Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-03 / 78. szám

1954 október 3, vasárnap mW Dl! kXc Ëggv&di teigért ehestst Egérben Az fgazságügyminisztérium az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságával karöltve, az Egri Megyei Bíróság épületében ügy­védi tagértekezlefet tartott, me­lyen Heves megye minden' ügy­védje résztvett. Jelen voltak az igazságügyminisztérium kikül­döttje, az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának főtitká­ra, a Budapesti Ügyvédi Kama­ra képviselője — resztvettek az értekezleten az MDP hevesme­gyei pártbizottságának, Heves megye tanácsának, a járási és városi tanácsnak kiküldöttei — az egri és hevesmegyei igazság­ügyi hatóságok képviselői is. Az elnöki megnyitó után dr. Gál György, az Egri Ügyvédi Munkaközösség vezetője tartot­ta meg beszámolóját. A beszá­molóban rámutatott arra, hogy a hevesmegyei ügyvédek ma már általában levetkőzték a rosszemlékű kapitalista ügyvéd tulajdonságait és működésüket a szocializmus építésének szolgá­latába állították. De rámutatott a hibákra is. Bírálta azokat, akik — politikai és ideológiai tájékozatlanságból, helytelen po­litikai szemlélet alapján — a termelőszövetkezetek ellen indí­tottak pert. Heves megyében előfordult néhány esetről, me­lyekről az érintett személyek felszólalásaik keretében — meg­emlékeztek. A beszámoló a to­vábbiakban irányvonalat adott abban a tekintetben, hogy az bgyvédi kar hogyan veheti ki részét — az ügyvéd mindenna­pos munkájának helyes ellátá­sán túlmenően — a szocializ­mus építéséből. így pl. a taná­csok bizottságaiban való közre­működéssel, az üzemi jogta­nácsadás intézményes megszer­vezésével, a társadalmi munká­nak az eddiginél sokkal széle­sebb területre való kiszélesítésé­vel és általában az egyes tö­megszervezetekben való inten­zív munkával. Végül felhívta a tagértekezletet, hogy felszóla­lásukban éljenek bátran a kriti­ka és önkritika alkalmazásával, vessék fel a hibákat és ezzel is vigyék előre az értekezlet ered­ményességét. A beszámolót számos felszó­lalás követte. A felszólalások során konkrét idaTokból" tudtmí" meg, hogy az ügyvédek mikép­pen segítik elő a szocialista tör­vényesség megvalósítását, mi­képpen működnek közre az igaz­ságügyi szervek munkájában — továbbá, hogy ezen a téren mi­lyen hiányosságok mutatkoznak. A felszólalások jórésze konkrét i példákkal világította meg, hogy egyes ügyvédek magatartásá­ban — általában és az ügyek vitelénél konkréten is — ma is még milyen súlyos hibák tapasz­talhatók és ezek ellentétben ál­lanak a szocialista ügyvéd-tí­pussal szemben támasztott kö­vetelményekkel. Az értekezlet eredményességét nagy mértékben elősegítették a pártbizottság kiküldöttjének, valamint a megyei tanács és az igazságügyi hatóságok képvise­lőinek felszólalásai, amelyek konkrétumokat hoztak fel a he­lyes és káros ügyvédi ténykedés tekintetében. Szolnoki János elvtárs, a pártbizottság kiküldötte feltár­ta a párt és áz; értelmiség, il-“ letve ezen belül az ügyvédség kapcsolatát. — Annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a jelenlévő ügyvédek valóban részt kívánnak venni a nemzet- építő munkában, valójában akarják a szebb, új életünket — s ha ez így van, akkor nem azt kell keresnünk, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami ösz- szeköt. — Rámutatott a tanu­lásnak, az állandó továbbkép­zésnek, a párttörténet és a tör­ténelmi materializmus tanulmá­nyozásának fontosságára, ame­lyek nélkül a társadalmi élet fej­lődését megérteni nem lehet — enélkül viszont a helyes és kö­vetelményszerű ügyvédi maga­tartás el sem képzelhető. — Vé­gül azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a párt és az ügyvédség közötti kapcsolat a jövőben gyümölcsöző lesz. Tó/h István elvtárs, Heves megye tanács VB kiküldötte a termelőszövetkezetek fejlődésé­nek kérdéséről beszélt és ezzel kapcsolatban hibáztatta, hogy egyes ügyvédek nem értették meg ennek a kérdésnek roppant horderejét — sőt indokolatlanul vállalták a kutákok képvisele­tét. Kérte az ügyvédeket, hogy mellőzzék a jogtalan követelé­sek érvényesítését. Hangsúlyoz; ta a társadalmi tulajdon védel­mének fontosságát és ezzel kap­csolatban arra is kitért, hogy adott esetben egyes védők igyekeznék elbagatelizálni eze­ket a bűnügyeket. Rámutatott a továbbiakban arra a káros ha­tásra, amelyet a tanácsi szer­veknél a beadványok özöne elő­idéz. Fontosnak tartja, hogy az ügyvédek jól ismerjék meg a tanácstörvényt. Azon meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy az elhangzottakat az ügyvédi kar a jövőben minden esetben szem előtt fogja tartani s így a súrlódások majd elkerülhetők lesznek. Az értekezletet — az igazság- ügyminisiztérium képviselőjének értékes, és építő, valamint a Bu­dapesti Ügyvédi Kamara kül döttjének ugyancsak tanulságos, a hibákra konkréten rámutató felszólalása után — dr. Révai Tibor, az ügyvédi kamarák or­szágos bizottsága főtitkárának felszólalása zárta be, melynek keretében Révai elvtárs válaszolt a felszólalásokra, összefoglalva az értekezlet eredményét és ta­nulságait, kijelölte a jövőben követendő utat, amelyen a szo­cialista típusú ügyvédnek járnia kell és irányvonalat adott a min­den tekintetben helyes ügyvédi magatartáshoz. Az értekezleten elhangzottak alapján megállapítható, hogy a magyar ügyvédi kar jórésze ma már egyre mélyebben átérzi azo­kat a nagy .feladatokat, amik » szocializmus építése során a ma­gyar jogászokra várnak. A de­mokratikus jogászság működé­sében igen jelentős állomás volt ez a tagértekezlet, mely az ügy­védség működését és helyes ma­gatartását érintő fontos kérdése­ket tárgyalta meg. Révai elvtárs befejezésül meg­emlékezett azokról a haladó ügy­védekről, akik ellen az amerikai imperializmus nyomására az ar­gentin kormány igazságtalan hajszát indított, ennek során töb­beket be is börtönzöít — azért, mert kiálltak a nemzeti függet-. ienség és a demokratikus sza­badságjogok védelmében. Az ér­tekezlet egyhangúak tiltakozását fejezte ki emiatt és úgy döntött, hogy tiltakozását táviratban to­vábbítja illetékes helyre. Milyen lesz a Jövedelem, milyen az élei a tarnaleleszi term elősző ve tkez etben (Tudósítónktól.) MINTI-y\. nem is hétköznap volna, úgy érezzük magunkat, amikor a tarnaleleszi termelő- szövetkezet tanyaközpontjába érünk. Köröskörül példásan so­rakoznak a takarmány- és szaímakazlak, távolabb a t.rá- gyakazal szakszerű berakása és a tiszta udvar, legalább is azt árulják el, mintha látoga­tókat várnának. Pedig nem. A tanyábaft a legidősebbeken kí­vül senkit nem találni, a tagok a földeken dolgoznak, éppen javában folyik a betakarítás. Nem messziről traktorzúgás hallatszik. A termelőszövetke­zet- elnökével, Varga elvtárssal a határban találkozunk, aki Miuidea. es-jmegfontoHan ad vá­laszt kérdéseinkre. — Szövetkezetünkben 14 csa­lád van és ma is 27 fő dolgo­zik. A betakarításnál minden családtag munkában van. Kü­lönben így volt ez a nyári munkák idején is. Ha már szö­vetkezetben vagyunk, innen is akarunk megélni, de nem is akárhogyan. Jobban, mint ami­kor egyénileg gazdálkodtunk. — Szavaiban mély elhatározás és előrelátás csendüL — Sokan vannak, akik úgy beszélnek: „nálunk nem érde­mes földműveléssel foglalkoz­ni, keveset terem a föld, in­kább be kellene az egészet er­dősíteni és legelősíteni.“ Mi azonban úgy határoztunk, hogy a gépállomás segítségével, és erőnk összefogásával bebizo­nyítjuk: itt is lehet jó termése­ket elérni. Ebben az évben nem járt valami jó idő, mégis búzából 10 mázsád, kukoricá­ból 20 mázsás, cukorrépából 150 mázsás termésátlagokat értünk el katasztrális holdan­ként. ELMONDJA még, hogy a jövőévi termésük alapját a jó vetőszántással, a jó magággyal és a korai vetéssel biztosítják. A két héttel ezelőtt elvetett rozstáblájuk már szépen zöl­déi, nyolcholdas táblájukba el­vetették az ősziárpát. Ortó Ig­nác, a pétervásári gépállomás traktorosa nagy gondossággal vezeti a gépet, hogy ne legye­nek a szántásnál vakbarázdák. A legnagyobb elismeréssel be­szélnek munkájáról. Jövedelmük évről évre foko­zódott, ebben az évben azon­ban eddig a legjobb eredmé­nyekről számolhatnak be. Ok­tóber 1-ig munkaegységenként 4.50 kilogramm búzát, két kilo­gramm kukoricát, egy kilo­gramm árpát, egy kilogramm burgonyát, jelentős mennyisé­gű cukrot és 22 forint kész­pénzt osztanak. Tóth Sándor feleségével 500 munkaegységet szerzett. Búzá­ból 22.5, árpából öt, kukoricá­ból 10 mázsát, burgonyából 500 kilogrammot és készpénzből 11.000 forintot kap. Ipacs Barnabás feleségével a megszerzett munkaegységek után 22 mázsa búzát, 490 kilo­gramm árpát, ugyanennyi bur­gonyát, közel 10 mázsa kuko­ricát és 10.780 forint készpénzt kap. Ehhez jön még hozzá a háztáji gazdaságból adódó jö­vedelem. EGY-EGY CSALÁD 16—25 mázsát kap csak búzából, ezen alul egy család sem részesedik. Minden családnak van egy-egy jó fejőstehene, emellett növen­dékjószága is. Nem lehet olyan családot találni, ahol ne volna anyadisznó malacaival, Tóth Sándornak, Földi Józsefnek, Ferencz Frigyesnek és még soknak két-két egy mázsán fe­lüli hízója várja, hogy gazda­gítsa a kamrát. Néhány nap múlva a tanyán is kigyullad a fény, gyökeret ver a kultúra a régi cseléd­házakban. Amikor erről beszél­nek, mosolyog ' valamennyi. Suszter Ferenc, Pelle Joachim, Ortó István, meg még egy jónéhányan már meg is vásá­rolták az 16ÖÖ forintos rádiót, hogy a hosszú téli estéken vi­dáman szórakozzon a család. A múltban egy-egy család­nak még egy élet is kevés volt, hogy építeni tudjon legalább egy szoba-konyhás lakást. Eb­ben a termelőszövetkezetben alig két-hároméves munka nyo­mán — minden éhezés nélkül — Suszter Ferenc, Jónás Ist­ván, Ipacs Barnabás, Szekeres Pál, tágas, napfényes családi- házat épített magának, Gál András pedig Pétervásáron ké­szen vett házat 54 ezer fo­rintért. Eddigi eredményeik tovább lelkesítik őket, hogy jobban dolgozzanak, jobb eredményt érjenek el, s hogy életük még szebb és jobb legyen. Kovács Ferenc ? Bővítik az egri strandot. UJ kutakat fúrnak az új medencéhez, Hatv&u formt egy munkaegységre a füzesabonyi Petőfi tsz-ben A füzesabonyi Petőfi termelő­szövetkezet Heves megye leg­idősebb, legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetéi közé tarto­zik, A megalakulása óta eltelt öt esztendő alatt magasra emelke­dett a tagok életszínvonala, s több mint ötszázezer forinttal növekedett a közös tulajdon ér­téke is. Az idén is példamutató gazdálkodással hívták fel ma­gukra a környék dolgozó pa­rasztságának a figyelmét. Ter­méseredményeik jóval felülmúl­ták az egyéni gazdák termésát­lagát Búzából 12.5 málzsát, ku­koricából 30 mázsát, cukorrépá­ból 200 mázsát takarítottak be holdanként. A szövetkezet irodájában már megkezdődtek az idei zárszáma­dás előkészületei. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az ezévt jövedelem túlszárnyalja a tavalyi jól sikerült zárszáma­dás eredményét is. Előlegként egy munkaegységre eddig négy kiló búzát, 80 deka árpái is készpénzben 12 forintot már ki­osztottak. Háitra van még azon­ban a termény és pénz nagyobb része. Pénzben átszámítva az idén legalább 60 forint tesz az egy munkaegységre eső részese­dés értéke. A szövetkezet jól dolgozó tagjai, mint Bocsi Já­nos, Zele Benjámin közel 30.00C forint jövedelemben részesülnek. A szövetkezet tagjainak átlagjö­vedelme is eléri a 18—20 ezer forintot A szép jövedelemből szépül, gazdagodik a szövetkezet tagjai­nak élete. Bóta Józsefné nemrég költözött be új családi otthoná­ba. Biró Ferencné két szoha- konyháis lakásán is már az utolsó simításokat végzik. Számos gazdasági épületet is építenek a háztáji gazdaság ré­szére. A szövetkezet tagjai kö­zül az elmúlt két év alatt több mint tíz tag építtetett magának új családiházat. Előnyős rendelkezések a kisiparosok és a kiskereskedők adójánál A kisiparosok és kiskereske­dők jövedelemadójáról szóló rendelet több olyan rendelke­zést tartalmaz, amely a régi adórendelettel szemben nagy enyhítést jelent. Az egyik ilyen rendelkezés az, hogy az ipari és kereskedel­mi tevékenységből származó jövedelmet a többi adóköteles jövedelemtől elkülönítve von­ják adó alá. Tudvalevőleg a jövedelemadótáblázat erősen progresszív adótételeket tártál, máz, s így az elkülönítés által kisebb adó esik, úgy az ipari és kereskedelmi üzletből kelet­kezett jövedelem, mint az egyéb jövedelem után. A másik rendelkezés az adó* alap időpontjára vonatkozik. Az adót ugyanis az új ren­delkezés szerint a minden fél­évben elért jövedelem után ve­tik ki. Tehát — nem úgy, mint eddig — az előzőévi jövedelem után, amikor azt az üzlet már magába szívta, vagy a kisipa­ros és kiskereskedő már elköl­tötte. A csökkent munkaképességű kiskereskedőkre és kisiparo­sokra is gondol a rendelet, bi­zonyos esetben a pénzügymi­niszter csökkent munkaképes­ség esetén 50 százalékig terje­dő kedvezményt adhat. „MIÉNK LESZ AZ ÉL ÜZEM JEL VÉNY‘ * — Látogatás a szűcsi XI-cs aknánál «■ Mint hosszú cérnára a tűt, úgy fűzte magára az út Szű­csit. a kis falut, s a cérna vé­gére csombéknak kötötte a XI. aknát. A koradélutáni órák­ban mindig mege’evenedik itt az élet. Kezükben bányász­lámpával gumicsizmás embe­rek, csoportokban, beszélget­ve ballagnak munkába, vagy már pihenőre hazafelé. Leg­többen „egy hajításra“ lak­nak a bányától, ismerik egy­mást. bőven akad hát miről beszélni. Kocka József régeb­ben is szóvá akarta tenni, hogy a Benusék brigádja fi­gyelmetlenül ácsol, ezt mond­ja most el, kézmozdulatokkal kísérve szavait. A mellette ha­ladó Bódi Béla fehér fogsora is elővillan „néger“ arcából, s boldogságtól csillog a szeme, amikor a többiek nagy csodál­kozására bejelenti ma elért 100 százalékát. Hogyne örül­ne. hiszen alig másfél hónap­ja jött ide a honvédségtől. Lent a bányában már szor­galmasan dolgoznak a váltás emberei. A szállítószalag kígyó­ügyességgel csúszik a hátára dobált szénnel, odább a rob­bantás után. halomba omlik a lignit. Nagy az igyekezet, az akna bányászai harmadszor is meg akarják szerezni az él- üzem. kitüntetést és most már a vele járó jelvényt is. Két hónap hiányzik még a nagy eseményig, ezt az időt kell jól kihasználni. Az üzem tervteljesítésével előreláthatólag a jövőben sem lesz hiba, az ügyes bányász­kezek minden hónapban 100 százalékon felül „adják“ a szenet. De a kalóriaérték, a takarékosság már az előző hónapokban is veszélyeztette az oklevelet. Folyamatos, biztos termelés­re csak abban a bányában számíthatnak, ahol mindig tartalékolnak frontot. A XI. aknánál is így látják helyes­nek. működő frontjaik mellett két frontot tartanak felsze­relve gépekkel s úgy tervezik, hogy egyiket novemberben üzembe is helyezik. Ehhez azonban új bányászokra van szükség, s itt — úgy mondják — könnyen megakadhatnak. De figyeljünk csak a bányá­szok szavaira! Id. Balyi And­rás netjicsak munkájával, ha­nem jó tanácséval is se­gíteni akar. — Régen tervez­zük már, jó lesz, ha most be­vezetjük a hazafelé haladó fejtést — mondja. Két fron­tunkon a szállító- és lég­vágat között megmaradt égy pillér. Ehhez már nem kell külön vágatokat készíteni, s a munkákból 12 ember sza­badulhat fel. — Társainak még tovább is sorolja, mi min­denben jelent könnyebbséget ez à fejtés és azt sem felejti el megemlíteni, hogy több he­lyet biztosít, jobban hátra dob­hatják a meddőt. Ilyen észre­vételekre bizony nagy szükség van, mert a szén meddő­tartalma hét mázsás csillében a 33 megengedett helyett 40— 45 kiló, s kalóriaértéke sem haladja meg az 1700-at. Az elmúlt hónapokra vissza­pillantva a meddőtartalom in­gadozása azt mutatja, hogy néha „módját ejtik“ csökken­tésének. Sokan azt kifogásol­ják, hogy a meddőt nem tud­ják hová tenni, nincs hely. Majd az új fronton kevesebb lesz, ezt kötik kendőként a szemük elé. Id. Balyi András aknász ebben is a kommu­nista emberek szemével ku­tat, s nem is eredménytele­nül. Nemrégen észrevétlenül lépdelt végig a fronton, s vá­ratlanul ott termett Lados Já­nos mellett, figyelte hogy dol­gozik. János most is a szén közé lőtte a meddőt, majd — mintha leghelyesebben járna el, szórakozottan dobálta a kaparóra. így tett Kovács Jó­zsef is, pedig hányszor kérte már őket a figyelmesebb munkára. Jó példáért nem kellene messze menni, alig pár lépésre dolgozik Szeren­csés Tibor. Öt figyeljétek — mondta Balyi elvtárs. Dehogy is dobna a szén közé meddőt, dehogy is viselné el, hogy őt, a párt tagját, megszólítsák. A szállítószalagra dobott nagyobb darab meddő néha megakasztja a szalagot, meg­áll a munka, s a sok kicsi kiesés sokra megy. A gépko­pást is elősegíti, a bunker is gyorsabban megtelik, és az egy fülkéből termelt hat köb­méterben egy köbméterért ér­ték nélkül fizetnek bért. Hor­váth Ferenc ezért, tartózko­dik a meddőtől, és mind így tesz, aki részese akar lenni az élüzem cím elnyerésének. „Mert hogyan számítsunk er­re, ha nem vesszük figyelem­be, miből származik a bér­alaptúllépés. A nagy meddő- tarta’om emeli a terv túltelje­sítést. s az ezért járó prémium kifizetése a béralapot. Már­pedig, amelyik bányában nem takarékoskodnak az állam pénzével, azt nem lehet a többi elé példának állítani“ — mondja ezzel kapcsolatban. Az altáró év elején kezdte el üzemeltetését, többnyire új gépekkel. Fácán István a gép­javítók vezetője megelégedés­sel beszél, rendbetartják a gépeket — mondja — taka­rékoskodnak. Nem így van bi­zony a bányafánál, s ez ma­guknak a bányászoknak a vé­leménye. Sokszor a nagy mé­retekből kisebbeket vágnak, mert nincs megfelelő méret“. Szóltunk már a vezetőségnek, s azt mondták, „útban van“ — mondja Horváth Ferenc. Van­nak, akik úgy akarnak taka­rékoskodni, hogy az ácsolat- hoz nem használ ják fel az elő­írt mennyiséget, pedig ez na­gyon veszélyes. Mások meg megszokva a mérethiányt, akkor is levágják, amikor nem kellene. — Igaza van — erő­síti Berta János — Balogh Imre is kényelmesebbnek ta­lálta volna a közelben lévő vastag három méterest elvág­ni támfának, pedig a vékony­fa is jó lett volna. Mikor szól­tam, visszavágott: nem a tied, semmi közöd hozzá. Berta elvtársnak panasza is van: négy napja nincs fa­feladójuk, s műszakonként kétszer-háromszor nekik kell kimászni az alacsony fülkéből. Ilyenki a kaparószalagot is lé­keli állítani, hogy elférjenek. — A vezetőség „megnyugta­tott“ bennünket, hogy kapunk a közeljövőben, de hiszen már most kellene. S egy „katonát“ csak tud a front nélkülözni! Nem nagy a szűcsi Xl-es akna, „élettörténete“ is alig haladja meg a félévet, mégis nagyon sokat lehetne róla ír­ni. A bányászok terveiről: hogy most már tisztábban dolgoznak, az újakból jó bá­nyászokat nevelnek, takaré­kosak lesznek. Elmondták azt is, mennyit jelent ne­kik, hogy ha anyagra van szükségük, vagy fizetésüket nem számításuk szerint kap­ták, nem kell több emberhez járni, amíg végre elintézik, hanem egy ember is segít raj­tuk, amióta egyszerűsítették az adminisztratív munkát. S büszkén újságolják, milyen becsülettel adták pénzüket a boldogabb munkáséletért. Eb­ben is é'enjártak a kommunis­ták. Kocka János négy gyer­mekére gondolva 2700, Berta János 2500 forintot íratott, pe­dig tavasszal házat épít — vagy talán éppen azért. Mind­ezeket most röviden mondtuk el, s később szeretnénk majd még rövidebben, egy mondat­ban elmondani: újból megsze­rezték az élüzem kitüntetést. Dohai Margit

Next

/
Thumbnails
Contents