Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-31 / 86. szám

4 N FPU.IS A 6 1051 október 31. vásárnál». A lócsontváz gazdáját teljes egészében sikerült kiemel­ni a földből. Köpcös, erőteljes férfi; jobb keze a szívén, balja az ölében. A koponyavarratok nem látszottak, a vitéz nyilván sok­szor hallott már kakukszót. Hanem azért a fogai épek, mind olyan, akár a gyöngy. — Istenem a szegény, csak szegényt — sopánkodott az egyik anyóka. — Szegény? — támadt rá a bőrbekecses Kátyli Náci (a Ko­szorú utcában lakik) hászen lálja. hogy lova is vóit — lágyan, hogy hittük? — Ügy, hogy senkise. Majd ha mind olyan idősek leszünk, mint ezek itt egyrakáson, minket sem néznek semminek sem. Kern jól mondom, kérem? Kátyli Náci Türkhöz intézte e kérdést. — Dehogy nem. jól mondja! — helyeselt a tanár. A szomszédos sír kettős, a vitézt növel temették el, a nő nyakán bronzsodronyra fűzve apró tengeri csigák. Lehet, hogy a csigákat a nő, még a Meotis-tótöl hozta magával. Mije lehetett a nő a vitéznek? Felesége? Szeretője? Inkább sze­retője lehetett, mert, hogy a férfi jobb karja a nő derekát öleli. Megszólalt egy rozsdás hang a tömegből. — Sok pénzibe van ez a Barta- kovicsnak! De honnét is telyik neki az ilyesmire? — Honnan telyik? — válaszolt a szomszédja. — Hát ád neki a ciccerek abbása akár 1000 fo­rintot is. Ott lábatlankodott a sirgödör körül egy kamáslis, kemény­kalapos ár is. Már látni az öltö­zékén, hogy nem igazi úr, csak afféle „gyenge tekintetes”. Az úri ember is szükségét érzé. hogy fitogtassa tudományát. — Nem hiszem — úgymond — hogy volna Egerben ember, aki éri az ilyesmihez. Elvégre ko­moly dolog a régészet. . A megjegyzést a közönség vá- Hsz nélkül hagyja. Inkább mattan Bercire figyel. Málták Berci (valamikor dobos a város­nál) öt-hat ember gyűrűjében — A, pogány magyarok voltak ezek, asztal úgy tudják meg! Ezek foglalták el nekünk az országot. — Pogányok? — kottyantotl közbe Kátyli Náci. — Oszt mégis egy pap szedi fel őket a sírból! Megint az úriember tette le a garast. — Az isten szerelmére, már hogy maradhatna meg a csont ezer esztendeig? — Az, uram, a talaj minémü- scgétől függ, — vágott vissza a csizmadia. — Jól mondja, — segített Türk a mesternek. — Egyiptom, Asszí­ria sírjaiból meglepően szép tete­mek kerültek a múzeumokba. Pedig nem is ezer, de többezer esztendős maradványok. — Kár visszamenni olyan messzire, — inté le Kandia Türköt. íme a lókoponyák! Keli-e erősebb bizonyíték ezeknél? Csak a pogány észjárás adhat lovat a vitéznek a másvilági útra, a ke­reszténység teljesen beszüntette a temetkezésnek ezt a módját... Azért a múlt sokáig kísért ám! Még a XV. században is szokás lovat vezetni a vitéz koporsója után, a lovat persze nem ölték meg, hanem odaajándékozták az egyháznak. A közelállók összekacsintottaík. — No, a papok akkor is jól- jártakl Isten fogja a fejüket! Bartalos is megszólalt: — Legfőbb bizonyíték mégis a pénz. Ahogy a közmondás tartja: a pénz beszél, a kutya ugat. Es egy húszfitléres nagyságú pénzdarabot mutatott. Ezüstből való, lyukas. Különben finom munka. Az érem egyik oldalán a bizánci kettős kereszt S—B be­tűkkel, a másik oldalán a fel­irat: Cristophoro Romano. A ta-. Iáit pénz tehát I. Romanus és fiai együttes uralkodása idejéből (K. u. 928—944) való. Az S-B a „sebastos” görög szó jele; annyi, mini a „fölséges”. A z úriember igyekezett kám- fórrá válni. Az utoljára kiemelt csontvázat tökéletesen körülfonta a szőlő- gyökér. A szőlő mintegy a vitéz szívéből nőtt ki. magyaráz. — Asszongyák, hogy tegnap megtalálták Romolus-sirját. Ko­zák végrehajtó nagyobbik fiát is Romoiusnak hívták, a kisebbiket pedig Rémusznak. Mink Romo- luszt csak úgy neveztük, hogy Romolyó. Hamis gyerek vöt; olyan akár Rontó Pál!* Poczik Sámuel csizmadia­mester semmikép sem oszthatta ezt a vélekedést. A csizmadia meghatva je­gyezte meg: — Lám, ezért terem a Hajdú­hegyen ilyen jó bori — Bikavér, — szólt közbe a dobos. — Nem, nem! — tiltakozott Kandra. — Nem bikavér az, hanem a hősök vérei A Nap ezenközben megrakni készült már a vacsoratüzet a Kékes tetején, összesűrűsödő pá­rákból hamvasszürke fátyol szö­vődött a tájra. A völgyekből, a mélyutakból ilyenkor furcsa köd- figurák csellengenek elő, nem is kettesével, vagy hármasával, de csoportosan. A figurák egyik ré­sze gyalogvitézeket utánoz, sisa­kosán. kardoson, a másik része csupa lovas alak; a Szépasszony völgy talpán lassan végigvonuló ködtömegről bajos vo’na hirtelen eldönteni: szekérkaraván-e, vagy tán egy sor vágómarha? Es mintha hangokat is hallanék! Fel-felnyerít egyik-másik paripa. Odaát, a Kőporoson kürtők riog- nak. Meglehet, a Lehel-kürtök! A képzelet immár kénye-kedve szerint dolgozik, mintegy Feszty Árpád hatalmas körképévé for­málja át a tájat. Sátor verő ma­gyarok nyüzsögnek a Disznófű körül, nyilván az elöhadból va­lók: a Hatvani-bástya irányában marcona lovasok fogoly parasz­tokat terelgetnek; Kőkútnál a szétdúlt pogányoltáron a keresz­tülszúrt szláv pap széttárt ka­rokkal haldoklik; a Tulipánkert szomszédságában megrémült ős­lakók liszttel, mézzel, sörrel telt edényekkel kedveskednek a jöve­vényeknek ... A magyar állam alapjait látjuk fii lerakni! Mert a magyar- állam is úgy alakult ám, ahogy minden más állama a vi­lágnak. Vagyis hát egyik nép le­győzte a másikat; a győztes fél­nek attól fogva fenékig tejfel az élete, megformálja, szervezi az uralkodó osztályt, hanem jaj a legyőzöttnek, azok aztán húzhat­ják az igát időtlen-időkig! Az Ovitágban rendesen a pusz­ták fiainak, a pásztoroknak ked­vez a hadiszerencse. Es ez nem a véletlen müve! A lovasnomádok jobban értenek a hadakozó mes­terséghez, mint a parasztok, hisz a puszta dajkálta vatameny- nyiöket, a puszta pedig — „a betyárok országúlja.” Ï? arta’os. hazafelé jövet em- líté, hogy egyik vitézt lo­vastul, mindenestül szándékozik felvétetni a sírból, a vitézt a líceum régiségiárának ajándé­kozza. Egy derék asztalosmester, Mondok György vállalta a desz­káké'et elkészítését. — Es mi tesz a többi csonttal? — kérdezte Türk. — A többi csontot közös kő­koporsóba zárjuk, a kőkoporsó pedig a várban. Dobó síremléke mögött nyer elhelyezést. Hadd hirdesse a szarkofág felirata az utókornak, hogy erre Egeren át ■letetett a honfoglalók útja. A Hadak útja. A század elején, éppen Eger vár viadala 350. évfordulója al­kalmával állították fel a termés­kőből faragott, hatalmas turul- madaras szarkofágot a vár sötét- kaouiában. Dr. Maczky Valér tanár tartotta az ünnepi beszé­det. A szarkofág homlokfelirata: A honfoglaló ősök tetemeinek a hálás utókor. Két oldalára pedig ezeket vésték: Eger határában, a Szépasszony- völgy gerincén eltemetett és 1898—99 évben feltalált magyar honfoglaló hősök emléke. Áldott legyen emlékük! Ezen emlékszerű sirkamrát Eger város hazafias kegyelete emelte és abba az ősök tetemeit 1902 október 19-én ünnepélyesen elhelyezte. Tanuljunk emléküknél haza­szeretetett A Rákosi Mátyás Művek dolgozói húsz házat építettek fe! Nagyrédén Jobb kapcsolatot a dolgozók és a vezetőség között Sokáig emlékeznek majd még a hevesmegyei Nagyréde község lakói a júniusi hatalmas viharra és felhőszakadásra, mely nem­csak sokak lakóházát, hanem a falu kultúrotthonát is elpusztí­totta. A nagyrédleiek azonban nem maradtak magukra. A nagy­arányú állami támogatás mel­lett, segítségükre siettek a gyá­rak és vállalatok munkásai is. Munkaerőt, építőanyagot szállí­tottak a károsultaknak. A Rákosi Művek dolgozói elhatározták, hogy a károk helyreállításáig nem hagyják el a nagyrédeieket. Az emlékezetes vihar óta nem­csak vasárnap és ünnepnap je­lentek meg a községben az RM- Művek mesteremberei — kőmű­vesek, ácsok, betonosok, segéd­munkások — hanem számtalan hétköznapon is ott szorgoskod­tak, segítettek. Először a romok eltakarítását, majd1 az újonnan épülő házak felhúzását segítet­ték. Nem is állt meg a munka és ha anyaghiány mutatkozott, az RM dolgozói ezen is segítettek. Az összefogás, a közös munka eredményeként a 37 összeomlott ház helyett már húszat felépítet­tek. Most a kultúrotthonra ke­rült a sor, szebbet-jobbat építe­nek az összedőlt réginél. A raj­zot az RM szakértó'i készítették. Az építkezésből a falu lakói szí­vesen veszik ki részüket, mert valamennyien szeretik a kultúrát és a szórakozást. Nagyréde község dolgozói há­latelt szívvel mondják el, milyen nagy segítséget kaptak az állam­tól és a Rákosi Művek dolgozói­tól, akikkel testvéri baráltságba forrtak össze. m Eger város anyakönyvéből Születtek: Prokaj Sándor, Sza­bó József, Kelemen Agnes Má­ria, Varsányi Atilla István, Kot- tek Ferenc, Novák Mihály, Kiss Ernő, Téglás János Ferenc. Meghaltak: Biró Ferencné, Szatmári Ferencné, Ferenc Ágos­ton, Fodor István. Kovács Péter- né, Kiss Róza. „Tíz év a Szovjetunióval“ kiállítás Egerben November közepén jelentős kulturális események szín­helye lesz Eger. „Tíz év a Szovjetunióval“ címmel kiállí­tás nyílik meg a megyeszék­helyen. A gazdag kiállítás képekben és grafikonokon mutatja meg megyénk politi­kai, gazdasági és kulturális fejlődését a felszabadulástól napjainkig. Az építkezések téglagyári dol­gozóinktól is megkövetelik, hogy egyre olcsóbb, jobb és több tég­lát gyártsanak. Az Egyesülés­hez tartozó gyöngyösi téglagyár mégis hónapok óta nem teljesí­ti tervét. Ezév szeptember 31-ig 1,905.600 égetett téglával növel­te adósságát, amelyből 44 lakást lehetne építeni. Az adósságért felelősség terheli a gyár vezető­ségét és a munkásokat egy­aránt. Ha az üzem területén végig­megyünk, több helyen szétszórt téglákat, eldobált szerszámokat, léceket, nehezen járó csilléket találunk. Bent az üzemben nagy a fegyelmezetlenség, a dolgozók panaszkodnak, hogy bármivel fordulnak a vezetőséghez, min­dig csak Ígéretet kapnak, de az ígéretből sohasem lesz tett. Nem egy dolgozó azért emelte fel szavát, hogy az értékelést el­mulasztják az üzemben. Októ­ber elején tartottak gyárvezetői értekezletet, amelyen kiadták a IV. negyedévre szóló Sztahanov- szint követelményeit, amelyet a dolgozókkal még napjainkig sem ismertettek. Barta János üzemi rakodóbrigádja nevében mondotta el, hogy naponként ér­deklődik a sztahanovista szint elérése felől. Brigádja tagjai már régen teljesítették a felté­teleket, de mivel a gyár vezető­sége nem értékelte munkájukat, így nem tudtak sztahanovisták lenni. A házasság, szülési se­gély kérelmeiket is sokszor hete­kig intézik, mert bejelentésük után az OB, a gyárvezetőség nem továbbítja az Egyesülés­hez. Csoszánszki Istvánná esete is azt bizonyítja, hogy valóban nem sokat törődnek a dolgozók problémáival. Amikor 8 hónapos ierhes volt könnyebb munka- beosztást kért, ugyanakkor a fi­zetését is 200—250 forinttal csökkentették, bár a munkatör­vénykönyv tiltja ezt. így aztán a dolgozók bizalmatlanokká vál­nak a vezetőkkel szemben, vi­szont a vezetőség sem keresi az alkalmat a dolgozókkal való szorosabb kapcsolat megterem­téséhez. Nagy hiba, hogy a vezetők kö­zött hiáinyzik az őszinte bíráiat, pedig a hibák kijavításához az egyetlen kivezető út a pártszerű' bírálat. Ahhoz, hogy a termelés megjavuljon, elkerülhetetlenül szükséges, hogy a vezetőség megjavítsa kapcsolatát a dolgo­zókkal, támaszkodjon azok kez­deményezéseire. És ne gondol­ják azt, hogy ezekkel a dolgo­zókkal nem lehet a tervet telje­síteni, mert a gyöngyösi Tégla­gyár dolgozói már nem egyszer bebizonyították, hogy a meg­felelő feltételek biztosításával képesek kimagasló eredménye­ket is elérni. Daragó László építőipari dolgozók szakszervezete. Homoki Nagy István filmjei — az ..Egv kerecsensólyom törté­nete”, a „Vadvízország”, a „Gyöngyvirágtól lombhullásig“ — messze országokban arattak megérdemelten sikert, szerez­tek dicsőséget az alkotónak és hazánknak. A hazai közönség mindig örömmel vesz tudo­mást egy-egy „Homoki“-film bemutatójáról, s nem fukar­kodik a Kossuth-díjas filmren­dező iránti szeretetével és dicséretével. A „Kék vércsék erdejében“ című film nagyon érdekesen és szórakoztató mó­don enged bepillantani a ter­mészet-filmezés kulisszatitkai­ba. Ritka és érdekes madár a kék vércse. Kína és Magyar- ország közti nagy sztyeppéken él. Nálunk a füves Horto­bágyon található a galamb nagyságú kismadár, ahol a kártékony sáskára és szöcske­félékre vadászik. Közel hat hó- naoig tartózkodott a forgató- csoport és a Természettudomá­nyi Múzeum expedíciója Ho­moki Nagy István vezetésével a Hortobé—' melletti óhati erdőben, hogy közvetlen közel­ről ismerkedjék a ragadozó madárral, annak fészkelésével. táplálkozásával. Egész nyáron át, de még a késő ősz is az óháti erdőben találta a filme­sekéi, akik megörökítették az évszázados erdők szépségeit, a magyar föld egyik jellegzetes ma-'mának, a kék vércsének életét, s alkalmuk volt filmre venni a Nagy-Alföld különös természetű jelenségét, a déli­bábot. Játssza az egri Dózsa filpi- zínház november 4—8-ig, a füzesabonyi filmszínház no- vem' 9—11-ig, a gyöngyösi Puskin november 19—22-ig. MOZIK MŰSORA: EGRI VÖ^ÖS CSILLAG FILM SZÍNHÁZ: október 28 — november 3-ig: Három testőr (francia). EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: október 31-én Különös há­zasság (magyar) november 1—3-ig: Teli Vil­mos (olasz) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: október 30 —november 1-ig: Köznapi komédia (angol) november 2 — 3-ig: Ezüstszí­nű por (szovjet) GYÖNGYÖSI PUSKIN: október 31—november 1-lgí Veszélyes fuvar (német) november 2 — 3-lg: Kaland * Vörös tengeren (osztrák) HATVAN: október 30-tól november 4-ig: Fel a fejjel (magyar) FÜZESABONY: október 30-tól november 1-ig: Északi kikötő (cseh) november 2 —4-ig: örökség a ketrecben (német). Révész G}. István Ez a képekkel tarkított szati­rikus regény az amerikai kis­polgár életével ismertet meg bennünket. Kacagtató jelenete­ken keresztül gyilkos gúnnyal leplezi le az amerikai atom­politikát és a mesterségesen irányított tömeghisztériát. Hopkins kis rőfös kereskedő életén és kalandjain át mutat­ja be, hogy hogyan hajszolja az USA vezető köreinek, poli­: Helló Hopkins ! tikája véleménytelenségbe, er­kölcstelen kalandokba és vé­gül önmagával való megha­sonlásba a kispolgári tömege­ket. Hopkins egy mestersége­sen megrendezett „Vörös nap“ áldozata, majd főhőse, film­csillag, sőt szenátor lesz, de azután félredobják és saját életén kell tapasztalnia, hogy csak cégér volt a nagy pénz­emberek kezében. Ivanov: Rajnai várkastély Ivanov fantasztikus regénye izgalmas események kereté­ben mutatja be az atomener­gia felhasználására irányuló kísérleteket a Szovjetunióban és az imperialisták táborában. Az érdekfesztítő történetben megismerkedünk a Szovjetunió atomtudósainak terveivel, akik az atomenergiát az emberek életének szebbé, jobbá tételé­re kívánják felhasználni. Ugyanekkor egy eldugott raj­nai várkastélyban imperialista zsoldban álló tudósok halálsu­garakat állítanak elő, melye­ket a telihold felületéről visz- szaverve, szovjet városok pusz­títására akarnak felhasználni. De a tervezett támadás nem éri készületlenül a szovjet tu- dósolcat; a halálsugarak az ál­taluk készített pajzsról a tá­madókra verődnek vissza, azok elpusztulnak, s a rajnai vár­kastélyt mindenestől elnyeli a föld. fazekas György: Csodálatos utalás Az olvasóankétok tanulsá­gai különös nyomatékkai hív­ták fel a figyelmet a kalan­dos regények iránti érdeklő­désre és a fantasztikus ifjú­sági irodalom megteremtésé­nek szükségességére. Fazekas könyve ezt a hiányt pótolja. Regénye cselekménye 1970- ben kezdődik, Budapesten a megvalósult ötéves tervek eredményei nyomán kialakult hatalmas, modern nagyváros­ban. Hősei fiatalok, akik sport­beli, tanulmányi és egyéb eredményeik jutalmaképpen a legmodernebb atomrepülőgé­pen földkörüli útra indulnak. A repülőgép azonban nem oda érkezik, ahová tervezték, hanem visszaviszi őket az 1930-as évek Budapestjére. Számos izgalmas kaland so­rán ütköznek össze ezek a fiatalok, a jövő emberei a számukra már csak halvá­nyan, könyvekből ismert múlttal, a Horthy-Magyaror- szág világával. Fazekas könyve elejétől vé­gig feszült érdeklődést vált ki az olvasóból, mert igen nagy, a jövő technikájának ma még fantasztikusnak ható é dekességét és a jövő szug- gesztív ábrázolása mellett, ki­tűnően mutatja meg az elmúlt világ lényegét is, nem szóla­mokon, hanem mindennapi eseményeken keresztül. Ez az eseményes, kalandos olvasmány, izgalmas jelenetei­vel, feszült cselekményével számot tarthat fiataljaink ér­deklődésére.

Next

/
Thumbnails
Contents