Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-12 / 72. szám

I. 4 nIpujsag 1954 szeptember 12, vasárnap A Uj létesítmények megyénkben A Miskolci Tervező Iroda tervezésében épült a Gyöngyösi Népfürdő. tJj létesítmény Egerben a Mentőállomás, melynek dolgozói odaadó munkával küzdenek a dolgozók egészségéért. A Szépirodalmi Könyvkiadó közel félszáz könyvel ad ki a következő hónapokra Az új magyar prózai alko­tások között több humoros, szatirikus mű is szerepel. így Goda Gábor „Planétás ember“ című regénye, Horváth Mária „Kati“ című regénye, egy fa­luról városba került cseléd­lány sorsáról ad képet. Ismét kiadják Németh László „Bűn“ című regényét. Üj kiadásban olvashatjuk Déry Tibor „Fele- let“-ét, Aczél Tamás „Vihar és napsütés“-ét és Kolozsváry Grandpiere: „Csillagszemű“­jét. Elsőízben kerül kiadásra a Szépirodalmi Könyvkiadónál „Irodalmi elméleti és kritikai munka“, így olvashatjuk majd Mészáros Istvánnak a szatíra kérdéséről írt tanulmá­nyai és Pándi Pál „Kritikái és tanulmányai“-t. A kiadásra kerülő klasz- szikus művek között legjelen­tősebb a „Hét évszázad ma­gyar versei“-nek újabb bőví­tett kiadása. A Jókai-sorozat- ban négy új Jókai könyv je­lenik meg. köztük a „Kőszívű ember fiai“. Ismét kiadják Madách Imre „Ember tragé­diáját“ és Petőfi bibliofil ki­adását A külföldi művek kö­zül megjelenik Rostand ,,Cyra­no ja“, Dreiser: „Hideg bölcse- ség“ című regénye, Maupas­sant: „Az élet“ című műve, George Sand: „Mauprát“ című műve és Molière vígjátékai­nak kétkötetes válogatása. A boldogi kultúrotthon versenyfelh írása Dolgozó népünk nagy nemzeti ünnepünk, hazánk felsza­badulásának 10. évfordulójára készül. Kultúrotthonaink is meg­kezdték készülődéseiket. Éppen ezért hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulójának előkészítésére és megünneplésére ver­senyre hívom ki Heves megye valamennyi kultúrotthonát és egyben kérem a hevesmegyei tanács népművelési osztályát a verseny technikai lebonyolítására. A versenyben résztvenni kívánó kultúrotthonok alakítsa­nak versenybizottságokat, tegyék meg felajánlásaikat és küld­jék meg a megyei tanács népművelési osztályának. Kultúrott- honigazgatók, munkatársak! Kapcsolódjatok be Heves megye kultúr otthonainak felszabadulási emlékversenyébe. Szülesse­nek nagy elhatározások, nagy tettek, szocialista kultúrmozgal- munk eme területén! Püspöki Győző boldogi kultúrotthonigazgató S y Ifjúsági könyvankét az egri Úttörőházban Az Országos Ifjúsági Könyv­ünkét keretében az egri Uttö- roház művészeti szakkörének tagjai „ fjúsági könyvillusztrá­ciói'' rendez. Itt a legújabb if­júsági könyveket ismertetik majd a szakkör tagjai az ál­talános iskolák úttörőivel. ígér város anyakönyviéből ^Sajlóterjesztési verseny A gyöngyösi Sütőipari Vál­lalat dolgozói vállalták, hogy e hónapban az üzem te­rületén lévő dolgozók között 90 százalékra emelik a párt- sp.jtó olvasottságát. Sajtóter- jesztésben versenyre hívják az Egri Sütőipari Vállalat vezetőségét. Az Állami Faluszínház műsora Születtek: Balázs József, Ferzsák József, Liktor János, Csizmazia Jó­zsef, Kiss István, Antal Mária Rita, Ur József, Szántó Endre. Jefinov An­na. Szántósi Irén, Czibulka András, Csőké György László, Sipeki István. Jónás Rozália. Fodor László. Házasságot kötöttek: Kovács Dániel —Vári Erzsébet, Kiss Ottó László— Gömöri Ilona irma. Meghaltak: Borsos Jenő, Sebestyén Flórián, Bodorik Antal. Az Állami Faluszínház ismét me­gyénkben szerepel. A Ludas Matyi című háromfelvoná- sos vígjátékot a következő 1* ilyeken mutatja be: Szeptember 12. vasárnap: Füzesabony 13. hétfő: Tarnalelesz. 14. kedd: Szajla. 15. szerda: Mezőkövesd. 16. csütörtök: Hevesara­nyos. 17. péntek: Párád. Szúnyogirtás a Tisza partján Poroszló község lakói érdek­lődéssel figyelik a Tisza holt­ága mellett folyó szunyogirtási kísérletezést. A kísérletező Lancza János, már idestova 20 éve foglalkozik ezzel. Az irtás eszköze igen egyszerű és ötletes. Adva van egy láda, me’ynek két oldala szúnyog­hálóval fedett, s a hálókon 10—10 tölcséralakú bejárat van. olyan, mint az egérfogó. Itt száll be a szúnyog, mely messziről megérzi az emlős­állat szagát. A ládában nyúl, vagy néhány egér van, csali­állatnak, de ezt szintén szú­nyogháló védi a már bekerült szúnyogoktól. A kelepcébe jutott szúnyog nem tud kijön­ni, és benn a nap hatására egy óra alatt elpusztul. Mi a találmány jelentősége? — kér­dezzük Dancza elvtárstól. Jóval olcsóbb, mint a vegyi irtás, ezenkívül minden el­pusztult nőstény szúnyoggal együtt, elpusztul a benne lé­vő 200 pete is. Az öntözéses gazdálkodás, a rizstelepek lé­tesítése kedvező körülménye­ket teremt a szúnyog szapo­rodásának, ezért itt és a víz­parti községekben különösen hasznos lesz ez az újítás. A másik kísérlet pinceszerű szu- nyogfogótelep, ahová a szú­nyogok ősszel előszeretettel «állnak be telelni, de onnan kijönni már nem tudnak. Még egy kérdést. Megoldja-e ez a találmány véglegesen a szúnyogirtás kérdését? Az ed­dig! kísérlet szerint az elmélet jó. Ha egy területen több ha­sonló szunyogirtót felállítunk, akkor hatásos lesz a védeke­zés. Természetesen nem pusz­iit el minden szúnyogot, de je­lentősen megtizedeli azokat. A kísérletezés későbbi eredmé­nyei és majd a gyakorlat vá­laszt ad arra, hogy mennyiben hasznos ez a találmány. Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG: szeptember 12-től 13-ig: Kis kar­mester (francia). 16—-22-ig; Egy éj Velencében (oszt- rák). 12-én vasárnap délelőtt II-kor ma­tiné: Kincskeresők (lengyel). EGRI DÓZSA: szeptember 12-től 14-lg: Hűtlen asszonyok (olasz). 16-tól 19-ig: Komédiások (cseh). 12-én vasárnap matiné ll-kor; A holt ösvény titka (szovjet). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: szeptember 12-től 15-ig: Luxustuta­jon (szovjet). 16-tól 22-ig: Hűtlen asszonyok (olasz). 12-én matiné: Rejtelmes sziget (szovjet). GYÖNGYÖSI PUSKIN: szeptember 12-től 1.3-lg: Komédiá­sok (cseh) 14-től 15-lg: Különös házasság (magjar) matiné 12-én vasárnap II-kor: Cirkusz (szovjet) HATVAN: szeptember 12—13-lg: Törvényen­klvüil lovag (olasz) 14—16-ig: A vér titka (cseh) 12-én vasárnap matiné: Szevaszto- pol hősei (szovjet) FÜZESABONY: szeptember 12—13-lg: Szerelem en­gedély nélkül (cseh) 14—16-ig: Halálraítélt hajó. HŰTLEN ASSZONYOK Az egri Dózsa filmszínház szeptember 12—14-ig ma­gyarul beszélő olasz filmet, a Hűtlen asszonyokat tűzte műso­rára. Az olasz filmművészetnek ez a remekműve megdöb­bentő, leleplező rajzot ad a kapitalista olasz társadalomról, a felső tízezrek életéről, akik előtt két cél lebeg, a■ vagyon és a karrier. Ennek érdekében, ha kell ölnek, rabolnak is. Így ta­szítják halálba a kis cselédlányt, Cesarinát, akire ráfognak olyan rablást, amelyet ők követtek el. A film egyik szerep­lője, Lilianna megundorodik ettől a szennyes élettől és még botrány árán is napfényre hozza az igazságot. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A járványos gyermekbénulásról Az ezüstszínű gépmadár egyhangú bugással sebesen ha­ladt a Duna mentén a főváros felé, hogy utasait Budaörsön le- tehesse. Jómagam az egész lé­gi úton csendesen szundikáltam, s amint felébredve körülnéztem és jobban megfigyeltem utitár- saimat, felismertem régi isme­rősömet, aki szinte magába ros- kadva, meredt tekintettel bámult a semmibe. Látni lehetett raj­ta. hogy valami történt vele, va­lamilyen kétségbeesés gyöíri. Valósággal felriadt, amikor üd­vözöltem és megkérdeztem, mi van vele? Kétségbeesése jogos volt, mert orvostanhallgató fia Buda­pesten hirtelen megbetegedett, belázasodott, majd harmadnapra váratlanul az alsó végtagjairól felfelé haladó bénulások mu­tatkoztak, s a gyereket fuldokol­va beszállították a László-kór- házba. A járványos gyermekbé­nulás legsúlyosabb Tormája ér­te a szerencsétlen medikust, amikor a beálló bénulások rá­terjednek a mellkas izmaira, s a légzés lehetetlenné válik. A repülőgép merész siklással ért földet, s mi azonnal gépko­csin a László-kórházba siet­tünk. Jól ismerve ennek a ször­nyű kórformának következmé­nyeit, felajánlottam segítsége­met, s amint a betegszobába ér­tünk, éppen jókor jöttünk, mert felválthattuk azokat az orvoso­kat és ápolókat, akik a bénult gyereket állandó mesterséges légzéssel igyekeztek életben tar­tani. Abban az időben a jár­vány-kórháznak mechanikus lé­legeztető készüléke, u. n vas- tüdője — még nem volt, így kézi erővel kellett a légzést biz­tosítani. Egymást felváltva órá­kon át, éjjel, nappal folyt a gi­gászi küzdelem, a légzés fenn­tartásáért, végülis a súlyos kórt legyőzni nem lehetett, s a szép szál fiatalember meghalt. Szerencsére a járványos gyer­mekbénulás nagy általánosság­ban enyhébb formákban jelent­kezik és a súlyos bénulások rit­kák. A betegek zöme a 10 éven aluli gyermekek közül kerül ki. azonban felnőttek is megkap­hatják. A hevenyfertőző betegség kór­okozója egy nagyon kisméretű vírus, mely főleg az idegrend­szert támadja meg. A filtrálható virus elég ellenálló, a külvilág­ban hónapokig is fertőzőképes maradhat, állatok — egér. pat­kány, hörcsög — de főleg maj­mok könnyen fertőzhetők. A lappangási itíö 7—14 nap- j ra tehető, s a kezdeti tünetek nagyon változatosak lehetnek. Rendszerint apró, szabálytalan lázok mutatkoznak, a beteg le­vert, fáj a feje, torka, náthás, kissé köhöghet, tagfájdalmakról panaszkodik, kisíokú hasmenés, esetleg székrekedés gyötri, majd a körfolyamat nyomtala­nul megszűnik. Ilyen esetek a gyakoriak, felismerésük tehát nagyon nehéz, mert az influen- zaszerű tünetek nem jellem­zőek. A kezdeti orr-torokbeli huru- tos tünetek arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy a fertőzés ka­puja az orr-torok lenne. A fer­tőzések körülményeinek újabb és kiterjedt vizsgálata azonban meglepő eredményekhez veze­tett. Ezek a járványügyi vizsgála­tok felderítették, hogy a bete­gek székletében a kórokozó sok­szor még hetek múlva is kimu­tatható, ennélfogva a gyomor- béltraktus szerepe a fertőzések terén az orr- torokénál sokkal jelentősebb. A vírus terjesztésé­ben tehát nem annyira az orr­garat váladék, hanem főleg a székletrészek, tisztátalan ujjak, tárgyak, szennyezett ételne- műek játszanak jelentős szere­pet. Megerősíti ezt a felfogást az is. hogy a betegek környeze­tében összefogott legyekből a fertőző virust ki lehetett mutat­ni. A járványos gyermekbénulá­sok nyáron, ősz elején, vagyis a gyomor-bélbátníalmak idején mutatkoznak leginkább, s ez a körülmény is alátámasztja a béltartalom szerepét a fertőzé­sek keletkezésében. A fertőzés tehát az orr-garat, vagy méginkább a gyomorbél nyálkahártyáin át történik, s a virus elsősorban az idegeket tá­madja meg. A folyamat az ideg­pályákon halad tovább és el­éri a gerincvelőt, ráterjed a ge­rincvelő elülső, mozgató dúcai­ra és akkor következnek be a bénulások. A bénulások keletke­zése előtt az érzőidegek izgal­ma sokszor észlelhető. Klinikai tapasztalatok sze­rint az alsó végtagok bénulása, tehát a gerincvelő alacsonyabb szakaszainak megbetegedése a gyakoribb, ami a gyomor-bél­traktusnak, mint behatolási ka­punak jelentőségét igazolja. Kétes esetekben a kórismerést eldöntheti a gerinccsatorna csapolása, mert a nyert folya­dék fokozott nyomással ürül és tartalma is jellemző. A betegség átvészelése álta­lában egész életre szóló vé­dettséget biztosít. Járványügyi megfigyelések szerint csaknem minden ember enyhén lezajló tünetek mellett, gyermekkorá­ban átesik a gyermekbénulás ví­rusának fertőzésén, s ennek kö­vetkeztében a felnőttek vére ki­mutathatóan védőanyagokat tartalmaz. A felnőttek vérében jelenlévő védőanyagok azonban a gyer­mekbénulások gyógyításánál és főleg megelőzésénél eddig nem voltak értékesíthetők, mert ezek az ellenanyagok a felnőttek vér­savójában csak jelentéktelen mértékben vannak jelen. Ennek következtében a betegek gyó­gyítása eddig a tüneti kezelésre szorítkozott és az utókezelés volt a fontos. Penicillin, ultra- septyl és más vegyianyagok ha­tástalanok. Az agynyomás csök­kentése gerinccsapolások útján helyes beavatkozás. A bénulások kezelése villanyozás, fürösztés, masszázs, stb. útján rendsze­rint teljes gyógyulást, vagy lé­nyeges javulást eredményez. A legsúlyosabb, n. n. felszálló típusú bénulások esetén, a leg­utóbbi időben is légzőkészülé­keket, vastüdőket használtak vi­lágszerte. Ezekbe a nagy res- porátorokba helyezték a betege­ket, s a készülékek a légzést hó­napokig, évekig mesterségesen biztosították, amíg a mellkas iz­mai ismét visszanyerték rugal­masságukat. Lényeges változást hozott ezen a téren az 1952-ben Dániában, főleg Kopenhágában kitört járvány, amikor is a tö­megesen keletkezett súlyos tí­pusú esetekben a kevésszámú és otromba nagyságú, nehezen szállítható vastüdőkkel segíteni nem lehetett. Akkor szerkesztették Dániá­ban a „mechanizált medikus” elnevezésű, az altatógépekhez hasonló készüléket, amelyekkel nagyon sok szerencsétlen sorsú beteg életét mentették meg. A medikusokat katonai behívók­kal biztosították, mert a készü­léket állandóan kellő szakérte­lemmel kellett kezelni, s az or­vostanhallgatók önfeláldozó te­vékenységét örökítették meg t készülék elnevezésénél. Mindeddig Magyarországon is vastüdőt használtak, ami jár­vány idején nehézkes megoldás­nak bizonyult. Jelentős haladást jelentett azonban a budapesti László-kórház orvosainak fára­dozása, akik a dániai tapaszta­latok felhasználásával, korsze­rű respirátort szerkesztettek, s ez az új rendszerű, könnyen ke­zelhető, koffer nagyságú készü­lék most van gyártás alatt. Ugyancsak nagyfontosságú haladás történt a betegség meg­előzése és gyógyítása terén is a legutóbbi időkben. A laborató­riumi vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a fertőző betegségek az emberben védőanyagokat termelnek, s ezek a védőanya­gok. a vér fehérjéhez kötődnek. Különösen a gamma-globulin- nak nevezett fehérje az, amely­hez ezek az ellenanyagok kötőd­nek. A törekvések tehát arra. irá­nyultak, hogv ilyen gamma-glo. bulin előállítása lehetővé vál­jon, így kellő tömegű védő­anyag álljon rendelkezésre az eddig előállítható, kevés védő­anyagot tartalmazó vérsavók­kal szemben. A kísérletek eredményre ve­zettek és a gyermekbénulás megelőzésére alkalmas gamma­globulin éppen napjainkban ke­rül forgalomba. Az egészség­ügyminisztérium a gyermek közösségekben előforduló ese­tekben a gamma-giobulin injek­ciókat ingyen adja a gondozot­tak részére, különben a kijelölt gyógyszertárakban kapható, szabályszerű orvosi vényre. Ez az új oltóanyag passzív védel­met nyújt, melynek tartalma 3 —6 hét. Járvány idején a sportolás, túlzott fizikai munka kerülendő, mert ezek — újabb megfigyelé­sek szerint — elősegíthetik a bénulások kifejlődését. Ilyen időben az orr-torok műtétek is kerülendők. A beteget kórházba kell szál­lítani, hogy az izolálás és gyó­gyítás a lehető legtökéletesebb legyen. Fontos a fogékony élet­korban lévő gyermekek fokozot­tabb megfigyelése: járvány ide­jén a gyermekek közötti érint­kezést csökkenteni kell és be kell tartani az egészségügyi ha­tóságok rendelkezéseit és útmu­tatásait. Dr. Ettre István, Eger város főorvosa

Next

/
Thumbnails
Contents