Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-05 / 61. szám
nêpujsXg 1954 augusztus 5. csütörtök. A népnevelőmunka tapasztalatai Poroszlón MOST, HOGY a falu minden részén a cséplőgépeké a szó, most mikor népünk kenyerét kell biztosítani, nagyobb lelkesedéssel és szorgalommal kell a felvilágosító munkát végezni. A poroszlói kommunisták jól tudják ezt. Készültek is rá. Jóelőre beosztották a népnevelőket körzetek szerint és minden cséplőgéphez adtak egy, vagy több népnevelőt. A beosztás után sem hagyják magukra őket, állandóan ellenőrzik, segítik munkájukat. A kialakulóban lévő kollektív vezetésiek köszönhető, hogy nem a párttitkárt halmozzák el szervezési munkával, hanem a pártvezetőség is segít. A népnevelőértekezleteket többnyire a vezetőség tagjai szervezik. Legutóbb is Tóth János vezetőségi tag tartotta meg az értekezletet, melyen ismertették a beadással kapcsolatos rendeleteket is, hogy minden kérdésre választ tudjanak adni a népnevelők. Az agitáció tartalma is megváltozott. Elevenebb, emberhez szóló felvilágosító munka foglalta el a régi, gyakran üres frázisokat pufogtató szócsép- lést. A népnevelők egyre inkább helyes érvekkel megrakodva kezdenek munkához. Az értekezleteken — mint legutóbb is — aprólékosan megmagyarázzák a népnevelőknek, hogyan és mivel agitáljanak. „Lelkűkre kötöttük — mondta Pala elvtárs — nehogy úgy menjenek a gazdákhoz, hogy no, most népnevelő vagyok, semmi baráti szó, elmondom a mondókámat és kész. Beszélgetni kell és a beszéd fonalát úgy irányítani, hogy alkalom legyen véleményünket elmondani a beadással kapcsolatban és ösztönözni az embereket anélkül, hogy különösebben észrevennék, hogy most népnevelővel beszélnek. Nem azért, mintha ezt szégyelni kellene, de így jobban hozzá lehet férni az emberek szívéhez. ITT IS ELŐFORDULT még az utóbbi időben, hogy csak addig érezték magukat népnevelőknek, míg egy-egy kampány tartott. Aztán hallgattak, míg egy választás, vagy egy nagy ünnep nem jött közbe. Ma már a nap minden percében népnevelők. A határban, boltban, irodában egyformán folyik az agitáció. Ügyesen, személyhez szólóan. Nem hivatalos hangon, egyszerű, s ha kell, vidám szavakkal beszélnek, agitálnak, s a célt legtöbbször el is érik. Nagy változások vannak a népnevelőmunkában. Sokat tanultak a pártkongresszus óta, s rájöttek, mint ahogy ezt Csirke elvtárs népnevelő mondta, „nem elég ma már Sztálin- várossal, Inotával agitálni, helyes, ha ezeket is elmondjuk, de közelebbi, s jobban érthető érvek kellenek. Innen a mi falunkból, olyanok, melyeknek közvetlenül hasznát láthatják.“ Helyes azt megmutatni, hogy államunk segíti a munkából kiöregedett dolgozó parasztokat, hogy mennyit javult a falu áruellátása, vagy mennyit fejlődött egy-egy család gazda- ságiiag A NÉPNEVELŐ az élet minden területén tud segíteni érveivel, tanácsaival. így van ez Poroszlón is. De még sok lehetőség van itt is, melyet nem használnak ki a falu népnevelői. Egyes gazdák panaszkodnak, hogy a víz miatt gyengébb lett a termés, mint tavaly. A jó népnevelő ilyenkor nem esik kétségbe, nem „sír“ együtt a panaszkodókkal, hanem bebizonyítja, van még lehetőség a gyenge termés pótlására. A másodvetés sok embert kihúzott már a csávából, mert a holdankénti nyolc, tíz mázsa kukoricatermés sokat jelent. ; a 11 azonnal teljesítette beadá sát. TuTCsák János, Szekeres János még el sem csépelt teljesen, s máris teljesítette beadási kötelességét. Nagy eredmény ez Poroszlón, annak kő szönhető, hogy a 60 népnevelő helyes irányban keresi az igazi utat. Több gazdával beszéltünk, s örömmel tapasztaltuk, azért teljesítik a beadást, mert becsületbeli kötelességüknek érzik. Nincs is a faluban egyetlen hátralékos sem. Legtöbb gazda a cséplőgéptől teljesíti beadását, csak elvétve akad olyan, aki késik, mert nincs igája. « A verseny, mely Poroszlón hosszabb idő óta aludt, most újult erővel lobbant fel. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére 280 gazda vállalta, hogy a cséplőgéptől teljesíti beadását. AZ EREDMÉNYEK mellett néhány hiba is mutatkozik még. de ezek kijavíthatok. Legkomolyabb ezek közül, Hogy nem mindenhova jutnak el a népnevelők. Egyes helyekre csak akkor küldik őket, ha már hiba mutatkozik, vagy ha észreveszik, hogy valaki nem teljesítette előírt időre a beadási kötelezettségét. Ezt a hibát megelőzni csak egyféleképen lehet: necsak akkor küldjék a népnevelőket, ha már baj van, mert ilyenkor nem lehet telies értékű munkát végezni. Előbb kell meggyőzni az embereket, előbb kell agitálni, mielőtt a baj bekövetkezne. összegezve az eredményeket, elmondhatjuk, hogy nemhiába dolgoznak a poroszlói kommunisták, népnevelők. A helyes vezetés, a járási pártbizottság segítsége meghozta az eredményt. Ezen az úton kell továbbhaladni, akkor Poroszló a füzesabonyi járás első községe lehet Kovács Endre Nincs utána beadási kötelezettség. Ha kevés búza termett, azon is lehet segíteni a másodvetéssel. Egy hold másodvetésű kukorica árából három ember évi fejadagját lehet megvásárolni. Ezeket a tanácsokat megszívlelik, hasznosítják az emberek, s hálásan gondolnak a népnevelőre, aki önzetlenül segítette őket. Igen helyesen feltárják a poroszlói népnevelők a falu és a város, a munkásosztály és a parasztság között lévő kapcsolatot, összevonva a beadás fontosságával. Ezt persze mindig más-más példával bizonyítják be, az alkalomtól és körülményektől függően. Az egyik népnevelő elmondta, hogy a határban új kaszával látta dolgozni szomszédját. Már előzőleg is beszélni akart vele, most kapóra jött a dolog. Nem Ino- táról beszélt neki, hanem elmondta, hogy ezt a kaszát és a többi szerszámot a munkásosztály küldte, s azt várja, hogy a dolgozó parasztok élelmet küldjenek érte, teljesítsék beadási kötelességüket. Az ilyen agitá- ciót megértik az emberek, különösen, ha a népnevelő nem dugja be fülét a panaszok előtt, hanem segít azok elintézésében. Ha valamit kifogásolnak a gazdák, a népnevelők azonnal jelentik a pártszervezetnek, s ha lehet, azonnal intézkednek. mint már annyiszor a kút ügyében, vagy a tanáccsal kapcsolatos panaszoknál. MOST a cséplőgépeknél lehet eredményes agitációs munkát végezni, ezt kihasználják a falu népnevelői. Guba István traktoros népnevelő kezdeményezésére verseny indult a cséplőmunkások között. Megfogadták, hogy minden gazdát meggyőznek arról, hogy a cséplőtől teljesítse beadását. A verseny máris szép eredményeket hozott. Guba Istvánék lí gazdánál csépeltek és mind A gomba: És valamikor még ezekre a házakra néztem én fel? X Már a dédunokám is nagyobb... y Szépen segített az egerszóláti DISZ az aratási munkákban Mint sok -s községben, úgy Egerszólaion is meg- s rcrvezte ■’ ‘V SZ vezetősége az aratóbr gái , hogy azokra! a gazda nál, akiknél a szükséges munkaerő nincs biztosítva, segítséget nyújthassanak. A kilenc tagból álló DISZ-aratóbrigád július 18-án, vasárnap a kissé hűvös, szeles időben elindult özvegy Fekete Istvánná 2900 öles búzáját learatni. Az előző napok zivatarjai eltűntek. A déli órákig még felhő is alig mutatkozott az égen, és egyre melegebben sütött a nap. A délutáni órákban borulni kezdett, de a fiatalok közel két hold búzát arattak már le akkorra, megmentették az esőtől. Fekete Istvánné nagyon meg volt elégedve munkájukkal Alig győzte dicsérni őket. Legközelebbre, a 25-i vasárnapra tervezték az aratás folytatását. Nógrádi Károlyék lakásán gyülekeztek. Szívesen áldozták fel vasárnapjukat is, hogy megmenthessék a gabonát. Hiszen elég sok kalászos tönkrement a megáradt Duna környékén, ezeket ott kell pótolni, ahol éppen tudjuk. A fiatalok özvegy Kakukk Sándorné két- holdas búzáját is levágták. A ború» idő most is barátjuk lett. Felszakadozott a felhő. A nap sugarai áttörték a borulást, és 10 óra felé újból jó idő lett. Özvegy Kakukk Sándorné búzájának learatása után, még özvegy Kovács S'- -ózsefné 8—900 öl búzája im^Mt. A kilenc fiatal nem pihent sokáig. Ezt is learatta. Július 21-én munka után pedig táblát készítettek a terményátvevő helyiség elé, amelyre ezt írták: „Előre a gyors beadással az ország jövőévi kenyeréért”. Ezzel segítik elő a gyors beadási munkát. így dolgozik az egerszóláti DISZ-szervezet csaknem minden tagja. Es amely csapat így dolgozik, az megérdemli, hogy a párt aranytartalékának nevezzük. Szecskó János, járási pártbizottság instruktora SEGÍT A PATRONÁLÓ BRIGÁD (Tudósítónktól.) A CSÉPLÉS kezdetén tartott a járás. Az idő úgy mutatkozott, hogy nem adja alább, mint az aratás alatt volt, ezért kétszeres szükség volt a gyors cséplésre. A detki gépállomás udvarából egymásután ingtak a cséplőgépek a járás községeibe. A dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek soha nem látott összefogása nyomán óráról-órára nőttek az asztagok, hogy folyamatosan biztosítsák a munkát a cséplőgépeknek. Egyszóval az egész gyöngyösi járás olyan volt ezekben a. napokban, akár a megbolygatott har"yaboly. A csépié*. nemcsak a dolgozó parasztság ügye. Így gondolta ezt a Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár is, amikor a detki gépállomás patro- nálását vállalta. Ennek megfelelően Tegzes mérnök elvtárs vezetésével gyorsanmozgó szerelő-brigádot alakítottak, így várták a szerszámgyáriak a cséplés megkezdését, mert sohasem lehet tudni, mikor van szükség elvtársi segítség- adásra. DOMOSZLÓ és Karácsond községekben csaknem egyszerre indultak a cséplőgépek. Szinte jólesett a fülnek hallgatni a gépek muzsikáló zúgását. Vígan végezték munkájukat a cséplőbrigád tagjai, nagyobb lendületet vett a behordás mindkét községben. Maguk a dolgozó parasztok örömtől sugárzó arccal morzsolgat- ták a szemet a dob faránál. Az egyik termelőszövetkezeti tag örömmel újságolta, hogy most hallgatta az időjárás jelentést és jó, meleg idő várható. A cséplőbrigád kitartóan dolgozott. Ügy repültek a kévék a dobra, mintha mértani pontossággal számították volna ki az útjukat. Itt-ott felhangzott a pelyvahordó lányok éneke, ami még kellemesebbé tette a cséplőszekrény egyenletes muzsikáját. Estefelé járt az idő, amikor hirtelen idegen zaj csapott a fülekbe. A traktoros a dobhoz rohant és megnyúlt arccal állapította meg, eltörött a dobtengely. Ami ezután történt, az mindenképpen a becsület dolgát jelentette. A járási tanács ügyeletesének telefonhívását Tegzes mérnök elvtárs vette fel a Szerszám és Készülék- gyárban. Tegzes elvtárs nyugodtan végighallgatta a kérést és csak annyit mondott: ..Elvtársak, nem számít az este, mindjárt ott leszünk Karácsondon“ — ezzel letette a kagylót. Pár perc telt el, újra berregett a telefon Tegzes elvtárs szobájában. A járási tanács ügyeletese közölte, hogy Domoszló községben is dobtengelytörés történt. „Oda is kimegyünk“ — válaszolt Tegzes elvtárs és máris indult a szerelőbrigád a gépállamásra. Mindkét dobtengelyt még aznap éjjelén kijavították. ÍGY a Szerszám és Készülékgyár patronáló brigádjának eredményes munkája folytán, másnap újra indulhatott a gép. Tegzes mérnök elvtárs azonban előrelátó emberként Szarka művezető elvtárs vezetésével tíz napra kiküldte a brigádot a detki gépállomásra, hogy minél közelebb legyenek, ha baj van, mert a cséplés nemcsak a dolgozó parasztságnak, hanem az egész országnak is ügye. A szerszámgyáriak elvtár- sias segítsége óta jó pár nap telt el. A cséplőgépek tovább ontják a gabonát a zsákokba, hogy nemsokára kenyér és kalács formájában kerüljenek a dolgozók asztalára. Persze a cséplésnek még nincs vége, még a befejezésig izgalmasak lesznek a napok. Előadódhat még újra géptörés, amit a szerszámgyáriak még gyorsabban javítanak majd meg, mint az első esetben. Előadódhat egyéb hiba is, aminek a gyors és biztos elhárítására nagyszerű biztosíték a munkások és dolgozó parasztok megbonthatatlan szövetsége. Er ki János KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Mátravidéki Tröszt területén végzett kiváló munkája elismeréséül Baják Istvánnak, a Máti a vidéki Tröszt igazgatójának, Varga Jánosnak, a Mátravidéki Tröszt főmérnökének és Gubis Imrének, a Mátravidéki Tröszt IX-es akna főaknászának a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. Az árvízkárosultakért — HEVES MEGYÉBEN az árvízkárosultak megsegítésére folyó pénzgyüjtésben augusztus 2-ig 224.478.76 forint gyűlt össze. — GYÖNGYÖS ÊS KÖRNYÉKE Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói idáig 5077 forintot gyűjtöttek az árvízkárosultak megsegítésére. A további gyűjtés folyamatban van. — A HATVANI TÉGLAGYÁR dolgozói az elmúlt héten munkaidejükön felül dolgoztak, hogy az árvízkárosultak megsegítésé re felajánlott 30.000 téglát ter ven felül legyártsák. A mátra- derecskei téglagyáriak hat csa- ládiház felépítéséhez jálrultak hozzá 60.000 téglával és 16.000 cseréppel. Eger II. sz. téglagyára szintén befejezte a válla.l 30.000 tégla és 6000 cserép gyártását. — A KÊKESTETCI ALLAMI GYÓGYINTÉZET kultúrgárdája annakidején a gyöngyösi árvíz- károsultakat segítette kultúrműsorával. Most előadást rendez tek a dunai árvízkárosultak megsegítésére is. A színvonalas műsoros esten hivatásos művé szék és lelkes műkedvelők szerepeltek. Az 1800 forintos bevételt az intézet pártszervezete azonnal feladta a 200-as csekkszámlára. — A RECSKI ÉRCBANYA dolgozói egynapi keresetüket küldik el az árvízkárosultaknak Az üzem MNDSZ-szervezete pedig táncmulatságot rendez, és a bevétel teljes összegét odaadja segítségképpen. — A MATRA KÖRNYÉKÉN lévő üzemek és a Mátrában üdülő dolgozók gyűjtésének összeredménye 38.955 forint. A gyűjtésért külön dicséret illeti a i mátrai MDP alapazervezeteket, (Bodor Imre,) (A rózsaszentmártoni bányatelepen csak éppen nem készülnek el). 1952 óta épülnek a bányászlakások Tompán búg a András alig hallja — mert hogy már éppen félálomban van. Elringatta a gép zúgása, a zamatos hegyiévé, a simogató napsütés — s alszik, édes- deden alszik. A munkaidő alatt! Így is megkeresi az okos intézkedés következtében a gépkezelő napi keresete háromnegyed részét — hát miért ne aludna? Vtóvégre demokrácia van! Messziről, óvatos léptekkel egy overálos ember közeledik. Lábujjhegyen, majd megbotlik a nagy óvakodásban, s szinte rózsaszirom érintéssel simogatja vissza az ébrenlétbe Haná- kot. — Tente-tente, no csak nem alszunk? Hanák pislog egyet-kettőt, aztán a másik oldalára fordul, úgy mormogja: — láthatja! Sőt tovább is alszunk! Az overálos tanácstalan: — nem lehetne mégis inkább felkelni? V tóvégre... hogy is mondjam ... szóval munkaidő volna. Kuc-kuc — csiklandozza meg az alvót — hisz már a ha- sikájára süt a nap. No, kelljen már fel, nagyon szépen kérem. Igazán, még tarlót sem kell bántani... így folyik a könyörgés, udvarlás, ... s talán még ma is élnek, ha meg nem haltak. Lehet, hogy e kis cikk minden szava nem felel meg a valóságnak. Lehet, hogy kissé eltúloztuk az eseményeket. De az tény. hogy Árendás elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője alva találta Hanák András atkári traktoristát, alva és részegen. A felébresztésről nem feledkezett meg, de megfeledkezett a fele- lősségrevonásról. Az ilyenfajta feledékenység talán az oka, hogy a gépállomások tarlóhán- tási tervük egyharmadát sem teljesítették? Lehet! Sőt, biztos! (Gy—ó) Törvényerejű rendelet a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos egyes kérdésekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényérejű rendeletet adott ki a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatban. Az új törvényerejű rendelet több módosítást tartalmaz a helyi tanácsok tagjainak választásáról szóló 1950. évi törvényerejű rendeletnek a választói névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseiről. A rendelet a többi között kimondja: „A választói névjegyzékbe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki 18. életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának, illetőleg helyesbítésének évében betölti, amehy- nyiben a választói névjegyzék összeállításának (helyesbítésének) idején állandó lakhelye az , illető tanács működési területén van.” „Nincs választójoga annak, aki a) közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll; b) szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; c) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll, vagy sem.” 1 A rendelet értelmében a különböző fokú tanácsok minden egyes tagjának megválasztására — a lakosok számának figyelembevételével a megyei, a járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok működési területén külön-külön választó- kerületet kell létrehozni. Részletesen ismerteti a rendelet, hogy a lélekszám alapján hány választókerületet kell alakítani. A választókerületek területi beosztását a választás napjának kitűzésétől számított 20 napon belül közzé kell tenni. Az Elnöki Tanács megállapította a megyei és a budapesti városi választókerületek számát. így Budapesten 300, a két legnépesebb megyében : Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében 110—110, a többi megyében pedig: Bács- Kiskun megyében 100, Sza- bolcs-Szatmár megyében 95, Szolnok, Hajdu-Bihar és Békés megyében 90—90, Csong- rád megyében 85. Győr-Sop- ron megyében 80, Baranya, Fejér, Somogy és Veszprém megyében 75—75. Komárom, Nógrád, Tolna, Vas, Zala és Heves megyében 70—70 választókerületet kell alakítani. A járási, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok ' tagjainak megválasztására alakítandó választókerületek számát a közvetlen felettes tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. Pályázati felhívás A Hevesmegyei Tanács Népművelési Osztálya pályázatot hirdet helytörténeti munkák elkészítésére. A pályázat célja. hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából megismerjük megyénk történetét. A pályázat feltételeit részletesen tárgyaló felhívást, valamennyi községi és városi kul- túrház — kultúrotthon igazgató, népművelési ügyvezető és valamennyi iskolaigazgató megkapta. Az érdeklődők tehát forduljanak az említett személyekhez felvilágosításért. A pályázat határideje 1954 XI. 30. A pályázatokat a Megyei Tanács Népművelési Osztályára kell határidőre megküldeni A pályázat magas pénzjutalmait a Népújságban augusztus végén közöljük. Megyei Tanács Oktatási és Népművelési osztálya. ÉRDEKES FELEDÉKENYSÉG
