Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-26 / 67. szám

A tanácstörvénytervezetről Pihenő. Hat tűzhelyet vásá­roltak meg, s míg jön a szekér, hogy hazavigye a „vásárfiát", megpihennek A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága alkot­mányunk ötödik évfordulójának napján nyilvánosságra hozta a Szabad Népben és széles vitára bocsátotta a tanácsok felépí­téséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet. A tervezet feletti vita máris megindult a lapok hasábjain, hogy a szeptemberi országgyűlés e vita hasznos tapasztalatait, javas­latait felhasználva, végleges formába öntse a tanácsokról szóló új törvényünket. Már az a tény, hogy egy új. nagyjelentőségű törvény meg­alkotásában nemcsak megválasztott képviselőin keresztül, ha­nem közvetlenül is résztvesz dolgozó népünk — minden szó­nál ékesebben bizonyítja államrendszerünk, választásunk, a tanácsok létrehozásának mélységes demokratizmusát. Dolgozó népünk nemcsak egyszerűen részese, hanem szószerinti tulaj­donosa az államhatalomnak, melynek irányításában, a hatalom gyakorlásában döntő részben, éppen a tanácsokon keresztül eddig is hatékonyan résztvett. Ha a törvénytervezet vitára bocsátásakor visszatekintünk az elmúlt négy esztendőre, államigazgatásunk eddigi munkájá­ra, megállapíthatjuk, hogy fiatal tanácsaink döntő mértékben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, nélkülözhetetlen, alapvető szervezetei lettek a szocializmus építésének, a néptö­megek aktivitása állandó növelésének. A tanácsok voltak azok, amelyek a párt útmutatása nyomán új módon, újszerű eszkö­zökkel láttak hozzá a városok és falvak életének irányításához, szervezték, mozgósították a falu dolgozó népét, a több és jobb termés elérésére. Harcoltak az ellenség minden kártevése ellen, tervezői és központjai, irányítói és végrehajtói voltak a falu, város gazdasági és kulturális életének. Építésünk, békeharcunk, a néptömegek eszmei és politikai nevelésének minden eredmé­nye elválaszthatatlanul összeforr a tanácsok fogalmával és munkájával. A községi tanácsok széles tömegszervezetekké, ugyanakkor izmos államhatalmi szervekké nőtték ki magukat, megtestesítve az alkotmányt, hogy hazánk a munkások és dol­gozó parasztok állama, melyben minden hatalom a dolgozó népé. • / Kétségkívül — elsősorban a kormányprogramm előtt — a párt politikájában elkövetett hibák gyakorlatilag elsősorban a tanácsok munkájában bukkantak felszínre. A bürokratizmus, az adminisztr itív módszerek alkuImazása, a tömegek alkotó­erejének bizonyosfokú lebecsülése, s a tanácsok irányításában, NÉMETH TIBOR, az Egri Lakatosárugyár igaz­gatója Munkaérdemérem ki­tüntetést kapott. az asszonyok. xx30000000tx000c00000c*xx><xx300000000000000c>0000000000000000c>xxi00000000cx>0000000000c»00000c«00000000000000c AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE UTÁN... Takarékosan bánunk az anyaggal — javítjuk a minőséget Az egri Dohánygyár dolgozói Kelemen Józsefné sztahano­vista borítékválogatónő kezde­ményezésére anyagtakarékos­sággal es a minőség javításá­val készültek a nagy ünnepre. Szándékukban állt gyártmá­nyaink önköltségének további csökkentése és a dolgozók igé­nyeinek legmesszebbmenő ki­elégítése. Vállaltuk a többi kö­zött, hogy a feldolgozásra ke­rülő nyersanyag gondos meg­munkálásával ezer kiló fermen­tált dohányt takarítunk meg, a gépállási időt 4 százalékról 2.5 százalékra csökkentjük. Üze­münk párt- és szakszervezete minden segítséget megadott az ünnepi műszak sikeréhez. Jó agitációs munkát végzett a párttitkár, de a szakszervezeti bizalmiak sem maradtak le eb­ben a munkában. Nagy Bélá- né bizalmi az anyagtakarékos­ság és tervteljesítés követelmé­nye mellett párosversenyre szervezte csoportját. Szép ered­ménnyel dolgozik Nagy Margit fonónő, aki három dekádban 9900 darab szivarborítékanya- got takarított meg. Kiss János­áé egyetlen dekád alatt meg­takarított 2300 burkot és 3300 bélanyagot. Fehérvári Miklós­áé eddig már 5100, Tóth Jó- zsefné pedig 7100 szivarhoz való anyagot takarított meg. i Licska Péterné Egri Dohánygyár I MEZEI JÓZSEF egri dolgozóparaszt az ünnepi vásáron kapta meg a „Mintái gazda“ jelvényt. VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK/ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM. £ra 5Q fillér 1954 AUGUSZTUS 26. CSÜTÖRTÖK. valamint hatáskörük megállapít; ában elkövetett hibák oda­vezeti, h. hogy fiatal államhatalmi szerveink, nem mindenben és nem mindenkor állták meg helyüket. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata, az MDP III. kongresszusa, Nagy Imre elvtárs előadói beszéde részleteiben is megmutatta az alapvető hibák okait, s azok felszámolásának útját. Többek között leszö­gezte a kongresszus, hogy a „júniusi politika“ helyesnek bizo­nyult, továbbra is legfontosabb feladat: a nép jólét emelése. S a népjólét őrzői, a helyi politika kialakítói éppen a községi, városi tanácsok. Különösen azért, mert a népjólét emelésének legfőbb módszere most a mezőgazdaság terméshozamának je­lentős megemelése. A mezőgazdaság fejlesztésében pedig a helyi tanácsoknak nemcsak megtisztelő, de nehéz feladataik is vannak. Ez jut kifejezésre, a pártkongresszus irányelvei va­lósulnak meg a tervezet II. fejezete 6. §-a 2 b. pontjában is: a tanács „irányítja, segíti az ipart és mezőgazdasági termelést: elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti moz­galmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését...“ Márpedig csak e feladatok sikeres támogatása és végrehajtása is, döntő mértékben hozzájárul egész népünk életszínvonala emeléséhez. A törvénytervezet jelentőségét mi sem húzza jobban alá, mint az a tény, hogy jelentős visszhangot váltott ki a széles néptömegekben, s országszerte megindult az egészséges, pezsgő vita: jobb, eredményesebb, átfogóbb és pontosabb legyen új tör­vényünk. Ha vizsgáljuk magát a törvénytervezetet, megállapíthat­juk, hogy talán első és legnagyobb jelentősége abban van: megszilárdítja államhatalmunkat, megerősíti rendszerünk al­kotmányosságát. ..... továbbfejlesztjük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az alkot­mányban lefektetett demokratikus elvek következetes megva­lósulását“ — mondja ki ezzel kapcsolatban a tervezet bevezető része. Ezt tükrözi vissza az egész törvénytervezet, erről tanús­kodik mind a 65 paragrafusa. S itt nemcsak egyszerű közjogi meghatározások felsorolásáról van szó. Az államigazgatási és államhatalmi szervek közötti éles megkülönböztetés például azt a szándékot juttatja kifejezésre, hogy a választott szerveknek elsődleges szerepük van a „hivatalból“ létrehozott, de a nél­külözhetetlen igazgatási, végrehajtási szervek felett. Egyrészt már magában ez a tény is elősegíti a tervezet egyik legfontosabb célkitűzésének megvalósítását: megerősíteni a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. Méginkább ezt szol­gálja a tervezet egyik legdöntőbb pontja, mely kimondja: „...az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenként választják. Minden választókerület egv tanácstagot választ“. A vá'asztásoknak ez a módja egyrészt biztosítja, hogy a választók személyre adhas­sák le szavazatukat, ismerjék, ki az. aki az ő kerületüket kép­viseli — másrészt a választott tanácstag is nagyobb felelőssé­get érez választóival szemben: szorosabbá válik a tanács és a tömegek kapcsolata. Az. hogy a választók visszahívhatják a bizalomra riéltatlanná vált tanácstagokat, hogy valódi értel­mezést kanott az állandó bizottságok szerepe, s a törvényter­vezet többi nagyjelentőségű pontja, mind azt b'zonyítja. hogy e paragrafusok olvasása felemelő olvasmány, jövőnk, további építésünk olvasmánya. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága vitára bocsátotta a törvénytervezetet. E tervezetből születő törvény olyan lesz, amilyenné gyúrja, formálja egész népünk évtizedes, elsősorban az e’mult négy évi tapasztalta, gyakorlata. S ami- | lyen lesz e törvény, olyan lesz a tanácsok munkája is. Ezer tonna m? A Bélapátfalvi Cementgyár mészüzeme év elejétől állandó lemaradással küzdött. A sok üzemzavar, igazolatlan mulasz­tások csak tetézték a bajokat. Az első félévben 1686 tonna volt az adósság. A harmadik negyedév első felében a mű­szaki vezetés segítségével a munka jobb megszervezésével, a mészüzem tervteljesítése kez­dett fokozatosan felfelé emel­kedni. Július hónapban már 115.3 volt a tervteljesítés. Az adósságból 618 tonnát tudtunK törleszteni. A múlt hónapi ta­Gyorsabban csépel Mivel az aratást nem tud­tuk a számított időre befejezni, így a cséplés is elhúzódott. Eh­hez hozzájárult az is, hogy a gépállomások nem javították ki becsületesen a cséplőgépeket, s emiatt gyakran állnak a gépek. Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére valamivel több mint a felét tudták elcsépelni gépállo­másaink az idei termésnek. Megyei viszonylatban 62.3 szá­>sz terven felül nulságok alapján augusztus 25-én a mészüzeim dolgozói tör­lesztik adósságukat és a har­madik negyedév folyamán ter­ven felül még ezer tonna me- szet termelnek az árvízsujtotta területek lakosságának megse­gítésére. Vállalásunkat úgy tel­jesítjük, hogy állandóan figye­lemmel kísérjük és karbantart­juk gépeinket, megszüntetjük az igazolatlan mulasztásokat. Naponként teljesítjük tervün­ket. Ez biztosíték arra, hogy betartjuk adott szavunkat. (Pelyhe Balázs ÜB-elnök.) / — szorít az idő! zalékra teljesítették a gépállo­mások cséplési tervüket. A gépállomások sorrendje a cséplési versenyben az augusz­tus 20-án következőképpen ala­kult: 1. hevesi 86.3, 2. lő­rinci 85.5, 3. boconádi 81.4, 4. atkán 69.5, 5. káli 65.2, 6. sa- rudi 63.4, 7. horti 60.2, 8. detki 58.4, 9. füzesabonyi 56.3, 10. pétervásári 55.5, 11. egri 48 3, 12. tamaszentmiklósi gépállo­más 47.4 százalékkal. Élüzem lett az Egri Lakatosárugyár Alkotmányunk előestéjén avat­ták élüzemmé az egri Lakatos- árugyárat. A könnyűipari mi­nisztérium kiküldöttel ünnepé­lyes keretek között adták át az üzem igazgatójának az élüzem jelvényt. Németh Tibor eÍvtársat, a gyár igazgatóját ezen alka­lomból ió munkája elismeréséül „Munkaérdemérem”-mel tüntet­ték ki. Az üzem kiváló dol­gozói pénzjutalomban része­sültek. Hegykői Józset, akinek átlagos teljesítménye 173 szá­zalék volt, sztahanovista okleve­let és 200 forintot. Varga Sán- dorné átlagos teljesítménye 149 százalék között mozog, sztaha-- novistajelölt lett s 200 forintot kapott. A legjobb műszaki dbl- gozót, Kelemen Istvánt is meg­jutalmazták. Látogatás a kompolti Új Barázda tsz-ben Rendezett ucívar, tágas istál­lók fogadják a látogatókat a kompolti Üj Barázda tsz-ben. A szérűn hatalmas takarmány­kazlak bizonyítják, hog,y ebben a termelőszövetkezetben is ké­szülnek a télre. A kazlak mö­gött halkan-bugó cséplőgép jelzi a tagság „ünnepét” egészévi munkájuk gyümölcsét, a betaka­rítást Boldog, örömteli vonások látszanak az arcokon, vala­mennyien megelégedettek. Töröcsik András elnök. Szű­rőim István könyvelő és Szalóki József traktoros brigádvezető társaságában beszélgetünk Jól dolgozik a gép. csak az elevá­torral volt egy kis hiba — mondják. Nemsokára végeznek. S mire az utolsó kévék is át­kerülnek a dob vasmalmán, ak­korra már Szuromi István a tsz könyvelő kész adatokkal szolgál a termelésre és az osztozásra vonatkozólag. — Az összes ter­més 453 mázsa lesz. Többet szá­mítottunk. de nem kedvezett az időjárás. Az őszibúza katasz- trális holdankint 8.5 mázsát adott, az ároa pedig 10.2 mázsás holdankinti átlagot. Jut ebből a tagságnak bőven a beadáson felül is. Egy munkaegységre 5.9 kilogramm kenyérgabona és 2.46 kilogramm takarmánygabona jut. Tóth József 256 munkaegy­ségére 15 mázsa kenyérgabonát és 6 mázsa takarmánygabonát. Nag,y Ilona, aki igen szépen dolgozott 10 mázsa búzát és 420 kiló takarmánygabonát kap osz­talékul. Pénzelőleg, az idáig ki­adott a csoportnál munkaegy- ségenkint 16.53 forint. Évvégi zárszámadásnál még több is lesz. Szép volt a 15 hold görög­dinnyéjük is, sok gazda szeme megakadt rajta Az eredmények nem maguktól születtek. A szövetkezet jó mun­kája mellett sokat segített, a. gépállomás is. A szérűn már csak mi négyen beszélgetünk. A gépállomás és a termelőszövetkezet képvisele­tében. Nem veszünk búcsút egy­mástól. munkánk folyamatos, sorsunk közös. Most együtt ärülünk S meleg baráti kézfo­gással teszünk ígéretet egvmás* iák. hogy az elkövetkezendő ívben még 'óbban dolgozunk. HORVATH IMRE vezető agronómus Szómttevő sikereket ért el az anyagtakarékosságban a Selypi Cukorgyár Örömmel közöljük és adjuk tudomására a megye lakossá­gának, hogy alkotmányunk 5. évfordulójának ünnepién szép eredményekről tud számot ad­ni a Selypi Cukorgyár kollek­tívája. Tudvalévő dolog, hogy üzemünk most a karbantartás­sal készül a jövő hó 13-án meg­induló cukorrépa feldolgozási idényre. A minisztérium érté­kelése szerint ez a készülődé­sünk az ország tizenegy cukor­gyára közül az első helyen áll, mind mennyiségi, mind minő­ségi szempontból. Július végé­re már elvégeztük karbantar­tási tervünk 88.1 százalékát. Dolgozóink minőségi munka végzésével készültek augusz­tus 20-ra. Most az összes gépi berendezéseket úgy készítik elő, hogy az idény alatt egy perc üzemállás sem lesz. Az elmúlt hónapban számottevő sikereket értünk el az anyag­takarékosságban. Főleg a hul­ladéklemezek felhasználásával nyertünk sokat. A tervezett 14.300 forintos érték helyett 16.107 forintot takarítottunSk meg népgazdaságunknak. így vált értékes anyag abból, amit eddig a szemétbe dobtunk. Ter­melési tervünk nem volt ugyan, de mégsem tétlenked­tünk. Mintegy ISO ezer forint értékű munkát végeztünk el a cukor őrlésével. A dolgozók igényeinek fokozottabb kielé­gítése érdekében, valamint a közellátás kívánságára 31 va­gon cukrot őröltünk lisztcukor­rá. Saját munkánk mellett, a nyár folyamán jelentős segít­séget adtunk a mezőgazdaság­nak is. Szem előtt tartva piártunk és kormányunk célkitűzéseit, ez­után is túlteljesítjük önköltség­csökkentési tervünket. Szep­tember 13-a után naponként ISO vagon répát dolgozunk fel cukorrá, és biztosítjuk, hogy a selypi cukor minősége ezután is országos viszonylatban az első helyen lesz. Alkotmányunk ünnepén üzemünkben munkás­paraszt találkozót rendeztünk. Itt adtunk számot dolgozó pa­rasztságunknak újabb sikere inkről, és arról, hogy a selypi cukorgyár dolgozói valóban ihelytáilnak. A cukorgyár dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents