások traktorai és a fogatok több ezer holddal nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. November 28-1g 80.000 holdon készítették elő a talajt a tavaszi kalászosok alá és ezzel az eredmény- nvel megyénk teljesítette mély. szántási tervét. A gyöngyösi járásban közel háromezer holddal, a füzesabonyi járásban csaknem másfélezer holddal teljesítették túl tervüket a dolgozó parasztok. Szép és jó minőségű áruk várják a vásárlókat Nagymennyiségű áru érkezett az egri Ruházati Boltba. Férfiingek 95-től 220 forintig, női kardigánok 200—400 forintig. férfi és női flanell ingek 105 forintért. A Német Demokratikus Köztársaságból flanel, lek, különböző méteráruk, gyönyörű szőnyegek érkeztek. A karácsonyi vásárlók így bő választékot találhatnak, Köszönet az Á VESZ dolgozóinak A tamaleleszi Petőfi tszcs tagsága azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy alábbi levelüket lapunkban közöljük: „A tamaleleszi Petőfi tszcs-ben kigyúlt a régenvárt V’i.anvfény. Köszönetürüket tolmácsoljuk ezért Fejtár Ödön, Diviaczki Gyula, Mandula Imre. valamint az A VESZ azon dolgozóinak, akik hozzájárultak a villany bevezetéséhez. További jó munkát kívánunk az elvtánsaknak.“ A Petőfi tszcs tagsága MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: December 2—8-ig: Én és a nagyapám (magyar) ' Egri Dózsa Filmszínház: December 2—3-ig: Maclovia (mexikói) 4—5-ig: Balazzók (olasz) Gyöngyös Szabadság: December 2—5-lg: Vidám csillagok (szovjet) Gyöngyösi Puskin: December 3—4-tg: Kegyetlen tenger (angol) 5—6-ig: Nincs béke az olajfák alatt (olasz) Hatvan: December 2-ig: Rokonok (magyar) December 4—6-ig: Távol: kikötő (csehszlovák) Füzesabony: December 2-án: Távoli kikötő (csehszlovák) 4—6-ig: Hűtlen asszonyok (olasz) Dr. Fischer Miklós SZTK-főorvos és Nagy Sándor borforgnlmi dolgozó szavaz Egerben Egy pedagógus, akit majdnem elfelejtett Eger ELÉG RÉGEN elterjedt már a köztudatban, hogy Eger híres borászatáról, a gyógyvize alkalmassá teszi arra, hogy üdülőhely legyen. Eger a műemlékek városa, és tekintettel arra, hogy feltűnő — különösen reggel és délben — hogy mint szorgalmas kis hangyák, vagy rakoncátlan kiscsikók vonulnak, ficánkolnak az iskolába az általános iskolás gyerekek. százszámra mennek sietős léptekkel „komoly“ dolgokról beszélve a középiskolások, a főiskolások, ezért odateszik az emberek Eger jelzői mellé azt is, hogy Eger iskolaváros. Meg tud győződni bárki az első három jelző valódiságáról, csak sétálni, bolyongani kell a városban és a környékén. Hogy Eger iskolaváros, annak a megismerése már nem megy ilyen felszínesen. A tanulók nagy száma, az ódon iskolaépületek legfeljebb csak sejtetni engedik. hogy az „iskolaváros“ jelző nem csupán odabiggyesztett szó. hanem annak tartalma is van, amit hosszú, sokszor 40— 50 év fáradtságos munkájával az Egerben működő pedagógusok szereztek neki. Az utolsó kétszáz év alatt szép számmal akadtak pedagógusok, akik működésük alatt a szürke hétköznapok apróka eredményeit összefoglalták, formába öntötték. hogy ezzel is szolgáljanak a nevelésnek és a tudománynak. LEGTÖBBJÜKRE csak tanítványaik emlékeztek hosz- azabb-rövidebb ideig és később pedig csak az iskolák poros anyakönyvei őrizték meg nevüket. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiknek országos hírnév, akadémiai tagság jutott osztályrészül. Ilyen pályát futott be. mintegy félévszázados tanári működése alatt Szvoré- nyi József egri tanár is. Egerben nem nagyon tudnak róla. Az még köztudomású, hogy van Szvorényi-utca, de hogy ki volt az. akiről elnevezték az utcát, arról már hallgatnak az emberek. Pedig megérdemli, hogy ne csak mint az utca névadóját tartsuk emlékezetünkben. hanem úgy gondoljunk rá elsősorban, mint a magyar tudomány úttörőjére, kinek munkássága folytán színvonalasabb lett anyanyelvűnk oktatása, gazdagabb történelmi és irodalmi adattárunk és tapasztaltabb pedagógiánk. Élete, különösen míg a középiskoláit be nem fejezte, nem telt el gondtalanul. Nem gazdag családból származott, apja kántortanitó volt Borsodban. József fia. míg be nem került az egri gimnáziumba, falun nőtt fel, ahol amellett, hogy apjától zongorázni, hegedülni tanult, magába szívta az ízes magyar beszédet, kifejezéseket. Ebből még később is segítséget merített, amikor már híres nyelvészeti tanulmányokat írt. Középiskolás korában a tudomány minden ága iránt érdeklődött. de legjobban az irodalom vonzotta. Iskolái elvégzése után pályát kellett választania. Az 1830-as évek Magyarországán az értelmiség előtt nem volt valami nagy választási lehetőség. A hivatali helyeket lefoglalták a tűzhöz közelálló nemes-tisztviselők rokonai, a jogi pálya túlzsúfolt volt. iparunk még nem fejlődött any- nyira. hogy sok mérnökre lett volna szükség. A felemelkedés egyik útja az volt. ha papnak ment. Ha tanítani is akart, akkor szerzetesnek kellett beálla- nia. így lett Szvorényi is az egri szeminárium növendéke, később pedig a cisztercita-rend tagja. <5 alapította meg a szeminárium magyar iskoláját, amelynek működéséhez irodalmi munkásságával is hozzájárult. Az iskolával megalakította azt a szellemet, amelyről Petőfi is melegen emlékezik meg az egri kispapokhoz írt versében. A szülőföld, az édes anyaföld szeretete vezérelte őt nemcsak amikor a magyar irodalom pártolásával és ápolásával tüntetett, hanem a szabadságharc és forradalom idején is. amikor Székesfehérváron tanárkodott. A Dunántúlra beütő Jellasich elleni kiáltványnak, mely harcra szólította fel a hon polgárait, ő volt a szerzője. KÖZÉPISKOLÁS korában szerette meg Egert annyira, hogy tanárkodása alatt is ide vágyott vissza. Vele is az történt meg. mint már annyi emberrel Egerben: a nép. a táj. a történelmi épületek, de maga a város is nemcsak vonzották. hanem itt is marasztalták. Ha tudományos munkája, a Magyar-Német Műszótár szerkesztése idején pár évig Pesten volt kénytelen lakni, de munkája befejeztével megint csak Egerbe jött vissza, kedvenc városába. Itt is halt meg 1892-ben. Szvorényi József 1840— 1892-ig tanárkodott. Majdnem egy félévszázadig, olyan időkben, amikor valóban nagy szükség volt az ifjúság hazafias nevelésére. A szabadság- harc bukása után. az elnyomatás éveiben, amikor napirenden voltak a házkutatások, és a Kossuth-bankó. vagy más. — a nemzet függetlenségi harcára emlékeztető — emlék „rejtegetése“ is nagy bűnnek számított, akkor az ő iskolájában a „rebellis“ Horváth Mihály történetéből tanították a magyar történelmet. Egerben is rádöbbentek a ciszter gimnázium tanárai arra, amikor 1849 őszén megkezdődött a tanítás, hogy mindez- ideig egy már elavult nyelvtankönyvön kívül a magyar nvelv tanításához nincs is rendes tankönyv. Szvorényi fogott hozzá, hogy összeállítsa a négykötetes olvasókönyvet. Ezenkívül régi óhajtása volt egy „a magyar nyelv tanítását helyesebb útra Igazító“ nyelvtankönyv megírása, hogy azzal is segítsen kartársain és tanítványain. LÄTTA AZT IS. hogy a jó tankönyv csak egyik kelléke a nevelőmunkának. A jó nevelőmunkát nem tudta elképzelni csak olyan tanárokkal, akik iz- zóan szeretik tantárgyukat. Amikor tanárokról, vagy azok nevelőmunkáiáról ír, elsősorban ezt a szempontot veszi figyelembe. Saját példájával mutatta meg, hogy a művelt embernek széleskörű ismeretekre, nagy szorgalommal elsajátított anyagtudásra van szüksége. Éppen ezért munkássága sokirányú volt. Vannak történelmi tanulmányai. Verseket is írt. Elkészítette a ma«var irodalom történetének vázlatát. Nem ment el behúnvt szemmel a művészettörténeti problémák mellett sem. Ilyen irányú írásai is vannak. Mint pedagógus. pedagógiai tanulmányokat is írt. melyek a múlt század végén e tudományág úttörőiévé avatták. Elég csak megemlíteni A testi nevelésről, A jellemképzésről. A nevelészeti szempontok alá vett gyermek temperamentumáról, A mun- kára-nevelésről stb. c. pedagógiai tanulmányait, melyeket, ha nem is lehet tökéletesnek mondani, de minden hibájuk ellenére jelentősek, mert az első lépést jelentették a pedagógia tudományos irodalmában. Műveltségünk színvonalát nemcsak az jelenti, hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezünk. és vágyunk tanulni, hanem az is, hogy hogyan tudjuk formába. szavakba önteni mondanivalónkat. Szvorényi is azt tartotta, hogy a művelt embernek szépen, szabatosan kell tudnia magyarul. Ezért foglalkozott a nyelvészeti és stilisztikai kérdésekkel a legtöbbet és a legszívesebben. ÉVEKEN AT gyűjtötte az adatokat, kifejezéseket, és a módszertani eljárásokat, amelyek széppé teszik anyanyelvűnket, eredményesebbé annak oktatását. Nyelvtankönyveit so. káig használták az egész ország területén. Stilisztikája szintén közismert volt. Irodalmi olvasókönyve anyagának összeállításakor pedig nem vette át a mar elavult példákat, hanem itt is új utakon indult eL Gondos, szigorú, de igazságos tanár volt. Működését városszerte megbecsülés övezte. Tanítványai szerették, ö viszont szerette szülőföldjét, anyanyelvét, és szerette a munkáját, hivatását. önmaga is megvalósította azt, amit másoknál mint legnagyobb értéket keresett és látott meg: a tantárgya — munkája — iránti izzó szeretet. Balogh György Pedagógiai Főiskola
