Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-11 / 89. szám

1954 november 11. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Bálint nénit jelölték A Dobó-tér melletti tejbolt- ban reggel hat óra előtt, nz elrendezett tejeskannák mellett már ott áll Bálint Zsig- mondné, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója. Várja a murikába siető emberéket, hogy mint a gondos anya, a szerető jeleség megreggcliztesse őket. Félnyolc felé a kis emberkék is betérnék hozzá. Ok is sietnek az iskolába. A pirospozsgás ar­cok várakozóan tekintenek Bá­lint nénire, ö megérti a tiszta gyermekszemeik beszédét. Mint­ha saját gyermedceinék adná, mmdegyiknék a kezébe nyom­ja a jó meleg tejespoharat. A gyermeki lelitek is megérzik a feléjük áradó, simogató anyai szeretetet, s mint az édesany­juknak, mosollyal köszönik meg jóságát. A szülői és nagyszülői szere­tet és egy kicsiny büszdíeség ér­zése fűti át szavait, ahogy gyer- meüceiről és unőkáiról beszél. Két lánya már menyecske. A nagyobbik fia, aki most katona, vasesztergályos és amellett él­sportoló. A 15 éves Tibor fia fogtechnikus tanuló. Hasonlóan a bátyjához, 5 is bokszolni tanul. Bálint néni már ötödik éne dolgozik a munkahelyén. A vál­lalatnál szeretik, tisztelik, s a dolgozók megbecsülik munká­jáért, A legutóbbi párttaggyü­lésen dicséretet kapott, s példa­ként állították a többi népne­velő elé. Választókörzetében el­nöknek jelölték. A gyűlés nap­ján sorbajárta a körzet lakóit, szíves-szóval hívta őket a je­lölőgyűlésre. — „Nem is szá­mítottam rá, olyan váratlanul ért, hogy engem jelölteik az ut­cabeliek“ — mondja elfogadot­tan. Látom az arcán, visszaem­lékszik ez emberek egyhangú lelkesedésére, bizalmára, mely- lyel őt jelölték tanácstagnak. Látom, hogy szerénysége nem engedi beszélni azókról a fe­lejthetetlen percekről, amelyek­ben az emberék szeretete és megbecsülése áradt felé a vá­lasztók szavaiból. Nem is be­szél erről. Látom azonban ar­cán a boldog érzést, amelyet arról a jelölőgyűlésről hozott magával, ahol az embereket el- töltötte a kölcsönös megértés, a közös ügy iránti lelkesedés ér­zése. — Megköszöntem az emberék bizalmát — mondja. — Erez­tem, hogy azok az emberék, akikkel már 17 éve élék egy ut­cában, bíznak bennem. Mindent megteszek majd. hogy méltó le­gyék továbbra is a bizalmukra. Már a tennivalóiról is be­szél. Az Árok-közben nincs szennyvíz-csatorna, s az udva­rokból kifolyó szennyvíz megáll az utcán. A múlt nyáron is ott büdösödött a piszilcos lé, tele szúnyogokkal. A gyermekeket nem merik kiengedni, mert be­leesnék a pocsolyába. Azt akar­ja közölni majd a tanáccsal, hogy földalatti csatornával gon­doskodjanak az Árok-köz lakói­nak egészségéről. Elköszönök Bálint nénitől, s amint kiléptem a Tejbolt ajta­ján, a szembenlévő ház falán egy nemzetiszínű kerettel ellá­tott plakát ötlött a szemembe: „A nép legjobbjait jelöljük a tanácsokba.“ — Nagy megelé­gedéssel Bálint nénire gondol­tam. Fülöp Lajos ' Szép feladatokat kap tak a mszőtárkányi tanácstag jelöltek Mezőtárkányban is befejezés­hez közelednek a jelölőgyűlé- sek. Néhány helyen nem tar­tották még meg, de pár nap múlva ezek a körzetek is ki­jelölik, hogy ki képviselje őket a községi, járási vagy a me­gyei tanácsban« Németh András jelölt A jelölőgyűléseken részvevő dolgozó parasztok, háziasszo­nyok, fiatalok, vasutasok és Ipari munkások sok feladattal bízták meg a megválasztott ta­nácstagjelölteket. A 38, körzet választói arra kérték jelöltjüket, hogy intéz­ze el minél előbb, hogy rend­szeresen árusítsanak újságot a községben, s javítsák meg a földművesszövetkezet trafikel­látását. Több körzetben kérték, hogy a Győzelem tsz épülete mögötti vizet vezessék le, mert esős időben az út járhatatlan. Sok jelölőgyűlésen helyesel­ték a népfront-bizottság kezde­ményezését, mely szerint sala­kot szereznek a vasúttól, s tár­sadalmi munkával kihordják, elterítik a falu legsárosabb út­jain, így kevés költséggel jár­ható útjai lesznek a községnek. Ezt a kezdeményezést támogat­ják a falu dolgozó parasztjai. A jelölőgyűlésen megígérték, hogy résztvesznek a társadalmi munkában; Székely Lajos megyei tanács­tagjelöltet arra kérték válasz­tói, hogy a patkóutcaiaknak közvilágítást szerezzen s leg­alább a gyalogjárót javítsák meg, hogy a sáros őszi időben nyugodtan közlekedhessenek. Az egyénileg dolgozó parasz­tok joggal kifogásolták, hogy a traktort elvették tőlük, így idejében nem tudják a szán­tás-vetést befejezni. Kérték a tanácstagjelölteket, segítsenek a panasz elintézésében, hogy mi­nél előbb befejezhessék a ve­tést és az őszi mélyszántást. Javasolták a választók, hogy a község ártézi kútjai mellé víz­tárolót építsenek, hogy tűz ese­tén elegendő víz álljon a tűz­oltók rendelkezésére. A községet érintő fontos pro­blémákon kívül személyi sérel­Németh József jelölt műket is elmondották a tanács­tagjelölő gyűlésen a falu dol­gozói. Pók István, s több dol­gozó paraszttársa kérte, hogy a tanácstagjelöltek a választók kisebb-nagyobb ügyeit is intéz­zék, el, vagy segítsenek azok elintézésében« Tízéves a Szikra Könyvkiadó A hevesi járás népfront-bizottságaihoz A Hazafias Népfront-bizott­ságok megalakításónak fontos­ságát számos pártszervezetben nehezen értették meg. A pa­rasztságot védő szervnek gon­dolták. A kongresszus után e hibás nézetek lassan eltűntek. A he­vesi járás területén 'azonban még ma is tapasztalható, hogy a Hazafias Népfront községi bizottságai nem tudják hol kezdjék a munkát, pedig erre számtalan lehetőség van a já­rásban. A hevesi járás mezőgazda- sági fejlesztési tervében 57 hold szőlő telepítését tervez­ték, főleg a Hevestől északra lévő községekben. Ez a terv még nincs teljesítve. Mit tegyenek a Hazafias Népfront-bizottságok? Kezde­ményezzék a szőlő telepítését, az egyéni és termelőszövetke­zeti parasztok között. Hívják fel az illetékes szervek figyel­mét arra, hogy segítsék jobban szőlővesszővel, lánctalpas trak­torral a mezőgazdasági terv megvalósítását. A Tisza-mentén nagy lehe­tőség van az öntözéses gazdál­kodás kiterjesztésére. A rizs- termelésben a termelőszövet­kezeteken kívül az egyéni­leg dolgozó parasztokat is szervezzék be. Pélven is a Hazafias Népfront egyik fel­adata legyen elintézni, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjanak az egyéni gazdálko­dók rizstáblái is. Mélyítsék el a Hazafias Népfront-bizottságok a járás dolgozóiban a hazaszeretet ér­zését. Köztudomású, hogy Vak Bottyán seregéhez az erki jobbágyok elsőként, csatlakoz­tak, vagy az átányi jobbágyok 1843-ban vasvillával, kaszával, csáphadaróval Poroszlóig űz­ték az osztrák csapatokat. Ezeknek a hősi tetteknek a felkutatása, ismertetése a ha­zaszeretetei mélyíti a járás dolgozóiban. Helyes, ha községeikben olvasóköröket szerveznék a népfront helyi bizottságai. Ahol megbeszélik a hosszú téli estéken a termelés kérdéseit, a szabadpiaci árak alakulását, a község gazdaságpolitikai éle­tét anélkül, hogy untató elő­adásokat tartanának. Ma már kihalóban vannak a hevesi járásban is a régi ha­gyományokkal rendelkező fo­nóházak, ahol esténként asz- szonyok, lányok pergő rokka mellett, nótázva, kellemesein végzik munkájukat, szép. ere­deti hímzésű háziszőttesekkel látták el a környező falvak és a városok lakóit. A Hazafias Népfront-bizottságok fordvljá­rták felhívással az MNDSZ- szervezetekhez, hogy segítsék elő a fonöházak újjászervezé­sét. A Hazafias Népfront-bizott­ságok egy pillanatra sem fe­ledkezhetnek meg az ifjúság neveléséről. Szólítsák fel a DISZ-szervezeteket, hogy fog­lalkozzanak azokkal a fiata­lokkal is, akik nem tagjai a DISZ-nek. Vonják be őket is az ifjúság által rendezett kul­túr- és sportrendezvényekbe. Barna András a Hazafias Népfront hevesi járási elnöke A Szikra Könyvkiadó 1944 október végén Szegeden kezdte meg működését. Első kiadvá­nya — Lenin rövid életrajza — november 10-én jelent meg. Az első években a Szikra Könyvkiadó a politikai és kul­turális élet minden területével, így szépirodalommal is foglal­kozott. A Szikra tízéves működése alatt összesen 2877 művet adott ki 42,644.920 példányban. Hatalmas munkát végzett a marxizmus-leninizmus klasz- szikusainak magyarnyelvű ki­adásánál. Az első években a pártoktatáshoz nélkülözhetetlen műveket adta ki (A leninizmus kérdései, SZK(b)P története, A Kommunista Párt Kiáltvá­nya stb.). Válogatott gyűjte­ményeket Marx—Engels, Lenin —Sztálin műveiből, majd hoz­zálátott Lenin és Sztálin összes műveinek kiadásához. Ma már Sztálin müveinek a Szovjet­unióban megjelent mind a 13 kötete magyar nyelven is az olvasók kezében van. Lenin műveinek 35 kötetéből pedig ez év végéig 26 kötet jelenik meg. Igen nagy jelentősége van an­nak, hogy „A töke“ mindhárom kötete megjelent már magyar nyelven. Most a Lenin- és Sztá- lin-sorozat befejezése mellett, Marx és Engels összes művei kiadásának nagy feladata is a Szikra előtt áll. A klasszikusokon kívül a Szikra 214 elméleti művet adott Iki 10 év alatt. A filozó­fia, közgazdaság és az elmélet más kérdései iránt érdeklődők igényeit a Szikra eddig kiadott elméleti könyvei ma már ki­elégítik. Itt meg kell említeni, hogy a Szovjetunióban most megjelent gazdaságtan tan­könyvet is fordítják már a Szikra munkatársai. Tavaszra ez is megjelenik. A Szovjetunió és ezenbeîül a Bolsevik Párt egész eddigi tör­ténetét, harcait, problémáit, tapasztalatait közel 300 mű is­merteti. A népi demokratikus orszá­gokról szóló könyvek száma à 120 körül van. Ebben a téma­körben Kínáról jelent meg ed­dig a legtöbb mű, szám szerint 33. A nemzetközi kérdések, a nemzetközi munkásmozgalom iránt érdeklődők számára 385 könyvet adott ki egy évtized alatt a Szikra. A Szikra legnagyobb fel­adata a magyar politikai iro­dalom megteremtése volt. Az elindulást néhány régi kom­munista harcos írása jelentette. A népi demokrácia fejlődése egyre több, eddig megoldhatat­lan kérdést vetett fel. Tisztá­zásra várt a továbbfejlődés útja, a szocializmus építésének módszerei a népi demokrácia körülményei között. A Szikra kiadásában jelentek meg azok a müvek, amelyek ezekre a kérdésekre feleletet adtak. A magyar történelem, munkás- mozgalom ismertetése is a Szikra feladata volt. A Szikra foglalkozott külön sorozatban a pártépítés kérdéseivel is. Az utóbbi időben a pártoktatási anyagokat Is a Szikra adja ki. A Szikra Könyvkiadó továb­bi feladatait így lehet össze­foglalni: az eddiginél még ha­tékonyabban, sokoldalúbban kell segíteni a pártot az új sza­kasz politikájának megvalósí­tásában. A FÉMGYÜ JTŐ-HÓNAP SIKERÉÉRT ! A minisztertanács november hónapot „vas- és fémgyüjtési hónapnak“ nyilvánította. Né­pünk a fémgyüjtési hónapban fiataljainktól és úttörőinktől el­várja, hogy felkutassák a hul­ladékvasat és színesfémet, hogy iparunk még több gépet és közszükségleti cikket adhas­son hazánknak. Megyénkben számos úttörőcsapat és DISZ- szervezet megkezdte a gyűj­tést. Az erddkövesdi úttörők már 30 mázsa vasat és 100 kiló fémet gyűjtöttek. A tarnaleleszi úttörők 20 mázsa vas és 200 kiló fém összegyűjtésére kö­töttek szocialista szerződést a helyi földművesszövetkezettel. Üzemeinknél, pl. a Gyöngyösi Váltógyár fiataljai vállalták, hogy 20—25 tonna vasat gyűj­tenek. A tervszerű gyűjtés si­keréért már megkezdték a bri­gádok szervezését. A DISZ Központi Vezetősége által indí­tott országos versenyt a DISZ- fiatalok és az úttörők között a következőképpen jutalmazzák: a versenyben legjobban kitűnt hat fiatalt a DISZ KV bejegyzi a Központi Vezetőség dicsőség­könyvébe, és ezenkívül egy-egy Ljubitel fényképezőgépet kap­nak. Megyénként a három leg­jobb fiatalt a Központi Veze­tőség dicsérő oklevéllel jutal­mazza. Járásonként pedig 10— 10 fiatal kap fémgyüjtési em­léklapot. Ezenkívül a verseny­ben részvevő iskoláknak: DISZ KV dicsérőoklevélen kívül első díj: röplabdafel­szerelés. második díj: viláp- vevő rádió, harmadik díj: ping-pong felszerelés. Az MTH-tanintézetek között folyó versenyben az első díj: labda- rúgófeíszerelés, második díj : röplabdafelszerelés, harmadik díj: ping-pong felszerelés. A falusi DISZ-szervezetek között folyó versenyben első díj: lab­darúgófelszerelés, második díj: röplabdafelszerelés, harmadik díi: ping-pong felszerelés. Üze­mi DISZ-szervezetek között fo­lyó versenyben: első díj: világ­vevő rádió, második díj: gra­mofon, harmadik díj: 30 köte­tes könyvtár. Mindezeket a helyezéseket kemény munkával lehet elérni, mert a verseny értékelése úgy történik, hogy az egy főre eső gyűjtési átla­got veszik figyelembe. Nem­csak országos jellegű ez a ver­seny. A MÉH Vállalat több mint ötezer forint értékben ju­talmazza Eger, Gyöngyös, Hat­van, Heves, Füzesabony és Recsk iskoláit, Ha az úttörők teljesítménye a 100 pontot meg­haladja, a fémgyüjtő-jelvényen kívül 20 forint pénzjutalomban részesülnek. Mindezek azt mutatják, hogy érdemes gyűjteni. Fiatalok! DISZ-tagok! Úttörők! Vegyetek részt valamennyien a vas- és fémgyüjtési hónap munkájá­ban. Adjatok több vasat és fé­met a hazának. Gere István Eger A világhírű selypi cukor gyártási helyén A* os* beálltával Ismét megélénkült a selyp! Cukor­gyár és környéke, Újra be­gyújtottak a hatalmas kazá­nokba, munkáihoz láttak a ki­javított gépek, s az óriási, 500 mázsás vacuumokban megkez­dődött a cukorfözés. A gyár­udvaron prizmákba rakva, ka­tonás sorrendben várakoznak a fehér répafejek, váriák. hogy a megfelelő feldolgozás után kikristályosodva, édes cukorként hagyhassák el az üzemet. Több mint másfélezer ember végez most itt megfe­szített munkát az őszi kam­pány idején, hogy több. jobb és olcsóbb cukorral lássák el dol­gozó népünket. Bármerre nézünk az üzem­ben. mindenhol a munka lázas ütemét, a dolgozó emberek szorgalmát, igyekezetét tapasz- talhatiuk. Ezért van az. hogy a napi 183 vagon helyett 189 vagon répát dolgoznak fel, a kampány alatt összesen mint­egy 12 ezer hold termését. Ha ezt a réoamennyiséget vago­nokba rakva egy sorba állíta­nánk. akkor a vagonsor hosz- sza 100 kilométer lenne. A selypi cukor nemcsak or­szágos. hanem már világhír­névre Is szert tett. Már az 1890-es években is szállítottak Angliába a gyár terméséből. A felszabadulás után a meg­változott új munkaviszony kö­vetkeztében megnövekedett az üzem termelése, de sokat ja­vult a gyártmányok minősége is. A szép hófehér selypi cuk­rot örömmel vásárolják a Szov­jetunióban. Angliában. Svájc­ban és Ausztriában. Értékes valutához, fontos importcik­kekhez jut ezáltal az ország, s mindez a gyár munkásai szor­galmának, szakértelmének kö­szönhető. A szorgalmas rukorgyá. riak jó munkáját bizonyítja, hogy a cukorveszteségi átlag a normánál állandóan 0.04 szá­zalékkal kevesebb. Ez ugyan kis szám, de mégis azt ered­ményezte. hogy a kampány kezdetétől október végéig 40 vagonnal több cukrot állítot­tak elő. Csökkentették az egy mázsa répa feldolgozásához szükséges gőzmennyiséget 4,8 kilogrammal, s ezzel október hónapban többmillió kilo­gramm értékes gőzt takarítot­tak meg. A kazánfűtők az el­múlt évhez képest jobb ka­zánhatásfokot tartanak, s ez is csökkenti az önköltséget. Bármelyik részleg munkáját figyeljük is, megállapítható, hogy minden kis mozzanat, minden munkafolyamat fontos szerepet játszik a több. jobb és olcsóbb cukor előállításában. A legtöbb értéket talán a diffú­ziónál lehet megmenteni. A ki­lúgozás alkalmával bizony figyelmes munkára van szük­ség. Nagy szakértelemmel dol­gozik itt a Patkó-család három tagja, akik mindannyian dif­fúziósok. Állandóan ügyelnek a répaszeleteken áthaladó víz hőmérsékletére, hogy az telje­sen kivonja a szeletből a cu­kortartalmat. Igen ám. de ahány fajta répa, annyiféle ke­zelést, illetve vízhőmérsékletet követel. Ebben a laboratórium siet a diffúziósok segítségére. A lombikok, üvegcsövek, mér­legek és kísérleti eszközök töm­kelegéivel Volkovszkí Elek fő­vegyész Irányításával, a labo­ránsnők állandóan vizsgálják a nyersszelet és a szirup mi­nőségét, összetételét. így válik a laboratórium munkája a gyártási technológia irányító­jává. A legtöbb hozzáértés és szakértelem talán mégis a cu­korfőzéshez kell. S az üzem pedig joggal büszkélkedhet jó cukorfőzőivei. Itt van például Babcsányi József. Cukorfőző famíliából származik, már az apja is az volt. Nem könnyű ám ezt a mesterséget megta­nulni. Többéves gyakorlat, ta­pasztalat. érzék, s a technoló­giai utasítások pontos betar­tása teszi híressé Babcsányi József, Kiss Lajos és Tóth Pé­ter cukorfőzők nevét. Miben áll munkájuk sikeré­nek nyitja? Elsősorban abban, hogy gyorsan főznek. A las­sú főzés esetén ugyanis meg­bámul a cukor, s mint érték­telen karamell kerül a melasz­ba. Másik fő erényük, hogy a gőz takarékos felhasználásával főzik a cukrot. Amikor csak lehet, másod- vagy harmad­rendű gőzzel főznek, azt sem engedik kárbaveszni« Az olc'ó cukor előállításá­hoz hozzátartozik a karbantar­tók munkáia is. Kereskényi Tivadar bádogos nevét illeti elsősorban dicséret, aki a kom­munista példamutatás megtes­tesítője, s az adott szó embere. A jelenlegi verseny tartama alatt is állandóan átlagon felül teljesít, s vállalta, hogy a gond­jaira bízott 3 szita jó beállítá­sával, s rendszeres karbantar­tásával meghosszabbítja azok élettartamát. Kereskényi elv­társ most Is eleget tett ígé­retének, még máig sem kellett cserélni új szitákat. November 7-én kettSs ünnepet ültek a selypi cukor- gyáriak. Jó munkájuk jutat- mául megkapták a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ván­dorzászlaját. Az üzem párt­szakszervezete és vállalatveze­tősége egységes, összehangolt, jó munkája s a dolgozók lelke­sedése nem volt hiábavaló. Be­csülettel helytálltak a III. ne­gyedévben. az őszi kampány folyamán is. A dolgozók ünnepeltek. Ki a kultúrteremben, ki pedig mun­kahelyén állt őrt a gépek mel­lett, mert azok akkor sem áll­tak. Az egész gyár. mint egy nagy szerkezet, megszakítás nélkül termeli a magyar föld értékes kincsét, a finomítót! édes, fehér aranyat. A vasút! kocsik pedig elindulnak a kük földi országok felé és a selypi cukorral együtt viszik és hír* detik világszerte a magyar ipa) hírnevét. Császár István

Next

/
Thumbnails
Contents