Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-31 / 86. szám
ŸILA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A dolgozó nép érdekében... „A ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli“ — tartja a régi népi mondás. Ez a mondás is, mint annyi sok más, bizonyítja, hogy a takarékosság, a „fillér“ megbecsülése nem valami újszerű mozgalom, amelyet valahol, s valakik „kitaláltak“, hanem józan gazdálkodás — legyen az egy házra, vagy országra vonatkoztatva — fontos alapja. Talán éppen ezért talált széleskörű megértésre, s visszhangra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége legutóbbi határozatának ismeretes része: „Következetesen harcot kell folytatni a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása ellen...“ Ez a határozat törvényerőre emeli azt a küzdelmet, amelyet eddig sajnos csak szórványosan, nem egyszer tessék-lássék folytattunk, azoknak a rejtett, s gyakran nagyon is nyilt csatornák betöméséért, melyeken megállás nélkül folytak el verejtékes munkák megtermett forintjai. Törvényerőre emeli, s egyben minden kommunista, minden becsületes dolgozó nagy feladatának jelöli meg ez a határozat, hogy őrködjön a nép vagyona felett, ne engedje meg a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi és termelő- eszközök elfecsérlését, pazarlását. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy csak az észszerű takarékosság segítségével, a megspórolt forintokon olyan jelentős szociális és kulturális beruházásokat végezhetnénk, amelyek nem egy helyen régi és jogos panaszokat orvosolnának. Számos olyan példa áll rendelkezésünkre, mely minden szónál ékesebben és világosabban bizonyítja, hogy a mi megyénk üzemeiben sem áll szilárd lábon a takarékos gazdálkodás, hogy sokan vannak nálunk is olyanok, akik egykedvű nyugalommal nézik, mint veri az eső a magára hagyott értékes gépeket Nem értik meg ezek a dolgozók, hogy az egész ország, a gyár, a „minden“ gazdái lettek, s éppen ezért minden kár, ami a népgazdaságot éri, személyes vesztesége életüknek, csökkentője életszínvonaluknak. Nem értik meg, mert az üzemek vezetői, pártszervezetei, kommunistái nem is nagyon értetik még meg velük. Mert ha nem így lenne, akkor Petőfibányán nem pazarolnák és nem hordanák haza fűtésre a külföldről, drága pénzen behozott bányafát, akkor nem lépnék túl 19.9 százalékkal a robbanóanyagok felhasználási normáját. S, hogy a pazarlás mennyire összefügg az életszínvonal emelésével, arra csak egyetlen példát: az egercsehi szén egy tonnára eső önköltsége 71.90 forinttal drágult — elsősorban a faanyagpazarlás miatt. Nem különb a helyzet az építőiparban sem. A gondatlan szállítás és tárolás miatt egy-egy építkezésen mázsaszám szóródik szét a cement, százszámra törik a tégla, pusztul el egyéb építőanyag. S mindez a hiányos ellenőrzés, a felvilágosító munka elhanyagolása, a felelősségrevonásról való megfeledkezés miatt. Sőt egyes helyeken a vezetők azok, akik tudva, vagy tudatlanul a pazarlás élére állnak. Az egri 32-es AKÖV vezetői például többezer forintos fekete beruházást hajtottak végre, mitsem törődve azzal, hogy népgazdaságunk más területéről vonnak el ezzel jelentős anyagi alapot. Az ilyen példa, mint májusi eső, úgy növeli a gazt, kitűnő melegágya a pazarlásnak. Lehet ezek után csodálkozni, hogy ha behúnyt szemmel járkálnak a Finomszerelvény- gyár vezetői, az ott dolgozó kommunisták, úgy járkálnak az egyszerű dolgozók is? S hogy ez így van, arra kell-e jobb bizonyíték, mint az, hogy még eddig úgylátszik senki sem vette észre — tönkrement egy hatorsós, százezer forintot érő szovjet gép, melynek rendbehozása éppen kétszer annyiba kerülne az államnak, hogy negyedmillió forintra rúg a gondatlanság miatt tönkrement villamossági berendezések értéke. Csak ebből a pénzből harminc Csepel motor- kerékpárt lehetne gyártani. Felháborító nemtörődömség! Dolgozó népünk a párt vezetésével, a Hazafias Népfrontba tömörülve megfeszített energiával dolgozik élete gazdagításán. Megyénk minden dolgozójának legfontosabb feladata most, hogy a legmesszebbmenőkig takarékoskodjon az élet minden területén: az üzemben, otthon — mindenütt. Ennek a hosszú harcnak — mert a takarékosság nem kampány feladat — álljanak első vonalába a kommunisták. Az okos szó megvilágosító, a kemény bírálat leleplező és megszégyenítő erejével, saját példájukkal is küzdjenek a „fillér“ megbecsüléséért. Csökkenjen, tűnjön el a selejt, a lógás, szűnjön meg a nyersanyagokkal való pazarlás, az észszerűden és indokolatlan beruházás, a tervszerűt- lenség és a kapkodás. Természetesen ez nagy mértékben múlik a gazdasági vezetőkön, a műszakiakon is. A munka helyes megszervezése, a túíduzzasztott adminisztráció vízfejeinek erélyes, de gondos és hozzáértő kézzel történő lemetszése, s előrelátás a beruházások átcsoportosításában — ezek mind takarékossághoz, észszerű takarékossághoz vezetnek. De ha szükséges, ne riadjanak vissza a legkeményebb felelősségrevonástól sem a pazarlókkal, a népvagyon dézsmálóival szemben, mert a legfőbb érdek, a nép érdeke kívánja így. Épül az új egri autóbuszmegálló — s ez nagyon jó. De az már kevésbbé, hogy ilyen hihetetlen lassan. UOOOOOOOOOfcOOOOOOt D000000c^000000000000000000000000000Q00CO000000000000000000000000O0CXX)0OOOQ«X3<^^ Város a faluért — falu a városért A szavakból tettek lettek A tanácsválasztások és november 7 tiszteletére a hatvani járás dolgozói és termelőszövetkezetei versenyt indítottak. A versenyben hamar megmutatkoztak az eredmények, különösen a termelőszövetkezeteknél. A kerekharaszti Szabad Nép tsz élenjár a betakarítási és szántás-vetési munkákban, nem hiába hívta a többi szövetkezetei versenyre. A napokban kint voltunk a határban, meglátogattuk a szövetkezet földjét. A tsz tagsága nagyrészt a cukorrépa táblában szorgoskodott. Klimó Jánossal beszélgettünk is. Elmondta, hogy sietnek a répa szedéssel, mert a vetést is idejében akarják befejezni. Péter Istvánná meg, — aki negyed magával szedte a répát, — elmondta, hogy legalább 50 kiló cukorra számít, mert holdanként 100— 150 mázsa terem. Nemcsak a kerekharaszti termelőszövetkezet, hanem a többi is jól dolgozik. A horti Petőfi tsz tagsága is igyekezettel vég zi a munkákat, nem akar lemaradni. Burgonyából holdanként 170 mázsár takarított be, őszi vetéstervet búzából 100, rozsból 150, árpából 140 százalékra teljesítette. Példájukat követte az ecsédi Szabadság tsz is, ahol különösen az utóbbi időben halad lendületesen a munka és a vetést is már befejezték. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink továbbra is lendületesen végzik a munkákat, így akarják köszönteni nagy ünnepeinket. Sebestyén János, Hatvan, járási tanács Több, mint ezer hóidat fásítanak az idén Heves megyében A megyében az ősz beköszöntésével megindult a fásítás. Még ebben az évben közel 1200 holdon telepítenek új csemetéket. A termelőszövetkezetek az idén eddig több mint 400 holdat tágítottak, s még az ősz folyamán 150 holdon létesítenek mezövédő erdősávokat. Megindult a fásítás a közel 40.000 hold kiterjedésű Tepélypusztán is, melyet új erdősávok létesítésével tesznek termékennyé. Ebben az évben csaknem 100 ezer csemetét ültetnek el a városok és falvak szépítésére is. Példát mutatnak a beadásban Mezei Sándor 11 holdas dolgozó paraszt egészévi beadásának mindenből eleget tett A kenyérgabonát nyomban cséplés után, a kapásokat pedig szeptemberben, húsbeadását pedig, amely szeptember hónapra volt beütemezve, még februárban teljesítette. A kötelezettség teljesítésében testvére, Mezei Lajos is példát mutat, államunktól ezért Mezei Sándor 2 mázsa, Mezei Lajos pedig 145 kiló kukoricabeadási kedvezményben részesült. Befejezéshez közeledik a szüret Eger és környékének messze- földön is híres szőlőtermő vidékein befejezéshez közeledik a szüret. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák 2300 holdról már leszüretelték a termést. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is sok helyen 18—20 mázsás termést takarítottak be holdanként. A verpeléti Dózsa termelőszövetkezet 52 holdas szőlőgazdaságában a peronoszpóra megsanyargatta ugyan a szőlőt. de még így is közel 500 hektoliter bort erjesztenek. A must minősége, bár nem éri el a tavalyit, magas cukortartalmú. A Dózsa tsz tagjai 19 fokos mustot szűrtek a hordókba. A szüret befejezésével sok helyen már megkezdték a talaj- előkészítést az újletepítésű szőlők alá. Eger és környékén a jövő tavasszal csaknem 200 holdon telepítenek új szőlőt. Beköltöztek új lakásaikba a gyöngyösi árvízkárosultak Az emlékezetes nyári gyön- gyöskőrnyéki vihar és felhősza- kadáls, a nagyrédei több mint 200 lakóház mellett Gyöngyösön kilenc házat pusztított el. A viharkárosultak nagyarányú állami támogatás mellett azonnal hozzáfoghattak új otthonaik felépítéséhez. A gyöngyösiek az új házhely mellett átlag 30.000 forint segélyben részesültek. így már semmi gondot nem okozott az építkezés megkezdése. A vihar álltai rombadöníött régi v lyogházak helyett most az új te ken erős, modern kőházak épü tek. Az elmúlt héten, mind' a k lene ház felépült és gazdái köztük Hanka K. György pél segéd, Pataki János dolgozó pi raszt és Tóth B. József kőműve akik három hónappal ezelő szomorú szívvel nézték össz< omlott házaikat, most boldoga megelégedetten költözködnek í otthonaikba. Egy jólműködő napköziotthonban Ez év augusztus 20-án nyílt meg a Mátravidéki Fémművek napköziotthona. Gyönyörű tiszta, világos, barátságos, szép gyer- mekbáiorokkcbl berendezett napköziotthont kaptak a gyerekek. Nagyon sok játék áll rendelkezésükre, világos tiszta ebédlő, ahol finom, jóminőségű 'ételeket fogyasztanak. A Mátravidéki Fémművek dolgozói megelégedettek a gyermekek ellátásával Jó munkát végeznek a besenyőtelki állatgondozók, ezek között is talán a legjobbat Sinka Ignác és Iván Imre, a napköziotthonbeh és segítettek a téli ellátáshoz sSükséges nyersanyag beszerzésénél is. A gyár dolgozói tudják, hogy november 7-i felajánlásukkal gyermekük jobb jövőjét is építik és munkájukat zavartalanabbal végzik, mert tudják, hogy gyermekeikre szerető gondoskodással vigyáznak. JAKÓ JÓZSEF Mátravidéki Fémművek A Mátravidéki Fémművek kultúrmunkájáról A Mátravidéki Fémművek fiatal, s idős dolgozói egyaránt november 7 méltó megünneplésére, a termelés fokozása mellett igen szép kultúrmunkával készülnek. Sírokon a lakótelepi dolgozók részére a fémművek igazgatósága úi mozihelyiseget biztosított, itt egy héten kétszer történik vetítés. Ui klubhelyiséget nyitottak az ifjúságnak. Sok tár* sasjáték és szórakozás várja a fémművek fiatal dolgozóit. Üzemi könyvtárak nviltok, ahol a dolgozók megtalálják egyaránt a szakmai és szépirodalmi könyveket. A Mátravidéki Fémművek kultúrc-soportja nem végez kampánymunkát és egész nyáron igen szép és érdekes műsorszámokkal szórakoztatta a környező községek dolgozó parasztjait a nagy munkák idején, de a kultúrcsoport tánc- és énekbrigádja á'ílandó műsorszámokkal köszönti a tervet igen szépen teljesítő dolgozókat is. Somogyi János üzemi kultúrfelelös. X. ÉVFOLYAM. 86. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 OKTOBER 31. VASÁRNAP
