Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-26 / 76. szám

1954 szeptember 28. vasárnap NEPUJS/<*, 3 Hí. A védelem tanulságai magukat. Ehhez képest addig- addig vadászott társaival a sző­lőik között böngésző magános törökökre, hogy szept ember 8-ra együtt volt mind a 24 tur­bán és kaftán. A törököknek öltözött kis csapat éjjel feltűnés nélkül kö­zelíti meg az ókaput. Első pil­i z egri diadal kétségkívül ** egyik legnagyobb fegy­verténye a magyar szabadság- harcnak. Igaz, hogy sok áldo­zatot követelt, de hát áldozat nélkül nincs siker. A diadal kivívásában bizo­nyos, nagy része van a tisztek helytállásának, példamutatásá­nak. Az elsők közt küzdenek; a roham végeztével mindnek a teste a sebek, a horzsolások, az ütések, a véraláfutásók gyűjte­ménye. Dobó hadvezért rátermettsé­ge, paratlan szervező tudomá­nya szintén fontos kelléke a si­kernek. Ezek hiányában kér­dés, Eger megállta volna-e a sarat? Legfontosabb mégis a kis­emberek egyéni áldozatvállalá­sa, személyes bátorsága. Az eg­riek elszántan védelmezték a fészkűiket. Ilyen bátor kiállás­ra a zsoldosok, pláne az idege­nek képtelenek. A zsoldos el­futni, elbújni sohasem szégyel. Már meg Eger vitézei soha meg nem bocsátható alávaló- ságnak tekintették volna, ki­vonni magukat a közös nagy vállalkozásból. T me a példa: Nagy Lukács * tizedest 24 lovassal Dobó még a nyár elején azzal az uta­sítással indította útnak Vác alá, hogy a Nógrádot pusztító Alit minden módon zaklassa, nyugtalanítsa. A vitéz aztán addig-addig csipkedte, bosz- szantotta a törököt, hogy ez közben Eger alá érkezett, a vá­rost körülzárta, Lukács pedig kintmaradt a várból, akár Rozi néni a farsangból. Más örült volna a helyzet ilyen alaükulá- sánalk, de Nagy Lukács Tisztességében fél, megfogyat­kozik vagy meghal, vagy bemegyen, ő esküszik (Tinódi). Egyelőre Szarvaskő várába vonult vissza, Egertől 12 kilo­méternyire a hegyek közé, ott aztán kiagyalta, legjobb lesz úgy bejutni a várba, hogy ő is, vitézei is törököknek adják ki kor a török azt kérdezte leve­lében Dobótól, van-e koporsója azon esetre, ha visszautasíta­ná a császárnak való beh.ódo- lást, a várbeliek Ikét kopján függesztve nyomban kitűzték a vár fókára a fekete koporsót. A török megérthette, hogy a vár népe meghal, de nem al­kuszik. íj'gyedül a 'kassaiak hadna- gya, Hegedűs István pró­bált szót érteni a törökkel. Alantasai közül is bevont né­hányat az árulásba. A vár névé elszörnyedt, amikor a dolog kipattant. lm. mily nagy kár veszödelem lesz vele Hogy Hegedűs miá Egör vész vele, Égé —. felföld tor áké lesz vele. (Tinódi) ben külön kéri megjutalmazni a mestert. A Italában a; iparosok de- rekasan kiflitek ma­gúkért! Vcla'nenr.yi 'közt tán Jakab mester a legkiválóbb. lanatban a török valahogy gya­nút fogott. Véres közelharc fejlődik ki, a kapuörség is ha­marosan beléavatkozott a küz­delembe. Lukács emberei egyik a másik után, karddal a kézben csuromvéresen ugratták be a vár 'kapuján. Nagy Lu kácsék bebizonyítot­ták, hogy a lehetetlen is lehet­séges, ha valaki nagyon akarja a sikert. Eger népe soha egy percig sem rendült meg hitében. Jel­szava: bátran és híven! Ami­A büntetés arányos a terv­bevett gaztettel. Hegedűst a néptörvényszék kötéláltali ha­lálra ítélte. Társainak fülét, orrát metszette el a hóhér. A munkafelajánlások, a többletmunkavállalás megint külön nevezetességei Eger vára védelmének. Amikor a sekres­tyében tárolt puskapor felrob­bant (október 4-én) s azzal együtt megsemmisült a két puskaporőrlő malom is, Ger­gely molnármester négy napot és négy éjjelt igénybevevő ön­kéntes munkavállalással új malmot eszlkábált össze a kettő düledékeiből. Igen nagy dolgot művelt ezzel! Malom, puska­por hiányában a várat előbb- utóbb fel kellett volna adni. Ezért a tettéért Dobó 1553 ja­nuár 8-án kelt felterjesztésé­Dobó mó említett felterjeszté­se szerit, t ..minden dicséretet megérdr- - ;.o és mindenkinél bátrab volt a felnémeti 'ko­vács, o.i háromszorannyi munkát végzett, mint mások, jelenlétével pedig igen nagy hasznára volt a várnáik. Min­den időben harcrakész: puská­val a kezében állta a réseiket < , a törökök közül sókat megölt! Végre a nők magatartása mennyire új szín, oly értékes tényezője a diadalnak. Nem sápitoznak, jajveszékelésükkel nem lopják ki. a bátorságot a katonák szivéből. Ellenkezőleg magúk is cselekvöleg avatkoz­nak bele a dolgok folyásába. Kenyeret sütnek, ebédet főz­nek, tépést csinálnak, ápolják a sebesülteket, s ha úgy kíván ja a helyzet, készek, akár a fegyveres kiállásra is. IS Hó pennája, költők lantja, piktorok ecsetje, szobrá­szok vesôje halhatatlanitja a vár védőit. Vörösmarty hős költeményt írt Egerről. Petőfi az „Egri hangők“-ban dicsőíti Dobót, Gárdonyival szólva az egri hősök az égbe szálltak, csillagokká váltak, egri csilla­gokká. És jönnék-mennek az évek, miként a vadluda-lc, de a csillagok sohasem homályosul nak el, mindig fényesék. „Tet­tük sugára átragyog időn, enyészeten.“ A legjobbakat jelölték a tanácsba a füzesabonyi választók A több mint 7000 lelket számláló Füzesabony község Népfront Előkészítő Bizottsá­ga a megalakulás óta tevéke­nyen résztvesz a tanácsválasz­tások előkészítésében. A bi­zottság tagjai eddig több mint ötven kisgyűlést tartottak, eze­ken részleteiben is ismertet­ték az új tanácstörvény, a Ha­zafias Népfront jelentőségét. Bocsi Imre dolgozó paraszt, a bizottság elnöke, minden al­kalmat megragad, hogy beszél­gessen a választókkal. Pénte­ken reggel például a Begyűj­tési Hivatalban megjelent ügyes-bajös dolgaikat intéző gazdákból alakított csoportot és több mint másfél órát be­szélgettek az új tanácsválasz­tásokról. Kis Andor VB-titkár azonkívül, hogy hivatalában is elbeszélget a dolgozókkal, ed­dig öt kisgyűlést tartott a falu különböző részein. Elkészült a községben a ta­nácstag jelöltek névsora is. Ebben a község különböző ré­tegeit képviselő legjobb dol­gozókat körzetenként jelölték. A 61 új jelölt között van Gál Benjámin 14 holdas középpa­raszt, Bágyó János szövetkezeti dolgozó, dr. Stern Lajos köz­ségi orvos és Rutkai Margit pedagógus is. A községi tanács megala­kulása óta hatalmas méretek­ben fejlődött a község. A nap­köziotthon, bölcsőde mellett el­készült a megye egyik leg­szebb kultúrotthona, az egész­ségház és megkezdte működé­sét az orvosi rendelő is. A falu további fejlődésének irányítá­sa azonban nem kis mértékben az új tanácstagokon múlik. A tervek szerint a közeljövő­ben elkészül az új orvosi la­kás és megépül az új húsz­ágyas szülőotthon is. így készülnek a gyöngyösi XIL akna dolgozol a város felszabadulásának 10 éves évfordulójára Dicséretben részesítette a megyei pártbizottság a gabonabegyüjtés legjobbjait A kormányprogramra jóté­kony hatása, a pártkongresz- szus határozatai nyomán He­ves megye dolgozó parasztjai­nak döntő többsége becsület­tel tett eleget gabonabegyüj- tési kötelezettségének. Ennek tudható be. hogy több közsé­günk, termelőszövetkezetünk, s Eger város — jelentős mér­tékben a pártbizottság és a tanács, valamint a Begyűjtési Hivatal jó összmunkája kö­vetkeztében — országosan is kimagasló eredményeket ért el. A megyei pártbizottság a három első járás párttitkárait, tanácselnökeit és begyűjtési hivatal vezetőit, valamint a járásokban dolgozó pártszer­vezeteket, községi tanácsokat, begyűjtési hivatalokat dicsé­retben részesítette. Dicséret­ben részesítette a gabonabe- evüjtés első három helyezett­jének párttitkárát, kommunis­táit. tanácselnökét, a tanács apparátusát, valamint a be­gyűjtési hivatal vezetőit és dől gozóit Melvek azok a járások, il­letve községek, amelyek el­nyerték a megyei pártbizott­ság kitüntető dicséretét’ A megyében a hatvani já­rás lett az első a gabonabe- gyüjtésben. Miskei József elv­társ. a pártbizottság titkára Habéra Béla tanácselnök, va­lamint Rácz Ernő begyűjtési hivatal-vezető jó munkáját [iicséri. hogy a járás szinte állandóan az élenjárók közé tartozik a begyűjtésben igen meglepő a füzesabonyi tárás második helyre kerülése, hisz tz a járás évek óta arról voU híres, hogy a járási verseny sereghajtója. De csak annak meglepő, aki nem ismeri Stork elvtárs járási titkár, Kelemen János járási tanácselnök, va­lamint Molnár György hivatal- vezető jó összmunkáját. Ebben a járásban érvényt szereztek a törvénynek, igaz. hogy ép­pen a pártszervezetek jó felvi­lágosító munkája, a község; *a- nácsok segítsége nyomán nem sok esetben kellett ehhez az eszközhöz folyamodni. Utolsók közé tartozott min­dig a hevesi járás is. amelv most a gabonabegyüjtési ver­senyben a harmadik helyet foglalta el. Tóth Sándor elv­társ, a járási pártbizottság tit­kára, Oroszi elvtárs. a járási tanács elnöke és Paparó Jó­zsef elvtárs, a begyűjtési hiva­tal vezetője — amikor kétség­kívül büszke lehet az elért he­lyezésre — ne elégedjen meg ezzel a harmadik hellyel. A já- rás adottsága, az eddigi ta­pasztalatok ió felhasználása le­hetővé teszi az élőállat és állati termékek begyűjtésében az el­ső hely kivívását is. A községek közül Hort sze­rezte meg az elsőséget, a má­sodik helvre Uilőrincfalva. míg a harmadikra Pély került. Az élenjáró községekben a párt- szervezet. a tanácsok, vala­mint a begyűjtési hivatal har­monikus. szervezett munkája, a törvény ismertetése és betar­tásának megkövetelése hozta meg a szép eredménj't. A gabonabegyüjtés után nem csökkenhet a versenylen­dület. Az őszi kapások begyűj­tése mellett, legfontosabb fel­adatunk most az élőállat és állati termékek begyűjtése. Itt is mutatkozik már eredmény; Hatvan város országos viszony­latban az első helyre került. példát mutatva ezzel nemcsak a megyének, de hazánk vala­mennyi városának és közsé­gének. Most arra van szükség, hogy a példa követőkre talál- ion. Miért jegyzett Béta Sándor? A földdel bánó embert ne­héz otthon találni. Mégis az egri do'gozó parasztok közül közel százan már az első nap; este jegyeztek az Ötödik Bé­kekölcsönből. Ezek közé tar­tozik Bóta Sándor, egri árpád- utcai lakos is. 100 forintot iegyzett. — Mi tűrés, tagadás, nem fizet az idén legjobban a kis szőlőm — mondotta a jegyzés­gyűjtőknek. — De sokkal ke­vesebb is lehetett volna, ha nincs elegendő védekezöszer, ha nem támogatott volna mindenben bennünket az ál­lam. Tudom, nem nagy pénz a 100 forint, de meg akarom hálálni a segítséget, no meg egy kicsit biztosítani is, hogy tovább fokozódjon ez a segít­ség .. t Budapesti úttörőket látott rndéjjiil a má'ravidéki általános iskola A mátrafüredi általános isko­lában óraközi szünet volt. A gyermekek vidáman futkostak, játszadoztak az udvaron, él­vezve a nyári nap utolsó me­leg sugarait. Ezt az öraközi szünet vidám zsivaját három idegen úttörő megjelenése sza­kította félbe. A pesti 82. sz. Zrínyi Ilona úttörő csapat há­rom tagja volt. Eljöttek Mát- rafüredre kirándulni, és egyben felkérték a mátrafüredi isko­la úttörő csapatát, legyen test­vércsapatuk. Együtt akarnak dolgozni szórakozni, tanulni. A mátrafüredi úttörők elfo­gadták ezt és megbeszélték, hogy vasárnap reggel ünnepé­lyes úttörőgyúlést tartanak a két csapat tagjainak. Már kora reggel izgultak a mátrafüredi úttörők és várták a találkozást. Végre megjöttek a pesti Horváth Mihály-téri gyakorló iskola úttörői is és csendben bevonultak a tiszte­letükre feldíszített terembe. Gól Endréné csapatvezető üd­vözölte a pajtásokat, elmondta érkezésük célját. Majd átnyúj­totta az általuk készített, szé­pen hímze't csapatzászlót a mátrafüredi úttörőknek, öröm­től kipirult arccal tapsoltak a mátrafüredi és pesti úttörők. Ezt a szépen megrendezett úttörőgyúlést a mátrafüredi és a Horváth Mihály-téri úttörők közös kirándulása követte a Mátrába. Ellátogattak. Gályá­ra Kékesre és élvezték a Mát­ra gyönyörű természeti szép- ! ségeit. Kovács László, Mátrafüred November 18-án lesz 10 éves évfordulója Gyöngyös város felszabadulásának. A felszaba­dulás méltó megünneplésére külön bizottság alakult és en­nek egyik tagja, Héber Ernő elvtárs gyűlést tartott a XII-es akna bányászainak. Mintegy 100 bányász hallgatta a város és a bánya tízéves fejlődéséről ..zóló beszámolót. A XII. akna létesítése, beruházásai, a város iparé ,;üása, mind a felszaba- duusnafc köszönhető. Jól tud­ják ezt a gyöngyösi bányászok. Lados István DISZ-titkár a DISZ szervezet nevében szó­lalt fel és versenyre hívta a város minden üzemét az anyagtakarékosság, a tervtel­jesítés és a békekölcsönjegyzés sikeréért­Bozók Ferenc vájár úgy fe­jezi ki háláját, hogy takaréko­sabban bánik az értékes bá­nyafával. Molnár József elv- társ, a X-es front dolgozója csatlakozott a takarékossági felhíváshoz és anyagtakarékos­sági versenyre hívta a város minden üzemét Versenyre Kellel; a detki traktorosok A mezőgazdaságfejk. Programm sikeres végrehaj; a érdekében a detki traktoristák versenyre hívták az atkári gép­állomás dolgozóit. A detkiek vállalták, hogy őszi tervüket no­vember 30-ra W2 százalékban teljesítik, s az önköltséget 98 százalékra csökkentik. Fo­kozott támogatást adnak a körzetükben lévő gépállomá soknak azzal is, hogy az őszi kalászosok 50 százalékát ke- resztsorosan vetik el, az őszi mélyszántás 65 százalékát pedig eiőhá.níós ekével végzik. A. versdnyfelt 'vást a gépállo­más igazgatója, párttitkára, UB elnöke, DISZ-titkára és vezető agronómusa rf- alá. A Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése Egerben Október 2—3-án tartja 10. jubileumi vándorgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság Egerben. A földrajznak egé­szen más már most és külö­nösen más lesz majd jelentő­sége nálunk is és a többi népi demokratikus országokban is. A Magyar Földrajzi Társaság — a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt — céljai az új magyar szocialista földrajztudomány megalkotá­sához vezetnek. A Magyar Földrajzi Társaság feladata — mondotta Bulla Béla, a társa­ság elnöke az újjáalakuló köz­gyűlésen — „a marxista-lemn- i’ta földrajztudomány megte­remtése, hogy a magunk részé­ről a földrajztudomány eszkö­zeivel is hozzájáruljunk a szo­cializmus felépítéséihez ha­zánkban ,f. ez a programm a magyar szocialista földrajz ki- fejlesztése, a dolgozó nép szol­gálatának érdekében“. Ma már minden feltétel biz­tosítva van ahhoz, hogy idővel és sok más munkával a Ma­gyar Földrajzi Társaság meg­találja a helyes utat, a tudo­mányos földrajzi munka minél szélesebbkörú megszervezése, új tudományos munkaerők fel­kutatása, a tudományos isme­reteknek széleskörű terjeszté­se terén. Megtalálja azokat a módszereket, melyekkel hozzá­járulhatunk a természeti föld- -ajzi környezet jobb kihaszná­lásához. A társaság feladata még az igaz hazafiságra való nevelés és a termelésben érté­kesíthető szaktudás minél ala­posabb elsajátítása. Feladata hogy a maga értékes hagyomá­nyait a régi és haladó példa­képei — Julianus barát, Kö­rösi Csorna Sándor, Reguly Antal és mások — szívósságá­val tovább fejlessze, és a szov­jet geográfia nagy eredményei! is felhasználva, összefogja mindazokat az erőket, melyek­re a tudomány a gazdaság; élet, vagy az oktatás-nevelés terén, az országépítésben szá­mítani lehet. Az egri vándorgyűlésnek el­sőrendű feladata o dolgozóii érdeklődésének felkeltése éi kielégítése. A tudományos elő­adásokon kívül, amelyek helyi városi, megyei földrajzi kérdé­sekkel foglalkoznak, músoror szerepel még a társaság célki­tűzéseinek, az afrikai tudomá­nyos kutatások eredményeinek ismertetései is. A vándorgyűlé­sen előadnak, illetőleg felszó­lalnak: Nagy Sándor, Eger város tanácselnöke, Bulla Béla egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező­tagja, Mendöl Tibor egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa. Kádár László, a Kossuth Lajos tudományegye­tem rektora, a földrajztudomá­nyok kandidátusa és az egri Ped. Főiskola földrajztanszé­kének tanára. Az előadásokat a főiskolán rendezendő kiállí­tások egészítik ki, melyek Ko­reáról és a Román Népköztár­saságról, valamint Heves me­gye gazdasági életéről szólnak. Udvarhe1yi Károly Ped. Főiskola Hírek a megyéből — SZEPTEMBER 24 ÉN ad ta át a kályhakarbantartó vállalat a városi tanácsnak a Dózsa filmszínházban elkészí­tett központi fűtőberendezést, amelv 105 ezer forint értékben készült. A fűtőberendezés kü­lönlegessége az. hoyv nyáron hűsíti a terem levegőjét. — AZ ArvIzsüjtotta NAGYRÉDE község elpusztult kultúrotthonát a Rákosi Má­tyás Művek dolgozói társadal­mi munkával építik újjá. A község 171 ezer forintot és tár­sadalmi munkát ajánlott fel az építéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents