Népújság, 1954. december (95-100. szám)
1954-12-02 / 95. szám
November 28 után Négy nappal ezelőtt majd 170 ezer ember állt az urnák előtt. Egy egész hadsereg: a béke, az alkotás hadserege. S ebben a hadseregben ott voltak a nyolcvanévesek mellett a tizennyolcéves fiatalok, az asz- szonyok és lányok, az apák és fiúk: Heves megye. Bármerre jártunk a megyében, a lelkesedés, az őszinte bizalom, a felszabadult vidámság volt jellemzője a tanácsok megválasztásának. Felemelő és nagyszerű érzés volt látni, mint hullanak az urnába a szavazatok, mint dönt népünk saját sorsa, jövője felett. S délutánra a 3438 tanácstagjelöltből 3423 — tanácstag lett. Tanácstag lett Bolla Ferenc ecsédi egyénileg dolgozó paraszt, Biró Béla, a hevesi gépállomás igazgatója, Szitás Elek, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, K 1 u- csik László, fiatal petőfibányai vájár, tanácstag lett Prokai Antal, az egri Cipész KTSZ dolgozója, dr. G a 11 ó Ferenc állatorvos és a többiek. T a- nácstagok lettek, mert így döntött a nép a jelölőgyűléseken s az elmúlt ünnepi vasárnap az urnák előtt. A választás győzelméért tisztelet és megbecsülés jár a nagy munka névtelen hőseinek, a népnevelőknek is. Napról napra, hétről hétre, mint felhő a termékenyítő esőt, úgy hordták-vitték az okos, meggyőző szót házról házra, családtól családig. Esti beszélgetéseken, jelölőgyűléseken, választói nagygyűléseken, munkaközben magyarázták dolgozótársaiknak, a választóknak a tanácstörvényt, a mostani tanácsválasztás jelentőségét, nagy feladatok megoldására lelkesítették a városok és a falvak népét. Nagy erőpróba volt a mostani választás népnevelőink számára, de becsületesen, s győztesen állták meg helyüket a harcban: minden tiszteletet és megbecsülést megérdemelnek ezért. De beszélnünk kell másokról is, azokról a százakról és ezrekről is, akik a munka eredményeivel készültek népünk nagy ünnepére, munkáskezük alkotásaival segítik megvalósítani a kormányprogramot, a népfront-bizottságok akció- programját. A Mátravidéki Erőmű, az exportra is termelő Selypi Cukorgyár, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt és számtalan más kisebb és nagyobb üzemünk munkásai, műszaki vezetői; az egri állami gazdaság, Mikófalva, Mónosbél, a hevesvezekényi Béke tsz — s a többi község, állami gazdaság, termelőszövetkezet dolgozói is önfeláldozó, odaadó munkával köszöntötték november 28-át. Megyénk népe nemcsak az urnák előtt, hanem a választásokat megelőzően s azután is bebizonyította egységét, s erejét a munkapadok mellett, a bányában, vagy éppen kint a földeken. Elmúlt az ünnep, a választás napja: a tanácstagjelöltek ma már tanácstagok, néhány nap, s hivatalosan is megalakulnak az új tanácsok. A munka java azonban még csak most kezdődik. Az újjáválasztott községi és járási tanácsoknak, a megyei tanácsnak azon kell majd munkálkodnia, amivel megbízta népünk, amiért rászavazott: a népjólét emelésén, a mezőgazdaság felvirágoztatásán. S ez megtisztelő, de hatalmas munka. Egyedül nem is lesznek képesek megoldani tanácsaink az ezzel kapcsolatos feladatokat. Arra van szükség, hogy a szavazás után is segítse, támogassa népünk az államhatalom helyi szerveit. Támogassa olyan egységesen, olyan lelkesedéssel, mint vasárnap a választás napján, támogassa népfront-bizottságokon, a termelési bizottságokon keresztül. A támogatás egyet jelent: a jobb, szebb, gazdagabb életet. S ha így lesz, az új tanácstagok, az újjáválasztott tanácsok munkája maradéktalanul kielégíti majd a hozzá fűzött reményeket. Versenyre hívják megyénk gépállomásait a sarudi traktoristák A sarudi gépállomás dolgozói versenyre hívják a megye gépállomásait a gépjavítások időtartamára. Vállalják, hogy a kultivátorok, vetőgépek szelektorok, cséplőgépek, aratógépek, kombájnok és a többi munkagép javítását a 243.000 forintos költségvetési előirányzatot fi- gyelembevéve, 24.490 forint megtakarítással végzik el. E feladat végrehajtásához rendelkezésükre áll két erőgépjavító komplexbrigád, két munkagépjavító brigád, s két cséplőgépjavító brigád. A versenypontok között szerepel, hogy a gépek beérkezésekor azonnal felveszik a hibafelvételi jegyzőkönyvet. A gépek és felszerelési tárgyak javításának befejezése után azonnal a minőségi ellenőr jelenlétében a felszerelést annak a dolgozónak adják át, aki majd azzal dolgozik. A vállalt határidőt pontosan betartják. A gépállomás Vezetősége e versenyben köteA felszabadulás szülöttei, a 10 éves úttörők üdvözlik a díszelnökség tagjait az egri emlékünnepségen. lességének tartja, hogy a mű- heyekben a jó munkavégzés feltételeit biztosítsa. így a védőételeket mindenkor az előírás szerint készítik el. Az üzemi konyhán a mennyiségi és minőségi ellátást ellenőrzik. Kényelmes, tiszta szállást biztosítanak a dolgozóknak és gondoskodnak a szórakozási lehetőségekről is. A gépállomás pártszervezete vállalja, hogy a brigádokon belül dolgozó párttagokkal együtt olyan nevelő munkát végez a munkafegyelem megszilárdításáért, mely nem kényszeren, hanem az önkéntesen vállalt fegyelmen alapul. A versenykihívásban a gépállomás vezető mechanikusa és a főagronómus is több felajánlást tett. így a többi között biztosítják, hogy a legjobb dolgozók munkamódszerét minden dolgozó előtt ismertetik a gépállomás faliújságján, a gépállomás igazgatóságán keresztül. Kös&önetet mondnnh a s&orjet test véreknek a nyomasztó* kellemetlen tegnap el sízéséért* is napfényes9 mind boldogabbá váló t íséres máért- mondotta Komócsin Mi+iály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Eger város felszabadulásának tizedik évfordulóján tartott ünnepségen Nemzetiszín és vörös zászlókat lenget az őszi szél. Eger város dolgozói most ünnepük felszabadulásuk 10. évfordulóját. Tíz évvel ezelőtt német SS-ek garázdálkodtak városunkban. Negyvenhét teljesen elpusztult és 3700 megrongált ház és hídjaink szétrombolása jelezte útjukat. A város alatt azonban már új élet indult. Fiatal szovjet harcosok indultak rohamra, hogy a sok, addig felszabadított város, község után Egernek is meghozzák az új életet. A városban ágyú, géppuska és géppisztolyok jelezték a pincékben élő egri dolgozóknak: nemsokáig ke'l várni, nincs messze a szabadság. 1944. november 30-án jött el ez a nap. Ennek a napnak 10. évfordulóját ünnepli Eger. Az évforduló előestéjén, 29-én este a városi színházban gyűltek ösz- eze Eger város dolgozói, hogy megünnepeljék ezt a napot. Hét órakor foglalták el helyüket az ünnepség elnökségének tagjai: Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megyei pártbizottság több tagja, Horváth Nándor elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Koc&már János, a városi tanács elnöke és az üzemek, dolgozó parasztok és hivatalok küldöttei. Az ünnepi ülés a magyar és szovjet himnusszal kezdődött, majd Kocsmár János elvtárs megnyitó szavai után Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. • Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A mai napon Eger város fel- szabadulása 10 éves évfordulójának megünneplésére gyűl tünk össze. A felszabadulás előtt — bár naptárunkban sok nap volt megjelölve piros betűvel — de igazi ünnep a fekete és pirosbetűs napok szürke rengetegében ritkán akadt. Ma, soles-:or a szürke hétköznapok is igazi ünnepekké válnak. Egy-egy munkahőstett, egy-egy jelentősebb termelési eredmény, egyéni gazdaságunk és az ország gyarapodásának egy- egy ténye, nem ritkán avatja ünnepekké napjainkat. Ezt az életet, az eseményteljes ünnepi napok sorozatát új életünk születésnapja, felszabadulásunk napja nyitotta meg. Ma erre a napra emlékezünk. Emlékezünk e nap szülőire, a hős szovjet népre, de mély gyásszal, kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik hazájuktól távol, a mi földünkön, a mi szabadságunkért adták a legtöbbet, a legdrágábbat. amit ember adhat: életüket. Nagy történelmi napok évfordulói a visszaemlékezés, s egyben a számvetés napjai. Számbavétele annak, amit szült a történelmi nap, amit alkottunk, amire kötelez a történelmi évforduló. A mi városunk, megyénk múltja gazdag történelmi dátumokban. Népünk történelme bővelkedik a szabadságért és függetlenségért vívott harcokban. E harcoknak nem ritkán volt színtere a mi városunk, a mi megyénk. 1552-ben a magyar népnek a törökök elleni szabadság és függetlenségi harcában, a mi városunk fálai között született az elnyomók felett aratott egyik legjelentősebb diadala. 1848-ban városunk gyakran látta vendégül az osztrák császári ház ellen szabadságharcot vívó magyar nép hős fiait. Megyénk területén nem egy számottevő diadal született. 1919-ben a dicső fiatal Magyar Tanácsköztársaság munkás- és paraszt hadseregének harcosai masíroztak megyénk földjein is. Népünk korábbi szabadságharcai mégis elbuktak. S az elbukott szabadságharcok sorozata erősítette. edzette népünket. Fokozta népünk szabadságvágyát, növelte hazája — a nép hazája — iránti szeretetét. Népünk szabadságvágyát annyi harcok után csak a nagy szovjet testvémép segítségével elégíthette ki. Köszönet ezért a szovjet testvéreknek. A szeretett hazát a népnek a szovjet nép felszabadító tette adta vissza. Köszönet ezért a nagy szovjet népnek. A felszabadulás volt újabb kiinduló pontja a nép-haza iránti szeretet felvirágzásának. Ezt a virágzást már nem verte el és nem verheti el soha többé pusztító, — népünk fáját sorvasztó vihar — mint szabadságharcainkban annyiszor. Hogy mit kaptunk a felszabadulástól, igazán értékelni, igazán felbecsülni akkor tudjuk, ha összehasonlítást is teszünk e történelmi dátum előtti és utáni időszakok helyzetével. Nem szívesen emlékezik az ember a rosszra. Könnyen és szívesen felejti a kellemetlent, de az öröm tartalmasabb, az örömet szülő események megbecsültebbek, ha emlékezünk a bánatra, melyet az öröm felváltott. Nem kellemes, de emlékezzenek a második otthonná váló üzemekben dolgozó szabad hazánk számos győzelmének kovácsai, a gyárbörtönölkre, a nyomor, az éhbér, a munkanélküliség „szabadságára“. Nem kellemes, de emlékezzenek a hősi elődeink vérével bőven itatott magyar földet művelő, népi államunk segítségével gyarapodó dolgozó parasztok a földnélküliségre, a kivándorlás, a látástól-vaku- lásiig terjedő robot „szabadságára.“ Nem kellemes, de emlékezzenek népünk megbecsült nevelői, a népegészség védelmezői, a népet szolgáló dolgozó kisemberek a szellemi ínség- munkára, a tömegnyomor miatt korlátolt munkalehetőségekre, a hatalmasok előtti hajlongás, megalázkodás kötelező „szabadságára“. Nem kellemes, de emlékezzenek a családi és közéletben Komócsin Mihály elvtárs ünnepi beszédét mondja. egyenjogúvá vált, magyar asz- szonyok, anyák- a kettős gondok közti őrlődés, a drága szülött jövője iránti reménytelenség, a prostitúció „szabadságára.“ Emlékezzünk a jogtalanság, a hárommillió koldus országára. Emlékezzünk és az emlékek hatása alatt is mondjunk köszönetét a szovjet testvéreknek a nyomasztó, kellemetlen tegnap elűzéséért, a napfényes, mind boldogabbá váló tízéves máért. Emlékezzünk és ne felejtsük a szomorú múltat, hogy jobban tudjuk értékelni a jelent, védeni a felszabadulás, a jelen vívmányait. Mi kis. nép vagyunk, de becsületes alkotómunkánk az utóbbi tíz évben, ismertté vált a világ minden részén. Az ismeretlen kis Magyarország egy évtized alatt. a világ minden népe előtt ismertté vált. Az elmúlt tíz év alatt megváltozott népünk politikai arculata. A kevesek uralmát, kevesek hatalmát, felváltotta a néptöbbség kormányzása, a nép érdekében. A vasárnap megtartott nagysikerű tanácsválasztás újabb szilárd gránit alapot épített a néphatalom épülete alá. Eger vár ost ma már nem a vagyon kiváltságosai, hanem a nép egyszerű, de becsületes fiai irányítják. Az elmúlt tíz év alatt megváltozott Heves megye és városunk képe, az itt élő nép arculata. Eltűntek a kastélyokat, uxusüdülőket lakó, ingyenélő urak. A nagybirtokosok cselédeiből, a kubikos talicskával, hagymás kenyérrel országot járó nincstelenekből új üzemi munkások, bányászók, gazdag közös szövetkezeti vagyon egyenlő tulajdonosai, saját földjén kulturált. 1 mezőgazda- sági termelést folytató szabad parasztok lettek. Ma, az úri szeszélynek kiszolgáltatott, nyomorában és kilátástalanságá- ban a néppel osztozó értelmiségiek és dolgozó kisemberek helyett, a nép közös javán, a haza felvirágzásán, népünk nemesebbé és egészségesebbé tételén, a tömegigények kielégítésén munkálkodó értelmiségiek, dolgozó kisemberek vannak. A ikis egri műhelyekből korszerű, modem üzemek lettek, a város határában,, a megye különböző pontjain, országosan is jelentős modern, korszerű üzemek, bányák épültek. Kicsi, istenhátamögötti falvakban a parasztházak szomszédsásában korszerű, nagy gyárépületek, emeletes munkásházak képe teszi szebbé tájaink szépségét. Gazdagságot hozó növény- kultúrák honosodtak meg. A Zagyva mentén zöldség, a ti- szamenti terméketlen szikeken rizs díszük. (folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK.' NÉP UJ SA G AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM. £ra 50 fillér 1954 DECEMBER 2. CSÜTÖRTÖK.
