Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-18 / 91. szám
Ÿ/LA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 NOVEMBER 18. CSÜTÖRTÖK. Megyénk mezőgazdasági exportjának régi jó hírnevéért A természet különös bőkezűséggel szórta kincseit megyénkre, hogy az itt élő emberek, élve a lehetőségekkel, fáradságos munkájuk árán is szebbé, boldogabbá tehessék életüket. Megyénk szép tájai, gazdag természeti adottságai és lehetőségei felbecsülhetet'en értéket rejtenek magukban. A Mátra és az Eger környéki dombok, a világhírű verpeléti, visontai és egri borok termőhelyei. A hatvani járás dús földjein szépen teremnek a zöldségfélék, Heves környékén a dinnye, a dohány, a füzesabonyi járásban a lucemamag stb. Megyénk szorgalmas, munkaszerető népe már régen felismerte a lehetőségeket, nem is sajnálta a fáradságot és soha sem mulasztotta el az alka’mat. hogy ezeket gyümölcsöztesse. S világszerte hírnévre tettek szert Heves megye termel- vényei, s mindez a jól jövedelmezőség mellett öregbítette megyénk dolgozóinak jó hírnevét, tekintélyét, az egész vi'ág e’őtt dicsérte szorgalmát, szakértelmét. Megbecsü’ést szerzett a magyar névnek. S mindez még a felszabadulás előtt volt, amikor még rab volt a termelő, a magyar paraszt. S ha valaha megnyíltak az igazi, nagyszerű lehetőségek, akkor a felszabadulás ulán jött el ennek az ideje. Mégis a tapasztalat mást mutat. Hanyatlás, visszaesés tapasztalható. Az egyik ok régebbi, helytelen utakon járó gazdaságpolitikánkban keresendő. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása, a mező- gazdaság túlközpontosított, bürokratikus irányítása vezetett ide. Nem is beszélve arról, hogy figye’men kívül hagyták a termelők anyagi érdekeltségét. Még most is előfordul, hogy a luccrnamag szabadpiaci ára jóval magasabb a szerződéses államinál, vagy az egri bikavér szőlőjének átvételi ára nem ösztönöz a többtermelésre. Mulasztás mindez, különösen akkor, amikor a világpiacon értékes valutát fizetnek ezekért, s nekünk pedig a szocializmus építéséhez égető szükségünk van az értékes csereárukra. A kormányprogramm üdvös intézkedései után a dolgozó parasztság fellángolt termelési kedvével együtt újra megnövekedett exporttermelésünk. Újra piacra, sőt külföldre is kerültek híres termelvényeink. A kezdeti lépések már megtörténtek ugyan, de ez még korántsem elegendő. Még mindig nem gondolkodunk a jó gazda előrelátásával, nem ha zná'juk ki az adott lehetőségeket kellő élelmességgel, pedig abból államunk is — s magunk is — szépen gyümölcsöző jövedelemhez jutna. Nagy lehetőségei vannak a csemegeszőlő-exportnak. Az idén is Gyöngyös és Verpelét környékéről 1800 vagon saszla szőlőt küldtünk el a külföld piacaira. Ugyancsak erről a vidékről indult külfö'dl útjára 45 vagon sárgabarack. Mindezek jól jövedelmeztek, de hozzátehetjük, hogy gondos kezelés esetén a tízszeresét is elszállíthattuk volna. Sú'yos kárral fizetett rá a gondatlanságra a pusztaszikszói állami gazdaság is, ahol 93 hold alma terméséből mindössze csak 60 mázsa lett exportképes. Világpiacot látott újra a boldog! paprika, a csányi tök, dinnye, paradicsom, a hevesi dinnye és dohány is. Hort község dolgozó parasztjainak összbevétele több mint két és félmillió, a boldogiaknak 10—12, a csányiaknak mintegy 30 millió forint volt a különböző zöldségféleségekből. Az esetek többsége mégis azt bizonyítja, hogy nem élünk eléggé adottságainkkal. A pétervásári járás kopár domboldalain haszonnal lehetne telepíteni szilvafákat. Keresett és értékes cikk a lucernamag. Ebből sem termeltünk eleget, pedig a füzesabonyi és a hevesi járások jó földjei régen is híresek voltak lucernamag termésükről. S ez igazán kifizető lenne. A tiszanánai Vörös Csillag 50 katasztrális ho-d szerződött vö- röshcremagért 122 ezer forint jövedelmet vágott zsebre. A megyében mindössze 2400 hold lucernaföld van, holott bátran lehetne akár 5000 is. Hanyatlani kezd a heveskömyéki híres dohány termelése is, pedig ez is kifizető. Számtalan elmulasztott lehetőség van az állattenyésztésben is. A patakok, vizek mentén százezer számra lehetne libákat, kacsákat tartani, melyeknek a mája képvisel nagy értéket a világpiacon. A hatvani járásban folyik a Zagyva, de Hatvan környékén alig lehet libákat találni. A Tárná mentén sem nyüzsög a víziszámyasok tömege. Anglia, Svájc és Franciaország mindig szívesen vásárolta a magyar pulykát, most ebből is alig lézeng néhány. Pedig a hevesi és a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei, egyéni gazdái kedvezően kihasználhatnák ezt a jó alkalmat. Igen örvendetes, hogy a megye déli részén eredményesen meghonosodott a rizstermelés. De a rizstermelők, a kisköreiek és a sarudiak könnyen lehúzhatnák a másod'k bőrt is a rókáról. A rizstelepck ugyanis kedvező alkalmat adnak a ha'te- nyésztésre. Súlyos pénzösszegeket hagyunk elveszni azzal is, hogy a Tiszamentén, de a megyében sincs egyetlen halszövetkezetünk sem. Megállapított tény, hogy mind az ipari, mind a mezőgazda- sági exportunk szép jövedelmet jelent az országnak és a termelőknek. Érdemes tehát vele foglalkozni. Ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket még jobban gyümölcsöztessük, szükséges, hogy mindig pontosan, határidőre teljesítsük exportkötelezettségünket, az árut olcsóbban és jóminőségben állítsuk elő, hegy az versenyképes legyen a világpiacon. Mert a gyenge minőségű, vagy túl drága áru bizony nem kelendő, s mi több, saját magunk becsületének, hírnevének is ártunk ezzel. A kormányprogramm és a mezőgazdaságfejlesztés intézkedései új erőt adtak, új utakat nyitottak a megye export- termelésének fellendítésére. A megye régi jó hírnevének visz- szaszerzése most elsősorban a dolgozó tömegek munkáján múlik. Népfrontbizottságaink sokat tehetnek ezért. Minden község vagy vidék helyi politikája, akcióprogrammja a belső helyi adottságok kihasználásával, a dolgozók öntevékenységével, támogatásával mindannyiunk javára hasznosítja a lehetőségeket. Náprontbizottságaink, párt- és tanácsszerveink így szolgálhatják igazán a népjólét emelésének ügyét. Megyénk dolgozóira, a tömegekre vár az a nagy feladat, hogy természeti adottságainkat felhasználva, még inkább megbecsülést szerezzenek nevünknek megyénk exporttermel- vényei. A nemzetközi kereskede'mi kapcsolat, a kölcsönös áru- csereforga'om hasznossága és anyagi előnyei me'Vt hozzájárul a népek közötti barátság és béke elmélyítéséhez. így válik megyénk dolgozóinak termelvényeiből. fáradságos munkájából olyan hatalmas anyagi és erkölcsi érték, amely mindannyiunk jólétét és békéjét szolgálja. Az idei közepes termés ellenére jelentős mennyiségű egri bikavér indul külföldre. Kostoló az Egert világhírnévhez juttató, exportra készített bikavérből. Tíz nappal a választások előtt Kövesdi János kiváló gépkocsivezető Molnár József tanító kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a vidéki pedagóguskonferencia alkalmából több kitüntetett pedagógusa között szerepel Molnár József, a bo- conád-csárdatanyai általánosiskola tanítója is. Molnár József tanító a Munka Érdemérem kitüntetést kapta. A Mátravidékí Erőműnél dolgozik Kövesdi János há- romjelvényes sztahanovista gépkocsivezető, aki elsőnek csatlakozott Skoda gyártmányú szemé'y gépkocsijával, a 100 ezer kilométeres mozgalomhoz. Jelenleg már 260 ezer kilométernél tart, de most azon igyekszik, hogy elérje !a 300 ezer kilométert. Eddig gyertyán kívül semmiféle alkatrészt nem cserélt, s üzemanyagfogyasztása még most sem haladja meg az engedélyezett mennyiséget. 1300 VAGON CUKOR A Hatvani Cukorgyár dolgozói jól felkészültek a cukorrépatermés veszteségmentes. gyors feldolgozására. Lelkiismeretes és szorgalmas munkájukat bizonyítja, hogy hétfőn reggelig már 13 vagon cukrot termeltek terven felül. Ezzel együtt az idény megkezdése óta kereken 1300 vagon cukor előállításával járult hozzá dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez a Hatvani Cukorgyár kollektívája. ígértük — teljesítettük A hatvani Petőfi tsz november 3-án. az öt hatvani csoport közül elsőnek teljesítette őszi vetési tervét. Szép eredményeket ért el a termelőszövetkezet. Jómagam az őszi betakarítási munkák közepén kerültem a csoporthoz, első feladatom volt. hogy a munkákat a csoport vezetőségével megbeszéljem és a fogaterőket közösen úgy osszuk be. hogy a betakarítással együtt a szárat is behordják a földekről. A tsz kocsisai jó munkát végeztek, több mint 30 ezer kéve szárat hordtak be. Utána elvégeztük a vetőszántást, a szántás után kiszórtuk a műtrágyát, — 70 kiló szemcsés szuperfoszfátot és 30 kiló pétisót, — majd beledolgoztuk a földbe. így kaptunk jó magágyat. Amikor a vetést elvégeztük. a földet meggyűrűshengerez- tük. A vetési munkáknál élenjárt Szabó András, aki szinte fáradságot nem ismerve dolgozott, hogy jövőre még több gabonát oszthassunk. Idáig közel 300 köbméter silót is készítettünk, befejeztük az őszi betakarítást, a cukorrépa szállítást, és azokat a földeket, ahol jövőre cukorrépát termelünk, megtrágyáztuk. Bevezettük a helyes trágyakezelést is. Hogy jövőre még bővebb termésünk legyen, alkalmaztuk a vetésforgót, talajtér- képet is készítettünk. Az állat- tenyésztés jövede'mezőségét, a helyes takarmányozással emeljük. Tudásunkat pedig szakkörökön gyarapítjyk. Kraus Vilmos ÁMG kihelyezett agronómus Másodszor lett élüzem ebben az évben a nagyteleki célgazdaság (Tudósítónktól.) Kedves ünnepségre gyűltek össze szombat délután Nagyteleken a célgazdaság dolgozói. Ez évben már másodízben nyerték el becsületes, jó munkájuk méltó jutalmát, az élüzem zászlót és a velejáró élüzem címet. Első ízben az első negyedévben a szántás-vetésben elért kiváló munkáért. ■ másodszor pedig a harmadik I negyedévben az aratás-cséplés• és betakarítás gyors elvégzi* séért. Az élüzemzászlót Komáromi György, az Élelmiszeripari Minisztérium osztályvezetője adta át. majd Bedecs Ferenc a gazdaság igazgatója jutalmazta meg a célgazdaság legtöbb dolgozóit. A jutalmazások után a gazdaság kultúrcsoport- ja szórakoztatta a dolgozókat és vendégeket. Sárközi Miklós Megyénk adófizetésben első a megyék közötti versenyben Az ország megyéi között versengés folyik az adófizetésben is. Ebben a versenyben a negyedik negyedévben megyénk vívta ki az elsőséget. A járások között az egri járás a legjobb, 50 százalékos adófizetéssel. Gyöngyös város 61 2 százalékkal a városok közötti versenyben vezet. A községek között a legjobb Mátraszcntimre, Szarvaskő, Tarnabod és Tamazs adány. Új belépők az új termelocsoportban Megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős része már elkészítette évi munkája mérlegét. E mérleg, az idei gazdag eredmények kifejezője, s nem véletlen, hogy egyre több egyénileg dolgozó parasztot győzünk meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről. November első felében 73 új taggal erősödtek a termelőszövetkezetek, köztük sok olyan van, aki az iparból tért vissza a mezőgazdaságba. A tarnaszentmiklósi Petőfi tsz-ben 13 dolgozó paraszt mellett 7 volt tsz-tag jelentkezett felvételre. különböző ipari üzemekből. A kiskörei Dózsa tsz-ben ugyancsak 7. eddig iparban dolgozó mezőgazdasági munkás kérte felvételét. Az alig néhány nappal ezelőtt alakult gyöngyöstariánj Előre tszcs-ben is napról napra új tagok kérik felvételüket. A megalakulás óta 22 új tag felvételéről döntött a közgyűlési. Teljesítsük borbeadási kötelezettségünket A fiatalok sokat segítenek a vasgyüjtésben (Tudósítónktól.) A hatvani 1805-ös MÉH-te- lep, a november 11-i központi értékelés szerint kampánytervét vasgyüjtésben 48, fémgyűjtésben 45 százalékra teljesítette és így Heves és Nóg- rád megye telepei között jelenleg a második helyen áll. A jó tervteljesítéshez nagy segítséget adnak a fiatalok, közöttük Szelei László — aki eddig 15 mázsa vasat adott át — Baracsi Éva, aki 8 mázsa, Hadler Zsuzsa pedig 5 mázsa vasat juttatott eddig a telepre, A lakosság jobb ellátása, a borszükséglet kielégítése megköveteli. hogy borbegyüjtési tervünket minél előbb teljesítsük. A szüretet már mindenhol befejezték, de borbegyüjtési tervünket megyei viszonylatban még 50 százalékra sem teljesítettük. Pedig a lakosság zavartalan bórellátásáért szükséges. hogy a községi begyűjtési hivatalok nagyobb segítsé- get adjanak a begyűjtési tervek teljesítéséhez. A gyöngyösi járás és a megye legjobban teljesítő községe. Gyöngyösoroszi. A községi termelőszövetkezet és egyénileg dolgozói teljesítették kötelezettségüket. sőt szabadon is adtak át szőlőt. Az egyénileg gazdálkodók közül példamutatásával járt az élen Besze János szőlőtermelő, aki nemcsak a bor. hanem más termények beadásában is oé’dát mutat. Hogy miért teljesíti becsülettel a kötelességét? Az idén felújította szőlőiét. jövőre pedig új karókat és műtrágyát vásárol, hogy még nagyobb termést takaríthasson be. még több bort adhasson államunknak Tudja, hogy az állam kétszer is fizet neki. Először a beadásnál, s másodszor tavasszal, amikor meg- kaoia az új karókat, kötöző- ás védőszereket. Ebben az évben is tudott vásárolni kellő meny- nyiségű rézgálicot. raffiát. Tudja azt is. hogy a evönevösi vasöntödében préstányérokat és présfejeket öntenek, s ezek mind az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok munkáját segítik elő. Besze János példája nem az egyedüli. Dicsérettel kell említeni Besze Pál. Gál István. Torda Antal, Kovács Illés és Lukács István szőlőtermelők nevét is. A járások borbegyüjtési versenyében: 1. Eger város. 2. aí egri járás. 3 a hatvani járás, 4. Gyöngyös város 5. a gvönJ gvösi járás. 6. a hevesi. 7. a füzesabonyi. 8. a pétervásári járás. Szlanka Tibor Gyöngyösi Ro-forgalmi Vállalat
