Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-26 / 76. szám

VllAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 SZEPTEMBER 26. VASARNAP. AZ IFJÚSÁGI BÉKETALÁLKOZÓ NAPJÁN rK IRTA : SZABÓ ZOLTÁNNÉ »* TTnnepel ma megyénk ifjúsága. S ez az ünnepség a *“J a baráti összefogás, a béke jegyében zajlik le. Ezt szimbolizálja az a tény, hogy együtt ünnepelnek velünk az idősebb nemzedék tagjai, elküldték képviselőiket a szomszédos megyék, de itt láthatjuk soraink között a baráti népek fiait is. S együtt vigadnak velünk a mai napon mindazok, akik munkájukkal, terveikkel a boldog jövőre, a békés építőmunkára tettek fogadalmat. A megye székhelyén, Egerben ünnepi díszbe öltöztek a házak, a terek, egyenruhás fiúk és lányok vonulnak vidám nótaszó­val a sportstadionba, hogy meghallgassák Szakali József elvtársnak, a DISZ központi vezetősége első titkárának ünnepi beszédét, dallal, tánccal szórakoztassák az ünneplő közönséget. A DISZ megyebizottság két évvel ezelőtt, 1952 őszén elhatározta: minden évben hagyományos ünnepségen emlé­kezik meg az egri hősök fényes tetteiről, hősiességéről. Miért e megbecsülés? Az egri hősök aranybetúkkel írták be hazánk történe­tének nagyszerű könyvébe az 1552-es évszámot. Az ost­romló. pusztító török hadak egyre-másra veszik birtokukba’ a hősiesen küzdő várakat. S az egri, melynek bevétele a felvidéki ércbányákhoz nyitotta volna meg az utat. nem enged a töröknek. Bátor férfiak és gyenge nők, az élettől megfáradt aggok és tapasztalatlan gyermekek, kaszát mar­koló jobbágyok és pöröllyel dolgozó kovácsok — mind­mind harcra kelnek a várért, a hazáért. És a „rozzant juha. kol“ — így nevezte a török az egri várat — védői, élükön ☆ Az egri hősök, Dobó, Bornemisza s a többiek hősiességére emlékezik ma kegyelettel megyénk ifjúsága ☆ Dobóval, Bornemiszával, Mekcheyvel, szembeszállva a csaknem tízszeres túlerővel, véget vetnek a török ostrom­lásának, elvonulásra kényszerítik ellenfelüket. Nekik köszönhető a győzelem, a népnek! Nem a kin­cseit, jószágait féltő, menekülő papoknak, s nem a császári udvarnak. Az bíz egy garast, egy katonát sem adott segít­ségül az egri várvédőknek. A nép áldozatvállalása, önfeláldozó hazaszeretete, bá- torsága győzelmet szül. E nagyszerűségnek, a hazaszeretet ily fenséges megnyilvánulásának a török kénytelen-kelletlen enged. Az egri vár védőinek nagy­szerű harca méltán sorolható — Rákóczi kurucainak, vagy Kossuth szabadságharcos katonáinak legendáshírű győzelmei mellett — a magyar történelem dicső hagyo­mányaihoz. S azért ápoljuk szeretettel emléküket, mert ml, a ma fiataljai ilyenekké — a hazáért, a békéért, a sza­badságért önfeláldozó, küzdeni akaró, ha kell, életüket adó emberekké — akarunk válni. Ott akarunk dolgozni, ahol legkeményebben izzik a vas, ahol legtöbbet áldozhatunk a haza oltárán. Szabad hazánkban boldogan él a fiatalság. A munkás, paraszt és értelmiségi fiatal képességeinek megfelelően dolgozhat, tanulhat. A mi fiatalságunkra biztos, boldog gondtalan jövő vár. Népidemokratikus államunk megnyi­totta kincses házát az ifjúság előtt. Sehol a világon nem nyújtott ország annyi kedvezményt tanulni vágyó fiainak, mint a mi államunk. A jó tanulóknak ösztöndíjat — ezzel járó tandíjmentességet, szállást, étkezést ipari tanulóinknak még külön ruhát, fizetést biztosít. A nyugati országokban nyomorog, legtöbbször éhbérért dolgozik a hat-nyolcéves gyermek is. A mi hazánkban fiainkat az építkezés, a ter­vezés, a népjólét emelésének, a nép tanításának ezer és ezer lehetősége, az idősebb, tapasztaltabb munkatársak szerctete, segítő keze, anyagi és erkölcsi megbecsülés várja. fi a megbecsülés, elismerés hű kifejezője az is, hogy *“ pártunk nagyszerű feladatok végrehajtásával bízta meg a fiatalságot. Harcoljanak szívvel-Iélekkel a népgazda­ság célkitűzéseiért, a népjólét emeléséért. Eegyenek élvo­nalban a munka frontján, a jobb és több mezőgazdasági, és ipari termékért vívott küzdelemben. A Mátravidéki Erőmű ifjúmunkásai járjanak élen az energiatakarékosságban, a petőfibányai, az egercsehi, a recski bányászfiatal küzdjön az élenjáró módszerek fejlesztéséért, gyakorlati alkalmazá­sáért. A mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak — trakto­rosoknak, tsz-tagoknak, agronómusoknak — az a szép megbízatás jutott, hogy harcoljanak a mezőgazdaságfej­lesztési tervek valóraváltásáért. A tanulóifjúság vegye be, hódítsa meg a tudomány várát. A fiatal pedagógus nevelje hazáját szerető, gazdag ismerettel felvértezett emberré a jövő reménységét, a gyermeket. A néphadsereg kötelékében lévő katona őrködjön éberen a haza békéje felett. Kell-e ennél szebb, nagyszerűbb feladat? S ifjúságunk — Petőfi szavaival: a nemzet fáján ékes­kedő virág, mely termést a jövőben hoz — már száz és ezer pé'dán mutatta be, hogy méltó nagyszerű pártmeg- bizatására. A termelésben, a több és jobb termésért folyó csatában eddig is ott találtuk a fiatalokat. Nem is akárhol, az élvonalban. A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt DISZ-fiataljai 30.000 tonna szenet adnak az évi terven felül az országos adósság törlesztésére. A gyöngyösi XII-es akna DISZ-titkára, Lados István Gyöngyös fel- szabadulásának tizedik évfordulójára indított verseny­ben anyagtakarékosságra, példás tervteljcsítésre, s béke­kölcsönjegyzésre hívta versenyre a város DlSZ-szerveze- teit. ö maga állt DISZ szervezete élére — jó munkával. Imre Rózsi ifjúmunkás, az Egri Lakatosárugyár okleveles sztahanovistája 100 százalékos minőségi munka mellett 137 százalékban tett eleget az elmúlt héten tervének. Vagy gondoljunk csak az egri úszók diadalsorozatára, a helsinki, a torinói bajnokság győzelmeire! ^Tataijaink a most folyó békekölcsönjegyzésben is A példát mutatnak. Mikor aláírják a jegyzési ívet, ed­digi boldog életükre, arra a sok-sok juttatásra gondolnak, melyeket államunk már eddig adott a fiatal kommunista emberré válásához. Nemcsak az jut eszünkbe, hogy gond­talanul dolgozhatnak. Hálás szívvel emlékeznek vissza az egész életükre feleithetetlen emléket jelentő víg napokra, amikor gond nélkül, szórakozva pihenhettek az ország hegykoszorúzta tájain, üdülőiben, vagy éppen a Balaton tártján. Eszükbe jut kultúrrendezvényeik vidám hangulata, A haza javára, a magad hasznára jegyezz békeköltsönt A jegyzésben is példát mutat Petőfibánya Mintha ünnepnapra virradt volna csütörtökön Petőfibánya. Peggel öt órakor a bányász­zenekar már pattogó indulók hangjával fogadta a leszállni igyekvő bányászokat, akik röpgy ülésen beszélték meg az ötödik Békekölcsön jegyzését. A petőfibányai bányászokat nem kellett biztatni. Valameny- nyien emlékeznek még a régi Pernye-pusztára, ahol egy-két dűlőiéiben lévő viskóban lak­tak az akkori bányászok és ha eső ’volt, bizony beázott a tető, mert a bányásznak nem volt arra pénze, hogy a házát meg­javítsa, a bányatulajdonos pedig vajmi keveset törődött az akkori bányászok helyzeté­vel. Azóta nagyot változott az élet Petőfibányán. A régi bá- n "ászviskók helyett ma ..bányászpaloták“ állnak. Ez év áprilisában avatták fel új kultúr otthonukat, melyet 2 millió forint költséggel építet­tek. Otthonra találtak itt nemcsak a bányászok, a kultú- r » különböző szakkörei, ha­nem az ott dolgozók család­tagjai is. Az eddig jegyzett békekölcsönök, valamint az állami támogatás valósággal újjávarázsolta Petőfibányát. Éppen ezért a tröszt bányászai szívesen jegyzik az ötödik Békekölcsönt, mert tudják, ha ők ezzel az államot támo­gatják, pénzük százszorosán vissza térüL A békekölcsön jegyzésében elsőnek a tröszt műszaki veze­tői mutattak példát. Reggel nyolc órára valamennyien le­jegyeztek. Ezután a jegyeztető párok a bányászokat keresték fel. Itt is gyorsan ment a munka. Csütörtökön délre a Mátravidéki Tröszt üzemeiben a bányászok 30 százaléka jegy­zett békekölcsönt. Először a sztahanovisták jegyezték be ☆ nevüket a jegyzési ívre, köz­tük Misinszki István sztaha­novista vájár, aki 2400 forint­tal járult hozzá a kormány- Programm megvalósításához. Példáját követte Szavanovics Árpád, aki szintén 2400-at és Szabó Mátyás, aki 2300 forintot jegyzett. Több bányász azt sem várta meg, míg a jegyez- tetők felkeresik, hanem saját maga ment a jegyeztetőkhöz. Valamennyien elsőnek akartak hozzájárulni országunk fel­virágoztatásához. Az adminisztratív dolgozók közül példát mutatott a jegy­zésben Takács László, a tröszt statisztikusa, aki 800 forintos fizetése mellett 1300 forintot írt a jegyzőívre. Vagy Komá­romi Tibor, aki 750 forint fize­tésére 1100 forintot jegyzett. A Mátravidéki Tröszt bá­nyászai az ötödik Békeköl­csönből csütörtök délre már 350 ezer forintot jegyeztek, ☆ ☆ \ kommuni sták példája nyomán Nemcsak almájáról, hanem tagjainak helytállásáról is me- gyeszerte híres a felnémeti Petőfi termelőszövetkezet Mi­kor is lehetne nagyobb tere a helytállásnak m sít éppen most, békék i csönjegyzéí idején, amikor többek között a mezőgazdaságfejlesztési Pro­gramm sikeres végrehajtásáért fordul felhívással kormányunk a dolgozó néphez: „Jegyezz békekölcsönt!“ A Petőfi-tsz tagjai el­határozták, hogy kivétel nélkül mindenki jegyez az V. Békekölcsönből. Az első jegy­zők, élükön a pártszervezet titkárával, Szecskó Ferenc elv­társsal, a kommunisták vol­tak. Szecskó elvtárs 400 forin­tot jegyzett. A kommunisták példája nyomán a Petőfi ter­melőszövetkezet 46 tagja át­lagosan 200—300 forintos jegy­zésekkel válaszolt a kormány- felhívására, Bolló Ferenc 500 forintot adott (Tudósítónktól.) Csütörtökön reggel az ecsédi tanácsházára is korábban siet­tek az emberek. Utolsó meg­beszélést tartották, mielőtt a dolgozók közé mentek a jegy­zési ívekkel. Közöttük volt Bolló Ferenc 9 holdas gazdál­kodó is, a pénzügyi állandó bi­zottság tagja. Beszélgetésük nem tartott sokáig, mielőtt el­indultak, Bolló elvárs így szólt a titkárhoz: „Titkár elvtárs, jegyezzen be az ívemre 500 fo­rintot, hogy ha megy gazda­társaimhoz, ne menjen üres kézzel“. És nevének aláírása után nyomban ki is fizette. Bolló elvtárs, a szerény, szűk­szavú emberek közé tartozik, mégis elmondotta, miért adta az államnak kölcsön a pénzét. A megyei MÉSZÖV vezető­ségi tagja vagyok és ott az elvtársak megtanítottak arra, hogy tovább lássak a magam portájánál. Most a saját háza­mat akarom rendbehozni, de azt szeretném, ha a szigetközi rombadólt házak is felépülné­nek akkorra, amikorra az enyém. Ezért jegyeztem 500 fo­rint békekölcsönt, meg azért is, mert van miből. Két holdnyi dinnyém tönkrement, de az utóbbi időben annyi kedvez­ményt kaptam a kormánytól, hogy káromat erősen csökken­tette. Csak a jövedelemadóm­ból 1200 forintot engedtek el ebben a negyedévben. Nem is említve a be szolgáltatási ked­vezményt és a többit, így aztán jut is, marad is. Épülhet az ország és épülhet az én házam is. Sárközi Miklós Békevonattal köszöntik a kölcsonjegyzést a hatvani A hatvani vasútállomás dol­gozói az őszi csúcsforgalom idején is becsülettel helytáll­nak. A majdnem kétszeresére növekedett forgalmat zökkenő- mentesen bonyolítják le. Csü- törtölcön például 2700 kocsi ér­kezett a vasútállomásra. A szolgálatban lévő vasutas dol­gozók azonban pénteken reg­gelre valamennyit rendeltetési helyére irányították. így napi tervüket 126 százalékra telje­sítették. Jó munkájukat bizo­nyítják, hogy szeptember 1-től 24-én reggelig 40 irányvonatot indítottak előírt tervükön fe­lük Most az V. Békekölcsön­jegyzés idején pedig úgy dön­vasutasok töttek, hogy szeptember 20-tól 27-ig naponta egy békevonatot indítanak Budapestre, mely friss zöldség- és gyümölcsfélé­ket szállít a főváros pia­caira. Péntek reggel már a ne­gyedig békevonatot indították útnak. Az őszi csúcsforgalom lebo­nyolítása mellett gyorsan megy az V. Békekölcsön jegy­zése is a hatvani vasutasok kö­rében. Szívesen adják kölcsön forintjaikat az államnak, mert az eddigiek során meggyőződ­tek róla, hogy ezzel sajátma- guk jólétét is növelik. Pénte­ken délig az állomás dolgozói majdnem negyedmillió formt kölcsönt jegyeztek. a szórakozással teli esték vígsága, pajkossága, boldog ér­zése, mely derűt, fiatalságot, kimondhatatlan boldogságot jelent minden ember életében. A haza javára, a magad hasz­nára lelkesen ajánlják fel forintjaikat a fiatalok. Például Kállai Ferenc, az Egri Lakatosárugyár lemezmunkása 600, Bukucs Éva 400, Bőgős Sándor DISZ vezetőségi tag 600 fo­rintot jegyzett. — így viszonozzák a sportstadiont, a men tőállomást, a kibővített strandot, azokat a létesítményeket, melyeket eddig használhattak. S jegyzés közben már lát­ták azokat az épületeket is, melyeknek tervei csak ezután — mindannyiunk közös munkája nyomán — kerülnek megvalósításra. A mai ünnepséget sikerekben gazdag kultúrhét. s az üzemi ifjúság körében eredményekben bővelkedő, egy hétig tartó békeműszak előzte meg. A fiatalok tettekkel bizonyí­tották be, méltók az egri névre, méltók várvédő elődeik harcához. Emellett tanúskodik Hajdú Györgynek, a hevesi gépállomás Ifjúmunkásának jó eredménye, Numan György, az egri Lakatosárugyár ifi dolgozója is 127 szá­zalékkal indult el újabb sikerek felé az elmúlt hét elején. Jvainkra, lányainkra a jövőben is bizton számíthat pártunk, államunk. A mai ünnepséget — a törté­nelmi hagyományok szeretetteljes ápolása mellett — azért is rendezték meg fiaink, hogy erőt, harci elszántságot, bá­torságot, hazaszeretetei merítsenek az egri hősök példájá­ból. Megyénk Ifjúsága a jövőben is úgy akar dolgozni, ta­nulni, hogy e’mondhassák róluk: „Emberségről példát, vi­tézségről formát mindeneknek ők adnak“. Ehhez a példamutatáshoz, a jövő sikerekben, eredmé­nyekben gazdag éveikhez kívánunk sok sikert megyénk ifjúságának. t-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents