Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-03 / 78. szám
1954 október 3, vasárnap mW Dl! kXc Ëggv&di teigért ehestst Egérben Az fgazságügyminisztérium az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságával karöltve, az Egri Megyei Bíróság épületében ügyvédi tagértekezlefet tartott, melyen Heves megye minden' ügyvédje résztvett. Jelen voltak az igazságügyminisztérium kiküldöttje, az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának főtitkára, a Budapesti Ügyvédi Kamara képviselője — resztvettek az értekezleten az MDP hevesmegyei pártbizottságának, Heves megye tanácsának, a járási és városi tanácsnak kiküldöttei — az egri és hevesmegyei igazságügyi hatóságok képviselői is. Az elnöki megnyitó után dr. Gál György, az Egri Ügyvédi Munkaközösség vezetője tartotta meg beszámolóját. A beszámolóban rámutatott arra, hogy a hevesmegyei ügyvédek ma már általában levetkőzték a rosszemlékű kapitalista ügyvéd tulajdonságait és működésüket a szocializmus építésének szolgálatába állították. De rámutatott a hibákra is. Bírálta azokat, akik — politikai és ideológiai tájékozatlanságból, helytelen politikai szemlélet alapján — a termelőszövetkezetek ellen indítottak pert. Heves megyében előfordult néhány esetről, melyekről az érintett személyek felszólalásaik keretében — megemlékeztek. A beszámoló a továbbiakban irányvonalat adott abban a tekintetben, hogy az bgyvédi kar hogyan veheti ki részét — az ügyvéd mindennapos munkájának helyes ellátásán túlmenően — a szocializmus építéséből. így pl. a tanácsok bizottságaiban való közreműködéssel, az üzemi jogtanácsadás intézményes megszervezésével, a társadalmi munkának az eddiginél sokkal szélesebb területre való kiszélesítésével és általában az egyes tömegszervezetekben való intenzív munkával. Végül felhívta a tagértekezletet, hogy felszólalásukban éljenek bátran a kritika és önkritika alkalmazásával, vessék fel a hibákat és ezzel is vigyék előre az értekezlet eredményességét. A beszámolót számos felszólalás követte. A felszólalások során konkrét idaTokból" tudtmí" meg, hogy az ügyvédek miképpen segítik elő a szocialista törvényesség megvalósítását, miképpen működnek közre az igazságügyi szervek munkájában — továbbá, hogy ezen a téren milyen hiányosságok mutatkoznak. A felszólalások jórésze konkrét i példákkal világította meg, hogy egyes ügyvédek magatartásában — általában és az ügyek vitelénél konkréten is — ma is még milyen súlyos hibák tapasztalhatók és ezek ellentétben állanak a szocialista ügyvéd-típussal szemben támasztott követelményekkel. Az értekezlet eredményességét nagy mértékben elősegítették a pártbizottság kiküldöttjének, valamint a megyei tanács és az igazságügyi hatóságok képviselőinek felszólalásai, amelyek konkrétumokat hoztak fel a helyes és káros ügyvédi ténykedés tekintetében. Szolnoki János elvtárs, a pártbizottság kiküldötte feltárta a párt és áz; értelmiség, il-“ letve ezen belül az ügyvédség kapcsolatát. — Annak a reményének adott kifejezést, hogy a jelenlévő ügyvédek valóban részt kívánnak venni a nemzet- építő munkában, valójában akarják a szebb, új életünket — s ha ez így van, akkor nem azt kell keresnünk, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami ösz- szeköt. — Rámutatott a tanulásnak, az állandó továbbképzésnek, a párttörténet és a történelmi materializmus tanulmányozásának fontosságára, amelyek nélkül a társadalmi élet fejlődését megérteni nem lehet — enélkül viszont a helyes és követelményszerű ügyvédi magatartás el sem képzelhető. — Végül azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a párt és az ügyvédség közötti kapcsolat a jövőben gyümölcsöző lesz. Tó/h István elvtárs, Heves megye tanács VB kiküldötte a termelőszövetkezetek fejlődésének kérdéséről beszélt és ezzel kapcsolatban hibáztatta, hogy egyes ügyvédek nem értették meg ennek a kérdésnek roppant horderejét — sőt indokolatlanul vállalták a kutákok képviseletét. Kérte az ügyvédeket, hogy mellőzzék a jogtalan követelések érvényesítését. Hangsúlyoz; ta a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát és ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy adott esetben egyes védők igyekeznék elbagatelizálni ezeket a bűnügyeket. Rámutatott a továbbiakban arra a káros hatásra, amelyet a tanácsi szerveknél a beadványok özöne előidéz. Fontosnak tartja, hogy az ügyvédek jól ismerjék meg a tanácstörvényt. Azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az elhangzottakat az ügyvédi kar a jövőben minden esetben szem előtt fogja tartani s így a súrlódások majd elkerülhetők lesznek. Az értekezletet — az igazság- ügyminisiztérium képviselőjének értékes, és építő, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara kül döttjének ugyancsak tanulságos, a hibákra konkréten rámutató felszólalása után — dr. Révai Tibor, az ügyvédi kamarák országos bizottsága főtitkárának felszólalása zárta be, melynek keretében Révai elvtárs válaszolt a felszólalásokra, összefoglalva az értekezlet eredményét és tanulságait, kijelölte a jövőben követendő utat, amelyen a szocialista típusú ügyvédnek járnia kell és irányvonalat adott a minden tekintetben helyes ügyvédi magatartáshoz. Az értekezleten elhangzottak alapján megállapítható, hogy a magyar ügyvédi kar jórésze ma már egyre mélyebben átérzi azokat a nagy .feladatokat, amik » szocializmus építése során a magyar jogászokra várnak. A demokratikus jogászság működésében igen jelentős állomás volt ez a tagértekezlet, mely az ügyvédség működését és helyes magatartását érintő fontos kérdéseket tárgyalta meg. Révai elvtárs befejezésül megemlékezett azokról a haladó ügyvédekről, akik ellen az amerikai imperializmus nyomására az argentin kormány igazságtalan hajszát indított, ennek során többeket be is börtönzöít — azért, mert kiálltak a nemzeti függet-. ienség és a demokratikus szabadságjogok védelmében. Az értekezlet egyhangúak tiltakozását fejezte ki emiatt és úgy döntött, hogy tiltakozását táviratban továbbítja illetékes helyre. Milyen lesz a Jövedelem, milyen az élei a tarnaleleszi term elősző ve tkez etben (Tudósítónktól.) MINTI-y\. nem is hétköznap volna, úgy érezzük magunkat, amikor a tarnaleleszi termelő- szövetkezet tanyaközpontjába érünk. Köröskörül példásan sorakoznak a takarmány- és szaímakazlak, távolabb a t.rá- gyakazal szakszerű berakása és a tiszta udvar, legalább is azt árulják el, mintha látogatókat várnának. Pedig nem. A tanyábaft a legidősebbeken kívül senkit nem találni, a tagok a földeken dolgoznak, éppen javában folyik a betakarítás. Nem messziről traktorzúgás hallatszik. A termelőszövetkezet- elnökével, Varga elvtárssal a határban találkozunk, aki Miuidea. es-jmegfontoHan ad választ kérdéseinkre. — Szövetkezetünkben 14 család van és ma is 27 fő dolgozik. A betakarításnál minden családtag munkában van. Különben így volt ez a nyári munkák idején is. Ha már szövetkezetben vagyunk, innen is akarunk megélni, de nem is akárhogyan. Jobban, mint amikor egyénileg gazdálkodtunk. — Szavaiban mély elhatározás és előrelátás csendüL — Sokan vannak, akik úgy beszélnek: „nálunk nem érdemes földműveléssel foglalkozni, keveset terem a föld, inkább be kellene az egészet erdősíteni és legelősíteni.“ Mi azonban úgy határoztunk, hogy a gépállomás segítségével, és erőnk összefogásával bebizonyítjuk: itt is lehet jó terméseket elérni. Ebben az évben nem járt valami jó idő, mégis búzából 10 mázsád, kukoricából 20 mázsás, cukorrépából 150 mázsás termésátlagokat értünk el katasztrális holdanként. ELMONDJA még, hogy a jövőévi termésük alapját a jó vetőszántással, a jó magággyal és a korai vetéssel biztosítják. A két héttel ezelőtt elvetett rozstáblájuk már szépen zöldéi, nyolcholdas táblájukba elvetették az ősziárpát. Ortó Ignác, a pétervásári gépállomás traktorosa nagy gondossággal vezeti a gépet, hogy ne legyenek a szántásnál vakbarázdák. A legnagyobb elismeréssel beszélnek munkájáról. Jövedelmük évről évre fokozódott, ebben az évben azonban eddig a legjobb eredményekről számolhatnak be. Október 1-ig munkaegységenként 4.50 kilogramm búzát, két kilogramm kukoricát, egy kilogramm árpát, egy kilogramm burgonyát, jelentős mennyiségű cukrot és 22 forint készpénzt osztanak. Tóth Sándor feleségével 500 munkaegységet szerzett. Búzából 22.5, árpából öt, kukoricából 10 mázsát, burgonyából 500 kilogrammot és készpénzből 11.000 forintot kap. Ipacs Barnabás feleségével a megszerzett munkaegységek után 22 mázsa búzát, 490 kilogramm árpát, ugyanennyi burgonyát, közel 10 mázsa kukoricát és 10.780 forint készpénzt kap. Ehhez jön még hozzá a háztáji gazdaságból adódó jövedelem. EGY-EGY CSALÁD 16—25 mázsát kap csak búzából, ezen alul egy család sem részesedik. Minden családnak van egy-egy jó fejőstehene, emellett növendékjószága is. Nem lehet olyan családot találni, ahol ne volna anyadisznó malacaival, Tóth Sándornak, Földi Józsefnek, Ferencz Frigyesnek és még soknak két-két egy mázsán felüli hízója várja, hogy gazdagítsa a kamrát. Néhány nap múlva a tanyán is kigyullad a fény, gyökeret ver a kultúra a régi cselédházakban. Amikor erről beszélnek, mosolyog ' valamennyi. Suszter Ferenc, Pelle Joachim, Ortó István, meg még egy jónéhányan már meg is vásárolták az 16ÖÖ forintos rádiót, hogy a hosszú téli estéken vidáman szórakozzon a család. A múltban egy-egy családnak még egy élet is kevés volt, hogy építeni tudjon legalább egy szoba-konyhás lakást. Ebben a termelőszövetkezetben alig két-hároméves munka nyomán — minden éhezés nélkül — Suszter Ferenc, Jónás István, Ipacs Barnabás, Szekeres Pál, tágas, napfényes családi- házat épített magának, Gál András pedig Pétervásáron készen vett házat 54 ezer forintért. Eddigi eredményeik tovább lelkesítik őket, hogy jobban dolgozzanak, jobb eredményt érjenek el, s hogy életük még szebb és jobb legyen. Kovács Ferenc ? Bővítik az egri strandot. UJ kutakat fúrnak az új medencéhez, Hatv&u formt egy munkaegységre a füzesabonyi Petőfi tsz-ben A füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet Heves megye legidősebb, legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetéi közé tartozik, A megalakulása óta eltelt öt esztendő alatt magasra emelkedett a tagok életszínvonala, s több mint ötszázezer forinttal növekedett a közös tulajdon értéke is. Az idén is példamutató gazdálkodással hívták fel magukra a környék dolgozó parasztságának a figyelmét. Terméseredményeik jóval felülmúlták az egyéni gazdák termésátlagát Búzából 12.5 málzsát, kukoricából 30 mázsát, cukorrépából 200 mázsát takarítottak be holdanként. A szövetkezet irodájában már megkezdődtek az idei zárszámadás előkészületei. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az ezévt jövedelem túlszárnyalja a tavalyi jól sikerült zárszámadás eredményét is. Előlegként egy munkaegységre eddig négy kiló búzát, 80 deka árpái is készpénzben 12 forintot már kiosztottak. Háitra van még azonban a termény és pénz nagyobb része. Pénzben átszámítva az idén legalább 60 forint tesz az egy munkaegységre eső részesedés értéke. A szövetkezet jól dolgozó tagjai, mint Bocsi János, Zele Benjámin közel 30.00C forint jövedelemben részesülnek. A szövetkezet tagjainak átlagjövedelme is eléri a 18—20 ezer forintot A szép jövedelemből szépül, gazdagodik a szövetkezet tagjainak élete. Bóta Józsefné nemrég költözött be új családi otthonába. Biró Ferencné két szoha- konyháis lakásán is már az utolsó simításokat végzik. Számos gazdasági épületet is építenek a háztáji gazdaság részére. A szövetkezet tagjai közül az elmúlt két év alatt több mint tíz tag építtetett magának új családiházat. Előnyős rendelkezések a kisiparosok és a kiskereskedők adójánál A kisiparosok és kiskereskedők jövedelemadójáról szóló rendelet több olyan rendelkezést tartalmaz, amely a régi adórendelettel szemben nagy enyhítést jelent. Az egyik ilyen rendelkezés az, hogy az ipari és kereskedelmi tevékenységből származó jövedelmet a többi adóköteles jövedelemtől elkülönítve vonják adó alá. Tudvalevőleg a jövedelemadótáblázat erősen progresszív adótételeket tártál, máz, s így az elkülönítés által kisebb adó esik, úgy az ipari és kereskedelmi üzletből keletkezett jövedelem, mint az egyéb jövedelem után. A másik rendelkezés az adó* alap időpontjára vonatkozik. Az adót ugyanis az új rendelkezés szerint a minden félévben elért jövedelem után vetik ki. Tehát — nem úgy, mint eddig — az előzőévi jövedelem után, amikor azt az üzlet már magába szívta, vagy a kisiparos és kiskereskedő már elköltötte. A csökkent munkaképességű kiskereskedőkre és kisiparosokra is gondol a rendelet, bizonyos esetben a pénzügyminiszter csökkent munkaképesség esetén 50 százalékig terjedő kedvezményt adhat. „MIÉNK LESZ AZ ÉL ÜZEM JEL VÉNY‘ * — Látogatás a szűcsi XI-cs aknánál «■ Mint hosszú cérnára a tűt, úgy fűzte magára az út Szűcsit. a kis falut, s a cérna végére csombéknak kötötte a XI. aknát. A koradélutáni órákban mindig mege’evenedik itt az élet. Kezükben bányászlámpával gumicsizmás emberek, csoportokban, beszélgetve ballagnak munkába, vagy már pihenőre hazafelé. Legtöbben „egy hajításra“ laknak a bányától, ismerik egymást. bőven akad hát miről beszélni. Kocka József régebben is szóvá akarta tenni, hogy a Benusék brigádja figyelmetlenül ácsol, ezt mondja most el, kézmozdulatokkal kísérve szavait. A mellette haladó Bódi Béla fehér fogsora is elővillan „néger“ arcából, s boldogságtól csillog a szeme, amikor a többiek nagy csodálkozására bejelenti ma elért 100 százalékát. Hogyne örülne. hiszen alig másfél hónapja jött ide a honvédségtől. Lent a bányában már szorgalmasan dolgoznak a váltás emberei. A szállítószalag kígyóügyességgel csúszik a hátára dobált szénnel, odább a robbantás után. halomba omlik a lignit. Nagy az igyekezet, az akna bányászai harmadszor is meg akarják szerezni az él- üzem. kitüntetést és most már a vele járó jelvényt is. Két hónap hiányzik még a nagy eseményig, ezt az időt kell jól kihasználni. Az üzem tervteljesítésével előreláthatólag a jövőben sem lesz hiba, az ügyes bányászkezek minden hónapban 100 százalékon felül „adják“ a szenet. De a kalóriaérték, a takarékosság már az előző hónapokban is veszélyeztette az oklevelet. Folyamatos, biztos termelésre csak abban a bányában számíthatnak, ahol mindig tartalékolnak frontot. A XI. aknánál is így látják helyesnek. működő frontjaik mellett két frontot tartanak felszerelve gépekkel s úgy tervezik, hogy egyiket novemberben üzembe is helyezik. Ehhez azonban új bányászokra van szükség, s itt — úgy mondják — könnyen megakadhatnak. De figyeljünk csak a bányászok szavaira! Id. Balyi András netjicsak munkájával, hanem jó tanácséval is segíteni akar. — Régen tervezzük már, jó lesz, ha most bevezetjük a hazafelé haladó fejtést — mondja. Két frontunkon a szállító- és légvágat között megmaradt égy pillér. Ehhez már nem kell külön vágatokat készíteni, s a munkákból 12 ember szabadulhat fel. — Társainak még tovább is sorolja, mi mindenben jelent könnyebbséget ez à fejtés és azt sem felejti el megemlíteni, hogy több helyet biztosít, jobban hátra dobhatják a meddőt. Ilyen észrevételekre bizony nagy szükség van, mert a szén meddőtartalma hét mázsás csillében a 33 megengedett helyett 40— 45 kiló, s kalóriaértéke sem haladja meg az 1700-at. Az elmúlt hónapokra visszapillantva a meddőtartalom ingadozása azt mutatja, hogy néha „módját ejtik“ csökkentésének. Sokan azt kifogásolják, hogy a meddőt nem tudják hová tenni, nincs hely. Majd az új fronton kevesebb lesz, ezt kötik kendőként a szemük elé. Id. Balyi András aknász ebben is a kommunista emberek szemével kutat, s nem is eredménytelenül. Nemrégen észrevétlenül lépdelt végig a fronton, s váratlanul ott termett Lados János mellett, figyelte hogy dolgozik. János most is a szén közé lőtte a meddőt, majd — mintha leghelyesebben járna el, szórakozottan dobálta a kaparóra. így tett Kovács József is, pedig hányszor kérte már őket a figyelmesebb munkára. Jó példáért nem kellene messze menni, alig pár lépésre dolgozik Szerencsés Tibor. Öt figyeljétek — mondta Balyi elvtárs. Dehogy is dobna a szén közé meddőt, dehogy is viselné el, hogy őt, a párt tagját, megszólítsák. A szállítószalagra dobott nagyobb darab meddő néha megakasztja a szalagot, megáll a munka, s a sok kicsi kiesés sokra megy. A gépkopást is elősegíti, a bunker is gyorsabban megtelik, és az egy fülkéből termelt hat köbméterben egy köbméterért érték nélkül fizetnek bért. Horváth Ferenc ezért, tartózkodik a meddőtől, és mind így tesz, aki részese akar lenni az élüzem cím elnyerésének. „Mert hogyan számítsunk erre, ha nem vesszük figyelembe, miből származik a béralaptúllépés. A nagy meddő- tarta’om emeli a terv túlteljesítést. s az ezért járó prémium kifizetése a béralapot. Márpedig, amelyik bányában nem takarékoskodnak az állam pénzével, azt nem lehet a többi elé példának állítani“ — mondja ezzel kapcsolatban. Az altáró év elején kezdte el üzemeltetését, többnyire új gépekkel. Fácán István a gépjavítók vezetője megelégedéssel beszél, rendbetartják a gépeket — mondja — takarékoskodnak. Nem így van bizony a bányafánál, s ez maguknak a bányászoknak a véleménye. Sokszor a nagy méretekből kisebbeket vágnak, mert nincs megfelelő méret“. Szóltunk már a vezetőségnek, s azt mondták, „útban van“ — mondja Horváth Ferenc. Vannak, akik úgy akarnak takarékoskodni, hogy az ácsolat- hoz nem használ ják fel az előírt mennyiséget, pedig ez nagyon veszélyes. Mások meg megszokva a mérethiányt, akkor is levágják, amikor nem kellene. — Igaza van — erősíti Berta János — Balogh Imre is kényelmesebbnek találta volna a közelben lévő vastag három méterest elvágni támfának, pedig a vékonyfa is jó lett volna. Mikor szóltam, visszavágott: nem a tied, semmi közöd hozzá. Berta elvtársnak panasza is van: négy napja nincs fafeladójuk, s műszakonként kétszer-háromszor nekik kell kimászni az alacsony fülkéből. Ilyenki a kaparószalagot is lékeli állítani, hogy elférjenek. — A vezetőség „megnyugtatott“ bennünket, hogy kapunk a közeljövőben, de hiszen már most kellene. S egy „katonát“ csak tud a front nélkülözni! Nem nagy a szűcsi Xl-es akna, „élettörténete“ is alig haladja meg a félévet, mégis nagyon sokat lehetne róla írni. A bányászok terveiről: hogy most már tisztábban dolgoznak, az újakból jó bányászokat nevelnek, takarékosak lesznek. Elmondták azt is, mennyit jelent nekik, hogy ha anyagra van szükségük, vagy fizetésüket nem számításuk szerint kapták, nem kell több emberhez járni, amíg végre elintézik, hanem egy ember is segít rajtuk, amióta egyszerűsítették az adminisztratív munkát. S büszkén újságolják, milyen becsülettel adták pénzüket a boldogabb munkáséletért. Ebben is é'enjártak a kommunisták. Kocka János négy gyermekére gondolva 2700, Berta János 2500 forintot íratott, pedig tavasszal házat épít — vagy talán éppen azért. Mindezeket most röviden mondtuk el, s később szeretnénk majd még rövidebben, egy mondatban elmondani: újból megszerezték az élüzem kitüntetést. Dohai Margit
