Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-12 / 72. szám

1954 szeptember 13, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 A jöYŐévi kenyérért V — Értekezletet tartottak megyénk agronómusai •» Megtisztelő és nagyjelentő­ségű feladat áll a közeljövő­ben megyénk agronómusai előtt. Rájuk vár az a feladat, hogy az őszi gabonaneműek vetésével megalapozzák jövő­évi kenyérgabonaellátásunk zavartalanságát, az 1956-os év végére biztosítsák katasztrális holdankint egy-másfél mázsá­val a termésátlag emelke­dését. Ennek érdekében tartottak szeptember 8-án Egerben érte­kezletet megyénk agronómu­sai. Az előadás, majd a vita során kicserélték tapasztala­taikat és ezekkel gazdagod­va látnak hozzá az őszi ve­téshez. Bevezetőben Lendvai Vilmos elvtárs szólott néhány szót a mezőgazdasági kultúra élharcosaihoz, ismertetve ve­lük a mezőgazdaság fejlesztési határozatból adódó legfonto­sabb feladatokat. Az előadást Soós Gábor elvtárs, a földmű­velésügyi minisztérium kül­dötte tartotta. Elmondotta, hogy a nagyobb termést nem a vetésterület, hanem a termés­átlag növelésével kell elérni. Jövőévi kenyérellátásunk az idei őszi munkák helyes meg­szervezésén és elvégzésén mú­lik. Első és legfontosabb teendő a talaj jó előkészítése. Ennél a munkánál figyelembe kell venni az előző évi veteménye- ket, a talajerő állapotát, a ta­laj tulajdonságait, stb. Itt nem lehet dogmatikusan merev sé­mákat felállítani, hanem min­Az 1954. évi szerződéses hízóbika-akcióban közölt átvé­teli árak is igazolják, hogy ér­demes a termelőszövetkezetek­nek, vagy az egyénieknek is bikahízlalással foglalkozni. Könnyen kiszámítható, hogy egy 70—100 kilogrammos bika­borjú után 12 hónap múlva, de egy 250 kilós bika (tinó) le­kötésénél már öt hónap múlva 3600—4000 forintot kaphat a szerződő, a magasabb súlyban lévő négy mázsán felüli, jól hízott állatokért pedig maga­sabb árakat. Az élelmezés megjavítása érdekében szeptember 1-től új- szerződéses tinóhízlalási-ak- ciót indítottunk. Leköthető: 1955 május 31-ig 70—250 kilós egészséges, hizlalásra alkal­mas bikaborjú, 5—12 hónapon Az egri járási DlSZ-szerve- zet és a járás fiataljai lelke­sen készülődnek a szeptember 26-án megrendezendő ifjúsági béketalálkozóra. A községek kultúrcsoportjai, sportkörei, DISZ-szervezetei már most taggyűléseken, és vezetőségi üléseken tárgyalják meg a találkozó előkészületeit Fel­németen lovasbandériumot szerveznek és több mint 70 fiatal népviseleti öltözetben vonul fel majd a találkozón. A nouaji DISZ-szervezetből 70 fiatal készülődik, ezenkívül a 40 tagú novaji népi együttes is szerepel majd a kultúrműso­den esetben a helyi körülmé­nyekhez igazodva, a szakembe­rek tap utálatait felhasznál­va, a legcélravezetőbb eljárá­sokkal készítsék elő a morzsa- lékos, ülepedett, nyirkos mag­ágyat. Téves az a nézet, hogy a búza igénytelen növény. Igényes és megköveteli a mi­nőségi talajmunkát és a trá­gyázást. Sok függ a helyes vetéstől is. A vetőmag jó kiválasztása, csávázása, előkészítése, a vető- gépek szr kszerű kezelése, a ve­tési időpont helyes kiválasztá­sa váljon az agronómusok sze­mélyes ügyévé. Megyénkben az őszibúza legkedvezőbb ve­tési ideje október hónap első fele. A célkitűzések megkövetelik a mezőgazdaság szakemberei­től, hogy legyenek felelősek a rájuk bízott területért, ne tűr­jék m-g a gépállomások rossz minőségű, lelkiismeretlen munkáját, szervezzenek, tanít­sák a dolgozó parasztokat a magasfokú agrotechnikára. A hozzászólások igen sok ér­tékes tapasztalatot hoztak fel­színre. Láng Géza, az Agrár- tudományi Egyetem tanára tu­dományos alapon magyarázta meg a búza gyökerénél élő baktériumok szerepét a növény fejlődésében. Elmondotta, hogy ehhez milyen talaj a legkedve­zőbb. Hangsúlyozta, hogy ak­kor termelünk igazán gazdasá­gosan, ha nem takarékosko­dunk a munkával és a műtrá­belül legalább négy mázsa súlyban való átadásra. A szer­ződött állatok után darabon­ként 300 forint kamatmentes előleg és 400 forint adókedvez­mény jár. Átvételi ár extrém minőségért 11 forint, I. oszt. 10 forint és a II. osztály 9 forint. Kérjük megyénk egyénileg dolgozó gazdáit és termelőszö­vetkezeteit, hogy minél töb­ben használják ki a kedvező feltételeket, szerződéskötésük­kel járuljanak hozzá gazdasá­guk megerősítéséhez, a jobb húsellátáshoz. Szerződés a He­vesmegyei Állat- és Zsírbe- gyüjtő Vállalat járási kiren­deltségeinek községi szerződ­tetőinél köthető, akik minden érdeklődőnek részletes felvilá­gosítást adnak. Keresztes Lajos begyűjtési vez. ron. A felsötárkányi kultúrcso- port bemutatja a lakodalmas táncot. Egercsehiből 100 egyen­ruhába öltözött bányászfiatal jön a találkozóra a bányász­zenekarral együtt. Egercsehi­ből staféta is indul. Hatvan egyenruhás úttörő képviseli a találkozón a járás úttörőcsapa­tait. Az egri járás DlSZ-szerve- zetei levelet írnak egymásnak, melyben közük, hányán jelen­nek meg a találkozón, milyen kultúrmunkával, vagy sport- bemutatóval készülnek a ta­lálkozóra. gyávái. Strumpf elvtárs, megyei főagronómus hasznos helyi jel­legű tanácsokkal látta el a hallgatóságot. Többek között elmondotta, hogy a helytelen trágyakezelés miatt évi 15 millió forint kárt szenved me­gyénk. Hasznos talajművelési és vetési tanácsokat adott Vi- zer Jakab elvtárs, a kompolti kísérleti gazdaság egyik kuta­tója. A kerekharaszti Béke termelőszövetkezet agronómu- sa elmondotta, hogy keresztso­ros vetésű búzájuk holdanként két mázsa 40 kilogramm ter­méstöbbletet adott. A terme­lőszövetkezetek felszólalói ja­vasolták, hogy több jogot kap­jon az agronómus a termelő- szövetkezetben, ne csak ta­nácsadó, hanem parancsnok és irányító is legyen. Hozzászó­lásaikban értékes tapasztala­taikkal gazdagították a hall­gatóságot Kalyinka János, Bé­nák Géza, Katona Béla, Gal- góczi József és Dobó Géza elv­társak is. A felszólalások hiányossága volt, hogy az elvtársak nem mondották el azt, hogy ők a területükön hogyan végzik majd az őszi munkákat, mik a terveik, milyen bevált módsze­rekkel igyekeznek megoldani feladatukat. Mindamellett hasznos és ta­nulságos volt az agronómusok értekezlete. Hasznosságát, ha még most nem is, de a jövő gazdasági év végén a megnö­vekedett termésátlageredmé­ny :kben tudjuk majd lemérni. HÍREK — A PÊLY1 RÁKOSI tíz­ben szeptember 6-án megkezd­ték a rizs aratását, 10-én pedig a cséplést is. — A KISKORÉI DÓZSA tsz rizsaratási és cséplési versenyre hívta a megye és az ország valamennyi rizs­termelőjét. (Nagy István) — A HEVESMEGYEI NÉPI EGYÜTTES vidéki kőrútjára indul. Lelkesen készülődnek az együttes tagjai — a tánc-, ének és színjátszók — első előadá­sukra, melyet Füzesabonyban tartanak meg. — A KEREKHARASZTI BÉKE termelőszövetkezetnél szeptember 5-én tapasztalat- cserét tartottak a járás ter­melőszövetkezeteinek képvise­lői és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. (Sebestyén János) — A MÁTRA VIDÉKI ERŐMŰNÉL már megkezd­ték és még a tél beállta előtt befejezik a Il-es számú szénszállító-kötélpálya építé­sét. (Kovács János) — ERDÖKÖVESD KÖZSÉG dolgozói 101 százalékra teljesí­tették kenyérgabonabeadási kötelezettségüket. A másodve­tés szépen fejlődik és az őszi vetések folyamán többen al­kalmazzák a keresztsoros ve­tést is. (Suszták Márkus) Helyesbítés Lapunk szeptember 2-i számában az értelmiségi kérdésről írt cikkünkben tévesen állapítottuk meg, hogy „vá­rosunkban nem folyik jelentős tudo­mányos kutatómunka a biológiai, or­vosi, agrotechnikai és történelmi tudo­mányok területén". Az igazság az, hogy ezen a téren számottevő ered­ményeket értek el városunk kutató szakemberei. Hortobágyi Tibor, Török Lajos, Szántó Imre s a többi tudo­mányos munkát végző tanár. Uj szerződéses hízóbika-akció indult megyénkben — m • ■ — ................... Szín vonalas műsorral készülnek az egri járás DISZ-fiataljai az ifjúsági béketalálkozóra Mit láthatunk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon? Szeptember 11-én, szomba­ton nyitotta meg kapuit az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár Budapesten. A kiállításon mintegy 600 szarvas- marha, 700 sertés, 300 te- nyészló, baromfi dokumentál­ja az élenjáró állami gazdasá­gok, kísérleti és tangazdasá­gok, termelőszövetkezetek ál­lattenyésztési eredményeit. Megyénkből is 20 tehén és te­nyészbika vesz részt a kiállí­táson, közöttük o füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet Haj­nal nevű tehene, melynek évi tejhozama 4410 kilogramm. Nagy József feldebrői egyéni­leg dolgozó paraszt is 5500 lite­res tejhozamú tehenével vesz részt a kiállításon. Az atkári Vlicsurin termelőszövetkezet bemutatja, hogyan értek el 13 kataszteri holdon 19,30 mázsás átlagtermést búzából. A látogatók amellett, hogy sok termelési tapasztalatot gyűjthetnek s élenjáró terme­lési tapasztalattal gazdagíthat­ják eddigi tudásukat, kedvük szerint szórakozhatnak is, film­vetítés lesz és neves művészek is felléonek a kiállításon. Érde­kes lesz a lovas-futballmérkő­zés és különböző lovas bemu­tató. Már hetekkel ezelőtt meg­nőtt az érdeklődés, nemcsak azok részéről, akik állattal, vagy különböző növényeikkel vesznek részt, hanem azoknál is. azok között is, akik csak a kiállítás megtekintésére men­nek fel. Lőrinci községben 170 dolgozó paraszt vásárolta meg az elővételi jegyet, Ecséd és Hort községben 100—100 a je­lentkezők száma. Kerecsenden a dolgozó parasztok a községi tanáccsal karöltve szervezik a kollektív felutazást. A kiállítás megtekintésére a MÁV 50 százalékos vasúti ked­vezményt biztosít a látogatók részére. A vasúti jegyet úgy lehet igénybe venni, hogy indu­láskor egészáru jegyet kell váltani, a kiállítás megtekin­tése után, a he’yszínen le kell bélyegeztetni, és így a vissza­utazásra ugyanez a jegy érvé­nyes. Kovács Ferenc agropropagandista ízlik az ebéd, nincs panasz a napköziotthonok étrendjére. Az Egri Dohánygyárban van Heves megye legszebb üzemi bölcsődéje. OOOQ«MOOO«m)00(m)(m)iYiOQ«YiiYnY»vyyylfYyyvyx^^ A csekk nem világit (Tudósítónktól.) T óth József gyöngyöspatai dolgozó parasztot és tizenhat társát nagy öröm érte hat esz­tendővel ezelőtt. Abban az időben ugyanis budapesti kiküldöttek jártak a községben és a többi között beszél­gettek Tóth Jó­zseffel is. Tóth bá­csinak az volt akkor a legnagyobb bána­ta, hogy nincs vil­lany azon a részen, ahol ő maga és tár­sai laknak. A ki­küldöttek Ígértek és jegyeztek, azucán eltávoztak. Tóth bá­csi örömmel újsá­golta a hirt társai­nak, azok meg nyomban kinevez­ték megbízottnak. Azután, amilyen gyorsan érkezett az örömhír, ugyan­olyan gyorsan szűnt meg a kilátása an­nak, hogy lesz v'I- lany. Tóth bácsi azonban nem csüg­gedt. Pedig egvik év ment, a másik jött. Csak éppen a várvavárt \ llanv maradt el. A közsé­gi tanács hivatásá­hoz képest a sik-a lépett. Amikor lát­ták, hogy a villany- vezetés székéi e na­gyon lassan döcög, érintkezésbe léptek a hatvani ÁVES szel, és kértek 15 oszlopot. A hatvani ÁVESZ azonnal visszaírt a tanács­nak, hogy nem hoz­zájuk tartozik az ügy, hanem a salgó­tarjáni főüzletveze- tőséghez. Tóth bá­csi ütötte a vasat, a tanács pedig cse­lekedett. Még azon a napon eiröpítette a posta Salgótarján­ba a gyöngyöspatai tanács 15 villany- oszlopos igénylését. A főüzletvezetöség úgylátszik nem ül az aktára, mert azonnal válaszolt, hogy nagyon sajnál­ják, de nem áll módjukban viilany- oszlopokat »ciutalni. Ekkor a tanácshá­zán valakinek eszé­be jutott, hogy a község körös körül van erdővel, ami szinte ontja az osz­lopokat, miért ne igényelhetnének a földművelésügyi minisztérium erdő- gazdasági főosztá­lyától. Még így ta­lán jobb is, hogy Salgótarján rém adott — gondolták — mert helyben van, nem kel', szál­lítani. Közben az oszlo­pok mind sürgő­sebbek lettek, mert a gyöngyösi általá­nos és vegyesipari KTSZ be is fizette­tett családonként 800 forintot, így minden akadály el­oszlottnak látszott a villanyvezetés büro­kratikus útjából. Ez még májusban tör­tént, de a víllanv csak nem ég, pedig nem lehet mondani, hogy a í ildmüve- lésügyi miniszté­rium nem Intézke­dett, csakhát milyen ez az intézkedés, ilyet még a legöre­gebb gyöngyöspa­taiak sem hallottak, pedig egyik-m.isik mac meghaladta a 80. esztendőt. Nem rapták meg talán a kiutalást? Ô dehogy nem, csak nem ott, ahonnan kérték, ha­nem az 50 kilomé­terre lévő Kecsk községből. Hát ez furcsa és feltételez­hető, hogy ha még egy igénylés lonne, azt nyilván valame­lyik baranyarnegyei erdőgazdaságtól utalnák ki a gyön­gyöspataiaknak. Ezek után ha va­laki érdeklődik Tóth bácsinál a vil­lany felől, bosszú­san legyint: Mit csináljak, a t t-nzt már régen befizet­ték, a csekket ra­gasszam a íara, az úgyse világítana”! És igaza van. A ni- bára helyesen vilá­gított, mcst mégis az lenne a helye­sebb, ha a villanv- égők mielőbb rávi­lágítanának Tóth József és 16 társa utcáját a. Építsünk több silót A silózásnak egyre nagyobb szerep jut állatállományunk ta­karmányellátásában. A silóta- karmánnya] sok abrak- és szá­lastakarmányt takarítunk meg, olcsóbbá tehetjük a téli takar­mányozást, 35—40 százalékkal olcsóbban biztosíthatjuk az álla­tok létfenntartó- és termelő ta­karmányát. Termelőszövetkezeteink látva a silózás fontosságát, évről év­re több silótakarmányt biztosí­tanak állataiknak. Májusban zőldsilózással igyekeztek a téli takarmányt biztosítani. Ebben jó eredményt ért el a herédi Micsurin, a boconádi Petőfi és a kömlői Kossuth termelőszövet­kezet. Szövetkezeteinknek jelen­leg fontos feladatuk az őszi silózás mielőbbi megkezdése. Használjanak ki a silózásra al­kalmas minden lehetőséget. A minisztertanács hosszúlejára lú kölcsönnel biztosítja a beton­silók építését. Használják fel ezeket a kedvezményeket is. Ha a silóépítkezést november 15-ig befejezik és azokat december 10-ig megtöltik, akkor a meg­épített silótérfogat minden köb­métere után 22 forint anyag- visszatéritésben részesülnek. Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok ré­szére köbméterenkint 100 forint középlejáratú hitel kerú! folyó­sításra. A hitelt öt év alatt kell visszafizetni. Azok. akik a siló­építéshez hitelt nem vettek igénybe, de silóikat november 15-ig felépítik és december 10-ig megtöltik, azok az építési anyag fogyasztói árából köbmé­terenkint 10 forint visszatérítést kapnak. Az akcióban részvevő termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok építési szándékukat jelentsék be az il- letékes községi tanácsoknál. Ráner László. takarmánygazdálkodás! agronómus.

Next

/
Thumbnails
Contents