Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-17 / 82. szám
2 nepujsXg 1054 október 17. vasámai*. A Hazafias Népfrontról Olvasóink közül számosán fordultak eov-eqy, a népfronttal kacsolatos, tisztázatlan kérdéssel szerkesztőségünkhöz — válaszunkat várva. A felmerült kérdésekre válaszolva közöljük az alábbi cikket. /. A Hazafias Népfront néhány elvi kérdése Mire tanít bennünket a magyar nép története a legrégibb időktől napjainkig? Arra, hogy népünk, hazánk akkor volt független és megbecsült, nagy és erős, amikor minden becsületes magyar egy lélekkel, egy szívvel egy célt követett. Nagyjaink, a magyar nép történelmi sorsfordulóinak nagy kormányosai, István király, Hunyadi Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és a többiek életművének legértékesebb hagyatéka ez: hazánk békéjéért, .függetlenségéért, jólétéért és haladásáért, a magyarság megbonthatatlan népinemzeti egységét kell megteremteni. Pártunk, népünk esze, becsülete és lelkiismerete, létrejöttének pillanatától kezdve hivatott örököse és folytatója történelmünk e legfontosabb hagyományának is. Ez fejeződött ki az évtizedek óta folytatott népfront politikájában. Nemzeti létünk legválságosabb korszakában, amikor „nemzet- fenntartó“ uraink a Hitler- fasizmus gyarmatává süllyesztették hazánkat, a nemzet megmentésére, felszabadítására pártunk életre hívta a Magyar Frontot. Később pedig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, amely alapját képezte 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításának, a demokratikus pártok koalíciója megteremtésének, a háborút vesztett, leromlott ország gazdasági és politikai talpraállításának. A fordulat éve, a munkásosztály szervezeti egysége megteremtése után a Függetlenségi Népfront létrehozásával további erőfeszítéseket tett a munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a dolgozó kisemberek egy szélesebb egységfrontba való tömörítésére. Később a demokratikus erők szenvezett összefogása elhanyagolása miatt a Függetlenségi Népfront nem lett a proletár- diktatúra legszélesebb, legnagyobb tömegeket átfogó szerve, egyre inkább formálissá vált, háttérbe szorul! A párt és az állam csak akkor erős, a szocializmus építése csak akkor megy előre — tanítja Lenin — ha a néptömegek mindent tudnak, mindenről véleményt alkotnak és mindent tudatosan tesznek. A párt és a néptömegek ilyen szilárd ösz- szeforrottságának legnagyszerűbb eszköze a népfront, a népfrontpolitika. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza megkülönböztetett fontossággal igényli a népfrontpolitika újjáélesztését, két okból: 1. Mert az új szakasz előtt elkövetett hibák a tömegekhez való kapcsolataink ■meglazulását eredményezték, különösen a falun, de a városi középrétegekben, s mi több, a munkásosztály soraiban is. Bár az új szakasz széleskörű, gyökeres intézkedései meghozták a tömegek fokozottabb bizalmát és támogatását, a politikai felvilágosító munka lényeges fogyatékosságai miatt 1 2 3 sincs minden rendben. Különösen azért, mert népi demokráciánk nyilt és rejtett ellenségei az új szakasz szabadabb légkörében elszemtelenedtek és igyekeznek ezt kihasználni, megingatni népünk egyes csoportjainak bizalmát, a párt, az állam és vezetőink iránt. 2. Az új szakaszban hallatlanul bonyolult. nagy jeladatok állnak pártunk és népünk előtt. Úgy kell folytatnunk a népgazdaság termelőerőinek, az ipar és különösen a mezőgazdaság termelésének fejlesztését, a szocializmus építését, hogy megszilárdítsuk a népjólét eddigi eredményeit, megalapozzuk további rendszeres emelkedését. Eközben kell megoldani a drága és bürokratikus állam- gépezetünk racionalizálásának sok körültekintést igénylő munkáját. E közben kell szívós és lankadatlan harcot folytatni mindennemű pazarlás és fegyelmezetlenség ellen. Eközben kell leküzdeni az átalakulással járó elkerülhetetlen nehézségeket. Végül jól tudjuk, hogy a háború dögkeselyűi egy minden eddiginél borzalmasabb. az egész emberiség kipusztításával fenyegető új világháborút igyekeznek előkészíteni. Ennek elhárítására össze kell fogni a sokat szenvedett magyar nép minden egyszerű, az életét, a családját, a hazáját szerető és féltő tagját. íme, ezek indokolják a Hazafias Népfront létrehozásának elkerülhetetlen szükségszerűségét. Milyen feltételek teszik nemcsak szükségszerűvé, hanem lehetővé egy minden eddiginél mélyebb, szilárdabb és erősebb népi-nemzeti összefogás létrehozását? Mindenekelőtt az, hogy pártunknak, államunknak olyan új, nagyszerű politikája van, amelyet minden hazafi magáénak vallhat. Lehetnek is, vannak is köztünk véleménykülönbségek, nézeteltérések részletkérdésekben. De magyar ember-e az, hazafi-e az. aki nem ért egyet hazánk szabadságának, teremtő békénk- védelmének, népünk jóléte emelésének, lelkűnkből lelkedzett Programm j>val? A Hazafias Népfront megteremtéséhez kedvező lehetőséget teremtett az a tény is. hogy a Szovjetunió-vezette béketábor az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű enyhülését vívta ki. Ennek kapcsán egyre több ember győződött meg arról, hogy a béketábornak, benne hazánknak, nemcsak igaza, hanem leküzdhetetlen ereje is van. Végül lehetővé teszi az új népfront megteremtését, hogy a nemzeti egység alapja és legfontosabb feltétele, a munkás-paraszt szövetség ma szilárdabb nálunk, mint néhány évvel ezelőtt. A munkás-paraszt találkozók, a munkásojc patronázsmozgalma, a munkásosztály jelentős gazdasági, kulturális és személyes segítsége a falunak ragyogó megnyilvánulásai, bizonyságai ennek. meg//- A Hazafias Népfront feladatai 1. Széleskörű, harcos politikai felvilágosító tevékenységet kell kifejtenie, hogy a dolgozók együttes felelősséget érez- zenek, hogy szívügyüknek tekintsék népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítését. 2. Harcos, építő mozgalom lesz. nemzeti függetlenségünk, békénk, népi demokratikus rendszerünk minden külső és belső ellenségtől való megvédésére szervezi a hazafiakat. 3. Politikai tömegmunkáiá- ban fontos helyet foglal majd el a népek közti barátság és testvériség, az igaz hazafiság Évszázados, szent eszméinek ápolása. Ezé; t fogja feleleve- híteni az ellenállási mozgalom fiősi cse’ekedeteit, szervezni jiagv nemzeti ünnepeink, március 15, április 4, május 1, augusztus 20 méltó megünneplését. 4. Fontos szerepet tölt be népi államhatalmunk központi és helyi szerveinek megalakításában, az országgyűlési és tanácsválasztások lebonyolításában. Ezért a most következő választások is a népfront Programm ja a'apján, a népfront jelöltjeivel folynak le és a választások után megalakuló kormány is a népfront kormánya lesz. Különösen hagy feladatai vannak a népfrontnak falun az egyénileg dolgozó parasztság között, városon a középrétegek. a kisiparosok, a tisztviselők. a háziasszonyok és legfőképpen az értelmiség között E rétegeket az új szakasz előtt elhanyagoltuk, ezért párMBB. A Muza fias Aitpfrant sscrrvzcti fdcpítése Az új népfront eszmei folytatója a Magyar Frontnak, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak és a Függetlenségi Népfrontnak. Mégsem azonos velük^ egyebek között lényegesen szervezetileg különbözik azoktól. Különbözik abban, hogy nem a politikai pártok, vagy azok töredékeinek koalíciója, egyesülése lesz, hanem a párt vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeinek szövetsége. Az új népfront egyesíti magában a tömegszervezeteket, a társadalmi, politikai, kulturális érdekképviseleti szeivezeteket, de egyik legfontosabb célja, hogy a tömegszervezeteken kívülálló, eddig közömbös. ingadozó, vagy pasz- szív népi tömegeket mozgasson meg, ébresszen alkotó hazafiad aktivitásra. Az új népfrontban nem lesz egyéni tagság, mert ez egy új tömegszervezet létrehozását jelentené, éppen ezért a meglévőek háttárbeszo-' rítását. a politikai élet szétaprózását, tehát tulajdonképpeni céljának, a nemzeti egységnek pontosan az ellenkezőjét érné el. Az új népfront tehát nem új tömegszervezet lesz, hanem széles, demokratikus társadalmi tömegmozgalom. II . A kommunistáik feladatai a Hazafias Népfrontkan A Hazafias Népfrontot nagy jelentőségének megfelelően nemzetünk elismert és kipróbált vezére, a munkásosztály, a párt vezeti. Ezért minden kommunistának meg kell értenie a Hazafias Népfront s a benne végzett munka hatalmas jelentőségét. Legalább ennyire fontos az is, hogy a kommunisták megértsék, a népfrontban lényegesen másképp kell dolgozni, vezetni, mint eddig. Számszerű többség helyett, mert a népfront bizottságainak többsége pár- tonkívüli lesz, kizárólag okos, helyes javaslatokkal, amelyeket a pártonkívüli többség saját belátása alapján fogad el. Az utazgatásoknak, a parancsolgatásoknak, a szűkkeblű bizalmatlanságnak az irmagját is fel kell számolni, ehelyett szívós, türelmes meggyőzéssel kell fordulni a pártonkívüli többség felé. Olyan, a kölcsönös bizalmon alapuló légkört kel! biztosítani. amelyben mindenki szabadon előadhatja véleményét, javaslatait. És ha ezek a vélemények és javaslatok nem egyeznek a mienkkel, nem lehet hebehurgya módon képviselőit „ellenségnek“ kikiáltani, hanem meggyőzni a helytelenségéről, a mi javaslataink helyességéről. Nem azt kell keresni a népfrontban lévő szövetségeseinknél, ami elválaszt, hanem azt, ami már jelenleg is összeköt. Csakis az ilyen légkör biztosítja, hogy a ma még közömbös, véleménynélküli, vagy ingadozó állampolgárokból aktív hazafiak, a szocializmus építésének harcosai váljanak. A kommunista gőgnek, hencegésnek semmi helye nincs a népfrontban. Mit is jelent a kommunista hencegés? Lenin szerint azt jelenti, hogy egy ember, aki még benne van a kommunista pártban, akit még onnan nem tisztogattak ki, azt hiszi, hogy minden feladatot meg lehet oldani rendeletgyártással, utasításokkal. A kommunisták népfrontban végzett politikai nevelőmunkájának, agitációjának mentesnek kell lenni minden bürokratikus kinövéstől, mint pl. a színtelen, szagtalan mozgalmi tolvajnyelvtől, minden kincstári „optimizmustól“. Utunk törvényszerűségébe, ügyünk igazságába, népi demokratikus rendszerünk maga- sabbrendűségébe, megdönthe- tetlenségébe vetett szilárd hit és bizonyosság alapján, nyíltan és őszintén kell megmondani az átmenet nehézségeit s ezzel kapcsolatban az áldozatvállalás szükségességét. Persze, nemcsak elmondani, hanem mozgósítani kell ezek leküzdésére, mégpedig1 2 3 a leghatásosabb módon saját példánkkal, tetteinkkel. A népfront-bizottságoknak ne csak „vonala“ legyen, hanem munkát is végezzenek. A becsületes, jószándékú fecsegés helyett százszor szebben beszélő tettek jellemezzék a népfront-bizottságokat. A becsületes fecsegést már Petőfi is kipellengérezte: „Megint beszélünk, s csak beszélünk, a nyelv mozog, a kéz pihen. Azt akarják, hogy Magyarország inkább kofa, mint hős legyen?“ Mindez azt jelenti, hogy a népfrontban végzendő munkában a politikailag legképzettebb, a nagy rugalmasságot és türelmet igénylő tömegmunkában legtapasztaltabb kommunistáknak kell résztvenniök. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a párt és a tömegszervezetek legaktívabb funkcionáriusai most a saját nyakukba vegyék a népfront egész munkáját. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a népfront ott dolgozik jól és helyesen, ahol a kommunisták vezetésével, azok példája nyomán új tömegek kapcsolódnak be a politikai, a közéletbe és belőlük a nép új vezetői nevelődnek ki. V. Hamis nézetek a Hazafias Népfronttal kapcsolatban A Hazafias Népfront eszméje párttagságunk és népünk körében nagy visszhangot és hozzátehetjük, egyetértést keltett. Mégis már most olyan hamis elképzelések, nézetek alakultak ki, melyek akadályozzák a népfront megteremtését. Egyesek azt tartják: „Megvoltunk eddig is, megleszünk ezután is népfront nélkül, úgyis csak valami formális, dekoratív szervezet megteremtéséről van szó“. Mások a Hazafias Népfront megteremtését afféle „taktikai lépésnek“, „választási manővernek“ fogják fel, amely a választások után lekerül a- napirendről. E nézetek, kétségbevonják pártunk népfront-politikájának őszinteségét, tartósságát. vagy lekicsinylik annak jelentőségét. Az előbbiek ismeretében e nézetek mélységének káros és helytelen volta a napnál is világosabb, s annyit sem érnek, mint döglött lovon a patkó. Van olyan felfogás is, amely a népfront-politika újjáélesztésén valamiféle „osztálybéke“ meghirdetését érti, úgy vélik, hogy a népfront-politikával a kizsákmányolók. a l^lsó és külső ellenség elleni önvédelmi harcnak gyengítésére törekszünk. Valamennyire is szilárd és tartós népi egység megteremtése sohasem sikerül a belső ellenség elleni kíméletlen harc nélkül. Ezt például -> már István király is tudta. íme: „Mi. magyar kommunisták, akik büszkén valljuk magunkat az ezeréves Magyarország haladó eszméi mai képviselőjének, tanulunk szerit István tanításaiból. Megtanuljuk nemcsak azt, hogy a magyarságnak haladónak kell lennie, hogy a magyarságot elsősorban a német hódítás veszélyezteti, hanem azt is, hogy ahol a dolgozó nép érdekeiről van szó, ott nem lehetünk puhák és engedékenyek, ott azzal a keménységgel, szilárdsággal kell fellépni, amit a .nagy cél: a köz érdeke megkövetel.“ (Rákosi Mátyás). Pártunk III. kongresszusa által kezdeményezett hazafias Népfront minden becsületes, hazáját szerető dolgozó magyar ember széles összefogásának nagy mozgalma a legmagasz- tosabb. a legnemzetibb cél, drága hazánk békéiének, függetlenségének. jólétének biztosításáért. fel virágozásáért. Tömörüljünk e na°vszerű zászló alá. mert, nagy költőnkkel szólva: „A honnak egy igaz zászlaja van, ezt mi álljuk körül“, 4hnÁtt Jogszabá lysértés ? Sajnos, vannak még olyan esetek életünkben, melyeknek hallatára azt mondják az emberek, hogy „kinyílt a bicska a zsebemben“. Ilyen eset a Hajós-féle lakásügy is. Több mint két éve lakik Egerben egyetlen szobában Hajós Gyula az egri MTH-iskola tanára, beteg feleségével. Úgy a nyár közepén, július, vagy augusztus hónapban előrelá- , tóak akartak lenni — hiszen megszaporodunk nemsokára, s legalább egy szoba-konyhás lakást kell keresni — mondogatta Hajós elvtárs, s elindult lakáskereső kőrútjára. Eredmény: romos lakás; melyet csak ki kell igényelni, s az. Ingatlankezelő Vállalát rendbehozatja. Beadta az igénylést. Eltelt egy hét, eltelt két hét, s még mindig semmi. Hajós elvtárs bement a tanács város és községgazdálkodási osztályára és megkérdezte: „Mikor kapóim én meg a lakást, melyre beadtam az igénylést? És megkapom-e egyáltalán?“ — Mivel nem volt az igénylésen 10 forintos okmánybélyeg, kiutaltuk másnak — hangzott a kielégítőnek szánt válasz. Hajós Gyula azonban „konok” ember, elhatározta, hogy lesz lakása, ha „bármibe kerül is“. Újabb körút... és meg lett a szoba-konyha a Vécsei-völgy-utcában. Majd aztán másik igénylés és végre a kiutalás. Az öröm azonban korainak bizonyult. A lakás Szenes Andor tulajdonát képező ház egyik része: maga a ház két szoba-konyhás, összkomfortos, s van még egy helyisége, amellyel kétszer egy szoba, konyhás lakásra lehet osztani a házat. így gondolta ezt Hajós Gyula, a felesége, a város gazdálkodási osztálya, de nem így Szenes Andor, aki beadta fellebbezését, beadta a megyei tanácsnak, a városi tanácsnak, a minisztertanácsnak és még több szervnek. Húzódott az ügy. Vizsgálták itt is, ott is és közben eltűnt a fellebbezés. A városi tanács „iktatta“, átküldte a megyei tanácsnak, az viszont még csak nem is látta az aktát. Megindult a harc, keresték a fellebbezést. Hol itt, hol ott hangzott el: Volt akta! Nincs akta! — Volt fellebbezés! Nincs fellebbezés! Nade aztán mégis meglett. Visszautasították Szenes Andor fellebbezését és Hajós Gyula végérvényesen megkapta a lakáskiutalást — de csak papíron ... Mert Szenes, a volt ba záros és grafológus, kupeckodó, aki a racionalizálás előtt „megszagolt“ valamit és kiíratta magát betegnek — ezóta gyomorfekélye van — lakásából kiadott Bak Jenőnek, az Egri Kézműipari Vállalat vezetőjének egy szobát. Bár Bak Jenő soha nem lakik ott. még csak aludni sem megy „haza“, mert a csütörtök, pénteki napot és szombat délelőttöt munkában, az éjszakákat pedig a Táncsics-szállóban állandóan fenntartott szobájában tölti. Szombat délután azután felutazik Budapestre, mert ott is van lakása, hisz ott él a családja. Ott tartózkodik hétfőn, kedden, szerdán, és csütörtökön reggel megjelenik mindig különböző diagnózisú orvosi igázolássa! Hol influenzás, hol a gyomra fáj, hol ez, hol az a baja — pontosan szombat délutántól csütörtök reggelig. így van ez minden héten. Van egy olyan rendelkezés, hogy hányadik törvénycikk, melyik paragrafus, milyen bekezdés azt nem tudom, csak azt, hogy a kiutalás utáni 8 nap leteltével effajta esetben rendőrségi karhatalom vehető igénybe a költözködésnél. Tudta ezt Hajós Gyula, de tudta ezt Szenes is. És Szenes agya nem porozódott be, még csak nem is kormos és eszébe jutott, hogy van neki egy „jó ismerőse?“, „barátja?“, „rokona?“ — szóval valaki a legfőbb ügyészségen és maid az ellátja’ az egriek „baját“ — gondolta magában. S valóban, titkos kezek leállították a karhatalmi költözködést — és most várnak. Várnak arra, hogy az ügyészség újabb vizsgálatot indítson. Vizsgálatot — vájjon hanyadszorra? Vizsgálatot, hogy Szenes Andor feleségével háromszoba- konyhás lakásban l .kik, arra, hogy Hajós Gyula tanár, az MTH-iskola párttitkára már két éve senyved egy kis, vizes, köves lyukban, beteg feleségével, nem tud felkészülni a tanítási órákra — hogyan is ilyen körülmények között — tüzelőt nem tudnak venni, mert nincs hová tenni. A kiutalás Gyulavári, a helyi ügyészség munkatársa szerint íogszabálysértés” Szenes Andor ellen. Vájjon van-e joga Hajós elvtársnak és feleségének, akik becsületesen végzik napi munkájukat, meleg, tiszta, nem nagy, csak éppen megfelelőbb lakásban tanulni, olvasni és egy kicsit rendesebb körülmények között élni? Persze, hogy van, s hogy ez számukra még sem lehetséges, az nem „jogszabálysértés“? Bóbita Mária Megvitatta a Központi Vezetőség ülésének határozatait a megyei pártaktíva ülést tartott — október 15-én Egerben — a megyei pártaktíva. Az ülésen megjelentek Molnár Erik elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei pártbizottság tagjai, a járási pártbizottságok titkárai, a meirye párt és állami szerveiben dolgozó kommunisták, aktivisták. Az aktíva megvitatta a megyei pártbizottság beszámolója alapján — melyet Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott el — a Központi Vezetőség október 1—3-i ülésének határozatait. Megjelölte az aktíva azokat a fe!adatokat is, amelyeket ezek szellemében végre kell hajtania megyénk kommunistáinak, megyénk dolgozó népének. Az aktivaülés anyagára következő számunkban részleteiben is visszatérünk. Megjelent a Társadalmi Szemle áj száma A most megjelenő augusztus— szeptemberi kettős szám vezércikke a Hazafias Népfront megalakulásával foglalkozik. Az új tanácstörvényről Száméi Lajos írt cikket. Szabó Kálmán írása a szabadpiac új szakaszban betöltött szerepével foglalkozik. Rámutat a cikk a szabadpiac jelentőségére a város ellátása és a munkás-paraszt szövetség meg szilárdítása szempontjából és szembeszáll az ebben a kérdés ben felmerülő téves nézetekkel Népgazdaságunk munkaerő helyzetével foglalkozik Cs**á*" György cikke. Ismerteti ebből a szempontból az új szakasz be vezetéséig és azóta végbemen' változásokat és azok kihatásait Rámutat azokra a feladatokra amelyek a munkaerő átcsoportosítása tekintetében előttünk áll nak M. Apró Éva cik1<e rá’rányftir a figyelmet a takarékos- ' g jelentőségére az életszínvonal eme1ésr szempontjából. Az állami gazda Ságok feladatait és azok meg valósításának feltételeit tárgvai la Márton János és Pogácsás György írása. Péter György az egyszemélyi felelős vezetésről Mátrai László a haladó filozófiai hagyományaink kutatásában eddig elért eredményekről és a további feladatokról ír. Lenin Filozófiai Füzeteivel foglalkozik SzecsŐdj László cikke. Kom'át Irén írásának címe: ,.A német kérdés és az európai népek biztonsága'’. Gömörj Endre a genfi értekezlet után kfa’aknit nemzetközi helyzetet ismerteti. A Szemle-rovat témái: földtulajdon a népi demokráciákban (Seres Imre), a termelési bizottságok munkála (Kovács Mihály), a legutóbbi magvar mezőgazdasági kiállítás (Horváth József), az új román irodalom (Köpeczi Béla), napjaink fiimiei (Bodnár György), Hubav legutóbbi színmüve (Nagy Magda). A Folyóiratszemig * címíí folyóiratot bírálja (Jenei — Roska). A Könyvismertetések rovatban Zsiemond László: ..Adalékok a magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikájához” című művét Balázs Béla Szabó Pál: Nvugta- lan Élet cimű regényét Somogyi Sándor ismerteti. I tunk tömegbefolyása gyengült. Jelentőségük az új szakaszban lényegesen megnőtt, népi deI mokráciánk közéletébe való bevonásuk továbbfejlődésünk egyik legfontosabb feltétele.
