Népújság, 1954. október (78-86. szám)
1954-10-07 / 79. szám
1954 október 7. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 Akik tneyíaláiták helyüket ts termelótnunká ban Rendelet az új szabóiparí munkadijakról pelnémet határán túl, kanyargós erdei utak hálózzák be a festői szépségű Berva-völgyét. Amint tovább haladunk, robbantások hangja, tompa zúgás és emberi hangok verik fel a természet csöndjét. Egy keskenynyomtávú kisvasút mentén aztán eljutunk a hangok forrásához. Asványbányá- szok végzik itt mindennapi munkájukat küzdve a természet erőivel. A meredek hegyoldalban fúrógép marja a kemény kőszikla testét. Lenn, a hegy aljában egymásután sorakoznak az ásvánnyal teli csillék, elszállításra várnak. A hangyaszorgalommal dolgozó emberek munkáját, munkaruhába, gumicsizmába öltözött ember irányítja. Ki ez az ember? Éliás János. Egy héttel ezelőtt még bent találhattuk volna őt a központ egyik irodahelyiségében, mint munkaügyi előadót. Most a termelőmunkában vesz részt. Ö a harmadvezető aknász. Hogyan érzi magát új munkahelyén? — Tévediés ne essék, ez az én régi igazi munkahelyem. Aknász voltam én már, mióta elvégeztem az aknásziskolát, de utána a központban íróasztal mellé ültettek. Most visszatértem, úgy érzem, hazajöttem, itthon vagyok. Hogyan fogadták munkatársai? — örömmel és bizalommal, hiszen közülük való vagyok. Tizennégy éve vagyok ásványbányász. Mint munkaügyi előadó is mindig segítettem őket, panaszaik, ügyes-bajos dolgaik intézésében, ezután még jobban segítek, közvetlenebb lesz a kapcsolatunk. Éliás elvtárs valóban hazajött, megtalálta helyét a termelőmunkában. őszintén elmondja, hogy így anyagilag sem szenved hátrányt és a gyakorlati munka, a tapasztalat elősegíti tanulását. A Miskolci Bányatechnikum levelező hallgatója. Utoljára azt kérdezzük, amit talán legelőször kellett volna. Miért és hogyan került ide? A választ Éliáis elvtárs és a vállalat fiatal főmérnöke közösen adják meg. — Rengeteg költséget és sok felesleges munkát okozott népgazdaságunknak az ország több ásványbányájának fenntartása. Megyénkben is két önálló bánya. a máltrai és a bükkhegysé- gi működött. A felsőbb szervek észszerűsítéssel segítettek a helyzeten, eggyé olvasztották a két üzemet. Mi ennek az előnye? Jóval kevesebbek lettek a vállalat fenntartási és igazgatási költségei, egyszerűsödött a sok adminisztráció, a volt Bükk- hegységi Ásványbányánál kevesebb lett a papírmunka. A két irodaközpontból egy lett, így nem kell majd külön két mérleget, önelszámolást, kétszer- annyi jelentést készíteni. Eddig külön volt egy bérszámfejtő, és külön egy SZTK ügyintéző. Most egy ember is elvégzi ezt a két munkakört. Feleslegessé válik egy gépiró és egy irattáros munkája is. Havonta mintegy 10 ezer forint megtakarítást jelent ez. nem is beszélve annak a fontosságáról, hogy többen termelőmunkába állottak. Itt az üzemben dolgozik Sütő András is, aki a vállalat személyzeti előadója volt. Most lő- mester. Robbant, fúr, a lőszereket kezeli, stb. Kérdezzük meg talán őt is. — Két évvel ezelőtt helyeztek a vállalat központjába. Igaz, hogy jól elvégeztem a munkámat, de az igazi helyem, mégis csak itt van. Ezt a szakmáit tanultam. ezt szerettem meg. Azután itt van a másik oldaia is a dolognak. Eddig 1150 forint volt a fizetésem, most megkeresek 1400, sőt 1500 forintot is. Farkas Ferenc, aki ezelőtt MEO-s volt, most a szállításoknál tevékenykedik. Nagy Kálmán is újra a termelőmunka posztján találta meg számítását. Sokan vannak az országban, sőt a megyében is ilyen emberek, akik az irodát és az íróasztalt felcserélték a termelő- munkával, mert dolgozó népünk érdeke úgy kívánja. A termelőmunkában való helytállásukkal segítik elő igazán nép- gazdasági terveink sikerét, a népjólét emelését. A könnyűipari miniszter rendeletileg szabályozta a mértékutáni és a javító szabóságok által felszámítható munka-íjakat. A rendelet hatálya az ország egész területén működő minden állami, szövetkezeti és magánkisipari szabóságra kiterjed. Október 1-én léptek életbe az új szabóipari munkadíjak. Egysoros öltöny vagy sima sportöltöny fazon díja I. o. műhelyben 309, II. o.- ban 265, III. osztályú helyen 224 forint, kétsoros öltönyé 320, 275, illetve 234 forint. Sima télikabát készítésének díia 316, 281, illetve 141 forint. Női télikabát egyszerű vonalakkal I. osztályú üzemben 275, II. osztályban 245 forintért készül. Egy szoknya-fazon díja síma szabással 60, vagy 54 forint. Részletesen felsorolja a rendelet melléklete a gyermekruhák, férfi és női fehérneműk, egyéb ruházati cikkek varratási díjszabását, továbbá a fordítások, különmunkák és javítások munkadiját. Amennyioen a szabóság adja a munkákhoz a hozzávalót, annak költségét fogyasztói áron 'kell felszámolni. Küiön- l'ges kívánságok szerint rendelt fazonok többletmunkájának díját fel lehet számítani. A szabóságok osztálybasorolását a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül a tanácsok ipari osztályai végzik. Jót dolgozik a mezoszemerei határban Ruszó Ferenc traktorista brigádja A mezoszemerei határban dolgozik Ruszó Ferenc traktorista és brigádja. Munkájukkal meg van elégedve a község dolgozó parasztsága, de legfőképp a „Nincs akadály’“ és az „Üj élet“ termelőszövetkezet tagsága, mert eddig még minden munkát határidő előtt végeztek el, őszi tervüket 84 százalékra teljesítették. A Ruszó-brigád tudja, hogy kétszeresen érdemes jól- dolgozni,. Egyrészt azért, mert ezzel a mezőgazdaságfejlesztési programme t. s közvetve saját életszínvonaluk emelését is elősegítik, másrészt, mert így több a fizetés is. Szeptemberben például Ruszó Ferenc fizetése 2354 forint volt, de brigádjának tagjai is jóval többet kerestek, mint 2000 forint. A brigádban Bukta Lajos és váltótársa, Jakab Géza jár élen, az őszi idényben 330 normálhold talajmunkát végeztek el, s 89 százalékban teljesítették tervüket. Éjjel-nappal, vasárnap is dolgoznak, hisz tudják, hogy a vasárnapi munkáért 50 százalékkal, az éjjeli munkáért 10 százalékkal, s az elsőfokú technikai minimum vizsga után öt százalékkal magasabb bért kapnak. A pótlékokhoz jön még persze a dekádterv teljesítésére járó kilenc munkaegység prémium. Ezért haladta meg szeptemberi keresetük a 2350 forintot. Most pedig az a szándékuk, hogy október 10-re teljesítik éves tervüket, így aztán 10-e után az említett pótlékok mellett további 50 százalékot kapnak az alapbér után, s ezzel október havi keresetük eléri majd a 3500 forintot. Az ilyen munkának természetesen tervszerűség, szervezettség az alapja. Minden műszakváltásnál gondos gépkarbantartást végeznek, a hibákat közösen javítják ki, s dekádról dekádra megszabják, hogv 100 normálholdat kell elvégez- niök. így határozták el azt is, hogy az őszi idényben 250 százalékot teljesítenek. Azért harcol most az egész brigád, hogy megszerezze a „megye legjobb brigádja“, Bukta Lajos és váltótársa pedig a „megye legjobb traktoristá“’-ja címet. A Ruszó-brigád példája azt bizonyítja, hogy a gépállomásokon érdemes dolgozni, érdemes bevezetni a két műszakot, Maklártálya után 3-án Ver- pelétre látogatott el az egri járási tanács kultúrcsoportja, hogy a járási kultúrház tánccsoportjával együtt — sokoldalú műsorával szórakoztassa a közönséget. A kultúrház szépen feldíszített és zsúfolásig megtelt termében egymásután peregtek a számok és a hallgatóság teljes megelégedését érdemelték ki. A közel kétórás műsor után a kultúrcsoport zenekara éjfélig tánczenével szórakoztatta a megjelenteket. Köszönetét kell mondani az ottani honvédség alakulatának, amiért a teherautót rendelkezésre bocsátotta. Zavaró mert jól is lehet keresni. Mindenki megtalálja a számítását, aki becsületes munkát végez a gépállomásokon, aki, mint traktorista akarja segíteni a hároméves mezőgazdaság fejlesztési terv végrehajtását. hogy a kultúrház földszintjén működő italmérés az előadás tartama alatt állandóan „üzemben“ volt. s egyesek erősen illuminált állapotban, a teremből ki-bej árva zavarták az előadást. Köszönetét kell mondani a ku’ túrház vezetőjének, aki a jól sikerült műsoros est előkészítésében és propagálásában segített. Reméljük, hogy a jövőben sok ilyen jól megrendezett kul- túrest lesz majd nemcsak Ver- peléten, de a megye többi községében is. Tóth József járási tanács Az egri járási tanács kultúrestje Verpeiéten körülményként említhetjük, * Holló Mihály egri középparaszt „mintát vesz“ a tavalyi borról. Lesz-e vájjon ilyen az idei? A maga részéről mindent elkövetett, még vasárnap is a szőlőben dolgozott, megvan tehát minden bizodalma hozzá. * Leve’ezőink ismét értékes levelekkel keresték fel szerkesztőségünket, beszámoltak mindennapi életükről végzett munkájukról, a megyei és országos eseményekről. A nemrég befejeződött mezőgazdasági kiállítás nagy hatást tett a mezőgazdaság dolgozóira és erről az élményről, az ott tanultakról ír Tóth Zsiga Mi- hályné, hatvani lakos. Megírja, hogy nagyon tetszett neki a kiá’lítás, mindenütt a legnagyobb rendet és pontosságot tapasztalta. Igen tetszett neki a magyar föld gazdag terméseinek bemutatása, a mező- gazdasági gépek sokfélesége. Sok szép géppel ismerkedett meg itt, répaásóval, krumplivetővel, árokásóval, gyapot- arató és még sok hasznos géppel. Végezetül azt írja: köszönjük szépen Budapestnek, és az egész országnak ezt a •szét) kiállítást, köszönjük mindazoknak, akik a bemutatott terményeikkel, állataikkal, vagy a kiállítás rendezésében résztvettek. ERDÉLYI JÁNOS kerekharaszti agronómus szintén arról ír, hoev igen tanulságos volt számára a kiállítás. Ekkor határozták el. hogy gyenge sertésállományukat fajtiszta sertésekkel cserélik fel. Levele további részében arról ír Erdélyi elvtárs, hogy káli dolgozó parasztok látogatták meg szövetkezetüket és ugyancsak elcsodálkoztak a szép terméseredményeken, a látogatók közül sdkan a közös gazdálkodás útjára lépnek. Beszámol Erdélyi elvtárs a termés eredményekről is. Búzájuk több, mint 16, az őszi árpa 12 a tavaszi árpa 21 mázsás átlagtermést adott holdanként. Szép jövedelem jutott minden tsz tagnak, és jelenleg több, mint 25 család épít új családiházat. Építkezik a szövetkezet is, 12 vagonos magtárat, istállót, sertésólakat, fiaztatókat építenek. SEBESTYÉN JÁNOS elvtárs, a hatvani járási tanács dolgozója, a járás őszi munkájáról ír. Járásuk dolgozói igyekeznek az őszi vetések betakarításával, hogy idejében elvégezhessék az őszi mélyszántást és a vetést. Ezzel akarják megalapozni jövőévi jó termésüket. A kerekharaszti Szabad Nép termelőszövetkezet november 7 tiszteletére versenyre hívta a járás termelő- szövetkezeteit az őszi mező- gazdasági munkák elvégzésére. Arról is beszámol Sebestyén elvtárs, hogy megkezdték a szüretet az ecsédi és a rózsa- szentmártoni bortermelők. Szüretel a két község apraja, nagyja, hogy minél több szemet mentsenek meg az időjá-, rás viszontagságaitól. BRAVEK LASZLÖ elvtárs, a gyöngyösi téglagyár karbantartója, üzemünk hibáiról ír. Azt írja, hogy a karbantartás csak akkor lehet tökéletes, ha minden műszaki feltételt megteremtenek hozzá. Jelenleg Bager javításán dolgozik Bravek elvtárs. és bírálja a gyáripar mérnöki és tervező munkáját, mert a Bager egy napi használat után elromlott. Kéri a gyárak dolgozóit, hogy végezzenek pontos és selejtmentes munkát, mert a rosszul tervezett gép hamar elromlik és sok kárt okoz népgazdaságunknak. I ■ I » 'I A termelési bizottság elnöke \J ígasztalanul esik az eső. ’ A közelben lévő. szőlőtől csikós hegyoldalak vékony muszlin-kendőbe burkolóznak. Ám hiába próbálja az eső unalomba fullasztani a hangulatot — a falu örül, megelégedett: nagyon kellett már ez, száraz volt a föld. Az úton szekér baktat, rajta új, messzire sárgáié szőlőkád. Hazafelé tart a szőlőből a szekér és gazdája. Nagy Vilmos, mert az eső feletti örömbe egy kis üröm is cseppent, azért — nem lehet ilyenkor szüretelni. Nagy Vilmos pedig éppen ebben mesterkedett volna. De ha nem lehet, akkor nem — így hát kifogja a lovat — a szerszámot rajta hagyja, hátha javul még egy kicsit az idő — s betopog a konyhába. Most van egy kis szusszanásnyi ideje, mutassuk be hát közelebbről is, meg beszélgessünk is egy kicsit, legalább gyorsabban telik így az idő. Neve — mint már említettük — Nagy Vilmos. Kora: 23 éves. nős, egy hold szőlőn gazdálkodik, s a gyöngyössolymo- si termelési bizottság elnöke. Fiatalember létére ez nem is kis megtiszteltetés, de nem is kis feladat. — Nem tudom, miért engem választott meg erre a falu, nincs különösebb érdemem rá — szerénykedik kérdésünkre. Másik o’dalról próbáljuk kifürkészni a megtiszteltetés okát. Sikerrel! Nagy Vilmos 40—50 mázsa szőlőt szüretelt egy holdjáról, az idén is — mit tesz a gondos permetezés, meglesz a 30—35 mázsa, bár köztudomású, nem a legjobb esztendő volt ez a szőlőre. Nem járt még nála a kézbesítő sem a figyelmeztetéssel, hogy mi lesz a beadással? — tiszta a sorja ebben az esztendőben is. Csak a kukorica á1! még otthon száradni, egykét nap talán, s abból is eljut az államnak, amit a törvény előírt. Ezt 5 mondja el csak úgy egyszerűen, mert hát mi hencegni való is van azzal, ha valaki becsülettel dolgozik ... gy szóval így lett, ezért lett a terme'ési bizottság elnöke. Jól járt vele a falu. A kidolgozott hároméves mezőgazdaságfejlesztési terv első évét majd hogy nem teljesítették is már. Elkészültek pótlóul az utak a határban: csak az tudja, mit jelent a jó út. aki már felborult te'e szőlőskáddal az elhanyagolt határi utakon. Dolog időben forgalmasabbak talán ezek a „dülőutak“’, mint az országút. Jó eredménnyel járt a gyümölcstelepítés is — 600 csemetét állítottak a gödörbe, néhány éves zamatos gyümölcsöket ér’elnek. Eléggé elterjedt a szövőlepke a határban. Ad- dig-addig tanakodtak pusztításáról, hol itt, hol ott, legtöbbször Nagy Vilmos lakásán, míg szerszámot fogtak és jó 200 méteren egyszerűen rést vágtak azon a hosszú bokorsoron, amely tenyészhelye volt a lepkéknek. Megállították terjedésüket, kisebb területen könnyebb, s eredményesebb is lett a védekezés ellenük. Csak ízelítő példák ezek. Mert van mindig valami tennivaló a faluban a terv végrehajtása során. Itt van mindjárt a mezei lopások ügye is. Nem nagyon intézkedik a tanács, pedig jó száz esetet jelentettek be, kopogtatott a termelési bizottság is, hogy hát mi lesz, megbüntetik-e a tolvajokat, vagy sem? Bizony elég gyakran „vagy sem“. Hát szóval ezt is meg kell alaposan beszélni a legközelebbi termelési bizottsági ülésen, amely a közelgő csőszválasztást készíti elő. Mert fontos munka ez, már csak azért is, hisz most egy teljes esztendőre választja meg a falu a határ őrét. Ki legyen az, milyen legyen az egyezkedés, ezt a termelési bizottságnak, no meg az elnökének kell először jól meggondolni TTe van más baj is. Sokan akarnának szőlőt pótolni — Nagy Vilmos is például 500 oltványt akar e'duggatni, de drágálja: szála 3 forint. Itt is körül kell nézni alaposan, hisz a terv egyik fő pontja volt, hogy lehetőleg mindenki elvégezze kipusztított tökéinek pótlását. A legközelebbi termelési bizottsági ülésen — jegyzi fel gyorsan — ezt külön is meg kell beszélni. Meg a karók dolgát. A nyár elején a tanács a termelési bizottság nélkül osztotta ki a szőlőkarót — most ez nem lehet így. A karók szétosztása — természetesen a tanács segítségével — a bizottság feladata lesz. Kint csendesedik valamit az eső. Nagy Vilmos kipillant a világosodó udvarra, látszik, menne már. Még annyit hozzátesz — minthogy az előbbit is mind ő mondta el — hogy az erdőhöz vezető útat másfél kilométeres szakaszon fásítja a falu, még pedig diófával, mert az pénzt is hoz a házhoz. Aztán feláll. Elállt az eső, lehet folytatni a munkát, telhet a kád a darázst csalogató édes szőlővel. Nagy Vilmosnak egy percnyi nyugta nincs, ha dolgozni lehet. Ez a „nyugtalansága“, munkaszeretete s nem utoljára szakértelme jelölte őt a termelési bizottság elnökének. Készítsünk sok silótakarmányt •f Az idei esős nyár, nagy károkat okozott a takarmányféleségekben. A sok eső kilúgozta a takarmány tápértékét. Termelőszövetkezeteinknek tehát gondolni kell arra, hogy a kevés mennyiségű és gyenge minőségű takarmányokat siló- takarmányokkal pótolják. A silózás megkezdése előtt célszerű az állattenyésztő állomás és a gépál’omás szakembereivel megbeszélni a silózás teendőit. A hatvani járásban igen jó példával járt elől a herédi Micsurin termelőszövetkezet, ahol már a szarvasmarhákkal a tavaszon silózott takarmányt etetik. Ezzel pótolják a zöldtakarmányt. A következőkben arra kell törekedni ennek a szövetkezetnek is, hogy minél több állandó jellegű betonsilót építsen, mert csak ‘így nyerhetnek jól értékesíthető siló- takarmányt. Vegyék igénybe a kormányunk által biztosított kedvezményes silóépítési hitelakciót. Több szövetkezetünk még mindig nem kezdett hozzá á silózáshoz. így például a hatvani Dózsa, a horti Petőfi, és a boldogi Vörös Hajnal, Pedig ezek a szövetkezetek egyenként is legalább 50 köbméter silótakarmányt készíthetnének. Ez 25 tehénnek, 25 napi takarmányát biztosítja. Használják fel termelő- szövetkezeteink a kerti hulladékot, a csalamádét és másodvetésű növényeket, addig, amíg azok el nem vénülnek. Ha szövetkezeteink helyesen szervezik meg és elvégzik a silózásokat, akkor több hús, zsír és tej jut a dolgozók asztalára. Tóth Iván állattenyésztő állomás vezető A minisztertanács iistérozata a gyáriak? rítás és vas- és fémgyiiitö hónap rendezéséről A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy 1954 október 5 és 31 között g.yálrfcakaritáiSá és november 1 és 30 között vas- és fétngyüjtő hónapot kell rendezni.
