Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-28 / 94. szám
6 1934 november 2.8. vasárnap. Községi népfront-bizottságok programmjából (Tudósítónktól.) A népfront-bizottságok megalakulásuk után a helyi tanácsokkal karöltve kidolgozták községfejlesztési programmju- kat. Terveket, javaslatokat készítettek, s ezek megvalósítására mozgósítják a falu dolgozóit. így dolgozta ki akciópro- grammját a népfront-bizottság Gyöngyösorosziban, ahol úgy tervezik, hogy még ez év december 4-re befejezik az árvíz által megrongált öt híd, két községi kút javítását, és egy hullaház újjáépítését. Ezek rendbehozatalához ötvenezer forint állami támogatást is kaptak. Az iskola tüzelőjét is a - népfront kezdeményezésére szállították haza Gyöngyösről társadalmi munkában. Gyöngyöstarjánban Ludányi József dolgozó paraszt a népfront-bizottság elnöke. Becsülik a községben, mert élenjárt nemcsak a mezőgazdasági munkákban és az állampolgári kötelezettség teljesítésében, hanem a társadalmi munkák kezdeményezésében is, és sokat törődik a község szépítésével, a dolgozók kulturális, szociális életének emelésével. Tervbevette most a népfront-bizottság: a villanyhálózat kibővítését és bevezetését az Újsor 150 házához, az árvízveszély elkerülése végett a patakmeder tisztítását, a szeszfőzde áthelyezését az iskola mellől a falu végére, egy új egészségház létesítését. Ezeket a célkitűzéseket nagyrészt társadalmi munkával akarják megvalósítani. A további tervük az, hogy minden évben egy utcát — társadalmi munkával — kiköveznek és gyalogjáróval látják el. A tanácsüléseken és jelölőgyűléseken elhangzott problémák, kérések alapján szép tervet készített Gyöngyöspatán is a népfront-bizottság. Ebben a községben a mezőgazdaság fejlesztéséért célul tűzték ki, hogy a téli hónapokban megismertetik a dolgozó parasztókat — szakkörön és ismeretterjesztő előadásokon — a fejlett agrotechnikával. A szőlőterületet 200 katasztrális holddal növelik, amelyen főleg export csemegeszőlőt termelnek. Egy év alatt kétszeresére emelik a birkaállományt a községben. A közvilágítást 40 lámpával bővítik majd és 150 házba kötik be a villanyt. Tervbevették két új híd építését és öt gyaloghíd rendbehozását. Három utca kikövezését nagy részben társadalmi munkával akarják megvalósítani. Hogy a községet jó ivóvízzel lássák el, építenek egy új kutat, és ehhez még az úgynevezett Bodicsi forrást is levezetik a piactérre. A jövő évre ütemezték be a tanítói lakás és a kultúrterem tatarozását és egy új óvoda építé-' sét. A sportolni vágyó ifjúság részére sportpályát létesítenek a'Szedresi-dűlőben, és egy hizlaldát építenek a tsz-ben. Még e hónap 28-án, a választás napján megnyitják a földművesszövetkezet új helyiségét. A népfront kezdeményezésére egy közkutat már megjavítottak. Most renoválják és új kerítéssel látják el a tanácsházát, amely a választás napján elkészül. November 23-án kezdtek hozzá két új kocsihíd — kőből és betonból való — építéséhez. Szűcsi községben is november 23-án kezdték meg a helyi népfront kezdeményezésére a főút kikövezését. A követ társadalmi munkával szállították ki. A népfront programm- jában szerepel az újtelepi 500 méter járda építése is. Ennek építéséhez is hozzáfognak még ebben az évben. Uracs István, a Lenin utca tanácstagjelöltje, szorgalmazza az ottani dolgozók kérésére az utca kövezését. A népfront-bizottság a tanácscsal elhatározta, hogy a dolgozók kérését teljesítik, s az út kövezését még ebben az évben befejezik. (Tatai István) Imis ‘‘•otíTipjAi eerESÜLjErrp' NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG rVM?4fUMB ELINTÉZTE... Kaleta József recski levelezőnk közölte lapunkkal panaszát, hogy nem kapta meg a kiváló fémgyüjtöi és a 100 pontért járó jutalmat, melyet a fémgyűjtésért neki és társainak ígértek. Közbenjárásunkra a fémgyüjtő jelvényt és a 100 forintos jutalomcsomagot megkapták. — NOVAJ1 ÁLLAMI ALTA-i — A FÜZESABONYI kuiíűrott- LAMOSISKOLA Vili. osztályos' hon a választás napjára, a sza- tanulói 500 forintot tettek taka- I vazók szórakoztatására rigmus- rékba. (brigádot alakított. NÉPÚJSÁG I ■^ÍqiiMel<!!))zöve1kezet|ÍNk^ Jól dolgoztak, szépen részesednek a hevesmegyei Béke tsz-ben A hevesvezekényi Béke termelőszövetkezetben befejeződött a zárszámadás. Ez évben is szépen részesedtek a tagok. Törőcsik Gábor 695 munkaegységet szerzett, s mivel egy munkaegység értéke 26.40 forint, így részesedése több, mint 18 ezer forintra értékelhető. Fenyves István 687 munkaegységére több. mint 18. Pet- róczkj István pedig 658 munkaegységére 17.370 forint értékű jövedelemre tett szert. A tagok a munkaegyséá mellett még prémiumban is részesülnek. mivel dohányból 11—12 mázsás holdanként! átlagot érteje el, s így jóval túlteljesítették a tervet. A tagság példamutatóan gondoskodik arról, hogy a jövő évben még nagyobb legyen a munkaegység értéke, a tagok keresete. A csoport tanyájának új, 50 férőhelyes, korszerű szarvasmarha istállója befejezés előtt áll. Bevezették a villanyt is, ezután a fejési munkákat géppel végzik. Az egyedi takarmányozás bevezetésével pedig a rossz állatokat kiselejtezik, újakkal cserélik. Az állatállománynak biztosították a téli takarmányt. Eddig 570 köbméter silójuk van, s hamarosan elkészül még egy 130 köbméteres betonkád, amelyet szintén megtöltenek silóval. A jó takarmányozással minőségileg is javítani akarják az állatállományt, felismerve, hogy a szövetkezetnek az állattenyésztés is nagy jövedelmet biztosíthat. Nagy István járási tsz-szervező Jól bevált a heterozisos kukorica Kerekharaszton A kerekharaszti Béke termelőszövetkezet az elmúlt évben 20 hold heterozisos kukoricára kötött szerződést. A szülőpárok közül az apakukorica Fleischman, az anyakukorica pedig mindszentpusztai arany- özön fajta volt A termelőszövetkezet a kukoricát istállótrágyázott földbe április első napjaiban négyzetesen vetette el. Gondos növényápolással és a csenevész csövek eltávolításával holdanként! 25 mázsás kukoricatermést értek el, amely a csoportnak többezerforintos jövedelmet biztosított. MSZT-vezetőségi (Tudósítónktól) Az MSZT városi vezetősége az elmúlt szombaton kibővített vezetőségi ülést tartott. A beszámolót Hatvani György elvtárs, az MSZT városi titkára tartotta. A beszámoló helyesen állapította meg. hogy az MSZT munkáját úgy kell irányítani, hogy az mindenkor a párt- és kormányhatározatok megvalósítását szolgálják. El kell érni — folytatta a beszámoló — hogy az MSZT-szervezetek aktív segítőivé váljanak a Hazafias Népfront-bizottságoknak. Helyesen hívta fel a beszámoló a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a nagy és országos feladatok mellett: mint például: a választás, nem szabad megfeledkezni az MSZT sajátos feladatairól sem. Az egész városban, de különösen a parasztság soraiban tagszervezési napokat kell szervezni. Kampányt kell indítani az MSZT folyóiratának, az Uj Világnak terjesztésére, valamint előadásokat kell szervezni a ülés Hatvanban szovjetekről és párhuzamosan a mi tanácsaink munkájáról. A hozzászólásokban Hatvani János elvtárs, a MÁV rakodási főnökségtől helyesen bírálta a városi vezetőséget, mert az ülésen egyetlen dolgozó paraszt sem volt, de jogos volt a bírálata a megyei titkárság felé is, mikor arról beszélt, kérik az alapszervezetektől a réteg-agitációt, de sem agi- tációs módszereket, sem bevált útmutatást nem kapnak az alapszervezetek. Berkes Sándor elvtárs. alap- szervezeti titkár arról számolt be. hogy az MSZT-brigádok túlteljesítik felajánlásukat és tervüket, hozzászólásában még arról is beszélt, hogy eredményeik ellenére sem támogatja őket az üzemi pártszervezet. Hiba volt azonban, hogy az értékes beszámolóhoz mindösz- sze egy MSZT-titkár és két gazdasági vezető szólt hozzá, míg a többi három hozzászólás a párt, tanács ’és a megyei MSZT részéről hangzott el. Sveiczer János tódebröi levelezőnk arról számol be, hogy az al- debrői vasüti megállónál a korareggeli vonathoz nem nyitják ki a várótermet, s az utasoknak a hidegben fagyoskodniuk kell, míg a vonat megérkezik. A községből sokan már három órakor kinn vannak, várva a vonatot és bizony ebben a hideg időben ez nem a legkellemesebb. A tódebröi lakosok arra kérik az illetékeseket, a váróterem ajtaját nyissák ki az első vonathoz is. nrxrrrxXXXXXXXXXSOOOOOOOCCO^OCOOaOOOaXAXXXXXXXXaX AGR0NÔMVS tanácsolja Az elmaradt mélyszántást néni pótolja semmi Az évi csapadékmennyiség sokat számít a termés sorsánál. Kísérleti eredményeink igazolják, hogy az ősszel mélyen felszántott földeken a víz 120—140 centiméter mélységig leszivárog, a fel nem szántott területeken pedig csak 50—60 centiméterig. Ha a vízmennyiség nagyobb, ez megmutatkozik nyáron a kukorica, burgonya, cukorrépa és más kapásnövényeink fejlődésénél. Érdekes jelenség, hogy ugyanabban a dűlőben egyforma talajon és ugyanolyan csapadék- viszonyok között a szomszédos területek termésében is nagy a különbség. Ezt a különbséget az is okozza: hogyan szántották fel a növények alá a talajt. Az őszi mélyszántásnál a tápanyaggyarapodás nagyobb és így növeljük a talaj tápanyagkészletét. Télen a fagyás, és a levegő má- lasztó hatására a talaj ásványi anVa gaiban is olyan kèrtiîat folyamatok mennek végbe, melyeknek során a vízben oldhatatlan anyagok oldhatókká, s így a növények részére felvehetőkké válnak. De más előnye is van a mélyszántásnak. Fokozódik a tápanyagkészlet azzal is, hogy a tarló- és a gyökérmaradványok még az ősz folyamán elenyésznek, s növényeink részére kedw vező tápanyagok keletkeznek. Az őszi mélyszántással javul a talaj fizikai szerkezete is. Erre mutatott rá Viljamsz szovjet akadémikus, aki bebizonyította, hogy az őszi mélyszántással morzsalékosabbá válik a talaj. Megállapította azt is, hogy a talaj felső tíz centiméteres rétegében a csapadék és a szántóföldi művelés hatására a talajmorzsák nagyrésze elromboló- dik. Minél mélyebb a termőréteg, annál jobban elősegítik növényeink gyökerének erőteljesebb fejlődését. Az elhullott gyommagvak is mélyre kerülnek, s így nagyrészük elpusztul a mélyszántásnál. Az elmaradt, vagy rosszul végzett őszi mélyszántást semmiféle agrotechnikai munkával nem lehet pótolni. Éppen ezért fontos, hogy minden tsz és egyéni gazda megértse a mélyszántás elvégzésének jelentőségét, hogy ezzel is elősegítse a jövő évi magasabb terméseredményeket. Juhász Imre agronómus, Ad ács «■f HATVAN VÁROS ANVAKÖNYVÉBŐL (november 15—22-ig) Születtek: Hordós András, Elek Éva Magdolna, Nemes Mária Erzsébet, Hrányecz Ilona Erzsébet, Varga István Péter. Házasságot kötöttek: Szabó István — Balogh Terézia Anna, Gócza József — Adamkó Mária, Lévai Ferenc József — Berényi Erzsébet, Juhász Márton — Pataki Anna, — Pór János — Gi- lián Erzsébet, Csólya János — Kürti Erzsébet, Erki Sándor — Juhász Irén, Bodonyi Ferenc — Pataki Erzsébet, Rékasi István — Kovács Erzsébet, Kovács Dezső — Hényel Mária, Májer József — Kvaka Borbála. GYURKÓ GÉZA: KIRÁLY BÁCSI A Népújság legutóbbi számában, az „Utijegyze;ek”-ben megemlítettem Király Miklós, tarna- örsi mintagazdát, tanácstagjelöl- tet, mint akit ^feltétlenül meg kell ismertetni a megyével . . . Teljesítem Ígéretemet, s ebből az is kiviláglik majd, miért méltó az egész megye ismeretére.. . . I — ROSSZ FÖLD. AZ NINCS. csak rossz gazda van — bök- dösi az ujjúval az asztalt Király Miklós. Mert a föld olyan, mint a csikó. Aki jól bánik vele. azt szereti, hallgat a szavára, húz. ha kell maszakadtáig De aki értetlen kézzel nyúl hozzá, foghatja az oldalát. A földről mondott okos szavak ott hangzottak el Király Miklós házánál, az alomszagú, nagyon tiszta szobában. Ülünk egymással szemben, s hány- torgatjuk a falu dolgát, inkább már csak ő, mert — hogy jó félévszázada ismeri az őrsi embereket, apástól, gyerekestül — mindenkit. A földről úgy kerekedett a szó, hogy megkérdeztem, miért pana- szolkodnak jónéhányan a begyűjtés miatt. Olyan rossz volna a föld. hogy nem terem rajta semmi? — Méghcgy nem teram rajta semmi? Hát idefigyeljen — hajlik közeíébb — nekem a bérelttel együtt hét holdam van Ebből a földből tavaly is három malacot hizlaltam, az idén is, de jövőre is. A csirkékről. kacsákról, meg a három tehénről nem is beszélek. Igaz, hogy másfél hold kukoricám ötven mázsát termett — nem a szenteltvíztől, ettől-e ni! — csapja oda két tenyerét az asztalra. Szóval jó ez a főd, nagyon jó. csak érteni kell hozzá. Azt már a szomszédoktól tudom meg, hogy nemcsak ért az öreg a földhöz, de szíve is van hozzá. Jellemzőként mondták el, hogy aki azt hiszi, ő maga az első szekeres a határban, legfeljebb, ha a második, mert Király Miklós már messze elől döcög a dűlőúton. A nagy munkakedv, a föld vad szeretete mélyen bennefészkel Király bácsi szívében. Ott fészkelt az Pesten is. ahol 17 évig árulta izmait a Teleki-téri kubikospiacon. Tarnaörsön is, mikor az egész család, mind a hat ember hajtotta magát éveken keresztül, hogy legalább a kis ház meglegyen. Mert saját ház nélkül olyan a falu embere, mint verébfiók a fészek nélkül. Mondom, ott fészkelt szívében, csak éppen virágba nem tudott szökkenni I Az ()R1,í. nf>m js rejtj véka alá a véleményét a múltról, de még a jelenről, sőt a szomszédokról sem. Szavának meg különösen nagy súlya van, különösen mióta „Mintagazda“ lett. — Nem értik még meg sokan, hogy ez a világ való a parasztnak, nem az, ami volt. Nem azt mondom, hogy a múltat akarják, de még azt sem, hogy éppen kézzel-lábbal tiltakoznának a mától. Csak olyan maradiak sokan — mondja ki a szentenciát. — Van itt olyan 12 holdas, aki péktől hordja a kenyeret. S még megsértődik, ha azt mondom, hogy nem jól dolgoztál, azért nincs kenyered. Visszavágja, hogy be kellett adni komám, azért nincs. No, én sem maradok adós a válasszal. Be kellett adni? — egy fenét azért nincs. Én nekem is be kellett adni. mégis van, csakhogy én időben vetettem, arattam, kapáltam vagy ötször, nem ünnepeltem szerdán is, mint te. komám. '— Vagy a másik eset — dől most már szaporán a szó, a visszaemlékezés Király Miklós szájából. Ott ágál egy asszony a tanácsházán, hogy így, meg úgy, fene abba a beadásba, minek az! A paraszt megizzadja. aztán meg elveszik tőle! Hol itt az igazság? Hallgatom ... hallgatom, hogy mire is képes az emberi butaság, de aztán csak nem állom meg szó nélkül. Mondja csak lelkem, hány mázsa patkószeget termelt egy holdról? Rámnéz, azt hiszi megbolondultam. Ne vicceljen velem, Király bácsi, ki hallott már patkószeget aratni? No, látja lelkem, pedig magának kell a patkószeg, aki meg azt csinálja, annak meg a kenyér. Ha nincs kenyér, nincs patkószeg! De ne ijedjen meg, ha maga nem is adja be. azért még lesz patkó. A munkások becsületesebbek, meg aztán nem mindenki olyan Tarnaörsön. mint maga. Így mondtam el neki, ahogy most mondom, de el is szé- gyelte magát kegyetlen. I NYÍLIK AZ AJTÓ. Király néni jön be egy kicsit hallgatózni. A végét még hallotta, hát rögtön beleszól ő is: — Én is szoktam ám mondani, hogy azelőtt még gyalog jártam Pestre is. most meg a házhoz jön a mavart. Vegyék már észre, hogy a mi falunk is előbbre lépett... Király bácsi felnéz. EbédfS- zés ideje van. látszik rajta, sehogyse tetszik neki, hogy most beszéddel tölti idejét az asszony. Beszéljen, mikor annak van az ideje, végezze dolgát. amikor annak. Egyszerű elv ez, úgylátszik Király néni is gyorsan megérti, vagy az ura pillantása riasztja meg — nem tudni miért, gyorsan megtörli kötényében a kezét, aztán fordul ki a konyhába. — Nagyon jó asszony — nyugtat meg Király bácsi — hogy semmi baj. csak a családi fegyelemről volt most szó. Nem sokra mentem volna nélküle. Jó asszony, jó anya — erősíti meg mégegyszer, aztán gyorsan visszakanyarodik oda. ahol Király néni belépése akasztotta meg. — Panaszkodtam itt annyit, hogy biztos azt hiszi, olyan ez az őrsi nép. hogy háttal megy a világba — vakarja meg a kalapja alját. Azért nem így van ez. Dolgos emberek laknak itt, csak hát szeretnek morgolódni, zúgolódni, mert most lehet. Azelőtt hangos szóért csendőr járt, hát most még a dédapjáék panaszát is elmondják, mert most jogukban áll. Ezért van az a sok panasz, persze azért is. mert nem egynek igazsága van ... — A kormányprogram óta azonban különösen jól megy itt a munka Én vagyok a föld- felelős a községben. Két éve házról házra jártam, valósággal könyörögtem, vállalják már el a 107 holdnyi tartalékföldet — senkinek sem kellett. Tavaly, 388 holdat osztottunk, úgy veszekedtek a tanácson, hogy majd hajbakaptak. Végül is már holdjával adtuk a földet. hogy többnek jusson. Van Itt szív, kedv is, csak a járás segítene jobban. Nagyon jó lenne, ha gyakrabban látnánk őket. de úgy kiesünk itt a megye csücskében, hogy alig jönnek felénk... I ENNYIBŐL IS LÁTNI már hogy Király Miklós nem éppen hallgatag ember, ha a jóról, rosszról esik szó, megmondja véleményét kerek-perec mindenkinek. Azt lehetne hinni, nem nagyon szeretik ezért a faluban. A falu azonban más, sokkal igazabb, őszintébb ennél: az kell neki, aki vele szemben is őszinte, aki nem sima szavakat forgat nyelvén, akinek egybecsendül szíve, szava. Mást akartak jelölni tanácstagnak a körzetében. De csak akartak: — Olyan ember kell ide nekünk, aki velünk kel, velünk fekszik, aki tudjuk, éjjel-nappal velünk érez ... — mondták a körzetbeliek. Ügy is lett. Király bácsi lett a tanácstagjelölt, s ma, egészen biztos, a körzet tanácstagja is. Megérdemli, feltétlenül megérdemli. Sok ilyen emberre van szüksége népünknek!
