Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-18 / 91. szám

1954 november 18. csütörtök. NEPUJ5AC, 5 — FURCSA ESETET tár­gyalt a londoni bíróság a na­pokban. Leslie Wilkinson lon­doni munkanélküli autóbuszt lopott. Néhány órás kocsikázás után önmaga jelentkezett a rendőrségen, A bíró kérdésére kijelentette: „Évek óta nem tudok munkát kapni, így akar­tam felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy még jó erőben va­gyok, szaktudásom is megvan, dolgozni is tudok“, * — MÜNCHENBEN megje­lent az 1955-ös „német katona- naptár“. A naptár szerkesztői „Emlékezzünk“ címszó alatt felsorolják a német világural- mi törekvések dátumait. A naptárhoz az előszót Leeb tá­bornok írta. A tábornok ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy a német katonadicsőség felejthetetlen megnyilvánulá­sának nevezze a „totális ten­geralattjáró hadviselést“, és a „német csapatok bevonulását Párizsba“, * — A HITLERI SS-ALAKU- LÁTOK mintájára, átalakítják a bonni állam, a Német Szö­vetségi Köztársaság határvé­delmi alakulatait. Ezeknek az „elit“ alakulatoknak lesz a fel­adatuk az újrafelfegyverzéssel szemben állók letörése. A 80 ezer főből álló „elit alakulato­kat“ a tervezett 12 hadosztály­tól függetlenül állítják fel. * — AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN a Sing-Sing börtön hóhéri állására pályázatot hir­dettek. A felhívásra 40-en je­lentkeztek. Nagy feltűnést kel­tett, hogy a pályázók közt egy nő is van: bizonyos J. Simple, aki jelenleg beteg-ápo-ló nővér. Bajos lenne megmondani, ho­gyan érzik magukat e hír véte­le után azok a betegek, akik most Simple asszony ápolása alatt állanak. — A HÁBORÚ ALATT ha­lálraítélt két japán háborús fő­bűnöst ,.becsületszóra“ szaba­don bocsátották. Az egyik Sun- roku Hata volt tábornok, a másik pedig Takazumi Oka. volt tengerészügyi államtitkár. * — A FRANCIA KORMÁNY folytatja a megtorlás politiká­ját Algírban. A jobboldali kép­viselők nagyrésze még attól a követeléstől sem riadt visz- sza, hogy a kormány indítson nyílt hadműveleteket az algíri nép ellen. * — MARAMIS. az indonéz külügyminisztérium tanácsosa és Anvar Vany, az indonéz külügyminisztérium ázsiai ügyosztályának vezetője Ha­noiban tartózkodnak, s tárgya­lásokat folytatnak a Vietnámi Demokratikus Köztársaság ve­zetőivel. A magánkisiparosok megnövekedett szerepéről _ Kisiparosok választmányi értekezlete Egerben — Megyei választmányi érte­kezletet tartott a KIOSZ Me­gyei Titkársága. Sólymos i László, megyei titkár beszámo­lójában a nemzetközi helyzet ismertetése után 'beszélt a kis­iparosok megváltozott helyze­téről, ismertetve azokat a fel­adatokat. amelyek a kormány­programra után megyénk ma­gániparosaira várnak. A kor- mányprogramm óta különösen tapasztalható az állami segít­ség, különösen az iparenge­délyek kiadásában, és javulás mutatkozik az anyagellátás­ban Is. Sólymos! elvtárs a továbbiakban ismertette azo­kat az erőfeszítéseket, melye­ket Heves és Nógrád megye kisiparosai a lakosság jobb el­látásáért tettek, A helyi cso­portok közül a gyöngyösi cso­port érte el a legjobb ered­ményt, mely a tervteljesítés­ben, s a politikai felvilágosító munkában egyaránt példamu­tató volt. A második helyezést a hatvani, a harmadikat pedig a balassagyarmati csoport érte el. A beszámoló, majd az ezt kö­vető hozzászólások főleg a szö­vetség belső ügyeivel, problé­máival foglalkoztak. Megálla­pítást nyert, hogy a községi kisiparosok aktívan résztvesz- nek a politikai életben, a nép­front bizottságokban. Kiss Gyula, a gyöngyösi csoport ve­zetője munkamódszeréről tart­tott értékes ismertetést. Töb­ben az anyagellátás, s a hely­telen adókivetések visszássá­gait bírálták. Sok szó esett ar­ról is, hogy több helyen még mindig mostohán kezelik a kisiparosok ügyeit, és műhely­kiutalási kérelmeit. Székely elvtárs, a KSZKB képviselője a biztosítás elő­nyeiről, Csírmaz Mihály elv­társ, az adófizetés kötelezett­ségeiről beszélt. A megyei párt-végrehajtóbizottság ki­küldötte: Baikondi elvtárs, az ellenséges kártevő elemek, Erős elvtárs pedig a kontárok leleplezésére hívta fel a fi­gyelmet. Mucsi Sándor elvtárs, a megyei tanács ipari osztály- vezetője. a kisiparosok megnö­vekedett szerepéről, s megbe­csüléséről beszélt. Kerekes László elvtárs, a központ kép­viselője a deklasszált elemek egvségbontó törekvéseinek le­leplezésére szólította fel a tag­ságot, A határozati javaslatok el­fogadása után MiiáIk Károly és Bíró Kálmán kisiparos vet­te át a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Kiss Gyula, a gyöngyösi helyicso­port jó munkájáért kiérdemelt díszoklevelet és vándorserleget vette át. Az értekezlet gazdag tapasztalatai a jövőben ser­kentő hatással lesznek a szö­vetség további jó munkájá­Az egri VII. számú általánosiskola tanári kara és tanulói mély fájdalommal jelentik, hegy fiatal tanártársuk és nevelőjük, CSÂNYI GYULAnE november 17-én autó- gázolás következtében elhúnyt. Új automata telefonközpontot kap Eger Eger város telefonelőfize­tőinek régi kívánságát telje­síti a posta. A régi 800 kapa­citású kézikapcsolásos tele­fonközpontot egy 2500 kapaci­tású automata központtal cse­rélik fel. Az automata központ felszerelését a volt szakérett­ségis kollégium épületében' megkezdték, melynek próba- üzemeltetésére előreláthatólag december végén kerül sor. A tervek szerint az automata központot január 31-én adják át rendeltetésének. Hagy mennyiségű cukorka és csokoládé árú kerül forgalomba az év utolsó két hónapján Az év még hátralévő részé­ben több mint hat és fél vagon szaloncukor, háromszáz mázsa keksz, háromszáz mázsa cso­koládéáru, s több mint kétszáz mázsa töltött ostyaáru kerül forgalomba, megyénk édesség- üzleteiben. Ezenkívül a megye vendéglátóipara ÍOO mázsa kü­lönböző ízű szaloncukrot gyárt. 75 ezer főnyi közönség a készruhamodell kiállításon Egerben a Kiskereskedelmi Vállalat november 6—8-án készruhamodell kiállítást ren­dezett a Szakszervezeti Szék­házban. ízléses összeállításban mutatták be a legújabb férfi és női készruhákat és divatáru­kat a látogatóknak. Mintegy 15 ezer főnyi közönség megelége­detten nézte végig iparunk legjobb és legújabb készruha- modelljeit. ra. iess-e ssír a télen ? ~ Deák János a megyei ta nács kér. oszt. vezetőjének nyilatkozata — Mindennapos beszédtéma, különösen a háziasszonyok kö­rében: mi lesz a zsírral, lesz-e zsír a télen? Beszélgettünk Deák János elvtárssal, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjével, hogy nyilatkozzék lapunk hasábjain keresztül: jogos-e a háziasz- Ezonyok aggodalma? A következőket mondotta: — A tavalyihoz képest két­ségkívül javult a megye zsira­dékkal való ellátása. Termé­szetesen a szükségleteket még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni, bár tavaly no­vemberhez viszonyítva ebben a hónapban az állami készlet­ből hét mázsával kevesebb zsírt kaptunk, de a földműves­szövetkezetek a helyi felvásár­lási alapból több mint 20 má­zsa zsírszalonnát árultak, ét­olajból és jómmőségű marga­rinból 82 százalékkal több ke­rült forgalomba, mint ez el­múlt esztendőben. Lényeges változás a zsírel­látásban nem sokáig késik. Megyeszerte gömbölyűdnek a hízók, hozzávetőlegesen mint­egy 80 ezer sertés kerül levá­gásra az idei szezonban. Hű- vösödik az idő is, úgy, hogy előreláthatólag már e hónap végén, jövő hónap elején na­gyobb arányban is megkez­dődnek a sertésvágások. A háziasszonyok megnyug­tatására közölhetem, hogy de­cember második hetére s aztán folyamatosan elegendő és jó minőségű zsiradékot tudunk már biztosítani a megye dol­gozói számára. Harmincöt év gazdag tapasztalataival tanít Minden pusztítás, minden háború nyomában ott setten­kedik a kór. a járvány, a kü­lönböző betegségek tömkelegé, amely az élőlények ezreit dön­ti enyészetbe. A II. világhábo­rú után sok mindennel együtt országunk kevéske állatállo­mányát kellett megóvni, to­vábbfejleszteni és gyarapítani. Az élet harcosai, az állatorvo­sok munkája segítette az or­szágot. hogy például a lóte­nyésztés megkezdődhessék. A szerény emberek büszke­ségével mondja el dr. Galló Ferenc, hogy ő is részese volt annak a nagy munkának, me­lyet az állatorvosok végeztek a felszabadulás után. — „Mi magyar állatorvosok az egész világon elsőnek szüntettük meg hazánkban a száj- és kö­römfájást“. Nagy-nagy szere­tettel beszél munkájáról: Nyu­godt. fiatalos arcáról azt hin­ném, hogy még fiatal házasem­ber. Pedig már három lánya van. s mind a három iskolába jár. A legnagyobb már 17 éves. Biztos úgy gondolta Galló elvtárs. hogy Egerben nem il­lik a vendéggel csak „úgy szá­razon“ beszélgetni, mert ho­zott egy üveg Vörösbort és po­harazás mellett folytattuk a beszélgetést. „Lakásom megfe­lelő. Ha egy kis éléskamrám lenne, jobb lakás sem kéne en­nél. Hátha még a motorkerék­pár helyett autót kapnék? Min­den vágyam teljesülne.“ Mert bizony, a közelgő téli időben nem kellemes az utazás motor- kerékpáron. És nem is min­dig megbízható. Nemcsak Eger­ben, hanem Ostoros és Novaj községekben is Galló doktor végzi az állatorvosi teendőket. S a vágóhíd ellenőrzése is az ő feladata. Ez utóbbi magában véve is óriási felelősséggel ,iár. Minden húsról, ami Eger vá­ros dolgozóinak asztalára ke­rül, dr. Galló Ferenc alapos vizsgálat után állapítja meg, hogy fogyasztható-e. Nagy ag­godalommal beszél egy új ser­tésbetegségről. a tüdővizeny- ről. Országunk egyes terüle­tén és Egerben is két-három évvel ezelőtt ütötte fel a fejét. A kór tüneteit meg tudják ál­lapítani. de hogy mi okozza ezt a betegséget, még nem tud­ják. Ö is azon fáradozik, hogy tudományos munkával meg­állapítsa e veszélyes sertésbe­tegség okát. Állandóan tanul, az eleven kutatómunka lázában él. Ta­núskodik erről a jelenlegi munkája, amin most dolgozik: „A szarvasmarha fertőző szaru­hártya gyulladásáról“. Megelé­gedéssel mondja el, hogy az új • • • hallgatni és orvosolni. Közvet­len tanácsokkal tudom elláf’" a parasztokat állataik kezel’ séről és táplálásáról S m ’ rosszul érzem magam, ha er nap az íróasztal mellett ke’ ülni. Harmincöt év alatt ne. gyón megszoktam, hogy állan­dóan úton vagyok. rendelő, melyet 5000 forintos költséggel rendeztek be. a mindennapi munkáját mennyi­re segíti. Fiatal kartársait 35 év gazdag tapasztalataival tá­mogatja. — Nagyon örültem annak, hogy tanácstagnak jelöltek az Árpád-úti lakók, hiszen nyáron hajnalhasadtától napestig a falvakat, a várost járom. Ál­landóan a lakosság közt járok és alkalmam van minden pa­naszukat. javaslatukat meg­Vé lasst és i hírek — HEVES MEGYE minden községében és városában meg­alakultak a szavazókörök, s a szavazatszedő bizottságok. Tagjai letették az esküt. A me­gye területén 3S0 szavazókör­zetben választják meg jelölt­jeiket a polgárok. — ELKÉSZÜLTEK a végle­ges választási névjegyzékek. Jelenleg mindenütt választó- körzetenként felkutatják azo­kat, akik a körzet területén Már búcsúzni készültem, amikor beviharzott az ajtón egy mosolygósarcú kislány. Egyik kezében táska, másik­ban egy vékony kis könyvecs­ke. „No. Anikó?“ — kérdi az apa — „négyes-ötös!“ — feleli vidáman Anikó. Az apa arcá­ra kirajzolódik az örömnek és büszkeségnek az a mosolya, melyet a jó bizonyítvánnyal hazatérő gyermek varázsol a szülői arcra. Fü’öp Lajos laknak, de valamilyen oknál fogva kimaradtak a névjegy­zékből. Egerben például több­száz ilyen személyt vettek fel a pótnévjegyzékre. — NOVEMBER 20-ÄN este 6 órakor F^erbcn, a "rúsf kul­túreiihrnbar ..új választók tá­laik zója“ lesz, melyen Perjés1 Lásí alezredes, a MS/* i;:,, ző bizottságának tagja taj-t elő­adás- a fiaiülokrík. A találko­zót kultúrműsor teszi színessé. NÉHÁNY HÓNAPPAL ezelőlt .még nótaszótól volt hangos a recski Kőbánya Vállalat „csá­kánykor’ bányája. A felületes szemlélő azt hihette, hogy a kő­bánya dolgozói a munkalendü- lettől fűtött jókedvükben dalol­nak. Sajnos azonban más „fűtötte" őket jókedvre. Na, de ne vág­junk a dolgok elé, mondjuk el, hogy is történt sorjában. Még ez év elején új igazga­tót kapott a bánya, Foltán Béla személyében. Az új igazgató, mint az szokás, megtekintette a bánya munkahelyeit, a kőmal­mot, a szállítótelepet, irodákat és Így eljutott a „csákányköi" bányába is. A bányát járva, sok „értékes kihasználatlan anyagot fedezett fel’’. Nem sokáig gon­dolkozott — hisz ő a tettek em­bere volt — csakhamar meg­született agyában a határozat. —- Lakóházat akarok építeni Somoskőn, s jól jönnek ezek az anyagok, no meg maga a kő­bánya se kutya. Ennek megfelelően neki is lá­tott a „munkához”. Először is vállalati tulajdont képező anyag­ból két szép ikerablakot készít­tetett a bánya asztalosmunkában jártas dolgozóival, s az elkészí­tés díját munkabérben ki is fi­zettette a vállalat pénztárából. „Evés közben jön mes az ét­vágy" — mondja a közmondás, — Foltán Béla is csakhamar rá­jött, hogy „nem kifizető” saját pénzéből a gerendák, szarufáik és tetőlécek megvásárlása sem. Különben is a bánva területén lévő fahíd kiszolgálta idejét — legalábbis szerinte — és meg­érett a szétszedésre. A 2500 fo­rintot érő faanyag azonban nem volt elegendő a lakásépítkezés­hez. Kellett hát valahonnan „pó­tolni". Mi sem könnyebb ennél-, elég nagy a Mátra! Utasítást adott hált Maruzs Pálnak és Gál Józsefnek, a bá­nya dolgozóinak, hogy vágjanak ki néhány szép szál fát. A közel 12 köbméter szerfát. csakhamar kitermelték, már csak a fűrésze­lés és a léckészítés okozott nehézséget, azonban az „élel­mes" igazgató erre is talált módot. AHOVA PÉNZ kellett, volt bőven, hisz számtalan esetben eljöttek a környék községeiből, Recskröl, Párádról, Sírokból', de még távolabbról is az építkezés fontos alapanyagaiért, a termés­kőért. Ezek árát ügyesen „ke­zelve" futotta a kiadásokra. A bánya dolgozói által elké­szített házépítési anyagok azután a kőbánya gépkocsiján csak­hamar Somoskőn voltak. Nem kell különösebben hangsúlyozni azt sem, hogy a sok tonna kő is a vállalat dömperén került a házhelyre. Foltán igazgató gondoskodott arról is, hogy környezete meg legyen vele elégedve. Gondos­kodásának eredménye, hogy a magáit személyzeti felelősnek ki­adó Tóth András munkavezető is ,,szorgoskodhatotttöbbek kö­zött 11 méter dróthálót biztosí­tott magának. De nem csinálta másként Lakatos József, Szilva László, s Gyürki Ernő sem. De hogy a bányamunkások se panaszkodj anak igazgatójukra, gyakori mulatozásokat rendezett a bányában — ez fűtötte tehát jókedvre a csákánykői bálnya dolgozóit. Hogy a bort honnan szerezte Foltán Béla igazgató? — sok kő van még a recski kő­bányában. és ha néhány tonna „el is megy", bizony nem na­gyon hiányzik — így- gondol lo doit, s a gondolatot" tettek ki: vették. Csak egy-két példát emlí­tünk. Lakatos Imre 36 torma terméskövet vásárolt és r pénze nem volt, 170 liter b; fizetett. Reisz János káipo lakos egy vagon követ rer az érte kapott pénzösszeg a. ban a 170 liter bor árával együtt elkerülte a kőbálnya bevételi nyilvántartását. Nyilvánvaló, hogy mire fordították. SOROLHATNÁNK még Foltán, volt igazgató és nak bűntényeit, melyet a ségi vagyon, a nép ellen elkö­vettek. Hägy ez azonban mind meg­történhetett, abban hibás. a Kőbánya Vállalat dolgozói is. akik látva a sok érték illeték­telen helyre való elbordását. nem leplezték le időben a kár­tevők és tolvajok „vezérkarát". Ez a példa arra inti megyénk valamennyi dolgozóját, hogy éberen ellenőrizze az állami és közösségi vagyon kezelését és csapjon le azokra, akik beosz­tásukról megfeledkezve, lopásra vetem ednek. Ez az eset élesen bizonyltja a társadalmi ellenőrzés szükséges­ségét. Dolgozóink tehát éljenek jogukkal. Álljon előttük példa­képül ennél az ügynél Praveczki János recski erdőőr, aki nem fo­gadta el a neki ígért megveszte­getési összeget, hanem a fa jog­talan kivágását, eltulajdonítását azonnal jelentette az erdőgazda­ságnak. Reméljük, hogy a soron lévé bírósági tálrgyalás meghozza majd azt a szigorú ítéletet, me­lyet dolgozóink a tolvajokkal szemben jogosan el is várnak. Bódi János Dr. Gallé Ferenc családjával

Next

/
Thumbnails
Contents