Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-28 / 94. szám

1954 november 28. vasárnap. 7 NÉPÚJSÁG Hatvan város dolgoséi bensőséges ünnepségen emlékestek meg Pelssabadulásuk tisedik évfordulójáról 1944. november 25-én sza­badult fel Hatvan. A város dolgozói bensőséges ünnepsé­gen emlékeztek meg a nagy történelmi évfordulóról. He­tekkel előbb megkezdték az előkészületedet, készültek az üzemek, a hivatalok, a kultúr- csoportok. 24-én este az üze­mek és a hivatalok rendeztek ünnepségeket, majd elérke­zett a nagy nap, november 25-e. Tíz évvel ezelőtt, ezen a napon menekültek el a né­met és nyilas csapatok a még egyetlen szabadon maradt úton Salgótarján felé. Velük menekült a város vezetősége is. Ezután a kétheti ágyúzás za­ját, repülőgépek zúgását, gép­puskák kelepelését, aknalöve­dékek robbanását, mintegy va­rázsütésre mély csend váltotta fel. Mindenki érezte, hogy tör­ténelmi napok, órák következ­nek, majd néhány óra múlva motorzúgástól, eddig ismeret­len beszédtől lett hangos a város. Mint hatalmas fo­lyami megindult a szovjet katonák áradata a váro­son keresztül, hogy meg se álljanak addig, míg meg nem semmisítik az ellenséget. Az első szovjet csapatokat a jelenlegi városi tanács előtt fogadták — emlékszik vissza egy szemtanú. — Tört szlovák nyelven beszélgettünk egy fiatal szovjet tiszttel. Udva­rias, barátságos volt. pedig néhány órával ezelőtt még az első vonalban harcolt. Az emberek lassan előjöttek a pincékből, és örömmel fogad­ták a szovjet parancsnokság első kezdeményezését, amely így szólt: „meg kell kezdeni a békés építő munkát.“ És alig telt el néhány nap, megindult a békés élet egyik fontos té­nyezője, az iskolai oktatás. Sajátos jelenség ez egy nehéz harcokat vívó hadsereg ré­széről, mely azt bizonyítja, hogy ez a hadsereg a háború kényszerű pusztításai mellett ba Anna Mária vagyok. Szü­letésem ideje: 1944 november 28-a. Bizony mikor én szület­tem. alig néhány napja hall­gattak el az ágyúk. Az utcá­kon még sok-sok katona, harckocsi, ágyú haladt át. így mesélik kedves téli estéken, barátságos, meleg szobában az én jó szüleim. Az első ki­csi állampolgárokhoz tarto­zom, kik a szabad Hatvanban születtek. Életem azóta derű­sen, boldogan, gondtalanul folyik. Szüleim is, én is, isko­latársaim is, de minden fel­nőtt és gyermek hálásan em­lékezik meg a felszabadító Vörös Hadseregről, a mai napon Hálánk különösen azok iránt nagy, akik boldog életünkért, életüket adták. Az ő halálukból fakadt Hat­vanban az élet. a boldog jö­vő. melynek képviselője én is vagyok.“ Az ünneplők kö­zül sokan zsebkendőjük után nyúltak, kevesen tudták meg­állni meghatottság nélkül ezt a kedves jelenetet. A szovjet alezredes átvette a virágot, majd megcsókolta a kislányt. A válasz hosszú­hosszú taps volt a közönség soraiból. sem feledkezik meg az em­beri élet legfőbb céljáról, a békés munkáról, az építésről, és a tanulásról. Ezek az események, a szov­jet emberek szavai, cseleke­detei, dalai, táncai és a 10 év alatt állandóan megnyilvá­nuló segítségük jutott eszük­be a koszorúzáshoz vonuló házat, hogy meghallgassák Vladár Mihály elvtársnak, a megyei tanács oktatási osz­tály vezetőjének ünnepi be­szédét. „1941 november 25-e történelmi határkő városunk életében. 10 éve már, hogy ezen a napon városunk végle­gesen lelszabadult a német fasiszták és magyar bérenceik A honvédség díszszakasza az ünnepségen dolgozóknak, amikor az em­lékmű előtt néma csendben hallgatták a magyar és szov­jet himnusz hangjait, s az el­esett hősök iránti kegyeletből elhelyezték koszorúikat. A hatvani dolgozókon kívül ki­vonultak az emlékműhöz a tíz­éves hatvaniak, a szabadság gyermekei^ úttörő egyenru­hában, zászlóval, táblával. A táblán ez állt: „Együtt szület­tünk a szabadsággal.“ ók is elhelyezték kis koszorújukat az emlékműnél. A koszorúzá- si ünnepséget a díszszakasz elvonulása követte. Az esti órákban a kultúr- házban folytatódott az ün­nepség. Hatvan dolgozói zsú­folásig megtöltötték a kultúr­vérgőzös uralmától.“ — kezd­te ünnepi beszédét Vladár elvtárs. Majd beszélt a fel- szabadulás körülményeiről a tíz év eredményeiről, a kiosz­tott 6 ezer hold földről, a bá­rói kastély helyén létesített technikumról, az új hidakról, üzemekről és a hatvani dol­gozók megváltozott, megszé­pült életéről. S beszélt a je­lenről és a hatvaniak tervei­ről is. Az ünnepi beszéd után két kis úttörő lány ment fel a díszelnökséghez virágcsokor­ral a kezükben, megálltak a díszelnökségben helyet fog­laló Kurakov Vaszilij szovjet alezredes előtt és kipirult arccal elmondták köszöntőjü­ket a tízévesek nevében. „Su­Az ünnepséget jólsikerült kultúrműsor zárta be, föllé­pett a gyöngyösi honvédzene­kar, a petőfibányai fúvósze­nekar, tánccsoport és a hon­védség színjátszócsoportja. A hatvaniak szépen ünne­pelték felszabadulásuk évfor­dulóját, de ünnepelték az üze­mekben, hivatalokban, isko­lákban. a munkapadok. író­asztalok és iskolapadok mel­lett is, jobb munkával, ta­nulással. Ünnepre készülnek most is, mert ünnep a ta­nácsválasztás is. Sok-sok em­ber választójogát is a Szovjet Hadsereg hozta el. A hatva­niak élnek majd ezután is jo­gaikkal, ezt mutatták eddigi eredményeik, és ezt követelik meg terveik is. Eredményesen munkálkodik a Hazafias Népfront hatvani bizottsága (Tudósítónktól.) KÉT HÓNAPJA sincs még, hogy Hatvanban is megalakult a Hazafias Népfront-bizottság. Két hónap nem nagy idő, de ahhoz elegendő, hogy egy új szervezet bemutatkozzon és megtegye az első lépéseket. Az elmúlt rövid idő tapasztalata azt bizonyította, hogy a Haza­fias Népfront hatvani bizottsá­ga is elindult, megtette az első lépéseket a dolgozók ügyéért. Ám ezek az első lépések egy­általán nem hasonlítottak az elsőket még imbolyogva lépe­gető kis gyermekéhez- Erős és biztos lépések voltak ezek. Az alakuló ülés után az első munka a helyi Programm ki­dolgozása. A Programm alap­elve: egyesíteni a város min­den becsületes dolgozóját a hi­bák kijavítására, közös erővel küzdeni a jólét növeléséért, a szocializmus építéséért. Ez a kidolgozott Programm teljes egészében megfelelt a dolgo­zók érdekeinek, éppen ezéi c bizalommal és segíteni akarás­sal fogadták. Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy a város dolgozói bátran fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, pana­szaikkal és észrevételeikkel a népfront-bizottsághoz. A népfront-bizottság eddigi munkájával máris bebizonyí­totta, hogy kiérdemelte ezt a bizalmat. A jelölőgyűléseken felmerült panaszokat felülvizs­gálta és karöltve az illetékes szervekkel, mindjárt intézke­dett is. így például Uj-Hatvan- ban több jelölőgyűlésen pa­naszkodtak a dolgozók, hogy a Mészáros Lázár-úti artézikút éppen hogy csak csöpög, hosz- szú ideig kell várakozni, míg egy-egy vödör, vagy kanna megtelik. A gyors intézkedés következtében néhány nap múlva kijavították és nja már bőven csobog a víz. A Zrinyi- utca és környékének dolgozói azt kérték, hogy az ott lévő artézikút fölé szereljenek vil­lanyt, mert a sötétben köny- nyen baleset történhet. Ma már itt is erős villany vilá­gítja a kutat és környékét. TÖBB ÉV ÖTA húzódott a Vörösmarty-téri óvoda renová­lásának és kibővítésének ügye is. A népfront-bizottság ezt a dolgot is kézbe vette és már meg is kezdték a romos rész renoválását, ami a közeljövő­ben el is készül és ezzel mint­egy 40 férőhellyel bővül az óvoda. Jó munkát végzett az NB a jelölőgyűlések szervezésében is, de nemcsak szervezte, ha­nem részt is vettek rajta a bi­zottság tagjai és a felmerült panaszokat feljegyezték, hogy mindjárt intézkedhessenek. így került már nem először fel­színre az új-hatvani dolgozók régi vágya, hogy szeretnének egy cukrászdát, mert a város egyetlen cukrászdája messze benn van az ó-városban. Az NB és a tanács együttes intéz­kedése folytán még a tanács­választásra megnyílik az új­hatvani cukrászda is. A népfront-bizottság a kul­túra fejlesztésében a többi kö­zött célul tűzte ki, hogy fel­dolgozza a város történetét. Hatvan város gazdag történel­mi múlttal rendelkezik. Lini István elvtárs, a népfront-bi­zottság elnöke érintkezésbe lé­pett a múltban Hatvanban la­kó Doktai Ferenc építészmér­nökkel. akinek igen értékes dokumentumok vannak a bir­tokában a városról. Doktai elvtárs a kérésre szívesen adott kölcsön anyagokat. Ezekből tű­nik ki, hogy a hatvani vár és környéke a történelem folya­mán sok dicső csatát és ütkö­zetet látott, s egyik legnagyobb költőnk. Balassi Bálint sokáig katonáskodott a hatvani vár­ban is. MINDEZEK együttvéve olyan eredmények, melyekre méltán lehetnek büszkék a hatvani Hazafias Népfront-bizottság tasnai. Az eredmények egyben azt is mutatják, hogy a nép­front-bizottság tagjai szívvel- lélekkel harcolnak a Programm megvalósításáért, a nép jólété­nek emeléséért. De vájjon mi tette lehetővé, hoay a népfront-bizottság a rö­vid idő ellenére is ilyen szép eredményeket ért el? Mi tette képessé arra, hogy már az el­ső lépései is erősek, magabiz­tosak és ne imbolygók legye­nek? Megállapíthatjuk, hogy az a támogatás, amelyet a városi párt és tanács végrehajtó bi­zottsága nyújtott és továbbra, is nyújt. E támogatás nélkül a kezdeti lépéseket sem tudta volna megtenni. Eredményes munkájának tehát egyik alap­vető feltétele volt és lesz a jö­vőben is. a párttal és tanáccsal való jó kapcsolat. E jó kapcso­lat és támogatás következtében tudta orvosolni a Munka-, Traktor- és Bem-utca dolgozói­nak panaszát is, akik arról pa­naszkodtak. hogy utcájukban még nincs villany, nagyon sö­tét van. Ezen egyedül a nép­front-bizottság nem tudott vol­na segíteni. Lini elvtárs. a nép­front-bizottság elnöke a pa­naszt megbeszélte a városi párt és tanács végrehajtó bi­zottsággal és közös erővel a három utcában mintegy ezer méter villanyhálózatbővítést végeztek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van. A Bem-utca egy részének még most sem jutott villany, de ha- lyesen magyarázták meg a népfront-bizottság tagjai, hogy mindent egyszerre nem lehet, de sor kerül arra is. hogy ott is és a város minden részén égjen a villany. A HATVANI népfront-bizott­ság jó munkájának másik alapvető feltétele, hogy válasz­tói a város lakossága nemcsak bizalommal van iránta, de ak­tívan támogatja is munkájá­ban. Az észlelt hiányosságokra felhívja a népfront-bizottság figyelmét, tapasztalataikat köz­ük, segítenek a hibák feltárá­sában és azok felszámolásában. Ezt a nagyjelentőségű támoga­tást még növeli majd az, hogy a város Hazafias Népfront­bizottsága akcióprogrammja megjelent kis brosúrákban és így megismerheti a város minden dolgozója. A hatvani népfront-bizottság eddigi tevékenysége azt bizo­nyítja. hogy megtalálta az utat a város minden dolgozó rétegé­hez és megtalálta azt a helyes módszert is, ahogy képes lesz ezt a nagy erőt vezetni. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy a város dolgozói bizalom­mal fordulnak a jövőben is a népfront-bizottsághoz és ez lesz a további sikerek záloga is. Sárközi Miklós Vas- és fémgyűjtés hírei A SELYPI ZSÔFIA-MALOM DISZ-fiataljai 18.40 mázsa vasat gyűjtöttek. A legjobb gyűjtő, Petró Mihály 7 mázsa 50 kiló vasat gyűjtött össze. A HORTI ALTALANOS- ISKOLA úttörői 40 mázsa va­sat, 1 mázsa fémet gyűjtöttek, a gyűjtésben Dénes János jálrt élen, aki egymaga 47 kiló rezet gyűjtött, Nagy Imre 4 mázsát és Simon Dávid 2 mázsa 82 kilói adott át a begiyüjtőhelyre. A HATVANI II. SZAMTJ ISKOLA úttörői 20 mázsa va­sat gyűjtöttek. Az iskolában brigádokat alakítottak. Az V. osztály brigádja jár élen 6' mázsa vas gyűjtésével. GYÖNGYÖSHALASZ úttörői közül Bakos Tibor VII. osztá­lyos, Atkár községben Kopács Erika V. osztályos. Gyöngyös- soiymoson Juhász Ferenc V osztályos tanuló gyűjtött leg­többet. Hárman közel két mázsa vasat adtak át a MEH-nek. BELAPATFALVI CEMENT­GYÁR fiataljai eddig a fémgyűj­tésben élenjárnak. Gyűjtésük eredménye 220 mázsa Közös munkával épül a nagyrédei kultúrotthon (Tudósítónktól.) A csillagfényes novemberi estében az iskolába igyekez­tünk, ahonnan éles fény szűrő­dött ki. Magos József tanács­tagjelölt szavait idézve, „óriási dologról van szó“ odabent. Együtt vannak a falu legjobb­jai. a kis- és középparasztok, termelőszövetkezeti tagok, asz- szonyok és pedagógusok. Ma este olyanok is eljöttek, mint Bene Gábor és Mészáros Imre dolgozó parasztok, akik eddig legtöbbször távol tartották ma­gukat a politikától. És most, amikor egész népünk összefo­gására van szükség, ők is al­kotói akarnak lenni a jövő nagy eseményeinek. Érdeklő­déssel hallgatják Gonda elv­társnak, a járási párt-végre­hajtóbizottság kiküldöttjének szavait. „A Hazafias Népfront veze­tésével a község megadja-e azt a támogatást, amelynek segít­ségével Nagyrédén szép kultúr- ottihont építhetünk?“ A jelen­lévők szinte valamennyien azt felelték: „megadjuk“. A kul­túrotthon költsége lközel egy­millió forint. Ebből az összeg­ből 300 ezer forint áll rendel­kezésre, amit államunktól kap­tunk, a többit nekünk kell elő­teremteni társadalmi munká­ban. A jelenlévők úgy határoz­tak, hogy a kultúrotthont fel­építik közösen, 1955 április 4, hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. Az új kultúrott- honban öreg és fiatal egyaránt megtalálhatja a neki való szó­rakozást, aki olvasni szeret, az felkeresheti az olvasótermet, lehet majd sakkozni, ping-pon- gozni, táncolni vagy a társal­góban beszélgetni. Magos József tanácstagjelölt a kollektív munka egyik leg-| jobb szervezője. A gyűlésen! 11 többen felszólaltak. Nagy La­jos kántor is részt kért a mun­kából. A társadalmi munka ve­zetésével Oravecz János peda­gógust, a nagyrédei táncegyüt­tes régi vezetőjét bízták meg. Ebben a munkában pedagógus­társai, Lukács Szilveszter, Ha- nák János és a többiek szíve­sen bekapcsolódnak. Bene Gá­bor az építési munkában segít. Fogatával együtt rendelkezés­re áll — mondotta. Oravecz Józsefné, az MNDSZ képvise­lője is felajánlott tiz munka­napot. A Rákosi Mátyás Művek dolgozói nagy segítséget adtak a munkában. Elkészítették a kultúrotthon terveit, elvégez­ték a műszaki előkészítést. Az asztalosmunkát, színpadot sok­tízezer forint értékben Buda­pesten készítik el. Szakembe­reik irányítják az alap leraká­sát is. És mindaddig Nagyré­dén lesznek, amíg a kultúrott­hon felépül. Ha a nagy mun­ka befejezése után visszamen­nék üzemükbe, akkor is itt lesznek a rédeiek szívében, mert önzetlen segítségükért a rédei parasztok mindig emlé­keznek rájuk. Hosszan sorolhatnánk az építésbe bekapcsolódó gyön­gyösi üzemeket. A mezőgazda- sági technikum tangazdasága már a harmincadik kocsi követ szállította ki. Juhász Imre, a tangazdaság vezetője pedig vál­lalta a sóder kiszállítását. Az 52-es Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai sok téglát és követ szállítottak. A gyöngyösi MÁV Kitérőgyár is segít a tégla, és leszállításban. Talán nincs is olyan vállalat Gyöngyösön, amelynek dolgozói nem kapcso­lódtak volna be a kultúrház építésébe. Erki János Mónosbél község népe eleget tett beadási Mónosbél község egyénileg gazdálkodó parasztjai példa­mutató munkával köszöntik a tanácsválasztásokat. A mező- gazdasági munkán kivül a haza iránti kötelezettségüket is pontosan teljesítik. Beadási előirányzatukat sertésből, vá­gómarhából, baromfiból, tojás­ból 100 százalékra teljesítették és eleget tettek évi tejbeadá­suknak is. A Hazafias Népfront és a ta­nácstagok, s jelöltek kezdemé­nyezésére mintegy 100 dolgozó paraszt versenyez, utca az ut­cával, szomszéd a szomszéddal fogadta meg, hogy a tanács­választás tiszteletére pontosan teljesíti kötelességét és az ígé­ret nem maradt pusztán adott szó. A község begyüjtőhelyein kötelezettségének egymást érik a beadásukat tel­jesítő gazdák. A határidő kö­zeledtével napról napra újabb nevek kerülnek dobszóra. A faluban olyanokat tekintenek példaképnek mint Sokvári Pál hatholdas, Koós Gábor ötholdas dolgozó parasztokat, akik elsők között tettek eleget beadási kö­telezettségeiknek. A példamu­tató gazdák a jövő évben is el­sők akarnak lenni. Ezért már most befogták a hízót, melyből a koratavasszal teljesítik 1955. évi kötelezettségüket. Mónosbél egyénileg gazdál­kodó parasztjai tovább öreg­bítik községük jó hírnevét. A tanácsválasztások tiszteletére indított begyűjtési versenyben az egri járás községei között a második helyet vívták ki. Nyolcvan traktorista teljesítette éves tervét Megyénk gépállomásainak traktorosai jó munkával kö­szöntik a tanácsválasztásokat. Száz traktoros tett fogadalmat, hogy november 28-ra éves tervét maradéktalanul teljesí­ti. A fogadalom valóraváltá- sáért megélénkült a munka a földeken. A korán beköszön­tött hideg idővel dacolva is csaknem nyolcvan traktoros teljesítette éves tervét. A bo- canádi gépállomáson Hegedűs Szüárd, sztahanovista trakto­ros, választási műszakot kez­deményezett a tanácsválasz- tások tiszteletére. Megfogad­ták, hogy ezen a héten kettő­zött erővel dolgoznak és 28-áig valamennyien teljesítik tervü­ket. Az ünnepi műszak első nap­jaiban már kimagasló ered­mények születtek. Hegedűs Szilárd R—22-es gépével az utóbbi három nap alatt 39 hol­dat szántott fel. Szerdán reg­gel már az 1956-os tervének teljesítéséhez látott hozzá. Ki­váló eredményt ért el az ünne­pi műszak első napjaiban Pa­taki József traktoros is, aki G—35-ös gépével az első két nap húsz hold őszi mélyszán­tást végzett- Őszi tervét idáig háromszorosára teljesítette. A kiváló traktorosok példáját követve, a gépállomás hat traktorosa a választási műszak első napjaiban teljesítette éves — ezen belül őszi tervét. A gépállomás dolgozói no­vember 20-ig éves tervüket 94 őszi tervüket 97 százalékra tel­jesítették. Szilárd elhatározá­suk. hogy ma estig teljesítik ígéretüket. FELHÍVÁS! Eger város tanácsa VB vá­rosgazdálkodási osztálya fel­hívja a háztulajdonosok, ház- felügyelők és bérlők, valamint az állami szervek és vállala­tok gondnokainak figyelmét, hogy a tulajdonukat képező, illetve kezelésükben lévő in­gatlan előtt lévő gyalogjáró­rész állandó tisztántartásáról gondoskodjanak. A járdákat reggel 6 óráig kell elsöpörni, hótól, sártól, jégtől megtisztítani, illetőleg a sikos járdarészt megfelelő szó­róanyaggal (fűrészpor, homok, hamu) behinteni. Ólmos eső­től, jégtől, vagy hótól síkossá vált járdákat a szükséghez ké­pest naponként többször kell behinteni. Amennyiben a háztulajdono­sok, illetve házkezelők a gya­logjárórész tisztántartását nem végeztetik el, úgy ellenük a 3141/1/1949 N. M. számú ren­delet alapján kihágás! eljárás megindításáról és büntetés ki­szabásáról gondoskodunk. Hegyesi László, a városgazdálkodási osztály vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents