Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-01 / 60. szám

2 NÊPÜJSÏG 1954 augusztus 1. vaSSrnati CSIRKE LÁSZLÓ BÚZÁJA HA KÉT EMBER beszélget együtt, bizto­san szó esik az árvízről, a Duna aljas táma­dásáról. Szerdán Tóth Miklóssal, a poroszlói párttitkárral is erről beszéltünk. Kicsit restel­kedve mondta: — Még csak most kezdtünk hozzá a gyűj­téshez, kevés, nagyon kevés az eredmény. — De mégis van talán? — Hát akad. — Ki és mit ajánlott fel kérdeztdm türel­metlenül, mert ki tudna nyugodt lenni, ha bajbajutott embertársairól van szó. — Csirke László. — s szeme felcsillant, mikor sorolja, mit ajánlott fel. — Fölajánlott egy mázsa búzát... egy má­zsa kukoricát... két mázsa szénát. Szinte azt várta az ember, hogy tovább so­rolja, de megállt. Többszáz kilométerre szállt a gondolat, oda, ahol most húzza vissza isza­pos mancsát a féktelen folyó, azokhoz az emberekhez, akikért az egész ország aggódott. Nem kérdeztem tovább, mégis tudtam, talpig becsületes, igazszívű ember Csirke László. Mikor később találkoztunk, az járt az eszem­ben, milyen különös nép vagyunk mi, milyen mélyen érez a legegyszerűbb ember is. Nem dúsgazdag, de míg egy falatja van, nem hagy­ja megéhezni embertársát. NAPOKKAL EZELŐTT találkoztunk. de talán évek múlva is, mikor már régen be- heggedt a Duna által szakított seb hazank testén, ha az iszap helyén már búzatáblák ringnak, — akkor is emlékezem majd rá. Mikor a szépszál ember belépett az irodába, vele együtt besurrant a széna illata, a csép­lőgépek álmosító morgása. A kis eldugott irodába betört a nyár. Nem tudtam, hogy ő az. A párttitkárt kereste. Lassan indult a be­szélgetés. Kérdezgettem, s ő csendesen vá­laszolt. Röviden, mintha érzékeltetni akar­ná, nincs most idő a beszédre, várja a mun­ka. A négy hold föld sok dolgot ad. — A taggyűlésen ajánlottam fel, — vála­szol kérdésemre. — Mikor az árvízről először hallottam, az járt az eszemben, hogy most nem úgy járnak ezek az emberek, mint a poroszlóiak 1930-ban, mikor elöntötte a határt a víz. A kutya se nézett feléjük, csak a vég­rehajtó. Amit a víz (meghagyott, azt elvitte az adó. Segítségről szó sem esett. Most csak se­gítségről folyik a szó, az egész ország ad valamit — hát jómagam is. — És a többiek? — Azok még... gondolkodnak. Bennük él még a régi emlék, hogy őket senki sem segí­tette, pedig most más a világ. Az ország minden részéből érkezik a segítség. A mun­kások is elküldték már forintjaikat, rajtunk tehát a sor. Csirke elvtárs mindent megtett a károsul­takért. Bizonyítja a párttitkár is, de nem folytathatja, mert új látogatóval szaporodott az iroda. Fiatal menyecske libbent be, egyéb­ként derűs, vidám arcán most méreg honol, Kissnének hívják ÚGY LÁTSZIK, hallotta, amit a párttitkár mondott, mert ő is az árvízről kezdett beszél­ni. — Mikor minket kell segíteni, senki se néz felénk — pattogta. — Elverte a jég a búzát. Segít valaki? — Kezében ott volt a beadási könyv, ment volna az átvevőhelyre. Csirke eivtárs szép csendesen elkérte tőle, belenézett. — No. látod, 50 kiló beadást engedtek el a jégverés miatt. Ez neked semmi? S te még azt mondod, hogy nem segítenek? — Szavai mint a hűs víz a vígan ropogó tüzet, úgy csillapította a menyecske pattogó, vitázni való kedvét. A párttitkár is segített néha, ha lát­ta, hogy nem tudja magát hirtelen kifejezni. — Azt mondod, nincs miből, hiszen gyö­nyörű kukoricátok van. — Ki tudja, mi lesz még belőle, őszig még százszor is tönkremehet — duzzogott tovább a fiatalasszony, de már érezte: ennek az em­bernek igaza van. Ha ő négy mázsát tud adni, néhány kiló őket sem vágja földhöz Mikor távozni készült, békülékenyen mondta: — Ne félj, én se maradok ki. Azt a fél­mázsa kukoricát én is odaadom. — S már igyekezett kifelé, nehogy észrevegyék rajta, ho.gy elérzékenyült. Hiába, az ő szíve sincs kőből, csak szeret vitázni néha. Becsukódott mögötte az ajtó, még látni az ablakon át, amint a terményraktár felé sie­tett. Nemsokára ment az üzenet Szigetköznek, Kissné küldte, az egyszerű poroszlói asszonv; ne csüggedjetek, veletek vagyunk, segítünk. HARMAN maradtunk. Csirke elvtárs is készülődött, a párttitkárhoz lépett. — Azért még nem tettem meg mindent. Sokan gondolkodnak még így, beszélni kell velük. — Csak beszélj, mi is segítünk — ígérte a párttitkár. Ez történt Poroszlón 1954. jnlius 28-án, délelőtt. ------------- Kovács Endre Jó! dolgozik a Bélapátfalvi Cement gyár békebizottsága A Bélapátfalvi Cementgyár békebizottsága a községi béke­bizottság titkárával közösen fcíkebeszélgetéseket tart az üzem dolgozói körében. Erre megragadnak minden alkal­mat. Például a munkaközbeni szüneteket, kultúrestéket, kol­lektív kirándulásokat. Sashal­mi Béla üzemi békefe’elős úgy nyilatkozott, hogy e munká­jukhoz nagy segítséget nyújt a „Békemozgalmi útmutató“ és a „Békeharcos“ című bro­súra, amit a megyei békebi­zottság titkárságától rendsze­resen megkapnak. A július 13-i számban például meg­jelent az „Ahol épít és fényt ad az atom“ című cikk, amely­ről a következőket mondja Sashalmi elvtárs: „A Szovjet­unióban az ember a maga szolgálatába állította az atom­energiát. Szinte hihetetlennek tartja ezt az újítást az az em­ber, aki nem tud, vagy nem akar hinni a tudomány és technika óriási fejlődésében. Jól tudjuk és állandóan ismer­tetjük, hogy az atomenergia ebiberi szolgálatra való fel- használása, illetve beállítása a jólétet és a békét szolgálja.” Most tervbevették, hogy augusztus elsején a községi kultúrteremben hangverseny­nyel egybekötött táncmu’atsá- got rendez a békebizottság, amelynek jövedelmét az ár­vízkárosultaknak juttatják el. / Falusi fisldmíívesszövstkezetek a betakarítás szolgálatában A füzesabonyi járás föld­művesszövetkezetei jóelőre fel­készültek a nyári mezőgazda- sági munkákra és arra, hogy ez idő alatt zavartalan legyen a dolgozók ellátása. Figyelembe vették a fogyasztók igényeit és ennek megfelelően gondoskod­tak az áruk beszerzéséről. A fel- vásárlási üzemegység biztosí­totta a sertések felvásárlását és •ízlalását. így ke'lő mennyiségű ertésárut, húst és zsírt tudtak a dolgozók rendelkezésére bo­csátani. Füzesabony, Dormánd és Besenyőte'ek községek ré­szére hetenként 4 hízó került le­vágásra. A füzesabonyi földműves­szövetkezet áruházából öt boro­nát, négy ekét, egy vetőgépet, negyven kaszát, sok kaszaüllőt, kalapácsot és nagymennyiségű növényvédőszert vásároltak a dolgozók. Mindezen felül mint­egy 1000 zsákot, és sok zsine­get adtak el. Mindenhol mozgó­boltok járták a határt, és igen szép forgalmat bonyolítottak le. A besenyötelki mozgóbolt már az első napokban 5000 forintot jövedelmezett. A községekben szabályozták az üzletek nyitási és zárási idejét a vásárlók igé­nyeinek megfelelően. A besenyő- telki dolgozók pedig társadalmi munkává' új italboltot létesítet­tek. Süveges Benedek MESZÖV-’propagandista Az árvízkárosultakért... A Mátraderecskei Tégla­gyár dolgozói 60.000 nyers- és ugyanannyi égetett tégla, 16.000 nyers- és 16.000 égetett cserép gyártásával, a Gyön­gyösi Téglagyár dolgozói pe­dig 60.000 nyers és 30.000 ége­tett tégla gyártásával segítik az árvízkárosultakat. • Bodony községben Farkas Pál dolgozó paraszt ünnepé­lyesen szállította be gaboná­ját a begyü.i tőhelyre és ezen felül még egy mázsát ajánlott lőtt fel az árvízkárosultak ré- :ére. (Bajzáth Ignác) Egerben a IV. körzetben gyűjtést folytattak az MNDSZ- asszonyok az árvízkárosultak részére. Sok edény, ruhane­mű és cipő gyűlt össze. Nagy Mátyás Arany János-utcai la­kos egy zsák búzát adott. * Apc község munkásai ün­nepi műszakot tartottak és 2700 forinttal segítettek. A magánkisiparosok 10 00 fo­rintot adlak. Egy-egy mázsa búzát adott Kovács Ferenc és Szabó István. A részes cséplőmunkások csapatonként egy-egy mázsa gabonát aján­lottak fel. A gyűjtésben élen­járt még Simon Gizella, Mar­kolt Magdolna, Serfőző Mária és Bársony Mária általános- iskolai tanulók. • Balaton község MNDSZ asz- szonyai gyűjtést folytattak, hasonlóképpen a község DISZ- szervezete is, akik két alka­lommal rendeznek kultúrmű­sort és bevételük összegét az árvízkárosultaknak ajánlották feL * A hatvani vöröskereszt ak­tívahálózata szorgalmasan lá­togatja az adakozókat. Egy- egy mázsa búzát adtak Lud­vig Istvánná, Fazekas Imre és Deák Ferdinánd hatvani lakosok. Bezzeg Attila VI osztályos úttörő ösztöndíját ajánlotta fel. A pénzgyüjtés eredménye három nap alatt közel 4500 forint. * Az ËM III. számú Kőbánya Vállalat fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói ter­meléssel segítettek. A válla­lat recski üzeme 3944, a so­moskői 5.370. a szarvaskő’ 2160 és a gyöngyösi 979 fo­rinttal járult hozzá a segít­ségadáshoz. összegen 12.453 fo­rintot fizettek a 200-as csekk­számlára. A vállalat gyön­gyösi üzeme túlteljesítette vállalását és 102 köbméter építőkövet termelt ki, mind­amellett 52 köbméter meddő­zést végzett el Petőfi fia lírai úttörők a szilvásváradi úttörőtáborban A Dl SZ-megy ebizott ság ál­tal szervezett úttörő üdülőtá­borba 50 petőfibányai úttörő érkezik vasárnap, hogy két hétig vidáman szórakozzon, fürödjön, és gondfeledten örüljön a nyári vakációnak. 4/r llám* (A Gyöngyös! FöldmGvesszovetkezet vendéglőjében gyakran hogy a rizst szemetesen, kavicsosán tálalják a vendégek ele.) előfordul, Cincike: Nagypapa már nagyon kell... J Nagypapa: Várjál kicsikém, már itt vagyunk a zsákoknál. iijbsa tiszaxáxAx! Javul a munka a brigádvizsgálat után Lapunk június 24., 27. és jú­lius 8-i számában a Népújság brigádja beszámolt arról, hogy mi akadályozza a begyűjtést Ti s,zan áras községben. Most új­ból szeretnénk tájékoztatni a megye dolgozóit, javult-e azóta a begyűjtés, hol kell még segí­teni, hogy a község kikerüljön a hullámvölgyből. A cikk megjelenése óta javu­lás érezhető, s ebben nagy része van a tanács régi és új dolgo­zóinak, akik szakítottak a régi bürokratikus bánásmóddal, gyor­san intézik el a falubeliek ügyes- bajos dolgait. Minden nap kint járnak a községben, beszélget­nek az emberekkel, személyes példamutatással buzdítják őket kötelezettségük teljesítésére. Az új elnök, Kiss Albert, már évekkel ezelőtt is vezette a köz­séget. most nagy igyekezettel fogott munkához. A tanácstit­kárban és a begyűjtési hivatal vezetőjében, Kasza elvtársban, becsüietes és jó segítőtársat ta­lált. összegezve elmondhatjuk: jó vezetők kerültek a falu élére. A begyűjtés terén is kézzel­fogható eredlmények szólnak mellettük. A múlt héten két és fél mázsa baromfit, két mázsa tojást adtaik be a község gazdiái és megkezdték a gaboniabeadást is. Jenei Mihály, idős Nagy Ká­roly és több gazdatársa hús- beadásának teljesítése utáln az előcséplésből az árpáját is be­adta. Adófizetésnél is javult a hely­zet: július 22-ig 82 ezer forintot fizettek be, jóval többet, mint a múlt hónap hasonló időszaká­ban. Az évek óta szunnyadó ver­senykedvet is sikerült felé'esz- teni. Ezidáig 151 dolgozó pa­raszt vállalta, hogy a cséplőgép alól teljesíti beadási kötelezett­ségét. A tanács dolgozói szer­vezik a versenyt. Javult a dolgozó parasztok hangulata is. mert látják, hogy elintézik panaszukat, hogv tel­jesül régi kívánságuk, megkezd­ték a kutak javítását. Nem tapasztalható azonban lényeges változás az ellenség elleni harc területén. A kommu­nisták egyrésze, akikre a munka oroszlánrésze vár, még mindig hallgatnak, még mindig nem tel­jesítették beadási kötelezettségü­ket. Godó Ferenc, s. 14 kommu­nista még mindig hátralékos. Ugyanúgy nem tartanak nép­nevelőértekezletet, nem végeznek számottevő felvilágosítómunkát, mint régen. A páirtvezetőség sem szívlelte meg a bírálatot, nem segítik a pártíitkár munká­ját. A járási pártbizottság na­gyobb figyelemmel kísérje a pártszervezet munkáját. Varga elvtács, a község instruktora pedig több segítséget adjon a hibáikból küábolni igyekvő párt- szervezetnek. Örvendetes tény 1 az. hogy egyre jobban megszilárdul a törvényesség, hogy a kulákokkal szemben is alkalmazzák szocia­lista törvényeinket. Elmondhat­juk: az az út, amelyre a helyi tanács lépett, győzelemhez ve­zet, s nem lesz utolsó község Tiszámén®. Közösségi munkával öt hidat javítottak meg (Tudósítónktól) Kovács Béla pétervásári köz­ségi tanács elnökhelyettese egyik tanácsülésen javasolta a dolgozóknak, hogy a község ha­tárában lévő rossz hidakat még a behordás megkezdése előtt javítsák ki közösségi munkával. Kovács Antal és Bátka Imre nyomban társultak javaslatá­hoz, elfogadták a kezdeménye­zést és néhány dolgozóval öt hidat javítottak meg. Aratás be­fejezésével most már nyugod­tan, zavartalanul kezdhetik a behordást. MEGYÉNKBEN befejeződött az aratás. Az aratással és a cséplésse] azonban nem halad egyidőben a tarlóhántás és másodvetés. Ahhoz, hogy a jö­vőévi bőséges termést megala­pozzuk, s pótoljuk a kapásnö­vények vetésében mutatkozó hiányt, hogy az árvízsujtotta terület terméskiesését, az állat- állomány bőséges takarmány- szükségletét fedezzük, jó taiaj- ngunkára van szükség. Ezt a feladatot azonban csak úgy hajthatjuk végre, ha most megkezdjük a jó talajelőké­szítést és idejében végzünk a tarlóhántássial. A tarlóhántással megőrizzük a talai nedvességét, s elpusz­títjuk a gyomokat. A gyom­magot kikelésre kényszerítjük. és néhány hét múlva boroná­val kiszaggatjuk, vagy őszi keverőszántással megsemmi­sítjük. Az idén azért lepte el annyira búzatábláinkat a gyomnövény, mert az elmúlt évben elhanyagoltuk a tarló­hántást S az idén sem halad jól ez a munka. A mulasztás azt vonja maga után. hogy az esős időjárás következtében még jobban elburjánzik a gyomnövény, jövőre nehezebb lesz a növényápolás, s így ke­Dolgozó parasztságunk jövedelmét emeli a tarlóhántás és másodvetés vesebb termést tudunk beta­karítani. A tarlóhántással, a jövőévi jó talajmunkával, gondos nö­vényápolással a kapásnövé­nyekből mintegy három-négy tnázsás, sőt még ennél nagyobb terméstöbbletet érhetünk el. Ez jelentősen növeli termelőszö­vetkezeteink és egyéni pa­rasztjaink jövedelmét. A HATVANI DÓZSA tíz­nek például, ha mind a 481 hold tarlóján elvégeznék a tarlóhántást, egy-két mázsás terméstöbbletet véve alapul, ezen a területen közel ezer mázsával több terményt taka­ríthatnánk be, ami 80 forintos átlagárat számítva, 80.000 fo­rint többletjövedelmet jelen­tene. Minden munkaegységre átlagosan 2.50—2.60 forinttal töhb jutna. Az a tsz tas, aki 270 munkaegységet teljesít, 6—700 forinttal többet kapna így a zárszámadáskor. Nagy mértékben növeli a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét a másod- vetés is. Az időjárás lehetővé teszi, hogy kölest. muhart, barnacirkot, kukoricacsalamá- dét vessünk másodnövénynek. Sokat jelent ez. Nézzük meg ismét a hatvani Dózsa pél d i­ján. Ha a 481 holdból csak 100 holdon végeznék el a ma- sodvetést. s ebből 50 holdon kukoricacsalamádét vetnének. holdanként 120—130 mázsás termés esetén hat-hétezer mázsa jó minőségű silótakar­mányhoz juthat a szövetkezet. Egy hold másodvetésű csa'.a- mádé 4.000 liter tej termelésé­hez elegendő. Ez azt jelenti, hogy az 50 holdról nyert hat­hét ezer mázsa silótakar­mánnyal 260.000 liter tejet ter­melhetnek. Ez 2.80 forintos áron számítva 728.000 forint­nak felel meg. Nem is beszél­ve arról, hoey ilven mennyi­ségű silótakarmánnyal egy vagon abrakot is megtakarít­hatunk, mely körülbelül 13.000 forint jövedelmet jelent a ter­melőszövetkezetnek Ebből is láthatjuk, hogy a tarlóhántás és a másodvetés meghozza gyü­mölcsét. A hatvani Dózsa 1954—55-ben, a jövőévi másod- vetést nem számolva 250— 300.000 forinttal növelhetné így tagsága jövedelmét. NEMCSAK a termelőszövet­kezeteknek, hanem az egyé­nileg dolgozó parasztoknak is szép jövedelmet jelent a tar­lóhántás és másodvetés. Ti- szanánán 4.500 hold vár tar­lóhántásra. Ha elmulasztják a tarlóhántást, és a másodvetést, nagy jövedelemtől esnek el a közisé« dolgozó oarasztiai. Fa elvégzik, egy-két mázsás hol- dankénti terméstöbbletet, 5—6 ezer mázsa terményt jelent. Ez 100 forintos átlagáron szá­mítva, 5—600.000 forin tál nö­velné a dolgozó parasztok jö­vedelmét. Ebioől az összegből 16 kétszobakonyhás, összkom­fortos lakást építhetnének, vagy 500—600, ezer forintos férfiöltönyt lehetne belőle vá­sárolni. A másodvetéssel még tovább növelhetnék jövedelmüket. Legalább 800—1000 holdon le hetne másodnövényt vetni. Ez­után nincs beadási kötelezett­ség. Ha 1000 holdon mohair termesztenének másodnövény­ként — 13 mázsás átlagter­mést véve alapul — 13.000 mázsa jóminőségű szénát nyer­nének. S ez több, mint egy millió forint többletjövedet- msi jelentene a községbelirím­nek. Ha ezen a területen ku­koricacsalamádét vetnének, 24.000 köbméter silótakar­mányt lehetne betakarítani. Az egyénileg dolgozó parasz­toknak is előnyös a tarló­hántás és a másodvetés. Egy kilencholdas gazdaságot véve alapul, három-négv hold tarlót lehet hasznosítani. Ha a tarlóhántást elvégzik, ezen a területen négy mázsával több termést takaríthat be a eaz- da. ami kereken 400 forint többletjövedelmet jelent. Ha ebből a területből másfél hol­dat másodnövénnyel vet be. mondjuk kölessel, akkor öt mázsa kölest értékesíthet, melyért 1.500—1.600 forintot kap. S marad még a 18—20 mázsa szalma almozás céljára. Ha ugyanez a gazda félholdon csalamádét termel, 50—60 má­zsa zöldtakarmánya terem, ké­ső ősszel is zölddel etetheti ál­latait és ezzel jelentős ahra.c- takarmányt takaríthat meg. LÁTJUK TEHÁT, mennyire hasznos e két munka elvégzé­se. Megyénkben mégis eléggé vontatottan halad. Az ellenség igyekszik félrevezetni a dolgo­zókat, azt akarja elhitetni, hogy a másodvetés kiszedi a talaj „zsírját“, A valóság az, hogy a gyomnövény sokkal jobban csökkenti a talaj ter­mőerejét. Természetesen he­lyes. ha a másodnövény ve­tésekor holdanként 30—50 ki­logramm pétisót is használunk, így a talaj termőereje nem csökken, a másodnövény fel­veszi a földből a felesleges vi­zet és megóvja a talajt a kiiú- gozódástól. Párszervezeteinkre vár az a feladat, hogy megismertessék dolgozó parasztjainkkal e két. munka hasznát, hogy dolgozó parasztjaink munkája nyo­mán pótolni tudjuk az árvíz­sujtotta területeken e.sett kárt, hogy a másodvetésű takar­mányból késő ősszel és télen is etethessük jószágainkat. BUKUCS JÓZSEF MB agit.-prop. osztály alosz íály vezető je.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents