Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-19 / 100. szám
1954. december 19. vasárnap N FPU JSAG Bes&éljütiU nyíltan as egri lakáshérilésról A Népújsághoz havonta közel 500 levél érkezik a megye minden részéből a dolgozóktól. Leírják eredményeiket, sikereiket, terveiket, de megírják panaszaikat is. A beérkezett levelekből 70—80 lakáskérdéssel kapcsolatos. Szerkesztőségünkhöz gyakran személyesen is eljönnek az egri dolgozók, de Gyöngyösről és máshonnét is, hogy panaszukat elmondják, segítséget kérjenek. Még több azoknak a száma, akik a lakáshivatal irodahelyiségeiben kérnek, kérvényeznek, könyörögnek, fenyegetőznek, asztalt Vernek — nem mindenkor jogtalanul. Szerkesztőségünknek nem áll módjában a lakáshiánnyal küszködőknek lakást kiutalni, de segíteni kívánunk ennek az igen fontos kérdésnek a megoldásában. Nem nézhetjük tétlenül, hogy például Misiez Gyula üzemi lakatos feleségével és két kisgyermekével állatokkal közös helyen, a Szép- asszonyvölgy utca 34. szám alatt istállóban lakjon. Hogy Szincsák Ferenc és Farsang Sándor családja — két idegen csalán — együtt lakjon 9 fővel egy szoba-konyhás lakásban. Hogy Fülöp József, a Me- zőker doigozója ifjú házas, hónapok óta eredménytelenül igényeljen lakást, s Veszprémből ideszállított, jobbsorsra érdemes bútora pedig addig a folyosón, kamrában és kocsiszín alatt várja a lakáshivatali kiutalást. Mi a helyzet a lakásokkal? A háború alatt igen sok ház dőlt romba, vált lakhatatlan- n i, az azóta eltelt 10 év alatt ugyan 130 lakást újjáépítettünk, de ez közelről sem elegendő ahhoz, hogy a lakásszükségletet kielégítse. A háború után épen maradt lakások egy részéből átlakoltatásokat is hajtottak végre, illetve 19 házra bontási engedélyt adtak ki, mert a várfal uszamlása miatt élet- veszélyessé váltak. Megszüntették a múlt átkos örökségét, a ba ’r iglakásokat is s a kényszerlebontásra került házak és barlanglakások lakói a nagyobb lakások megosztásával egészséges otthonhoz jutottak. Sokat változott a lakásviszonyuk azoknak is, akiknek ugyan volt lakásuk, de az kisebb-nagyobb javításra szorult. A kormányprogram óta a Közületi Ingatlankezelő Vállalat 31 épületet 2 300 000 forint költséggel teljesen felújított, 70 épületnél 280 000 forintos beruházással pedig részleges felújítást eszközölt. Igen sok azoknak a lakásoknak a száma is ahol a vállalat kisebb tatarozásokat végeztetett el. Nagyrészt megszűntek a tetőbeázások, csőrepedések, új ajtók, ablakok kerültek a lakásokra, vízvezetéket kaptak az osztott lakások. Mindez azonban nem elégséges. A hároméves és az ötéves terv során állandóan változott a város- arculata. Uj gyárak, üzemek létesültek, vállalatok alakultak. Ezek az üzemek, vállalatok. hivatalok sok új dolgozót állítottak munkába, s így közel 10 ezerrel nőtt meg a város lakosainak száma. Nem volt könnyű tehát a lakáshivatal munkája az elhelyezésnél, lakáskiutalásnál, hisz a vállalatok alakulása egész sor lakást vett igénybe. Csak raktárhelyiség céljára 540 lakást foglaltak el, de nagyszámú lakást alakítottak át hivatali helyiséggé is. A megnőtt igényekkel egy- időben nem gondoskodott a város vezetősége — de az ezért felelős minisztériumok sem — megfelelő számú új lakás építéséről. A felszabadulás óta. ha leszámítjuk a háborús kárt szenvedett házak újjáépítését, és a helyreállítási munkálatokat — mindössze két lakóépületet építettek a Petőfi téren és az Egészségház utcában. Egy kilenc lakásos bérház építése pedig most van folyamatban, ugyancsak az Egészségház utcában. De hogyan? A kilenc lakásos Egészségház utcai bérház már régen épül. A város vezetőinek erélyesebb kézzel kell irányítani ezt az építkezést, ne tűrjék, hogy az építővállalat a határidőket sorozatosan elmulassza. Van-e megoldásra lehetőség? Van! Fel kell számolni a nemtörődömséget, mely nagyban gátolja a lakáskérdés megoldását. Ebben az évben 250 ezer forint állt a város rendelkezésére. hogy raktárakat építsenek, s ezáltal a raktárnak használt lakások felszabaduljanak. A 250 ezer forintos hitelt azonban, mivel az építkezéshez idejében nem kezdtek hozzá, vissza kellett utalni. Üdvözölni való tett lenne, ha a vállalatok saját raktárakat építenének. A. raktárak építése légköbméterenként kb. 150 forintba, ezzel szemben a lakások építése 450—500 forintba kerül. A raktárak építése által felszabaduló 540 lakással a vállalatok segíthetnék otthonhoz jutni a lakásnélküli, vagy összezsúfolva élő családokat. Kormányrendeletek, határozatok mondják ki a vállalatok összeköltöztetését, az irodáknak használt lakások felszabadítását. A pártszervezetek jó példával jártak elől ezen a téren is. A városi, járási, párt és DISZ bizottságok, a Népújság szerkesztősége és a kiadóhivatal összeköltöztetésével, valamint a megyei pártbizottság új épületbe történt átköltözésével 3 lakóépület szabadult fel. A tanács azonban, a jó példa gyors követését nem kezdeményezte ezidáig. Nem is próbált eddig erről a vállalatok igazgatóival beszélgetni. Pedig itt sokat lehetne tenni. A Kossuth téren, a Gelb Mátyás utca sarkán építkezéshez fogtak. Az egriek örömmel gondoltak arra, hogy végre befejezik a félig Íjész lakásépítést, azonban ott nem lakást építenek. A Tejipari Vállalat költözik ide. Ha már így van. mi lesz tovább — vetik fel az egriek? A vállalati igazgatók megértésével sokat lehetne segíteni A Tatarozó Vállalat telephelyén például igen jól elhelyezkedhetne a VASÉRT raktára, a Tatarozó Vállalat anyaga pedig megférne a Tejipari Vállalat régi telepén, így a Vasút utcában hat eddig raktárnak használt lakás szabadulna fel. A Szabadságharcos Szövetség örömmel menne vissza a Dobó téri Panaszkoszta házba, ha a Zeneiskola onnan elköltözne, a járási kultúrház valamelyik megfelelő üresen- álló helyiségébe. Ezáltal a Sztálin úton három lakást adhatnának át rendeltetésének. Ha Szászi elvtárs, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője többet foglalkozna a közületek tömörítésével, elhelyezésével, s megnézné egyes hivatalok, vállalatok irodáit — ahol igen sok esetben csak egy-két íróasztal van egy-egy nagyobb helyiségben — akkor ebből is lehetne lakást kiutalni. Városunkban méltó otthona van a kultúrának a színházban, a szakszervezeti székházban és a járási kultúrházban. A dolgozók sok esetben panaszolják — jogosan — hogy ezeken a helyeken is kevés a rendezvény, sivár a műsor. Mégis csaknem minden vállalatnak, hivatalnak, külön kultúrterme is van, melynek legtöbbje néhány évvel ezelőtt még lakás volt. Ezek a kultúrtermek nem egy helyen kihasználatlanul állnak, nagy ritkán tartanak bennük szak- szervezeti gyűlést, vagy politikai foglalkozást, melyet máshol is ugyanolyan eredménynyel megrendezhetnének. Ezek egyrészének felszabadításával is lehetne csökkenteni a lakáshiányt, de még inkább lehetne akkor, ha egyes vállalatok, mint például a Kisker vállalat nem foglalna le egy lakást dekorációs raktárnak. Igen fontos, hogy a városi tanács a valóságnak megfelelő lakásl<atasztert fektessen fel. A jelenlegi lakáskataszterre nem lehet támaszkodni. Nem lehet azért, mert egyesek akik tájékozódva voltak a lakáskataszter elkészítéséről — helytelen adatot szolgáltattak, mások pedig — mivel tudták, hogy igazságtalanul és jogtalanul több szobájuk van, mint amennyi a megengedett — kiszedték a szobák közötti közfalakat, s így 3 szobából kettő, két szobából egy szobás lakás lett, mint például a Széchenyi út 20. szám alatt. Nagy gondot okoz a szakmunkás hiány is Több helyiséget, mint például a Tatarozó Vállalat volt Sztálin úti irodáit, azért nem lehet átadni lakásként • az igénylőknek, mert késik azok átalakítása. Üzemeink és vállalataink, ahol rendelkeznek építőipari szakmunkásakkal, nagy segítséget nyújthatnak a lakáskérdés megoldásában, ha kőműveseket bocsátanak a lakáshelyreállítások rendelkezésére. Megértésre, tettekre van tehát szükség. Városunk lakásnélküli dolgozói várják, hogy a tanács — főként a lákáshi- vatal — segítse elő a vállalati, hivatali vezetőkkel való tárgyalást, a kormány határozatainak és rendeletéinek szellemében. Mielőbb jutassák vissza eredeti céljuknak a lakásokat és ne csak azt várják hogy az igénylők kutassák fel a megüresedett lakások címeit, hanem maguk is keressék a megoldást, mellyel minden lakásnélküli otthonhoz juthat. Bódi János Safranka Vincze klsnánai levelezőnk írja: sárhányót szerettem volna venni kerékpárom első kerekére, mivel községünkben csak a hátsó kerékre való volt, így Domoszló- ra mentem, hátha itt szerencsésebb leszek. Valóban találtam is sárkányokat, de itt az elsőt csak a hátsó sárkányával együtt, adták el. Nekem viszont csak egyre volt szükségem. Az elárusító azt a tanácsot adta, adjam el valakinek a másilcat. De nelcem erre nincs időm, mert állandóan dolgozom, s azt hiszem, az eladás joga a földművesszövetkezeté. FELHÍVÁS A megyei tanács VB pénzügyi osztálya felhívja a háztulajdonosok figyelmét, hogy a házadó és lakáshelyreállítási hozzájárulás 1955. évi kivetéshez minden épületről házadóbevallást kell adni. A magántulajdonban lévő épületekről az adóbevallást 1954 december 31-ig a községi (városi) tanács pénzügyi szerveihez kell az ugyanott beszerezhető nyomtatványon benyújtani. Az állami szervek, intézmények, vállalatok és szövetkezetek a kezelésükben, illetve tulajdonukban lévő épületekről a bevallást. illetve bejelentést a 3451 — 13/3/1954 P. M. sz. rendeletben foglaltak szerint kötelesek megtenni. Azzal a házbirtokossal szemben, aki adóbevallását határidőben nem nyújtotta be, illetőleq abba valótlan adatokat jegyez be, vagy adatokat hallgat el, a HR. 23. 30 és 31 § aiban foglalt bün'ető rendelkezéseket kell ah kalmazni. A gyöngyösi állami áruházban Gyutasné Abasárról Jött be Gyöngyösre, hogy kislányának téli- kabátot vásároljon. Jó-e a gumicsizma? kérdi Hatalyák János mórházi dolgozó paraszt. Megalakult a „Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Megbízottja“ iroda Robog a kis villanyos vasúi. Átrohan az alagút on, megkerüli a kivilágított őrházat, s at kanyargós síneken fut-jut, tízszer is, hússzor is körbe, ameddig Csak a gyerekek kívánják. Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat kiállításán, vasárnap délelőtt — a gyermekek legnagyobb örömére újra és újra elindult a csodálatos kis vasút. Voltak, akik sokáig nézegették, de legtöbbjét a kiállított sok játék tovább hívta, csalogatta. Csillogó szemek, mosolygó, kicsit látott szá- jacskák, harsány „nézd már” felkiáltások egy-egy újabb „csudaszép” játék láttán. Melyik is a szebb, melyik az érdekesebb? A kis gyár, amely villanyra jár, a hatalmas robogó tűzoltóautó, a lendkerekes kék villamos, a denaturált szesszel hajtható gőzturbina, a fa és fémépítő, megannyi új és új csoda a gyerekek szemében. No és a kislányoknak? Nehéz válogatni a babákból. A tengerész szebb, vagy a kis tiroli? Van itt báliruhába öltözőit fekete hajú, van síró kis pályás, még az ágyacskája is megvan. No. és a sok bababúfor, a világoskék és rózsaszín kombinált szobák akár csak a nagyoké. A két éves Juhász Klárikát nagypapa kapja ötbe, hogy jobban láthassa azt a sok-sok gyönyörűséget. Nyújtogatja is a kezét a fényes kék, sárga, s piros Vasárnap délelőtt „Jálékomághan” labdák felé. Nagypapa mindjárt vesz is egyet, hiszen nem is drága. Molnár Marika testvérével jött el, s régi kopott babáját is magával hozta, hadd lássa az is, a sok új babatársát. Zagyva Bélámé három gyermekének vásárol. Nézeget, ezt is, azt is szeretné megvenni, s a végén három remek társasjátékot vesz, az egyik: a Korcsolyázók, másik az Át lat kert, a harmadik egy Vadászjáték. Összesen csak 50 forintot fizet érte. Tominadrágos kisfiúk apukájuk kezét húzzák (igen sok itt az apuka, hiszen édesanya otthon főzi a finom ebédet.) a triciklik felé. Jancsi és Péter ikrek. Egymással vetélkedve rohannak, hogy kipróbálhassák az újfajta csomagtartós háromkerekűt. Jancsi az erősebb s Peti így a hintalóra kerül, de úgylátspk azzal meg is elégedett, mert hiába minden szép szó, nem akar leszállni róla. Nagy a sürgés-forgás, alig lehet hatadni nagyok és kicsik között. Sok a vásárló itt. hiszen most igazán nem nehéz, bőven van miből válogatni: 300 ezer forint értékű játékot állított ki a kiskereskedelmi vállalat , s nem is drágák. Nézzünk csak körül egy kicsit az árak közt. Kis kézinyomda, amit mar évek óta nem lehetett kapni, 15—24 forint. A labdák 8—15 forintig, fémépítők 76—150 forintig ( olyan óriás dobozok, hogy nehéz hazacipelni.) A babák minden változatban, kicsik és nagyok, négerbabák és szőkék, celluloidból és rongyból 7— 178 forintig. S a drágábbnak már hosszú fekete haja is van. Sorolhatnánk még hosszan. A kombinált bababútorokat 60— 100-ig, a sokfajta mackót 13— 330-ig, s a szebbnél-szebb fajátékok, amelyek igazán nagyon olcsó árban kaphatók már. Ebben a nagy árubőségben segített a magyar játékipar mellett a baráti népi demokratikus Németország s Csehszlovákia is. Németországból jöttek a lendkerekes autók, s a gyönyörű babák, Csehszlovákiából a villamos, és a mechanikai játékok, a nagyszerű fémépítők, s csipogó gumibabák. Míg a csillogó karácsonyfadíszek egy részét is a Német Demokratikus Köztársaság szállította. Lehet már válogatni a gyerekeknek, de lehet a felnőtteknek is. Az egyik sarokban illatszer. szappan ajándék dobozok itt is sok a cseh és német áru. Legjobban fogy majd a kristály- üvegbe zári új illatszer, a „Marina”. Olcsó és szép is. Szemben az illatszer és ajándéktárgyakkal az édességek halmaza fogadja az érdeklődőket. „MokkaA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsi 3 évvel ezelőtt létrehozta a termelőszövetkezeti tanácsot, hogy ezzel is elősegítse a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését. A Minisztertanács, a termelőszövetkezetek további gazdasági és szervezeti megerősítése, valamint jogi képviselet megszervezéséért — a termelőkávé” „csokoládé pénz”, „szerencsemalac" celofánba csomagolva, mind-mind valódi csokoládéból. Nagy dobozokban cukorkából és csokoládéból karácsonyfadíszek, szépen díszített dessertes dobozok, a legfinomabb csokoládéval töltve (s az ára milyen olcsó, mindössze 46 forint). S megjelent a háziasz- szonyok öröme is a valódi étcsokoládé, a karácsonyi torták és sütemények bevonására. Utoljára hagytuk, pedig a bejáratnál van, s tolonganak körülötte felnőttek, gyerekek egyaránt. Ez a könyvkiállítás. Fogynak a könyvek, örömmel viszik a gyerekek „Cooperfield Dávidot”. az „Egri Csillagokat”, s a felnőttek a háromkötetes szép kivitelű „Afrika” könyvet. S fogynak a kis meséskönyvek, a Csip csup, csodafurulya. Nagyszerű ízléssel, szépen rendezték meg a kiállítást. A tervezés Kocsis Árpád, s Győr: György munkája. Vasárnap és hétfőn 24 ezer forint árban vásárolt a közönség. Ez a szám már mindent elárul. is. hogy igen okos gondolat volt megkönnyíteni a vásárlók és a kiskereskedelmi dolgozóik munkáját azzal, bogy a karácsonyi, csúcsforgalom előtt már igen sokan megvásárolhatták és megvásárolják ajándékukat. TOPOS KAPOLYNE szövetkezeti tanács irányítása és ellenőrzése, a megyei tanács VB mellett működő — megyei megbízotti hálózatot létesített „termelőszövetkezeti tanács, megyei megbízottja“ néven. A termelőszövetkezeti tanács megyei megbízottja Hudák Imre elvtárs, a hivatali helyiség a megyei tanács székhazában van. A megbízott mellé beosztott jogász Áros Tibor, a tsz-ek bírósági és egyéb jogi ügyeiben ad segítséget. MOZIK MŰSORA EGRI DÓZSA: December 20—21 Ifjú szívvel (magyar) 2?—25 Bíróság előtt (francia) 19. de. 11-kor matiné: Hajókkal a bástyák ellen, (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG: 19—22 Kaméliás hölgy (francia) 23—29 Simon Menyhért születése (magyar) 19-én de. 11-kor matiné: Boldogság madara (szovjet) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: 20 — 22 Puccini (olasz) 23— 24 Rigoletto (olasz) 19— én de. 11-kor matiné: Emberrablók (csehszlovák) GYÖNGYÖSI PUSKIN: 20— 22 B-ügy (csehszlovák) 24— 29 Egy nyáron át táncolt (svéd) 19-én de. 11-kor matiné: Hurrá tavasz (szovjet) FÜZESABONY: 19-én Kiskrajcár (magyar) 2Ó—21 Ors a hegyekben (szovjet) 22— 23 Nappalok és éjszakák (szovjet) HATVANI VÖRÖS CSILLAG: 19—20 Északi kikötő (csehszlovák) 21— 22 Bíróság előtt (francia) 23- án Csak a papa meg ne tudja (szovjet) 19-én de. 11-kor matiné: Hevess velünk (magyar)
