Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-18 / 91. szám

1954 november 18. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 Látogatás a gyöngyösi növényvédő állomáson ^te^MelöizövelkezetgiNk^ Nyolcvan forintot osztott munkaegységenként a kerekharaszti Béke tsz MfZÔüAZDAU'ûl Termeljünk több dohányt A kerékharaszti Béke ter­melőszövetkezet a megye pél­dásan gazdálkodó tsz-ei közé tartozik. Az idén is gazdag eredményekkel zárták az esz­tendőt. Az évvégi zárszámadás­kor több mint 80 forint értékű terményt és készpénzt osztot­tak egy munkaegységre. A pél­dás eredménynek részese Erdé­lyi János, a tsz agronómusa is, aki szaktudását fáradhatatlan munkával gyümölcsözted. Az őszi talaj előkészítéstől kezdve a betakarításig irányította, se­gítette a terméseredmények növelését. Az ő példás munká­jának is az eredménye, hogy a hetven hold őszibúza 12 és fél mázsát adott holdanként, a tavasziárpa pedig tizenöt és fél mázsa holdankénti termés­sel hálálta meg a ió munkát. A kapások termésátlaga is ma­gasan felülmúlja a megyei át­lagot. A négyszer műtrágyá­zott cukorrépa 230 mázsát, az ötször kapált kukorica 35 má­zsás termést adott holdanként. Erdélyi János szakszerűen irá­A minisztertanács 1091/1954. (XI. 5.) számú határozata ér­telmében az alábbi vállalatok kerülnek a tanácsok hatásköré­be megyénk területén: Vidéki Belsped vállalatok, he­lyi szükségleteket _ kielégítő részlegei a közlekedési és posta­ügyi minisztériumtól. HatáYido: A rendelet megje­lenésének napjától. Tégla- és Cserépipari Üzem Hatvanban, az építésügyi mi­nisztériumtól, Óra-Ékszer Bolt Gyöngyösön, a belkereskedelmi minisztériumtól, 1955 január 1-től. Bizományi Aruház Egerben a belkereskedelmi minisztériumtól 1955 január 1-től. Sportbolt Egerben a belkereskedelmi mi­nisztériumtól 1955 január 1-től. 26 malom, napi 46 vagon kapa­citással a begyűjtési miniszté­rium hatásköréből 1955 január 1-től. 121 mozi a népművelési mi­nisztérium hatásköréből 1954. dec. 31. 136 községi könyvtár és 3 járási könyvtár, ugyancsak a népművelési minisztériumtól 1955. évben. A Dobó István Múzeum Eger­ben a népművelési miniszté­nyította a kertészet munkáját is. Csak dinnyéből és egyéb zöldségféléből közel százezer forintot árultak. A jól végzett munka, az ag­rotechnika széleskörű alkalma­zása magas jövedelmet bizto­sított a tagoknak. Egy munka­egységre a többi között hét és fél kiló kenyérgabonát, másfél kiló burgonyát. 1.76 kiló kuko­ricát. 51 deka cukrot, azonfe­lül készpénzben 12.64 forintot osztottak ki. Kocsi János bri­gádvezető. aki feleségével 600 munkaegységet teljesített, kö­zel fél vagon búzát. 10,56 má­zsa kukoricát. 306 kiló cukrot, készpénzben közel 10.000 forin­tot kapott. A szövetkezet tagjai ebben az esztendőben is építkeznek Az idei gazdag jövedelemből még ebben az évben nyolc tag­nak készül el új családi ott­hona. A jövő évi építkezéshez nyolc tag már megvásárolta az új otthonhoz szükséges építő­anyagokat. rium hatásköréből 1956 június 30-tól. Gyógyszertár Vállalatok az egészségügyi minisztérium ha­tásköréből 1956 december 1-től. — A VAROS ES KÖZSÉG­GAZDÁLKODÁSI MINISZTER a 4/1954 (XI. 4.) VKG számú rendelete alapján lehet értékesí­teni az állami tulajdonban lévő kisebb házingatlanokat és üres beltelkeket (házhelyeket). Azok­nál az ingatlanoknál, amelyek értéke az 50 ezer forintot, az üres beltelkek értéke pedig az 20 ezer forintot nem haladja meg, megvételnél a megyei ta­nács VKG osztálya dönt. A ren­delkezés kimondja azt is, hogy ha a vevő a vételárat az adás­vételi szerződés aláírásakor megfizeti, akkor a vételárat 10 százalékkal lehet csökkenteni. Ha a vevő nem tud azonnal fizetni, akkor részére 1—5 évig terjedő törlesztési kedvezményt lehet engedélyezni, de csak ab­ban az esetben, ha az ingatlan vételárának 25 százalékál •a szerződés aláírásakor készpénz­ben megfizeti. A törlesztési ked­vezmény alá vont összeg kamat­mentes. (Tudósítónktól.) A gyöngyösi növényvédő ál­lomás 1954 április 1-én léte­sült. Azóta nem nagy idő telt el. mégis szép eredményeket értek el. A növényvédő állomás udva­rát nagy rend és tisztaság te­szi barátságossá. Az értékes gépek tisztán sorakoznak, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Pethes József és Kiss István permetezőmeste­rek a téli permetezés megkez­dése előtt még egyszer gondo­san átvizsgálnak mindent. Megnézték az OKSZ szovjet permetező- és porozógépeket, nehogy munkaközben meglepe­tés érje őket. Az irodában Kacsó András­sal, az állomás igazgatójával beszélgettünk, ö is. mint ab­ban az időben sokezer ember, a párt hívó szavára hagyta ott a Földművelésügyi Miniszté­riumot, hogy vidékre kerülve, közelebb jusson azokhoz az emberekhez, s ott legyen, ahol ezidőbem a legtöbb segítségre van szükség. Nem bánta meg elhatározását, nagyon meg­szerette dolgozóit. Az állomás emberei kint voltak vetni a Zetorokkal. Segíteni mentek a termelőszövetkezeteknek, mert most a lombhullás utáni per­metezésig van egy kis idő. Úgy határoztunk, mi is kimegyünk megnézni őket A gépkocsi las­san döcögött velünk a dűlőuta- kon. miközben Kacsó elvtárs­sal beszélgettünk eddigi ered­ményeinkről. Elmondotta, hogy nyáron 250 százalékra használ­ták ki a gépek kapacitását. Az állomás dolgozói jó munkát végeztek a kártevők irtásában is. Ezidáig több mint 1000 hold A választási előkészületekből kiveszi részét a pétervásári já­rási kultúrház is. Hangoshiradón népszerűsítik a tanácstagjelöl­teket, ismertetve életrajzukat, munkásságukat. A járás több községében a dolgozó parasztok házainál diavetítéssel egybe­kötött választási kisgyűtésekeí rendeznek. A diafilmek témái a mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatosak. A kultúrház 16 tagú zenekara már a választás nap­jára készül. November 28-án tér­zenét ad a választó polgároknak. A kultúrház művészeti csoportja gyümölcsös permetezésére je­lentették be igényüket az ál­lami gazdaságok és tsz-ek. Egy hold gyümölcsös permete­zése a nagyszerű szovjet típu­sú permetezőgépekkel 27—50 forintba kerül, mía emberi munkával sokszáz forintba kerülne. Az állomás értékes kí­sérleteket folytatott a nyáron szőlőpermetezésben. Az atkári Micsurin 27 holdas úitelepítésű szőlője ilyen kísérleti védeke­zésben részesült és egy gép több mint 20 ember munkáját végezte el egy napon. Kacsó elvtárs beszélt a vegyszeres gyomirtásról is. A nyáron még kísérletképpen végezték ezt is. s máris nagy jövőt jósol neki mindenki. A jó munka, az eredmények alapja a munkafegyelem és a lelkesedés, amely a gazdaság embereinél tapasztalható. Gon­dosan kezelik a gépeket is. Kint a táblán Sike Imrével, a nö­vényvédő állomás zetorosával találkoztunk. Nagyszerűen dol­gozott s mikor megkérdeztük tőle, mennyit vetett már. szá­molni kezdett. Egyszer 101 hol­dat, más alkalommal 59 holdat, meg most ezt az 50 holdas táb­lát. De más munkával is fog­lalkozott, tárcsázott, műtrágyát szórt. A másik két traktor At- káron dolgozott. Ezeknek ve­zetői is becsülettel helytálltak. Hárman közel 10 nappal rövi­dítették le a vetés befejezését. Elbúcsúztunk a traktoristák­tól és azzal az érzéssel indul­tunk vissza, hogy mennyivel kevesebb gond lenne, ha min­den állomáson megértésben él­nének az emberek, ha vala­mennyien jól dolgoznának. E. J. már rendszerein tartja próbáit, hogy 28-áln jó műsorral jutal­mazza a választásban élenjáró községeket: A színjátszócsoport az Állami Aruház című operett­próbáit tartja, melynek bemuta­tója a kultúrházian november 28-án tesz. — NOVEMBER 20-AN az egri járás úttörő-csapatveze­tőinek aktívaülése lesz. Itt a csapatvezetők megbeszélik az úttörőmunka kérdéseit, hiá­nyosságait a DISZ-bizoUság vezetőivel. Pártunk júniusi programja után a dohány ára megnöveke­dett. A termelőknek ingyenes cigarettát juttatnak, ame­lyik gazda jó eredményt ér el, többtermelési pénzjutalmat kap és biztosítják a beadási mentességet is Mindezeket a gazdák kétkedve fogadták. Kétkedésük azonban kezd megszűnni, mert megkezdődött az idei termésű dohányok át­vétele. Ebben az időben az átvevő vállalatra és a dohány- termelőkre egyaránt kötelező a minisztérium által kiadott „Hirdetmény“, amely a dohány osztályozására. válogatására vonatkozik. Az ebben foglaltak alapján a dohánybeváltó kör­zeti felügyelők a helyszínen is ismertetik a termelőkkel a he­lyes válogatást. A dohány gon­dos. előírás szerinti válogatása és osztályozása emeli a jöve­delmet. Az eddigi beváltások azt bizonyítják, hogy a dolgo­zók megértették és betartják a válogatási szabályokat és hol­dankénti 8—10 mázsás do­hánytermésüket lelkiismerete­sen osztályozzák. Több termelő holdanként 10—16 ezer forintos jövedel­met is elért a dohánytermelés­sel. Dobi Imre tarnazsadányi A boconádi Petőfi termelő- szövetkezet tagjai elsők között csatlakoztak a kétszázmázsás cukorrépatermelési mozgalom­hoz. Vállalásukat jóval túltel­jesítették. holdanként kétszáz­húsz mázsa cukorrépát taka­rítottak be. A szép termés után 40.000 forint prémiumot kap­tak a cukorgyártól. A prémi­umként kapott mennyiségből tizenegy és fél mázsa cukrot, valamint 20.000 forintot osztot­tak ki a legjobb eredményt el­ért dolgozók között. Deák Sán- domé, Koslik Ferenc, akik egyenként ezer négyszögöl cu­korrépaföldet műveltek, fejen­ként 20 kiló cukrot és ötszáz forint készpénzt kaptak. Az idei sikeres cukorrépa termelés serkentőleg hat a tsz tagjaira. Jövőre már három holddal nagyobb területen ter­melnek cukorrépát. A talajelő­készítést már napokkal ezelőtt gazda 400 ölről beadott dohá­nyáért, amelyet gondosan vá­logatott, 2884 forintot és 3400 Kossuth-cigarettát kapott. Ha­sonlóan Abonyi Sándor átányi lakos. Vankó János tiszanánai és még sokan mások A szép jövedelem, a kifizetett pénz arra biztatta a termelőket, hogy a jövő évben még több dohányt termeljenek és még gondosabban ápolják, válogas­sák a termést. Sok gazda, aki régebben ugyan foglalkozott dohánytermeléssel, majd abba­hagyta, újból termel dohányt. Az érdeklődést az is fokozza, hogy a minisztertanács újabb árfelemeléssel és egyéb ked­vezményekkel fokozta a do­hánytermelés jövedelmezősé­gét. A jövő évre érvényes árak szerint például Dobi Imre. az ideihez hasonló terméséért 400 ölről 4256 forinthoz és 3400 in­gyenes cigarettához jut. Ezen felül beadástól is mentes lesz a földterülete. A dohánytermeléssel foglal­kozó gazdák most is meggyő­ződhettek arról, hogy a gondos válogatás jó jövedelmet bizto­sít. Termeljenek tehát minél többen dohányt Riskó Péter Kápolna gondosan elvégezték. Huszon­nyolc-harminc centiméteres mélyszántásba holdanként 60 mázsa istállótrágyát és hetven kiló szuperfoszfátot munkáltak el. A tsz tagjai úgy számítják, hogy jövőre holdanként leg­alább 20 kilóval túlszárnyalják ezévi terméseredményeiket. A békemozgalom hírei Kedves, meleghangú béke­estet rendezett vasárnap Eger­ben a györgyéniúti óvoda. A kis óvodások énekkel, tánccal, versekkel szórakoztatták az egybegyült szülőket, hozzátar­tozókat és a szomszédokat! Sok szülőnek, nagyszülőnek könny csillogott a szemében, amikor látták az édes kis ap­róságokat. Mert az igazi békét látták maguk előtt, a békés élet folytatóit. Megyei tanács közleményei Választásra készül a pétervásári járási kultúrház Negyvenezer forint prémium NAGY ESEMÉNYEK küszöbén gyakran gon­dolnak vissza az emberek az elmúlt évtizedek sodró eseményeire. Még akkor is, ha nem akar­nak. Visszagondolnak, mert a megtett út egy- egy darabján oly jó lemérni, mennyi van mögöt­tünk. Ezt a történetet úgy hallottam, olyantól, aki visszagondolt. A tények azok tények, legfeljebb formába öntöttem a hallottakat. Ennyi az én ér­demem. Semmi több. NAGY GABOR, miután szerencsésen megjárta az orosz frontot, harcolt a világ három égtáján, a negyediken, Isonzónál fejlövést kapott. Az olasz karabély lövedéke végigszántotta a koponyacson­tot, s megsértette az agyvelő felszínét is. Nagyné és a nyolc gyerek erről mitsem tudott, szervezett beosztálssa! állták a sort a kenyérért, tüzelőért, s várták a levelet „valahonnan Európából”. Nagy Gábor nyolc hónapig feküdt a kórházban, s onnan „gyógyultan” vitték át az elmeosztáiyra. Időnként sírógörcsöket kapott, s ilyenkor haját tépve jajgatta: „megtudják, hogy gyilkoltam, hogy sokat gyilkoltam ... megtudják”. A háború borzalmai, az ezernyi ember vére az egész rend­szert vádolta fantaszta, sérült agyában. Benne felébredt a lelkiismeret — pedig mit sem tehetett a háború borzalmairól. Csak egy sérült falevél volt a nagy viharban. A család az elmegyógyin­tézettől kapta az első. hosszú idő utáni értesí­tést. — Bár inkább pusztult volna e! — sirdogátt az asszony a hivatalos, s hideghangú levél fe­lett, de másnap mégis vonatra ült, hogy felke­resse régen holtnak hitt emberét. Három esztendő telt el. háromszor nyomtak új naptárt a nyomdák, mikor Nagy Gábor haza­tért — gyógyultan. Aztán teltek csendben a hó­napok. az évek, nőttek a gyerekek. Hol volt mun­ka, hol nem, előre rettegték a évről évre bekö­szöntő telet, hallgatták a gazdagabb portán utolsót visító hízót, s ették a híg levest raga­csos galuskával. Közben Algya Sándor altábor­nagy. honvédelmi államtitkár már a hatodik bál­ját rendezte, melyek a toilettek dolgában hírük­kel túljutottak az ország határain is. máltai lo­vaggá avatták gróf Klébersberg Kuno kultusz- minisztert. lezajlott a kommunista per. már vagy tizedszer tüntettek a munkanélküliek, újabb tíz hold földet vett a meglévő kilencvenhez Nagy Zsiga... Egyszóval történt egy s más a világ­kan. S ismét eljött a tél, 1928 tele. Nagy Gáborék, ha lehet még reménytelenebből tekintettek a bőrt lilára festő hónapok elé. Az ember volt ugyan részes arató, részes cséplő is a nyáron, de vala­hogy gyengélkedett egész idő alatt, nem ment úgy a munka, ahogy kellett volna, a termések is alacsonyabbra sikeredlek — kevéske maradt télre az amúgyis ürességhez szokott kamrában. Fuvarozott hát szenet, vágott fát, kijárt az erdő­be a gyerekekkel együtt, hogy teljék, csak egy kicsit is teljék az a kamra. EGY VASÁRNAPRA hajló éjszakán megzör­gették Nagyék ablakait. A sógor jött. hogyhát a főjegyzőék egyik hajtója megbetegedett, reggel less a vadászat, vállalná-e a helyét. Pénz is lesz nyúl is, meg valami morzsa is hull a jegyzőék asztaláról. Fegyvert majd hoz ő reggel, Gábor számára is, mert enélkül a hajtó se igazi hajtó. Azonnal öltözködni kezdett. A rongyos kabát alá felkötötte az asszony kendőjét is, maradjon itthon arra az egy napra. Szegény embernek té­len úgyis sok a vasárnapja, mármint a munka- nélküli napja. Jókor reggel megkezdődött a hajtás. Kenessey jegyző, ez a pirospozsgás, hangosbeszédü, s nagy asszonyszédítő, házasságrontó hírében álló ember, jókedvében odabökte orra alá a kulacsot is: Igyék nó! Legalább megkapja a nyúl farkát.” Ivott. A hajtők félkörbe ívelve megindultak a reketv- tyéssel, facsoportokkal tarkáit havas mezőnek. Először egy, majd kettő, később mind több és több nyúl próbált kitörni a körből. De a kereplő, a levegőbe sütött puskák hangja, a vad hajkurá- szás megtette hatását — a nyulak eszüket veszt­ve menekültek a bokros részt elálló vadászok puskái elé. Dörrenés, könnyű füstfelhő, s a nyúl vagy hatot bukfencezve hagyta örökre abba a ha­von való vágtázást. Szűkült a kör, az öregebb nyulak is zavarodottan dobálták fehér hátsójukat a nagy menekülésben. Hirtelen váratlan, szokatlan csend döbbent a tájra. Elhallgattak a puskák, nyomába a hajtők kurjantásai, s csak egy ember hörgő jajgatását lehetett hallani. Mindenki a hang irányába ro­hant, hogy aztán meggyökeresedett lábbal állja körül Kenesseynek. az örökké vidám, bővérű jegyzőnek hűlő testét. Meglőtték. Hátulról ment be a golyó, a bal lapocka alatt, s elől, a *váll- gödörben jött ki. A HAJTOK kissé távolabb, izgatottan topog­tak a havon, igazgatták iszákjaikat, hol levették, hói vállra tették vadászpuskáikat. A főjegyző, Garami Zoltán lépett ki hirtelen a haloitnézők csoportjából, nagyot legyintve, jelezve, hogy mindennek vége. Aztán odalépett a hajtőkhöz, figyelmesen végignézte az arcokat, s intett Nagy Gábornak. — Gyere csak ide... igen.,, neked szól­tam .. Nagy közelebb lépett, úgy hallgatta egyre ke­rekedő szemmel a főjegyző suttogó szavait. — Hallottam, szegény ember vagy, van vagy nyolc gyermeked is. így van? No hát akkor ide­figyelj... Vállald magadra ezt az esetet — bö­kött a hulla felé — s kapsz négy hold földet, meg egy lovat. Semmi bajod nem lesz, mi mel­letted tanúskodunk, hogy véletlenül sült el a fegyver, s hogy a halott volt a hibás, miért ment eléd... Érted? ... — De nagyságos uram, nem voltam én soha gyilkos! — Most se Teszel az, ellenben megszabadulsz a nyomorúságtól. — De főjegyző úr. nem én tettem, hogy vál- la hatnám magamra? Nincs nekem másom, csak a becsületem, nem vagyok én gyilkos. Tessék nezni, nem is lőttem ezzel a fegyverrel... A főjegyző kezébe vette a kétcsöves vadász­puskát, aztán csövét az ég felé fordítva elsütöt­te... Most mar lőttél — fette hozzá vörösödö arccal. Szóval vállalod, vagy nem?-... — Nem tehetem nagyságos uram, hogyan is tehetném, hisz azt sem tudom, hogy történt... — Te... te buta paraszt... majd lesz gon. dunk rá, hogy megkeserüld makacsságodat. te barom... — vágta oda a puskát a lábához Garami főjegyző, a dühtől most már eifehéredő arccal. HÁROM NAP MÚLVA már ágyban voltak a gyerekek, mikor csendőrök kopogtattak Nagyék ajtaján, s magukkal vitték a kétségbeesetten til­takozó Nagy Gábort. Az asszony jajveszékelve akaszkodott urába, hóba vetődve könyörgött a csendőröknek, hét utcát riasztóan bömböllek a gyerekek — a csendőrök azonban durván félre, löktéik az asszonyt, a gyermekeket í&, s elvit, ték: az embert. Tíz nap múlva megkezdődött a gyttkosságí per tárgyalása a járási székhelyen. A bírói emelvény mellett ott ültek a gyilkosság tanúi, élükön Ga­rami Zoltán főjegyzővel. A bíró kiadta a rendel­kezést. vezessék be a gyilkossággal vádolt Nagy Gábor napszámost, s egyidejűleg zárt tárgyalást rendelt el Azt azonban megengedte, hogy Gara­mi Zoltán főjegyző, tekintette! rangjára, valamint az állam egyéb képviselői, a főjegyző barátai, je­len lehessenek a kihallgatáson. A két rabőr között ingadozó lábba!, tétova né. zéssel botorkált be a teljes apátiába süllyedt Nagy Gábor. Némán hallgatta a vádiratot,' s hallgatott akkor is, amikor a bíró megkérdezte; „Bűnösnek érzi-e magát?” Hallgatott, csak a könnyei kezdtek el csurogni végig, sovány ar­cán. majd hörgő sírás tört ki melléből, aztán hajába kapott, s elfulladó hangon kezdte jajgatni; — Megtudják, hogv gyilkoltam, hogy sokai gyilkoltam ... megtudják ... Garami Zoltán főjegyző a győztes tekintetével nézett a bíróra. Gyurkó Gém

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents