Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-01 / 60. szám

•WÀS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ NÉP If J SA 6 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 AUGUSZTUS 1. VASÄRNAP Traktorístáink fontos feladata: a tarlóhántás, másod vetés segítése A magyar ember, régi, jó tulajdonsága, hogy minden talpalatnyi földet kihasznál. Az egyik év terményeit még be sem takarítja, amikor gondolatait már a következő esztendő munkálatai töltik be. Jó előre eltervezi hová, és mennyi gabo­nafélét, kukoricát, vagy burgonyát ültet — a szükségletnek és a jövedelmezőségnek megfelelően, A tavaszi és a tüzes nyári napokon, egész a késő őszbe nyúlva szorgalmasan dol­gozik földjén, a kapa és a kasza egymást váltogatja kezében A korábban betakarított termények helyén új, fiatal hajtások dugják ki fejüket, hogy magukba szíva az éltető napsuga­rakat, újabb „gyümölcsöket” hozzanak. Farkas Pál bodonyi dolgozó pa­raszt nemcsak gép alól teljesí­tette beadását, de egy mázsa ga­bonát is adott az árvízkárosul­taknak. A szántó jó kihasználására a kalászosok aratása után kedvező alkalom nyílik, amelyeket sokan azelőtt is kihasznál­tak. Talajjavítás szempontjából a tarlót alávetették lucerná­val, ezt azután kétszer, háromszor is kaszálták. Az utóbbi években azonban több helyen tapasztalták, hogy ennél sok­kal eredményesebb, jövedelmezőbb a másodvetés, amely kéz­zelfogható eredményeivel helyenként egyre nagyobb terüle­teket hódit meg. Hiszen az egy holdon megtermelhető 200 mázsa zöldcsalamádé 5200 Hier tejhozamot jelent, s ezáltal 17.860 forinttal növekszik a gazda jövedelme. És ez a tejho­zamnövelés nemcsak a takarmányrépa, hanem a rövid ter­mésidejű kukorica, vagy a télire készített siló etetésénél is tapasztalható. A rövid termésidejű kukorica holdanként meg­hozza a 15 mázsás termést, amely kéí-három hízónak ele­gendő. Mégis azt kel! mondani, hogy megyénkben idegenked­nek a másodvetéstől, különösen az egyénileg dolgozó parasz­tok, hiszen a határban csak kevés helyen látunk tarlóhántást, másodvetést. Nem ismerték még fel ennek nagy jelentőségét. Gépállomásaink dolgozói ősszel és tavasszal a szán­tásban, később a gépi vetésben, majd az aratási munkákban nagy segítséget nyújtottak a termelőszövetkezet dolgozóinak. A másodvetés, tartóhántás sikeréhez, területének bővítéséhez szövetkezeteink most is a traktoristákra támaszkodnak. Raj­tuk múlik elsősorban, hogy ebben az évben mennyivel több tejet és húst fogyaszthatunk. De a sürgős cséplést és s tartóhántást másodvetést egyidöben csak akkor tudják végezni, ha két múszakó. r» dolgoznak. Ezt a megoldási kő veire u bocooáüí gépállomáson uolgu. ■ ' Karoly, *» ' rinci gépállomáson Csoraas István, Ladányi István. Sokban nekik köszönhető, hogy a gépállomások allai patronált ter­melőszövetkezetekben egyre növekszik a inásodvetés holdjai­nak száma. Megyénk minden traktoristájának ezt kell követ­nie. Nem szabad elfelejteniük, hogy a másodvetés nemcsak a csoportnak, hanem mindannyiunknak nagy jövedelmet hoz és fizetésüknél is tapasztalhatják, mit jelent az éjszakai pót- díj. a tervtúlteljesítésért járó jelentős prémium. Nem beszélve arról, hogy így számukra is mennyivel könnyebb a mélyszán­tás, a növényápolás, a gépi aratás elvégzése. S, ha könnyebb, mennyivel jövedelmezőbb lesz munkájuk? A másodvetés nem igényel nagy munkát, területüket kézierővel is rendben tarthatjuk. A gyakori eső. csapadékos időjárásunk pedig még jobban elősemti növekedésüket. Igaz, hogy ebben az évben az elmúlt évekhez viszonyítva minden­ből jobb terméshozamot értünk el, azonban takarmányszük­ségletünket másodvetés nélkül még így sem tudjuk megfele­lően biztosítani. Emellett a Duna által elöntött hatalmas te­rületek elpusztult terményeit is pótolnunk kell, árvízkárosult­jaink megmentett állatállományáról a mi feladatunk is gon­doskodni. Jól látják ezt a boconádi Petőfi termelőszövetkezet tagjai, akik eddig 50 katasztrális holdon végeztek másod­vetést. Itt már tapasztalatból tudják, mennyit segít az állat- állomány tartásában, hiszen az einiult évben 40 anyadisznó- jukat másodvetésű kukoricával tartották. Most többfélét ve­tettek, édescirok, kukorica, tarlórépa, káposzta és köles került a földbe és olyan szépen fejlődik, hogy az öt hold kukoricát már egyszer meg is kapálták. Közel 10 hold másodvetéssel büszkélkedhet a herédi Micsurin tsz is, ahol néhány hónapja még hallani sem akar­tak arról, hogy „a földet ennyire kihasználják”. Az elnöknek és a párttagoknak sokat kellett a tagokkal beszélgetni, amíg végül meggyőzték őket a másodvetés szükségességéről, fel­fogásuk helytelenségéről. Szavaik nem voltak hiábavalók, nyomukban szép eredmény született. Példájukat a sarudi Kossuth tsz tagjainak is követni kell, akiknél csak Ígéret ma­radt a 17 hold másodvetés. Erdélyi János agronómus azt írja levelében, hogy a ke­rekharaszti Béke tsz is megkapálta már másodvetésű kuko­ricáját. Ebben az évben többet vetettek mint tavaly. Nem is csoda, hiszen egy hold másodvetés jó termés esetén, amikor 200 mázsát elért — 20—25 mázsa lucernát is helyettesít. Azok a szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik földjeiken nem végzik el a tarlóhántást és a másodvetést, sajátrnagukat, de valamennyiünket megkárosítanak. Nem késő még az elmaradás pótlása, és a gépállomás segítsé­gével, közös akarattal sikerülni is fog! Ebben a munkában minden gépállomásnak, termelőszövetkezetnek élen kell jár­nia, mert dolgozóinknak — akik egv kocsiról lehullott ka Jászáért, vagy egy marék elszórt szalmáért is lehajolnak — csak így lehet vonzó a szövetkezeti élet. Ha csoportjaink földjén a szúró tarló helyét felváltja a gyenge csalamádé- kukorica, a répa. akkor traktoristáink az egyéniednek is se­gíthetnek a másód vetésben és a tarlóhántásban, jövőévi ke­nyerünk, és húsellátásunk biztosításában. Ez most egyik leg fontosabb feladatuk. Keljenek nemes versenyre, minden per­cet kihasználva harcoljanak a hároméves _ mezőgazdasági fejlesztési terv sikeréért \ Málruvidéki Erőmű dolgoróinak felhívásit; Találkozzunk augusztus 20-iín. adjunk számot munkánk győzelmeiről Megyénk és országunk dol­gozói mindenütt a szocializ­must. építő alkotó munka je­gyében készülnek augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepé­nek méltó megünneplésére. Munkával készülnek erre a nagy ünnepre megyénk ipari munkásai és dolgozó paraszt­jai, hogy terveik teljesítésé­vel. terméseik betakarításával emeljék dolgozó népünk élet színvonalát és pótolják a du- nameu árvízokozta károkat. Mi, a Mátravidéki Erőmű dolgozói alkotmányunk ünne­pének tiszteletére többek kö­zött vállaltuk, hogy a harma­dik negyedév folyamán ter­ven felül hatmillió kilowatt- I óra arammennyiségge! adunk I tóbbet az iparnak. A takaré­kalória megtakarítást érünk el, ami lignitben kifejezve nem kevesebb, mint 5000 ton­na. Pontosan betartjuk az üzem menetrendjét és vállal­tuk, hogy személyzeti és üzemviteli hibából üzemzavar nem lesz. A nagy ünnepet, augusztus 20-át egyben fel akarjuk hasz­nálni szilárd és tartós szövet­ségünk, a munkás-paraszt szö­vetség további megerősítésére és ezért az Erőműben ünnepé­lyes munkás-paraszt találkozót akarunk rendezni. Erre a közös nagy ünnepre ezennel meghívjuk a herédi Micsurin termelőszövetkezet, herédi és lőrinci község, vala­mint a lőrinci gépállomás és a nag ombosi állalmi gaz­daság élenjáró dolgozóit. Amint a gyakorlat is bizo- nyitja, üzemünk dolgozói nun- >. szseai'.el. s":.-.* tették a ■ dolgozó parasztságot. Patro- : nanuK a herédi Micsurin ter­melőszövetkezetet, a lőrinci gépállomást és a nagygombo­si állami gazdaságot. Segí­tettünk az aratásban, a gépek kijavításában, az alkatrészel­látásban egyaránt- Tudjuk jól, hogy a bő termést hozó gazda­sági év után a segítségadás nem marad viszonzatlanul. így valósul meg igazán a munkás-paraszt szövetség szép jelszava: „város a faluért — falu a városért — együtt a nép jólétéért.“ Elvtársak, termelőszövetke­zeti tagok, dolgozó parasztok! Arra kérünk benneteket, hogy alkotmányunk ünnepére ti is hasonlóképpen vegyétek ki részeteket az országépítő, nagy munkából. Mutassatok példát a tarlóhántásban. a má­sodvetésben a cséplésben, és a még hátralévő mezőgazda- sági munkák elvégzésében, va­lamint beszolgá Itatási kötele­zettségeitek mielőbbi mara­déktalan teljesítésében. Ipari üzemeinket és a falu dolgo­zóit felhívjuk, hogy csatla­kozzanak ehhez a mozgalom­hoz. Augusztus 20-ra tehát vá­runk benneteket elvtársak, ad­dig is eredményekben gazdag, jó munkát kívánunk, hogy a találkozón majd boldogan ad­hassunk számot egymásnak si­kereinkről, szövetségünk meg­szilárdulásának egy jelentős lépéséről. A Mátravidéki Erőmű dók gozói nevében: Kallós József, párttitkár, Kapuvári Tibor. ÜB-elnök, igazgató h. MEGYÉNK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A füzesabonyi járás is segít 200 tonna cement (Tudósítónktól.) Éjjel-nappal folyik a mun­ka a füzesabonyi járásban. Gyorsan fordulnak a búzát hordó szekerek, éjjel tizenegy órakor hallgatnak el a cséplő­gépek és meg sem várva a nap­felkeltét, újra munkához lát­nak a dolgozó parasztok, a tsz-tagok, a cséplőgépcsapatok. Mindenki a maga munkáját végzi, mindenki azon van, hogy minél előbb a magtárakban legyen a termés. À járás dolgozói, a termelő­szövetkezeti tagok, lázas mun­kában sem feledkeznek el tár­saikról, akik most a termés­betakarítás helyett a Duna pusztításának nyomát tüntetik el. Termelőszövetkezetek, dol­gozó parasztok, hivatalban dol­gozók é- háziasszonyok nyúj­tanak munkájukon túl anyagi segítséget !s, hogy minél előbb álljanak a Duna mentén a családi házak, újra viruljon a termelőszövetkezetek földjén a gazdag termés, hogy a pusztu­lást elűzze a Duna mentéről az élet, a közös akarat. A mezőszemerei Uj Világ így segít a Cyöngyösi 5‘L Közlekedési vállalatunk gépkocsiparkja is kivette ré­szét az árvízsújtotta területek mentési munkáiból. Gépkocsi- vezetőink megállták a helyü­ket, s júl. 23-án reggelre Bakos elvtárs vezetésével valameny- fiyier visszaérkeztek gépkocsi jukkái. Jó munkáért dicsére­tet kaptak a gépkocsivezetők aki fáradságot nem ismerve, minden erejüket latbavetve. segítettek a mentésben. Akii- nem tudtak közvetlenü' részt venni a munkában, azok azzal feiezték ki együttérzé­süket, hogy hathatós anyagi támogatást nyújtanak. Töb­bek között a számvitel dolgo­zói röpgyűlésen fizetésük öt tsz tagjai 20 mázsa búzát, négy süldőt és két tehenet adnak az árvízkárosultaknak; a füzes­abonyi Petőfi 15 mázsa búzá­val, a poroszlói Béke 15 mázsa búzával és hat mázsa árpával segít: az egerfarmosi Uj Ba­rázdának az idén bőségesen termett a földje, 28 mázsa ter­ményt juttatnak belőle azok­nak, akiknél az ár pusztított; a mezőtárkányi Ezüst Kalász 10 mázsa búzát és két süldőt ajánlott fel. Kálban néhány óra alatt kétezer forint gyűlt össze, a járási tanács dolgozói csaknem hatezer forintot ad­tak, a mezőtárkányi földműves, szövetkezet dolgozói fizetésük tíz százalékát ajánlották fel. ;. Gyűlik a magtárakban a búza, a termelőszövetkezeteké, a dolgozó parasztoké, de sza­porodik azoknak is a kenyér, akik az idén nem arathattak. Az egerfarmosiak tojást, pénzt és apróállatokat adnak. Kiss András káli, Rausz János me­zőtárkányi dolgozó parasztok búíát adnak. A füzesabonyi járás dolgo­zói, az egész országgal együtt segítenek. Papp János sz. Autóközlekedési Vállalat százalékát ajánlották fel■ Ki­emelkedő Csépány Ferenc, Nagy József segítőkészsége, akik fizetésük 10 százalékát adták az árvízkárosultaknak. Cserháti elvtárs, a vállalat igazgatója jó példával jár az élen, 200 forintot adott. Sok dolgozó azt vállalta, hogy ezentúl még jobb munkát vé­gez. Róka Zoltán, gumivulka­nizáló jó munkája mellett vál­lalja, hogy egy hétig naponta két órával többet dolgozik, mint a rendes munkaidő. So­rolhatnánk tovább is a szép adományokat, melyeket vál­lalatunk dolgozói szívből ad­tak. Pádár János párttitkár az árvízkárosultaknak A Selypi Cementgyár dolgo­zói szerdán reggelig esedékes havi tervükön felül 414 tonna cementet termeltek. Ezzel ismét jelentősen csökkent éveled adósságuk. Klinkerből eddig 70 tonnával szárnyaltak túl elő­irányzatukat. A Cementgyár dolgozói most azt határozták el, hogy a még fennálló adósságuk fokozott tör­lesztése mellett újabb 200 ton­na cementet termelnek tervükön felül, melyet az árvízkárosultak lakásainak felépítéséhez aján­lottak fel. A 200 tonna cement­termelését augusztus 1-re telje­sítik. Kivívtuk a vasutasbecsületet Július 20-tól 24-ig Győr vá­ros árvízveszélyeáretett terüle­tén dolgoztam több vasutas- társarojmal együtt. Húszadikán éjjel Győr-Révfalu határában a honvédséggel együtt dolgoz­tunk mi, hatvani vasutasok. Az árvíz nem a mi házunkat és földjeinket fenyegette, de va­lamennyien úgy éreztük, mint­ha a saját földünk, házunk és családunk volna veszélyben és az árvíz elleni harcunk ő ér­tük is folyik. Résztvettek a munkában a hatvani osztály­mérnökség dolgozói, Nagy Ká­roly pályafenntartási főnök ve­zetésével és még több pálya­mesteri szakasz öreg és fiatal olgozója egyaránt. Az árvíz­veszély szűnése után ' Győr- Sopron megyei és városi párt- bizottsága dicsértét tolmácsol­ta a mentésben részvevők em­berfeletti munkájáért, így a mi munkánkért is. Valóban a munkánk igen nehéz, meg­feszített, és életveszélyes volt; Előfordult olyan eset, amikor csak pillanatokon múlott, hogy a hatalmas víz elől kimenekül­hettünk. Munkánk végeztével Győr és környékének dolgozói és vezetői elismerésével kivív­tuk a vasutasbecsületet és ez­zel is hozzájárultunk a most közelgő negyedik vasutasnap méltó megünnepléséhez. Szűcs Ferenc vonatkísérő Hatvan Peíőfibánya 100.009 forinttal járult hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez Az árvízkárosultak megsegítésére irányuló országos pénz- gyűjtési mozgalomban július 28-ig Heves megye 52 ezer 749.20 forintot adományozott és ezzel a megyék közötti versenyben a kilencedik helyezést érte el. Ezt az eredményt tetézte me­gyénk legnagyobb vállalatának. Petőfibányának a segítsége, ahol a bányászok külön műszakot tartottak és keresetük öt százpi^hát is felajánlották. így csütörtökön reggelre kerek 100 cze .ciint gyűlt össze a dunamenti falvak és városok lakói­nak megsegítésére. Az adakozásból leginkább Petöfl-altáró bányászai jártak az élen, akik 40 ezer forintot gyűjtöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents