Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-01 / 60. szám
1954 angmztm l. vasáman NÉPÚJSÁG 5 l/ AUGUSZTUSI VASÁRNAPOK Vasárnap reggel: a spaleták becsukva, a függönyök leeresztve. Még korán van. pihennek az emberek. De most felszalad egy függöny, borzas fej bújik ki az ablakon, mélyet szippant az édesen illatos augusztusi reggelből, s máris visszaperdül. Felkölti kisfiát, férjét: — Lusták ki az ágyból! Ragyog a nap, indulunk a strandra. — Már a csapok zubogása hallatszik, forr a tei, friss kávé illata száll. Készül a szalámis vajaskenyér, rá a sok-sok zöldpaprika, de ez bekerül a kis strandtáskdba a strandruhák mellé. Lacika még a kis vödröt, lapátot keresi, apuka a mai újságot veszi le az ajtókilincséröl, anyuka körülnéz, mi is kellene még — be van-e minden zárva és indulnak a strandra. A víz még békésen, lágyan fodt ozódik. Ezernyi kis hullám tükrözi vissza a napot, szivárványszínűvé téve a sok apró kavicsot. Még kevesen vannak, hiszen korán van. De csakhamar öregek, fiatalok, fiúk, lányok, gyerekek serege özönli el a strandot, hogy a hús vízben ússzanak, lubickolhassanak. Nemsokára tarkállik a medence, viszi őket a vízbe, s akkor kezdődik az igazi játék, a boldog síkon gatás, fröcs kötés. Nagy a forgalom a büfénél is. A barna sör habja végigfolyik a poháron pezseg a jégbehütött narancsszörp, nagy adag fagylalt kerül a tölcsérbe, fogy a szalámis zsemle. A törpelóherés, puha pázsiton, padokon mindenfelé hevernek, olvasnak beszélgetnek. Egy lány fűszállal csiklandozza az egyik fiú orrát, a fiú elfogja a lány kezét és el sem engedi. És így ülnek kézenfogva. Az öreg árnyas platánok alar.f fehér babakocsik, arany- 'barna csecsemők meztelen lábacskáikkal rúgdalóznak. A zavaros vizű patakban gyerekek halásznak. Hazulról hozott be- főttes üvegekbe gyűlik a sok szivárványszínű, átlátszó hal- Arrébb pattannak a ping-pong- laíbdák, szállnak magasba a hinták. Egy fehérbőrű bácsit pe csenyepirosra sütött a nap, keMindjárt kész a képi Részlet az egri strandfürdőből negeti magát olajfal, de már késő, s így óvatosan egy boka árnyékába húzódik. Idősebb néni fájós lábait áztatja a gyógymedencében, s közben szomszédjával, akinek meg a dereka fái — a főzés mesterségéről beszélgetnek. Nagy társaság jön most, — kirándulók. Gyönyörködve siklik végig sze műk az eléjük táruló színes képen. Letelepednek a fűre, gyorsan előkerül a nagy üveg családi. tiszta szalvétára rántottcsirke, fehérkenyér, jóízűen fa latoznak így szórakoznak vidáman, önfeledten a puha füvön, a hús habokban ezen az augusztusi vasárnapon. Törös Károlyné a sok sárga, zöld, piros gumisapkától. Sikongás, kacagás, zsibongót hallatszik. Itt egy kis körben halacskáznak. amott pocakos bácsi ugrik a vízbe, messzire felcsapva a vizet, idősebb néni néz rá megrovóan. Magasba' lendülnek a ruganyos testek, hogy ívelt fejessel kerüljenek a habokba, izmos karok szelik a medence vizét. A zuhany alatt sorban állanak, de egy szőke lány nyugodtan hagyja, hogy a hűs cseppek záporozzák bronzbarnára lesült bőrét. Aprócska fiúk és lányok a homokban játszanak, szaporán ásnak a kis lapátok, telnek a kis vedrek, tortaformák kerülnek a földre. Mikor megunják, visszaszaladnak apukához, s addig húzzák a kezét, míg az be nem Üszás után jólesik az uzsonna Fogataink legfontosabb feladata a behordó» Nem egyszer tapasztalhattuk az időjárás szeszélyességét, amely meggátolt bennünket folyamatos munkánkban. Éppen ezért kell minden percet kihasználnunk, hogy a learatott termény behordva, sőt a zsákokban legyen. A hatvani járásban jól halad a behordás Boldog, Apc, Zagyvaszántó és Nagykökényes községekben. Horton azonban gabona helyett trágyát hordanak és zöldséget.szállítanak a piacra a szekerek. A behordást megkönnyíti termelőszövetkezeteknél, ha a kereszteket a tábla szélére rakják. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol elegendő igás- fogat áll rendelkezésre, közvetlen a cséplőgépre hordanak. Járásunk legtöbb községében rendben vannak a dűlőutak, különösen Apcon fordítanak gondot erre a munkára. Hordásnál pedig a szekereket ponyvával bélelik a szemveszteség megakadályozására. Helyes dolgozó parasztjainknak az a kezdeményezése, hogy a gyors munka érdekében összefogva, közösen végzik a behordást. Ezáltal munkájuk eredményesebb lesz. Buzma Sándor j Hatvan--------------S iáiö'.vsn százalékra teljesítem cséplcsi tervemet A bő termés, sikeres betakarítás és cséplés érdekében igen fontos szerep jutott gépkezelőinknek, így énrám is. Ennek sikeres megvalósítása érdekében versenyre hívom a káli gépállomáson dolgozó Hergelt Ferencet és az egri gépállomás traktorosát, Papp Gyulát és Magas Ferencet. A versenypontok közül legfontosabbnak a szemveszteséget tekintem, amelyet én 1.5 százalékra csökkentettem, emellett csépiési tervemet 150 százalékra teljesítem. Gyakran beszélgetek majd a dolgozókkal, s meggyőzöm őket a termény cséplőgép alóli beadásának helyességéről. Végül mind a kezelési, mind a termelési utasítást száz százalékig betartom. PETHÖ KAROLY Eger, cséplőgépfelelős Kétezer úttörő vesz részt a kalászgyiijtésben Az idei nyáron kétezer úttörő vett részt a kalászgyüj- tésben a megye területén. Különösen jól dolgoztak a novaji és a nagyvisnyói pajtások, akik az elmúlt évben is elsők voltak ebben a szép és kedves munkában. Miért jó a beadás Mátraballán (Tudósítónktól.) A pétervásári járás egyik községe, Mátraballa már nem egy évben első volt a beadás teljesítésében. Ez évben újból az elsők közé került, jelenleg három- negyedévi tervét tejből 78. tojásból 125, baromfiból 102, sertésből 132 és vágómarhából 152 százalékra teljesítette. A jó beadás nem véletlen, a dolgozóknál gyakran alapos beszélgetés elözle meg. Pénzes Miklósné begyűjtési megbízott, Forgó László, a községi tanács elnöke és az állandóbizottsági tagok, gyűlésen többször foglalkoztak a beadás nagy jelentőségével. Gyakran esett szó arról is, hogy például a sertésbeadás után kukoricakedvezmény jár. Azután a népnevelők, az állandóbizotísági tagok felkeresték a dolgozó parasztokat és elmondták nekik mindazt, amit a gyűlésen megbeszéltek. A begyűjtés sikeréhez hozzájárult a VB-tagok példa- mutatása, akik legtöbbször elsők között teljesítették kötelezettségüket. A beadásban élenjárt Kiss t. János, ifjú Kiss pá! Márton, Bíró Ernő és még sokan. Munkájuk eredményesebbé tételét jó agitációs munkájával segítette a községi pártszervezet is. A község dolgozó parasztjai elhatározták, hogy az aratásban. a gabonabegyüjtésben és a cséplésben is elsők lesznek. Járásukban elsőnek kezdték meg az előcséplést, majd a cséplést. Beadásukat pedig mindjárt a cséplőgép alól teljesítették. Bajzáth Ignác. Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. — Az egerfarmosi Űj Barázda tsz tagjai ezt tartották szemük előtt. Az aratási munkák megkezdésekor bevonták a családtagokat is. Ferenc István nyolctagú családjával aratott- Az ősziárpa aratását július 5-én kezdték meg, és a gépállomás segítségével július 22-re már be is fejezték. A termelőszövetkezet tagsága 100 százalékban teljesítette és árpabeadását és a tagoknak is kiosztott munkaegységenként egy-egy kiló árpát, augusztus elejéig pedig négy kiló búzát is osztanak munkaegységenként. Nagyfokú lemaradásukat a tarlóhántási és másodvetési munkákban éjjeli műszak segítségével próbálják behozni. A szövetkezet tagjai az árvíz- károsultakra is gondoltak, 20 juhot és egy növendékborjút ajánlottak fel. Most a tarláántás lemaradását hozzá 'e az egerfarmosi Új barázda tsz-ben búzaüarminckcttcn segítettünk aratni Vidám kacagás és dal ébresztette a fedémesi dolgozókat. A falu fiataljai kaszával a vállukon a termelőcsoporthoz mentek aratni, valameny- nyien diszista lányok és fiúk. A csoportnál 32 arató volt. Közöttük olyan fiúk is, akik éjjeli műszakban dolgoztak: Tóth génár Bertalan, Szabó csáki Károly, Molnár sike György. A fiatalok fáradságot nem ismerve arattak. Közöttük volt a tanácselnök és a párttitkár is. Este nyoma sem látszódott ■rajtuk a fáradságnak. A tánc- mulatságon mindenki üdén és frissen jelent meg. Jól érezték magúkat Szabó Hermina Fedémes A gabonabeadásban első a hatvani járás Kevés fogí.terőt számolhatnánk megyénkben, amely ne behordással foglalkoznék. Az aratási munkák befejezése után most legfontosabb feladatunk a gyors behordás és cséplés, emellett a cséplőgép alóli beadásteljesítés. Megyénkben — ahogyan a járások közötti verseny értékelés is bizonyítja — nem halad megfelelő ütemben, sokai, elmulasztottak kötelességüknek elegi ,.nni. Nemcsak a gabonafélék, hanem a takarmányok beadásánál ip tapasztal« ható ez. Járás Kenyérgabona Takarmányg. százalékban Hatvani ’2.6 13.1 Hevesi 7.4 13.2 Füzesabonyi 7.4 10.1 Egii 6.9 9.3 Gyöngyösi 6.5 8.7 Pétervásári 1.9 4.3 ^e0000Q0Q00000CX>0OQ00000000O<X>CXJ00CO000000000000CKX3000000000W0000tXXa00O00CX30000O0CX?0000CO00Q0000t3UO0C)(J(J00tJU0qO«- OOOOOÜOfXXXUWUXXWWUUOOc OO(XXD(mi<XlOûQ(»myXYmYYyYX)0(YX)<W0Q0<Y|hfK)<W^^ I. EGER-PETÖFIBANYA: megyénk két szélén fekszik. Az utas, aki vállalkozik ennek az útnak a megtételére, egyetlen alkalommal szemügyre veheti a megye változatos szépségeit. A Bükkből kiindulva, a Mátra kanyargós szerpentinjein leér a szelíd lankájú Mátraaljára, ami Hatvan körül már az Alföld végtelen síkságába olvad. S e váltakozása a vidéknek tükrözi azt a sokszínű életet, amely itt lüktet és napról napra új arculattal ruházza fel magát a tájat is. Megyejáró mérföldcsizmánkba bújva vágtunk neki ennek a hatalmas útnak, hogy megnézzük- hogyan él, mit csinál az ezerarcú óriás, a dolgozó ember megyénkben. Motorunk dohog, pöfög, nem nagyon szívesen veszi azt a sok kapaszkodót ame’y Egerbakta és Sírok közt állít nehéz feladatok elé. De dohogása szelíd zúgássá csendesül a túlsó oldalon, ahol a lejtőn fékezni kell. Egyik költőnk nyitott könyvhöz hasonlítja a szántóföldet, amelybe a sorokat ekével írják. A táj, amely mellett elhaladunk, ezt juttatja eszembe azzal a módosítással, hogy inkább egy félig nyitott képeskönyv fekszik előttünk, amit hajdani óriás gyerek nézegetett, de a gonosz boszorkánv kővé varázsolta. Az óriásgyerek a Mátra, amely még ma is gverekes Kíváncsisággal tekint bele az előtte heverő könvvbe. De ne is csodálkozzunk kíváncsiságán, hiszen amit maga előtt lát, nem mindennapi. Szép megyénk szép tájain (-1/HEVES MEGYÉN KERESZTÜL A domboldalak tarka-barka sorai a környék dolgozó parasztjainak ekevonása nyomán íródnak évről évre, újra. S e sorok nemcsak évenként, hanem évszakokként is változnak. Most az aranysága színe dominál. Mellette a kukorica haragoszöldje, a lucerna, lóhere dús színei, s a rét tarka-barka virágai fejezik ki az itt élő gazdák változatos termelését. A MESEKÖNYV — minél közelebb érünk az óriáshoz, annál izgalmasabb, annál változatosabb. Mint a sorokat illusztráló ábra, nagyszerű összehasonlításra ad alkalmat Sirok környéke A falu felett ősi vár romjai a letűnt kor feudális viszonyaira emlékeztetnek. A falu ma is oly félelemmel húzódik meg lábainál, mintha a szúrósszemű földesúr ott leskelődme a várból jobbágyai minden lépése után. De ez a benyomás csak rövid ideig él bennünk, mert a nép már nem a deresre húzható, állati sorban tengődő jobbágyság. hanerú a jövőt építő, öntudatos dolgozó: A faluban zömmel még a földdel csatázó pa raszt, kissé odébb pedig új létesítményeket építő munkásság. A siroki építkezések messzire virító blokkházai már teljesen a mát tükrözik. S a ma lüktetését jelenti az a sok autó. motorkerékpár és autóbusz, amely elzúg az ősi vár alatt. Recskre érve már a régi „vidék” fogalmától teljesen elütő kép tárul szemünk elé. A bányászok kedves, pirostetővel messzire mosolygó házai talán nem is emlékeznek a régi időkre, hiszen előttük mozgalmas élet zajlik A sok gépkocsi és vasúti szerelvény hozza-viszi az emberek és áruk tömegét. Ezek egyrésze a bányaközségben marad, a többi pedig tovább halad Párád felé. A gyógyszálló és a környékén lévő üdülők tele vannak pihenő, gyógyuló dolgozókkal Ezek és a községek lakói hatalmas árumennyiséget igényelnek és, hogy az ellátáls jó lehet, bizonyítja az a mosoly, megelégedettség is, ami régi ismerősöm, K. Feri bácsi arcán egész megváltoztatta a vonásokat. Egy éve mé", a nagyjelentőségű párt- és kormányhatározatok előtt, csaknem elkeseredve beszélt: — Higyje el. elvtárs, nincs minden rendben. Sok botütést, üldöztetést szenvedtem el a Tanácsköztársaság után, bőrtörfbe hurcoltak, ki akartak végezni kommunista meggyőződésemért, de most valami bajnak kell lenni. — És elkeseredve mesélte, hogy rossz az áruellátás, a vezetőség nem gondoskodik arról, hogy zavartalanul dolgozhassanak és a tszcs-be valósággal kényszerítették az embereket. Ha pedig valaki fel merte hívni a hibákra a figyelmet, azonnal ellenségnek nézték. HOGY MENNYIT változott a helyzet, mutatja az a szinte műgonddal megmunkált határ, ami az erős, hűvös időjárás és a köves, gyenge minőségű talaj ellenére is bőven ontja kincseit. Párád után utunk felfelé emelkedik. Átvágunk a Mátrán. A kanyargós szerpentinút mellett jobbról-balra sudár, fehérkérgű bükkösök árnyékolják be a talajt. A levegő hűvös, étvágygerjesztő. Sok beteg ember nyeri vissza itt egészségét, életerejét, sok fáradt ember tér innen visz- sza megsokszorozódott kedvvel munkahelyére. Mátraháza üdülői ma is tele vannak azokkal, akik hajdan nem is mertek pihenésről álmodozni, hiszen örültek, ha mindennapi robotjuk a betevő falatot biztosította. Mátrafüred felé már lejt az út. átvágunk a kapaszkodón, közeledünk Gyöngyöshöz. Egy vitorlázó repülő méltóságteljesen húz el felettünk és bekísér a város széléig. A MATRAVIDEK központjába értünk. Sok nevezetessége van ennek a városnak. Nemcsak a kirándulók ezrei viszik el hírét hazánk határain túlra is. hanem világhírű a terménye is. Környékének gyümölcs- és szőlőskertjei évente sok vagon árut adnak nemzetgazdaságunknak. Csak barackból — rendes időjárás mellett — évi 150—200 vagon hagyja el a várost. Mi a helyzet az idén? — ezt kérdeztük meg a városi tanács mezőgazdasági osztályán. „Parasztságunk — egyéniek és szövetkezetiek egyaránt — fokozott munkakedvvel láttak tavasszal munkához. A rossz időjárás, a kemény tél, azóta pedig a csaknem szünet nélküli esőzés azonban nemcsak a munkát hátráltatta, hanem nagy kárt is okozott a gyümölcsfa- és szö- lőállományban. Mintegy 30 hold szőlőt a víz tett tönkre. A szőlőben a peronoszpóra mintegy 50 százalékos kárt okoz. Pedig az idén — minden különösebb buzdítás nélkül is — mindent megtesznek, van, aki 7—8-szor permetezett, bőven ál! rendelkezésre védekezőszer”. Patócs Imre, a termelési bizottság egyik tagja megjegyzi: — Farkas András és Munkácsi József példája arra mutat, hogv érdemes minden erőt latbavetni. Míg a környékükön nagy kárt okozott a peronoszpóra. ő'- e"’'tnást segítve, közös erővel végezve a munkát 9-szer permeteztek és elérték, hogy alig öt százalékos a kár. HASONLÓ JO eredményt tud felmutatni az I. típusú Kinizsi tszcs is, ahol mák hétszer permeteztek és ígv csak 30 százalékos a kár. Ez a tszcs, ameij ősszel alakult, Veszprémi Sándor elnökkel az élén, példát mutat az egyénieknek is. A permetezést — bár itt az alapszabályok nem írják elő — mégis együtt végezték”. „Mi újság a cséplés körül? — tesszük fel a kérdést. A cséplés is folyik és egész jó termésátlagot mutat. Búza 13 mázsa, ősziárpa 15 mázsa holdanként. Az atkári gépállomástól két villannyal hajtott gépet kaptunk — bizony nem a legjobb állapotban, a Váltógyár dolgozói hozták rendbe. De még így is van egy súlyos hátránya — tarlóhántásra nem használhatjuk. Az utasítás szerint a cséplőt hajtó traktorosoknak éjszaka tarlóhántást kell végezni, de mi villanymotorral ezt nem tehetjük. Nincs is még sok felszántva, pedig igen nagy szükség lenne a takarmányalan növelésére, hiszen az állatállomány nagy. Jó lenne (és véleményünk szerint feltétlen módot is kell rá találni!) ha a gépállomás a vállalt 300 holdon elvégezné ezt a munkát is”. Hált vannak nehézségek tény és való. de a gyöngyösi példa is mutatja, hogy lehet segíteni mindenen. Ahogy az aralás-csép- lés munkájához segítséget adtak az üzemek, vállalatok, ugyanúgy meg kell oldani a szőlők permetezését. gyomtalanítását is, hogv a meglévő termést leszüreteljék ősszel. Halasy László (Folyt, következik.)
