Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-17 / 82. szám

2 nepujsXg 1054 október 17. vasámai*. A Hazafias Népfrontról Olvasóink közül számosán fordultak eov-eqy, a nép­fronttal kacsolatos, tisztázatlan kérdéssel szerkesztősé­günkhöz — válaszunkat várva. A felmerült kérdésekre válaszolva közöljük az alábbi cikket. /. A Hazafias Népfront néhány elvi kérdése Mire tanít bennünket a ma­gyar nép története a legrégibb időktől napjainkig? Arra, hogy népünk, hazánk akkor volt független és megbecsült, nagy és erős, amikor minden becsü­letes magyar egy lélekkel, egy szívvel egy célt követett. Nagyjaink, a magyar nép tör­ténelmi sorsfordulóinak nagy kormányosai, István király, Hunyadi Mátyás, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és a többiek életművének legérté­kesebb hagyatéka ez: hazánk békéjéért, .függetlenségéért, jó­létéért és haladásáért, a ma­gyarság megbonthatatlan népi­nemzeti egységét kell megte­remteni. Pártunk, népünk esze, be­csülete és lelkiismerete, létre­jöttének pillanatától kezdve hivatott örököse és folytatója történelmünk e legfontosabb hagyományának is. Ez fejező­dött ki az évtizedek óta foly­tatott népfront politikájában. Nemzeti létünk legválságosabb korszakában, amikor „nemzet- fenntartó“ uraink a Hitler- fasizmus gyarmatává süllyesz­tették hazánkat, a nemzet megmentésére, felszabadításá­ra pártunk életre hívta a Ma­gyar Frontot. Később pedig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, amely alapját képez­te 1944 decemberében az Ideig­lenes Nemzeti Kormány meg­alakításának, a demokratikus pártok koalíciója megteremté­sének, a háborút vesztett, le­romlott ország gazdasági és politikai talpraállításának. A fordulat éve, a munkásosztály szervezeti egysége megterem­tése után a Függetlenségi Népfront létrehozásával továb­bi erőfeszítéseket tett a mun­kásságnak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a dolgozó kis­emberek egy szélesebb egy­ségfrontba való tömörítésére. Később a demokratikus erők szenvezett összefogása elhanya­golása miatt a Függetlenségi Népfront nem lett a proletár- diktatúra legszélesebb, legna­gyobb tömegeket átfogó szerve, egyre inkább formálissá vált, háttérbe szorul! A párt és az állam csak ak­kor erős, a szocializmus építé­se csak akkor megy előre — tanítja Lenin — ha a néptöme­gek mindent tudnak, mindenről véleményt alkotnak és mindent tudatosan tesznek. A párt és a néptömegek ilyen szilárd ösz- szeforrottságának legnagysze­rűbb eszköze a népfront, a népfrontpolitika. Népi demokráciánk fejlődé­sének új szakasza megkülön­böztetett fontossággal igényli a népfrontpolitika újjáélesztését, két okból: 1. Mert az új sza­kasz előtt elkövetett hibák a tömegekhez való kapcsolataink ■meglazulását eredményezték, különösen a falun, de a városi középrétegekben, s mi több, a munkásosztály soraiban is. Bár az új szakasz széleskörű, gyö­keres intézkedései meghozták a tömegek fokozottabb bizal­mát és támogatását, a politikai felvilágosító munka lényeges fogyatékosságai miatt 1 2 3 sincs minden rendben. Különö­sen azért, mert népi demokrá­ciánk nyilt és rejtett ellensé­gei az új szakasz szabadabb légkörében elszemtelenedtek és igyekeznek ezt kihasználni, megingatni népünk egyes cso­portjainak bizalmát, a párt, az állam és vezetőink iránt. 2. Az új szakaszban hallatlanul bo­nyolult. nagy jeladatok állnak pártunk és népünk előtt. Úgy kell folytatnunk a népgazda­ság termelőerőinek, az ipar és különösen a mezőgazdaság ter­melésének fejlesztését, a szo­cializmus építését, hogy meg­szilárdítsuk a népjólét eddigi eredményeit, megalapozzuk to­vábbi rendszeres emelkedé­sét. Eközben kell megoldani a drága és bürokratikus állam- gépezetünk racionalizálásának sok körültekintést igénylő munkáját. E közben kell szí­vós és lankadatlan harcot folytatni mindennemű pazar­lás és fegyelmezetlenség ellen. Eközben kell leküzdeni az át­alakulással járó elkerülhetet­len nehézségeket. Végül jól tudjuk, hogy a há­ború dögkeselyűi egy minden eddiginél borzalmasabb. az egész emberiség kipusztításá­val fenyegető új világháborút igyekeznek előkészíteni. Ennek elhárítására össze kell fogni a sokat szenvedett magyar nép minden egyszerű, az életét, a családját, a hazáját szerető és féltő tagját. íme, ezek indokolják a Ha­zafias Népfront létrehozásának elkerülhetetlen szükségszerű­ségét. Milyen feltételek teszik nemcsak szükségszerűvé, ha­nem lehetővé egy minden ed­diginél mélyebb, szilárdabb és erősebb népi-nemzeti össze­fogás létrehozását? Mindenek­előtt az, hogy pártunknak, ál­lamunknak olyan új, nagysze­rű politikája van, amelyet min­den hazafi magáénak vallhat. Lehetnek is, vannak is köz­tünk véleménykülönbségek, nézeteltérések részletkérdések­ben. De magyar ember-e az, hazafi-e az. aki nem ért egyet hazánk szabadságának, terem­tő békénk- védelmének, népünk jóléte emelésének, lelkűnkből lelkedzett Programm j>val? A Hazafias Népfront megterem­téséhez kedvező lehetőséget te­remtett az a tény is. hogy a Szovjetunió-vezette béketábor az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű enyhülését vívta ki. Ennek kapcsán egyre több ember győződött meg arról, hogy a béketábornak, benne hazánk­nak, nemcsak igaza, hanem le­küzdhetetlen ereje is van. Végül lehetővé teszi az új népfront megteremtését, hogy a nemzeti egység alapja és legfontosabb feltétele, a mun­kás-paraszt szövetség ma szi­lárdabb nálunk, mint néhány évvel ezelőtt. A munkás-pa­raszt találkozók, a munkásojc patronázsmozgalma, a mun­kásosztály jelentős gazdasági, kulturális és személyes segít­sége a falunak ragyogó meg­nyilvánulásai, bizonyságai en­nek. meg­//- A Hazafias Népfront feladatai 1. Széleskörű, harcos politi­kai felvilágosító tevékenységet kell kifejtenie, hogy a dolgo­zók együttes felelősséget érez- zenek, hogy szívügyüknek te­kintsék népünk anyagi és kul­turális szükségleteinek jobb ki­elégítését. 2. Harcos, építő mozgalom lesz. nemzeti függetlenségünk, békénk, népi demokratikus rendszerünk minden külső és belső ellenségtől való megvé­désére szervezi a hazafiakat. 3. Politikai tömegmunkáiá- ban fontos helyet foglal majd el a népek közti barátság és testvériség, az igaz hazafiság Évszázados, szent eszméinek ápolása. Ezé; t fogja feleleve- híteni az ellenállási mozgalom fiősi cse’ekedeteit, szervezni jiagv nemzeti ünnepeink, már­cius 15, április 4, május 1, augusztus 20 méltó megünnep­lését. 4. Fontos szerepet tölt be né­pi államhatalmunk központi és helyi szerveinek megalakításá­ban, az országgyűlési és ta­nácsválasztások lebonyolításá­ban. Ezért a most következő választások is a népfront Pro­gramm ja a'apján, a népfront jelöltjeivel folynak le és a vá­lasztások után megalakuló kor­mány is a népfront kormánya lesz. Különösen hagy feladatai vannak a népfrontnak falun az egyénileg dolgozó paraszt­ság között, városon a középré­tegek. a kisiparosok, a tiszt­viselők. a háziasszonyok és leg­főképpen az értelmiség között E rétegeket az új szakasz előtt elhanyagoltuk, ezért pár­MBB. A Muza fias Aitpfrant sscrrvzcti fdcpítése Az új népfront eszmei foly­tatója a Magyar Frontnak, a Magyar Nemzeti Függetlensé­gi Frontnak és a Függetlensé­gi Népfrontnak. Mégsem azo­nos velük^ egyebek között lé­nyegesen szervezetileg külön­bözik azoktól. Különbözik ab­ban, hogy nem a politikai pár­tok, vagy azok töredékeinek koalíciója, egyesülése lesz, ha­nem a párt vezetésével a dol­gozók legszélesebb rétegeinek szövetsége. Az új népfront egyesíti magában a tömegszer­vezeteket, a társadalmi, politi­kai, kulturális érdekképviseleti szeivezeteket, de egyik legfon­tosabb célja, hogy a tömegszer­vezeteken kívülálló, eddig kö­zömbös. ingadozó, vagy pasz- szív népi tömegeket mozgasson meg, ébresszen alkotó hazafiad aktivitásra. Az új népfrontban nem lesz egyéni tagság, mert ez egy új tömegszervezet lét­rehozását jelentené, éppen ezért a meglévőek háttárbeszo-' rítását. a politikai élet szétap­rózását, tehát tulajdonképpeni céljának, a nemzeti egységnek pontosan az ellenkezőjét érné el. Az új népfront tehát nem új tömegszervezet lesz, hanem széles, demokratikus társadal­mi tömegmozgalom. II . A kommunistáik feladatai a Hazafias Népfrontkan A Hazafias Népfrontot nagy jelentőségének megfelelően nemzetünk elismert és kipró­bált vezére, a munkásosztály, a párt vezeti. Ezért minden kommunistának meg kell érte­nie a Hazafias Népfront s a benne végzett munka hatal­mas jelentőségét. Legalább ennyire fontos az is, hogy a kommunisták megértsék, a népfrontban lényegesen más­képp kell dolgozni, vezetni, mint eddig. Számszerű több­ség helyett, mert a népfront bizottságainak többsége pár- tonkívüli lesz, kizárólag okos, helyes javaslatokkal, amelye­ket a pártonkívüli többség sa­ját belátása alapján fogad el. Az utazgatásoknak, a paran­csolgatásoknak, a szűkkeblű bi­zalmatlanságnak az irmagját is fel kell számolni, ehelyett szívós, türelmes meggyőzéssel kell fordulni a pártonkívüli többség felé. Olyan, a kölcsö­nös bizalmon alapuló légkört kel! biztosítani. amelyben mindenki szabadon előadhatja véleményét, javaslatait. És ha ezek a vélemények és javasla­tok nem egyeznek a mienkkel, nem lehet hebehurgya módon képviselőit „ellenségnek“ ki­kiáltani, hanem meggyőzni a helytelenségéről, a mi javasla­taink helyességéről. Nem azt kell keresni a népfrontban lévő szövetségeseinknél, ami elvá­laszt, hanem azt, ami már je­lenleg is összeköt. Csakis az ilyen légkör biztosítja, hogy a ma még közömbös, vélemény­nélküli, vagy ingadozó állam­polgárokból aktív hazafiak, a szocializmus építésének harco­sai váljanak. A kommunista gőgnek, hencegésnek semmi helye nincs a népfrontban. Mit is jelent a kommunista hencegés? Lenin szerint azt je­lenti, hogy egy ember, aki még benne van a kommunista pártban, akit még onnan nem tisztogattak ki, azt hiszi, hogy minden feladatot meg lehet ol­dani rendeletgyártással, utasí­tásokkal. A kommunisták nép­frontban végzett politikai ne­velőmunkájának, agitációjának mentesnek kell lenni minden bürokratikus kinövéstől, mint pl. a színtelen, szagtalan moz­galmi tolvajnyelvtől, minden kincstári „optimizmustól“. Utunk törvényszerűségébe, ügyünk igazságába, népi demo­kratikus rendszerünk maga- sabbrendűségébe, megdönthe- tetlenségébe vetett szilárd hit és bizonyosság alapján, nyíltan és őszintén kell megmondani az átmenet nehézségeit s ezzel kapcsolatban az áldozatválla­lás szükségességét. Persze, nemcsak elmondani, hanem mozgósítani kell ezek leküzdé­sére, mégpedig1 2 3 a leghatásosabb módon saját példánkkal, tet­teinkkel. A népfront-bizottsá­goknak ne csak „vonala“ le­gyen, hanem munkát is végez­zenek. A becsületes, jószándé­kú fecsegés helyett százszor szebben beszélő tettek jelle­mezzék a népfront-bizottságo­kat. A becsületes fecsegést már Petőfi is kipellengérezte: „Megint beszélünk, s csak be­szélünk, a nyelv mozog, a kéz pihen. Azt akarják, hogy Ma­gyarország inkább kofa, mint hős legyen?“ Mindez azt jelenti, hogy a népfrontban végzendő munká­ban a politikailag legképzet­tebb, a nagy rugalmasságot és türelmet igénylő tömegmunká­ban legtapasztaltabb kommu­nistáknak kell résztvenniök. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a párt és a tömegszerve­zetek legaktívabb funkcioná­riusai most a saját nyakukba vegyék a népfront egész mun­káját. Nem lehet eléggé hang­súlyozni, a népfront ott dolgo­zik jól és helyesen, ahol a kommunisták vezetésével, azok példája nyomán új töme­gek kapcsolódnak be a politi­kai, a közéletbe és belőlük a nép új vezetői nevelődnek ki. V. Hamis nézetek a Hazafias Népfronttal kapcsolatban A Hazafias Népfront eszmé­je párttagságunk és népünk körében nagy visszhangot és hozzátehetjük, egyetértést kel­tett. Mégis már most olyan hamis elképzelések, nézetek alakultak ki, melyek akadá­lyozzák a népfront megterem­tését. Egyesek azt tartják: „Megvoltunk eddig is, megle­szünk ezután is népfront nél­kül, úgyis csak valami formá­lis, dekoratív szervezet meg­teremtéséről van szó“. Mások a Hazafias Népfront megte­remtését afféle „taktikai lé­pésnek“, „választási manőver­nek“ fogják fel, amely a vá­lasztások után lekerül a- napi­rendről. E nézetek, kétségbe­vonják pártunk népfront-poli­tikájának őszinteségét, tartós­ságát. vagy lekicsinylik annak jelentőségét. Az előbbiek isme­retében e nézetek mélységének káros és helytelen volta a nap­nál is világosabb, s annyit sem érnek, mint döglött lovon a patkó. Van olyan felfogás is, amely a népfront-politika újjáélesz­tésén valamiféle „osztálybéke“ meghirdetését érti, úgy vélik, hogy a népfront-politikával a kizsákmányolók. a l^lsó és külső ellenség elleni önvédelmi harcnak gyengítésére törek­szünk. Valamennyire is szilárd és tartós népi egység megte­remtése sohasem sikerül a belső ellenség elleni kímé­letlen harc nélkül. Ezt pél­dául -> már István király is tudta. íme: „Mi. ma­gyar kommunisták, akik büsz­kén valljuk magunkat az ezer­éves Magyarország haladó esz­méi mai képviselőjének, tanu­lunk szerit István tanításaiból. Megtanuljuk nemcsak azt, hogy a magyarságnak haladó­nak kell lennie, hogy a ma­gyarságot elsősorban a német hódítás veszélyezteti, hanem azt is, hogy ahol a dolgozó nép érdekeiről van szó, ott nem lehetünk puhák és enge­dékenyek, ott azzal a kemény­séggel, szilárdsággal kell fel­lépni, amit a .nagy cél: a köz érdeke megkövetel.“ (Rákosi Mátyás). Pártunk III. kongresszusa által kezdeményezett hazafias Népfront minden becsületes, hazáját szerető dolgozó magyar ember széles összefogásának nagy mozgalma a legmagasz- tosabb. a legnemzetibb cél, drága hazánk békéiének, füg­getlenségének. jólétének bizto­sításáért. fel virágozásáért. Tömörüljünk e na°vszerű zászló alá. mert, nagy költőnk­kel szólva: „A honnak egy igaz zászlaja van, ezt mi álljuk körül“, 4hnÁtt Jogszabá lysértés ? Sajnos, vannak még olyan esetek életünkben, melyeknek hallatára azt mondják az em­berek, hogy „kinyílt a bicska a zsebemben“. Ilyen eset a Ha­jós-féle lakásügy is. Több mint két éve lakik Egerben egyetlen szobában Ha­jós Gyula az egri MTH-iskola tanára, beteg feleségével. Úgy a nyár közepén, július, vagy augusztus hónapban előrelá- , tóak akartak lenni — hiszen megszaporodunk nemsokára, s legalább egy szoba-konyhás la­kást kell keresni — mondogat­ta Hajós elvtárs, s elindult la­káskereső kőrútjára. Ered­mény: romos lakás; melyet csak ki kell igényelni, s az. In­gatlankezelő Vállalát rendbe­hozatja. Beadta az igénylést. Eltelt egy hét, eltelt két hét, s még mindig semmi. Hajós elv­társ bement a tanács város és községgazdálkodási osztályára és megkérdezte: „Mikor ka­póim én meg a lakást, melyre beadtam az igénylést? És meg­kapom-e egyáltalán?“ — Mivel nem volt az igény­lésen 10 forintos okmánybé­lyeg, kiutaltuk másnak — hangzott a kielégítőnek szánt válasz. Hajós Gyula azonban „konok” ember, elhatározta, hogy lesz lakása, ha „bármibe kerül is“. Újabb körút... és meg lett a szoba-konyha a Vécsei-völgy-utcában. Majd aztán másik igénylés és végre a kiutalás. Az öröm azonban korainak bizonyult. A lakás Szenes Andor tulaj­donát képező ház egyik része: maga a ház két szoba-konyhás, összkomfortos, s van még egy helyisége, amellyel kétszer egy szoba, konyhás lakásra lehet osztani a házat. így gondolta ezt Hajós Gyula, a felesége, a város gazdálkodási osztálya, de nem így Szenes Andor, aki be­adta fellebbezését, beadta a megyei tanácsnak, a városi ta­nácsnak, a minisztertanácsnak és még több szervnek. Húzó­dott az ügy. Vizsgálták itt is, ott is és közben eltűnt a fel­lebbezés. A városi tanács „ik­tatta“, átküldte a megyei ta­nácsnak, az viszont még csak nem is látta az aktát. Megin­dult a harc, keresték a felleb­bezést. Hol itt, hol ott hang­zott el: Volt akta! Nincs akta! — Volt fellebbezés! Nincs fel­lebbezés! Nade aztán mégis meglett. Visszautasították Sze­nes Andor fellebbezését és Ha­jós Gyula végérvényesen meg­kapta a lakáskiutalást — de csak papíron ... Mert Szenes, a volt ba záros és grafológus, kupeckodó, aki a racionalizálás előtt „megszagolt“ valamit és kiíratta magát betegnek — ez­óta gyomorfekélye van — la­kásából kiadott Bak Jenőnek, az Egri Kézműipari Vállalat vezetőjének egy szobát. Bár Bak Jenő soha nem lakik ott. még csak aludni sem megy „haza“, mert a csütörtök, pén­teki napot és szombat délelőt­töt munkában, az éjszakákat pedig a Táncsics-szállóban ál­landóan fenntartott szobájában tölti. Szombat délután azután felutazik Budapestre, mert ott is van lakása, hisz ott él a csa­ládja. Ott tartózkodik hét­főn, kedden, szerdán, és csütör­tökön reggel megjelenik min­dig különböző diagnózisú or­vosi igázolássa! Hol influen­zás, hol a gyomra fáj, hol ez, hol az a baja — pontosan szombat délutántól csütörtök reggelig. így van ez minden héten. Van egy olyan rendelkezés, hogy hányadik törvénycikk, melyik paragrafus, milyen be­kezdés azt nem tudom, csak azt, hogy a kiutalás utáni 8 nap leteltével effajta esetben rendőrségi karhatalom vehető igénybe a költözködésnél. Tud­ta ezt Hajós Gyula, de tudta ezt Szenes is. És Szenes agya nem porozódott be, még csak nem is kormos és eszébe ju­tott, hogy van neki egy „jó is­merőse?“, „barátja?“, „ro­kona?“ — szóval valaki a leg­főbb ügyészségen és maid az ellátja’ az egriek „baját“ — gondolta magában. S valóban, titkos kezek leállították a kar­hatalmi költözködést — és most várnak. Várnak arra, hogy az ügyészség újabb vizsgálatot in­dítson. Vizsgálatot — vájjon hanyadszorra? Vizsgálatot, hogy Szenes Andor feleségével háromszoba- konyhás lakásban l .kik, arra, hogy Hajós Gyula tanár, az MTH-iskola párttitkára már két éve senyved egy kis, vizes, köves lyukban, beteg feleségé­vel, nem tud felkészülni a ta­nítási órákra — hogyan is ilyen körülmények között — tüzelőt nem tudnak venni, mert nincs hová tenni. A kiutalás Gyulavári, a helyi ügyészség munkatársa szerint íogszabálysértés” Szenes An­dor ellen. Vájjon van-e joga Hajós elvtársnak és feleségé­nek, akik becsületesen végzik napi munkájukat, meleg, tisz­ta, nem nagy, csak éppen megfelelőbb lakásban tanulni, olvasni és egy kicsit rendesebb körülmények között élni? Per­sze, hogy van, s hogy ez szá­mukra még sem lehetséges, az nem „jogszabálysértés“? Bóbita Mária Megvitatta a Központi Vezetőség ülésének határozatait a megyei pártaktíva ülést tartott — október 15-én Egerben — a megyei párt­aktíva. Az ülésen megjelentek Molnár Erik elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei pártbizottság tag­jai, a járási pártbizottságok titkárai, a meirye párt és állami szerveiben dolgozó kommunisták, aktivisták. Az aktíva meg­vitatta a megyei pártbizottság beszámolója alapján — melyet Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott el — a Központi Vezetőség október 1—3-i ülésének határozatait. Megjelölte az aktíva azokat a fe!adatokat is, amelyeket ezek szellemében végre kell hajtania megyénk kommunistáinak, megyénk dolgozó népének. Az aktivaülés anyagára következő számunkban részletei­ben is visszatérünk. Megjelent a Társadalmi Szemle áj száma A most megjelenő augusztus— szeptemberi kettős szám vezér­cikke a Hazafias Népfront meg­alakulásával foglalkozik. Az új tanácstörvényről Száméi Lajos írt cikket. Szabó Kálmán írása a szabadpiac új szakaszban betöl­tött szerepével foglalkozik. Rá­mutat a cikk a szabadpiac jelen­tőségére a város ellátása és a munkás-paraszt szövetség meg szilárdítása szempontjából és szembeszáll az ebben a kérdés ben felmerülő téves nézetekkel Népgazdaságunk munkaerő helyzetével foglalkozik Cs**á*" György cikke. Ismerteti ebből a szempontból az új szakasz be vezetéséig és azóta végbemen' változásokat és azok kihatásait Rámutat azokra a feladatokra amelyek a munkaerő átcsoporto­sítása tekintetében előttünk áll nak M. Apró Éva cik1<e rá’rányftir a figyelmet a takarékos- ' g jelen­tőségére az életszínvonal eme1ésr szempontjából. Az állami gazda Ságok feladatait és azok meg valósításának feltételeit tárgvai la Márton János és Pogácsás György írása. Péter György az egyszemélyi felelős vezetésről Mátrai László a haladó filozófiai hagyományaink kutatásában ed­dig elért eredményekről és a további feladatokról ír. Lenin Filozófiai Füzeteivel foglalkozik SzecsŐdj László cikke. Kom'át Irén írásának címe: ,.A német kérdés és az európai népek biz­tonsága'’. Gömörj Endre a genfi értekezlet után kfa’aknit nemzet­közi helyzetet ismerteti. A Szemle-rovat témái: földtu­lajdon a népi demokráciákban (Seres Imre), a termelési bizottsá­gok munkála (Kovács Mihály), a legutóbbi magvar mezőgazdasági kiállítás (Horváth József), az új román irodalom (Köpeczi Béla), napjaink fiimiei (Bodnár György), Hubav legutóbbi színmüve (Nagy Magda). A Folyóiratszemig * címíí folyóiratot bírálja (Jenei — Roska). A Könyvismertetések rovatban Zsiemond László: ..Adalékok a magyar ellenforradalmi rendszer külpolitikájához” című művét Balázs Béla Szabó Pál: Nvugta- lan Élet cimű regényét Somogyi Sándor ismerteti. I tunk tömegbefolyása gyengült. Jelentőségük az új szakaszban lényegesen megnőtt, népi de­I mokráciánk közéletébe való bevonásuk továbbfejlődésünk egyik legfontosabb feltétele.

Next

/
Thumbnails
Contents