Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-14 / 90. szám

A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászaihoz Irta: Császár István A Selypi Cukorgyár átvevőhelye Pétervásárán. Elől Kovács Béla hatholdas dolgozó paraszt munka közben EGYÜTT A NÉPJÓLÉT PROGRAMMJÁ MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A mi jelöltjeink „Adjatok több szenet!“ • , VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM. Ara 50 fillér 1954 NOVEMBER 14. VASÁRNAP. A téli időszak, örömei mellett, számos nehézséget okoz úgy­szólván az élet minden területén. Jogosan hangzik minden dolgozó ajkáról ezekben a napokban a nagy kérdés: Lesz-e elég szén a lakóházak, iskolák, kórházak fűtésére, a mozdo­nyok és erőgépek meghajtásához, a kohókba, kemencékbe, lesz-e elég villamosenergia? Megyénk dolgozói a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányászaira vetik kérdő tekintetüket, minden szem őket figyeli, tőlük szeretnének választ kapni. A cseppet sem megnyugtató válasz maga a tény: a tröszt jelen­leg átlagosan 88 százalékra áll tervének tel­jesítésével, s nap mint nap fokozódik a lemaradás. Szep­tember óta tart ez a hanyatlás, októberben 7500, e hónapban pedig ezen felül még 5000 tonna az adósság. Pedig nem volt ez mindig így. A tavaszi szél győzelmi zászlókat lengetett Petőfibányán a kongresszusi verseny ide­jén. Augusztus 20-a előtt ismét méltón, szép eredményekkel köszöntötték a munkás-paraszt találkozót, s utána — pangás, visszaesés. Miért történt mindez? A nagy termelések közepette a tröszt műszaki vezetői elfeledkeztek arról, hogy nemcsak ma, hanem holnap is kell a tervet teljesíteni. Az előrelátás, a gondoskodás hiánya lám megbosszulta magát. Nincsenek jól szenelő munkahelyek, s a mezőbe haladó fron­tok egyre több szállítási és egyéb nehézséget okoznak. De nem­csak ez az egyedüli ok. A gépek és szállítóberendezések karban­tartásának elhanyagolása, a munkaerők helytelen elosztása, a meglazult munkafegyelem, a vezetőszervek megalkuvó, elnéző magatartása, mind-mind elősegítette a mostani állapotot. A Mátravidéki Erőmű és a megye lakossága így most hiába várja a több szenet, a tröszt minden üzeme adós. Még az élüzemjelvényes, fiatal XI-es akna is. Természetesen mindez nem ad és nem is adhat semmi okot a siránkozásra, elkeseredésre. Másfél hónap van még hátra az év végéig, s tudjuk jól, hogy mennyi helytállás, küz­delem, erőfeszítés vár még hős bányászainkra, A természet, az anyaföld féltve rejti magába értékes kincseit, s bizony kemény küzdelem az ára, amíg az emberek javát szolgálja. De a bányá­szok munkaszeretete, helytállása bízvást legyőzi a nehézsé­geket, s a tröszt bányászai, mint már annyiszor tették, most is bebizonyíthatják, hogy él bennük a bányászbecsület. Milyen hát a jövő képe? Bíztató, mert a műszaki vezető­ség, habár késve is, nemsokára munkába állítja a jól szenelő 23-as és 24-es és még több frontot Petőfi-altárón. Lassanként megértik azt is, hogy a millszekundumos robbantás sikerrel alkalmazható, mint ahogy ezt a rózsái IX-es akna példája is bizonyítja. Igen helyes kezdeményezés, ami Petőfi-aitárón el­terjedt, a frontok patronálása. Az altáró leggyengébb frontját, a XIX-est például Veszelovszki János és Gömöri Ist­ván gépészeti igazgató vette védnöksége alá. Helyes kezdeményezések ugyan, de önmagukban mégsem vezethetnek sikerre. Legtöbbet talán a műszakiaktól várnak a dolgozók. Jó vagy rossz munkájukon áll vagy bukik a terv­teljesítés sikere. Tervszerű előrelátással gondoskodjanak a jó munkahelyekről, amelyek ontják a szenet, s ahol a dolgozók is jól kereshetnek. De még ez sem minden. A termelés jó meg­szervezése, irányítása, az anyagellátás biztosítása, az olcsó népszerűséghajhászás helyett a munkafegyelem betartása is az ő feladatuk. Helyes, ha újra alkalmazzák azt a ciklusos mód­szert, amelyet most elhanyagoltak, de máskor oly nagy ha­szonnal gyümölcsöztettek. Nem kisebb a kommunisták feladata, felelős­sége sem. A párt politikájának végrehajtása elsősorban mindenhol a kommunsiták személyes példamutatását követeli meg. És Petőfibányán is szép számmal vannak olyan kommu­nisták, akik példamutatásukkal, helytállásukkal mindig a ter­melés lendítőkerekei voltak. A legjobbak: Tóth Ferenc, Póczos Ferenc, Misinszki István, Godó Sándor és társai példamuta­tására most is számít a megye dolgozó népe. A párt és a szak- szervezet aktívái a papirosmunkák helyett inkább lenn a mun­kahelyen neveljék a dolgozókat helytállásra, munkaszeretetre. Agitációs érvekkel magyarázzák meg, hogy a terv­teljesítés mindannyiunk életszínvonalát emeli. Ellenőrizzék, hogy a dolgozók eleget tesznek-e vállalásaiknak. Leplezzék le az ellenséges elemek zavart okozó tevékenységeit. A DISZ-fiatalok 30 ezer tonna szén túltermelésére tettek ígéretet. Ennek egy részét már teljesítették is. A további sike­rekhez a munkafegyelem megszilárdítása szükséges, mert a fiatalok között igen gyakori a lógás, az idősebbekkel való tisz­teletlen magatartás és az, hogy nem akarnak tőlük tanulni. A siker záloga az elmondottakon kívül a dolgozó töme­gek támogatásában, aktivitásában rejlik. Mit várunk minden dolgozótól? Használják ki a 480 perces munkaidő minden másodpercét, segítőtársaik, a gépek és szállítóberendezések kihasználásával, jó karbantartásával, egymás kölcsönös, baráti segítségével, igazi bányászszolidaritással álljanak helyt a munkában. Elősegíti a termelést, ha mindenhol olyan fegyelem és hangulat alakul ki, mint Decsi Sándor brigádjában, ahol szégyen a lógás, az igazolatlan mulasztás és általában a munka­fegyelembontás minden formája. Külön feladat még az új dolgozók nevelése. A tröszt több üzeme arról panaszkodik, hogy kevés a munka­erő. Talán nincs utánpótlás? Van, de általános az a jelenség, hogy jönnek és mennek az új bányászok, nem foglalkoznak velük eléggé, nem tudták velük a bányászszakmát megszeret­tetni. Követésre méltó itt Blasltó András sztahanovista vájár példája, aki állandóan, s most is szeretettel és eredményesen foglalkozik az új bányászok nevelésével. Megyénk dolgozói bizalommal, s kéréssel fordulnak ezek­ben a napokban a tröszt hős bányászaihoz. Több és egyre több szenet kérnek a kazánfűtők, a tanulók, a betegek, a mező- gazdaság, az ipar munkásai, s a kultúrára szomjas emberek százezrei. Ismerve a petőfibányaiakat, bizakodva gondolunk arra, hogy rövidesen tervük teljesítésével előse­gítik a tél nehézségeinek áthidalását, az ország vérkeringésének zavartalanságát. Cserébe mindannyiunk meg­becsülése, hálája száll a tröszt minden dolgozója felé, s ők újra méltók lesznek ahhoz a régi hírnevükhöz, melyet helytállásuk­kal már oly sokszor megérdemeltek. Petrik Lukács besenyőtelki dol­gozó paraszt már régen tanács­tag. Példamutatóan dolgozik, beadását is mindig pontosan teljesíti. Jó munkájáért jelölték ismét a tanácsba Barta Lajos a mezőtárkányi XV-ös körzet jelöltje. Rendsze­resen eljár a tanácsülésekre, s ott mindig elmondja a körzet lakóinak panaszait, kéréseit Kisipari termelószövetkezeteink a lakosság szolgálatában Megyénk közel 50 kisipari termelőszövetkezetének dolgo­zói hozzájárulnak ahhoz, hogy a hideg idő beálltával meleg­ruha. cipő és csizma bőven áll­jon a vásárlók rendelkezésére. A cipészszövetkezetek a ne­gyedik negyedévre 600 pár csizma, 4500 pár férficiipő el­készítésére kötöttek szerződést a kereskedelmi vállalatokkal. Ennek felét már le is gyártot­ták s forgalomba hozták. A szabószövetkezetek kará­csonyra nagymennyiségű gyer­mek lódén-, női-kabát, férfi­ing és női melegruha elkészí­tésére kötöttek szerződést. Új terme!ó'csoport alakult Gyöngyöstarjánban A gyöngyösi járásban a zár­számadások készítését nemcsak a termelőszövetkezeti tagok, hanem az egyénileg dolgozó pa­rasztok is nagy figyelemmel kí­sérik. Kíváncsiak eredményeik­re, jövedelmükre. A zárszámadások jó eredmé­nye láttán nem egy dolgozó pa­raszt határozta el, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára lép így történt ez Gyöngyös- tarjánban is, ahol az elmúlt napokban 18 taggal, 20 hold szőlő és 22 hold szántóterüle­ten Előre néven' új termelőszö­vetkezeti csoport alakult. Az új csoport tagjai már meg is kezdték a szőlő- és szántóföldi munkálatokat. Összejövetelt tartott az egri gazdakör Az egri Rákóczi gazdakör összejövetelt tartott. Az előadás tárgya: az almamoly elleni vé­dekezés volt. s ezt Hortobágyi Ernő, gazdasági titkár tartotta. Az előadást vita követte, a gyümölcsfa permetezés módjá­ról tárgyaltak. A gazdák elha­tározták, hogy az eredménye­sebb gyümölcsfa-védelemért gyümölcsfapermetező gépeket kérnek kölcsön a gyöngyösi nö­vényvédelmi gépállomástól. Az előadás után Kristóf László, a IH-as számú általános iskola igazgatója filmet vetített a sző­lőtelepítésről a gazdakörben me g je lente krvek. összesen 70 gazda hallgatta meg az előadást, amely után társasjátékkal szórakoztak. Hortobágyi Ernő Gömbölyűdnek a hízók a kerecsendi Béke tsz-ben Bélapátfalván immár négy éve dolgozunk egy modern mészüzemben, hogy hazánk nagyarányú építkezéseihez, fő­leg kislakások építéséhez minél több meszet gyártsunk. Három­éves sikertelen munka után ez az év az első, amikor a hibák megszüntetésével lehetővé tet­tük, hogy üzemünk tervét tel­jesíteni tudjuk. Az év első felében még kö­zel 2000 tonna lemaradásunk volt. de a felújított kemencék beállításával és megfeszített munkánkkal elértünk, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójának ünnepére nemcsak behoztuk le­maradásunkat, hanem ma már ugyanannyi túlteljesítéssel büszkélkedhetünk. Jó munkánkat nektek is kö­szönhetjük királdi és egercsehi bányászok. De most ismét hoz­zátok fordulunk segítségért, mert a szénszállító zavarok az utóbbi napokban csökkentették teljesítményünket. Bizonyára el tudjátok képzelni, hogy há­rom sikertelen év után milyen örömet szerzett nekünk, hogy végre az idén eleget tudtunk tenni vállalt kötelezettségeink­nek, a terv teljesítésének. Most Gépállomásaink munkájának megjavításáért A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatósága 12-én érte­kezletet tartott a gépállomá­sok igazgatói és főmérnökei ré­szére. Mancher György, az egri gépállomás főmérnöke a gép­javításokra való felkészülésről tartott beszámolót, majd Varga Zoltán elvtárs, a horti gépállo­más igazgatója, az őszi mun­kák állásáról tájékoztatta a részvevőket. A társadalmi tu­lajdon védelméről és a gépállo­mások munkafegyelméről az újra a hiányos szénszállítás akadályoz bennünket célunk elérésében. Kedves bányász elvtársak! A ti épülő kislakásaitok építő­anyagáról is szó van. Szép hazánk még szebbé, gazdagab­bá tételét akarjuk. Éppen ezért, mert ezt akarjátok ti is, ké­rünk benneteket, harcoljunk még szorosabban egymás mel­lett, tervetek teljesítésével ad­játok meg a lehetőséget, hogy a jövőben is maraaék nélkül teljesíthessük kötelezeitsegein- ket. Ehhez már csupán az szükséges, hogy a tőletek járó szenet naponta hiánytalanul megkaphassuk. Adjatok több szenet, mi több építőanyaggal válaszolunk. A Bélapátfalvi Mészmű dol­gozói nevében: Sas Kálmán alapszervezeti titkár Barta Sándor műhelytitkáé Szabó Béla üz. vez. Gyertyás József Berec Zoltán Barta Máté brigádvezetők atkári gépállomás igazgatója. Lukács Benedek tartott beszá­molót. Az őszi munkákkal kapcsolatos feladatról és a gépjavítások követelményeiről Urbán József elvtárs adott út­mutatást. A délutáni órákban a hozzászólások során élénk vi­ta alakult ki, sok olyan hasznos tapasztalat és javaslat szüle­tett, mely mind elősegíti a gépállomások soronlévő mun­káit. Az egri Borforgalmi Válla­lat feldolgozótelepén az idén már nemcsak a dolgozó pa­rasztok által beadott szőlőt dolgozzák fel, hanem a válla­lat H0 holdas szőlőjének ter­mését is. Néhány éve még el­hanyagolt, gazos volt e szőlőte­rület, de a gazdaság dolgozói rövid idő alatt rendbehozták az elhanyagolt gazdaságot, s az idén már sok dolgozó paraszt terméseredményét múlta felül a vállalat szőlőtermése. A szürettel több hetet vár­tak, hogy édesebb legyen a must, így csak ezen a héten fejeződik be. A szürettel egy­időben nagy munka folyik a feldolgozótelepen is. Az idén körülbelül négyezer mázsa sző­lőt dolgoztak már fel a gépesí­tett berendezésekkel. Előrelát­hatólag többezer hektóliter bi­kavért biztosít a vállalat a kül­földi és a belföldi fogyasztók részére. A jövő évben már a belföldi piacokon is megkezdik a bikavér árusítását. Jövőre tovább bővüj a bor­forgalmi vállalat szőlőfeldol­gozó telepe, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a vállalat szőlőtermését zökkenőmente­sen, gyorsan feldolgozhassák.; Békeműszak a hatvani vasútállomáson A hatvani vasútállomás dol­gozói kiváló munkát végeztek a forradalmi műszakban. Az állomás DISZ-brigádjai azt határozták el, hogy naponta egy itervenfelüli békevonatot továbbítanak, hogy ezzel is meggyorsítsák az áruk zavar­talan továbbítását. Az ígéretet tettek követték: a hatvani vasútállomásról november el­seje óta mindennap elindult rendeltetési helyére a terven felüli békevonat, melyet a DISZ-tagok vezettek, s melyek 600—700 tonna túlsúllyal köz­lekedtek. A szerdai békevona­tot Széles István DISZ-bri- gádja 640 tonna túlsúllyal, a csütörtökön indított békevona­tot pedig Marton József bri­gádja vitte 750 tonna túlsúly­terheléssel. A forradalmi műszak kiváló munkájának eredménye, hogy a hatvani vasútállomásról hét­főn reggeltől szombaton délig majdnem 20.000 tervenfelüli árut továbbítottak és az előírt­tal szemben tizenkét irányvo­nalot indítottak. Jövőre már lesz hihnvér

Next

/
Thumbnails
Contents