Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-15 / 64. szám
<954 augusztus 15. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 KÉSZÜLŐDÜNK A TÉLRE LÁTOGATÁS A HATVANI KONZERVGYÁRBAN ILYEN NYÁRI, nyárvégi időszakban, amikor lassan eltűnnek i földekről a búzakeresztek és végigfuj a szél a t rlókon, akaratlanul is a közelgő őszre, a télre gondol az ember. Ujjunkkal érjük már a nagy betakarítási idcrt. A gondos háziasszony nagy igyekezettel járja a piacot és beszerzi azt, amit ei akar tenni a télre. Nagy gond a befőzés. Az asszony! beszélgetések tárgya ez lesz késő őszig. Van azonban a háziasszonyok között sok aki nem vesződik a befőzéssel. No, nem azért, mert gondatlan, mert nem előrelátó asszony, hanem azért, mert tudja, hogy az ország nagy háziasszonyai, a konzervgyárak, elvégzik ezt a munkát helyette. Számíthatnak-e a befőzést a gyárra bízó asszonyok arra, hogy nem fognak csalódni? A?ok, akik nem tudták teljesíteni „befőzési tervüket“ beszerezhetik-e majd a télen készáru formájában. amire még szükségük van? Tudnak-e az ország nagy háziasszonyai, a konzervgyárak olcsón, nagy mennyiségű konzervet e'őállítani? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor a termelés megindulásának másnapján meglátogattam a Hatvani Konzervgyárat. AZ EMBERI képzeletnek szinte nincs határa. Jókai elképzelte azt a kort. amelyben mi élünk, a „Jövő század regénye“ című müvében. A képzelet azonban, ha nem vigyáz az ember, könnyen elragadja. Néha aztán a képzelet is felmondja a szolgálatot. Például most is: egy csomóban, takarosán ládákba rakva a gyár előtt 35 vagon piros paradicsomot láttam. Ezt láttam a hatvani konzervgyár előtt és nem tudtam hová lenni a csodálkozástól. Mikor megtudtam. hogy ez kevés is. még nagyobb ámulatba estem. Ez a evár. erűkor teljes erővel dolgozik, 75—SO vagon para1 dicsőmet dolgoz fel egy nap alatt. Az az 50 kilogramm paradicsom, amelvnek feldolgozása a háztartásban egy teljes napot is igénybevesz, mert mosni, vagdalni, főzni, passzí- rozni kell — itt nehány másodperc alatt dobozokba, vagy hordókba kerül. A feldolgozás ilyen gyors menete annak köszönhető, hogy a gyár műszaki vezetői és munkásai nagy gonddal készültek a „paradicsomkampányra“. Rengeteg szakember, lakatos, villanyszerelő, műszerész, gépész tisztította ki a berendezéseket az előző hetekben. Huszonnégy órán át figyelték éberen a próbajáratás ideje alatt a szállító- szalagot, a zúzót, a sűrítőkészülékeket, hogy a megindulás után már ne forduljon elő műszaki hiba. A gyár minden dolgozója olyan eredményt akar elérni, mint az ezt a munkaidőt megelőző „borsókampány“ idején. Túlteljesítették tervüket és 83 vagon zöldborsó hagyta el dobozokban az üzemet. A PARADICSOMSZEZON ideje alatt 3100 vagon paradicsomot kell feldolgozniok. Ehhez bizony kell is az alapos előkészülés. Három évvel ezelőtt két lelkes mérnök (Krauze és Korbonics) újításának eredményeként a cukorgyár egy részlegét is átállították konzervgyártásra. Az eredetileg is a konzervgyárnak tervezett üzemrész mellett ez az új gyár 30—35 vagon paradicsomot képes naponta feldolgozni. így lett egy gyárból kettő. No, de kövessük csak a paradicsom útját! Fabriczki Imre elvtárs vezet végig az üzemen. Fabriczki elvtárs az egyik budapesti élelmiszeripari technikum tanára. Itt tölti a nyarat a gyárban és ez derék dolog. Ez az elmélet és gyakorlat helyes kapcsolata. E pillanatban gördült a gyár elé egy vagon nyersanyag, ki tudja, melyik tsz, vagy állami gazdaság termése. Munkások pattannak fel rá és ahogy győzik, olyan gyorsasággal ön- tik a ládába rakott paradicsomot a felöntö vályúba, amelyben víz áztatja és viszi tovább a válogatószalagra, ahol szorMnmMMMMÜMMMHRHHVI gos kezek terítik szét és éber szemek figyelnek minden egyes darabot. Sérült gyümölcsök nem mehetnek innen tovább. Kivágjak a zöld, sarga é^ rossz részeket és csak a jóminoségú anyagot engedik a zuhany aiá, amely minden szennyeződést eltávolít. Serlegesemelő továbbítja aztán a zúzógépbe, amely pillanatok alatt összevagdaija, összehasonlíthatatlanul gyorsabban, mint a háziasszony keze. Ezt a hideg passzírozás követi. A háziasszony felforralja a paradicsomot s sajnos 100 fok mellett a vitaminok tönkremennek. A gyár ezt elkerüli. A legmagasabb 80 fok. ameddig melegítenek, kétszer-három- szór is pas^zíroznak. Az utolsó passzírozó rostaméret 0.7 mm, sokkal kisebb, mint a háziasszony passzírozójáé. AMIKOR a paradicsom mindezen átjut, már minden magtól, héjtól mentes, folyékony anyag. Ezt azonban konzerválni nem lenne érdemes, mert 95 százaléka víz. A gyár így bizony vizet szállítana. Ezért sűrítik az anyagot. Az emberi gondolkozás nagy vívmányának lehettem tanúja. A víz 100 fokon forr. Ha a paradicsomot száz fokon hevítenék. hogv a feles.eges vizet elpárologtassák, akkor a zamatanyagok, benne lévő vitaminok tönkremennének. A forráspont azonban légritkított térben nem száz fok. hanem jóval kevesebb. A hatvani konzervgyárban 50—55 foknál már forr a paradicsom. így gyorsan elpárologtatják a felesleges vizet és olyan lesz a vízszerű lé, mint a sűrű lekvár. Ezt már érdemes dobozokba, hordókba rakni és a fogyasztókhoz juttatni. Még hosszú azonban az út odáig. Nagyon fontos a minőség biztosítása. Ezért tíz napon át 35 fokos melegben tartják a dobozokat. Ilyen melegben az, amelyikbe rossz anyag került, elárulja magát. Ezzel az ellenőrzéssel biztosítja a gyár. hogy’ csak kiváó minőségű konzerv jusson a fogyasztókhoz. A minőség biztosítását szolgálja még sok precíz műszer is, amellyel a sűrűséget lehet ellenőrizni. — Még mindig nem sikerült teljes egészében letörnünk a konzerv tői való idegenkedést — mondja a gyár főmérnöke. — Még mindig nem elég olcsón állítjuk elő a készítményeket. Egy 10 dekás paradi- csomkonzerv 1 forint 20 fillér. A dobozba sűrített és így a benne lévő anyag közel egy liter háztartásban konzervált paradicsomnak fe’el meg. A dolgozók megbarátkoztatásá- nak kérdése a konzervekkel szorosan összefügg azok árával. Még olcsóbban kell előállítani. Célunk, hogy a lehető leggyorsabban leszorítsuk az önköltséget. Ez néha egész jelentéktelennek látszó apróságon n ülik. Eddig a dobozok, amelyekben a készítményeket forgalombahoztuk, fölöslegesen 7—8 mm-rel magasabbak voltak, mint amennyire szükségünk volt. Most csak akkora a doboz, amekkora a beléje kerülő anyagnak kell. Sok anyagot takarítunk így meg és ezzel természetesen csökkentjük a konzervek árát is. A FŐMÉRNÖK elvtárs ezután az energia helyes kihasználásáról beszélt. A gyár a gőzt munkavégzésre használja. de a fáradt gőzt nern engedi el, hanem azzal fűti az üzemet, sőt még tovább is fagvalartják és a gőzből nyert, vcgileg teljesen tiszta vizet újra felhasználják. A főmérnök elvtárs több mint 30 éve dolgozik az üzemben. Ez a hosszú gyakorlat nagy biztosíték arra, hogy kihasználja az önköltség csökkentésének, a takarékosságnak minden kínálkozó alkalmát. Mi pedig bízhatunk benne, hogy a 10 dekás paradicsomkonzerv nem 1.20 forint lesz, hanem sokkal olcsóbb és az ország „nagy háziasszonyai“ sok fáradságtól mentik meg a gazdasszonyo- kat. Még néhány pillanatig hallgatom a gépek tompa zúgását, figyelem a fehérsapkás, kabátos dolgozók serény munkáját. Dol ozó népünk jobb ellátá- sőér*. küzdenek ezek az emberek. Mindnyájunk nevében sok sikert kívánunk nekik! N. S. Harcban a jobb minőségért A szűcsi Xl-es aknaüzem jár az élen A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt (Petőfibánya) dolgozói augusztus 1 ét 1956 tonna szén adóssággal kezdték. Ekkor azonban nagy elhatározás született a bányászokban: párosversenyre lépnek a várpalotaiakkal és augusztus 20-ra maradéktalanul letörlesztik júliusi adósságukat, a bányásznapra pedig 5000 tonna terven felüli sízenet küldenek a felszínre. ígéretükhöz lelkesen fogtak hozzá. Kedden reggelre is valamennyi aknaüzem túlteljesítette napi előirányzatát. Legjobb eredményt a szűcsi Xl-es aknaüzem bányászai értek el. akik napi előirányzatukat 160 százalékra teljesítették. Utánuk a rózsaszentmár- toni IX-es akna bányászai következnek, akik ezen a napon 113.1 százalékra teljesítették tervüket. Eredmény: hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói augusztus 10-én reggelre 400 tonna szenet törlesztettek júliusi adósságukból. Fellendült a szőlőtermelés Visontán Az Egri Dohánygyár valamennyi dolgozója felajánlást tett alkotmányunk ünnepének tiszteletére. A felajánlások nagy része a gyártmányok minőségének megjavítására vonatkozik. Már eddig is mindent megtettünk a minőség fokozása érdekében. Dohányfelrázókat állítottunk munkába, bővítettük a dohányválogatást és növeltük a minőségi ellenőrzők számát. A felajánlások teljesítésében igen nagy szerepük van a minőségi ellenőröknek. Barzsá Jánosáé minőségi ellenőr, az előkészítési osztályon vizsgálja a dohányt és azt, hogy betartják-e a tech- nológiai eljárásokat. Az élőké szitő osztály jó munkájától függ a gyártmányok minősége. Czapek Józsefné igen lelkiisme- re*esen irányítja az anyagmozgatást, így az anyagok nem keBalaton községben a termelési bizottság gyűlésen megtárgyalta a begyűjtés, a tarlóhántás és a másodvetés állását. A község jelenleg az utolsók között kullog, de elhatározták, hogy augusztus 20-ra, a jálrás első községei közé kerülnek fel. Alkotmányunk ünnepére minden gazda kivétel nélkül eleget tesz beszolgáltatást kötelezettségének, a cséplőgéptől egyenesen a begyüjtőhelyre szállítja a gabonát. Ezen a gyűlésen számos versenykihívás történt és a gazdák pár os versenyre léptek egymással. En versenyre hívtam Forgony Antal gazdatársamat, verednek össze. Dicséretre mél tó munkát végeznek még Pál lagi Miklósáé és Lepres Ber- nátné sztahanovisták, akik teljesen selejtmentesen dolgoznak A szivarkagyártó gépeknél az átvevők Vas Erzsébet és Józsá- né elvtársnő állandóan vizsgál ják a szivarkák minőségét, el lenörzik a kitöltést, mérik a szárazságot. A gépek minőségi versenyben vannak. Az V. szá mű Rapid-gép minőségi pontjál 95.5-röl 96.2-re, a VI. számú gép pedig 96-ról 96.2-re emelte. A gépmesterek és a gépkezelők jó munkájának eredmé nveként csökken a seiejtképző dés és ezzel az önköltség is, ami egyike jelenlegi legfontosabb feladatainknak. a tarlóhántás és a másodvetés mielőbbi elvégzésére. Kormos b. Józsefné pedig Liktor Kálmáint hívta versenyre hasonló munkák elvégzésére. A jó példát sokan követték és mindannyian nagy szorgalommal fogtak hozzá ígéretük valóraváltásához. Mivel községünk határa igen hegyes és homokos, ezért másodvetésként tarlórépát vetettünk. Különösen szép és bő termést ígér Bóta gy. József bükköny földbe vetett tarlórépája, mely eddig már tojásnagyságü. Bartók Lajos Balaton. Kitűnő szőlő- és borterméséről messze vidéken is híres Vi sonta. A Mátra tövében elterülő csaknem 2000 holdas szőlőterületen Dér József agro- nómus — aki a megyei tanácstól került falura — irányítja a munkát. Tavasszal — mint szőlőtermelő szakember — azzal az elhatározással kezdte meg tevékenységét, hogy a község hanyatló szőlőkultúráját fellendíti. Azóta példamutató szorgalommal dolgozik. Irányítja, szervezi a munkát és hasznos szaktanácsokkal látja el a dolgozó parasztokat. Szakértelmére különösen nagy szükség volt az idén. A nagyarányú peronoszpora gyakran veszélyeztette a szépnek ígérkező szőlőtermést. Az új agronómus hatérfigyelö szolgálatot szervezett és ahol betegséget észleltek, azonnal megkezdték a védekezést. Ötször permetezték, háromszo.- rézpermetezték a szőlőt és ezzel elejét vették a betegség pusztításának. Az elemi csapást azonban így sem kerülték el. A nyár derekán 15u hold szőlő termését verte el a lég. Ekkor elhatározták, úgy művelik a szőlőt, hogy a kárt szenvedett terület terméskiesését is pótolják. A szőlő nagyobb részén négyszer elvégezték a kapálást és most örömmel tapasztalják, hogy igyekezetük nem volt hiábavaló. A Petőfi tsz 45 holdas tábláját megcsodálják a legjobb egyéni gazdák is. A szakszerűen kezelt szőlőről 40 mázsát szednek le holdanként. Számos egyénileg dolgozó paraszt is van a faluban, mint Veréb László. Bernât Lajos, akik 30— 35 mázsás termésre számítanak. A korai csemegeszőlő szüretelése már megkezdődött a faluban. Dér József azonban már gondol a jövőre is Javaslatára eddig ötven dolgozó paraszt határozta el, hogy a meglévő tíz hold úitelepítésü szőlő mellé 50 holdat telepítenek tavasszal. Dér József agronómus munkája nyomán fellendült a szőlőtermelés Visontán. A tőkehiányok pótlásával, helyes trágyázással jövőre már mintegy 5000 hektoliterrel több bor terem a községben. A füzesabonyi járásban igen nagy beruházási összeget fordítottak ez évben az iskolák rendbehozatalára. Füzesabonyban 30.000, Kaiban 26.000, Tódebrőn 28.000 Xagyúton 10.000 forintot fordítottak a tatarozási munkálatokra. Licska Péterné Egri Dohánygyár Versenyben végezzük a tarlóhántást és a másodvetést Képek az ecsédi aratóünnepségről ünneplőbe öltözött fiatalok felvonulása a szinpompás aratókoszorúval. ★ ★ ★ Vj vezetőket kapott a vontató, akik ugyan kicsik még, de ereikben igazi traktoros-vér csörgedez, Társaik irigykedve nézik a „befutottakat“. * * ★ Népi ruhába öltörött lovat
